Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-11-30 / 48. szám
48-lk szám. Gyula, 1902. november 30-án. XXXIV. évfolyam. Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. _________________ f f Kiadóhivatal: | T 8 \ Z1 Templomtér, Dobay Ferencz háza ás könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. 1 I j I 'X I _ Előfizetési dij: ^ Egész évre . . 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ ■ ___j k ___Jm l __m Hi rdetések Társadalmi és közgazdászati hetilap. szabott áron fogadtatnak el Gynlán, a kiadóhivatalban. Egyes szám ára 20 fill. I Megjelenik minden vasárnap. * Nyilt-tér sora 20 fill. L. Ja Főszerkesztő: Dr. Ilodokv Zoltán. Felelős szerkesztő: Kőim Dávid. Az ipar fejlődése. Bárhova tekintünk szét a nagy világban, mindenütt csak azon tényt észlelhetjük, úgy az állami, mint az egyéni életben, hogy az anyagi-lét javítására irányult túlszárnyalja a társadalom minden más czél- ját és fogalmát. A fenntartási ösztön mindinkább magasabb fokra vitte a kereset módjának finomságát és párosulva a tudvágygyal, gazdagította meg századunkat a legcsudála- tosabb találmányokkal. A hajdani nemzeteknek ambicziója is abban állott: hazájukat nagygyá és hatalmassá tenni, de az akkori fogalmak az anyagi elemek hatalmát még nem is sejtették. Ok csupán abban leltek megnyugvást, ha határaik örök hadaik következtében mindig tágabbak lettek; az állam, illetőleg a társadalom gazdasági hivatását azonban nem ismerték. A jelenkor is nagygyá és hatalmassá akarja tenni államait és ha mindeddig még nem is volt képes a hadakozás borzadalmas eszményéről lemondani, mégis versenynyó vált a népek és államok közt az anyagi fejlődés legmagasabb fokának elérése. Ipar és kereskedelem, ezek képezik a modern állam életkérdéseit. Hol a nemzeígazdászat ama két elsőrendű faktora virágzik, ott az állami és társadalmi existentia rendithetlen. Látjuk Anglia világhóditó iparát és kereskedelmét, ott van Francziaország imponáló ipara és újabb korban Észak-Amerika egyesült államainak kereskedelme és ipara, melyek máris oly nagyszerű alakot öltöttek, hogy az ős Európának iparát és kereskedelmét veszélyeztetik. Látjuk Ázsia, Afrika és T R C Z A.. Dankó Pista betegségekor. Irta és a november 29-iki Dankó-hangversenyen felolvasta: Székely Sándor. „Hajh! s&rü gyász van | czigánysoron!“ !— A nótaköltő Dankó nagy beteg .... Kisértő aggódás az arczokon, Szerettei szeméből könny pereg I Egygyébogoznak nappalt, éjszakát, Úgy virrasztják a költő álmait, Kinek neve bejárta a hazát, Amely — becsülve lánglelkü fiát — Fejére fonta zöld babérjait I.. ■. .... Az őszi égbolt szürke, felleges, Az este is vigasztalan, setét, Vágyó szemünk egy csillagot keres, Mely beragyogja lelkünk éjjeléti .... — Amelytől hangos volt mező, határ: Az ének elnémult a húrokon .... Elhallgatott egy csattogó madár I „Hajh 1 sürü gyász van a czigánysoron!“ Fakóra hervadt rónaság felett Az elmúlás sötét hollója száll.... — Csak emlék már az enyhe kikelet, És nem sokára — emlék lesz a nyári Szövődik már a sárga szemfedél, Fehér dér űl a rózsaszirmokon, És hull a fáról sáppadt bús levél.... — Beteg valaki a czigánysoron I .. ■, S mi nézzük, látjuk szinte tétlenül A rombolás e vad diadalát, Hogy az a szív is nem soká kihűl, Mely nekünk adta annyi szép dalát I Attól a daltól gazdag és szegény Lobogó lángra gyúladt egykoron Virágzó Május hónap idején .... „Hajh! sürü gyász van a czigánysoronI“ Amerika félczivilizált népeit, hogy törekednek Európa államaival kereskedelmi szerződéseket kötni — vájjon szükséges volna-e még m^s példákra utalni a kereskedelem és ipar állami fontosságának bebizonyítása végett? És mégis vannak Európában államok, hol eme eldönthetlen theoriák csak későn, miután már más államok ipara világhírrel birt, törhettek maguknak utat. Fájdalom, de hasztalan volna tagadni, hazánk, Magyarhon is a hátramaradottak közé tartozik. Ott még nem rég azon téves nézet uralkodott, hogy Magyarország vagy földmivelő, vagy iparos állam, de mindkettő egyszerre nem lehet. Es. miután Magyarország századok óta földmivelésből élt, nem is lehet neki más gazdasági hivatása. Pedig örökké meghazudtolta eme nézetet a már említett Anglia példája. Angliának földmivelése az egész kontinensnek mintául szolgálhat, de mindamellett az ő ipara és kereskedelme uralkodik Európa, Ázsia és Afrika legnagyobb részeiben. A nyers terményekkel oly dúsan megáldott Magyarország nyugodtan nézte évek hosszú során át, hogy gazdagodik meg az ő zsírjából a külföld. Nyers terményeit olcsó áron vásárolta meg és vitte ki, a külföld és a készítményeket magas árakon hozta be neki ugyanazon külföld, cserébe. Ezer meg ezer forint értékű nyerstermény romlásnak van kitéve maiglan is Magyarországban, ha nem találkozik reá vevő, mert Magyar- országnak még nincs megközelítőleg sem olyan ipara, mely azokat felhasználhatná. — Ilyen körülmények közt Magyarország nemzeti vagyonának örök sorvadást kellett szenvedni és sajnos, vége elé haladni, ha nem találkoztak volna idejekorán a hazának oly A rózsafából készült hegedűt Ei veszi majd föl, ha a porba hull? Ki hozza vissza azt a szép derűt, Ha futni hagyjuk tétlen, szótlanúl ?.... Hiszen mienk még! Érezzük hevét! Rózsája itt ég még az arczokon! Állítsuk meg a pusztítás kezét I.... „Hajh! sűrű gyász van a czigánysoron!“ .Magyar zenénk Múzsája gyászosan, Szegény koldúsruhában jő elénk! Ne forduljunk el tőle gúnyosan, Ha 68dekelő kézzel int felénk.... A hála jótékony filléreit Adjátok össze e sötét napon ! Hadd lássa meg a Dél vidékeit, Kiért gyászolnak a czigánysoron!... Hadd menjen el gyógyúlni a beteg, Nótás szivében nőjjön új virág! A hervadó fán rózsa még lehet, Ha déli naptól újra hajt az ág.... Az új termés talán még színesebb, Talán még dúsabb lesz, mint egykoron.... — Áldozzatok! Az Isten megfizet! — „Hajh! sürü gyász van a czigánysoron!“ Költemények. Irta és a november 29-iki Dankó-hangversenyen felolvasta Karaszy Ödön. A tiszttartó lánya. Tiszaderzsi tiszttartónál világos az ablak, Tiszaderzsi tiszttartónál víg lakomát laknak. Tiszttartónak aranyhajú szép menyasszony lánya Csak néz... csak néz szomorúan a gyűrűs ujj ára. Tiszaderzsi tiszttartónak szép menyasszony lánya Haloványan, betegen megy a belső szobába. Két fétayes köny osillog-ragyog éjsötét szemében... — Ráborúl egy kis arczképre koszorús fejével. nemeskeblü fiai, kik a nemzeti vagyont a tönkrejutás elől megmentik. Ezek hirdették először azon fontos jeligét : Magyarországnak ipart kell teremteni Nyilt örömmel fogadta az ország az uj igét és ennek alapján indult meg azon nagy mozgalom, mely a magyar nemzeti eszmét egy hazai ipar teremtésére kelteni iparkodik és melyre bár eddig csak szerény eredményeket szült, mégis már némi büszkeséggel vélünk visszatekinthetni. Mindezen eredmények azonban még nem kielégítők, mert még mindig hiányzik a gyáripar Magyarországban, Hazánk önmaga nem képes gyáripart előállítani; e téren szükséges, hogy a külföldi pénz érdeklődjék a magyar nyerstermények belybeni feldolgozása iránt.. Bájtunk áll a külföldi kapitálistákat és vállalkozókat arról meggyőzni, hogy Magyarországban a gyáriparnak nagy és 6zép jövője van. A törvényjavaslat, mely- szerint gyári telepitvények Magyarországban 15—20 évi adómentességben részesülnek, a képviselőház által elfogadtatott; ami pedig oly előny, mit egyebütt talán sehol sem nyerhetni. Ha a külföldön ezen előnyök valódi értékét fölfogják* akkor méltán számíthatunk reá, hogy a külföld nálunk gyárakat fog telepíteni. Hogy ez minél előbb történjék szükséges, hogy a külföld fölvilágositást nyerjen a magyar viszonyok felől. — Eddig úgyis a külföldön Magyarország és népe felől oly furcsa és téves nézetek uralkodtak, hogy nem lehet csudálkozni, ha kevésnek volt eddig bátorsága pénzét Magyarhonba vinni. Hazánk a világ minden részében szétszórt fiai ez irányban a magyar gyáripar valósításának nagy szolgálatot tehetnek, ha Fényes csillag fut ragyogva keresztül az égen, A füzesen fehér árnyék, talpig hófehérben: Tiszaderzsi tiszttartónak szép menyasszony lánya — — Úgy fogták ki a Tiszából menyasszony ruhába I — Tóth Klára. Nagynénak levele jött vasárnap délben Tanitó fiától, rózsaszín pecséttel; Apró, gyöngybetűkkel írva a levélre: „Özvegy Nagy Falnának tnlajdon kezébe.“ Jön az atyafiság alvégi, felvégi; Egyik a levelet, másik Nagynét nézi; Találgatják egyre: — vájj’ mit'írhat benne? — — Hejl ha köztük egy is — írástudó lennel.,.. Felbontják, forgatják, ki balra, ki jobbra.... Egy arczkép esik ki belőle a porba, — Gyöuyörü, mosolygó, úrilány arczképe — Egyenest Tóth Klára lábai elébe. Tóth Klára felveszi... csak nézi .... csak nézi... Meghasad a szive.... azt érzi.... úgy érzi!.... Olvasni nem tanúit, s csak leborúl sírva: Ő már tudja, mi van a levélbe írva I ..... Vörösmarty és a nők. Holnap van százkét esztendeje annak, hogy Vörösmarty Mihály született, de minden magyar ember most is oly lelkesedéssel énekli az ő Szózatát, mint ha csak most írták volna. Többi munkáiban is gyönyörűsége telik mindnyájunknak. Vörösmarty megérdemli, hogy szeretettel olvassuk és hazafias büszkeséggel emlékezzünk meg róla. A magyar nőknek nem is szabad róla megfeledkezniök, mert ő a magyar nők erényeit megörökítette müveiben és senki lelkesebben nem tanított arra, hogyan becsülje és szeresse minden magyar ember az édes anyját és a feleségét is. ' • ___________ a létező téves nézeteket és bírálatokat a magyar viszonyokat illetve, bátran és gyökeresen korrigálni igyekeznek. — Tekintse minden magyar ember hazafias kőtelessógé- gének a külföld érdekét Magyarország dúsgazdag terményeire, olcsó munkaerejére, lehető gyors igazságszolgáltatására, rendezett belső viszonyaira, jó országútjaira, egyszóval nemzetgazdászati nagy gazdagságára vonni és meglehetünk arról győződve, hogy sokan fognak reá vállalkozni, nálunk gyárakat telepíteni. Kezdeményezzünk szerényen és ba a világ látni fogja akaratunk becsületességét és iparunk dús eredményét, majd szaporodnak nálunk a gyárak. Háramoljon már egyszer hazánkra is az ész, tehetség és munka áldása, hogy teljesüljön halhatatlan nagy hazánkfia szava: „Magyarország nem volt, hanem lesz!“ Fehér-Estély. A békésv átmegy ei nyomdászok hangversenye fényes sikerrel folyt le vasárnap. Fötényezője volt a sikernek Lukács György főispán jóindulata, a melylyel a czél érdekében a védőséget elfogadta, valamint a Kner Izidor és Augenfeld M. Miksa vezetése alatt buzgólkodó rendezősége a fényes mulatságnak, Az első vendégek már reggel megérkeztek, majd a gyorsvonat ismét újabb csoportot hozott. A Kner nyomda óriási raktártermében való gyülekezés után a vendégek megtekintették a szépen felszerelt kiváló intézetet és elhalmozták meglepetésük kifejezésével a tulajdonost. — Ezután a vonathoz vonult a rendezőség s a fogadóbizottság. Lukács György főispánt Augenfeld Miksa üdvözölte szép szavakkal, melyre a főispán szívesen válaszolt. A bevonulás után, közben délután meg volt a békésmegyei közegészségügyi egyesület felolvasása és közgyűlése. Este nyolcz óra felé a községháza nagyterme A költő édes anyja Csaty Anna volt, tőle örökölte élénk képzelődését és költői kedélyét. Példás házasságban élt a költő apjával, ki szintén Mihály volt és mint Nádasdy Mihály grófnak előbb gazdatisztje, később bérlője, egész életét gazdálkodással töltötte Fehérmegyében, Nyéken. A költő anyja férjének valósággal jobb keze volt, szabad idejében bolyongott a mezőn, az erdőn és ott gyógyfüveket keresett. Ő gyógyította a falu betegeit, alamizsnát adott a szegényeknek, a szerencsétleneket megvigasztalta. Később, mikor özvegy lett, ő maga csak az imádságos könyvében talált vigasztalást. Erről szól Vörösmarty Mihálynak egyik legszebb költeménye : A szegény asszony könyve. Gyásza nincsen, gyásza rég volt, Még mikor jó férje megholt; De ruhája mégis gyászol, Szive fél a tarkaságtól. Majd maga elé varázsolja ezeket az időket : Hejh nem igy volt hajdanában, Míg nem járt özvegyruhában, Tele kamra, tele pincze S mindig kézben a kilincse; Es szegénynek és boldognak Udvar és ház nyitva voltak . . . Bármily szűkén teng is vagyonából, megmaradt az a szokása a régi időkből, hogy még azt a keveset is, a mije maradt, megosztja a szegényekkel. És mikor az öreg Sára néni imádságos könyvet kér tőle, ő a magáét két felé osztja és az egyik felét elajándékozza. Most a két jó öreg asszony, Hogy semmi jót ne mulaszszon, Fél könyvből, de nem fél szívvel, Imádkoznak este, reggel, S ha van Isten mennyországban, Nem imádkoznak hiáhan. üst Kész blousok, alsó szoknyák, fehérnemüek, ruhaszövetek, kendók, stb. Rosenthal Gusztáv és Társa 1 z=z==z==z=z; »öi divat áráházában, Gyulán. LapnulE mai számához fél itr znellélslet van csatolóra.
