Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-02-09 / 6. szám

téneti képpel nemcsak magyar hazánkban, de a külföldön is kivívta a művészi nevet, mely elismerés reá nézve minden földi vagyonnál drágább és értékesebb kincs.

Dicsekedhetünk tehát mi békésiek kétszeres örömmel, mert a művészet teréről letűnt magyar üstökös helyén egy uj csillag kezd feltűnni, mely a magyar égen újra fog ragyogni.

Poharát a művészért, annak édes anyjáért emeli és üriti ki.

Jantyik Mátyás a meghatottságtól reszkető han gon, szép beszédben mondott köszönetét az elismerésért, melyből újait erőt és lelkesedést fog meríteni a további munkára.

Ezután Sélley Péter gymnásiumi tanár emelt szót. Összehasonlítást tesz az ó-kor és az uj-korban cultivált művészet között és Jantyik Mátyást, mint a jelenkor ihletett művészét, kit munkájában a költészet hatalma által ihletett csodás, megragadó alkotást teremti meg, melynek bizonyítéka az általa alkotott két történeti mükép, élteti.

Környei Lajos ügyvéd a művész édes anyjáért űrit lelkes éljenzés közt poharat.

Báró dr. Drechsel Gyula ügyvéd hosszabb szép toasztjában fejtegette a békési társas életet megosztó érzések és felfogások részbeni helytelenségét és város polgársága szellemi és erkölcsi erejének egyesülésére és együttműködésére és ezzel kapcsolatosan az ünnepélyen jelen volt Kny Antal kanonokot mint a város egyik legkiválóbb polgárát élteti, majd megemlékszik Lukács György főispánról, ki — úgymond — sürgönyileg kívánt a művésznek elért dicsőségéhez szerencsét, sikert és kitartást, ki habár személyesen nem vehet is részt a művész és az őtet ünneplő közönség örömében, de lelkileg köztük óhajt lenni, poharát nagy lelkesedés és éljenzés között Lukács György főispánra emeli.

Popovics Szilveszter főszolgabíró megemlékezett a művész tehetsége és hazafiui érzelme, vala mint mint e város szülöttje által e város közönsége iránt táplált rokonszenves barátságáról, poharát lel kés éljenzés között a barátságra ürítette.

Beszéltek még mások is, kik szinte az ünne- müvészre ürítették poharaikat.

A bankett lelkes, emelő kedélyességgel folyt le.

Az ünnepeltetés alkalmából Jantyik Má úgy barátai, mint a művészi és kulturális körökből is többen, köztük Lukács György főispán is táviratilag üdvözölték.

pelt

Ipodalo

Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak Indali Gyula költeményei- Az idei könyvpiacznak bizonyára legértékesebb terménye a két évtized előtt öngyilkosként elhalt kivaló lyrikus költeményei. Bevezetéssel sajtó alá rendezte Both István megjelent Zilahon Seres Samn kiadásában. A kötetre még visszatérünk, ez alkalommal csak jelezzük megjelenését és belőle mutatványul tárczánk- ban a magyar nyelven eddigelé megjelent legre- mekebb elégiát a „Végszóit közöljük.

apprehenzió köztünk, hát persze, hogy most is van. Ezek azonban mind olyan intim dolgok kedves —re, hogy nagyon megharagudnék én is magára, ha ki tenné.

No, itt küldöm a névsort:

Asszonyok: dr. Lukács Györgyné (lila selyem arany dísszel), dr. Fábry Sándorné (fekete csipke toilette rózsaszín és zöld dísszel), Csák Györgyné (fekete selyem arannyal), özv. Terényi Lajosné (lila selyem fehér csipkével), Pósa Károlyné (zöld selyem fehér dísszel), Kirchner Hermanné (fekete selyem vörös dísszel), dr. Zöldy Jánosné (fehér rózsaszín mintás selyem), Dutkay Béláné (türkis kék selyem), Somossy Zsigmondné, Berthóty Gusztávné (Mezőberény), Ber- thóty Istvánné (rózsaszín selyem fekete bársonydisszel Horváth Jánosné (Mezőberény), Kollár Jánosné (Mezőberény), özv. Dubányi Jánosné, Técsy Józsefné (Szeghalom, fekete selyem vörös virágokkal), Otrok Istvánné (Sarkad), Erkel Jánosné, Kiss Lászlóné (fehér selyem ezüsttel és rózsaszín virágdísszel), Yerner Kálmánná (Tenke, fehér selyem barna prémmel és virágdísszel), Lindllstvánné, özv. Nagy Endréné (Nagy- Szalonta), Gálbory Józsefné (vörös selyem fekete csipke behuzattal), Schröder Kornélné, dr. Berkes Sándorné (rózsaszín selyem crém csipke dísszel), dr. Ladies Lászlóné (fehér kék osikos selyem), Mattiassi Alajosné (Békéscsaba, fehér selyem), Dréher Ferenczné (sárga selyem), Rőthy Emilné (fehér -selyem), dr. Berényi Árminná (lila selyem), Billitz Sándorné (fekete selyem rózsászin virágdísszel), Bőhm Miklósné, Manheimer Arnoldné (fekete selyem), Weisz Mórné, Reisner Emánuelné, Braun Yilmosné (sárga selyem), Margonyai Gyuláné (Árokszállás), Balta Sándorné (Csabacsüd) Baksa Lajosné (Hódmezővásárhely), Faragó Sándorné (Hódmezővásárhely, fehér selyem ezüst dísszel), dr Kun Pálné (fehér selyem fekete csipke behuzattal) Braun Mérné (szürke selyem), Széli Istvánné (Orosháza, világos kék sélyem aplicatióval), Heks Miksáné (fekete selyem).

Leányok: Berthóty Lujza és Bőske (rózsaszín selyem fehér virággal), Horváth Margit (rózsaszín selyem), Horváth Fruzsi (fehér selyem), Hegedűs Mariska (fehér selyem), Kollár Klári (fehér rózsa- aszin mintás gaze-arany pillangódisszel), Dubányi Sári (fehér selyem fehér crisantenummal), OtrokRózsi (rózsaszín selyem fehér virággal) Erkel Miczi (rózsaszín selyem), Szathmáry Icza (fehér selyem fehéT crisantenummal), Nagy Ilus (fehér selyem), Somossy Ilonka '(fehér selyem almavirággal), Margonyai Gabriella (fehér selyem), Böhm Mariska (fehér selyem), Reisner Alice (rózsaszín selyem), Lindl Eta és Joli (fehér lüster), Bállá Ilona (rózsaszín selyem fehér csipkével), Baksa Mariska (zöld selyem fehér dísszel), Papán Anna (fehér selyem fekete bársonynyal), Terényi Arzsi (fehér selyem világos kék selyemmel).

Szívből üdvözli:

Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki tárgyalás.

M

Gyulai élet*

Sanatorium-bál.

Kedves —re!

Itt küldöm az Ígért névsort, amelyben a höl gyek ruháit próbáltam leírni, hálából magának, amiért megmentett a második négyesben a petrezselyem- árulástól. Mert higyje el, hogy ültem volna, pedig nincs borzasztóbb egy lányra nézve, mintha a bálban ülni hagyják. Igazán be kellene hozni azt a szokást, hogy ha ülni hagynak bennünket ne kelljen ott csücsülni a szégyenplatzon, hanem menjünk ki mi is az ivóba és kvatterkázzunk. Hiszen a férfiak nagy része úgy is csak az ivó kedvéért jáT a bálba, különben nem történnék meg, hogy második négyes alatt házas emberrel, vagyis szükségbeli tánczossal kelljen egy lánynak elmenni.

De hát üsse kő a mi lányos keserűségeinket. Elég az hozzá, hogy a bál sikerült, daczára annak, hogy mi lányok Gyuláról csak 7-en voltunk ott Úgy látszik azonban igy is sokan voltunk, mert tán- ezos nem jutott mindenikünknek, amiből az a tanúság, hogy nekünk férjhez kell előbb menni, ha jól akarunk a bálban mulatni, mert manapság csak az asszonyok kapósak, amiről szegény menyecskék igazán nem tehetnek. Legjobb is nekünk lányoknak felmenni a karzatra, igaz, hogy ott aztán egész este ülünk, de hát Istenem, ülés és ülés közt nagy különbség.

Kedves —re! valahogy ki ne tegye az újságba ezt a levelemet, mert örök időkre megaprehendálok és soha többet a báli ruhajegyzéket meg nem csinálom. Még azt hiszik rólam, hogy tánezost akarok fogni ilyen módon. Nehogy maga is. azt gondolja rólam, hogy talán nem mulattam jól a sanatorium bálon. Sőt. Tanú rá az, hogy azóta 4 barátnőm haragudott meg rám, mert köztünk lányok és asszonyok közt kész az apprehenzió, ha az egyik lány vagy asszony jobban mulat a másiknál.

Csak hallaná, bál után, mikor egy kis pletykára összeülünk, milyen sok szépet mondunk egymásról. Mennyi minden hibát fedezünk fel abban, a ki bálkirálynő volt s aki ötször is megujrázta a szupé csárdást. A legsikerültebb bál után van a legtöbb

Közgazdaság.

Az I. gyulavárosi takarékpénztár Gróh Ferencz prépost, társulati aleluök elnöklete mellett 26 rész vényéé jelenlétében, folyó hó 2-án tartotta meg évi rendes közgyűlését. Az igazgatósági jelentés során sajnálattal értesült a közgyűlés Ladies György elnök lemondásáról s a midőn az elnöki tisztségnek eddig való buzgó, tapintatos és tárgyilagos betöltéséért részére köszönetét szavazott és rányában teljes bizodalmát ezúttal is kijelentette egyben felkérni határozta, hogy lemondási szándékának megváltoztatásával közmegelégedésre betöltött elnöki tisztét továbbra is megtartani szíveskedjék. Az 1901. évi zárszámadások és mérleg jóváhagyólag elfogadtattak, az igazgatóság és kezelő tisztség részére pedig a felmentvény megadatott A 34171 korona 49 fillér tiszta haszon feloszlatására nézve elfogadta a közgyűlés a lapunkban már előzőleg közlött felosztási tervezetet, jótékony ezé- lokra pedig a következő összegeket szavazta meg a felállítandó gyulai gymnasium részére megazava zott 2000 korona harmadik részletére 300 koronát; a békésmegyei tiszti nyugdíjalapnak 40 koronát: a gyulai nőegyletnek 40 koronát; a gyulai izr. nőegyletnek 20 koronát; a gyulai polgári iskolának 40 koronát; a gyulai önkéntes tűzoltó egyletnek 40 koronát; a gyulai iparos ifjúság önsegélyző egyletének 40 koronát; a gyulai iparos tanoncz iskolának 20 koronát. Időközi kisebb adományokra az igazgató rendelkezésére 140 koronát. Yégül a f. évi ápril hó 1-én esedékes szelvényekre vonat kozólag határozatként kimondatott, hogy azok egyenként 20 koronával már a folyó hó 4-től kezdve az intézet pénztáránál beválthatók.

Mezőgazdasági szeszgyár Gyulán. Egy Gyulán felállítandó mezőgazdasági szeszgyár ügyében városunk néhány előkelőbb polgára folytatott a na pókban tárgyalásokat, melyek eredményeképen megelégedéssel jelezhetjük, hogy a szeszgyár fel állítása — mely természetesen marha hizlaldával lesz összekötve — immár biztosnak mondható. Remélhetőleg a magas pénzügyi kormány akadály nélkül fogja a szeszgyári engedélyt valamint a szükséges termelési contingenst megadni és igy alapos kilátásunk vau, hogy városunk nemsokára egy újabb gyárteleppel fog gazdagodni, a mely bizonyos tekintetesben határozottan kedvező befő lyással lesz gazdasági viszonyaink javulására.

Első nap.

Hétfőn reggel 9 órakor kezdődött meg a februári esküdtszéki tárgyalás. Egri Pál kanász volt a vádlott, kit halált okozó súlyos testi sértés miatt vádolt a kir. ügyész, mert Yésztőn múlt évi október 11-én Turbucz Jánost késsel megszurta, s az rögtön meghalt.

A tárgyalást Szakmáry• Arisztid elnök vezette, a vádat Tóth Ferencz alügyész képviselte, a védői tisztet dr. Kóhn Mór helyett dr. Koszté Gyula ügyvédjelölt végezte.

A vádlott és a beidézett tanuk jelen voltak s a szokásos formalitások között megalakult az es küdtszék.

Rendes esküdtnek kisorsolták: Bodó Józsefet, Krausz Istvánt, Endrödy Istvánt, dr. Szemző Gyulát, Kucsera Nándort, Ricska Józsefet, Povázsay Mihályt, Váradi Szabó Lászlót, Reck Gézát, Szalánczy Györgyöt, Achim Lászlót, Lendvai Mihályt.

Pótesküdtek Dobrovojevits Sándor, Mikó János Az ügyész nem élt visszavetési jogával, a védő Manheimer Arnoldot, dr. Bikády Antalt és Margócsy Miklóst utasította vissza.

I Ezután megkezdődött a tárgyalás.

Yádlott Egri Pál, 43 éves, református, kanász [Iskolába nem járt, büntetlen előéletű, katona nem jvolt, október 12-ike óta van vizsgálati fogságban.

Elnök elmondja előtte a vádat. Turbucz Jánost Ikéssel megszurta szándékosan, de ölési szándék nél-l kül, a sértett a késszurás következtében meghalt.

Egri beismeri bűnösséget. Elmondja, hogy azon a napon bement Yésztőre, hogy csizmát és más egyebet vásároljon. A piaczon találkozott Turbucz Jánossal és egy kis szóváltás volt közöttük bagó miatt. Elváltak, vádlott később Boné Jánossal Bél- teky Béla italmérésébe ment be s ott pálinkáztak és söröztek. Innen elmentek s akkor akart csizmát venni Egri, de nem talált megfelelőt. A keresgélés után Weinberger Farkas korcsmájába ment be, itt újra összejött Turbuczczal. A korcsmában pálinká- zott; pálinkázás közben összevesztek, Turbucz bottal meg is ütötte a kanászt. A korcsmáros közbelépett s Turbuczt eltávolította. Nem sokára vádlott is elment és amint az ajtón kilépett, valaki hátulról megfogta a nyakát, ő pedig hogy szabaduljon, kést rántott és hátrafelé szúrt. Azután látta, hogy Túr-* buez volt a támadó. A szúrás után hazament, s a [csendőrök elfogták.

A felmutatott bűnjelre ráismer, a kés övé volt; |véres tettét ittas állapotával mentegeti.

| Cz. Szabó János tanú Egrit és Turbuczot a I Weinberger korcsmában látta. Mikor ő oda ment, már pálinkáztak. Turbucz danolt, Egri Pál tánczolt. Egyszerre Egri szidni kezdte Turbucz apját, anyját és tarisznyalopással vádolta. Turbucz erre bottal megütötte Egrit, aki kést rántott elő, e szóval: megöllek. Lecsendesitették őket; majd Turbuczot a korcsmáros kidobta. Egri nemsokára kiment utána. Turbucz az ajtó mellett volt. Egri meg akarta ütni, Turbucz a botot megfogta. Amint igy szemben állottak, Egri a szűr ujjából kést rántott elő és Turucz mellébe döfött. Ez tanú az üvegajtón át látta.

Weinberger vendéglős elmondja, hogy pálinkáztak, szóváltás volt köztük. Mikor Turbucz Egrit megütötte, az előbbit kilökte.

Simon Pál szerint Egri is, Turbucz is részegek voltak. Mikor oda ment, már pereltek egymással. Tarisznyáról volt szó. A szúrást nem látta.

Bélteky Bélánál Bonéval volt Egri. Turbucz is bejött, de nem veszekedtek.

Boné István szintén ezt bizonyítja.

Dr. Nuszbaum Károly járási orvos bonczolta Turbucz hulláját. A szúrás alulról felfelé menő volt, a tüdőt vágta át, a kulcscsont alatt pedig ütereket metszett át s igy feltétlen halálos volt.

Csákly János hasonlóképen nyilatkozik. Dr. Zöldy és dr. Pándy szerint a vádlott épelméjű, korlátolt műveltségű ember.

Ezek után Tóth Ferencz alügyész előterjesztette a kérdést, mely haláltokozó súlyos testi sértést tény- álladékát foglalta magában.

Dr. Koszté Gyula védő, mentő kérdéseket ajánlott.

Két óra felé járt az idő s az elnök berekesztette a tárgyalást, melyet három órakor folytattak

A biróság előterjesztette a kérdéseket. Első főkérdés : Bünös-e vádlott Egri Pál abban, hogy Vésztőn 1901. október 11-én Weinberger Farkas korcs mája előtt, anélkül hogy elmetehetsége meg lett volna zavarva és anélkül, hogy akarata szabad elhatározási képességével nem bírt volna, Turbucz Jánost bal mellkasába intézett szúrással úgy bántál mazta szándékosan, de ölési szándék nélkül, hogy : sértett meghalt ? Igen — vagy nem.

A íőkérdés mellett még négy mellék-kérdés szerepelt, hogy erős felindulásban, a vádlott tárna dására, önvédelemből vagy ijedtségből követte-e el a tettet.

Tóth alügyész a beismerésből indul ki, vádját ügyesen támogatja érvekkel: kiemeli, hogy Egri ok nélkül ölt, büntetést kér.

Dr. Koszté Gyula védőbeszédében különösen azt emelte ki, hogy Turbucz nem ment el, hanem a korcsma előtt leselkedett. Bizonyltja, hogy Turbucz volt a kezdő s Egri tettét önvédelemből a hirtelen meglepetés hatása alatt cselekedett. Felmentést vagy enyhe büntetést vár.

Az esküdtszék visszavonult, bogy határozatot hozzon. Három negyed óra múlva dr. Szemző Gyula, az esküdtek főnöke kihirdette a határozatot.

Az első főkérdésre felelet hétnél több szavazattal igen. A mellékkérdésekre: nem.

A biróság szintén visszavonult, majd az elnök rövid idő múlva kihirdette az ítéletet.

Egri Pált haláltokozó súlyos testi sértés miatt a 3 hónap és 15 napi vizsgálati fog betudásával két évi fogházra ítélték.

Az ítélet jogerős lett, mert sem védő, sem a vád képviselője nem felebbezett.

Második nap.

A tárgyalás második napján Szloszjár János orosházi napszámos állott az esküdtek előtt. .

A biróság tagjai ugyanazok, kik az előző napon. A vádat dr. Liszy Viktor kir. ügyész, mig a védelmet Jancsovics Emil ügyvéd képviselte. Esküd tekül a következők sorsoltattak ki: dr. Bikádi Antal, Mannheimer Arnold, dr. Zsilinszky Endre, Csanádi János, Kuhn József, Bodó József, Szalánozi György, Lendvay Mátyás, Schreyer József, Krausz István. Pótesküdtek lettek : Bedei Nándor ésLicska József. Az ügyész visszavetette Povázsay Mihályt és Reck Gézát. Á vődő Kucsera Nándort, Berecz Gábort, Csapó Gábort, Csapó Józsefet, ifj. Litauszky Györgyöt, Darabos Gábort.

V. Szakmáry elnök felhívására vádlott töredelmes vallomást tett. Mindössze 23 éves, gróf Zse- linszky, kakasszéki majorjában napszámosként volt alkalmazva,* ugyanott szolgált Biró Mátyás is, ki vele többször kötekedett.

A múlt év október 26-án délben elveszett a kenyere s miután hasztalan kereste, az a gyanúja támadt, hogy Biró vitte el. Ez okból az istállóban levő embereket megkérdezte :

— Nem láttátok, ki vitte el a kenyeremet’?

Biró ezt magára vette s haragosan rátámadt, hogy meri őt gyanúsítani; majd az édes anyját csúf szidalmakkal illette. Este 6 óra tájban a jármos- ökrök istállójába - foglalatoskodtak, Biró felhasználta az alkalmat, s újra rátámadt, miért fogta rá a kenyérlopást? Vádlott figyelmeztette, hagyjon neki békét, mert arczul veri s kifelé indult.

Biró ekkor egy fadarabot fogott a kezébe, mire ő is felkapta az eketisztitó osztókét és védelmi állást akart elfoglalni Biró a fadarabbal vállára csapott, 8 sem akart hátrább maradni, azért az ösztökével fejére vágott. Az ütéstől Biró megtántorodott, de mikor magához tért, vasvillával döfött felé, a további verekedést Biró Mihály akadályozta meg, ki őket szétválasztotta.

Erre vádlott hazament és csak másnap halottá, hogy Biró Mátyás meghalt.

Elnök : Miért vitte ön be az osztókét az istállóba, mikor azt rendesen az ekén szokták hagyni ?

Vádlott: Előző nap valamelyik bérestársam már egy ösztökémet elvitt, nehogy ez is elvesszen, bevittem és az istállóban levő fekhelyemre tettem.

Első tanúként az áldozat atyja : Biró Mihály béres lett kihallgatva. A fia estefelé lakásukra ment panaszkodva jegyezte meg, hogy Szloszjár őt lopással gyanúsította. E miatt nagyon felindult, szidalmakkal halmozta el, mire csillapítani igyekezett, de fia nem hallgatott rá. A verekedésnél jelen volt fia kihívó hangon kiáltott Szloszjár felé :

Gyere ide ha mersz.

Yádlott ekkor az istálló túlsó* oldaláról felé sietett, két jászolon ugrott keresztül s ösztökével ke zében közeledett fia felé ; ez nem várta be Szloszjár támadását, hanem egy vékony bottal a karjára vágott, erre a vádlott ösztöke vasasvégével ütötte fejbe fiát, ki összerogyott és a vér elborította. Mire oáaszaladt, a küzdőket elválasztotta s a további verekedést megakadályozta.

Fia az ökrök körül még elvégezte teendőjét, hazafelé indult, de csak a major széléig tudott jutni, ott egy boglya tövébe lefeküdt, mire szűrével betakarta magát. Reggel a kapott sérülés következtében meghalt.

Elnök: Van-e önnek kárigénye ?

Tanú : 200 koronát számitok fel.

Kis József tanú igazolja, hogy vádlott az istállóban úgy nyilatkozott, Biró ette meg kenyerét, mire ez dühbe jött és apját, anyját csúf szidalmakkal illette. A verekedésnél is jelen volt s látta, mikor Biró a seprünyéllel karjára ütött, ki ösztökével vágta fejbe. Mikor szétválasztották őket, Biró kiment a kúthoz, hol fejét a vértől megmosta. Hasonlóképen vall Bencsik Mihály és Bök Mihály is.

Iszlai Gábor uradalmi intéző Szloszjárt jóra- való, becsületes embernek jellemezte, ki napszámosként volt alkalmazva az uradalomban. Biró Mátyás azonban kötekedő természetű ember volt, kit magaviseleté miatt többször megkellett dorgálni.

Ezután az orvos-szakértőkre került a sor. Dr. Steiner Zsigmond és dr. Rapcsák Emil orosházi községi orvosok a bonczolás alkalmával megállapították, hogy Biró Nátyás halálát a koponya-csontnak az agy velőre történt nyomása idézte elő, mely az ütés következtében állott elő. A sérülés oly súlyos volt, hogy rögtöni segély esetében sem lehetett volna Bírót megmenteni. Dr. Zöldy János törvényszéki orvos hozzájárult kartársai véleményéhez, egyúttal kijelentette, hogy Szloszjár teljesen beszámítható állapotban van.

A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Liszy Viktor kir. ügyész a kiderítettek alapján, de egyúttal saját beismerése folytán is kérte vádlottat bűnösnek kimondani s őt erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testisértés miatt a btkv. 307. §-ának második bekezdéséhez képest elítélni.

Jancsovics Emil védőügyvéd az enyhítő körülményeket domborította ki, vázolta vádolt lelkiállapotát, kit az elhalt szidalmaival folyton ingerelt s mintegy rákényszeritett tettének elkövetésére, kérte az esküdteket, hogy Ítéletük meghozatalánál vegyék fontolóra ezt a körülményt.

A biróság az esküdtekhez a következő kérdést intézte : Bünös-e vádlott abban, hogy Biró Mátyást erős felindulásban, azonban ölési szándék nélkül a kezében levő ösztökével úgy fejbe sulytotta, hogy az ennek következtében szenvedett sérülése folytán másnap meghalt.

Az esküdtek határozatát dr. Bikádi Antal hirdette meg, ki kijelentette, hogy az esküdtek többsége Szloszjárt bűnösnek találta.

A törvényszék ez alapon a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testisértés büntette miatt vádlottat 1 évi börtönre ítélte, azonkívül kötelezte, hogy az államkincstár részére 130 k’orona bűnügyi költséget, Biró Mihálynak 82 korona kártérítési összeget fizessen meg.

Heti p i a c z.

Gyula, február hó 7.

A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben általában a hangulat szilárd, azonbsn áremelkedés e héten alig konstatálható.

Heti piaczunkoo a felhozatal gyenge, élénk vételkedv mellett eladatott 50 kg.-ként koronákban s

búza ...................880—9*10-ig,

tak

arna, árpa . . . 5 30—5‘40-ig zab . . ., . . . 6-40—6'50-ig kukoricza . . . . 4-60—4'70-ig