Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-11-16 / 46. szám

minél hathatósabb fejlesztése czéljából a jövőben pályadijakat fog kitűzni a kör. — És hogy ezen munkásság ne csak félszeg munkát eredményezzen a jövőben, a közgyűlés elé kerülő irodalmi termékeket és szavalatokat megbeszélés, bírálat tárgyává teszi. — Uj életet, nagyobb lendületet kívánnak megteremteni e határozatok. Elhatározta a kör, hogy a következő közgyűlés idejének egy részét Erzsébet királyné áldott emlékének szenteli. Krcsmarik Endrének „A jelenkor ifjúsága — az idealizmus hanyatlása“ czimü gondolatban tartalmas, nyelvezetében magyaros értekezését hallgatta meg a kör, majd Behan Pál (Az elesettek álmait virrasztóm) és Dimák Géza (Walesi bárdok) szavalatát fogadta kitüntető elismeréssel.

Tagosítás Körösladányban. A körösladányi érdekeltség részéről minegy 158 felszólamlás adatott be a törvényszék úrbéri bizottságához, a tago- sitó mérnök munkálatai ellen, melyek nagyrészben alaposak is voltak, A tagositó mérnök eljárása azonban jóhiszemű volt, miután a birtokrészletek kiosztásánál a kataszteri munkálatokat vette alapul. Az 1885-ik évben, midőn az állami közegek a körösladányi határban a kataszteri felmérést eszközölték, több olyan vízlevezető ér volt, melyeket a parti tulajdonosok akkor nem használhattak, azonban jogilag birtokukhoz tartozónak voltak tekintendők. A felmérést eszközlő mérnökök ezzel ellentétben ezeket a vizeket uratlan területnek vették, és a község nevére Írták. Azóta az úgynevezett siskáéi vizszabályozó társulat nagyobbszabásu csatornát ásatván, a vizerek legnagyobb része kiszáradt és szántóföldekké alakult át, melyeket az egyes parti tulajdonosok évek sora óta használnak. Ezekre nézve természetesen sérelmes volt a birtok parczellák olymódon történt megállapítása, hogy a vizerekből lefoglalt területek aközség tulajdonaként tekintetvén, a részükre megállapított járandóságból levonattak Dr. Tholt István törvényszéki biró a helyszíni eljárás folyamán az érdekeltek kifogásait alaposaknak találván, elrendelte, hogy a Pataki mérnök által elkészített kiosztási tervezet ennek megfelelően helyesbittessék. A tagositási munkálat egyébként már annyira előre haladott, hogy január hóban minden valószínűség szerint, a közbirtokosság megállapodásához képest az elhelyezés kérdésében is határozni lehet. A birtokosok három csoportba fognak osztatni, s a mérnök ennek megfelelően fogja az egyesek ingatlanságát kijelölni,

A nagyzerindi kereskedő és iparos ifjúság Dávid Sándor vendéglőjének nagytermében november 22-én zártkörű Katalin bálát rendez. Belépti-dij a pénztárnál személyenkint 1 korona 20 fillér. Előre váltva 1 korona. Kezdete este 8 órakor. A tiszta jövedelem a szegény gyermekek felruházására fordittatik.

Török A. és Társa Budapesten. Ha szemlét tartunk amagyar királyi szabadalmazott osztálysorsjáték különböző főelárusitói között, önkénytelenül feltűnik a Török-bankház. Ez a czég ugyanis állandóan azt hirdeti, hogy Magyarország legnagyobb osztálysorsjegyüzlete. Ennélfogva eltökéltük, hogy ily irányban tudakozódunk és érdeklődésűnk folytán teljesen és egészben bebizonyosodott, hogy ezen czég valóban a legnagyobb osztálysorsjáték-üzlet és a legtöbb sorsjegyet forgalmazta. A mi nem is csuda, mert ritkán ért egy czég ahhoz, hogy játszó vevőinek kegyét úgy megnyerje, mint Török A. és Társa. Ezen czég vevőköre folytén nagyobbodott és az állandó terjeszkedés alapján a Teréz-körut 46. sz. allatti főüzletén kivül még Yáczi-körut 4., Muzeum-körut 11., Erzsébet-körut 54. sz. alatt fióküzletei is vannak. A számtalan önként beérkezett hálanyilatkozat a szigorúan pontos és elözékeuy üzletvezetésről tesz tanúságot s csakis ez tette lehetővé, hogy e czég a m. kir. szabad, osztálysors játék igazgatóságától hízelgő elismerésben részesült. A négy különböző kerületben levő üzletben mindeD ügy a legpontosabb kereskedelmi szabályok szerint intéződik el. Ennélfogva indíttatva érezzük magunkét a Török A. és Társa bankházát, melyben már nagyon sok és nagy nyereményt nyertek, mindenkinek a legmelegebben ajánlani. A tervezet szerint az I. osztály húzása már a legközelebbi csütörtökön és pénteken lessz, november 20. és 21-én. A sorsjegyek árai, daczára annak, hogy a tervezet tetemesen javult és nagyobb nyereményeket tüntet fel, a régiek maradtak, például 1/g — 1*50 korona; H — 3 korona; Va — 6 korona ; '/, — 12 korona. A ki tehát az osztálysorsjátékban részt akar venni, forduljon bizalommal Török A. és Társa bankházához, Budapesten.

A szerencse olyan, mint a lidércz. Az emberek gyarlósága abban tűnik ki, hogy szerencséjüket egész életükön át ott keresik, a hol nem találják. A szerencse olyan, mint a lidércz, maga mutatja meg magát, csak éBzre kell venni. De aztán meg is kell fogni. A meddig a fénye világit, addig kell kaparni utána. A legutóbbi sorsjátékon a legnagyobb nyeremény, a 600.000 koronás jutalom, a Wolf Hugó bankháza által eladott s/s beosztású sorsjegyre esett és igy ezen legszerencsésebb fő- árusitó egyszerre nyolcz szegény embert tehetett boldoggá. A hova a szerencse egyszer betette lábát, ott jó ideig meg is szokott maradni, kísérelje meg tehát mindenki szerencséjét és rendeljen osztálysorsjegyeket Wolf Hugó bankházában, Budapesten, Bálvány-utcza 10. Az uj terv szerinti 5000 nyereménynyel szaporított XI. sorsjáték első osztályának húzása már 1902. évi november hó 20-án és 21-én tartatik meg. A sorsjegyek ára: egy egész 12 korona, egy fél 6 korona, egy negyed 3 korona, egy nyolczad 1 korona 50 fillér. 374 3—3

Mandorf Gyula gőz- és kádfürdője folyó hó 17-én, hétfőn kazán tisztítás miatt zárva marad.

Selyem blusok 2 frt 35 krajczár, vagy finomabb, — 4 méter — valamint „Henne* berg selyem“ fekete, fehér, vagy bármily szinben 60 krajczártól 14 forint 65 krajczárig méterenként. Minden rendelőnek bérmentve és vámolva a házba szállittatik. Minták póstafordulattal. Schweitzba, 20 fillér póstabélyeg. G. Henneberg, selyemgyára, cs. és kir. udvari szállító. Zürich. ío 27—30

I r o d a I o m.

Rózsák. Mihálik József, kinek hangulatos költeményeit többször közölte lapunk s a kinek „Hit, hon, szerelem“ czimü verskötete nagy elterjedtségre tett szert, „Rózsák“ czim alatt adja ki második verskötetét Karácsonyra. A megjelenendő kötet a Dobay János könyvnyomdájában készül, csinos külső kiállításban, 2 korona előfizetési ár mellett. A kötet belső tartalmának megismerésére mutatványul a következő versét reprodukáljuk olvasóinknak:

Költői honszer elem.

A legszebb érzet,

Mit szivemben érzek,

S mely éveimmel Napról-napra nőtt;

S mely egy-egy perczben Dalra gyűlni késztet. . .

Mi más? . . „A haza Mindenek előtt!“

Miért is szeretlek ?

Kérdezem magamtól.

Talán hogy bölcsőm Itt ringott velem;

Hogy: itten élek ? ..

Vagy, el — földed hántol ?

Nem tndom. Csak:

„Szeretlek 1“ .. érezem.

Ez édes érzet,

Mit irántad érzek,'

S mely éveimmel Folyton, egyre nő ...

Mig élek, érzem,

El sem is enyészhet,

Szivemben mig lesz:

Lüktető erő I

Mindig szeretlek,

Hévvel, lángolóan,

A legforróbban,

Ahogy csak leheti Ezerszer jobban,

Mint röpke dalomban Te rólad, édes 1 Emlékezhetek.

Hazám! szivemnek Legszebb érzetéből Dal, hogy fakad .. .

Minek köszönhetem ?

Ha — nem, Te néked 1 Melynek szerelméről Szól legcsengőbben Minden énekem.

Az, mindmegannyi,

A mig csak fakadni ?

Fog e szivből egy ...

Áldást esd Beád 1 <■,

Igaz jeléül,

Hogy keblem rózsái:

Neked nyitottak Egész élten át!

Tarka képek.

(Megyeatya választások. — Elitéit szerelmesek.)

Ot alkerületben választottak megyeatyákat, régieket újból s újakat a régiek helyébe. A választások sehol sem vertek fel valami nagy hullámokat, még is legélénkebb volt Gyulán a megye székhelyén, ahol a legtöbb czédula s azokon a legkülönbözőbb nevek jöttek forgalomba. A város országgyűlési képviselője dr. Bodoky Zoltán kapta a legtöbb szavazatot, a kinek mint népképviselőnek városszerte nagy a népszerűsége. A választottak közt van, mint *uj“ megyeatya a város papja, az állami anyakönyvek vezetője, a ki a választók bizalmából most részesül először az atyai örömökben s örömében ezentúl a házasulandókra atyai áldását fogja adni s minden lakadalomban részt fog venni, mint megyei örömatya. Hogy mit szól mindéhez a város köz- egészségügyének egyik őre, a ki ugyanazokkal a czédulákkal bukott el, a melyekkel a< állami „lelkiatya“ győzött, a mikor majd kérik a czédula árát, alighanem azt fogja mondani vigasztaláskép : „a laboner.u Legérdekesebb volt a választás Szarvason, a kik szavaztak, mindannyian egy jelöltre adták szavazatukat, mintha csak összebeszéltek volna, hogy Danes Szilárdot titok-\ ban megfogják lepni azzal, hogy egyhangúlag megválasztják megyeatyának. Két „uj“ atya választatott meg, — Békéscsabán a választók nagy többségének akaratából, a kik a vármegye ügyeinek intézésében mint békéscsabaiak bizonyára élénk részt fognak venni. A legélénkebb s beszédes megyebizottsági tagot választották be Orosházán a község főpennája személyében. A mezőberényiek elpártolásáért dr. Berényi Ármint kárpótolták a gyulaiak s mint volt megyeatyát, kinek hiányát éreztük, megválasztották újból. Peticziót a választások ellen remélhetőleg nem fognak beadni, mert nem volt sem etetés, sem itatás, ha csak a ezédulát „papiros levesnek“

nem minősitik. Ezek a választások tisztábbak voltak az úgynevezett tisztavál isztásoknál, eltekintve a kis Miskuczátöl, a ki a legtisztább választásokból sem hiányzik.

Nem minden választás megy ám ilyen simán az életben. Mikor az ember szive-választottját választja meg, annak sok drámai következményei vannak. A legutóbbi esküdtszéki tárgyaláson is az esküdtbirák két ilyen szerelmi drámával foglalkoztak. Az egyiknek hőse egy Dáma nevű gádorosi hajmüvész volt, akinek a sok sóhaj megártott s addig habozott, a mig szerelmesének két lövéssel szerencsésen átlőtte a tenyerét (bizonyosan sok pofont kapott azzal a tenyérrel) s a szerencsétlen sértett meghalt — tüdővészben. Ezért aztán a vérengző Dáma kapott egy évet. — A másik eset kevésbbé volt egyszerű. Pénzes a legény neve, nem tudott hamarosan pénzre szert tenni, a miből revolvert vásárolhatott volna. A leány nem győzte várni a halált, a miben közösen megegyeztek, férjhez ment. A legény ekkor végkép elkeseredett s szerzett revolvert — a melylyel sziveválasztott- ját az esküvő után negyednapra agyonlőtte s azután maga ellen fordította a gyilkoló eszközt. Biz ez szomorú história s mondjon akárki is akármit, annak a legénynek nem lehetett rnásj választása a halálnál. Kereste és nem ő rajta múlt, hogy nem lelte meg. Hiába bonczolgatjuk ezt a kérdést tudományosan, helyesen megfejteni úgy sem tudjuk, sem azt uegállapitani, vájjon az elkeseredett szerelmesek, mikor ideálisab- bak előttünk, ha a halált választják végső menedékül, vagy a lemondást. Az sem áll, hogy ez a jelenség csak a köznép soraiban fordulna elő egyaránt dívik az mindenféle társadalmi osztályban, a legfelsőbb körökben s a műveltség senkit sem mentesít a szerelem szenvedélye alól ép úgy, mint a müveletlenség. Közös ez mindanyi- unkkal — mint Éva anyánk bűne.

(A kondorosi jegyző választás. —A szarvasi villanyvilágítás.)

Kondorosnak nem csak két papja, hanem két jegyzője is van s mivel az első jegyzői állás megüresedett, uj jegyzőt kellett választani. Ebből aztán nagy gabajodás támadt, mert a választók két pártra szakadtak. A tótok mint lelkes magyarok nem vállalták Tóthot, s helyi jelöltet állítottak a község második jegyzője személyében. Az ellenzék, a mely mindig kisebbségben van — ennek ellene volt s felakarta frissiteni a jegyzői kart uj erővel. A győzelmet természetesen a többség aratta, a minek örömére nagy lakomát ültek a „Kondorosi csárdában“ a melyen részt vett az ellenpárt is s pártkülönbség nélkül énekelték :

Kondorosi csárda mellett,

Gülya, ménes ott delelget, stb.

A lakomáról csak a villanyvilágítás hiányzott, a melyet a szarvasiak is be. akarnak vezetni. Ajánljuk a szarvasiaknak, hogy mielőtt ezt tennék jöjjenek el tanulmányozni a gyulai villanyvilágítást, a melynél tökéletesebbet még nem pipált Európa. A múlt szombat este is csak egy negyed óráig voltunk, pillanatnyi fényzavarban (még ez is !) és mindez azért, mert a villanyosok áramgyüjtője olyan mint a szegény ember tehene : adná ő szegény, de neki sincs. A belügyminis- tér különben védelmébe vette a városokat és községeket s elrendelte, hogy ezentúl minden község, ahol uj világítási rendszerre térnek át, előbb kérje ki a kereskedelmi minister véleményét s csak annak alapján kötheti meg a szerződést s hagyhatja jóvá a vármegye. Bizony jó is, csak aztán az a bizonyos „műszaki“ vélemény is jó legyen.

(A segítő pénztár. — Orosházi tanoncz otthon.)

Komolyan szólva, az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról mindenkinek, a ki csak a munkásnéppel érintkezik lelkiisme- retbeli kötelességét, kell, hogy képezze, ennek a humánus intézménynek a munkás néppel minél szélesebb körben való megösmertetése s ennek a révén megkedveltetése.

A nép szava — Isten szava, a ki tehát a nép sorsáról gondoskodik, Istennek tesz kedves dolgot. Igen szépen adott mindennek kifejezést Karaszy Ödön a békéscsabai járási értekezleten tartott felolvasásában, a melyet ha bármelyik értelmes gazda, gazdasági munkás, vagy cseléd elolvas, megért és siet beiratkozni, illetve cselédjét beíratni ebbe a leghumánusabb segitö- egyesületbe. Népünk még kissé idegenkedik az intézménytől, de ha látni fogja, hogy az, azoknak, a kik tagjaivá lettek, milyen hasznukra vált, tömegestül lép annak kötelékébe. És hogy ez be fog következni biztosra vehető, mert nap, mint nap újabb és újabb esetekről hallanak, olvasnak s nyernek meggyőződést, — a hol a segítő pénztár a csekély befizetések ellenében aránylag busás segély összegekkel látják el azokat, kiknek a törvény határozmányai alapján erre jogosultságuk nyilt. A munkaadók is mindjobban megértik a törvény nemes intenczióit s egymásután Íratják be cselédeiket a pénztárba Is fizetik érte a tagsági dijakat. A példa vonzó, mielőbb több-több követőre fog találni. S ez: nem viczcz, de igaz.

Egy másik humánus intézmény is létesült a megyében : az orosházi tanoncz otthon. Iparos

tanonczaink ma oly rakonczátlanok, hogy nem fog ártani, ha egy kissé ránezbaszedik őket. A rakonczátlankodások igen tisztelt iparosuraimék rovására Írhatók, meri nem törődnek inasaik nevelésével s csak a rosszul alkalmazott szigort éreztetik velük. Az orosházi inasok tehát örülhetnek: lesz olyan otthonuk, ahol kinevelik, megokositják s kiváló iparosokká készítik őket elő, hogy ha onnan kikerülnek az életbe, megtudjanak állni a lábukon, tisztességesen megéljenek, boldoguljanak s a mi fő a magyar müipar- nak, a mely ma még nincs, megteremtői legyenek. Sok ilyen otthont kivánok a hazának, mert akkor lesz boldog a magyar iparos.

(Jegyzői egylet gyűlése. —Szeghalmi önkéntes tűzolt,ótestület.)

A községi jegyzők a Sárréten tartották ez idei gyűlésüket. „Megfogyva bár, de törve nem“ jöttek ez alkalommal össze s még az sem törte meg őket, hogy a doboziak egy „dissidens“ levél kíséretében visszaküldték a meghívókat. Talán későn érkeztek azok a meghívók, mert az ilyenek megérdemlik, hogy visszaküldjék. Mindennek daczára meg volt a magnum áldomás s ha csak erre hívták volna a dobozi jegyzőket, ezt bizonyára nem utasították volna visz- sza. A lakoma alatt megoldódtak a nyelvek i a többek közt éltették a járás vasmarku főszolga- biráját is. Igaz, hogy a szószóló egy idegen járásbeli jegyző volt, de ez nem von le az elismerésre méltatott érdemből semmit, sőt emeli azt.

A Sárrét egyéb eseményekben is bővelkedik. A szeghalmiak önkéntes tüzoltótestületet alkottak. Az alakuló gyűlésen elhangzott gyújtó beszédek után az egylet összes tagjait megválasztották tisztviselőknek s díjmentesen adományozták egymásnak a főparancsnoki, helyettes főparancsnoki és I. és II. osztályú parancsnoki czimet és jelleget, kivéve az orvost és az ügyészt, a kiket meghagytak rendes polgári foglalkozásukban. És mert mindenki szomjuhozva várja Szeghalmon, kogy mikor tűz üt ki, az első tűz, mert erre az alkalomra tűzte ki az önkéntes tűzoltótestület első disz kivonulását, melyre meghívták az összes sárréti tűzről pattant menyecskéket is, mert a diszkivonulást tűzzel egybekötött tánczmulatság fogja követni a megmentett ház összes termeiben.

(Tűz Gyulán.)

Végre Gyulán is volt egy igazi tűz, a mely tüzbehozta még a városi rokkant tűzoltókat is s ezúttal elsőknek jelentek meg. Bővebb részletekkel miután e rovat alatt közlöttek zártakor saját kiküldött tudósitónk még nem érkezett vissza a tüztől, a tűznél jelen volt lapunk barátjai fognak szolgálni.

C~ss — d.)

Törvényszéki csarnok.

A jó vendégek. Harmathi Istvánná körösladányi lakosnak jól ment az üzlete, sok bort mért ki, mégis kevés pénze volt. Eltűnődött e dolgon s elhatározta, hogy lesbe áll és tényleg sikerült is ' megfogni a tolvajokat, a két legjobb vendége, Szabó József és ifj. Kovács Sándor személyében, akik valahányszor oda mentek, — pedig sokszor megfordultak, — mindig azt kívánták, hogy a pinczéből hozzon nekik friss italt s az alatt álkulcscsal kinyitották a pénzesszekrényt. Ez év junius 13-án ifj. Kovács Sándoron volt a lopás rendje, a sértett azonban máBt küldött a pinezébe és akkor csípte meg a tolvajt, midőn a szekrénybe nyúlt, eleget mondotta a főtárgyaláson is a tolvaj, hogy ő nem akart lopni, azonban a kir. törvényszék e védekezés daczára 6, illetve 7 havi börtönre ítélte nevezetteket.

Lopás. Pálinkás Sámuel, 64 éves szarvasi csizmadia, már 10 évvel ezelőtt felhagyta a mesterségét, mert nem ment jól, azonban vesztére, mert az újonnan tanult mestersége, a lopás sem jövedelmezett, hanem fogház, börtön és fegyházba juttatta az öreget, aki ott sem javult meg, hanem ahogy kiszabadult, mint a szarka, mindent ellopott, így özv. Deli Józsefnétől egy sárga réz mozsarat, Krausz Sándortól egy nadrágot, Gyurjáncsi András kocsija alól egy pár csizmát elemeit, mert amint mondá „élni kell!“ ezen lopásokért 6 havi börtönt kapott, kijelentette, hogy megnyugszik az ítéleten, mert itt a tél, de különben is legutóbb azzal bocsátották el a fogházból, hogy ilyen jó rab még nem volt és ép ezért a tálat mindig tele kapta étellel.

Heti p i a c z.

Gyula, november hó 14.

A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben szilárd a hangulat, búzánál a hét folyamán 5—10 fillér volt az emelkedés.

Hetipiaczunkon nagyobb kínálat és élénk kereslet mellett eladatott 50 kilogrammonként koronában :

bttza (uj) .... 6*80—7* 10-ig takarm. árpa (uj) . . 5'30—5*40-ig

zab (uj)

..................... 5*20—5*30-ig

ku

koricza (uj) . . 4*90—5T0*ig