Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-11-16 / 46. szám

46-Ik szám. Gyula, 1902. november 16-án XXXIV. évfolyam f 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay JánoB keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények iotézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül. ks _______________ Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő': Kőim Dávid. f--------1 Ki adóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Ifyilt-tér sora 20 HU. ___________Á A gyulai főgymnasium. Lukács György főispán a következő meg­keresést intézte Gyulavárosa képviselőtes­tületéhez : 1139. szám. Békésvármegye főispánja. Gyulaváros Képviselőtestületének! A gyulai róm. kath. főgymnasium ügyé­ben kelt végleges szerződés szöveget oly felhí­vással küldöm meg Gzimnek, hogy ezen szer­ződést teljes szövegében elfogadni és a város polgármesterét annak aláírására felhatalmazni szíveskedjék. A szerződés tervezete 1901. évi deczem- ber hó 9. és 10. napján a város polgármes­terének és a képviselő testület kiküldött tagjainak részvétele mellett állapíttatott meg. Ez az eredeti szöveg a nagymóltóságu minis- terium és a nagyváradi lat. szert, püspök kívánságára nehány lényegtelen módosításon ment keresztül. Ezek a módosítások köny- nyebb áttekinthotés végett a mellékelt szer­ződési példányban vörös tintával vannak aláhúzva. Ezen módosítások közül Gyulavárost csupán egyetlen egy érinti: Tudniillik a szerződés 23. pontjának végére bevótetett a következő kifejezés: „Az épületnek állandó karbantartásáról is Gyulaváros gondoskodik arra az esetre, ha netalán e czélra a költ­ségvetésbe felvett és a 20. § szerint tőké­sítés utján gyűjtött összegek is elégtelenek volnának.“ Ezen újonnan bevett intézkedés azonban nem jelent Gyulavárosra semmi újabb terhet, mert az épületek állandó karban tar­tására első sorban a gymnasium költség­vetésébe évről-évre felvett állandó összeg, másodsorban a szerződés 20. pontja alapján gyűjtött tőke szolgál. Úgyszólván kizártnak tekinthető tehát az, hogy Gyulavárosnak bármikor külön kiadása merüljön fel ezen a czimen. Minthogy azonban a nagyméltóságu val­T A R C Z A.. Görcsös szerelem. I. — Nos, én határozottan elítélem Terust! Egyébiránt igy vagyok minden asszonnyal, aki megcsalja az urát. Ezt a szép háziasszony mondta s a mellett kaczér mosolygást lopott a sápadt aljegyző felé. A jour-társaság valamelyik éltesebb hölgye eny- hitőleg emelt szót a szegény bűnös mellett. — Szegény Terus! utóvégre csodálkozni sem lehet rajta ... A milyen életük volt ... — Nem mentség! Legalább szememben nem az I Ha százszor volt is rá oka, mégis . . . Eh! ne beszéljünk róla többet. Nem közénk való még a neve sem. — De látod, édesem, nem is szerette az urát! Ez a fiú volt az első szerelme . , . — Éppen ez az! — A szép háziasszony sötét fényű szemei szikráztak s az arcza lángba borult. — Ez az, amit nem bírok felfogni! Hogy mehet egy leány férjhez, ha nem szerelmes vő­legényébe ? És micsoda asszony az, aki nem szereti meg legalább már az urát ? . - Hja, nagyságos asszony, — nem min­denki olyan ideális lelkületű teremtés mint maga s a magukéhoz hasonló idilli házaséletről sem sokan tudnak. A szép Lukácsné szendén elpirult, a derék, joviális férj pedig hálás pillantást vetett a kis aljegy zőre. lás és közoktatásügyi ministerium a most említett kikötést minden gymnasiumi szer­ződésbe elvi szempontból feltétlenül felvéteti, kérem a képviselőtestületet, bogy a 23. pont jelzett módosításához az ügy érdekében a maga részéről is hozzájárulni szíveskedjék. Végül megjegyzem, hogy a szerződés aláírása a nagyváradi lat. szert, püspöki helynök által kitűzendő helyen és időben lesz, a miről a város polgármestere külön fog értesittetni. Egyébként értesítem a város közönsé­gét, hogy § főgymnasium ügye mindenkép örvendetesen bálad a megvalósulás felé. Nevezetesen a nagyváradi lat. szert, püspök 200.000 koronás alapítványát 0 császári és apostoli királyi Felsége folyó évi szeptember hó 23-án kelt legfelsőbb elhatározásával már legkegyelmesebben jóváhagyni, méltóztatott. A főgymnasiumi épület részletes tervei és költségvetése is már deczember hó elején teljesen készen lesznek, úgy, hogy azoknak a nagyméltóságu ministerium által leendő jóváhagyásával már az építkezés is meg­kezdhető lesz. Gyulán, 1902. évi november bó 13-án. Lukács György, főispán. Nem akarunk most bővebben kiterjesz­kedni a főgymnasiumi akczió terén félesz­tendő óta történt körülményekre. Majd ami­kor a gymnasium létesitésének odisszeaszerü históriáját megirandjuk, lesz erre is mód és alkalom. Ezúttal csupán csak annyit konsta­tálunk, hogy az akczió — mely elé ha nem is elvi, hanem számos bürokratikus és egyéb természetű nehézség és akadály gördült — egy pillanatig sem szünetelt és abban nyilvánult, hogy eme nehézségek és akadályok elhárit- tassanak. Hogy mindez sikerült, abban — szív bői fakadó hálával ösmerjük el — kiváló osztályrésze van első sorban 0 Felsége ke­gyének, illetőleg legmagasabb elhatározásá­nak, amelylyel bold, emlékű Schlauch Lőrincz bíboros püspök 200.000 koronás alapítványát jóváhagyta, a közoktatásügyi kormánynak, a Schlauch Lőrincz bíboros püspök halálával elárvult nagyváradi egyházmegye helynöke, az aranyszívű és lángoló ügybuzgalmu Winkler József vál. püspöknek, ki tudvalevőleg maga is 20.000 koronás adományával particzipál a gyulai főgymnasium létesítésében, nemkülön­ben a főgymnasium ügyének az eszme kelet­kezésétől kezdve hasznos es kiváló szolgá­latot tett Fetser Antal apátkanonok és Gróh Fepencz prépostplebánosnak, és akit említe­nünk sem kell: Lukács György főispánnak, aki ép oly tapintattal, mint erélylyel és szí­vóssággal vezette az akcziót, amelynek ve­szélyeztetett hajóját egy pillanatig sem en­gedte a sok oldalról fenyegető örvénybe sodorni vagy zátonyra juttatni. A képviselőtestületnek — reméljük és óhajtjuk — rövid napok alatt módjában lesz a fpispáni megkeresésnek — amely a fő­gymnasium ügyében több ízben hozott érdem­leges határozatainak különben is követkéz menye, szankcziója s egyszerű jogi formu­lája — eleget ténni; és miután az Alpár Ignácz terve alapján készülő főgymnasiumi épület részletes terve s költségvetése is, — amint erről positiv tudomásunk van — e hó végéig teljesen elkészül és még ez év fólyamán a vallás és közoktatásügyi minis- tórium műszaki közegei részéről felülvizs-' gáltatik és bizton remélhetőleg jóvá is fog hggyutni, többé nem mint reményünket, ha­nem mint örvendetes valóságot konstatál­hatjuk, hogy a város a főgymnasiumi épületre az árlejtést már kora tavasszal, esetleg a tavaszt megelőzőleg is kihirdetheti és ami még feltét­lenül bizonyosabb, hogy a főgymnasium első osztálya a legközelebbi iskolaévben megnyitható lészen. Istennek hála! ez immár Gyulavárosa legfőbb aspirácziójának: a főgymnasium kér­désének mai stádiuma. A közigazgatási bizottság ülése. — November 12. — A meglehetősen hosszú tárgysorozatot aránylag csekély érdeklődés mellett tárgyalta le a közigazga­tási bizottság szerdán tartott ülésébe«. Az ülés elején egyik tagjának, dr. Zsilinszky Endrének lemondásá­val foglalkozott a bizottság, sajnálattal véve tudo­másul régi érdemes munkásának távozását. Az ülés végén pedig egyértelmüleg tarthatatlannak mondotta azokat az állapotokat, amelyek vasutaink közlekedé­sében a rendszerré vált késések miatt fennállanak és a melyek tapasztalat szerint nem annyira a for­galom megtorlódásában, hanem a forgalmi személy­zet körében fennálló fegyelem meglazulásában talál­ják indító okukat. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelenvoltak azon dr. Daimel Sándor főjegyző, Berthóty István tb. főjegyző, dr. Zöldy János fő­orvos, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárosy Gyula árva­széki h. elnök, Csák György kir. pénzügyigazgató, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Haviár Lajos kir. fő­mérnök, Haviár Dániel, dr. Hajnal István, dr. László Elek, Keller Imre, Varságh Zoltán és Bosenthal Ignácz bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után napirend előtt elnöklő főispán előterjesztette, hogy dr. Zsilinszky Endre hozzá intézett levelében bejelentette a közigazgatási bizottsági tagságról való lemondását, ő válaszában felhívta a lemondót szándéka megmásitására, azon­ban ez ujabbi levelében nagy elfoglaltságára való hivatkozással fentartotta lemondását. Dr. Zsilinszky Endre lemondó leveleinek felolvasása után sajnálattal vette tudomásul a bejelentést, régi érdemes tagjá­nak a bizottság kebelében kifejtett tevékenységéért köszönetét és elismerését fejezte ki és bejelenti a lemondást a törvényhatósági közgyűlésnek. Áttérve a napirendre, dr. Daimel Sándor fő­jegyző .felolvasta az alispán havi jelentését, a mely a következőleg hangzik: Méltóságos Főispán ur 1 Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A folyó év október haváról szóló jelentésemet a következőkben terjesztem elő : I. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személybiztonság álla­pota elég kedvezőnek mondható, amennyiben ez mind­össze 6 esetben lett megtámadva, n. m. Kétegyházán egy verekedéssel, Füzesgyarmaton 3, Vésztőn 1 és Békésen 1 kisebb büncselekménynyel. A vagyonbiztonság különösen az orosházi, szeg­halmi és szarvasi járásokban már több ízben lett megzavarva, kisebb-nagyobb lopások elkövetése által. — Igazad van, kedves barátom, a mi éle­tünk a maga nemében páratlan. A feleségem nagyon derék asszony. tei óh, a mi szerelmünk nem ebből a vi­lágból való, az valami eszményi, étheri tiszta­ságú, emelkedett érzés, — susogta a háziasszony s ábrándos kifejezéssel emelte szemeit az urára. A becsületes Lukács átkarolta a felesége dere­kát és nevetve csókolt egyet a nyakán. — A’ biz’ Isten 1 nem szeretném, ha csak úgy étherileg volnál az enyém 1 A másvilági szerelmü hölgy odasimult az ura robusztus termetéhez s elég hallhatóansu sogta; — Tudod, hogy imádlak 1 A társaság mosolyogva nézte a jelenetet. Az éltesebb hölgyek csillogó könynyet morzsol­tak el a szemükben, melyet az emlékezés csalt elő; — a lányok sóvárgó gyönyörűséggel bá­multák a háziasszonyt, az asszonyok várakozás sal, a férfiak léha grimászokkal szemlélték a hitvesi szerelem megnyilatkozását. Az egész társaságban kettő akadt, a kit nem vezetett félre az ügyes scenirozás. A szellemes tanfel- ügyelőné, aki kékharisnya hirében állott, Ízet­lennek találta a háziasszony ömlengéseit, — a Mefisztóképü háziorvos pedig gonoszul kacsin­tott a sápadt aljegyzőre, a kinek lányos teintjét egyszerre elöntötte a vér. A háziasszony leg­jobb barátnője, egy jelentéktelen, fakószöke asszonyka, elragadtatással kulcsolta össze a kezeit. — Miért nem lehet olyan minden nő, mint Ella I Doktor Mefisztó impertinensül kaczagott. — Az ám! mennyivel boldogabb volna most Jankó barátunk! Nem hagyta volna ott a felesége. —j Hát tényleg nem jön vissza Terus ? Az aljegyző, a kit ilykép interpelláltak, a vállát vonogatta. — Több mint valószínű. Nem hiszem legalább, hogy a princzipálisnak kedve legyen érte menni. — Ezóta már Olaszországban járnak a kis hadnagygyal, — vetette oda a háziasszony pi­kánsul. Annyi bizonyos, hogy Rózsikát csú­nyán becsapta Terus, mert elhitette vele, hogy el akar válni az urától annak rendje-módja sze­rint s mielőtt elutazott, pár napig a Rózsika vendége volt. Szegény asszony utólagosan res- telli a dolgot, de kénytelen-kelletlen mégis védi Terust. — Igaza van Rózsikénak, ő korrektül járt el, — vágott közbe a tanfelügyelöné. — Terusról egyikünk se tud bizonyosat, hallottuk, hogy az anyjához utazott s az ura nem ment vele. Ebből hámoztátok ki, hogy Terus megszökött a had- nagygyal. Nem értem, ki eszelte ki ezt a mende­mondát, csak azt vettem észre, hogy Návay eléggé igyekezett terjeszteni. Az aljegyző fanyarul nevetett. — A nagyságos asszony rám süti a hir- hordó bélyegét, pedig ártatlan vagyok. Hiszen hallani méltóztatott, hogy Terus nagysám maga bevallotta válási szándékát. .. — Van ebben valami helytelen? — Ugyan kérlek, hadd el! Nem akarlak benneteket befolyásolni, de mondhatom, hogy én Rózsikát is kárhoztatom. Hogy felült neki, az csak személyes pechje, de hogy oly vakme­rőén védelmezi Terust, az már, — enyhén szólva is, — gyanús. Részemről kijelentem, hogy nem fogtok többet nála látni, ha az ő fedele alatt helyet találhatott ilyen asszony, úgy én nem mehetek oda. — Elfogult vagy Ella. Azt tartom, csak az merjen beállani erkölcsbirónak, a ki tökéle­tesnek érzi magát. — Margit! — A szép Lukácsné hirtelen legyőzte felindulását és udvariasan felelt. — Nem tartom magamat erkölcsbirónak, de re­mélem, nem is találsz bennem kifogásolni valót? A tanfelügyelöné elnéző mosolylyal vála­szolt s a keztyüit húzogatta. — Édesem, senki sem ment az emberi gyarlóságoktól. — Óh, a mi azt illeti, meglehet ... de én a fejemet teszem rá, hogy a mi háziasszonyunk ment az asszonyi gyarlóságoktól 1 A tanfelügyelöné jóindulattal bólintott az aljegyző enthusiasmussal kiejtett szavaira. — Senki sem vonja kétség.be, én legkevésbé. Búcsúzott és a marasztalások ellenére is elment. Nem sokára utána kerekedett az egész kompánia s a szép Lukácsné egyedül maradt az ő meghitt barátnőjével, a ki segített neki az ezüstöt és porczellánt helyrerakni. Ugyanabban az időben érkezett haza a tanfelügyelöné a doktor kíséretében, a ki malicziózusan jegyezte meg a kapunál: — Fogad velem nagyságos ásszony, hogy Lukácsné most önt szidja, hü csatlósa pedig az edényekkel bíbelődik ? Legjobb, legtartósabb és legszebb az „EMKE“ padlófénymáz. — 1 5°/o az Emke javára. ——— Gyártás és főeladás: BERKES BERTALAN Isereslsed.ésé'bem., Zöldfa-utcza. NAGYVÁRAD Fö-utcza. Elárusítók: 309 10-10 Gyulán: Féhn István. Békéscsabán: Deutsch J., Fischer H. M. és Gruber, Supkegl Sámuel, Gyomán: Klein Vilmos, Schröder János. Békésen: Kürthy Mihály. Eleken: Ament Antal. Mező- berényben: Csermák Lajos. Mezőtúron: Bordáts. Túrkevén: Schvartz Ignácz. Szentesen: Eisler Lajos. Lapunk: mai számáLoz fól iv xneliélslet vaaa. csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents