Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-11-09 / 45. szám
45-ik szám Gyula, 1902. november 9-én XXXIV. évfolyam.------------------------^ Sz erkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ! ! 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 „ — ,', Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fi ________________________ W Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Di*. Ilodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kőim Dávid. f-------Ki adéluvatal: Templomtér, Dobay Ferenoz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Syllt-tér sora 20 HU. J L__________Ä Gyu laváros és a barakonyi vasút Két hót előtt hosszabb czikkben ismertettük a gyula—barakonyi keskeny vágányu vasút tervét, a melyet az előmunkálati engedélyt nyert Békósvármegyónek kiküldött bizottsága elfogadott. A bizottság legutóbbi ülésében megtette a kezdeményező lépéseket a terv kivitelére gondoskodván arról, hogy a vasút részletes tervei szakértők közbenjöttóvel elkészüljenek, valamint hogy az 1,200.000 koronában előirányzott vasútépítési tőke megajánlására az érdekeltség íelszóiittassék. Kétségtelen dolog, hogy a terv kivitelének lehetősége első sorban és mondhatni kizárólag a szükséges tőke biztosításán fordul meg és főleg azon, bogy a vasút által jelentékenyebb mérvben érdekelt egyesek és erkölcsi testületek hajlandók-e érdekeltségük arányához mórt összeggel hozzájárulni a vasút létesítéséhez. Ezek a nagyobb érdekeltek pedig az állam, a két törvényhatóság, József főherczeg, Szulkovszky herczeg és Almásy gróf uradalmai és Gyula város. A vármegye kiküldött bizottsága a kérdés fontosságához mérten első sorban ezeknek az érdekelteknek hozzájárulását akarja biztoßitani. Ez által indittatva küldött ki egy külön bizottságot az érdekelt nagybirtokosokkal leendő személyes tárgyalásra és ezért fordult első sorban Gyula városához megkeresésével a megfelelő hozzájárulás megszavazása iránt. De van egy más oka és czélja is annak, hogy az engedélyes vármegye mindenekelőtt akarja bírni Gyulaváros képviselőtestületének azt a határozatát, melyben a kívánt hozzájárulást megajánlja, nevezetesen az, hogy az érdekelt legnagyobb erkölcsi testület támogatásával dokumentálhassa, hogy ennek a vasútnak létesítése a nép által is felismert valódi szükséglet és ebből folyólag a békésvármegyei érdekeltség minden tényezőjének komoly törekvése, másrészt, hogy a hozzáT Á I? C X A . Annuska alszik. Szomorú( őszi éjszakában Dalolgatnak a falu alján, Hogy a szerelem hulló csillag Az is szomorú, az is halvány. Csak csendesen, Annuska alszik. Őszi szellő im erre hozza Az árva, panaszos dalokat, Suttogva lágyan belerezdűl Akáczfalomb az ablak alatt. Csak csendesen, Annuska alszik. Olvasd ki a gondolatomat Öreg akáczfa méla árnya, Borúlj szelíden, észrevétlen, Hajolj oda kis ablakára, Csak csendesen, Annuska alszik. Susogj, susogj, alig hallhatón, Hogy legyen tiszta, édes az álma, Aztán sirasd még, zokogj, zokogj, Mintha a szíved neked is fájna, Csak csendesen, Annuska alszik. Sóhajtsd szivébe azt a nótát Amit dalolnak a falu alján, Hogy a szerelem hulló csillag, Hogy az én arczom az is halvány( Csak csendesen, Annuska alszik. Kató József ■ Gyilkos szerelem. Ki ne ismerné azokat a gyászos, szomorú történeteket, melyeknek a virágzó riporter-sty- lus „szerelmi dráma* hangzatos czime alatt nap- ról-napra helyet csinál a lapokban ? 1 Elannyira ismerjük, hogy ha csak az eset rendkivülisége járulásban megnyilvánuló áldozatkészség példaadásul szolgáljon a többi érdekelteknek, kik a vasút létesítéséből reájuk háruló rendkívüli gazdasági előnyöket szintén csak bizonyos, érdekeltségükhöz és anyagi erejükhöz mórt hozzájárulás megajánlásával biztosíthatják. A vármegye kiküldött bizottsága nevében annak elnöke: dr. Fábry Sándor alispán a következő megkeresést intézte Gyulaváros képviselőtestületéhez : 19044/1902. ikt. sz. Békésvármegye alispánjától. Gyulaváros képviselőtestületének Helyben. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a magyar kir. államvasutak Gyula állomásától kiindulva Gyulavári Nagyzerind, Miske, Vadász, Seprős és Apáti községek érintésével Barakonyig vezetendő keskeny vágányu gőzmozdonyu-vasút vonal kiépítését elhatározván, a vonatkozó előmunkálati engedélyt a magyar kir. kereskedelmi miniszter úrtól meg is kapta. Ily körülmények között előállott szüksége annak, hogy az előmunkálati engedély alapján a terv megvalósítását ezélzó intézkedések megtétessenek. A törvényhatósági bizottság ebből a czélból egy albizottságot küldött ki, melynek feladatát képezi elsősorban a tervezett s mintegy 52 kilométer hosszú vasút vonalozási irányának kijelölése az érdekeltség megállapitása s az 100,000 koronában megállapított építési költségeknek mily módon való fedezése s illetőleg annak az érdekeltség arányában való felosztása. Nem czélom a tervezett vasútnak az érdekelt községekre s általában az egész vidékre kiható közgazdasági fontosságát ismertetni. Gyulaváros képviselőtestületének több ízben volt már alkalma a gyula—barakonyi vasút létesítésének kérdésével foglalkozni s behatóan tárgyalni, azon előnyöket, a melyek egy közgazdaságilag fejlődésben levő egész vidéknek ide csatolásával elsősorban a legnagyobb mérvben Gyulavárosára háramolni fognak, megadva e városnak azt az £ erőforrást, amely számára úgyszólván egyedül áll még nyitva s mely hivatva leend pangásban levő kereskedelmének s iparának uj teret nyújtani 8 fejlődésének és virágzásának biztos alapját lerakni. A tervbe vett keskenyvágányu vasút létesítésével kétségtelenül nem csak közvetett baszna lesz a város közönségének, hanem az által, hogy a vasút nem haszonra alapított vállalat leend s az építés költségei aránytalanul kevesebbe kerülnek mint a rendes nyomtávú vasút létesítése, alapos kilátás van rá, hogy a város által befektetendő tőke, még kamatot is hozand. Ezek előre bocsájtása után s megemlítve azt, hogy a mintegy 1.000,000 koronában megállapított épitési tőkéhez a remélhető haszon s előnyök figyelembevételével Gyulavárosának is 200000 koronával kell hozzájárulnia, mert a vasút csak ily módon valósitható meg s illetőleg a többi érdekeltek is csak eként lesznek a megfelelő anyagi támogatásra bírhatok, a kiküldött albizottság határozatához képest felkérem a város képviselőtestületét, hogy ezen összegnek a törvényes alakiságok megtartásával leendő megszavazása tekintetében mi előbb határozatot hozni s azt felsőbb hatóságilag is jóváhagyatni szíveskedjék. Midőn végül ama meggyőződésnek adok kifejezést, hogy Gyulaváros képviselőtestülete a szóban levő s a város életbevágó érdekét képező vasút segélyezésének kérdését kizárólag e város javát s jövő fejlődését szem előtt tartva kellő megfontolással s tárgyilagossággal fogja tárgyalni felkérem a képviselőtestületet, hogy hozandó ha tározatát már a törvényhatósági bizottsághoz lendő beterjesztése előtt, mint a kiküldött vármegye albizottság elnökéhez, hozzám is beterjessze. Gyulán. 1902. évi november hó 23-án. Dr. Fábry Sándor, alispán. A képviselőtestület legközelebbi közgyűlésében fogja tárgyalni ezt a megkeresést, melynek fontossága megkivánja, hogy azzal a képviselőtestületnek minden tagja a viszonyok körültekintő mérlegelésével és a kérdés jelentőségének taglalásával már előzetesen foglalkozzék. Ennél az előzetes mérlegelésnél természetesen elesik az a szempont, hogy a gyula — barakonyi vasút létesítése Gyulavárosára előnyös és kivánatos-e. Erre a kérdésre a város képviselőtestülete már egyszer megfelelt, a mikor a Bene-Környei vassuttevhez a most kívánt összegű hozzájárulást megszavazta. De érzi és tudja azt a városnak minden polgára, hogy ennek a vasútnak létesitós.3 egyike azoknak a nagy jelentőségű kérdéseknek a melyekhez a város jövő fejlődése elválaszthatatlan kapcsolattal fűződik és a mely mint ilyen, méltán sorakozik a székhely állandósításának, a főgimnázium létesítésének kérdéséhez. Érzi és tudja mindenki, hogy a Lunka- ság egyedül az a vidék, a mely vasúttal Gyulára kapcsolható be, a melyre — mint a megkeresés is mondja — mint erőforrásra a város támaszkodhat és a mely vidék forgalmát Gyulára irányítani kívánó ezen vasut- tervnek elejtésével csakhamar újra felvettetik egy más, Gyulát elkerülő vonalozás terve és városunk elveszti azokat az előnyöket, melyeket eddig ezen vidék forgalmának Gyulára, mint természetes forgalmi központra való irányulásából élvezett. A kérdésnek ez a része vita tárgyát nem képezvén, csupán annak mérlegelése leend a képviselőtestület feladata, szükséges és megadható-e a bizottság megkeresésében előirt 200.000 korona hozzájárulás ? A viszonyok ismerete és körültekintő megfontolása mindkét kérdésre csakis igennel válaszolhat. Szükséges a kívánt hozzájárulás, mert anélkül a vasút nem létesülhet. A keskeny- vágányú vasutak létesítésének előfeltétele, hogy azok építési tőkéjét az érdekeltség biztosítsa, lévén a vasúttársaság szervezésének egyedüli módja a részvénytársasági alapon való szervezkedés, a melynél minden hozzájáruló egyenlőj jogokat biztositó részvényevagy a szereplő egyének társadalmi állása által ki nem válik a többi közül, alig is törődünk vele. Csak nem kívánhatja senki komolyan a. mai blazirt, raffinált Ízlésű, nagy botrányokhoz szokott olvasó közönségtől, hogy érdekelje egy szegény konyhatündér jelentéktelen esete, ki marólúgot ivott szerelmi csalódásában. Most a dekadens korszakban, az ideges ség világában már erős izgató szer kell az érdeklődés ébrentartására. Egy cselédleány esete ? átsiklik rajta a modern, szkeptikus olvasó szeme a leghidegebb közönynyel és a legnagyobb nyugalommal. A dolog abszurdnak látszik, pedig talán nem teljesen valószínűtlen, hogy a szerencsétlen cselédleány lelke fájdalmasabb, marczangolóbb pro- czessuson ment keresztül, mig elhatározta végzetes tettét, mint a történeti hirességü Marius, mikor Kárthágó romjain kesergett. — A nagy, a hatalmas, a dicsőített; — az érez annak van szive, eszmevilága, a bánata szent, a fájdalma általános részvétet provokál. — De a szegény, a hitvány, az elhagyott ? — nevetséges, nincs lelke, csupán buta állati ösztöne, ki törődne a társadalom alantasainak szivbeli evoluczióival ? I Pedig éppen az alsóbb néprétegek félmü- veltsége és beteges, gyakran hazug képzelődése az alkalmas talaj, melyen ez a veszedelmes betegség már már szinte járványként dühöng. Az a közmondás : „egészséges testben egészséges lélek* — nem látszik bebizonyultnak a szerelem áldozatainál. Mert ez olyan nyavalya, hogy éppen a legegészségesebb szervezetben legjobban és legpusztítóbb arányban terjednek el veszedelmes csirái. A köznép ámbátor testileg egészségesebb a müveit középosztálynál; mégis az ő kebeléből árad azon anyag, mely aránylag legtöbb öngyilkost liferál a szerelmi halottak szomorú statisztikájának. Az előkelő világ meg pláne alig van képviselve. Miért ? Hisz éppen az intelligens ember rajongó tisztelője Shakespeare szenvedélyes levegőjű drámáinak. — De úgy látszik csak a színpadon. A valóságban azt hiszem kevés szerelmesnek volna kedve eljátszani a Romeo és Julia- féle szerepet. A müveit ember szeret még — de már gondolkozik is mellette. A tudomány bon- zolgató — következtető áramlatában, a fokozott életigónyek, a modern élvezetek hajszájában kiveszett belőle azaz őserő, mely talán még dédapja szerelmét jellemezte. Az a vad — vehemens, tántorithatlan ragaszkodás, az a romboló gátat nem ismerő szilaj, megfélemlítő szenvedély nincs többé. Az a nyers, hatalmas érzelem, mely imponál és megdöbbent nagyságával az az őrült odaadás a végletekig — a halálig — nincs többé. A modern, müveit faj szerelme : a flirt, a megalkuvás és végül a házasság. — Innen van, hogy a köznép több számot liferál a fentemlitett szomorú statisztika lapjaira. Tehát a műveltség az a szerencsés faktor, mely hivatva volna a szerelmi öngyilkosságok kiirtására. Az élet komoly felfogása sok embert tartott már vissza szivbeli történetének ily tragikus befejezésétől. Az irodalomban most ilyen jelszavak 1 a lélek tökéletesülése, az ember hivatása, czélja e földön, nehéz szocziális küzdelem, vérig marakodás eme vigasztalan létért stb. A müveit ember gondolkodik ezeken és elfelejt meghalni a szerelemtől. Az órzelgősek és a regényes hajlamúak mondják: a spártaiaknál dicsőség volt meghalni a hazáért, miért ne volna költői és édes meghalni azért, ki mindenünk ?! Oh ezek a szentimentálisak és hamis ér- zelmüek már több bajt okoztak az emberiségnek pózolt fájdalmukkal és színpadias keservükkel, mint akárhány gonosznak mondott prózai lélek. Az erőszakosan, az önkéntesen választott halál lehet költői, de sohasem édes, akármi is volt a motívuma. A halál ama hipothézis, melynek gondolata kijózanító. A benne rejlő poézis megdöbbentő és vérfagyasztó, tehát az olyan dal nem lehet édes. Tagadhatatlan, hogy a hírlapok írhatják lelkiismeretük rovására a legtöbb szerelmi ön- gyilkosságot. Mert kiszámíthatatlan hatást gyakorol a félmüveit emberre az ilyen históriák megkapó leírása. — A tapasztalat bizonyítja, hogy a nagyon müveit lélek ritkán lesz öngyilkos. Itt van Gőthe, ki mikor megtudta, hogy sokat megénekelt Saroltája ő reá nézve már elveszett, — talán mérget ivott, avagy pisztolyt szegezett homlokának ? Hazament és megírta halhatatlan kirü Wert- herjét, beleöntve szivének egész keservét és fájdalmát. Avagy de Stael Francziaországnak akkoriban legszellemesebb asszonya, őrülten beleszeret Talleyrandba, a világ legfurfangosabb papjába; kiről tudva vagyon, hogy autuni püspök létére világias, élvhajhász, kicsapongó férfi, kinek politikai és más kalandjai a chronique scandaleuse lapjaiba valók. És De Stael, ez a sokat irigyelt és az imádók egész rajával körülvett asszony, mikor megtudja, hogy Talleyrand nem viszonozza vonzalLegjobb, legtartósabb és legszebb az „EMKE“ padlófénymáz. —---------5°/0 az Emke javára.-----------Gy ártás és főeladás: BERKES BERTALAN l^ereslsed-éséToen, Zöldfa-utcza. NAGYVÁRAD Fő-utcza. Elárusítók: 309 9—10 Gyulán: Féhn István. Békéscsabán; Deutsch J., Fischer H. M. és Gruber. Supkegl Sámuel, Gyomán: Klein Vilmos, Schröder János. Békésén: Kürthy Mihály. Eleken: Ament Antal. Mező- berényben: Csermák Lajos. Mezőtúron: Bordáts. Túrkevén: Schvartz Ignácz. Szentesen: Eisler Lajos. Lapunk mai számákoz egész iv xnellélslet van csatolva.
