Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-11-02 / 44. szám

gek 8 köztük főként Gyulának is ama régi óhajtása, hogy az útvonal gyorsvonat közlekedéssel is elláttassék.

Szarvasmarha dijazás Kondoroson. A Békésvármegyei Gazdasági Egylet november 16-án Kondoroson szarvasmarha dijazást rendez. Kiállítható: tehén fiával 2—3 éves üsző és bika magyar és nyugati fajtákból. A kiállítás és dijazás czélja kizárólag a békésvármegyei' szarvasmarhatenyésztés fejlesztése lévén, csakis békésvármegyei gazdák állatai lesznek kiállithatók s jutalmazhatók. Pénzdíjat csakis a kis- és középbirtokos nyerhet. Nagyobb birtokosok és gazdatisztek, valamint azok állatai, akik a pénzdíjról lemondanak, éremmel vagy dicsérő oklevéllel tüntet- tetnek ki. A kiállítás díjmentes. Takarmányról azonban a kiállítók maguk tartoznak jószágaik részére gondoskodni. A dijazás tervezete.- I. Szarvasmarhák. (Magyarfajta.) Sikerült szopos borjúval bemutatott tehenekre. I. államdij 45 korona, II. államdij 25 korona. A gazdasági egylettől: 1-nek arany oklevél,

II-nak ezüst érem, III-nak ezüst oklevél, IY-nek bronz érem, Y-nek bronz oklevél. 2 és 3 éves üszőkre és bikákra. I, államdij 40 korona, II. államdij 25 korona, ezenkívül I., II., III., IY. és V-nek gazdasági egyleti dij. II. Nyugati fajta szarvasmarhák, Sikerült szopos borjúval bemutatott tehenekre. I. államdij 45 korona, II. államdij 25 korona, ezenkívül

I., II., III., IV. és V-nek a gazdasági egylet dija. Sikerült 2—3 éves üszőkre és bikákra. I. államdij 40 korona, II. államdij 25 korona, ezenkívül I-ső,

Il-ik, III-ik, IY-ik és V-nek a gazdasági egylet dija. A jutalomdijakra pályázó, kétely esetén községi elöljárói bizonyitványnyal is tartozik igazolni, hogy a bemutatott állat saját nevelése, vagy legalább is egy év óta birtokában van. A bemutatott állatok megbirálása egy e végre alakult szak-bizottság által a helyszínén fog eszközöltetni. A bíráló-bizottságnak jogában áll a dijakat egyik osztályból a másikba, — ha ott díjazásra méltó állat nincs — áttenni. Bejelentések Dérczy Péter, a kiállítás rendezŐ3égi elnökénél, vagy Kondoson az Elöljáróságnál eszköz- lendők. A kiállítás kezdete reggel 9-kor, a kondorosi piacztéren.

A gép áldozatai. A cséplőgép évenként megszedi a maga adóját a gazdasági munkások köréből. Nem egy derék munkás vesztette már el életét ilyen módon s nem egy család maradt nyomorban, megfosztva a kenyérkeresőjétől. így volt ez eddig is s fájdalom igy lesz ezután is. De bár az ilyen szerencsétlenség mindenkor borzalmas, megszünteti a vele járó nyomort és enyhíti a kétségbeesést az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár humánus intézménye, melynek tág tere nyílt az elmúlt nyáron is a jótékonyság gyakorlására. Ezúttal csak három példát hozunk fel, mint jóakaratu figyelmeztetést arra vonatkozólag, hogy mily köny- nyen érheti baleset még a legóvatosabb gazdasági munkást is s mily jól teszi mindenki, ha ezzel számot vetve s elkészülve minden eshetőségre, a könnyen beáll ható szerencsétlenség ellen biztosítja magának az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár áldásait. Pest megyében, Tószeg községben Olsa János gazdasági ( munkás önhibáján kivül beleesett a cséplőgépbe, amely egy pillanat alatt összemorzsolta. Koch JánoBt a tolnamegyei Gyönk' községben érte hasonló baleset. Kovács Sándor cséplőgéptulajdonosnál volt alkalmazva etető gyanánt s a mikor a dob háta mögött összetorlódott szalmát eligazította, véletlenül belépett a dobba, a mely úgy összevagdalta, hogy rövid idő múlva meghalt. Kiss István fűtőt a báró Yay-féle tiszalöki uradalomban a gép kereke kapta el s ez a munkás is életével adózott e véletlen szerencsétlenségnek. Mind a három ember derék, józan, szorgalmas munkás volt s mind a báromnak özvegye s kiskorú gyermekei maradtak, teljesen gyámol nélkül. Az Országos Munkás és Cselédsegélypénztár mind 3 özvegynek 400—400 korona haláleseti segélyt utalt ki. Ajánljuk mindenkinek figyelmébe e megszívlelendő példákat.

Elvi jelentőségű és nagy fontosságú határozatot hozott a közigazgatási bíróság a gazdáknak cselédjeikkel szemben, ezek betegségek alkalmával fennálló kötelezettségükre vonatkozólag. Egy konkrét esetben úgyanis kimondotta, hogy a gazda cselédje után minden esetben tartozik a kórházi költségeket 30' napon át fizetni. Fennáll tehát a gazdának ezen kötelezettsége még akkor is, ha cselédjét a kórházba szállítást megelőzőleg már a lakásán gyógyittatta és pedig tekintet nélkül arra, hogy az otthon való gyógykezeltetés mennyi időt vett igénybe. Ez elvi jelentőségű határozatot a közigazgatási bíróság azzal indokolja, hogy az 1898. évi 21. t.-cz. 5. §-a a gazdát a kórházi költség viselésére kötelezi. Nem tekinthető tehát e kötelezettség teljesítésnek e határozat szerint az a körülmény, hogy az illető cseléd már megelőzőleg rendes orvosi ápolásban részesült, de nem kórházi ápolásban. Ez a határozat is nagy mértékben ösztönözi a gazdákat arra, hogy cselédjeiket minél előbb beirattassák az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztárba, mert ez esetben akár saját lakásukon, akár a kórházban ápoltatták cselédjeiket, a felmerült költségeket csak előlegezniük kell, mert a pénztár, ha a cselédet nem a gazda hibájából érte a baleset, ezen költségeket mindenkor megtéríti. Saját magán segít tehát az a gazda, aki cselédjeit a mnnkáspénztárnál biztosítja.

Rohamosan növekszik azoknak a száma, akik sietnek biztosítani maguk számára a munkáspénztár áldásait. Nagy arányú mozgalom indult meg a vidéken azon czélból, hogy az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztárt alkalma legyen megismerni minden szegény embernek, s hogy ily módon senki se maradjon tájékozatlanul ezen nemes emberbaráti intézményt illetőleg és senki se legyen megfosztva annak támogatásától tájékozatlansága miatt. Naponként veszszük a hirt az ország minden részéből, hogy minden valamire való községben értekezletet tartanak a munkáspénztár ismertetése czél- jából. Ezen értekezlet népes volta és a lelkesedés, a melylyel mindenki, kinek ez módjában és tehetségében áll, a munkáspénztár működését elősegíteni igyekszik, biztos reményt nyújt arra, hogy rövid idő alatt minden jóravaló gazdasági munkás és földmi- velő tagja lesz a munkáspénztárnak.

A méregkeverők fájdalma. A lelketlen népbuj- togatók, a kik szegény munkások filléreiből élősköd- nek, nagyon meg vannak ijedve. Látják, hogy minden erőlködésük daczára is az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár népszerűsége egyre terjed, s a nép mind jobban felismeri, hogy milyen áldásos ránézve ez az intézményünk. Persze ez nem tetszik az agitátor uraknak, mert ők egyáltalában nem azt akarják, hogy a nép boldoguljon, hanem hogy ők boldoguljanak. Miután pedig a segélypénztár terjedésével az ő népszerűségük egyre fogy, két ségbeesett erőfeszítéssel minden eszközt felhasználnak, hogy a népet tévútra vezessék és visszatartsák a pénztárba való belépéstől. Hiába való erőlködés, A nép erősebb, mint ők gondolják, s kezdik belátni, hogy nem az az ő barátja, aki folyton és lelketlenül izgatja a fennálló társadalmi rend ellen, hogy ezen a czimen kizsákmányolhassa az »Elvtársak« zsebeit, hanem aki a népet biztosítani akarja minden eshetőség ellen, s oda törekszik, hogy a beállható munkaképtelenség esetén legyen miből megélni mindenkinek, a nélkül, hogy kéregetésre és alamizsnára szorulna.

tói szeptember 2 án 400 korona értékű rézbetüket, aranyozó szerszámokat emelt el. Innnen Bajára került, de vesztére, mert a mint elakarta zálogosítani a lopott tárgyakat, a rendőrség rajta érte és Gyulára kisérte. A kir. törvényszék a múlt hó 24 én megtartott főtárgyalás alkalmával egy évi börtönre ítélte.

Heti p i a c z.

Gyula, október 30.

A budapesti árutőzsdén gabnaüzletekben a hét elején lanyha irányzat volt mely azonban a hét vége felé megszűnt, sőt szilárdulás állott be, igy árváltozás alig történt.

Heti piaczunkon élénk felhozatal és kínálat mellett eladatott 50 klgrmmonként koronában :

Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki tárgyalások.

—Novemberi ülésszak. —

Jeleztük már, hogy a november 3-án összeülő esküdtszék elé négy bűnügy tárgyalását tűzte ki a törvényszék. Miután ezekhez több ügy már nem is fog kerülni, az ülésszak mindössze négy napra terjedő lesz. A tárgyalások iránt részben azon oknál fogva, hogy az esküdtszéki intézmény is lassanként teljesen megszokottá válik a közönség előtt, részben azért, mivel a tárgyalásra kitűzött bünperek egyike sem ígér nagyobb szenzácziót, nem várható különösebb érdeklődés a publikum részéről. Azon ügyek, melyek a novemberi esküdtszéket foglalkoztatni fogják, tárgyalási sorrendben a következők:

November 3. Hétfő.

Gyilkosság bűntettének kísérletével vádolt Dáma József gádorosi borbélysegéd ügye. Vádlott Gádoroson 1902. május 9-én féltékenységből forgópisztoly lyal kétszer rálőtt szeretőjére: Fischer Rozáliára. A második lövés a lány bal tenyerén ment keresztül s hat hét alatt begyógyult sérülést okozott.

Yédő : Schröder Kornél.

November 4. Kedd.

Szándékos emberölés bűntettével terhelt Ősik György békésszentandrási béres ügye. Csik 1902. május 8-án szolgálatadóját özv. Csik Jánosné szül- Oláh Annát amiért az rosszul bánt vele és folyto nosan perlekedett reá, megfojtotta. Az alig 19 éves gyilkos vadállatias kegyetlenséggel hajtotta végre tettét. Előbb doronggal fejbe vágta, majd a földre tepervén a védtelen, elalélt nőt, mellére térdelt úgy fojtogatta a torkát. A vérlázitó bűntény elkövetése után önként jelentkezett a hatóságnál. Elme állapotát az orvosszakértők teljesen normálisnak találták.

Védő: dr. Káhn Mór.

November 5. Szerda.

Gyilkosság elkövetésének bűntettével vádolt Pénzes Imre vésztői legény ügye. A vádirat szerint Pénzes 1902. április 13-án Lévay Zsuzsánna férjezett Bottyán Zsigmondnét forgópisztolyával reá intézett két lövéssel megölte. Vádlott szerelmi viszonyt folytatott Lévay Zsuzsannával akit el is akart venni. A leányt azoban Bottyán Zsigmondhoz adták szülei | ezért, amint Pénzes vallja, elhatározták, hogy mindketten meghalnak. Terhelt magára is lőtt, de sebe nem volt halálos.

Yédő: Jantsovics Emil.

November 6. Csütörtök.

Szándékos emberölés bűntettével vádolt Huszá- rik Mihály szarvasi lakos bűnügye. Terhelt az 1902. év elején a vele közös háztartásban élő András Jánosnét szóváltás közben zsebkésével mellbe szúrta. A sérülés nem volt veszélyes s Andrásné pár hét alatt felgyógyult.

Yédő: dr. Ladies László.

Az aradi ügyvédi kamara közéteszi, hogy Berlin Pál szeghalmi ügyvédet önkéntes lemondása, dr. Frankó László gyulai ügyvédet pedig elhalálozása következtében az ügyvédi kamara lajstromából törölte.

A könyvkötő segéd. Jelenik Rezső 29 éves könyvkötő segéd 1899-től kezdve a múlt évi julius 6-áig különféle lopásokért be volt zárva, a terme szete azonban nem hagyta el, mert a bogy vándorlásában Csabára került, ott Nádasi Elektől 150 korona értékű rézbetüket tulajdonított el és átkerült a Dunántúlra, hol Pécsett Rihmer János gazdájábuza (uj) . .

takarni, árpa (uj) zab (uj) ... kukoricza (uj)

6-80—7-—ig 5-10—5'30-ig 5'10—5-20-ig 4‘50—4'60-ig

Vasúti menetrend.- Érvényes 1902. október l-től. - Arad—Budapest k. p. u.

Arad ind. . .

5-io

9-35

4*21

818

11-20 4*45

Kétegyháza .

6-1J

10-44

6-12

9-01

12 25

5-03

Békéscsaba

7-47

11-39

6-47

9-23

1-29

5-26

Békésföldvár

8-04

11-58

7-02

—

1-44

5 38

Mezőberény .

8-20

i2-n

7 13

9-43

1-54

5-49

Gyoma ....

8 68

12-47

7-43

10-08

2-25

6 13

Mezőtúr . . .

9-35

1-22

8-13

10-28

2-57

Q-Í6

Szajol ....

10-27

2-16

9-08

11-00

3-44

7-09

Szolnok . . .

12-10

2-49

—

11-19

4-13

7-32

Ujszász . . .

12-49

315

—

11-36

4-38

7-50

Rákos ....

4-32

5-52

—

12-59

7-03

9*23

Budapest érk. .

5-Öo

6-10

—

1-50

7-20

9-35

Budapest k. p.

11.—

Arad.

Budapest ind.

6*60

8-10

— •

2-oo

—

lO-oo

(Jjszász . . .

8-28

10-34

—

3 58

—

12-38

Szolnok . . .

8-53

H-09

2-55

422

4-33

1-30

Szajol ....

907

11-25

3-Í9

4 35

4'52

1-50

Mezőtúr . . .

9-40

12-10

4-42

5-05

5-45

2-4?

Gyoma . . .

1004

12-40

5-30

5-29

6-22

3-iJ

Mezőberény . .

10-24

1-04

6-09

5 50

6-50

3-41

Békésföldvár

—

1-15 6-25

—

7-03

3 64

Békéscsaba érk.

__

128

_

_

_

_

Bé

késcsaba ind.

10-49

2 05

7-09

6-13

7-29

4-32

Kétegyháza . .

11-06

2 29

7-43

6-30

7-56

4-58

Arad érk. . .

11-51

3-32

9-10

7-n

9-ŐÖ

6-05

NagyváradSzeged-Rókus.

Nagyvárad ind. .

—

10-20

—

4-45

7-00

—

Szalonta . . .

—

11-26

—

602

8-46

—

Kötegyán . .

—

11-43

—

6-2Í

9-<2

—

Gyula ind. . .

8-35

12-18

—

6-57

10-01

—

Békéscsaba .

—

1-44

—

7-4~

—

444

Orosháza

—

2-40

—

9-10

—

5-60

Hódmezővásárheb

3-27

10-30 10-12

—

7-00

Szeged-Rókus érk

—

4-02

11-17 1105

—

7-55

15 korona 60 fillér végrehajtás kérési költség követelése iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő, Gyulán fekvő a gyulai 1905. sz. tjkvben A-j-1. rsz. (3384—3385.) hrsz. a. felvett 155 □-öl területű 541. uj hsz udvar s kerttel ellátott beltelkes házra az árverést 1914 korona ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1903 évi január hó 8-ik napjának délelőtt 9 órakor a gyulai kir. törvényszék árverelő helyiségében (földszint 16. sz. ajtó) megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át, vagyis 191 korona 40 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333>. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság.

Gyulán, 1902. évi október hó 22-én.

Lehotzky,

377 1—1 kir. törvényszéki albiró.

Szeged-Rókus —Nagyvárad.

Szeged-Itókns

ind. —

3-30

10-52

2-40

6-40

Hódmezővásárhely —

4-38

11-34

—

—

Orosháza

. —

5-41

12-22

—

—

Békéscsaba .

4-60

7-oo

1-38

6-18

—

Gyula I .

• 5'26

7-27

2-02

6-56

—

Kötegyán

. 6-ÍÖ

7-67

2-32

—

—

Szalonta .

. 6-47

8 23

2-57

—

—

Nagyvárad érk.

. 8-31

9-32

4 00

—

—

7-60

9-20

Békésföldvár—Békés.

Békésföldvár ind

...............................31 1-52

Bé

kés érk...........................................7-30 2*10

Békés—Békésföldvár.

Békés ind. ........ 6-60 12,40

Békésföldvár érk.............................6*17 12-58

Mezőtúr—Szarvas—Orosháza.

Mezőtúr ind. . . .

2-46

12-20

Szarvas ....................-. . . . 3-39

1-35

Kisszénás ....

4-31

2-27

Orosháza érk. . .

...................6-05

353

8-14

8-34

5-00

5-20

5-10

Orosháza—Szarvas—Mezőtúr.

Orosháza ind.................................................5-ös

Kisszénás

................................... 7-32

Sz

arvas.......................................................8‘44

Mezőtúr érk...................................................9-3o

11- 37

12- 48 1-49 2 35

HIRDETÉSEK.

2589—1902. tkvi szám.

Árverési hirdetményi kivonat.

A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Péter József gyulai lakos végrehajtatónak Gróh József gyulai lakos végrehajtást szenvedő elleni 1000 korona tőkekövetelés és jár., valamint az ezennel csatlakozóknak kimondott Bak Salamon fia ezég végrehajtatónak 69 kor., 1 korona 38 fillér követelése és Merksz Ferencz gyulai lakos végrehajtatónak Gróh József végrehajtást szenvedő elleni 200 korona tőke ennek 1902. jnnius hó 3-tól járó 6°/0-os kamatai 9 korona 76 fillér óvási, Vg0/, váltódij, 18 korona 20 fillér per,

0®@0000®0000

4752/1902. ikt. sz. A szarvasi j. főszolgabírója.

Pályázati hirdetmény.

Bókésvármegye szarvasi járáshoz tartozó K ondoros nagyközségben nyugdíjazás folytán megüresedett

első jegyzői állásra

ezennel pályázatot hirdetek, s felhivom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883.1. t.-cz. 6. §., illetve az 1900. XX. t.-cz. 3. § ban előirt képesítésüket s eddigi alkalmazásukat s erkölcsi viseletűket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket folyó évi november 8-áig bezárólag hozzám annál is inkább adják be, mert a később érkező kérvények figyelembe nem fognak vétetni.

Az első jegyzői állás javadalmazása következő:

1. Törzsfizetés 2000 korona;

2. Szabad lakás. E javadalom azonban községi képviselőtestület 70/1902. számú

határozatával emeltetett fel 2000 koronára — mivel az eddig 1600 korona s lótartási átalányban 1000 korona és szabad lakásból állott, — ezen határozat azonban még törvényhatósági jóváhagyást nem nyert.

A választás folyó évi november hó 10-én délelőtt 10 órakor Kondoros községházánál

fog megtartatni.

Szarvason, 1902. október 24.

Főszolgabíró helyett:

Salacz Oszkár,

373 1—1 Bzolgabiró.

@@|@@@@@@|@@@@

A Pesti Napló karácsonyi ajándéka

Zichy Mihály Album.

A Pesti Napló, amely eddigelé Madách Ember tragédiáját, Arany balladáit Zichy Mihály képeivel, Katona József Bánk bánját, Kisfaludy Sándor Himfy szerelmeit remek albumba foglalva, és legutoljára a Költők Albumát adta olvasóinak karácsonyi ajándékul, az idén az eddiginél is nagyobb szabása, díszben, tartalomban nemcsak az eddigi ajándékokat felülmúló, de a könyvpiaczon is ritkaság számba menő diszmüvet, a Zichy Mihály Albumot szánta olvasóinak karácsonyi ajándékul. — Zichy Mihály képeinek válogatott, impozáns albumba foglalt gyűjteményét a Költők Albumánál nagyobb és díszesebb alakban. Zichy Mihály világhírű művészi termelésének legjavát, legszebb festményeit és rajzait foglalja magában ez a diszmü negy- ten mülapon, amelyek mindegyikéhez legkiválóbb esz- vétikusaink és mübirálóink írnak szövegmagyarázatot. A valóban remek kivitelű mülapoknak egy része gyönyörű színnyomású lesz, olyan, amilyen eddig alig jelent meg magyar diszmüben.

A negyven pompás mülapot, a kísérő szöveget és Zichy Mihály egyéniségének és változatos életpályájának regényes rajzát, valamint Zichy rajza után készült gazdag bekötési tábla foglalja gyönyörű díszes kötetbe.

SI^P“ A Pesti Napló e nagyszabása diszmüvét az Athenaeum állítja ki. A Zichy Mihály Albumot, amelynek ára az Athenaeum eredeti kiadásában 90 korona, a »Pesti Napló« uj kvart kiadásában karácsonyi ajándékul megkapja a Pesti Napló minden állandó előfizetője. És megkapják díjtalanul azok az uj előfizetők is, akik egész éven át fél, negyedév vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizetnek elő a Pesti Napiéra. iso 9—*