Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-10-26 / 43. szám
Melléklet a „Békés" 1902.43-ik számához. hát s megszentelve add vissza minékünk. Hadd érezze a mi lelkünk mindenkor itten, hogy »bizony az Istennek háza ez a hely és a mennyországnak* kapuja.« Igéd hirdeti, hogy a kiknek szívok tiszta: meglátnak Tégedet. Oh engedd ez igén át szemlélnünk itt szinről-szinre mindig a te csodálatos nagyságodat, hogy a kit odakint a »bölcs lángesze fel nem ér,« Téged itt a kicsinyek és együgyüek is édes közelségben ölélhessenek. En Istenem, örökkévaló szeretet, engedj engem itt ma az ó-testamentom áldozópapjának szokásaké- pen magamért imádkoznom legelőbb. Add, hogy híven és igazán hirdessem itt mindenkor a te akaratodat. ítélj meg engem az én szivemnek dobogása szerint, hogy gyűlöljem és ostorozzam a bűnt, hirdetvén irgalmasságod a bűnösöknek s hogy magam »ne legyek soha azokkal cselekedő, az én testemnek1 kívánsága szerint.« S ne i vágyakozzam itt soha tét-, széni embereknek, mikoron is többé »nem volnék 9, te szolgád.« Oh ítélj el és ne hallgass meg enge- met, ha valaha gonosszat kívánnék itt szeretetlenül más felekezeti testvéreim ellen, holott tudom, hogy nincsen se zsidó, se görög, se szolga, se szabados, hanem mindnyájan egyek vagyunk tebenued a Jézus Krisztussal. Úgy áldj meg engem édes Istenem, ahogy én ez uj hajlékban igazán és híven óhajtok szolgálni tenéked, mi magyar református Sionunknak és testvéri szeretet szerint a tökélletesség ama kötelékének, »mely erős, mint a halál és kemény, mint a koporsó.« Áldd meg itt a mi kisded gyülekezetünket. Oh Jézusunk, Istennek fia, szent mi nekünk a te kereszted, melyen bűneinket hordozád, de adtál te jelt azon felül minékünk, mely hü keresztyén volt- tunkra mutatna. Te mondád: arról ismernek meg- titeket, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretenditek. Mi édes megváltók te tudod, hogy ez a jel, a melyben mi győzni kívánunk ! Hallgasd meg, ha e kishitű, sivár időkben eltikkadtan jövünk ide hozzád hitért könyörögni. Hadd legyünk itt mindég messzire a sokszor balgán bölcselkedő világtól, hadd érezze itt mindenha a mi lelkünk, hogy »minden bölcsességnek kezdete az Urnák félelme.« Hallgasd meg, mikor itt az elhagyottakévt könyör- günk hozzád, ha a betegek, árvák, sirók panaszával kiáltjuk, hog.y »mutasd meg erős Isten a te szabadosodnak kővárát, mert jelek nélkül a gyöngék lelke elfogyatkozik.« Hallgasd meg, mikor innen mi édes magyar hazánkért könyörgünk majd tehozzád, érezvén, hogy »a nagy világon e kívül nincsen számunkra hely.« Áldd meg a hazát, hozz rá vig esztendőket a te jó kedved szerint. Áldd meg a hatalmasokat a gyöngédség erejével, hogy igazságban kormányozzanak. Emeld fel Hozzád a király szivét • Értelme légyen, mint napod szeme Hogy általlássa roppant helyzetét, Hogy 8, ki fényben milliók felett van Legyen diesSbb erényben, hatalomban. Áldd meg e várost, melyben nekünk lakozást engedtél. Áldj meg minden jó embereket az egész föld kerekén, hogy mindenek áldjanak és magasztaljanak téged, mint a világ erős, megtartó Istenét mind- örökkön örökké. Amen. Erre még a karének és a gyülekezet éneke következett, mire a felavatási ünnepély 11 óra után véget ért. A templom-avató ünnep csattanós befejezője volt a lakoma, mely a vigadó nagytermében lefolyt. Az ünneplők díszes és nagy száma újra összegyűlt most már fehér asztal mellett, hogy ékes szavakban ünnepeljék a templom konszekráczió ünnep felejthet- len napját. Az asztalfőn gróf Degenfeld József foglalt helyet, jobbkézfelől dr. Molnár Viktor főispán, baloldalán dr. Laszy József kir. ítélőtáblái elnök ült. A felköszőntők sorát gróf Uegenfeld József nyitotta meg, a ki a legelső magyar embert, a királyt éltette, lelkes éljenzésektől kisérve. Benedek Albert dr. ékes szavakban és ösmert szónoki hévvel méltatta a kálvinista erdélyi fejedelmek dicső korát, a kiktől akkor Magyarország sorsa függött. De nemcsak a politikában, de kulturális szempontból is mindig elől járt a kálvinista egyház Magyarországon. Iskolák, egyházak, egész falvak pattantak elő. Gyönyörűen vázolta Bethlen korát. A kálvinista vallás ma is a hazafiságot jelenti. A pöspökre. és a főgondnokra : Kiss Áronra és gróf Degenfeld Józsefre emelte poharát, frenetikus taps és éljenzések közepette. Dombi Lajos esperes. Molnár főispán és Telbisz polgármester érdemeit méltatta, az ő egészségükre ürítette poharát, zajos éljenzésektől kisérve. Hajnal István- dr. a temesvári ref. egyház keletkezését, történetét vázolva, megemlékezik dr. Baksa Lajos és dr. Bécsi Gedeon elévülhetetlen érdemeiről és a temesvári egyház felvirágozására üríti poharát. Telbisz Károly dr. kir. tanáesos, polgármester meghatva mond köszönetét és a város közönsége nevében üdvözli az: egyház illustris tagjait. A mai nap — úgymond -— nemcsak az egyház, de a város ünnepe is. (Éljenzés-.) Temesvár azon szerencsés városok közé tartozik, ahol a különböző felekezetek testvéries egyetértésben élnek. A legfiatálabb istenháza fejlődjék, virágozzék, Isten dicsőségére, | haza, a város - és hívei javóra. (Lelkes éljenzés.) Csurgay Soma dr. magvas szavakban méltatja a református egyházat, mely mindig a szabadságot is jelentette. A kálvinista egyház itt a délvidéken missziót teljesít a magyarságért. Az egyház lelkes vezető férfiaira: Zsigmond, Dombi, Futó, Szabó és Szabolcska lelkészekre üríti poharát. A társaság d. u. 4 óráig volt együtt. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye d. e. 9 órakor kezdte meg tanácskozásait. A közgyűlés tagjai a reggeli istenitisztelet után az uj reform, imateremben maradtak és ott folyt le a közgyűlés Dombi Lajos esperes elnöklete alatt. A közgyűlésen mintegy hatvanan vettek részt. Mindenekelőtt Dombi Lajos gyulai lelkész, az egyházmegye újonnan megválasztott esperese letette az esküt és gyönyörű beszédben köszönte meg meg- megválasztatását. ( Utána Bodoky Zoltán országgyűlési képviselő mint megválasztott világi tanácsbiró tette le az esküt és szép beszédben ígéri, hogy az egyházmegye érdekeit mindenkor szem előtt fogja tartani. Az eskü mintát Futó Zoltán egyházmegyei főjegyző olvasta elő, Úgy az esperest, mint az uj tanácsbirót dr, Hajnal István, egyházmegyei gondnok üdvözölte fen- költ szellemű beszédben s az esperest a lelkészek nevében Szeremlei Sámuel üdvözölte. A lapunk múlt számában ösmertetett esperesi jelentés tudomásul vétetett s több irányban intéz kedés tétetett az egyházi élet és vallásosság fejlesztése érdekében. Azután az egyes egyházak ügyei vitattak meg lelkiismeretes gondossággal, úgy, hogy a gyűlés, mely hétfőn reggel kezdődött, csak szerdán délben ért véget, legfontosabb alkotása a lelkészek nyugdíj szabályzatának megállapítása volt. Ä két és fél napon át gyámi bizottsági ülés, lelkész értekezlet és bírósági ülés is tartatott. A bírósági ügyek közzül minket közelebbről csak a békési egyháztagok ellen a gimnázium kölcsönének megtagadása által tanúsított engedetlenség miatt indított ügy érdekel amelyben két presbytert: Andort és Domokost, a bíróság, mint izgatókat feddésre, a többieket pedig Intésre Ítélte. A sokszor említett s a legutóbbi Vásárhelyen tartott gyűlésen szóba hozott egyházmegyei szétválasztási ügy szóba sem került, úgy látszik a mozgatók belátták a mozgalom helytelenségét s legalább egyidőre felhagytak tervükkel. A legközelebbi egyházmegyei közgyűlés 1903. év tavaszán Hódmezővásárhelyen lesz. vármeidejéül 10707/1902.' szám. Hirdet ni ény. Gyulaváros I. alkerületében a gyei bizottsági tagok választásának 1902. évi november hó 10-ik napja tűzetett ki, erről a választók a következőkkel érte sittetnek: Választási helyül a városháza nagyterme van kijelölve, ahol is a szavazat-lapok a választás vezetésével megbízott küldöttség által reggeli 9 órától délután 4 óráig fo gadtatnak el. Választandó lesz 1907. óv végéig tartó megbízatással 4, és 1904. év végéig tartó megbízatással 1 bizottsági tag. Külön szavazati lapok lesznek beadan- dók az 1907. óv végéig terjedő megbízatással s külön az 1904. év végéig terjedő megbízatással választandó bizottsági tagokra nézve Gyulán, 1902. évi október hó 21-én. Dutkay Béla, polgármester. lasztását soknn óhajtauák, akiktől azooban még e tárgyban nyilatkozatot nem hallottunk. Az esetleg megürülő másodjegyzői állásra Toperczer Gyula biharmegyei jegyzőt s Nádházy Gyulát emlegetik. Eljegyzés. Dr. Daimel Sándor, vármegyénk kitűnő főjegyzője, tegnap tartotta eljegyzését Budapesten Szánthó Alajos volt gyulai járásbiró bájos és müveit unokájával Lázár Irénnel. Házasság. Hidegh Sándor volt gyulai, honvéd- főhadnagy, e hó 22-én esküdött örök hűséget szép arájának Hegyi Mariskának, a gyulai ev. ref. templomban. Kirendelés. Tótkomlós és Gyulamező vasúti állomásokhoz állatszállításoknál közreműködő állatorvos szakértőül kirendelt helyettes szakértőt Süch Alajost a földmivelésügyi miniszter saját kérelmére felmentvén, helyébe Hubert Károly állatorvost rendelte ki. Ingyenes gazdasági tanfolyam. A békéscsabai m. kir. földmives iskolában a felnőtt gazdák részére november 20-ától január 16-áig 8 hetes tanfolyam tartatik. A tanfolyamon oktatást nyernek a gazdái: a legfontosabb gazdasági tudnivalókról, s megtanit- tatnak a seprő kosár és hazsura készítésre is. A tanfolyamra felvétetik minden 18 évesnél idősebb gszda, ki keresztlevelét és községi erkölcsi bizonyítványát a földmives iskola igazgatóságának Békéscsabára postán beküldi. Jelentkezni mielőbb kell. A tanfolyamra felvett gazdák lakást, fűtést, világítást, mosást, orvosi gyógykezelést, gyógyszereket, élelmezést és oktatást, az iskolától ingyen kapnak. Ezenkívül minden háziipari tárgyat, melyet önállóan készítettek, mint sajátjukat el is vihetik. A gyulai ügyvédi karDr. Frankó Lászlónak egyik kitünően kép362 1—8 Hírek. A gyuia-barakonyi vasút ügyében a vármegye által kiküldött bizottság folyó hó 20-án dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen Haviár Lajos kir. főmérnök bemutatta a vasútnak lapunk más helyén ismertetett általános tervezetét és költségvetését. A bizottság a munkálatot a további intézkedések alapjául elfogadta és elhatározta, hogy legközelebbi ülésére több az ügy iránt érdeklődő aradmegyei birtokost hív meg, akiknek javaslata alapján fogja magát az aradmegyei érdekeltség képviselőivel kiegészíteni, és a végrehajtás iránti intézkedéseket ily módon teszi tanácskozás tárgyává. Elhatározta továbbá a bizottság, hegy Gyula várost már most megkeresi, hogy a vasútra kamatozó részvények ellenében 200000 korona hozzájárulást szavazzon meg. Gondoskodott egyúttal a bizottság arról is, hogy a részletes tervek elkészítése czél- jából a helyszini mérnöki felvételek lehetőleg még ez év őszén végrehajtassanak. A bizottság az aradmegyei meghívottakkal együtt holnap délelőtt 10 órakor tart ismét ülést. Hivatalvizsgálat. Dr. Fábry Sándor, a vármegye alispánja folytatja a megkezdett hivatal vizsgálatokat. Ä múlt héten megvizsgálta Gyoma, Kondoros és Endrőd községek ügykezelését, a héten Békés és Mezőberény községét és a békési járás főszolgabírói hivatalát. Jegyzők gyűlése. Békésvármegye közsógjegyzői egyesülete Szeghalmon, a községháza közgyűlési termében, folyó évi november hó 9-ik napján délután 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat a következő: 1. Elnöki jelentés. 2. Múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 3. A módosított egyesületi alapszabály bemutatása. 4. A községi jegyzők kedvezményes vasúti utazási jogá nak megadása iránti kérelemre hozott miniszteri leirat előterjesztése. 5. Győrvármegye jegyzői egye sóletének felhívása az adók kezelésének államosítása iránt. 6. Múlt évi számadás megvizsgálása és jóváhagyása. 7. Folyó ügyek elintézése. 8. Indítványok. A városi első jegyzői állás. A Hoffmann Alajos elhalálozásával megürült Gyulavárosa I. jegyzői állására úgy látszik, már megindultak a kombiná- oziók és az aspirácziók s Gyulaváros városi kép viselői őb a közönség körében sűrűn tárgyalják a megürült állás betöltésének ügyét, mely nagyfon- tosságu ügyet képez Gyulavárosára nézve, mert az elhunyt Hoffmann Alajos széleB körű tudással és nagy szorgalommal töltötte be tisztét I örökébe méltó utódot kell ültetni, ezt kívánja a polgárság s a város érdeke. A választás idejét illetőleg meg közelítő positiv adatot sem hallottunk, de a jelöltekről már sokat beszélnek Gyulán. A hivatali mél tányosság a Hoffmann Ferencz részén van, ki mint városi II. jegyző legtöbb jogot formálhat az öröklés révén ez állásra, azonban Szikes Györgyöt, Gyulavári község első jegyzőjét is sűrűn emlegetik, a ki erős vetélytársa lesz Hoffmannak s kikhez valószínűleg Viskovics Ignáoz endrődi jegyző is csatlakozik mint aspiráns. Beszélnek a gyulai ügyvédi kar egyik köztiszteletben álló derék tagjáról is, kinek megválasztását és pedig egyhangú megvázett, szép tehetségű, társas életünknek minden körben becsült tagja dőlt ki az élők sorából ifjan, egy szép reményekre jogosító életpályának úgy szólván kezdetén. Dr. Frankó László a halott, a ki hosszú szenvedés után vasárnap hunyta le örök álomra szemeit életének 36-ik évében, vigasztalan gyászba borítván szerető ifjú hitvesét, szüleit és családját! igaz fájdalmat és részvétet keltve a társas élet minden rétegében, hol egyénisége mindenütt becsülés és szeretet tárgya volt. Dr. Frankó László tanulmányainak befejezése után szülővárosában, Gyulán nyitott ügyvédi irodát, melyet csakhamar sűrűn keres tek fel az ügyes bajos felek, a kik bizalommal fordultak a tevékeny és jó szivéről, jeles tehetségéről mihamarább közismertté lett fiatal ügyvédhöz. Virágzó irodája teljesen igénybe vette ugyan munkaerejét, de ő a társadalmi élet és közügyek terén is bőven kivette részét a szereplésből, melyekből kor és polgártársai bizalmából jelentékeny osztályrész jutott neki. így volt ő éveken keresztül a gyulai fiatalságnak rajongásig szeretett vezére, a politikai küzdelmek lelkes előharczosa, és mint buzgó városi képviselő, később mint a törvényhatósági bizottság tagja vett részt a polgári kötelességek teljesítésében. Előszeretettel foglalkozott az irodalommal és Gyulán ismételten alapított és szerkesztett heti lapokat. Az ő ügybuzgalmának, fáradtságot nem ismerő munkálkodásának köszöni létét a város egyik szépen fejlődő pénzintézete: a Gyulavidéki Takarékpénztár, amelynek a múlt év végéig vezérigazgatója is volt. Pihenést nem ismerő munkaszeretete ebben a sokoldalú elfoglaltatásban gyenge testszervezetének vált kárára, idegzete nem bírta ki az önkimélet nélkül való folytonos szellemi tevékenységet. Idegbaja, mely régi keletű, az utóbbi években mindig súlyosabb mértékben lépett fel és ő még sem hallgatott orvosai tanácsára és övéi kérésére, a kik feltétlen nyugalmat ajánlottak neki. Bövidebb ideig tartó üdülés után egyszer-egyszer javult ugyan állapota, de lázas munkájával újra felidézte régi baját, mely végre annyira sulyosodott, hogy a télen gyógyintézetbe kellett mennie. Visszatérte után lényegesen javultan látott újra munkához, de már szervezete nem birta azt Ez időre esik albiróvá történt kineveztetése, amely állással akarta felcserélni izgató ügyvédi foglalkozását, de a melyet betegsége miatt már nem fogadhatott el. Állapota folyton rosszabbodtott és fokozatosan elméje is elborúlt. Hiába volt ifjú hitvesének szeretetteljes önfeláldozó ápolása, a legszomorúbb betegség gyorsan elhatalmasodott a túlerőltetett idegzeten, úgy hogy házi ápolása lehetetlenné vált és a gyulai elmegyógyintézetbe kellett szállítani. Itt rohamosan fogyott testi ereje is és mikor a múlt hét elején családja kívánságára hazaszállították, már a végórák küszöbén állott. Hosszú kinos szenvedés után vasárnap délelőtt csendesen lehelte ki lelkét hitvesének karjai között, szüleitől és rokonságától környezve. Elhunyta felett általános mély részvét jutott kifejezésre. Több középületre kitűzték a gyászlobogót, kedden délután végbement temetésén pedig óriási gyászoló közönség vett részt, melynek tömegében ott voltak pályatársai, a törvényszék, vármegye, város tisztviselői és a városnak minden rendű közönsége, sőt a vidékről is számosán, kik mindnyájan mély részvéttel osztoztak a lesújtott család gyászában. A gyász-szertartás befejezése után hosszú menetben kisérték utolsó útjára a korán elköltözöt- tet és a református temetőben levő családi sírboltban helyezték nyugalomra. Ravatalára a kegyelet számos szebbnél-szebb koszorút helyezett, melyeknek szalagjain a következő felírások voltak olvashatók : Édes jó uramnak — Igaz fájdalommal (fehér szalag); Édes Laczikánk — Rajongásig szerető szüleid (fehér szalag); Szerető bátyjának — Pista (lila szalag); Szeretett Laczinknak — Laczi és Mariska (fehér szalag); Sok szép reményt vittél magaddal — Itt csak bánatot hagytál, Flórád (kék szalag); Szeretett vömnek — özv. Endrődyné (rózsaszín szalag); Isten veled — Sári és Ákos (fehér szalag); Szeretőtök jeléül — Ilonka, Pista (kék .szalag); A gyulai ügyvédi kar — Dr. Frankó Lászlónak (fekete szalag) ; A gyulai bírói és ügyészi kar — Kegyelete jeléül (fehér szalag); Kedves rokonuknak — Dr. Soós Istvánná és gyermekei (sárga szalag); Az igaz barátnak — Barátaid (kék szalag); Keresztapjának — Mariska (fehér szalag). A lesújtott család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: özv. Dr. Frankó Lászlóné szül. endrődi és széplaki Endrődy Ilona, a saját valamint az elhunyt szülei: Frankó Döme és neje szül. Czégényi Mária; gyermekeik: Mária és férje Domokos László gyermekeikkel; István és Flóra; továbbá az elhunyt anyósa özv. Endrődy Gézáné szül. feldeggi Fellner Etelka, gyermekei: Sarolta és férje Somogyi Ákos, Emeske, Géza, László és Lila, úgyszintén kiterjedt rokonság és jó barátok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja a legjobb férj, szerető fin, jó testvér, rokon és barátnak dr. Frankó László köz- és váltóügyvéd, Békésvármegye bizottsági tagjának folyó év és hó 19-én délelőtt 11 és fél órakor életének 36-ik, boldog házasságának 3-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult kedves halott hült tetemei folyó hó 21-én délután 3 órakor a gör. kel. egyház szertartása szerint a helybeli ev. ref. temetőben lévő családi sírboltban örök nyugalomra tétetett. Áldás és béke hamvaira! Nánássy Géza hangversenye. Élvezetes estéje volt annak a túlságos nagyszámúnak nem, de minőségre nézve elsőrendűnek mondható közönségnek, mely csütörtökön este megtöltötte a „Komló“ vendéglő éttermét, ahol Nánássy Géza, a Vígszínház volt tagja hangversenyt adott. A kiváló művész, ki sokoldalú művészi kvalitásaival a művészet terén unikumnak nevezhető, országos hang- versenykörutjában hozzánk is ellátogatott i ez által nagy élvezetet szerzett a gyulai társaság azon kis részének, mely a művészetet magáért a művészetért szereti s amely nem mulaszt el egy alkalmat sem, ahol művészi élvezetre van kilátás. Ez est valóban élvezetes volt 1 azok, kiket a solo szereplés nem igen kecsegtetett s bizonyos skepsissei mentek el az estélyre, kellemesen csalódtak s arra a meggyőződésre jutottak, hogy egy igazi művész solo de- bütje többet ér, változatosabb és többet ígérő, de kevésbé művész személyek által leprodukált programúinál. Nánássy Géza egyforma művész az énekben és szavalatban, sőt mondhatjuk az éneklő szavalásban, vagy a szavalva éneklésben, mert a Nánássy érczes, tömör baritonja nemcsak a hang, az ének korrektségével, művésziességével hat, hanem a reprodukált dalok eszméjét, gondolatát cselekményét szavalattal, gesztusokkal is érvényesíti. Uj művészeti irány, de teljesen jogosult, Ízléses Iharmonia nyilvánul benne s a művészet életében [szép jövőre hivatott. Nánássy Géza ezen uj irány erőteljes képviselője, iskola alapítója. Az élvezetes programmot nagy lelkesedéssel hallgatta végig az est keretéhez mérten elég szép számú közönség s különösen a „Sir a nótau, Szabolcska megzenésített dala, a „Kurucz nóták“ tetszettek. Nánássy egyforma művész a komoly és vig szavalatokban is. Előbbit a „Ledőlt szoborutóbbit a Krákélér Fató \Pál elszavalásával igazolta fényesen, az „Életből ej/asett dalok“ kaczagtato előadásából pedig művészi megfigyelő és alakítási képességéről győződtünk meg. Hangja öblös, erőteljes, nagyterjedelmü bariton, tiszta csengéssel s énektudása preczizitását legjobban az mutatta, hogy zenekiséret nélkül énekelt, ami egy cseppet sem vont le az ének korrektségéből, az estély élvezetességéből. A hangverseny után a közönség egy része asztalokhoz telepedett p így folytatta kedélyes együttlétben Nánássy az est programmját. A művész a héten Csabán, a jövő héten Szarvason hangversenyez. Főtiszti iroda áthelyezés. A gróf Almásy Dénes uradalmának központi irodája, mely 1873. óta Gyulaváriban volt működésben, e hó 11-én véglegesen Gyulára lett áthelyezve az uj, Erdélyi utón épült ízléses szép épületbe. Ez áthelyezés következtében az uradalom jószágfelügyelője, Szekér Gyula is Gyulára költözött, aki 1873. óta vezeti Gyulaváriban az uradalom ügyeit s aki kiváló és általánosan elismert gazdasági tudásával, vasszorgalmával mintagazdasággá, híressé tette a gyulavári uradalmat, amely czéltudatos és sikeres működés folytán Gyulavári község közgazdasági élete is erősen föl- eudült. A községből távozó főtiszt az elismerés és gálának érzelmeit hozza magával uj otthonába, ahol bizonyára uj teret nyer e működésre a közélet terén s. Az újonnan épült és berendezett főtiszti irodaépület egyik ékessége legszebb utczánkká fejlődni készülő Erdélyi utunknak s hatalmas telkének a csodával határos hirtelenséggel történt szép parkírozása Hackl uradalmi főkertész ízléses és szerencsés kezét dicséri. Halálozás. 8ulyos veszteség érte Alföldi Fereocz gyulai borbólymestert, neje szül. Deimel Erzsébet elhunytévá), melyről a megboldogult családja a következő jelentést adta ki: Alföldi Ferencz a maga valamint gyermekei: Mariska és Erzsiké ; az elhunyt édeB anyja: özv. Deimel Mártonná; testvérei: Piros, férjezett Necsov Józsefné; gyermekeik: Mária férj. Spanlang György, Józsi, Pali és Piri; János és neje Gräcz Yiktoria; gyermekeik: Janika; úgyszintén számos rokon és jó barátnő nevében is szomorodott szívvel tudatja a szerető nő, legjobb anya, rokon és jó barátnőnek Alföldi (Álbu) Ferencznó szül. Deimel Erzsébetnek folyó év és hó 22-én reggel */a4 órakor életének 35-ik, boldog házasságának 12-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytál. A megboldogult hűlt tetemei folyó év és hó 23 án délután Va 4 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartása szerint (Újváros Zöld-utcza 1365. sz. házból) a helybeli Szent-Háromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó év és hó 24-én reggel 8 órakor fog a róm. kath. anyatemplomban az egek Urának bemutattatni. Gyula, 1902. október 22. Az örök világosság fényeskedjék neki! A gyulai izraelita nőegylet ma délután fél 3 órakor a hitközség tanácstermében Billitz Yilmosné elnöklete alatt ülést tart a következő tárgysorozattal : r. A múlt ülésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 2. Egy választmányi tag elköltözése folytán szükséges intézkedés megtétele. 3. Elnöki előterjesztések. 4. Titkári előterjesztések. 5. Esetleges indítványok. Az ülés lefolyásáról különben legközelebbi számunkban referálunk. Békósmegyei ifjak köre. A Budapesten tartózkodó „békésmegyei'ifjak segítő- és önképző- egyesülete“ — mint tudósítónk írja — f. hó 18-án Budapesten, saját helyiségeiben díszközgyűlést tartott. A díszközgyűlés prqgrammja szerint Papp Ferencz Kossuth Lajosról és dr. Kovács Géza Erzsébet királynéról tartottak igen sikerült felolvasást, továbbá Kovács Gyula szavalta el Ábrányinak Kossuth T.atnorÁi» czimü szép költeményét nagy „Kossuth Lajosról* tetszés mellett. Bankó Pista és a magyar czigányok. Beteg a nemzet notafája, a sok szép daláról híressé vált Dankó Pista. Csodaszép dalai a magyar szív fájdalmát és örömét visszhangzó magyar nótái diadallal járják be az országot, a nótának szárnya van, a mulatozók vigan síró és sírva vigadó magyarok a Dankó Pista nótái „ mellett felejtik el keservüket, bánatukat, de elfeledkeznek a nóták szerzőjéről a híressé, a magyar nóta Petőfijévé
