Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-10-26 / 43. szám
43-ik §zám Gyula, 1902. október 26-án ■ XXXIV. évfolyam. s f Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, liova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre j . 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 « — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ .Egyes szám ára 20 fill. _________________________ Tá rsadalmi és közgazdászát! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: I>i% Rodokj Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. f-----------1 Templo mtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. HyiH-tér sora 20 fül. ___________Ä A g yula-barakonyi vasút. Közöltük azt a rendeletet, melylyel a kereskedelemügyi minister hosszas előzmények után Békésvármegyének adta meg az előmunkálati engedélyt egy Gyulától Bara- konyig tervezett keskenyvágányú vasútvonalra. Szándékosan halasztottul* el ennek a kérdésnek tárgyalását mostanra, amikor az engedélyes vármegye megtette már az első lépéseket a fontos terv kivitelére. Az előmunkálati engedély megérkezte után vármegyénk alispánja Haviár Lajos kir. főmérnököt kérte fel az általános terv és költségvetés elkészítésére, a ki feladatának megfelelvén, a vármegye által kiküldött bizottság szerdán tartott ülésén mutatta be munkálatát. A közelmúltban ez a negyedik vasutterv a Lnnkaságra. E tervek közül csak a Bene- Környei-féle jutott az első tervezésen túl, de ennek a rendes nyomtávval tervezett vasútnak létesítése a befektetendő óriási tőke biz- tositásánál felmerült nehézségek miatt szintén végleg fennakadt. A mostani tervvel egyidejűleg került szőnyegre a kisjenő-barako- nyi vasút eszméje, melyről azonban á tervezők Békésvármegye mozgalma folytán lemondottak. így hát a kérdés sok előzetes tárgyaláson ment már keresztül, az érdekeltségnek módjában volt vele ismételten foglalkozni és eléggé megérett arra, hogy a kivitelről haladék nélkül gondoskodjunk. A Haviár Lajos kir. főmérnök által készített és Bókésvármegye bizottsága által a további intézkedések alapjául elfogadott terv lényegében az eddigi vasuttervek alapján készült. A vonal Barakonyból kiindulva a kis- jenő-barakonyi vasút terve szerint .való vonalozással érintené Apáti községet, innen délnyugati irányban haladna Seprősig, majd ismét északnyugati irányban Simonyifalváig. hol nyugatra fordulva csaknem egészen egyenes vonalban menne el Vadász déli, Miske északi, Nagyzerind és Gyulavári déli széléT Á R C Z A. Pásztortüzek. A mai szeczesíiós korban, midőn még a költészet szentegyházában is kufárők ütik föl rikító színű sátorukat, midőn a századvégi poéták gomba módra teremnek, s midőn a poezis szabad ipar ugyan névleg, de valóságban a pesti czéhek privilégiuma, a mai szeczessziós korban beborult a te napodnak fénylő ege glóriás istenasszonyunk, elhagyott, árva magyar Poézis !.... Az óriások csapásán epigonok csúsznak, másznak, mintha az a fénysugár, mely a múlt század derekán a csillagokba irta a magyar nevét, utolsó fellobbanása lett volna a haladás csillagának .... Kevesen vagyunk ahhoz, Hogy azt a porba ejtett zászlót, mely fölé a mai kor közönye, kishitűsége ólomsulylyal nehezedik, kiragadjuk a porböl, szennyből s fölemeljük magasra, — mint hajdani zászlósai, — a csillagos mennyboltig ! Vagy talán mégse! Mintha az újabb költők között akadna a tiszta hamisitatlan mägyar poézisnek egy-egy ihlett hirdetője .... * * Az ifjabb költönemzedék között Karaszy Ödön fellépése egyik legjelentősebb ! . . . . Szivébon, lelkében tősgyökeres magyar, teljesen birtokában van a nyelvnek, könnyedén, biztosan bánik vele, érző szive, rajongó lelke van s a költészet technikai részét is igazi vir- tuózitással kezeli! Már 1897-ben feltűnt két költeményével, a nól, honnan a gróf Almásy uradalom jelenlegi gazdasági vasutjának átvételével annak hidján átlépné a Fehér-Köröst és Paradicsom piajor mellett elhaladva az úgynevezett Dugó hídnál két ágra válnék. Az egyik, amelyen a személy és a csupán Gyulára irányuló teherforgalom bonyolittatnék le, a Szent István-utczán, Kossuth-téren és Erdély Sán- dor-uton vezetne a gyulai állomásig, a másik, amely az átmenő teherforgalmat közvetítené le a Dugóbidtól a nagyoláhváros mel-i lett a körgáton haladva vezetne be az állomásra. Látjuk tehát, hogy lényegében csak a Gyulára való bevezetésnél és abban tér el a Bene-Környei-féle tervtől, hogy Simonyi- falvának is külön állomást tervez. A terv szerint a vonal hossza 52 kilométer. Az általános költségvetés az átveendő Almásy-féle vasutpálya átépítését kilométe-l renkónt 6000 koronába, a közel 4 kilométeres körgáti vonal építését kilométerenként 10,000 koronába, a 45 kilométer egészen uj pálya építését kilométerenként 20,000 koronába számítva, az összes költségeket felfelé való kikerekitéssel egy millió koronában irányozza elő, a mely számítás tekintettel arra, hogy a békés—vésztői vasút kilornéterje 18,000, a kisjenő—barakonyi terv kilomé- terje a tervezők szerint 16 —18,000 koronában irányoztatott elő, mindenesetre reális a tekintetben, hogy a költségek emelkedésére épen nem, de azok esetleges apadására lehet a kivitelnél számítani. Az előző vasuttervek ismertetéséből köztudomásra jutottak azok az általános előnyök, a melyek ettől a vasúttól várhatók. Terüuk alig engedi meg, hogy azokat most ismételjük és azért a főbb. szempontokra való utalással inkább csak a Bene-Környei- féle és a kisjenő — barakonyi vasuttervekkel való ösz- szehasonlitással vázoljuk ennek a vasútnak szőkségességét és nagyobb előnyét. Az érdekeltségben, az említettekhez még Gyulavarsándot, Feketegyarmatot, mint a vo„Fátyol volt szerelmem® ... és a „Radivoj bán“-nal. Az „Uj IdőkI közölte mindkettőt s az ismeretlen szerzőt, mint a mai költői nemzedék szép rémé nyekre jogosító tagját, melegen üdvözölte. Hogy a két költemény szépségében a költészet iránt érdeklődők gyönyörködhessenek, itt adom őket: Fátyol volt. .. Fátyol volt szerelmem, Tiszta fehér fátyol, Rajt7 hím es virágok Fényes arauyszálból! Boldogság hímezte, Játszi ábránd varrta. A te édes arczod Volt lefestve rajta . . . Vele fedtelek le, .Mint egy oltárképet, Nem hittem volna, hogy Valaha letéped I.. Letépted 1 eldobtad !. . Nincs már, csak a rongya, Búbánat vihara Azt is messze hordja I . . Megkeveri sárba, Megkeveri porba, Tépi a fájdalom Sűrű tövisbokra, Fönnakad foszlánya Itt, amott az ágra, Búra hajlott szívvel Tébolygok utána. Ha minden foszlányát Összeszedem végre, Érted hulló könnyem Letörölöm véle, Könnyem nyomán rajta Uj virágok nőnek; Oltárterítő volt, Jó lesz — szemfedőnek 1 nai közvetlen közelében fekvő községet is beleszámítva, Gyulán kívül tiz község van 24,000 lakossal és kereken 80,000 kát. holdat tevő határterülettel, vagyis az érdekeltség nagysága és a vonal hossza között kedvezőbb az arány, mint a kisjenő—barakonyi vasútnál. Ebből folyólag nagyobb jövedelmezőségre is lehet számitani, mert mig a kisjenő—barakonyi vasuttervnél 89,400 korona bevétel és ebből 37,548 korona üzleti feles- lleg, vagyis a befektetendő 73,000 koronának 5 százaléka, a tervező szerint pedig Gyula- varsánd kihagyásával is itt 131,550 korona nyers bevételből 55,251 korona felesleg várható, a mi a befektetendő tőke bő számítása mellett is több mint 5 és fél százalékos jövedelmezősége! jelent. A Környei-féle rendes nyomtávú vasúttal, ahol a befektetendő 3 millió koronát meghaladó tőke legnagyobb résié értéktelen, nem kamatozó törzsrészvények jegyzésére fordittatott volna, e szempontból felesleges az összehasonlítás. További összehasonlításunkban különválasztjuk Gyulaváros érdekét az aradmegyei érdekeltségétől. Gyula szempontjából óriási az a különbség, a mennyivel több előny várható ettől a vasúttól,; mint a Környei által tervezettől. Tudjuk ugyanis, hogy a Környei-féle terv szerint a vasút a Fehér-Körösön túlhaladva a vasúti hídon át vezettetett volpa be a gyulai állomásba. Más szóval ez azt jelenti, hogy magát a várost messze elkerülte volna, leg‘ fölebb átmenő forgalmat bonyolított volna le és a vasút egyébb előnyeit nagyban ellensúlyozta volna az a hátrány, hogy az a vidék, mely eddig kocsikon való szállítással egyedül Gyula piaczára volt utalva, a vasút segítségével Gyula kikerülésével vitte volna tovább terményeit. Az uj vasutterv nem kerüli ki a várost, ellenkezőleg, annak derekán halad keresztül, alkalmas a vidék terményeinek Gyula piaczára való beszállítására, a hol egy rakodóvágánynyal bírva a város RadivoJ bán. Bort iszik hős Radivoj bán a Tem esség bánja, Bort iszik már három napja, három éjszakája, Legelső nap meglátta a csaplárosné lányát, S elitta mind szerszámostul kesely paripáját! Második nap megölelte, s az ölelés ára: Szép kövekkel rakott kardja, ezüst buzogánya, Harmadik nap csókot lopott a lány ajakára, S lemaradt a kalpagjáról ökölnyí bogiára! * * * Meghallja ezt Mátyás király, magyarok királya, Felhivatja Radivoj bánt fehér Budavárba. „Jó vitézem Radivoj bán rossz híreket hallok, Nem jó kézre vau bízva a kesely, meg a kardod!“ * * * Bajszát pödri Radivoj bán, a Teraesség bánja: „Jó királyom, Mátyás király, magyarok királya 1 Hová maradt, s mért maradt ott ?í hallgasd meg a dolgot, — De először küld ki, kérlek, udvari bolondod, Mert — hisz’ tudod — a bolondnak nincs lakat a száján, I furcsa volna, ha mulatna rajtam, meg királyán I — Uram 1 ha te egyszer látnád a csapiamé lányát, Neki adnád Magyarország minden paripáját; Ha egyszer is megölelnéd, mint én megöleltem, Egy polturád sem maradna a kincses teremben I Ne haragudj, jó királyom, az őszinte szókért I Én csak bogláromat adtam egyetlenegy ősökért De ba te megcsókolnád a csaplárosné lányát, Neki adnád országostól István koronáját I .. „Oly jól esik, ha a sok polyva közt egy- egy búzaszemet is találunk!“ — Írja ezekre aj versekre az Uj Idők — s Karaszyt kétségbevonhatatlan költői tehetségnek nevezi, amit a „Czebei nótá“-val a fiatal költő még inkább megerősített, lássuk csak ezt" is. * A czebei nóta. Szomorú a magyar nóta, szomorú már régen, De Beholsem olyan bús, mint a czebei réten 1 Juhász legény tilinkóján fakad az a nóta, Úgy sir, mintha fájának is szive, lelke volna I forgalmának teend óriási szolgálatot, nem is emlitve, hogy tervbe van egy innen a külső vásártérig vezető szárnyvonalnak építése is. E mellett az átmenő teheráru forgalom részére épülő külön vonal biztosítja azt, hogy a város belterülete a vonatok sürü közlekedésével indokolatlanul nem terheltetik meg. A midőn Gyulaváros szempontjából erről a vasuttervről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jelenlegi vasutak városunkra kedvezőtlen irányítása folytán egyedül a Lunkaság az, a mely Gyulára vasúttal bekapcsolható, ez a vidék, amelyre a város mint erőforrásra támaszkodhatik. A város képviselőtestülete már értékelte egyszer ennek a vasúti összeköttetésnek fontosságát, a mikor a Környei-féle vasúthoz 200000 korona hozzájárulást szavazott meg; az említett előnyök folytán bátran mondhatjuk, hogy ez a vasút Gyulának sokkal többet ér meg. Miután pedig az uj vasuttervnél az összes költségeket az érdekeltségnek kell biztosítani, az engedélyes most is oly összegű hozzájárulásra számit Gyula városától, a mit a város kétségtelenül annál is inkább meg fog szavazni, mert most nem áldozatról, a nagy tőke ellenszolgáltatás nélkül való odajándékozásáról, hanem egy biztos és szép kamatjövedelmet Ígérő tőke befektetéséről van szó. Az aradvármegyei érdekeltség szempontjából szintén elhagyjük annak fejtegetését, minő gazdasági előnyökkel jár általában a nagy, termékeny és népes, eddig a világtól elzárt vidéknek vasúttal való ellátása, amely előnyökre a kisjenő—barakonyi vasút tervének ismertetésére röviddel ezelőtt kiadott brosúra reá mutatott. Az építendő gyula—barakonyi keskeny- vágányu vasút, szemben a Környei-féle rendes nyomtávú vasúttal, ez érdekeltségre is a megajánlandó hozzájárulási összeg jövedelmezőségét és a gyakoribb, könnyebb és olcsóbb közlekedést nyújtja előnyül. A renHallatára rejtett fészkén a madár elhallgat, Hallatára a kastélyon megnyílik egy ablak, Az ablakban fehér árnyék hófehér ruhába, Zokogva .áll az uraság egyetlenegy lánya! Csak áll, csak áll, csak integet remegő kezével, Könnyeit csak törli, törli selyem kendőjével, Messze hallik zokogása az iromba éjben: Azért olyan bús a nóta a czebei réten 1. . Karaszy Ödön 1898-ban lépett első kötetével a nyilvánosság elé, 1 Versek“ volt a czime, Rákosi Jenő irta "hozzá az előszót és Karaszy Ödön nevét szárnyára vette a hir .... Nem tör az egek ellen, nem hirdet világrázó eszméket, hanem nyíló virággal szórja tele szivünket, nyiló virággal az ö tiszta, szerető leikéből. Nem vágyik az irodalmi korifeusok asztalához, neki az édes magyar föld, a virágos rét kedvesebb . . „Hívnak, hivnak, hívogatnak Édes szóval csalogatnak, Menjek vissza újra 1 Legyük újra fényes város Idegen lakója 1 Dehogy megyek 1 Hogy is meunék ? Hisz ide köt annyi emlék, Annyi édes álom ! Azt ha egyszer odahagyom, Meg sohasem találom! Dehogy megyek 1 jobb itt nékem 1 Édesebb a szegénységem, Enyim, a mit látok, , Enyhe napfény, dalos madár, Nyiló vadvirágok ! .. Dehogy megyek! Itt maradok, Pacsirtával dalolgatok, Míg a mezőt járom, S visszafelel a nótámra Aranyhajú párom ! Legjobb, legtartósabb és legszebb az „EMKE“ padlófénymáz.- 5°/„ az Emke javára. ........... ... Gy ártás és főeladás: BERKES BERTALAN lsexesised.ésé'beii,, Zöldfa-utcza. ATAG¥VÁRADFő>utcza. Elárusítók: 309 7—10 Gyulán: Féhn István. Békéscsabán : Deutsch J., Fischer H. M. és Gruber, Supkegl Sámuel, Gyomán: Klein Vilmos, Schröder János. Békésen: Kürthy Mihály. Eleken: Ament Antal. Mező- berényben: Csermák Lajos. Mezőtúron: Bordáts. Túrkevén: Schvartz Ignácz. Szentesen: Eisler Lajos. JLiapta-nls: mai számához fél itr mell élsiet van csatolóra..
