Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-02-09 / 6. szám
6-tk szám Gyula, 1902. február 9-én. XXXIV. évfolyam. Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . . 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 60 „ Egyes szám ára 20 fül. L _________ Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: 33Z óim 3D á V i cL r------1 Templo mtér, Dobay Ferenez háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyílt-tér sora 20 fill. __________________ \ Ha rcz a munkanélküliség ellen. Minden eszme, intézmény, mely az emberiség boldogitására irányul, csak hosszú idők múltán, csak véráldozatok árán testesülhetett meg. Nem ölthet tehát egyszerre határozott jellegzetes alakot az eszme sem, mely a munkanélküliség s ezzel kapcsolatban a szegénység, a nyomor megszüntetését vagy legalább is enyhítését czélozza. Valóban e századnak nem lehet nagyobb, humánusabb feladata, mint a nép milliói megélhetésének biztosítása. Ez az eszme a XX. század legsürgetőbb problémája! Nehéz, terhes, de egyszersmind majdan boldogító feladat várakozik Európára és ezzel együtt hazánkra, Magyarországra, mert ha ezt helyesen, czél- szerüen tudja megoldani e század társadalma, akkor elérjük a czólt, melylyel a szegények, a munkaképtelenek, a munkanélküliek anyagi jólétét megteremtjük, melylyel az ínséget csillapítjuk, a nyomort megszüntetjük s igy a szocziálizmus, az uj, egészséges társadalom nehéz kérdését megoldjuk. A munkanélküliség elleni társadalmi ak- czió kérdésénél a legtisztább 8 legönzetlenebb emberszeretetnek kell megnyilatkozni; különösen Magyarországon, hol egy maroknyi nemzet küzd a jogért, hogy Európa müveit államai sorában helyet foglalhasson. Itt nem egyesek, hanem száz- és százezrek megmentéséről van szó. E százezrekre legnagyobb csapása a sorsnak, mikor munkanélkül vannak. Van elég erejük dolgozni, munkálkodni, csakhogy legszükségesebb, de egyúttal a legveszedelmesebb vágynak, a gyomornak, a testet teltartó résznek, az éltető elemnek eleget tehessenek. De nincs munka! Mi tévők legyenek?! Vagy megsemmisülnek elhagyott- ságban, vagy önként rohannak a sírba, vagy a bűn útjára térve, orgyilokkal törnek felebarátaikra, vérrokonaikra. Százezrekre megy azok száma, kik munka- nólkül tengődnek az országban, s bizony kell találni egy modus vivendit, mielőtt a sokaság a bűn ösvényére lép, mielőtt a ragályos szocziálizmus martalékává lesznek, mely ba egyBzer beléjök oltódott, nehéz, — de talán lehetetlen is azt onnan kiirtani. Ennek a T A. R O Z Végszó. Még egyszer egy dalt, egy utolsót... S aztán neved a légbe vesz. Ma még az élet hangja, — holnap Már kisértet nyögése lesz. Ma még az álmodott jövendő Csilláma körzi képedet: Holnap az arcz setét szoborként Pihen a porló múlt felett. Szerettelek I... Nem, mért tagadjam ? Hisz lelkem most is kiara költ. Csupán a mez más, mit szerelmem E gyászkÜBZöbnél, im, felölt. Ifjn, mosolygó, fényes ábránd Ragadt feléd : hü, szent, szabad I Ma, mint Róma szülötte hajdan, ítélek, bár szivem szakad. Mint a gyümölcs a gyönge ágon, Csüngött e szív, mosolyodon. Ezt hitted-e igen erősnek, Vagy azt könnyűnek — mit tudom 1 Sok, sok, nehéz but halmozói rá S a fényes láncz im elszakadt. Buktam... de, ám kérdezd ki lelked, Mit sem veszitél-e magad?I Betér majd hozzád a felejtés, Talán előbb is, mint hiszem. Az ifjú vér forró patakja Újabb virány felé viBzen. Lesz, kit szeress s ki érted égjen Neved szivére vésve föl — De hidd nekem: sohsem leend az, Bármint akard, való gyönyör. Érzed, hogy mit beszivsz, a légnek Hiánya van; mi ? — nem tudod. Csak egy sugárt nem lelsz a szemben; földhöz ragadt szegény népnek nem kell más, csak kenyér és még egyszer kenyér! Mert az éhező, keresetnélküliek a legveszedelmesebb szocziálisták, kiknek káros működését minden magyar polgár érzi; ám ismerje mindenki kötelességének ennek terjedését és terjesztését tó'le telhetőleg meggátolni úgy, hogy filléreivel vagy egyéb uton-módon megélhetést, munkát ad a népnek. E feladat megoldására egyedül a törvényhozás nem elégséges. Itt egy-kettő nem tehet boldoggá egy népet s különösen ezen akczióra szükséges anyagerői tőkét, öszletet sem alapíthatnak egynehányan. Alapitó, pártoló és rendes tagra itt nincs szükség. A nemzetnek magának kell alapítónak lennie. A nyomor oly általános, hogy a segély, melyet ma nyújtanak, a nyomornak csak egy csekély részét még 5°/0-át sem szünteti meg; s ez a nyomor, ha ellenei tervszerűen nem cselekszünk, mindinkább fokozódik. Itt csak egy országra szóló alkotás segíthet a törvényhozás és a társadalom együtt működésével. A magyar nemzet második honalapitása az lesz, ha e százezreket, nekik munkát, kenyeret adva vissza tudjuk szerezni e hazának. Ha ősidőben megtudta vetni az alapot e nemzet, ugyan miért ne lehetne a nemzet most is magamagának alapitója, pártfogója ? Kötelességünk a nemzet számára azokat megtartani, kik a társadalom, a haza hasznos és munkás tagjai — s ezeknél a nyomort megszüntetni. Verba movent, exempla trahunt, — szavak indítanák, példák vonzanak mondja a példabeszéd. E maroknyi nemzet csak úgy nyerheti vissza régi fényét, hajdani dicsőségét, ha nem tagadja meg önmagát s mint Petőfi mondja : „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a' jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága , Ragyog minden ház ablakán, — Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a „Kánaán “ Békésvármegye közművelődési egyesülete. Jelentés a békési népkönyvtár 1901 évi. működéséről Méltóságos Elnök ur! Tekintetes Közművelődési Egyesület! Igaz őszinte szívből származó örömmel teszek eleget azon kötelességemnek, hogy a békési „Népkönyvtárnak“ az elmúlt 1901-dik évfolyamán Kifejtett működéséről, forgalmáról Méltóságod és a Tekintetes Egyesület előtt eme jelentésemken beszámoljak. Örömmel, mert e kitűnően bevált kulturális intézmény minden egyes éve újabb és mindinkább meggyőző jeleit adja annak, hogy népünk közművelődése terén valódi missziót teljesít: önképzésre, nemesebb élvezetek keresésére szoktatja a oemzet- fentartó erőnek éppen azon rétegét, mely körülményei miatt és ily intézmények hiányában eddigelé jó részben el volt zárva a szellemi előhaladás eszközeinek igénybevételétől, használatától: a mely munkától ment, szabad idejét megszokta volt haszonnélküli semmittevéssel, vagy éppen lélek- és erkölcsrontó (mulató) helyek látogatásával tölteni el. Hogy ez a helyzet, ez az állapot ma már örvendetesen megváltozott, hogy népünk a jelenben szívesebben áldozza más munka által el- és le nem foglalt óráit az észfejlesztő, szivet és lelket nemesítő könyvolvasásnak, vagy a népszerű modorban tartott felolvasásoknak: ez — egyéb mellékes okokon kívül — főleg a népkönyvtári intézmény elvi- tázhatatlan érdeme. Ily szempontból tekintve a dolgot, méltán ülhetett jubileumot nagynevű és hervadhatatlan érdemű Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterünk, midőn az ő minden szépre, jóra és nemesre kiható magas figyelme és áldozatkészsége által az elmúlt évfolyamán az 1000-dik népkönyvtár felállittatott; méltó hálával gondolhat közelebbről városunk lakossága is az 0 hathatós támogatására, a megyei „Közművelődési Egyesület“ nagybecsű segítségére, a helyi bizottság jóakaratu figyelmére, buzdítására s e község érdemes elöljáróságának szives és előzékeny segélyére; ez utóbbi közegnek köszönhetjük ugyanis, hogy — a községi költségvetés keretébe is állandó tételként beillesztett évi 40 korona segélyen kivül — népkönyvtári helyiségünk az őszi és téli hónapok alatt rendes fűtésben és világításban részesül, sőt annak havonként egyszer való tisztításáról (felsurolásáról) is gondoskodva van. Ez az évi készpénzsegély tette lehetővé, hogy könyvtári készletünknek a gyakori használat folytán elrongálódott darabjait, számszerint 84 kötet könyvet a múlt év folyamán ajra beköttethettük 66 korona 80 fillér értékben : ez képesit arra, hogy ily javítási munkálatokat, melyekre a folyton fokozódó forga lom mellett folytonosan szükségünk leend, a jövőben is teljesíthetünk. E pártfogó közegek legyenek tehát e jelentésünkben is hálával s részükre ezennel a nyilvánosság előtt is kifejezett köszönettel megemlítve. Ezeknek előrebocsásása után a múlt év statisztikai adatait a következőkben van szerencsém előterjeszteni: 1. A könyvtár állaga volt a múlt évi leltár szerint 491 önálló mű 631 külön kötetben. Szaporodás : tekintetes Benedicty Gyula helybeli gyógyszerész ur szives ajándékából 1 mű (a „Vasárnapi Újság“ 1900-ik évi folyama) 1 kötetben. Jelenlegi leltár: 492 mű 632 kötetben. 2. Az 1901-ik év folyamán könyvosztás volt 57 ízben; a könyvtári napló sorszáma 2470, a használt kötetek száma kitesz 4533-at; 1—1 könyv- osztási délután igénybe vette a könyvtárt átlag 43 egyén 79 kötet könyvvel. 3. Népszerű felolvasást tartott az okszerű gazdálkodás köréből alulirt kőnyvtárnok 10 Ízben és pedig: 1901. október 27. („Kell-e a kis gazdának tanulni?“), november 3., 10., 17., 24. („Mit kell a kis gazdának tanulni?“ 2 részben, „A föld tápláló erejének növelése“, A talaj mivelése“, do- czember 1., 8., 15., 22 ■ és 29-én ,(„A növények ápolása, védelme és letakaritása“, „Állattenyésztés: Miféle állatokat tenyésszünk az Alföldön?“, „A ló-, szarvasmarba- és sertéstenyésztés* 3 részben, „Néhány szó a juh-, méh- és selyemhernyó-tenyésztésről“). E 10 felolvasáson résztvett 673 egyén, 1—1 felolvasáson tehát átlag 67 egyén. 4. Ez év különbözeteit — az előző két év adataihoz viszonyítva — feltünteti és pedig minden tekintetben a múlt év előnyére — a következő táblázat : 11899 1900 1901 1. Könyvosztás 2. Naplósorszám 42 59 57 1103 1655 2470 3. Kötetszám 1194 2372 4633 4. 1—1 órára 1 sorszám 27 28 43 5. esik ) kötetszám 28 40 79 6. Felolvasások száma 1 10 — 10 7. Hallgatók száma 8. 1 — 1 felolvasó órára esik 431 — 673 hallgató 43 ; —^ 67 E tanulságos statisztika bizonyságot tesz arról a nem kicsinylendő munkáról, melylyel népkönyvtárunk gondozása jár, s ha tekintetbe ‘vesszük az időről-időre, évről-évre fokozódó forgalmat, legközelebb — legalább az őszi és téli olvasási idényre gondoskodnunk kell egy segédkönyvtárnokról is, mert ez a munka 1 ember erejét s kitartását maholnap felülmúlja. A múlt év október eleje óta ugyanis az év végéig tartott 16 könyvosztási délután kiosztott 1026 egyénnek 1929 kötet könyv, vagyis 1—1 délutánra esik 71 látogató 121 kötet könyvvel. A hangtól vársz ; mit ? — nem tudod. S epedsz, sovárgsz ;... egy ismeretlen Titokteljes kin lángja gyújt, Azért, mit nem tndtál megértni, S ini most, midőn már nincs, lesnjt. És a felejtés mély ködéből Valóm kiválik újra még. Föltámadok halottaimból Úgy, mint szerettem s szenvedék, Lényemből — mint a fénybogárból Mi fényes, azt látod csnpán, S szived szakad az eldobott üdv, Eltiprott édened után. Ez, sorsod ez lesz!! j Ám, ne gondold, Hogy ez enybiti keblemet. Akaratom s erőm nyugalmát Csak még e bit rendíti meg. Mert fájna nékem szenvedésed; Szerelmem, mely az égre vall, Meg nem tagadja származását, Egyként nemes, ha él, ha hal I Ami áldást kettőnkre kértem, Reád ba száll, nem sért, ne félj I Ob, vajha lelnél egy helyecskét, Hol csöndesen álmodva élj. óh, vajba engem úgy befödne Az elmulási alkonyat, Hogy föl ne bolygasd könnyeiddel Rideg, sivár nyugalmamat I Isten veled 1 Szivemre hullt már Befödni azt i az éj, a csend. Isten a perez, közénk ez gátul Milljó világokat teremt. Fogadd e dalt végbucsuzóra S aztán neved a légbe vesz, S többé nem élet hangja, oh nem, Csak kisértet nyögése lesz 1 Indali Gyula. A szivbántalmakról. — Irta : Dr. Erlich Dávid. — Az emberi szervezet egyik gyakori betegsége a szív megbetegedése is. Hogy a baj keletkezéseinek okairól, kifejlődéséről ésabántalom- mal szemben való életmód kellő megválasztásáról tiszta képet nyerjünk, szükséges, hogy az egészséges szív élettani működéséről és szerke zetéről kis képet alkossunk magunknak. A szív az embernél a vérnek főmozgató eleme a véredények keretén belül, különösen az ütőerek és hajszáledények részére, a tüdő két homorú fele között a mellkason belül, a szegycsont mögött fekvő, izomzatból (húsból) álló szerv. A szív fekvése olyan, hogy hossztengelye a test hossztengelyével 50 fok szöget képez, alapja bal 2—3 bordaközben van és terjed a 4—5 közti borda porczig, csúcsa pedig a 4—5 bal borda közben fekszik. A szív belseje négy üregre van felosztva : két gyomrocsra és két pitvarra. Ezen négyjüreg fekvésénél fogva, valamint a vér jellegénél fogva amit tartalmaznak* lehet jobb, vagy bal ; t. i. a bal pitvar és kamarában viszeres vér foglaltatik. Az állatok közül a madarak és emlősök szive hasonló szerkezetű az emberi szivhez. A pitvar benyilik a kamrába, a benyilás helyén az úgynevezett viszeres nyilás van, a kamrák pedig az ütőerekbe nyitnak, itt a benyilás helyén ütöeres két nyilás van, a jobb kamara a tüdő üterébe nyílik, a balkamra a főütőérbe (aorta.) Az imént említett nyílásoknál vannak a billentyü-készülékek és pedig a jobb kamra szájánál az u. n. háromhegyü billentyű, a balkamra szájánál a 2 hegyű, vagy 2 csúcsú billentyű. A szív valamennyi ütegének belső része egy vékony kötőszövet és belső hámmal fedett réteggel van kibélelve. A szív működése izmainak összehúzódása ps azoknak ernyedése által van föltételezve. Az elernyedés alatt a pitvarok és kamrák vérrel telnek meg, amit azok az összehúzódás alatt ismét kihajtanak. A pitvarok összehúzódása ép úgy, mint a kamráké egyidejűleg történik, de egymásután. Az elernyedés alatt megtelik a jobb szív a belenyiló viszerek által hozott vérrel, hogy ezt az összehúzódás alatt a tüdő üterébe hajtsa. A bal szív az elernyedés alatt a négy tüdöviszér által hozott ütőerős vérrel telik meg, hogy ezt az összehúzódás alatt a föütőérbe hajtsa. A szív működést követő tünetek : a szi- lökés és a szivhangok. Minden gyomrocs összehúzódásnál látjuk és érezzük, hogy a mellkas megrázkódtatik, ezen megrázkódtatást előidézi az elernyedt gyomrocs falának gyors összehúzódása. Szivhangok. Az első hang, melyet | szív összehúzódásával (szivlökéssel) egyidejűleg halának s mely nyújtott és az összehúzódás tartamával arányban látszik állani a két gyomrocs- ban a pitvar gyomrocsi billentyűknek megrázkódtatása által származik, hogy a szív összehúzódása alkalmával telt edények falai rezegni kezdenek. A második hang a szív kitágulása kezdetén vehető észre, származik az ütőérnek eredési helyén úgy, hogy a félhold alakú billentyűk szintén rezgést visznek véghez. A szív felnőtt egészséges embereknél egy perez alatt 72-szer üt, vagyis ugyanannyiszor húzódik össze a szív. Természetes, hogy ezen szám korral, nemmel, táplálkozással, a test nagyHiapiAnlt: mai számához fél iv zxiellélslet van csatolva.
