Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-10-12 / 41. szám
Az írásbeli jelentkezéshez alólirottnál és Hoffmann Ferencz városi másodjegyzőnél .ingyen „Jelentkező lap" kapható, melynek kitöltésére s egyéb kezelésére nézve az azon nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítást. A jelentkezés reggeli 8 órakor veszi kezdetét. Az itt tartózkodó, de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt társországokban és királyságokban honos népfelkelők hasonló minőségben és módozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok. Megjegyeztetik, hogy a jelentkezéshez vasúton utazó népfölk&lésre kötelezettek, ha magukat a népfölkelési igazolványi könyvvel az állomási pénztárnál igazolják, a katonai dijszabásban megállapított menetdij kedvezményben rószesittetnek, illetve katona menetjegygyei utazhatnak. Az ajánlati lappal ellátott népfelkelők ajánlati lapjaikat előmutatni kötelesek. A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 4—10, egész 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő szabadságvesztéssel büntettetik. Gyulán, 1902. évi szeptember hó 18-án. Popovics Jusztin, 845 1—2 főjegyző, k. fi. előadó. Hire k. A gyulai gymnasium Lapunk múlt számábaal közöltük, hogy a gyulai gymnasium ügye örvendetesen halad előre. Most egész terjedelmében közöljük azt a rendeletet melyet Wlasits Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter intézett a vármegye főispánjához: 68310 szám Magyar kir. Vallás és közoktatásügyi Minister. Méltóságos dr. Lukács György urnák, Békésvármegye főispánjának Mól- tóságos Főispán Ur ! Néhai dr. Schlauch Lorinoz volt nagyváradi lat. szert, bibornok-püspök kérelme alapján általam tett legalázatosabb előterjesztésre Ő csász. és' ap. kir. Felsége f. évi szeptember hó 23-án kelt legfelsőbb elhatározásával engem legkegyelmesebben felhatalmazni méltóztatott, hogy a gyulai róm. kath. főgymnasium létesítéséhez a nagyváradi latin szertartásu püspökségi javadalom törzstőkéiből 30 óv alatt leendő visszafizetés kötelezettsége mellett 200000 kor. kölcsönt kiszolgáltathassak. Miről van szerencsém Méltóságodat vonatkozással f. évi julius hó 15-én 742. sz. a. kelt becses átiratára tisztelettel értesíteni. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1902. évi október hó 6-án Wlassits s. k. Kinevezés. A vármegye főispánja gyulai járási II. osztályú utbiztossá Kocsondy János honvédszámvevő őrmestert nevezte ki. Dr. Bodoky Zoltán a bizottságokban- Bodokyl Zoltán dr. Gyulaváros országgyűlési képviselője, a ki most az országgyűlésekre felutazott, a szabad- elvüpárt október hó 8-án este tartott értekezletén két bizottságba is jelölte, a mentelmi és vízügyi bizottságokba. Adófelszólamlási bizottság- A harmadosztályú keresetű adó kivető bizottságok ez év tavaszán állapodtak meg a harmadosztályú kereseti és nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóját, és pedig miután az uj kivetési czikluB ez évvel kezdődött, három esztendei vagyis 1902. 1903 és 1904. évekre terjedő hatálylyal. Az adókivető bizottságok megállapításai ellen, úgy az adózó felek, valamint a kincstári képviselők részéről igen sok felebbezést adtak be, mely felebbezések tárgyalását folyó hó 6-án kezdette meg Kellér Imre h. elnök elnöklésó- vel az adó felszólamlási bizottság, amelyben a kincstárt mint előadó Somossy Zsigmond ktr. pénzügyigazgató helyettes képviseli. A tárgyalások a kir pénzügyigazgatóság hivatali helyiségében történnek és előreláthatólag hetekig fognak tartani. Eddigelé az orosházi kir. adóhivatal területén beadott fellebbezéseket intézték el, és a hét végén megkezdték a szeghalmi kivető bizottság területére vonatkozó felebbezéseket. A gyulai színművészet pártoló egyesület, választmánya kedden délután ülést tart, melynek tárgya a színi kerülethez való csatlakozás kérdése tessz. Az ülésen részt vesznek a Nagyvárad városi szinügyi bizottság kiküldöttei is. Plébánosi vizsga. Bartos Ferencz gyulai segéd- lelkész a synodális (plébánosi) vizsgálatot Nagyváradon folyó hó 8-án kitűnő sikerrel tette le. A vizsgálaton Winkler József vál. püspök káptalani helynök elnökölt. Szívből gratulálunk. A képviselőtestület folyó hó 14-én holnapután d. e. 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart; a közgyűlés tárgyai a következők. 1. Az 1903. évi közpénztár, Erzsébet ápolda és közmunka pénztári költségvetés. 2. Az adóhivatal munkakörének beosztására vonatkozó szabályrendelet módosítása iránti tervezet. 3. a mezőőrök szervezésére vonatkozó előterjesztés. 4, Árvák és gondnokoltak birtoka, valamint a városi birtokok tűz elleni biztosítására beadott ajánlatok. 5. A létesítendő Szanatórium részére a Lugos-erdő átengedése iránti előterjesztés. 6. M. kir. pénzügyigazgatóság átirata a »Korona« épület bérletének meghosszabbítása iránt. 7. Tiszt János és neje kérelme ápoldai élelmezési szerződésének 3 évre leendő meghosszabbítása iránt. 8. Schröder Kornél kérvénye 263 korona 94 fillér visszafizetése iránt. 9. Zilahi Gyula kérelme a világítási költség pótlása iránt 10. 1901/2. évi tanoncziskolai számadás. 11. Hoffmann Alajos városi elsőjegyző két havi szabadságoltatatása iránti kérvénye, ezzel kapcsolatosan a munkás igazolványok kiállítása és munkás-szerződések megkötése iránti előterjesztés. 12. Molnár Albert városi mérnök két havi szabadságoltatás iránti kérelme. 13. Nádházi Gyula 8 heti szabadságoltatás iránti kérvénye. 14. Juhász Lajos és társai városi tizedesek fizetés javitás iránti kérvénye. 15. Felföldi György és társainak kérvénye 8 hold földnek árverés nélkül részükre leendő bérbeadása iránt. 16. Közegészségi állapotokról szóló jelentés. 17. Pénztári váratlan vizsgálatról felvett jegyzőkönyv. Állami gyermekmenheiyek. A belügyminisztériumban érdekes ankét volt e hét szerdáján Széli Ignácz dr. államtitkár elnöklete alatt az állami gyermekmenheiyek szervezése tárgyában. Jelen voltak Békésvármegye részéről dr. Lukács György főispán, továbbá Szeged, Temesvár, Arad, Szabadka, Nagyvárad városok főispánjai és polgár- mesterei, Abaujtornavármegye főispánja és Kassa várost polgármestere, mint a mely városokban a budapesti Fehér-kereszt országos lelenczház egyesület által fenntartott fiók intézetek állami gyermekmenhelyekké fognak átalakíttatni. A szervezés kérdése azonban halasztást kell hogy szenvedjen, mert az állami gyermekmenheiyek felállításával kapcsolatban uj állások kreálása szükségeltetik, mire nézve királyi jóváhagyást kell kinyerni. Addig is, míg ez megtörténhetik, az értekez let megállapodása szerint a jelenlegi provisorius állapot tartatik fenn. Az uj állások tekintetében is történtek megállapodások. Minden intézet élén egy igazgató fog állani, aki lehetőleg orvos lesz s az állami tisztviselők VIII. fizetési osztályába fog tartozni. Ezen kívül a nagyobb intézetekben szervezhetik egy gondnoki és egy ellenőri állás, mind a kettőre államszámviteltani vizsgával biró egyének pályázhatnak s a gondnok az állami tisztviselők IX. fizetési osztályába, az ellenőr a X. osztályba fog tartozni. Az igazgatói állásra, amennyiben a jelenlegi igazgatók neveztetnének ki, külön pályázat nem hirdettetik, a többi állások azonban pályázat utján töltetnek be. A kisebb intézeteknél csupán gondnoki állást szerveznek, akinek működését az igazgató feladata lesz ellenőrizni. Minden intézet számára a szükséges segédszemélyzet, szolgák fognak rendelkezésre bocsáttatni. Az állami gyermekmenheiyek ezen keretekben történő szervezése 1903. január 1-én lép életbe. A gyulai „Ella“ gyermekmenhely is ekkor megy át végleg az állam kezelésébe. # Az alsó-fehér-körösi ármentesitö, belvizszabá- lyozó és vizhaBznositó társulat folyó hó 4-én tartotta Ladies György társulati elnök elnöklete alatt őszi rendes közgyűlését. Jelen voltak Ladies György; Haan Béla, Szekér Gyula, Keller Imre, Achim Gusztáv, Kárnyáczky István, Aszalay Gyula, Varga ABdrás, Morvay Mihály, Durkó Imre, Puskás András, Zsigmond György, Argyelán György, Eisele József, Sebestény Mihály, Bállá Ferencz, Sánta Mihály, Yidó János, Gergely Pál, ifj. Góg Mihály, Nyikora Illés, Fábián János, Gyarmati Sándor, Bordé György, Csordás Ferencz, Makai László, Monori Mihály, Fábián Lajos, Á. Schriffert József, Csomós István, Endrész András, Csőke István, K. Schriffert József, Murvai Ferencz, Demkó György, Szilágyi Ferencz, Bulboka János, ifj. Csőke Péter, Szőke Péter, Fábián Ferencz érdekeltségi tagok, Farkas Lajos kir. mérbök, mint a ministeri megbízott helyettese, Hoffmann Mihály társulati jogtanácsos, Erkel János társulati igazgató-főmérnök és Misley Elemér társulati pénztáros. A közgyűlésen a bemutatott kisajátítási szerződéseket jóváhagyták. Gábor József napidijas mérnöknek 186 szavazattal 93 szavazat ellenében egynegyed évi fizetésének megfelelő összegű jutalmat szavaztak meg. A társulat hivatalos helyiségének telkén 7000 korona költséggel előirányzott tüzmentes irattár és szolgalakás kiépítésére vonatkozó bemutatott tervet kivitelre elfogadták. Négy csatornaőri lak felépítését engedélyezték. A csatorna- őri lakásokhoz telefonvezeték bevezetéséhez már régebben megszavazott 3600 koronán felül még szükségesnek mutatkozó 1600 korona költséget megszavazták. Az 1903. évi költségelőirányzatot 504697 korona 98 fillér bevétellel, 398498 korona 06 fillér kiadással, 106199 korona 92 fillér 19Ö3. deczember 31-iki maradványnyal elfogadták. Haan Béla ügyvéd, mint gróf Apponyi Albert és gróf Mazzani Albertné, szül. gróf Apponyi Georgina megbízottja által tett ajánlatra a közgyűlés elhatározta, hogy a nevezett nagybirtokosok vandháti birtokából az Élővizcsatorna mentén elterülő 6400 négyszögöl földterületet — kisholdját 120 korona vételárért számítva — megveszik s az adásvételi szerződésnek megkötésére a társulat igazgató főmérnökét bízták meg. A társulat nyugdíj-választmánya megalakittatván, elnök lett Ladies György, tagok a társulat részéről Dutkay Béla, Szekér Gyula és Hoffman Mihály; a társulat alkalmazottjai pedig megbízottjukként Erkel János igazgatófőmérnököt jelentették be. Pénztári bevétel volt folyó év január 1-től szeptember 29-ig 619407 kor. 23 fillér, kiadás ugyanazon idő alatt 313373 korona 97 fillér, maradvány szeptember hó 29-én 306033 korona 26 fillér. Gyászünnep október 6-ál). A magyar szabadságharcznak szomorú epilogját, az aradi tizenhárom vértanuságának gyászos emléknapját kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége az ev. ref. templomban tartott istentisztelet keretében. A megható gyászünnepélyen a város polgársága nagy számban vett részt, a 48-as kör és a gyulai polgári iskola testületileg jelent meg s Lukács György főispán és több közhivatali tisztviselő is megjelent a kegyeletes templomi ünnepen, melyen Dombi Lajos ev. ref. esperes mondott mély hatást keltő, hazafias imát a gyászos nap emlékéül. Panaszok a villamosvilágitásra czimü múlt heti czikkünk következtében egy levelet vettünk a békésmegyei villamossági részvénytársaság gyulai üzemvezetőségétől, mely levél folytán az utezák ugyan nem, csak a helyzet lett világosabb. A nevezett üzemvezetőség ugyanis mindama panaszokkal szemben, — melyet a közönség részéről s a közönség érdekében, mintegy a lépten nyomon és mindenfelől hallható panaszok rekapitulaláBaképen közöltünk, — csak is azt az egyet tartja a maga részéről leczáfolandónak, s állítja valótlannak, hogy egy közintézet részére' kiállított számlából 50°!o-ot engedett, a többi panaszok és mizériákkal szemben nem védekezik, jól tudván, hogy ez hálátlan s talán lehetetlen feladat is rá nézve. Igen vékony reménység különben — a gyulai villamlámpák fényénél is vékonyabb — belekapaszkodni egy kifejezésbe s ebből akarni kihámozni az igazságot nagy igyekezettel. Ez igyekezet a vizbefulónak szalmaszál után való kapkodásához hasonlít. A hozzánk intézett levélből az tűnik ki, hogy a b. v. r. t. üzemvezetősége azt tartja valótlannak, hogy a kérdéses közintézet részére 300 koronás számlát kiállította és ebből engedett 50 °/0-ot. Mi ezt értesüléseink alapján igy irtuk meg lapunk múlt számában, nem tartván szükségesnek bizonyítékokat beszerezni a kiállítás tényéről, azon nézetben lóvén, hogy nem a számla kiállításának ténye képez visszaélést, hanem az, hogy egy 300 koronás követelésből (a követelés alapja pedig nem a számlában, hanem a főkönyvben van s igy a számla a követelésnek nem alapja csak dokumentuma) 150 koronát engednek, mely vásári alkudozás nem tünteti fel valami kedvező színben a vállalat szolidságát. Ezt irtuk meg s ezt állítjuk ma is, mert hogy először csakugyan 300 koronát mondott be a világítási vállalat az intézettől s ebből engedett aztán, az minden kétségen felül áll, azt tekintélyes társadalmi sulylyal biró egyén állítja ma is, kinek szavahihetőségében okunk kételkedni nincsen. Készséggel rektifikáljuk hibás értesülésünket az irányban, hogy a kérdéses követelésből a vállalat nem 50, hanem pláne 75 °/0-ot engedett, tehát még 25°/0-al lejebbezett, mint ahogy azt mi tévesen megírtuk. Mindebből pedig kitűnik, hogy a b. v. r. t. üzemvezetősége jobban tenné, ha a múlt szamunkban közölt hir folytán jó hírnevén esett csorbát nem nyilatkozatokkal és meddő vitatkozásokkal igyekeznék reparálni, hanem azzal, hogy a városnak és magánfogyasztóknak pénzeikért jobb világítást adjon, amit ezek méltán meg is követelhetnek, mert a magyarázgatások nem az ivlámpákat, hanem csak a vállalat gyöngéit, mizériáit teszik fényesebbekké, láthatóbbakká. Mindezekkel szemben pedig konstatálhatjuk, hogy a villamvilágitás a héten is gyalázatosán rósz volt s október hó 7-én este egész sor üzlet Karácsonyi, Kocsis, Schwimmer, Zuzmann, Reisner és Wolf üzletek tulajdonosai tettek panaszt amiatt, hogy ^üzleteikben nem égett a villám, nem is említve azokat, akik panaszaikat magukban tartották, a polgári körben pedig gyertyákat kellett gyújtani, hogy a tagok dominózni, kártyázni lássanak s közvetlen tapasztalásból tudjuk hogy a főtrafikban is olyan gyér volt a világítás, hogy nem lehetett megkülönböztetni a világos trabuccót a barnától. Az utczai világítás szerdán este 6 órakor szégyenteljes volt, akik megszokott es ti sétáikat végzik az Erdélyi utón tanúságot tehetnek arról, hogy egész vonalon nem égtek csak vereslettek parázsmódra az izzólámpák, az ivlámpák pedig a szokott módon épen úgy pislogtak, mint a miskolezi kocsonya. Felesleges talán kijelentenünk, hogy bennünket a villamvilágitás mizériáinak feltárásában a közérdek s nem a személyek iránti ellenszenv vezet, amelynek szolgálatában sem a személyek iránti kímélet, sem a terrorizálás nem fog bennünket meggátolni. A Jókai utcza rémei. Azon sok rossz törvény között, melyekkel tözvényhozásunk az országot meg- prezentelte, talán leghiábavalóbb, legczéltévesztettebb az iparos tanoncziskolai törvény. Papíron igen szép az intencziója nemesnek, hasznosnak látszik, de a gyakorlati kivitel éppen az ellenkezőt éri el. Czélja lenne az iskolából kikerült inasoknak az ipari kiképzés mellett szellemi táplálékot nyújtani, szellemileg erkölcsileg továbbképezni az iparos inasokat, a valóságban azonban az inasismétlő iskolában nem igen sajátít el a tanuló betyárkodásnál, durvaságnál' és csintalankodásnál egyebet. Az a sok vásott inasgyerek, mikor a műhelyből s a mester fegyelme alól kiszabadultnak érzi magát, fittyet hány a tanító oktatásainak, ehhez a megzabolázhatatlan rakonczát- lan gyereksereghez szánalmasan elégtelen eszköz a tanítói fegyelem, azokkal ugyan, ha csak csendőrt nem állítanak minden gyerek mellé, tehetetlen a pedagógiai tudomány. Sajnosán tapasztalják ezt a Jókai-utcza lakói, mert sötét őszi estéken valósággal életveszedelem elmenni a polgári iskola előtt, hol az ismétlőibkolákat tartják. 40—50 inasgyerek foglalja el ilyenkor az utczát, éktelen zajjal, kiabálással, lármával, durva káromkodással, fütyüléssel töltve be a levegőt, a kik a járdán járókelőket le- taszigálják, meglökdösik, sárral megdobálják, megköpködik s ezerféle változatban gúnyolják, szidják, káromolják a járókelőket. Legtöbbet szenvednek az inasoktól az ez időtájban vízért járó cselédleányok, számos hajfonó-pántlika lesz a tanoncziskolai törvény áldozata, de a vásott kölykök nem kiméinek felnőtt polgárokat, úri embereket, és hölgyeket sem. Valóságos ostromállapotban van ilyenkor az utcza. Csak a közóhajnak teszünk eleget, midőn kérjük a rendőrkapitányt, hogy ilyen alkalmakra ne egy szál, hanem legalább is négy rendőrt állítson fel jóféle suhogókkal, utasítván őket, hogy ne sajnálják az inas füleket sem és igyekezzenek a közökben levő pálczával támogatni az ipari oktatást. Mert igen sok jó humor nyilatkozik meg ezekben a kis inposztorokban, de már igen sokan megelégelték ezt a kedélyességet. $ Bevonultak a póttartalékosok. A próbamoz- gósitások és az őszi nagy gyakorlatot követő csendességet október 5-én ismét élénk élet váltotta fel a honvéd laktanyában. Bevonultak a regruták a harczászati kiképzésre váró nyers anyag, mely kiképzését oktatók és ujonezok egyaránt való sok vesződségóvel, keserűségével és testet, lelket igénybe vevő munkájával eszközölnek a kiképzésre való két hónap alatt. Apró ládácskákkal, batyuval a hátukon, vonul be a vert had a kaszárnyába, melynek kapuin belül megszűnik a polgári pongyolaság, kedélyesség, szigorú parancsolok, ke- ménykezü altisztek és félelmetesen komoly tisztek veszik kezükbe az idomitatlan czivil népet s kezdetét veszi az ujonezoktatás, melynek minden mozzanata a tisztelgéstől kezdve a kanyarulatokig élénk emlékezébeu marad a katonának még az obsit után is. A sok szomorú legény pedig a kaszárnyában csakhamar felvidul, előveszi a kaszárnyahumor s egy esztendőre ő maga is mint „öreg baka“, épen olyan szuverén lenézéssel fogadja és ijesztgeti a „bundásokat“, mint ahogy őt fogadták annak idején az öreg bakák, akik valaha szintén csak bundások voltak. A szarvasi főgimnázium ünnepe. A szarvasi ág. hitv. ev. főgimnázium 100 éves fennállásának ünnepe a felügyelőbizottság határozata értelmében október 15-én Benka Gyula főgimnáziumi igazgató által tervezett következő programmal fog lefolyni : I. A szarvasi ág. hitv. ev. egyház ótemplomában 1902. október 15-én reggel 9 órától emlékünnep istenitiszteletének sorrendje: 1. Orgona előjáték. Játszik Benka Pál, 2. Veni sancte spiritus ! Zengi a tanulók dalos köre. 3. Fohász és ige-olvasás. Mondja Csepreghy György esperes. 4. Közének. Orgona kísérettel, énekli a közönség. 5. Egyházi beszéd. Tartja Veres József esperes. 6. Háladai idősb Chovan Zsigmondtól. Zengi orgona-kisérettel a műkedvelő női daloskor. 7. Ima és áldás. Mondja Petrovics Soma esperes. 8. A XXV. Zsoltár Benka Gyulától. Énekli a szarvasi dalkör. — II. A szarvasi ág. hitv. ev. főgimnázium tornacsornokában 1902. október 15. reggel 10 órától: 1. Hazám, hazám. Vegyeskar, Orbán Árpádtól. Elzengi az ez alkalomra műkedvelőkből tervezett vegyeskar. 2. Megnyitó. Tartja : Haviár Dani főgimnáziumi felügyelő. 3. Ünnepi óda. Szavalja dr. Nemes Béla tanár. 4. Emlékbeszéd. Tartja Benka Gyula igazgató. 5. Régebbi s jelenlegi tanítványok szavalatai. Szabolcska Mihály és ifj. Székely Sándor.) 6. Hunnia mért mozog. Vegyeskar ifj. Chovan Zsigmondtól. Elzengi a vegyeskar. III. Közebéd az „Árpád“ szállóban. Kezdete 1 órakor. Lemondás. Virágh István ev. ref. lelkész, ki jelenleg Amerikában, mint hittérítő buzgólkodik s a kit a békési év. ref. egyház presbyteriuma a főgimnáziumba a hittani tanszékre meghívott, tekintettel arra a körülményre, hogy ő most 2500 dollárnyi, vagyis a mi pénzünkben 50000 korona ösz- szeggel díjazott állásban van s hazajövetele is mint egy 800 koronába kerülne,a meghívást megköszönte s a neki felajánlott ideiglenes jellegű hittani tanszékről, mely 1600 koronával van díjazva, lemondott s igy a megürült tanszék újra pályázati hirdetés alá jön. A Körös tisztítása. Békésen az Uj-Körös tisztítását, hogy hajózható legyen, az állam a m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt, egy rendkívüli erős szerkezetű kotrógéppel és mintegy 140 munkással hetek óta végezteti. A 40 méter szélességű és két méter mélységű vizmederben, minthogy a talaj sok helyen nagyon iszapos s a mederben sok az idegen tárgy, mint pl. karók stb. nagyon lassan haladhat a munkálat. Esküvők. A csabai állami tanítói kar két fiatal tagja vette fel e héten hymen rózsalánczait. Mészáros Gyula kedden délután 4 órakor vezette oltárhoz Miklya Z. György csabai birtokos leányát Juditot, mig Irsa Ferencz csütörtök délután 4 órakor esküdött örök hűséget Falta Lajos kereskedő leányának gizának. — Hegedűs Ede békési divatáru kereskedő szintén kedden tartotta esküvőjét Rosenfeld Simon békési kereskedő leányával, Mariskával. Hidáttolás a Tiszán. A szeged-nagyváradi vonalon, amelyen a mi vasúti állomásunk is van, nagyszabású technikai műveletet csinálnak e hó 14-én. Hódmezővásárhely és Algyő állomások között a Tiszahidat fogják áttolni ' olyan módon, amint annak idején a Gyula alatti Fehér-Körös vashiddal tették s ennek következtében a Szeged- Rókusról éjjel 3 óra 30 perczkor induló 8901. sz. vonat után előreláthatólag 24 órán át az ösBzes személyszállító vonatok mindkét irányban csak a hidig, illetve a hídtól fognak közlekedni s igy az
