Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-10-12 / 41. szám

összehasonlíthatatlanul jövedelmezőbb a tehéntartás, ennek ismert indirekt hasznait nem is számítva. A tejszövetkezeteknél eddig csak a sovány tej értékesítése ütközik nehézségbe, azért ajánlatos, hogy — mint Mezöberényben teszik — a tejszövetkezetet sertés vagy baromfi hizlaló és értékesítő szövetkezettel hozzák összekettetésbe.

Az iparfejlesztést tekintve felemlíti, hogy Csor- vásou egyik áldozatra kész nagybirtokosunk czirok- gyárat létesített. Gyulán a kötött és szövött iparárú- gyár a hozzáfűzött reményeket teljesen beváltotta és a gyár a biztos haladás utján van. A czukorgyár létesítésének biztatóan indult ügye a nemzetközi viszonyok miatt megakadt ugyan, de reméli, hogy a czukorgyártás internaczionális rendezése után ismét felvehetjük a fonalat.

A kulturális haladás szempontjából felemlíti az orosházi színkör megnyitását. Bár első sorban közegészségi kérdés, itt emlékszik meg a sanatorium ügyéről is, mert az általános érdeklődés és a műveltség magas fokán álló társadalom örvendetes jelenségének tulajdonítja, hogy az első felszólításra mindjárt négy község tett a sanatorium elhelyezésére elismerésre méltó bőkezű ajánlatot. A közegészségügy iránti élénk érzék és érdeklődésért köszönetét mond a községeknek és a vármegye orvosi karának, mely az ügyet lelkesen propagálja.

A munkás- és cseléd-segélypénztár, korunknak ez a leghumánusabb alkotása, a nép körében mindinkább szélesebb rétegekbe hat el. Az eredmény kivívásáért elismerés illeti meg a vármegye közigazgatási tisztviselői karát, a községi jegyzőket, valamint azokat a társadalmi elemeket, kik a nemes törekvésben ezek támogatására siettek. Felemlíti, hogy a földmivelésügyi kormány munkáslakások építésére 20000 koronát adományozott a vármegyének.

Yégül még igazolni kívánja magát, hogy szeptember 19-ére, Kossuth Lajos születésének 100-ik évforduló ünnepén miért nem hivott össze rendkívüli közgyűlést. Tette ezt azért, mert tudta, hogy a vármegye minden községében rendeznek lelkes ünnepélyekét és a közgyűlés tartása ezen ünnepélyek fényének rovására esett volna, viszont a bizottsági tagok nagy részének a községi ünnepélyeken való elfoglaltsága miatt a közgyűlés sem lehetett volna oly impozáns, mint azt a nagy férfin emléke és e vármegye kegyeletes érzésének bensősége kívánatossá tették. A kegyelet és hála érzelmeinek kifejezése nincs naptárhoz kötve, a mint Kossuth Lajos dicső emléke sincs kötve időhöz, de mindig fennmarad dicső fényben, mig ezen a földön magyar él és magyar szív dobog. (Lelkes éljenzés)

Ezzel a közgyűlést megnyitja és elrendeli a tárgyak előterjesztését.

Költségvetések. Pótadók.

A vármegye állapotáról szóló alispáni jelentést, melyet bő kivonatban már ismertettünk, a közgyűlés felszólalás nélkül tudomásul vette.

Az 1903. évi házi pénztári költségvetést, melynek adatait szintén közöltük, dr. Daimel Sándor főjegyző ismertette. A közgyűlés vita nélkül elfogadta a költségvetést és névszerinti szavazás utján 59 szavazattal egyhangúlag megszavazta a szokásos l°/0-os közigazgatási pótadót.

A közszükségleti alap létesítésére és e czélból három éven át l#/„-os pótadó kivetésére irányuló állandó választmányi javaslatot, a javaslat keletkezésének történetét Berthóty István tb. főjegyző ismertette.

A javaslat támogatására szót emelt dr. Fábry Sándor alispán, előadván, hogy azért van szükség erre az alapra, mert a vármegyének nincs semmi vagyona, pénztára, mely felett rendelkezhetne, csak megkötött rendeltetésű alapjai vannak a vármegye kezelése alatt. Bégen fennáll már az alap létesítésének szüksége, de addig csak kínlódtunk szégyenkezve, most azonban végre számolni kell a helyzettel és vagy megszavazni a pótadót, vagy le kell mondani arról, hogy valaha egy fillérrel is rendelkezhessünk. Példákat hoz fel a jelenlegi helyzet tarthatatlanságára és kijelenti, hogy a vármegyének saját méltósága megőrzése szempontjából önmaga iránt való kötelessége, hogy határozatainak végrehajtására eszközöket teremtsen. Épen azért a törvény- hatóság érdekéből és tekintélyéért kéri a közgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el.

Szeberényi Zs. Lajosnak aggodalmai vannak, hogy mint a vármegye többi alapjára, az állam erre

mint a kristályos prizsma öt éle, mely a nemzeti géniusz fényes sugarait az eszmék és érzések skálájának más-más szöge alatt töri meg. Ott van Arany János, a népies müköltés örök mestere, Szigligeti Ede, a népszínmű megteremtője s egyszersmind kothurnusos tragédiaköltő, Vörösmarty Mihály, az európai műveltségű, de minden ízében klasszikus nemzeti költő, Kossuth Lajos, a magyar szabadság és függetlenség apostola, a kinek általános, európai tudásánál csak lángoló fajszeretete volt nagyobb és végül Reviczky Gyula, a modern, szinte mondhatnék: kozmopolita költő, a ki elsőnek emelkedett, a fiatalok közül, elhunyt remekíróink sorába.

Forgatván ezt a díszes kiállítású öt kötetet, lépten-nyomon érezzük bennük a magyar észjárást, a nemzeti szellem lüktetését. Eszünkbe jut az az idő, — alig félszáz év előttről szólunk 1 mikor a magyar irodalom egy évi termése belefért egy kis zsebkönyvbe, mikor egy-egy könyvnek a megjelenése esemény volt és Berzsenyi, Kazinczy, Kisfaludy, sőt Vörösmarty müvei is, a nyomtatási költségek miatt, csak nagy nehézséggel láthattak napvilágot. Mindez — csak volt! Azóta nagyot fordult a világ : — s a „Magyar Remekírók“ ez újabb öt kötetét forgatva, ujjongó örömmel kiáltunk föl Széchenyivel: — „Elünk még! nem vagyunk holt nemzetnek szerencsétlen, rothadt tagjai, nem „Elő szobor“, leírhatatlan kínok közötti*

Úgy van, élünk : — „annyi szív nem hiába onta vért“ : — s ha az úttörő nagyok, kik e szellemi virágzás termékeny magvait elhintették,

is reá fogja tenni a kezét. Különben sem tartja az alap létesítését okvetlen szükségesnek és azért nem fogadja el a javaslatot.

Dr. Fábry Sándor megnyugtatja előtte szólót, hogy az állam nem veszi el az alapokat a vármegyétől, csupán csak kezelését bízza az adóhivatalokra, a rendelkezés joga a vármegyénél marad. Utal arra, hogy nem a vármegye terheli meg a községeket, mely sohasem szedett többet 1%-os pótadónál, de magas az állami adó és terhes a községek nagy pótadója. Felemlít több vármegyét, mely 4—6°/„ pótadót szed. A jövőben nem fog a vármegye az ellenőrzés merev szigora mellett rendkívüli kiadásokra fedezettel bírni és igy szégyenteljes helyzetbe jut, mert az olyan törvényhatóság, a mely anyagi eszközökről nem gondoskodik, határozatának végrehajtására nem képes arra, hogy önkormányzati jogokat gyakoroljon.

Még elnöklő főispán szólt felvilágositólag a' kérdéshez és azután a szavazás következett melyet a rövidség kedvéért a közigazgatási pótadónál szava- zottak jegyzékének fordított sorrendben való felolvasásával akartak foganatosítani.

Novák Kamill közbekiált: Ez csak fogás, hogy a tisztviselők szavazzanak előre!

Dr. Fábry Sándor felemelkedik, hogy a közbekiáltásra válaszoljon, de nem akar az elnök jogába avatkozni. Mielőtt azonban az elnöklő főispán valamely kijelentést tett volna, Novák Kamill bocsánatot kért meg nem gondolt kifejezéséért.

Ezen inczidens után megtörtént a szavazás melyre a főispán megnyugtatásul a nyomtatott teljes, névsor felolvasását rendelte el és igy kissé sokáig tartott. A pótadó kivetése ellen 16, mellette 46 bizottsági tag szavazott és igy a törvényes s/3-ad többség megszavazta a pótadót.

Beliczey István volt főispán * arczképének a megfestetésével a vármegye alispánját megbízta a közgyűlés és felhatalmazta, hogy addig mig a közszükségleti alap erre fedezettel rendelkezik, a költségeket előlegként a házi tartalékalapból utalványozza

A közigazgatási bizottság féléves jelentését és a számonkérőszékuek a tisztikar tevékenységéről szóló jegyzőkönyvét tudomásul vette a közgyűlés.

A közúti költségvetést az 1903—1904. évekre vonatkozólag az előterjesztett és lapunkban is ismertetett alakjában fogadták el és megbizták a vármegye alispánját, hogy az elhatározott építkezésekre egy

600.000 koronás kölcsön felvételére szerezzen be ajánlatokat és tegyen a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot.

A katona beszállásolási pótadónak a felmerült szükséghez való kivetését elrendelte a közgyűlés.

A községjegyzői nyugdijszabályrendeletnek az általunk közölt irányban való módosítását elhatározták, dr. Fábry Sándor javaslatára kimondván, hogy az özvegyi nyugdíjra vonatkozó módositás az esetleges szerzett jogokat nem érintheti.

A vármegyei pénzkészletek elhelyezésére névszerinti szavazással jövőre is a békésmegyei és íj gyulavárosi takarékpénztárakat jelölték ki.

Miniszteri leiratok.

A belügyminiszter leiratára a tiszti nyugdíj szabályrendeletet több részében módosította a közgyűlés, főleg a közigazgatási gyakornokokra való kiterjesztést szabályozva.

A kereskedelemügyi miniszter leiratára kimondotta, hogy a vármegyei utkaparókat a munkás és cselédsegélypénztárba beíratja és értük a dijakat a közúti pénztárból fizeti.

Az ebtartási szabályrendelet módosításával kimondotta, hogy az ebadóból vármegyei ebadóalapot létesít és a szabályrendelet hatályát Gyula városra is kiterjeszti.

A kereskedelmi miniszter leiratával szemben a községi közmunkára vonatkozó szabályrendeletnek jelen alakjában leendő fentartása iránt feliratot intéztek.

Az orosházi tanonczotthon részére megszavazott alapítványnak a gyámpénztári tartalékalapból való fedezését a belügyminiszter nem engedélyezte. Addig is mig a vármegye más fedezettel fog rendelkezni, a leiratot tudomásul vették.

Az esküdtszék megalakításához kiküldendő bizottságba az eddig működött bizalmi férfiakat választották be.

Az 1848 -49-iki honvédalapból 300 korona erejéig való kötvény vázolással az alispánt bízták meg.

föltámadva láthatnák a terebélyes fát, mely a csöpp kis mustármagból, az ő munkásságukból sarjadt, bizonyára boldogok lennének, hogy nem éltek hiába l

Nagyobb hatása, több érdeme aligha volt költőnek irodalmunkban, mint Vörösmarty Mihálynak. Talán azért, mert e nemzetnek nem volt nagyobb költője ő előtte. Hónának, nemzetének lángoló szeretete avatta költővé; hazafias lelkesedése hatalmas folyóként áradt szerte verseiben s elöntötte az egész hazát: palotákat és viskókat egyaránt. Oly eszmékért lelkesült, oly érzésekhez szólt mindig, amelyek az egész nemzet eszméi és érzései voltak s dalára milliók szive dobogott hevesebben. Ezért volt és maradt Vörösmarty legnépszerűbb költőnk : s ha korunk ítélete némileg változott is felőle, ez csak a közvélemény átalakulása volt annyiban, hogy a mi előbb népszerűség vala, ma már dicsőséggé vált. S hogy ez igy van, mutatja a Vörös- mai ty-szobor mozgalma; de még ennél is jobban mutatja az, hogy nincs ember Magyarországon, a kinek, ha Vörösmarty nevét hallja, rögtön eszébe ne jutna a nagy költőnek egy, két, öt, tiz örökbecsű alkotása . . .

A mit Vörösmarty lángoló hazaszeretete a múltban keresett: — a nemzeti dicsőséget: — Arany János már meg is érte. Amannak nem adatott meg látnia, megérnie az alkotmányos érát, de Arany János túlélte az abszolutizmust, együtt örült a nemzettel, mely annyi küzdelem után végre megkapta alkotmányos szabadságát, s műveltségben, szellemi nagyságban csaknem

Törvényhatóságok átiratai.

Aradváros átiratával kapcsolatban vette ki részét vármegyénk Kossuth születése 100-ik évfordulójának ünnepéből," jegyzőkönyvébe iktatván azokat a halhatatlan érdemeket, a melyeket Kossuth a haza alkotmánya, függetlenségének biztosítása és a népjogok kivívása körül szerzett. A szépen megszerkesztett javaslatot, a mely dr. Daimel Sándor főjegyző jeles tollát dicséri, a közgyűlés általános éljenzéssel kisérte és fogadta el.

Pozsonyváros megkeresésére a választási törvény módosítása, a községenként való szavazás be- hazatala a census egységesítése és leszállítása iránt feliratot intéztek az országgyűléshez.

Pozsonyvármegye a nemzetiségi törvény módosítása érdekében az országgyűléshez intézett feliratát küldte meg támogatás végett, az állandó választmány hasonló szellemű felirat intézését javasolta. Dr. Fábry Sándor alispán annyira fontosnak tartja a kérdést, hogy nem zárkózhatik el annak felszólalás utján való kiemelésétől. Hosszabb történelmi visszapillantást vet a magyar állam fejlődésére, melynek az európai helyzetben való megerősödése után most az egységes, magyar nemzeti állam megszilárdítása képezi legfontosabb feladatát, a mit-csak a magyarság megerősítésével lehet elérni. Olyan jövő előtt állunk, melyben az államok alakulásának lehetőségét és fenállását a nemzetiségek száma és ereje szerint fogják mérlegelni. Ezért kell Magyarországnak gondoskodni a magyarság megerősítéséről, vagy elvész a nemzetek küzdelmében. A mostani nemzetiségi törvény lehetetlen helyzeteket teremthet, példákkal illusztrálja ezt. Nem az a nagyjelentőségű kérdés, hogy a külállamoknál levő követségeink minő jelvényeket használnak, de azt, hogy bent a hazában biztosítsuk a magyar állameszmét minden megtámadtatás ellen, a törvény hatásait bevárni elég volt a letelt 30 év, azok nem mondhatók eredményesnek. 0 tehát örömmel üdvözli Pozsonyvármegye kezdeményezését és szívvel lélekkel csatlakozik a javaslathoz.

Szatmárnémeti város és Borsodvármegye megkeresésére az olaszbor behozatalának korlátozása iránt a kormányhoz feliratot intéztek.

Hasonlókép felirattal támogatják Csanádvárme- gyének a közgazdasági előadói állás újjászervezése és Tolnavármegyének a Baja-Báttaszék közötti Duna- hid építésére vonatkozó feliratait; ellenben tudomásul vették Pancsova városnak külön választó-kerületté leendő alakítására, a törvényhatósági alkalmazottak lakbérilletményeinek, a tisztviselők vasárnapi munkaszünetének szabályozására, a magyar ipartermékek beszerzésére, az árvapénzek kezelésére, a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés felmondására vonatkozó átiratokat.

Jásznagykun-Szolnokvármegye megkeresésére Damjanich szobrára, Szabolcsvármegye a Eákóczy kor hősei emlékének megörökítésére gyűjtést indítanak.

Vármegyei ügyek.

Az országos Erzsébet-szoborbizottság által visszaküldött 4000 koronának felhasználásával Gyulán egy Erzsébet-szobor felállítását határozta el a közgyűlés és a szükséges előkészítéssel valamit esetleg szükséges gyűjtés foganatosításával az alispánt bízta meg.

A földmivelésügyi miniszter által munkásházak építésére adott 20000 ezer koronáért köszönetét mondott a közgyűlés és a felhasználás módjaira nézve tárgyalások folytatását rendelte el.

Az igazolóválasztmány a megüresedett bizottsági tagsági helyekre a választásokat november 10-ére tűzték ki. Választások lesznek Gyulán az I-ső, Békéscsabán a II. és III. Szarvason a Il-ik. Orosházán az I. alkerületben és Körösladányban.

A N. Szabados József által a vármegye ellen indított perben ajánlott peregyezség megkötéséhez hozzájárult a közgyűlés.

Az alispán intézkedéseit, melyekkel a csabai országos tornaversenyre 100 koronát, az amerikai magyarok zászlójára 50 koronát utalványozott, jóváhagyták.

Az árvák vagyonának tűzkár ellen való biztosítására az első magyar ált. biztosítótársasággal kötött szerződést jóváhagyták.

Az árvaszéknél felszaporodott teendők ellátására egy napdijas ülnök alkalmazását elhatározta a közgyűlés.

ép oly magasra emelkedett, mint hajdan, századokkal előbb, a harczi dicsőségben. S bár az ő lelke is vissza-visszaszállt, hogy a szebb múltban keressen vigasztalást: — hamar csillapodott mégis, mert megnyugtatta a jelen, s még inkább a jövő, mely meghozta a nemzet becsületes törekvéseinek, munkásságának jutalmát. így lett Aranyból, a Toldi Írójából, szubjektív költő, a ki mint ő maga mondja e mostani kötethez csatolt előszavában, — „egyes lírai sóhajokba tördelte szét fájó lelkét.* így születtek meg a balladák, a Bolond Istók, a Vojtina levelei és Ars poeticája, a Tasso- és Ariosto-forditások, melyek mind e második kötetben vannak összegyűjtve.

A harmadik kötet, mit ez a sorozat ád, Szigligeti Ede válogatott színmüveinek első kötete. Dráma-irodalmunk e mesteréről remek em- lékbes.édet mondott Gyulai Pál (Beszédeinek I. kötetében, 133—158. lap), s ez a beszéd, mely irodalmunk egyik legbecsesebb monográfiája, föl-, ment bennünket Szigligeti irói érdemeinek bővebb méltatása alól. Szigligeti a színpadon nőtt fel íróvá és negyven évig művelte drámairodalmunkat, melyet száznál több darabbal ajándékozott meg. Ezek közt sok a gyengébb alkotás: de az a négy darab (Szökött katona, Lelencz, Fény árnyai, Trónkereső), melyet Bayer József e kötetbe szorított és jeles bevezetéssel is megtoldott, legszebb darabjai Szigligetinek. A népszínművet „ő szülte újjá és magyarrá“ : — s ha tovább él és talál zeneszerzőt, talán megalapítja a mit kezdett: a magyar operettet is. S ha ez

A vármegyei közbórháznak állami kezelésbe való átadását feliratilag felajánlják a belügyminiszternek.

A közkórház másodemeleti menyezetének átépítésére, a kórházi ellenőr fizetésének felemelésére és több felszerelés beszerzésére vonatkozó javaslatokat elfogadta a közgyűlés és a kórházi szabályrendeletet átdolgozta.

A Gyulán és Endrődön felállítani bért uj gyógyszertárakra nézve a vármegyei közegészségügyi bizottság a kérvények elutasítását javasolta. Keller Imre támogatta a javaslatot, mig dr. Zöldy János a gyógyszertárak felállításának indokolt volta mellett érvelt. A közgyűlés szavazattöbbséggel a bizottság javaslatát fogadta el.

Községi ügyek.

A puszták és telepek nevének törzskönyvezésére vonatkozó határozatokat a vármegye alispánjának adták ki javaslattétel végett.

^Békéssámson községnek a tótkomlósi állomásig vezető út, Csorvásnak a csorvási szőllők közötti út kikövezésére irányuló kérelmét elutasították.

Békéscsaba községnek Schwarcz Ábrahám harisnyagyárának segélyezésére vonatkozó határozatát a feltételek praeczizirozása végett feloldották.

A járási hajdúknak a nyugdíjintézetbe leendő felvétele iránt benyújtott kérelmet a közgyűlés elutasította.

Tótkomlós községnek a fogyasztási adó kezelők elbocsátása tárgyában hozott határozatát feloldotta.

Békéscsaba községnek az állami gyermebmen- hely czéljaira ingatlant adományozó és 400.000 kor. kölcsön felvételét kimondó határozatait jóváhagyta.

A Pusztaszenttornya és Szabadszenttornya községek egyesülése tárgyában hozott határozatokat tudomásul vette és a főszolgabírót az uj szervezés sürgős keresztülvitelére utasította.

Újkígyós községnek az ártézikút vállalkozójának díjazására vonatkozó határozatától a jóváhagyást megtagadta.

Govrik Gusztáv felebbezésére nyugdiját a kérelem értelmében felemelte.

Gádoros községnek egy uj mezőőri állás szervezésére vonatkozó határozatát megsemmistette.

Gádoros községet az orvos helyettesítésével járó költségek fedezésére kötelezte, ellenben az orvosi rendelő órák megszabására vonatkozó határozatát helybenhagyta.

Bajcsi Gusztáv és Chrisztián György felebbe- zésének a nyugdíjazásuknál beszámítandó idő kezdetének megállapítása tekintetében helyt adott a közgyűlés.

Gádoros községnek a mázsaház áthelyezésére vonatkozó határozatát Kellér Imre felszólalása után helybenhagyta.

Govrik István felebbezésére öt a napidijas tartására felhasznált összeg megtérítése alól felmentette.

Tótkomlós községnek az előfogatozás házilag leendő eszközlése ügyében hozott határozatát helybenhagyta.

Békés községnek a Konsitzky által bérelt volt helyiség albérletbe adására vonatkozó határozatát megsemmisítette.

Békés községnek Csávás Imre elbocsájtása tárgyában hozott határozatát feloldotta.

Farkas Gyula békési tanitó felebbezésére a tanyai iskolák tisztántartására szolgáló összeg leszállítása tárgyában hozott képviselőtestületi határosatot megváltoztatta.

Békéscsaba község módosított szervezési és fizetési szabályrendeletét záradékkal ellátta.

Békés község képviselőtestületének határozatát a békéscsaba—békés—vésztői keskeny vágány u vasút czéljaira elfoglalandó területek átengedése tárgyában kötött szerződés elfogadása ügyében jóváhagyta.

Bóth Márton és társai felebbezését. Mezőberény községnek a tehén csorda kihajtása ügyében hozott határozata ellen;

Balassa Ármin községi állatorvos felebbezését Körősladány községnek a tavaszi állatszemle költségeinek utalványozását megtagadó határozata ellen ;

Dávid Mihály és társai csorvási községi rendőrök felebbezését fizetésük felemelése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen;

T. Szabó Mihály és társai felebbezését Körössikerül, talán úgy háttérbe szoríthatta volna a franczia operettet, mint egykor a német bohózatot s uj fejlődést indíthatott volna.

A negyedik kötetben Kossuth Lajos válogatott munkáit kapjuk. Életrajzírója Kossuth Ferencz, fölötte dicséretesen cselekedett, midőn a nagy hontalant nemcsak mint politikust, hanem mint igen jeles természettudóst is bemutata e kötet szűk kereteiben. Egész sor tudományos értekezést, tanulmányt közöl (Az aggteleki barlang, mint Őskori temető, Levél Herman Ottónak; stb.) melyek széles tudása teljében tüntetik fel e fáradhatatlan gondolatóriást, a kinek száműzetésében, a politika ezer ármányai közt is volt ideje, hogy e nehéz, elvont tudománynyal foglalkozzhassék. Valóban igaza van a történetírónak, mikor azt mondja róla: „Nagy lett volna ő mindenképen, akkor is, ha az ország és a politika nyugodtabb, szilárdabb álla- potja a tudományos szemlélődésre és kutatásra kárhoztatja vala.“

Az ötödik kötet hatalmas lirai egyéniség megnyilatkozása. Reviczky Gyula összes költeményeit olvassuk benne, Koroda Pál meleghangú bevezetésével, melynek közvetlen hangja úgy a szivünkhöz férkőzik lassankint, hogy valósággal érezzük baráti fájdalma szuggesztiv hatását. A vastag kötet fölötte érdekes és változatos tartalmú. Reviczky lelkülete „mint érzékeny művészi mérleg“ sok érzés és benyomás iránt volt fogékony s ezeket mind eldalolta, de költészetének igazi jellegét azok a versek adják meg, melyek a fájdalom és szomorúság megtisz-