Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-10-05 / 40. szám

még jobban nekivadult és Renner hasát felhasitotta szarvával. Nagy nehezen sikerült elűzni a dühödt állatot és megmenteni a haláltól Rennert, a kinek sérülése igen súlyos ugyan, de azért biznak fel­épülésében. Békésiek a főispánnál. Ismeretes az a mozga­lom, melyet a békésiek indítottak, hogy a békés- csaba-békés-vésztői motoros vasút kiépítése helyett a magyar államvasutak budapeBt—arad—tövisi fő vonala helyeztessék át és a vasút Mezőberénytől Békés érintésével vezettessék Békéscsabára. A moz­galom vezetői ügyük támogatására Lukáss György főispánt is megnyerni óhajtják és ezért küldöttség tisztelgett a főispánnál Bányai István és Farkas Ferencz református tanítók vezetése mellett. A küldöttség előterjesztette azokat az aggodalmakat, melyeket a békésiek a motoros vasút létesítéséhez fűznek és melyek főleg a békésföldvári vasút tönkretételétől, valamint Békés forgalmának és jövő fejlődésének Békéscsaba részére való kiszolgáltatá­sától való félelemben állanak. Szerintük Békés község egész jövendője a fővonal áthelyezésétől függ, a mely ügy támogatására, valamint arra is kérték a főispánt, hogy a kereskedelemügyi minisz­tériumban tájékozást szerezzen, vájjon a fővonal áthelyezése milyen módozatok és feltételek mellett lenne megvalósítható. A főispán válaszában el­ismerte, hogy Békésre nagy előnyök háramlanának a fővonal áthelyezéséből, épen azért mindenkor sajnálandó az a ballépés, hogy Békés a fővonalat annak idején elutasította. Azonban azokkal a nehéz­ségekkel szemben, melyekkel a fővonal áthelyezése jár, aggályait fejezte ki a törekvés sikere iránt, főleg azért, mert a fővonal az áthelyezés által meghosszabbittatnék, ami ellene van az állami abbeli törekvésének, hogy a nagyobb távolságokat összekötő vonalak útja lehető rövid legyen. Mind­ezek daczára készséggel megígérte, hogy a küldött ség óhajtásának eleget tesz. A motoros vasúttal szemben támasztott aggályokra nézve abbeli néze­tének adott kifejezést, hogy az a vasút is jelenté­keny szolgálatot fog tenni Békés község fejlődésé­nek. A küldöttség köszönetét mondott a főispánnak kilátásba helyezett támogatásáért és a legjobb re­ményekkel távozott. A békési ref. főgimnázium építését vezető bi­zottság folyó hó 1-én bontotta fel és tárgyalta a gymnasiumi épület felépítésére nézve beérkezett ajánlatokat. Összesen nyolcz érkezett be, u. m. Achim László és társaié Békéscsabáról, kik a 185130 korona 30 fillérre költségeit épületet 168343 koronáért, Erdélyi Mihály Szegedről 168205 koronáért, Wagner József Békéscsabáról 166862, Szabó és Koncz Hódmezővásárhelyről 165968, Pfajf Ferencz és társa Gyuláról 163764, A gyulai építő iparosok szövetkezete 162146, Robelly Aladár Szeged­ről 158471 és végre Krusliiz és Pollák Hódmező- vásárról, illetve Budapestről 156649 koronáért ajánlkoztak felemelni. Mind a nyolcz ajánlat sza­bályszerűen volt felszerelve és bánatpénzzel ellátva, a bizottság a Robelly czég ajánlatát terjeszti be elfogadásra az egyháztanácsnak, mely a felett folyó hó 5-én tartott gyűlésében döntend; a békésiek . különben tartanak tőle, hogy az idő elhaladottBága folytán ez évben az építkezés már nem lesz meg­kezdhető. Az építkezés ügye eddig bizony nagyon lassú tempóban haladt. Eljegyzés. Gyuris Mátyás, a szarvasi ág. h. ev. egyházközség csabai úti iskolájában működő tanítója, eljegyezte Brózik Zsuzsikát, özv. Brózik Gusztávné leányát Szarvasról. Férfi dalkar Kondoroson. Kondoros község polgárai e hét folyamán megalakították a kondo- rosi férfi dalkart, melybe máris 30-an vétettek fel rendes tagokul. A dalkar elnökévé Keviczky László ág. ev. lelkészt, alelnökké Bukovinszky Mihályt, titkárrá Fülöpp Józsefet, pénztárosnak [Demcsák Jánost, gondnoknak Kiss Eleket választották meg. A megalakult dalkar vezetésére Velky Béla és Czirbusz Endre lettek felkérve. A tiszai hid eltolatása. Az algyői tiszai vas- hid eltolatása október hó 28-án fog végbemenni a meghívott szakértők és nagy közönség jelenlétében. Az áttoláshoz szükséges építmények felülbirálata október hó 10-én történik a szakértők által, Eljegyzés. Özv. Sárváry Máténé Szabó Rózát, Szabó Aladár szeghalmi kir. járásbirósági kezelő nővérét eljegyezte Bekker Henrik uradalmi gazdatiszt. Vásári lopás. Békésen a szeptember hó 26-án kezdődő országos vásár alkalmával, éjjel ismeretlen tettes Horgász Gergely szolnoki lakostól ellopott 640 koronát. A tettesnek semmiféle leírását nem tudta adni senki, amiért a nyomozás még csak meg sem kezdhető. Gyilkosság. Békésen szeptember 22-én virradóra a Borosgyánnak nevezett dűlői pásztort: Varga Mihályt, a ki 70 éves volt, hihetőleg bosszúból, eddig még teljesen ki nem nyomozott egyén, a boncz könyv tanúsága szerint, többszörös életve­szélyes szúrással meggyilkolta. Tanyai tűz. Roszik Pál szarvasi lakosnak szept. 22-én a Nyisteken lévő tanyája mellett elhelyezve volt buzaasztagja a lángok martalékává lett. Játék a fegyverrel. Mezőberényben majdnem végzetessé válható szerencsétlenség történt a héten. Brucker Mihály mezőberényi lakos 8 éves kis fia apja flóbőrt puskájával játszott, mely töltve volt. Csupa tréfából ráczélzott Gut Lénárd 8 éves kis leányra a elcsattantotta a ravaszt, mire a kis leány nyomban összeesett, állóból csak úgy patakzott a vér. A községi orvos nyomban gyógykezelés aló vette s megállapította, hogy komolyabb baj nem történt, mert a golyó a kis leány állcsontjában megakadt | igy csak a felső bőrt sértette. Pár nap alatt meggyógyul. A gondatlan gyermek szülei ellen megiuditották a büntető eljárást. Elfogott tolvaj. Gróf Wenckheim Dénes puszta­akasztói majorjából S. Varga Imre szeghalmi nap­számos a cséplőgéptől egy csomó zsákot ellopott. Az ispán feljelentésére a csendőrök elfogták s a lopott zsákokat tőle elkobozták, őt magát pedig egyelőre — hűvösre tették. Halálozás. Nemeskey András nyugalmazott gazdatiszt életének 79-ik évében Békéscsabán hétfőn hirtelen meghalt. Hamis pénz. Szeghalom községben a napokban letartóztattak egy embert, a ki hamis egy forintoson akart túladni. A letartóztatott, a ki Gella János endrődi lakosnak mondotta magát, húst vásárolt a hentesnél és az áruért hamis pénzzel akart fizetni. Hogy a hamis pénzt hol szerezte, arra állítólag nem emlékszik vissza, ámde a csendőrség erélyesen nyomoz, hogy rájöjjön a hamis pénz gyártóira. A forintos elég ügyes hamisítás, csupán a kerületről hiányzik a király- jelmondata. Tüzek. Gróf Bolza Pálnak a szarvasi Körös­parton levő rétöntözésre szolgáló gépházában tűz ütött ki, mely körülbelül 300 korona kárt okozott. A tűz valószínűleg a gépből kipattant szikrából keletkezett. — Beliczey Géza gerendási birtokán ismeretlen okból kigyuladt egy szalmakazal, ettől egy szénáskert is egészen leégett, a kár itt 1000 korona. Aki takarékoskodni akar a nélkül, hogy ez a minőség rovására történjék, az a konyhájában csakis „Kunéról“ kitűnő természetes növényzsirt használ­jon, mely Khuner Manó és fia bécsi czég hírneves telepein oly lelkiismeretes gondossággal készül, hogy ezen termék már minden jobb családban, szállodában, vendéglőben és intézetben, szóval mindenütt, a hol jó konyhára súlyt helyeznek, meghonosodott. Felette fontos minden háztartásnak, mintegy kitűnő eredménnyel alkalmazható, sokoldalú házi­szer, a Vértes gyógysz. Sósborszesze, mely haszná­latban a leghatásosabb. Ö Szentsége a pápa magyar gyógyvize. XIII. Leo pápa ő Szentsége, a kinek magas életkorát és szellemi frisseségét méltán csodálja az egész világ, magyar gyógyító itallal él. A Vatikánba ugyanis a »Pálma« jelzésű keserüvizet hozatják Ő Szentsége egyenes utasítására, a ki e gyógyító itallal igen meg van elégedve. Ritka kitüntetés a magyar vízre, hogy a pápa asztalára kerül s méltó elismerés illeti Loser János cs. és kir. udvari szállító ezéget, a »Pálma« forrás tulajdonosát, a ki e vizet a pápai udvarba Szállítja. 339 1—3 „Henneberg selyem“ csak akkor valódi, ha a gyárból lesz hozatva. — Blusok és felöltök fekete, fehér vagy bármely színben méte­renként 60 krajczártól 14 frt 65 krig. — Minden rendelőnek vámolva és bérmentve házhoz szállítva. Schweitzba kettős levélportó. G. Henneberg selyemgyára (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. io 24—30 Színészet« A lefolyt hét legnagyobb eseménye termé­szetesen a hét hétre terjedő szini saison befeje­zése. Lesz még alkalmunk bővebben foglalkozni a folyó évi saison eredményével és tanulságaival, itt csak röviden annyit jegyzőnk meg, hogy a be­fejezés minden tekintetben méltó volt az egész idényhez és hogy a Zilahy kitűnő társulatától való búcsú mindkét részről meleg volt, mint az egy művé­szet iránt lelkesedő közönség és 6 lelkesedést, pár­tolást méltányló müvésztársaság között igen ter­mészetes is. A csonka hét négy estéjét a Napfogyatkozás operett Rózsa Lili felléptével, Major Simon „Bűnös asszony“ czimü eredeti népszínműve, Bartók drá­mája „Kendi Margit“ és bucsuelőadásul a „Pillangó kisasszony“, valamint a Zilahy pár által rendezett művészi értékű hangverseny foglalták le. Lássuk ezeket idő szerinti egymásutánban. Napfogyatkozás. Magyar Írótól annyi képtelenséget tartalmazó s exczentrikus darabot, mint a „Napfogyatkozás'*, színpadon nem láttunk. Az a körülmény pedig, hogy a színészeknek át kell alakulniok utczai cse- pürágókká s feketére kell magukat bemázolniok csak azért, hogy a fogaikat csattogtassák, azt a hatást gyakorolja a Dézőre, mintha állatkertben nézné az afrikai vadak csoportját. Igaz, hogy a bolondságoknak azért mindig van közönsége s ez nem is baj, csak ne a színészet nívóját kellene érte feláldozni. A múlt szombat esti előadáson is sokan voltak s igen jól mulattak Csalavalabaj, Kuka sziget fejedelmének (Sarkadi Aladár), Kinkán miniszterének (Németh János) és Dümbürgin Kumaszi sziget fejedelmének (Polgár Sándor) bo­londságain. Sarkadi, a ki az egész szezon alatt minden szerepében kiváló volt, most is állandó derültségben tartotta a közönséget jóizü játékával. Azra,. leánya (Rózsa Lili) tette a darabot a legél­vezetesebbé, szinte páratlan s mindamellett diserét táncza s habár nem erős, de egészen tiszta, kelje mes énekmüvészete megigézi a nézőt s a darab fogyatékosságairól eltekintve, gyönyörködtet. Rózsa Lili elsőrendű erő s ahol megjelenik, a közönség­nek mindenütt kedvelt művésznője lesz. Partnere volt ez estén B. Szabó (Palmerston), akinek ez egyik legjobb szerepe, szép énektudása ebben is kitetszik. Sz. Karácsonyi Mariska mint magyar tánezosnő, igen fess volt, elevenen s jó kedvvel játszott, kedvesen énekelt, a miért többször meg tapsolták. J. Pajor Agnes (Csicska) a Dümbürgin felesége komikai alakításán jól lehetett mulatni. Nagyobb szerep jutott még Győrének (Smitt nevelő), a ki szinte jól játszott. Bűnös asszony. A vasárnapi előadásról lapunk tárczarovatá- ban referálunk. Kendi Margit. Bartók Lajosnak ezt a régen megirt, de mos­tanában elő nem adott drámáját elevenítette fel Zilahy és ezzel készülvén az aradi téli Baison meg­nyitására, még az utolsó előtti estén a gyulaiaknak is bemutatta a régisége mellett is újdonság számba menő darabot. A hétfői est tehát a mellett, hqgy a társulat drámai személyzetének nyújtott alkalmat a bucsuzásra, irodalmi szempontból is érdekes volt. A darab Erdély történetéből veszi tárgyát és a gyenge, befolyásolható, ideges félelmében zsarnok­ságra hajló Báthory Zsigmond fejedelemnek, vala­mint az ellenesei által fejedelmül óhajtott unoka­bátyja Báthory Boldizsárnak küzdelmét, az utóbbi felesége Kendi Margit iráot a fejedelem által táplált szenvedélyes szerelem történetét, az asszony nagy­ravágyó terveiben történt hibáját és vesztét tár­gyalja. A czimszerepben Gazdy Aranka nyújtott igen értékes alakítást, mely különösen a darab vége felé, midőn a félreismert nő kétségbeesetten küzd végzete ellen és ártatlanságának bebizonyítá­sául önmagát feláldozza, keltett nagy hatást. Játé­kát élénk figyelem és elismerés kisérte és sok vi­rágot is kapott búcsúzéra. Mellette Szabó Irma (Estella) tűnt ki művészi játékával, melylycl a nem egészen szende szerepben is tökéletesen megállotta helyét. A férfiak általában mind jót nyújtottak. Pernyei Lajos, kit a kifüggesztett jelentés rekedt­nek mondott, e baját művészi önmérsékléssel fe­ledtette és ismét kiváló jelét adta nagy művészi képességének. A gyenge fejedelem kedélyhullám­zásait Csiky teljes élethüBéggel állította elénk, csak Győré nena tudott minden igyekezete daczára az eszes és fortélyos nunczius szerepében tökéletest nyújtani, a minek okát főleg abban találjuk, hogy a szerep nem az ő egyéniségéhez, illő. Sicilia bo- hócz szerepe Zilahy Gyulának adott alkalmat, hogy még egyszer tökéletes művészi alakításában gyö­nyörködjünk. A kothurnusos légkörben szinte fel­tűnő volt az az ellentét, a mily természetes egy­szerűséggel játszotta meg e szépen megirt szerepet. Kitűnő volt és igaz bámulatot keltett hatással meg­játszott meghalási jelenetében. A sikerült előadást szép számú közönség nézte végig. Bucsuelőadás. Nagy számmal gyűlt össze a színházlátogató közönség a színtársulat utolsó előadására, egészen megtöltvén a tágas színkört. Színre került — a saisonban másodszor — a „Pillangó kisasszony“. A darabhoz irt prológot Gööz Aranka szavalta termé­szetes bájjal és igen szépen, a miért zajos tapsokat érdemelt ki. A darab egyedüli nagyobb szerepét ez alkalommal is.Szabó Irma játszotta, alkalmat adván a közönségnek, hogy kedvelt művésznőjét e kiváló szerepében tüntető ovácziókban részesítse. Számos csokrot és virágkosarat, valamint minden jelenete után sok tapsot kapott. Mellette kisebb szerepeik­ben Göőz Aranka, J. Pajor Ágnos, Mariházy, Sar- kady, Tukoray és Gózon jól megállották helyüket. A darab befejezése után a Zilahy-pht rendezett művészi élvezetet nyújtó hangversenyt. Zilahyné S. Vilma a Bajazzók madárdalát, majd később egy másik szép müdalt énekelte, mint kitűnő hangversenyénekesnő művészi előadásával nyújtva nagy műélvezetet a hallgatóságnak. Zilahy Gyula az „Elet“, „A föld és népei“, „A tolvaj“ és „A bányász szerencsétlensége“ vig monológokat adta elő, állandó derültségben tartva a közönséget, mely a müvészpár mellett minden szám után zajosan tün­tetett. Úgy Zilahynénak mint Zilahynak csokrot nyújtottak fel a zenekarból, Zilahy ezen kívül Gyula város müpártoló közönségétől egy értékes ezüst szivarkadobozt kapott. Az előadás után sokszor szóllitották tüntető tapssal a lámpák elé Zilahyt, a ki szép szavakkal mondott köszönetét Gyula város közönségének irányában és müvésztársasága iránt tanúsított jóakaratu támogatásáért. Még egy utolsó „éljen“-nel búcsúzott a közönség a derék igazgató­tól és utoljára legördült a függöny. S ezzel véget ért az idei színi szezon, mely tekintve úgy a változatos műsort, mint az állandó élénk pártolást, melyben közönségünk a Zilahy Gyula társulatát elejétől végig részesítette, a kö­zönségre nézve is s az igazgatóra nézve is igen sikerültnek mondható. Bezárultak a színkör ajtai, vége az elevenségnek mely a színkörben eltöltött élve­zetes estéket övezte, visszazökkentünk a hétköznapi életbe s érezzük szellemi élvezetünkben azt az űrt, melyet eddig a művészi keretben mozgó elő­adások töltöttek be, és a melyeket a jövő szezon beálltáig nélkülöznünk kell. I r o d a I o m. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemű folyóirat ép most megjelent 223. számú füzetében teljesen Kossuth nagy szellemének hódol és tartalmazza a legjobb nevű magyar zeneszerzők ez ünnepre szerzett zeneujdonságait. 1.) Bertha Imre, Ivánfi J. „A száz éves Kossuth“ czimü dalát. 2.) Pap Zoltán „Kossuth hymnuszát“. 3.) •Lányi Ernő »Magyar gyászindulóját.“ 4.) „A kolduló hon­véd“ magyar dalt aszabadságharcz idejéből. Havonta kétszer — mindenkor ily gazdag, változatos actua- lis újdonságokat közlő zenemű folyóirat előfizetési ára negyedévben 6 füzetre (66 zeneoldalra) 3 ko­rona. Ezen füzet ára 60 fillér. Előfizethetni a most folyó IX. évfolyam III. évnegyedére, valamint az előzőkre is a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemü-kiadóhivatalábon Budapesten, Vili, József körút 22/24. Hol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű a legjutányosabban megrendelhető. Herczeg Ferencz képes lapja az Uj Idők. Végre beteljesült, a mit irodalmunk nagyjai oly sokszor áhítottak: összetalálkozott, megszerette egymást és szövetkezett irodalom és közönség. E szövetkezés közvetítője az Uj Idők volt, e mind nagyobb nép- szerüségü folyóirat, melyről tudvalevő, hogy ép oly előkelő szigorú nívójú gyütőtükre a magyar iroda­lomnak, mint ahogy változatosan, ötletesen és dúsan szerkesztett tartalmával a közönség minden irányú igényét kielégíti. Nyilvánvaló, köztudomású, hogy az Uj Idők ma a magyar irodalom. Tudomásul veszi, megérzi, magába foglalja az irodalom min­den hullámzását, a melyben csak egyetlen állandó pont köti le: a magyar családias ízlés törvénye. így vált az Uj Idők egyidejűleg az irodalom és a ma­gyar családi élet lapjává. Az Uj Idők tartalmas, szórakoztató és családias voltáról, valamint teljesen irodalmi nívójáról, szerkesztője Herczeg Ferencz kezeskedik. E lapban jelennek meg e nagy nép­szerűségnek örvendő író összes újabb irodalmi mun­kái, valamint az egész öreg és újabb Írói gárda az Uj Idők zászlaja alatt csoportosul. Kitűnő művészi és aktuális képek gazdagítják hétről-hétre a lapot. Az Uj Időkben most az uj évnegyed kezdődik Herczeg Ferencz regényével. Mutatványszámot kí­vánatra ingyen küld a Singer és Wolfner kiadó- ezég Budapest, Andrássy-ut 10. sz. Előfizetési ára az Uj Időknek negyedévre 4 korona. Magyar lányok. Minden BZÜlő, a ki szivén viseli serdülő leányának lelki nevelését, aggódva töprenkedik azon, milyen olvasmányt adjon gyér mekének ? Az izgató regények valóságos métely a fejlődő leány fantáziájának, a külföldi, selejtes ifjú­sági lapok és iratok mutatják, neím szórakoztatják, mert lelke nem talál benne elegendő táplálékot. A Magyar lányok minden tekintetben megfelelő. Ezt a lapot bátran és nyugodtan adhatja a szülő, a tanító fiatal leányok kezébe. Meg van benne min­den, a mi a leányvilágot érdekli, szórakoztatja. Ta­lál benne érdekes ifjúsági regényeket és elbeszé­léseket, ismeretterjesztő czikkeket, azonkívül a ház­tartásra, kertészetre vonatkozó czikkeket, kézimun­kát stb. gyönyörű képeket, illusztráoziókat és min­denek fölött magyar szivet, magyar lelket. Melegen ajánljuk ezt a jól szerkesztett lapot mindenki figyel­mébe, a kinek serdülő leányai vannak. Előfizetési ára negyedévre 3 korona. Kiadja Singer és 'Wolf­ner Budapest, Andrássy-ut 10. sz. Az Eli Újságom. Hogy a gyermekvilág nálunk magyarabb lett, abban sok érdeme van az Én Új­ságomnak. S hogy a gondolkozásának köre tágabb lesz, az érzése tisztultabb, a fogalmai pedig gyor­san szaporodnak, ahhoz is nagyben hozzájárul egy ilyen szakavatott módon szerkesztett képes gyer­mek-újság. Pósa Lajos, a szerkesztő, egész lelkét beleviszi az újságába és vele együtt buzgólkodik egész serege a leghivatottabb tollaknak, hogy olyan lapott adjanak a gyermek kezébe, mely szórakoz­tató, mulatságos és mégis a nemes érzést fejleszti. S ez a tartalomra legjobb, kiállításra legdiszesebb gyermek-újság, egyszersmin a legolcsóbb is. Ne­gyedévre előfizetési ára csakis két korona. Azok­nak, a kik megismerkedni óhajtanak irányával, kí­vánatra ingyen küld mutatványszámot a kiadóhiva­tal (Andrássy-ut 10. sz.) Közgazdaság. Nyolczszáz munkás és cseléd segélyezése. Ha a mindennapi lótfentartásért dolgozó mun­káskéz megbénul s nincs, aki a betevő falat bizto­sításáról gondoskodjék, akkor a munkásnak és a cselédnek a családja nyomornak van kitéve s hozzá­tartozói éheznek. Az ilyen körülmények között nyúj­tott segély kétszeresen áldást hoz a nélkülözőknek, mert a létfenntartáshoz szükséges mindennapi kenyér előteremtéséhez segítő kezet nyújt s ezenkívül a nyo­morgó családot az éhenhalástól megmenti. — Ilyen áldásban részesült ez év első felében 800 munkás és cseléd, a kiket munkaközben ért baleset. Segítő angyalként szállott be házukba az a segély, a mit kaptak a részükre kiadott s összesen mintegy 23259 koronát kitevő összeg kiosztása alkalmával. S ezzel szemben ők csak kis áldozatot hoztak és pedig oly módon, hogy hetenként 10—15 Aliiért vontak meg azon összegből, a mit esetleg szeszes ital élvezetére szántak volna s ezt az összeget betették a munkás- és cselédsegély pénztárba. A pénztár pedig baleset idején a nála biztosítottnak azonnal segélyére siet s felkarolja nemcsak a beiratkozottat, hanem ezen­felül annak minden hozzátartozóját: családját is. — Legalább erre mutat a segélypénztárnak ez év első felében kifejtett működéséről szerkesztett kimuta­tása. Eszerint a segélypénztárnál az elmúlt félév­ben : 489647 külső gazdasági cseléd és munkás lett biztosítva, a kik közül 60 napon belül múló balesetért összesén 720 tag segélyeztetett, kifizettetvén részükre 21593 korona segély. Ezenkívül rokkantsági nyugdijat kapott 38 tag, 1376 korona és 290 korona 30 fillér összeg erejéig, haláleseti segélyt kifizettek 29 esetben 7315 koronát. Belépett az elmúlt félévben rendes tagul, az I. tag­csoportba 2570 egyén, ezek közül baleset ért 79-et, a kik 3010 korona segélyt kaptak; rokkant lett 3 tag, a kik 170 korona segélyt kaptak s végül halá­lozási segély 7 esetben fizettetett ki 1186 korona összegben. A II. tagcsoportba belépett 495 tag; ezek közül baleset ért 11 tagot, a kik 209 korona segélyben részesültek. Rendkívüli tag belépett 17600, a kik közül 60 egyén balesetet szenvedvén, részükre 2039 korona segély folyósittatott. Az ilyen jótékony és nemes emberbaráti intézményre felhívjuk első sor­ban a családfenntartó munkások és cselédek figyel­mét, de másrészt felhívjuk a néppel érintkező köz­ségi elöljárók jóindulatú figyelmét is arra, hogy ezúttal egy kínálkozó alkalom nyílt a segélyezési esetek közhirrétételére. Törvényszéki csarnok. Dr. Szönyi Béla, aki városunkban huzamosb ideig ügyvédjelöltként működött, Budapesten siker­rel letette az ügyvédi vizsgát. Az erélyes végrehajtás. Gyenge Sándor tót- komlósi lakos adósa volt Szuszekár Pálnak, de abban a hibában szenvedett, a miben a legtöbb adós, t. i. nem fizetett; vesztére azonban február 16-án találkozott a hitelezővel, ki kérdőre vonta, hogy mi lesz a tartozással. Az adós ígérte is a fizetést, de a hitelező felcsapott végrehajtónak és úgy vágta a gyenge Gyengét a földhöz, hogy ez 37 napig feküdt bele. A vádlott igy még később jutott a pénzéhez s amellett akiszabott 6 havi börtön bün­tetésen kívül pár száz koronát is kell fizetnie, bár azzal védekezett, hogy nem gondolta, mikép olyan törékeny teste van a szabómesternek. A polka áldozata. A múlt év Katalin napján a szentandrási fiatalság bálát rendezett a Népkörbe s mulattak is éjfélig, mikor az egyik rendező ki­jelentette, hogy „Damenhop8z“ legyen és a höl­gyek választották a gavallérokat, Sárkány János kubikos gavallérnak nem tetszett a hopsz s miután mégis azt tánc/.olták, a tömeg közé ment, a tán- czolókat szét zavarta és igy magaviseleté rendőri beavatkozást vont maga után, de a gavallér a rend­őröknek is neki ment, ütötte őket, mig nem vasra- verve bekisértetett és nyolcz napra ítéltetett, ki­jelentvén, hogy a jövő bálon 0 is tánczol hopsz- polkát, mert az elvégre mégis jobb, mint a tömlöcz. A kellemes utitárs. Ez év tavaszán ballagott haza Szarvasra Hrncsjár Márton gyalog, azt meg­látva a kocsin • haladó Gilyán János, hívta a kocsira ígérvén, hogy beszél neki szépeket, mit meg is tett és a történetek annyira meghatották Márton gazdát, hogy el íb aludott és akkor Gilyán János 120 koronáját elemelte. A főtárgyaláson azon véde­kezést terjesztette elő, hogy a sértett bizta reá a pénzét, nehogy ellopják, vagy elveszítse,'de ez a védekezés nem bizonyult valónak és János 1 havi fogházat kapott érette. Heti piacz. Gyula, október 3. A budapesti árutőzsdén a hét folyamán gabna- nemüekbe árváltozás nem volt. Hetipiaczunkon az esős idő miatt a felhozatal igen kicsiny volt. Eladatott 50 kilogrammonként koronákba: búza (uj) .... 6*40—6‘60-ig takarm. árpa (uj) . . 4 90—5’20-ig zab (uj) ...................4'80—5'—ig kukoricza . ... 540—5'50-ig

Next

/
Thumbnails
Contents