Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-09-21 / 38. szám

Érintette beszédében továbbá a szónok — hogy mi ulcs annak a megértéséhez, hogy Kossuth a sza- ságharcz legelső emberévé lett, s a soha meg a szűnő kegyelet és lelkesedés tárgya marad em- ezete is. Mellőzve egyebeket két felfogás emelke- t ez időben túlsúlyra t. i. a nagy Széchenyi és ssuth nézete. Az első — a mint tudjuk — min- lek előtt anyagilag kivánta nagygyá, hatalmassá és jgetlenné tenni a magyar nemzetet, mert azon sggyöződésben volt, hogy igy a politikai függet- iség s az általános egyenlőség, mint érett gyü- llcs fog a nemzet ölébe hullani. Kossuth pedig — iösorban — az akkor hazaellenes kormányt s a ndiséget akarta mindenekelőtt megdönteni s azon eggyőződésben volt, hogy ha meg lesz a szabad- g, mely mindenkinek közös és egyforma tulajdona, jy az anyagi jólét is megjön magától. Es a vitázó lek fölött döntött a nemzet, a mikor fölharsant_a|

abadságharcz költőjének szava:

„A magyarok Istenére Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!

E közérzületet kifejező esküben lett Kossuthl naz időszak vezérlő t.üzoszlopává, szabadságharsunknak lelkesítve verő szivévé, mozgatójává, aki- ek az örök nagyságot, nem politikai furfang sike- >i, de az eszményiségért életét és mindenét kocz- ára vető nyílt küzdelem és harcz biztosította. — is itt érdekes volt szónoknak az a hasonlata is, ogy Ausztria és Magyarország egybeköttetését, a

8-at megelőzött időben ama rósz házassághoz ha- imlitotta, melyben az egyik fél alattomban, sőt nyil- in is mindig arra tör, hogy gyengítse és rontsa lettársát, noha ez őt jó és balsorsban törhetlen hü- éggel támogatja. Nem ismeretlen előttünk a karok s rendek ama lelkesedése, midőn a magyar »életét s vérét« ajánlotta fel a trón védelmére s feljegyezte , történelem, hogy a még fájdalmában is mindig lü magyar, mi volt Ausztriára nézve a válság napúban, a midőn segítsége nélkül a kétségbeesett ejedelem alatt a trón összeomlott volna. — De — ájdalom! — mindez feledve volt, mintha éppen ez ; példátlan nagy hűség a háladatlanságnak lett volna lőlege. Az örökös sérelmek e sötét korszakában nö- ■ekedett fel Kossuth, e fojtó levegőben izmosodott neg meg szivében az a nemes érzés, mely a nemietet rontó hatalommal szemben hallgatni nem fűlött. A szolgaság lánczainak összetörése volt lelké- íek álma s ébrenlétének vezérlő gondolata s ez álom is vezérgondolat vitte őt ama küzdelembe, a mely [üzdelemnek egész politikai működése egy oly szőttnek volt, mely a harczoló nemzet előtt világítva inmagát is megemésztette. E dicső fény előtt kegyelettel hajtja meg magát minden ember, ki a lolgok mélyére tekintve gondolkodni tud. Ha találkoznék, a ki másként ítélne felette, az sem vonhatja! fi magát azon nagy gondolat hatása alól, hogy vanl jak korszakok, melyeknek még a tévedéseit is ügyi negaranyozza az eszményiség verőfénye, mint a lel ddozó nap a bérezek ormait, mely kép előtt Iehe-1 etlen megihletődés nélkül megállani. Ne feledjük, íogy a héroszok nem mindennapi taposott utakon árnak. Kossuth egyénisége és cselekvési módja miiön az egyenlőség, szabadság és testvériség szent| iszméinek küzdelme mellett tollával, szavával és tét Leivel harczolt, tiszta kinyomata volt ama rajongásig emelkedő eszményi lelkesedésnek, mely — mintegy nagyiró mondja — a magyar nemzet géniuszának egyik alapvonását s minden gyászának, de egyszersmind minden dicsőségének is forrását képezi. Ebben van szabadságharczunk bukásának is a dicsősége : megkellett buknia, hogy az újkornak alapvetője legyen. Vérbe van letéve az alapkő tagadhatatlanul; de ez az örökre elmozdithatlan alapkő az, a melyen állanak az ezredéves Magyarország dicsőségének oszlopai.

Lelkesítve hívta fel a közönséget, hogy legyünk mindnyájan a Kossuth Lajos alapvető nagy eszméinek élő hordozói s tanuljuk meg tőle azt a lelkesedést, mely a szivet eltöltő szent meggyőződést soha sem retteg nyíltan kimondani. Erre mindnyájunk nak nagyszükségünk van, miután az az épület, melynek alapkövét hatalmas karral Kossuth megvetette, még nincs betetőzve a mai napig sem. Tanuljuk meg mindnyájan, hogy nem abban áll az igaz hazafi- ság, hogy harsány kiáltások között a nemzeti zász lót magasra emeljük, hanem abban, hogy a nemzet jólétért és boldogságáért — szerény körünkben — mi is munkálkodjunk.

így lesz azután, hogy az eszményi lelkesedésnek ama szép kora, a melynek Kossuth verő szive volt, nem múlik el sóba, ép úgy, mint ahogy nem lehet kiszakítani nemzetünk történetéből azt a dicső időszakot, a melynek ragyogó keretébe van foglalva Kossuth Lajos képe.

Végül a szónok a svájezi havasok pásztorainak alkonyi jeladását említette fel, midőn azok Isten dicséretére — furulyaszóval — hívják fel társaik figyelmét. Szinte hallani véltük a pásztor-furulyák mélabus hangját, midőn a szónok ellágyuló hangon háromszor is: »Jó éjszakát« mondott, Kossuth La jós sírja felett, mely úgy tűnt fel lelke előtt, mintha a szent emlék a délibáb tüneményes fényében le begne. S itt újra kérdezé :

„Meghaltál? Nem, csak tetted van a sírban,

Lelked egy fényes, gyújtó eszme lett,

Fölöttünk dörög a bősz zivatarban,

Fényben lebeg bérez és rónák felett . . .

A költő ajkán arról zeng az ének,

Arra tanítja az apa fiát,

Arról mesél az anya gyermekének Hogy úgy, mint Te, szeressük a hazát!

A községi képviselőtestület diszgyülésének egyetlen tárgya a községi elöljáróság határozati javaslatából állott, mely szerint Gyoma város díszpolgárának, a magyar haza legnagyobb fiának. Kossuth Lajosnak városunkban szobor állíttassák, s a szobor költségeihez a képviselőtestület 1000 koronát szavazzon meg. A határozati javaslat egyhangúlag nagy lelkesedéssel fogadtatott el és a közönség körében erre a czélra való gyűjtés elhatároztatott.

Délután 2 óra után az összes helybeli kaszinók és egyesületek, zenekarok kísérete mellett a fellobogózott városban 2 óra hosszáig tartó körutat tettek meg. A Petőfi-téren 4 órakor a dalárda a Kölcsey hymnuszát adta elő, azután Hentaller Lajos képviselő tartott az ünnep jelentőségét méltató szónoklatot, majd a dalárda énekelte el Pap Zoltán Kossuth hymnuszát, utána egy gyomai fiatal költő Kató József szavalta el Kossuth Lajos czimü saját szerzeményű költeményét, végül a nyilvános költeményt a dalárda a Vörösmarthy szózatával fejezte be.

Este az „Erzsébet-liget-«ben levő pavillonban nagy társas vacsora volt, melyen mintegy 500-an vettek részt. Azt meg talán fölösleges is mondanom, hogy a derengő jókedv számos pohárköszöntőben nyilvánult meg. Említésre méltó még, hogy Kossuth Ferencz és Tivadarnak Budapestre üdvözlő távirat menesztetett és hogy vacsora után az ifjúság tánezra perdült s jókedv reggelig tartott.

I Ilyen ünnepségek között folyt le Gyomán Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulója.

Békésen már a múlt vasárnap tartotta meg Kossuth ünnepélyt. Szombaton este a lakosság házait zászlókkal ékesítette fel s este ablakait kivilágította. Vasárnap, 14-én reggel 5 órakor a város főbb utczáin a fuvózenekar ébresztője hangzott. Majd az egyes felekezeti templomokban 8—11 óra között istenitiszteletek tartattak. Délelőtt 11 órakor a bérház dísztermében volt a képviselőtestület díszközgyűlése, melyen a szónok Szathmáry Gábor első jegyző a nap jelentőségét méltatta hatásosan. Baross szolgabiró indítványára a beszéd jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott. Délután 4 órakor a piacztéren népünnepély. Este 7 órakor hangverseny volt a Kossulh-szoboralap javára, melyen az iparos dalkör megnyitó és bezáró éneke között „Epizód Kossuth életéből" czimen olvasott fel dr. Haraszti Sándor gimn. tanár. Este 8 órakor a békési 48-as honvédek részére közvacsora volt. A békési ev. ref. főgimnázium tanuló ifjúsága szeptember 14-én d. u.

2 órakor az elemi iskolák növendékeivel és a polgári leányiskola növendékeivel az ev. ref. templomban tartották meg az ünnepélyt.

Békéscsabán folyó hó 19-én nagy ünnepségek voltak, a hol a házakat fellobogózták, előtte való este fényes kivilágítás volt s díszelőadás a színházban, melynek főlátványosságát Verő György darabjának, a „Bölcső és koporsó" előadása ké pezte. Másnap már kora reggel zenés riadó jelezte a nagy nap kezdetét, hasonló fényes ünnepségek folytak le az országban mindenütt. — Úgyszintén ilyen ünnepségek voltak a többi községekben is, melyekről bővebben s részletesen részint a tudó 8Ítások későn érkezése, de legfőképpen helyszűke miatt nem emlékezhetünk meg.

Kossuth ünnep Újkígyóson. Kegyeletesen ünnepelte meg Újkígyós község a nemzeti szabadság feledhetlen emlékű apostolának 100-ik születési évfordulóját. Csütörtök este az egész község fellobogózva s ízlésesen kivilágítva volt. Az utczákon ünnepi ruhákban tolongott a közönség. Másnap d. e, 9 órakor a községházán ünnepi diszgyülés tartatott, melyre az összes képviselőkön kívül számos vendég megjelent. Pain Károly a község érdemes jegyzője lelkes szavakban mutatott rá a nagy nap jelentő égére s a jelenlevők osztatlan tetszése mellett jelenté be határozati javaslatát, mely szerint, hogy ezen nap nemzetboldogitó eszméi minél maradandóbban az utódok szivébe is bevésődjenek — jegyző- könyvi megörökítést kér Kossuth Lajos érdemeinek Majd az ünnepi szónok dr. Divis István, községi orvos emelkedett fel s magasztos ünnepi beszédében, a midőn egyfelül kiemelte a nagy nemzeti hős korszakalkotó működését s sikereit, másfelül ezen eszmék felkarolására buzditá a jelenlevőket. Dr. Hajnal Albert magáévá téve a jegyzői indit- ányt s rövidsége mellett frappáns szavakban lel- kesité az ünnepi közönséget, felkérte a képviselő- testületet, hogy határozatilag mondja ezen nap éven- kinti megülését s kegyelete feltüntetésére diszgyülés tartását. E határozatot természetesen egyhan gulag elfogadtattak. Felemlítjük még, hogy Rákosi V, alkalmi fohászát olvasta fel, közben gondos előadással a községjegyzője s ezután a díszközgyűlés lelkes hangulatban véget ért.

Békésvármegye a fővárosi Kossuth-ünnepen. A székes főváros által rendezett országos Kossuth emlékünnepélyen, és a Kossuth mauzóleum alapkő letételi ünnepélyén Békésvármegye is küldöttségileg képviseltette magát. A küldöttségét dr. Fábry Sándor alispán vezette és résztvett ebben dr. Daimel Sándor. A küldöttség a vármegye nevében koszorút helyezett Kossuth Lajos sírjára.

k a gyula-barakonyi keskenyvágányű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt.

A még junius 30-án kelt, de a vármegyéhez csak szeptember 16-án érkezett leirat szószerint a következő:

33738—V. szám.

Kereskedelemügyi m. kir. minisztertől. BékéBvármegye közönségének.

Múlt évi július hó 10-én 12622 szám alatt és folyó évi május hó 9-én 8791. szám alatt a vármegye alispánja utján hozzám benyújtott kérvényei alapján a m. kir. államvasutak „Gyula“ állomásától Gyula-Varsánd, Nagy-Zerind, Miske, Vadász, Seprős és Apáti községek érintésével Barakonyig vezetendő keskenyvágányu, gőzmozdonyu vasút vonalra az elő munkálati engedélyt egy évre ezennel megadom s erről a közönséget oly hozzáadással értesítem, miszerint egyidejűleg intézkedtem, hogy megbízottjai e részbeni működéseiknél a netán szükséges hatósági támogatásban részesüljenek.

Kijelentem azonban, hogy a kormány ezen előmunkálati engedély kiadása által, a pálya létre- jövetele iránt kötelezettséget nem vállal, a közönség tehát amennyiben a vasút nem engedélyeztetnék, az előmunkálatokra fordított költségei fejében kárpótlásra igényt nem tarthat.

Kijelentem továbbá, hogy a pálya létesítése esetére is ezen előmunkálati engedély a közönségnek a kivitelre nézve előjogot nem biztosit s ehez képest fentartom magamnak az elhatározást az iránt, vájjon egyáltalában és ha igen, ki részére adassék meg a vasút megépítésére és üzletére vonatkozó engedély.

Úgyszintén fentartom magamnak a jogot arra is, hogy a vasútnak akár államköltségen való megépítése, akár más vállalkozó részére való engedé lyezése esetén a közönség által készített tervet és költségvetést, e műveletek általam megállapítandó értékének a közönség részére való megtériitetése mellett, felhasználhassam.

Budapesten, 1902. évi junius hó 30-án.

Láng, s. k.

Az előmunkálati engedély alkotta uj helyzetről és követelményekről lapunk közelebbi számában.

A gyula-barakonyi vasút.

A régóta vajúdó kérdés egy más viszonyok között lényegtelen, de az előzmények és különösen a kulisszák mögötti intrikák következtében nagy jelentőségű lépéssel haladt előre: a kereskedelemügyi minister ugyanis megadta Békésvármegye közönségé-,

T a n ü g y.

Gyulaváriban az ev. ref. egyház f. hó 14-én délután nyitotta meg újonnan épített két tantermü felekezeti iskoláját.

Délután 3 órakor a harangok összehúzása alatt Bay József lelkész az egyházi és községi elől járóság élén bevonult a fi növendékek virágfüzérekkel és csokrokkal szépen feldíszített szép, tiszta, világos és tágas tantermébe, hol már nagy közön ség s közöttük az uradalmi gazdatisztség Szekér Gyula jószágfelügyelővel várták az ünnepély kéz detét.

Csele György a gyülekezettel elénokelte i Jövel szent lélek ur Isten“ kezdetű, szép meló diáju ének 2 első versét; majd előírna után a lelkész egy szépen átgondolt és kidolgozott neveléstan beszéd után, melyben a szülőket kötelességeik teljesítésére figyelmeztette, serkentette és buzdította, elmondotta alkalmi imáját s a gyülekezet, vele- együtt áhítattal imádkozott, hálá adván Istennek hogy szegény ugyan, de minden szépért és jóért elkesülő egyházunkat megsegítette arra, bogy a jelen és utókor számára egy nagyvárosba is beillő díszes és a maikor igényeinek megfelelő szép iskolát egy fillér kivetése nélkül építhetett fel.

Ima után ismét énekelt a gyülekezet, elénekelvén a „Dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás" kezdetű szép éneket.

Ezzel az iskola megnyitási ünnepély egyházi része véget ért.

Istenitisztelet után1/4 óra múlva a felekezeti iskola udvarán rázendítette a helybeli zenekar a szózatot, mit az örvendező közönség levett kalappal hallgatott, majd utána jó magyaros táncz következett esteli 6 óráig.

Köszönettel áldozunk ezalkalomból gróf Almásy Kálmán emlékének, a ki 28 kis hold földet adományozván egyházunknak : lehetővé tette, hogy a közlakosság megadóztatása nélkül építhessük fel felokezeti iskolánkat.

Köszönettel tartozunk — és pedig a nyilvá □ osság előtt Zólnay Béla mérnöknek, aki tervraj zunkat olyan megnyerőleg alakította át, hogy a tanító részére előszoba, két kényelmes szoba, konyha sütőkemenczével és kamra volt átbocsátható

Köszönettel tartozunk és bálánkat a nyilvá- □osság előtt le is rójuk Czirbus Margit óvónő és Hoffmann Magdolna posta és távírda kiadónak, kik a tantermet ízlésesen, önként ajánlkozva, szépen feldíszítették.

Köszönettel tartozik a közlakosság a helybei presbyteriumnak s méltán dicsérhetjük jó ízlését azért a felvilágosodottságért, hogy a felekezeti is kola impozánssá tételét nem akadályozták, sőt a még építendő kerítést is úgy szándékoznak felép: teni s már ezt határozatilag is kimondották, hogy talán századokon keresztül sem lesz az egyháznak reá semmi kiadása.

Áldja meg az Isten őket helyes gondolkozá suliért s mindazokra halmozza az isteni gondviselés megáldó kegyelmét, a kik ennék az épületnek létrehozásáu anyagi és szellemi erővel közreműködtek.

Gyulavári, 1902. szeptember 20.

Csete György, ev. ref. rektor

Uj tanárok Békésen. A békési ev. ref. presby- terium legutóbbi gyűlésén betöltettek a békési gymnasiumban megüresedett mennyiség és termé- szettani s a vallástanáii tanszék. A mennyiség- és természettani tanszékre Szatmári Jen', hívták meg a vallástanári tauszékre Békés köisség szülöttjét

Hírek.

A vármegye közgyűlése Békésvármegye törvényhatósági bizottsága ez évi rendes közgyűlésének batárideje a vármegye hivatalos lapjában köz zétett meghívó szerint folyó évi október hó 7 ik napjára tűzetett ki, amelynek első tárgyát a részletes alispáni jelentés után az 1003-ik évi házipénztári költségvetés és ezzel kapcsolatban a közigazgatási szükségletekre előirányzott szokásos 1 °/0 vármegyei pótadó megszavazása fogja képezni. — Ezenkívül legnagyobb érdeklődésre tarthut számot a vármegye állandó választmányának azon előterjesztése, melyben a közszükségleti alap létesítése czél- jából három éven át 1—1 %-os vármegyei pótadó kivetését javasolja. A törvényhatósági bizottság érezve ezen alap létesítésének halaszthatlan voltát, az előterjesztett indokok alapján minden akadály nélkül meg fogja azt szavazni. A jogügyi és pénzügyi szakosztályok kedden, az állandó választmány szerdán tartott üléseiben készítették elő a már beérkezett ügyeket a közgyűlésre.

A képviselőtestület hétfőn délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A községi köztemető vételi ügye volt az első tárgy. A városi tanáos köztemetőül tudvalevőleg két telek megvételét hozta javaslatba, először a Magda Illés-féle zsellérföldet és az 1601 négyszögöl területű Emandity Konstantin-féle telket, a képviselőtestület a tanács javaslatával szemben a kisebb területet vette meg. A köztemető czéljaira a belügyminisztérium által utalványozott összegért dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispánnak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. A városi nyugdijszabályren- deletre vonatkozó kir. közigazgatási bíróság meghirdetésénél a képviselőtestület egy része nagy vihart idézett elő. Az Ítélet tudomásul vételét és a szabályrendelet végrehajtása iránti intézkedések metgételét a képviselőtestület megtagadta, ekként a szabályrendelet életbeléptetése iránt a vármegyéhez felterjesztés fog tétetni. A közpénztári tul- kiadásokra vonatkozó tanácsjavaslat vita nélkül elfogadtatott s kimondatott, hogy pótköltségvetés készítésére szükség nincsen. Lindenberger István városi mértékhitelesítő és mázsakezelő jutalékának felemelése iránti kérelme, miután a mázsa az építési költség annuitását nem fedezi, elutasittatott. Az 1902/903. évi tanyai ismétlő iskolai, valamint az óvodai költségvetések elfogadtattak s jóváhagyás végett a felsőbb hatósághoz felterjesztettek. A nyomtatványok szál 1 itásával, mint legolcsóbb vállalkozó Dobay János nyomdája bízatott meg. A pénz tárvizsgálati jegyzőkönyvek és a közegészségügyi jelentések tudomásul vételével a közgyűlés bere- kesztetett.

Szabadságon. Bandhauer György vármegyei főpénztáros 4 heti szabadságra távozván, a vármegye alispánja helyetteséül Kliment Gyula alpénztár- nokot rendelte ki s az alpénztárnoki teendőkkel ifj. Schmidt Gyula számvizsgálót bizta meg.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Lévay László békési kir. adóhivatali ellenőrt a törökkanizsai kir. adóhivatalhoz pénztárnokká nevezte ki.

Tiszteletbeli árvaszéki Ülnök. A vármegye főispánja dr. Martos József gyulai gyakorló ügyvédet a vármegyéhez tiszteletbeli árvaszéki ülnöké nevezte ki. Az uj ülnök az árvaszéknél felszaporodott munka elvégzésére napidijas előadóként alkalmaztatott.

Községjegyzői nyugdíj igazgató választmányának folyó hó 15-én tartott ülésén Hegedűs Gyula gyulavári másodjegyző, a nyugdíjintézet kötelékébe felvétetelr. Megállapíthatott, hogy az 1902. évre a községek hozzájárulási összege 10336 kor. 98 fillér, ja jegyzők által fizetendő összeg 3486 kor. a belügy- minister rendeleté folytán azon jegyzőknek, kik a régi szabályrendelet szerint lakbéreik után is fizették a hozzájárulást, a választmány ebből levonassanak. Felvétettek még a nyugdíjintézet tagjai közé Such István vésztői III-ad s Egyed Ignácz füzes- gyarmat-bucsatelepi jegyzők. Végül tárgyalta a választmány a községjegyzői nyugdij-szabályrende- let módosítása tárgyában kiküldött albizottság előterjesztését s azt egész terjedelmében elfogadta.

Selyemtenyésztés fejlesztése. A vármegye alispánja körrendeletét bocsátott ki a járási főszolgabi- rákhoz, melyben felhi/ja azokat, hogy az egyes községi szegényházak és meLházakkal kapcsolatban a selyemtenyésztés meghonosítása iránt tegyenek épésekcf, minthogy ezen könnyebb munka a közsegélyre szorulók által is, sikerrel volna végezhető selyemlenyésztésüuk fellendítésére jótékony hatással lehetne.

A gyulai 48-as kör folyó hó 14-ikén tartott közgyűlésén több fontos ügyeinek elintézése után általános helyesléssel elfogadta azon indítványt, mely szerint a kör a Gyulán emelendő Kossuth szobor alap javára — a kör nevére való tekintettel — 48 koronát udományoz. Ezenkívül tervbe van véve egy nagyszabású szobor-bál rendezése is, melynek tiszta jövedelme szintén a Kossuth szobor alap javára fordittalik. A folyó hó 21-én délután 4 órakor tartandó díszközgyűlésre, melynek pro- grammja lapunk múlt számában olvasható, újólag ez utón hívja meg az érdeklődőket, hazafias üdvözlettel a kör elnöksége.

Katonai versenytárgyalás A gyulai 2-ik honvéd gyalogezred törzse és első, második zászlóalja által a jövő évben szükségelt kenyérszállitásra október hó 6-án délelőtt 10 órakor az ezred kezelőbizottságának irodájában versenytárgyalás tartatik. A verseny tárgyát képező s január elsejével kezdődő évi kenyérszükséglet 159,870 adag 438 grammos kenyér.

Elhunyt lelkésztanitő. A tanügynek fáradhatatlan bajnoka dőlt ki 40 évi hosszú működés után. Haláláról a következő gyászjelentés szól: Az orosházi ág. hitv. evang, egyház mély fájdalommal jelenti, hogy tisztelendő Kocsondi József, a fáradhatatlan lelkésztanitő, az „Orosháza és Vidéke Tanitó- egylet“-nek volt elnöke, az orosházi ág. hitv. ev. egyháznak több éven át buzgó jegyzője, életének 60-ik, tanítóságának 40 ik évében, rövid szeovedés után, folyó hó 12-én délután 1 órakor jobblétre szenderült. A boldogult földi maradványai folyó hó 14-én délután 3 órakor fognak örök nyugalomra tétetni. Orosháza, 1902. szeptember 12 én. A nép nevelés szent munkájában kifáradt barezosnak emléke legyen örökre áldott 1

Halálozások- Körösladányban nagy részvét mellett kisérték utolsó útjára Ott Artur m. kir.

Virágh Istvánt, a ki jelenleg Amér lkában missioná

__JRHMH BJ__ -----riusi fe

ladatot teljesít s pár bét múlva érkezik haza.^vámtisztet e hó 8-án. A halálesetről özv. Ott Já