Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-09-21 / 38. szám
3§-ik §zám. Gyula, 1902. szeptember 21-én. XXXIV. évfolyam. r Szerkesztőség: 1 Templom-tér, Dobay János kereskedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények intézendő];. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ! . 10 kor. — fill. Pél évre ... o „ — „ Évnegyodre ! 2 „ 50 „ r L Egyes szám ára 20 fül. J Társadalmi és közgazdászaiéi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Hodokj Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. Kiadőhivatal: 1 Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések izabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. ílyilt-tér sora 20 fül. j KOSSUTH LAJOS Emlékbeszéd. Tartotta: Dr. Bodoky Zoltán országgyűlési képviselő Gyula város díszközgyűlésén. Tisztelt Képviselőtestület! Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Ma száz éve Monokon, egy kicsiny faluiban, egyszerű, szerény nemesi kúriában a családi boldogság tiszta verőfénye ragyogott, Imely sugaraival bearanyozta az egész házat. Ki gondolta, ki sejtette volna, hogy ez a verő- [fény nem egy család öröme, nem egy család «boldogsága, hanem egy ország, egy egész [nemzet tündöklő napja leend; hisz semmi égi jel nem tudatta, hogy századokon át elnyomott Iszenvedő népünknek, szegény magyar hazánk- Inak megváltója született 1 Krisztus urunk megváltotta az emberisé- Iget és az isteni Gondviselés bölcsessége az [emberiségnek hazát adott, tehát nemcsak a |vallás, de a haza is Isten rendelése s midőn mi oly sok vérrel áztatott, Krisztusért és I tanaiért annyit szenvedett hazánk a nehéz elnyomatás napjaiban, erkölcseiben megtévesztve, [erejében megfogyatkozva, szabadságában le- [igázva a végpusztulás felé közeledett, az Isten [jósága elküldötte az uj Messiást, hogy a lel- [kébe oltott lángoló haza- és fajszeretettel hirdesse kicsinynek és nagynak a szent igét: [hogy »nem lehet azzal a tudattal megnyernünk [a mennyországot, hogy hazánkat elvesztettük, |nem lehet azzal a gondolattal idvezülnünk, [hogy nemzetünk elkárhozott 1« Azért amint vallása nagy ünnepén mindenki előveszi a maga szent könyvét és áhítattal forgatja annak lapjait, úgy mi is magyarok ezen a mi legnagyobb ünnepünkön vegyük [elő a mi vérrel, gyászszal és dicsőséggel telt [bibliánkat: hazánk történetét; forgassuk áhi- [tattal annak lapjait, okuljunk a múlt ösmere- [téből, szerezzünk erőt a jelen küzdelmeihez és |meritsünk bizalmat egy szebb jövőhöz 1 És a mint ötvennégy évvel ezelőtt a vérbe lés lángba borult hazában elragadtatva a nem- izet áldozatkészségétől, Kossuth Lajos leborult |a nemzet nagysága előtt; ma békében, az ő |munkája alapján fejlődő és virágzó hazában [politikai, párt és felekezeti különbség nélkül \boruljunk le Kossuth Lajos nagysága előtt! * * * A magyar nemzet hosszú időn keresztül [a kereszténység védelmével, majd később a [koronával és a külföldi felforgató törekvésekkel |szemben folytonosan alkotmánya védelmével [lévén elfoglalva, csak az 1832—36-iki rendi [országgyűlésen kezdhetett produktív munkához |s ekkor sem sok eredménynyel; daczára hogy [már az országgyűlést egybehívó királyi levél [az urbér, az igazságszolgáltatás, a büntető [törvény, a hitelügy és adózás rendezését tűzte |ki feladatul s daczára, hogy a pártok élén [olyan férfiak állottak, mint Széchenyi István |gróf, Deák Ferencz és Wesselényi Miklós báró. Ezen az országgyűlésen jelent meg elő- |ször Kossuth Lajos is, de csak mint távollévő [követe s igy az üléseken fel nem szólalt, a [tanácskozásokban csak mint hallgató vett részt [s ennek daczára csakhamar a törvényhozás [központja lett, midőn megindítja országgyűlési [tudósításait, melyek egyszerre ösmertté teszik |nevét az egész országban. Majd az országgyűlés feloszlatása után megkezdi törvényhatósági [tudósításait, mélyekben a vármegyék ügyeit ösmerteti az ő ragyogó tollával, küzdve már ezekben a népjogokért s a szabadságért: — mi sem természetesebb, minthogy működése a hatalom nem tetszésével találkozik, minden áron meg akarják gátolni a törvényhatósági tudósítások szétküldését s a nádor egyenesen megtiltja annak további szerkesztését s midőn Kossuth Lajos a tilalomra mit sem ad, 1837. május 5-én börtönbe hurczolják, királysértésért pert indítanak ellene s 21 hónapi vizsgálati fogság után négy évi börtönre Ítélik. De a börtön nemcsak meg nem töri, de edzi lelkét, úgy tekinti szenvedését, mintha ezzel a földi hatalom megerősítené őt küldetésében s Wesselényihez küldött egyik levelében azt irja: »adjunk hálát Istennek, hogy tettünk annyit, hogy az üldözésre -érdemesnek tartanak.« Börtönében olvasmányokkal foglalkozik itt tanul meg olaszul és angolul, melynek később oly sok hasznát veszi, erősiti lelkét s elő-l készíti magát azokra a nagy küzdelmekre melyek oly vakító fényt és dicsőséget árasztottak nevére. A vele elkövetett igazságtalanság csak erősiti politikai befolyását s valóban' ha lángesze nem predestinálta volna a nemzet vezérévé, úgy a hatalom által reá mért szenvedések nyitották volna meg előtte az előhala- dás útját. Az ellenzék, mely Kossuth üldözésében a reakczió győzelmét látja, fokozottabb hévvel teszi magáévá az üldözött férfiú ügyét s midőn 1840-ben kiszabadul s először Pestmegye rendei előtt megjelenik, a viharos tüntetésre, melylyel üdvözlik, ihletett szavakban tesz fogadást, hogy »ha majdan elkövetkezik a tettek és áldozatok ideje, a nemzete iránt érzett hála óriássá feszíti keblében a törpe erőt s ő, ki egyike a leggyengébbeknek, versenyre kelend a legerőseb* bekkel, nem hírért, nem dicsőségért, nem jutalomért, hanem áldozatban a nemzetért!« Fogadását híven beváltotta. . 1841-ben megindítja a »Pesti Hirlap«-ot s ezzel alapját veti meg a magyar hírlapirodalomnak ; vezérczikkei gyújtanak s mindinkább részére hódítják a közvéleményt, egy egészen uj s eddig még ösmeretlen szabad gondolkozást önt olvasóiba, úgy, hogy a szabadságtól mindig félő hatalom erőszakos utón megfosztja a toll használatától. Ekkor sem pihen, megindítja, ha eredményében nem is, de jelentőségében igen nagy védegyleti mozgalmat. Jól tudván azt, amit még ma is sokan nem akarnak elhinni, hogy független csak vagyonos nemzet lehet s a vagyonosodás egyedüli útja a nemzeti ipar és nemzeti kereskedelem. Széchenyi aggodalommal látja Kossuth mindinkább növekvő népszerűségét, nem féltékenységből, de mert a rohanó haladástól félti nemzetét s »Kelet Népe« czimü müvében óva' inti nemzetét s keserű kifakadásokkal illeti Kossuthot. Kossuth méltóságteljesen felel s válaszával a maga részére hódítja az egész nemzetet. A nemzet választott Széchenyi és Kossuth között ; s mint a történelem igazolja helyesen, mert egyedül a Kossuth iránya az, mely képes volt a nemzetet uj életre kelteni s századok! mulasztásait pótolni. Kossuthot, ki ha tollat vesz kezébe tollával, ha szószékre lép ragyogó ékes szólásával oly erőt fejt ki, melyet ellensúlyozni, vagy elnyomni ellenfelei nem képesek, 1847-ben az ország első vármegyéje Pest vármegye köve tül küldi az utolsó rendi országgyűlésre s ezzel kezdetét veszi Kossuth korszak alkotó szereplése. A következő év tavaszán a rendek Pozsonyban gyűlnek össze s elkövetkeznek a már cziusi napok 1 Van-e magyar ember, a ki ne ösmerné az 1848. márcziusi napok történetét? Mint követeli az országgyűlés feliratában, melyhez oly nehéz a felsőház beleegyezését megnyerni — a népképviseletet, a honvédelemnek nemzeti szellemben átalakítását, a füg getlen felelős magyar ministeriumot, a jobbágyok felszabadítását, a közteherviselést. Mint viszi a rendek küldöttsége a feliratot Bécsbe, hogy fogadják a bécsiek rajongó lelkesedéssel Kossuth Lajost, hogy ragadja el őket szónoklatával. Majd feltámad Budapest népe s a magyar nak felejthetetlen márczius 15-én, nem kimondja, de megteremti a sajtó szabadságot, melynek első terméke a »talpra magyar* s a nemzet 12'-Nivausaga. S mindez, mint sehol másutt a világon megtörténik vér nélkül, szivet és lelket emelő egyetértéssel és lelkesedéssel. Ez események befolyása alatt a rendi országgyűlés egymásután fogadja el az uj korszakot megnyitó törvényeket, márczius 18-án a közteherviselésről, a jobbágytelkek válságáról, az ősiségről, 20-án a sajtóról, 21-én az évenkénti országgyűlésről, 22-én a független felelős ministeriumról szóló törvényeket. És ha Kossuth Lajos egész életében semmit mást nem tett volna, mint hogy lángoló szavával s nemes ídealismusával a rendi országgyűlésen a jobbágyok felszabadítását keresztül vitte, már ezzel az egy tényével jogot szerzett volna a magyar nép örök hálájára. És feltámadott a népek tengere s megmutatta, »hogy habár felül a gálya s alól a víznek árja, azért a viz az ur* és április 11-én szentesítve lettek az örökké emlékezetes 1848-iki törvények s megalakult az első független felelős magyar ministerium. Batthiányi Lajos gróf elnöklete alatt s helyet foglalt ebben Kossuth Lajos, mint pénzügyminister. Az egész ország öröm mámorban úszott, egy szebb jövő hajnalát látta ébredezni, de az öröm poharába hamar üröm vegyült. A bécsi udvar reactionarius irányzata nem tudott megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a magyar szabad és független legyen, reá uszította a nemzetiségeket s a hírhedt Jellasich bán vezérlete alatt lángbaboritotta az országot, úgy, hogy junius 11-én már Kossuth örök szép beszédében 200000 honvédet kér az országgyűléstől, a belbéke helyreállítására s a mint kiderült, hogy az udvar kétszínű játékot iiz s a mig nyíltan kárhoztatja Jellasich bán fellépését, titokban erősen támogatja azt, a ministerium beadja lemondását. A nádor törvényeink ellenére ministeri ellenjegyzés nélkül elfogadja a ministerium le-; mondását s Kossuth Lajos szept. 11-én a nádor törvénytelen leiratát haraggal dobja a ministeri asztalra s felhívja a házat, hogy a reactioval szemben, mely vissza él a beteg király | nevével, mentse meg a trónt és a hazát. A ház Kossuth Lajosra Szemerére és Mé-| szárosra bízza a kormányzást s ezzel kezde-í tét veszi a szabadságharcz. Jól értsük meg: szabadságharcz és nem I forradalom, mert nem a nép támadt fel, hogy az uraktól, vagy az aristokratiától követeljen a már önként megadottnál nagyobb jogokat ;| nem a nemzet támadt fel, hogy több jogot| követeljen az uralkodótól, hanem a nép, urij rend és aristocratia egyesült, hogy megvédje j az alkotmányt s a király által szentesített tör-J vényeket, a király ellen, kinek nevében az meg| támadtatott istentelen lázadók által; — hiszen[ még Kossuth a trón és a haza megmentésére) hívja fel a nemzetet. Egy beszéd keretében nem ösmertethető| a szabadságharcz egész története, mely alatti megmutatta Kossuth, hogyan kell szeretni a| hazát. Pénz, fegyverek és hadsereg nélkül nemi lehet háborút viselni és Kossuth Lajos egy| szavára lett pénz, lettek fegyverek és lettj hadsereg, s minő hadsereg?! Hadsereg, melynél a fegyelem, a haza-| szeretet, a harczi kiképzés, a bátorság és a| hősi erény a győzelem. Bámulatra és csodálatra méltó és az ösz- szes nemzetek történetében páratlanul áll az a| tevékenység, a melyet Kossuth Lajos a had| szervezésben s az ország kormányzásában ki-| fejtett, még a haditudósitásokat is ő szerkeszti, | hogy ezzel is lelkesitsen. Úgy állott az ország| előtt, mint a hazaszeretet megtestesült élői képe, azé a hazaszereteté, amely épp azért| kutforrása az önfeláldozásnak, mert nem szá-| mit elösmerésre, midőn kötelességet teljesit.| Véres csaták, veszteségek és diadalok! egymást váltják fel,, a nemzet küzd és bizval bízik, mig hite megrendül s odáig jut, hogyl utoljára a legmagasabb földi bálvány, az Isteni földi képe, a király is végig zuhan hite om-| ladékai között s 1849 április 14-én a nem-| zetgyülés a debreczeni nagytemplomban .el-S lenmondás nélkül trónvesztettnek nyilvánitjal az uralkodó házat. A történelem most már megállapítja, hogy I ez eredményében és következményeiben vég-| zetes lépés volt, de kérdjük, hogy akkor, mi-l dón a megkoronázott király lemond, törvé-l nyeink ellenére a nemzettel lemondását nemi tudatja s az udvari cselszövény egy palota-1 forradalommal egy fiatal gyermeket ültet al trónra, a ki azzal kezdi az uralkodást, hogyl márcziusi hires pátensében megfosztja az or-| szágot függetlenségétől, alkotmányától, Ausztriai tartományává sülyeszti les mindig hűséges népei leigázására idegen ország hadseregét veszi! igénybe, mit tehetett mást a nemzet, a kinek! királya el akarta tőle venni hazáját? Ugyanazon ülésen Kossuth Lajost a nem-l set kormányzó elnökévé választották meg le-1 irhatatlan lelkesedés mellett, a ki az örökké I raló Istenre és saját becsületére esküszik, hogy I :sak addig, mig a nemzet harczban lesz s| izontul csak szerény és szegény polgár akarj maradni. Ekkor érte el nagyságának tetőpontját, a] lép a szó szoros értelmében bálványozza, az| Xja.pvin.lE mai számához egrósz’liv melléklet van csatolva.
