Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-09-14 / 37. szám

Ünnepeld meg Őt, aranykalászu termésedet gyűjtő nép, Őt, kit egyenes lelkednek mélységes szeretető „Kossuth Apánk*-nak nevezett el. Emelkedjünk fel e napon Hozzá a csillagos magasságba. Gyulaváros Kossuth emlékünnepélyének sor­rendje : Csütörtökön, szeptember 18-án\ A városi köz- és magánépületek nemzeti zászlóval való fellobogózása. (Kéretnek a polgárok, a zászlót vasárnap estig be nem vonni.) Csütörtök este. A város kivilágítása esti 3/47 órától 7a8 óráig. Úgy a zászlók kitűzésére, valamint házaik­nak kivilágítására Gyulaváros tisztelt közönsége külön értesités nélkül, eme falragasz utján ké­retik fel. Pénteken, szeptember 19 én : Reggel 8 órakor. Ünnepi istenitisztelet az ev. ref. templomban. Délutáni 3 órakor. A képviselőtestület ünnepi díszközgyűlése a városház termében. (A közgyűlés szónoka dr. Bodoky Zoltán, Gyulaváros ország­gyűlési képviselője). Délután 4 órakor. Népgyülés a Kossuth Lajos- tér „Magyar király“ vendéglő előtti részén, (esős időben az „Erkel Ferencz“ színkörben). A kép viselőtestület tagjai a díszközgyűlésről testületileg vonulnak fel a népgyülésre, ugyancsak testületileg vonulnak fel zászlóik alatt a városban levő összes körök és egyesületek tagjai is. A népgyülés programmja: Hymnusz, énekli a gyulai „Erkel Ferencz dalkör.“ Fohász Rákosi Viktortól, imádkozza Csiky László színművész. Ünnepi beszéd, tartja: dr. Berényi Ármin ügyvéd. Szavalat : Gazdy Aranka színművésznőtől. Szózat, énekli az „Erkel Ferencz dalkör.“ Este fél nyolcz órakor disz előadás az Erkel Ferencz színkörben. Mely hazafias és kegyeletes ünnepélyekre Gyulaváros honleányai s honfiai külön értesités nél­kül ez utón tisztelettel meghivatnak s ünnepi ru­hában résztvenni felkéretnek. Gyulán, 1902. szeptember 14 én. Kossuth Lajos születésének századik évfordulója ünnepélyét rendező bizottsága nevében. Honfiúi tisztelettel: Kóhn Dávid, Dutkay Bála. jegyző. elnök. Ezen kívül külön ünnepély lesz az „Újvárosi Olvasókörben, melyről már múlt számunkban hirt adtunk s a 48-as körben, mely f. hó 14-én d. u. 3 órakor saját helyiségében közgyűlést tart, melyen a körnek több igen fontos ügye kerül elintézés alá, miért is kéretnek a tagok minél nagyobb számmal megjelennni. — Kossuth Lajos születése napjának százados évfordulóját külön is megünnepelvén a kör, e végből meg f. hó 21 én d. u. 4 órakor díszköz­gyűlést tart, a következő sorrenddel: 1. Hymnus, éneklik az összes jelenlevők. 2. Elnöki megnyitó- beszéd, tartja: N évery Albert körelnök. 3. „Emlé­kezés Kossuth Apánkról“, felolvassa: Czeglédy An­tal körjegyző 4. Alkalmi költemény, szavalja: Gulyás János. 5. Elnöki zárbeszéd, tartja: Ne- very Albert. 6. „Szózat“, éneklia jelenlevő, hazafias, ünneplő közönség. Az ünnepi díszközgyűlésen az jával s bájos szépségével. „Katalin“ czárnő ö valóban, oly parancsoló a szépsége, de nem az a szive, mely meghódít mindenkit s táborába vonz. Férjével kölcsönösen gyönyörködnek egy­más művészetében s akármelyikük lép fel, ad ünnepnapja a társulatnak, de a nézőtérnek is. E mellett igen jó anya, ki rajongásig szereti gyermekeit s él hal értük, a közönség pedig ő érte. Békés Gyula. Földink, a mire büszkék va­gyunk s a társulat titkárja, Zilahynak az egyik jobb keze. A gázsik főintézője s a színházi rend szigorú őre. Ha ráér játszik is (igaz, ritkán ér rá) kár, hogy többszőr nem lép fel, mert igen jó színész, megmutatta a „Czigány“-ban. Legfőbb feladata a szezon végén kiszámítani a — deficzitet.l Szóval nélkülözhetlen ember a társulatnál. Szabó Irma. A társulat „Pillangó kisaszooyja,“ telve érzéssel, elragadtatással és lelkesedéssel a magyar színművészet iránt, bármikor kész a sirásra, avagy nevetésre, a hogy a szive érzi és lelke sugallja. Kiváló erő a színpadon, különö­sen a Csiky-féle darabokban (kár, hogy nem láttuk még ebben.) Ha jó kedve van s pályatár­sait s társnőit maga köré gyűjthet!, zene mellett (a jó zenét imádja) elmulat velük, ha kívánják, akár hajnal hasadtáig. Túl szerény, nem bánt senkit, szereti is mindenki a társulatnál s a titkár is 6 vele beszél a legudvariasabban. Nagy jövő vár rá. Gazdy Aranka. Fiatal hősnő, drámai szerepei már is nagy érdeklődést keltettek iránta. Játéka és bája egyaránt feltűnők. Komoly érdeklődést keltett maga iránt mindenütt s kedvéért nem egy fiatal hösszerelmes rándult már át Aradról is a polgárság és hadsereg köréből, hogy őt a szín­padon láthassák. Udvarlói mind a legkomolyabb szándékkal közelednek felé s köztük egy fiatal földbirtokos, mielőtt Gyuláról távozott g-szer ké­sett le a vonatról, csakhogy előtte még egyszer meghajthassa magát. Az udvarlást eddig hősnő­ként kiállotta, csak egynek sikerült kegyeit meg­nyerni, a kinek, mióta a világot jelentő deszkákra lépett, titkos arája s a kihez hű maradt, ez a — Múzsa, a színművészet istenasszonya. Szive, lelke a hozzávaló szerelem ihletjével telve. érdeklődők kivétel nélkül részt vehetőek s hazafias szívélyességgel fogadtatnak. A vármegye többi községeiben is, — amint már előző számainkban megírtuk, — hírrovatunkban olvasható, mindenütt a leghazafiasabb lelkesedéssel ünnepelnek e történelmi nevezotességü nagy napon. A vármegye területén tartandó ünnepélyek illő fény- nyél fognak beilleszkedni az országszerte tartandó ünnepségekbe s a hazafias lelkesedés láDgja lobogni fog az egész vármegye közönségének keblében. A vármegye törvényhatósági bizottsága Kossuth Lajos születésének évfordulóját nem fogja szeptem bér 19 én megünnepelni. Ennek nem kegyelet hiány, hanem tisztán és kizárólag ama körülmény az oka, hogy BékéBvármegye községei egytől egyig valamennyi ünnepelnijfognak e napon. A vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai csaknem vala­mennyien tagjai a községi képviselőtestületeknek és mindmegannyija szerepvivője a községben ren­dezendő ünnepélyeknek. Egy szeptember 19-ikére összehívandó megyei közgyűlés vagy elvonta volna ezen bizottsági tagok at a községi ünne­pélyektől, ami a helyi üunepóly jelentőségét csor­bította volna, vagy — amennyiben a bizottsági ta­gok otthon maradnak — a megyei közgyűlés ke­gyeletének imposans voltának róvására esett volna. A Kossuth Lajos emlékének való adózás hazafias és kegyeletes kötelezettsége ily okokból az októberi reudes közgyűlésre marad és akkor fog megtörténni. A közigazgatási bizottság ülése. Folyó hó 6 én tartotta meg a közigazgatási bizott­ság szeptember havi rendes ülését, a melynek le­folyásáról a következő tudósítást közöljük. . Jelen voltak: Dr. Lukács György főispán el­nöklete alatt, dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, Csák György kir. pénz- ügy igazgató, dr. Zöldy János főorvos, Haviár Lajos főmérnök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, dr. Hajnal István, dr. László Elek, Keller Imre, Varságh Béla, Rosenthal Ignáoz. Az ülés megnyitása után felolvastatott a vár­megye alispánjának időszaki jelentése, mely a kö­vetkezőleg szól: Méltóságo9 Főispán ur 1 Tekintetes Közigazgatási Bizottság 1 A folyó évi augusztus haváról szóló rend­szerinti jelentésemet a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személybiztonság álla pota elég kedvezőnek mondható, amennyiben az a vármegye területén összesen 3 esetben lett meg­zavarva, u. m. Gyula városban 2 esetben és Füzes­gyarmaton egy kisebb verekedéssel. A vagyonbiztonság már különösen az orosházi, szarvasi és szeghalmi járásokban több Ízben táraad­tatott meg, kisebb-nagyobb lopások elkövetése által. Előfordult lopás Gyulavárosban 3, Békéscsabán 3. Öcsödön 2, Szarvason 2, Békésszentanóráson 2. Gyomén 1, Kétegyházán 1, Orosházán 6, Körös- tárcsán 1, Szeghalmon 2, Füzesgyarm lton, Körös- ladányban és Vésztőn I—1 esetben. Vagyis a vár­megyében összesen 27 lopási eset. A tettesek ellen a nyomozások megindittattak s az esetek nagyobb részében eredménynyel befejeztettek, kisebb részé­ben folyamatban vannak. Baleset összesen 8 Ízben fordult elő és pedig Békéscsabán, Pusztaszenttornyán 1—1, Szarvason, Orosházán, Békésen 2—2 esetben. Az előfordult balesetek közül azokon, amelyekben vétkes gondat­lanság vagy gonosz szándék mérvei is látszottak fenforogni, a bűnügyi nyomozási el járás megindittatott. öngyilkosság követtetett el Orosházán négy, Füzesgyarmaton 1 esetben. B. Szabó József és Sz. Karácsonyi Mariska. Együtt említem őket, mint legszeretetreméltóbb s példás egyetértésben élő házastársakat. Kara csonyi Mariska a társulat kis Blahánéja, éneke és játékáért adták neki ezt a nevet. Népszínmű­ben kitűnő, operettben kedves, elragadó, az életben nem különben. Mindig vig kedélyű, mo­solygós, csak a cselédre haragszik, ha hajadon fővel viszi a kis Laczikát a napra. A kis Laczika egyaránt a „mama és a papa kedvencze.“ Nagy jövő vár rá esetleg színi körökben. B. Szabó József az előleges szinházi jelentés szerint énekes bonvjvant és szalonkomikus, tényleg azonban minden, ha kell naiva is, a mi csak a használha­tósága mellett bizonyít. A színpadon a nők állandó elragadtatásának a tárgya s mintPlinchard tüzér nem egy női szivet dobogtatott meg már — a nézőtéren. A rekedtséget pompásan tudja utánozni, de ha énekel, hangja mindig szép, tisztán csengő. Csak P. Németh Jánossal szemben vesztette el egyszer a fogadását, mert csak a magas C-ét tudta kivágni, mig P. Németh János ésr kivágta a magas Cs-t is. Azért jár minden délután a postára, nehogy véletlenül ebéd utáni álmában találja az amerikai nagybácsi milliomos öröksége. Békéssy Gyula. Az ország legjobb baritonis­tája, töröl metszett népszinmüénekes, ezen a léren megbecsülhetetlen, ám azért az operettek­ben is kitűnő, mert a hangjával hódit. Ének­számait mindig nyílt színen megtapsolják s meg­ismételtetik. Egyébként a legszolidabb színész, a ki csak — vizet iszik. S ez a legnagyobb ritkaság számba megy, különösen az énekes színészeknél, T. Németh János, Győré Alajos és Juhász Sándor. Egyformán jók mindig. Juhásznak kitűnő, mély baritonja van s ha alkalma nyílik rá, csil­logtatja is, azonkívül játszik társalgási darabok­ban is s jól megállja helyét. Győré szépen szaval kellemes s tisztán érthető hanganyaggal rendel­kezik. Németh igen jó apaszinész, különösen ha szemforgatásról, dühről van szó, kiváló. Gázon Béla. A legfiatalabb s ha a többiek nem haragszanak meg s ö neki örömöt okoz, a Tűz volt összesen 36 esetben. Ebből 5 tüzeset volt Gyulán, 1 Békéscsabán, 3 Öcsödön, 3 Szarva­son, 1 Békésszentandráson, 1 Endrődön, 1 Gyomán, 1 Kétegyházán, 1 Dobozon, 1 Gyulaváriban, 3 Oros­házán, három Tótkomlóson, 1 Szabadszenttornyán, 1 Pusztaföldváron, 1 Békésen, 1 Mezőberényben, 1 Szeghalmon, 1 Körös ladány ban, 1 Füzesgyarma­ton és 3 Vésztőn. A tüzek által okozott károk nagy részben biztosítás által megtérültek. II. Földmivelés, ipar és kereskedelem. Az elmúlt hét folyamán a gazdasági munká­latok közül a cséplée, ugarolás, nyomtatás, kender vágás, szénakaszálás voltak folyamatban. A gazdasági munkások helyzete türhetőnek mondható, mert még munkát kapnak, s átlag egy korona 60 fillér és kettő korona napszám mellett dolgoznak. A munkaadók és gazdasági munkások között súrlódások az egész vármegye területén sehol sem fordultak elő. Az ipar és kereskedelem némi lendületet mutat. III. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat az elmúlt hóban is megvizsgáltam, s azokat rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták, s azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték. Mancsu Aurél orosházi járási írnokot előbbi körjegyzői állásában elkövetett hivatali sikkasztása miatt ellene indított bűnvádi eljárás következtében állásától fefüggesztették. Puszta- és Szabadszenttornya községek enge­délyezett egyesülése folytán létrejövő Szentetornva községben két anyakönyvi kerület meghagyása iránt a belügyminiszterhez feliratot intézett a bi­zottság. Az állategészségügy állapota a m. kir. állat­orvos jelentése szerint kedvező volt és az egyes betegségek csak szórványosan léptek fel. Az államépitészeti hivatal főnöke a folyamat­ban levő munkák előhaladásáról tett jelentést. Javas­latára a pusztaföldvári ut felülvizsgálatához dr. László Elek, a vészéi hid felülvizsgálatához Keller Imre küldettek ki. H. Tóth István gádorosi lakos felebbezését dülőut létesítése ügyében elutasították. Az 1903— 1904. évekre szóló közúti költségelő­irányzat tervezete, amely az 1903. évre 520.000 korona 1904. évre 504.000 korona várható bevételt, 1903, évre 509.000, 1904. évre 504.000 kor. kiadást irányoz elő. A költségvetés tételei az eddigiek. — Uj építkezések vannak tervbe véve a mezőb'erényi híd építés, amelyre az eddig fel nem használt 80000 korona újból előirányoztatik, a gerla—békési ut, melyre a költségvetésben 43000 korona van felvéve, a szeghalmi hid építése 50000 korona előirányzat­tal. Javaslatba hozatik egy uj 500.000 koronás köl­csön felvétele, melyből az orosházi, pusztaföldvári, a körösladányi ut költségei, a gerla—békési út hiányzó költségei és a békési hid átépítése fedez­tetnének. Az útadó százaléka továbbra is 10°/0 ma­rad. A bizottság a javaslatot elfogadta és a köz­gyűlés elé terjeszti. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok augusztus hónapban ked­vezők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva jobbak is. Leggyakrabban az emésztő szervek hu- rutos bántalinai fordultak elő, m:g leggyakoribb halálok a bálhurut és tüdővéBZ voltak. A fertőző bajok közül előfordult a diftéria 7 esetben 2 halá- lálozássa), a vörheny 18 esetben 2 halálozással, a kanyaró 48 esetben 3 halálozással, a hasi hagymáz 15 esetben 1 halálozással, a szamárhurut 11 eset­ben 3 halálozással, a gyermekágyi láz 1 halállal, a vérbas 6, a bárányhimlő 1 gyógyulással végződött esetben. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 132, hullán 9 esetben, orvostörvényszékit 18 könnyű, 6 súlyos testi sértés esetében. A trachomás betegek száma 188. Sarummal beoltottak 3 difteriást, kik közül meghalt, 2 meggyógyult. A bizottság a jelen­tést tudomásul vette. legszebb magán szereplő tagja a társulatnak. Ha nein lenne 19 éves, már azóta hires színész vált volna belőle, igy is feltűnt már a hangjával, a szemét már sokan megbámulták volna, ha nem pislogna mindig olyan gyors egymásutánban, hogy nem lehet vele farkasszemet nézni. S ha még a lábával is jó lábon fog állani, nem lesz vetélytársa. Bejczy-pár. Bejczy György és B. Répássy Guszti már tavalyról kedves ismerőseink. Repássy Guszti első rangú énekesnő, Bejczy György hires tenorista. Az idén még keveset élveztük őket a színpadon, mert alig hogy megérkeztek, elmen­tek szabadságra, s még csak ezután lesz módunk­ban őket méltatni. Csiky László. Régi, kipróbált erő, Zilahyval együtt kezdte pályafutását. Dicsőségről dicső­ségre haladt pályáján ö is előre s ma a vidéki színészet legjobbjai közé tartozik. A drámai daraboknak rendezője is s ezekben a fő sze­repek az ő erős vállain nyugosznak. Ternyei Lajos. A fiatal hős és lyrai szerel mes jelenleg a virtigli káplárja előtt áll hapták- ban és lágy, suttogó, szerelmes szavak hélyett kemény kommandókat dörög. Büszkén, mellet ki, hasat betartva lépeget a reglama szerint s most csak akkor térdepel le, ha imára vezényel­nek. S mindez azért történik vele, mert behívták fegyvergyakorlatra, mint titulált frájtert. Szep­tember 16-ára érkezik vissza, hogy hóditó had-\ járatát folytassa a színpadon. Csak a szakács­nők addigra nagyon meg ne hizlalják. Katonai nyelven szólva, mint színész .a marsall botot a bornyujában hordja s már is a vezérkar­ban van. Haller Irma — Parlagi Kornélia. Mindketten vetélkednek abban, hogy a közönség tetszését még jobban kiérdemeljék. Az elsőnek csengőbb a hangja, a másodiknak elevenebb a játéka. A közönségnek egyformán kedvencze mindkettő. Haller már tavaly is megnyerte a sziveket I a fiatalság körében sok titkos imádója van. Par­lagi mint Germain a legherczigebb s toalettjei igen csinosak. Az operettekben nélkülözhetet­lenek. A kórházi bizottságnak javaslatára az ellenőr fizetésének 200 koronával való felemeléséhez a bizottság hozzájárult. Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy a folyó év befizetési eredménye az egyenes adók­nál 74282 korona 30 fillérrel, a hadmentességi dijak 3209 korona 77 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a uiult év hasonló szakában. Jelentést tesz az augusz­tus hó folyamán megtartott vizsgálatokról. A néhány községben a tengeri vetésekben előfordult aszály káro.k folytán az adóelengedési eljárás folyamat­ban van. A békési gazdasági ismétlő iskola létesítését a minister elhatározván, az iskola létesítése iránt az intézkedések megtétettek. Az orosházi tanító és óvónő választás megerő- sittetett. Farkasné Florek Emma fizetésének rendes kiszolgáltatása iránt az intézkedések megtétettek. Farkas Ferencz békési róm. kath. tanitó vitás alkalmaztatása ügyében Hajnal István, Fábry Sándor, Varságh Béla, a főispán és Keller Imié felszólalása után kimondotta a bizottság, hogy a tanitó állásá­ban meghagyandó és megállapított javadalma ki­szolgáltatandó. Békés községben a szükséges iskolák azonnali megnyitását elrendelte és az ügyben tanúsított mu­lasztások miatt a fegyelmi eljárást áz elöljáróság ellen elrendelte. Horváth Mária és társa mezőrendőri kihágási ügyében a főszolgabírói határozatot helybenhagyták. Szák Kocsis Györgynek az árvaszék ellen be­adott ujabbi panaszát, miután az ügy már elintéz- tetett, elutasították. Sinka István mezőrendőri kihágási ügyében, valamint a Marti Gábornak, Belentn József elleni cselédügyében beadott felebbezéeeket elutasították. Pallag Péter gyulai táneztanitási engedélyé­nek kiadását megtagadták. Az árvaszéki elnök és a kir. ügyész időszaki jelentésének tudomásul vétele után az ülés véget ért. Hírek. A vármegye közgyűlése. A vármegye szerve­zési szabályrendelete értelmében a törvényhatósági bizottság október hó első felében tartja a törvény által előirt őszi rendes közgyűlését. Ennek a köz­gyűlésnek határidejét a vármegye főispánja a jövő hónap 6-ára tűzvén ki, a vármegyén megkezdették a közgyűlés előmunkálatait, melyek a tárgyalandó ügyek nagy számánál fogva sokdolgot fognak adni az előkészítő bizottságoknak. Az állandó választmány már folyó hó 17-én, azaz szerdán délelőtt ülést tart, hogy kellő időben megállapítsa a vármegye 1903. évi költségvetését, a melyre vonatkozó javas­lata a törvény értelmében 15 napig közszemlére teendő ki. A házipénztári költségvetésen kivül fon­tos tárgya lesz a közgyűlésnek a közúti költségűé^ tésnek 1903. és 1904. évekre való megállapítása, a melylyel kapcsolatosan lesznek a legközelebbi út­építkezések megállapitandók. Gyulaváros képviselőtestülete szeptember hó 15-én d. e. 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli- közgyűlést tart a következő tárgyakkal : I. A köztemető létesítése s e czélból való telekvé­telre vonatkozó előterjesztés (f. évi augusztus hó 30-án tartott közgyűlésen harmadik tárgyalás idője- ként lévén a mai nap kitűzve, abban a jelenlevők többségével fog érdemleges határozat hozatni.) 2 A város köztemető czéljaira 4498 korona 54 fillér­nek való átengedésére vonatkozó ministeri leirat. 3. városi nyugdijszabályrendeletre vonatkozó közigaz­gatási bírósági határozat meghirdetése. 4. A köz­pénztár tulkiadásaira vonatkozó előterjesztés. 5. Lindenberger István mértékhitelesítő kérvénye má- zsálási jutalékának felemelése iránt. 6 1902—903. évi tanyai iskolai költségvetés. 7. 1902—903. évi ismétlő iskolai költségvetés. 8.1902—903. évi ovoda költségvetés. 9. A nyomtatványok szállítása tárgyá­ban megtartott árlejtésről felvett jegyzőkönyv. 10. Városi pénztárak vizsgálatairól felvett jegyzőkönyv. II. Közegészségi állapotokról szóló jelentés. Cs. Follinusz Etel. Prielle Kornélia, hason­mása, a kedves nagymama és mama. Játéka mindig igaz, megjelenése tiszteletet parancsol s minden szerepben kiváló. Szerepeihez illő szép színpadi alak s hangja lágy, kellemes. A szín­házba járó közönség szívesen látja mindig a színpadon. J. Pajor Agnes. Valódi komikai vér s azok közé tartozik, akik ha a színpadon megjelen­nek, biztos sikert aratnak. Mint komika páratlan, egyébként boldog házaséletet él s a legszebb szőke kis lány mamája. Dapóczy Ilka. Igen jó színésznő s e mellett mindig fess. Neki van a legnagyobb ruhatára, állítólag 32 ládával hagyott Aradon. Csak az „Ember tragédiájáéval volt megakadva, mert nem lelt magának ruhát, d s annál inkább dicsé­retére vált az értelmes s hatásos játék, melyet mint Éva produkált. Qarai Ilus. A legcsinosabb apród s értel­mes beszédjéért dicséretet érdemel. Színpadon kivül, a társulat körében a „piccolo“ szerepét játsza alacsony termeténél fogva. Szeretetre-. méltóságáért dédelgetett tagja a társulatnak. — Mint naiva, nagy reményekre jogosít fel. Rózsa Lili. Uj csillag nálunk az égen, a Magyar szinházuak volt a tagja s mint ilyen, első rangú színésznő. Operettekben sok hasznát fogják venni s első megjelenésekor viharos tap­sot aratott. Főerőssége inkább a táncz, mint fiz ének. Göőz Aranka és Ilonka. Különböző utakon bár, de egy czél felé haladnak. Az egyik a karban mint énekesnő, a másik mint drámai szende válnak ki. Göőz Aranka eddigi sikerei tanúskodnak a mellett, hogy a hir szárnyán még magasra emelkedhetik. Polgár Sándor. Az igazgató második jobb keze, mint fő-fő rendező. Mint szinész szintén ugyanolyan jó, a mi — azt mondják szini körök­ben — nagy érdem, mert a jeles rendezők ren­desen nem jó színészek. A nevéhez ragaszkodik a polgári életben is s ő a polgári erények képvi­selője a társulatnál. Legfőbb szórakozásit, ha

Next

/
Thumbnails
Contents