Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-31 / 35. szám
Melléklet a „Békés" 1302.35-ik számához. Lelkészválasztás Csorváson. Az Asztalos Sándor osorvási ev. ref. lelkész halálával megüresedett állásra vasárnap tartották meg a választást, melyet mint egyházmegyei kiküldöttek dr. Bodoky Zoltán tanácsbiró és Radó Márton orosházi lelkész vezettek A választók egyhangúlag Kiss Mózes vásárhelytóparti lelkésztanitó mellett foglaltak állást, kit e szerint meghívás utján tettek lelkészükké. Az Ő8ZÍ vásár, országos vásáraink legjelentősebbike, e hét folyamán veszi kezdetét. Még mindég erősen beleesik a munkaidőbe, mely körülmény azonban kedvezőbb anyagi viszonyok között épen nem vonna le semmit értékéből és jelentőségéből; hogy most is nagy forgalmú legyen, inkább óhaj- tásszerü, mint valószinü. Bizonyára kedvezőtlen nyitány, hogy a sertés felhajtés a vész és zárlat miatt, ezúttal is el van tiltva. A vásár szeptember 4-én, csütörtökön, kezdődik juhvásárral (ebből nagy felhajtás remélhető) pénteken szarvasmarha, szombaton ló s gazdasági iparczikkek, vasárnap belső s nyersbőr vásár. Esküvé'. Löffler Dénes vésztői kereskedő vasárnap, folyó hó 24-én vezette oltárhoz Nagyszalontán kedves aráját, Grósz Teruskát, özv Grósz Mór né kedves és szép leányát. Színészet Orosházán. Az orosházi uj nyári színkör felépítésével Orosháza lelkes, müpártoló közönsége siet bebizonyítani, hogy ott erős és biztos talaja van a művészetnek, csak legyen meg reá a mód, a mivel annak gyakorlati jeleit adhatják. — Két héttel ezelőtt nyitották meg az uj arénát, lélekemelő ünnepélyességek keretében s azóta a színház, melyben Makó Lajos kiváló társulata játszik, estéről estére nagy és díszes közönséget lát falai között. Ez a siker a társulat és a közönség egymás iránti vonzalmán alapul, melynek előfeltétele a kölcsönös megértés egy pillanatra sem hiányzott egyik részről sem. A társulat nemcsak arra fektet súlyt, hogy a közönségnek tetsző darabok kerüljenek színre, hanem gondos, jó előadásokkal igyekszik közönsége állandó ro- konszenvét biztosítani. Az eddig előadott darabok a következők: Lolli ezredesei, Lengyelzsidó, A régi szerető, Zaza, San Toy, Rip van Winkle, A bor, Katalin, A demimonde, ígmándi kispap, Kukta kisasszony, A zsába, Svibákok, Tosca, Sulamith, Rejtett ara, Yirágcsata. Az orosháziak legjobban ünnepelik a társulat tagjai közül : Felhő Rózsit, Aldor Juliskát és Eahnel Arankát. A férfi szereplők között sok sikerrel játszanak : Klenovits György, Sebestyén Géza, Mezey Andor és Pataki Béla. A színkör ünnepélyes megnyitása alkalmával Lukács György főispán, Orosháza közönsége nevében üdvözlő táviratot küldött Széli Kálmán miniszterelnökhöz, melyre a miniszterelnök a következő távirattal felelt: „Orosháza közöusége üdvözletét és köszönetnyilvánítását örömmel vettem, őszinte viszont üdvözletemet küldöm. Mindig örömet okoz, ha a színművészet érdekében valamit tehetek, annak emelését szivemen hordozom.“ Helyreigazítás. Az orosházai szinkör megnyitási ünnepségéről szóló referádánkban téves infor- máczió alapján azt irtuk, hogy a színkört Rössler Lajos prologjával nyitották meg. Ezen híradásunkat ezennel helyreigazítjuk, — mert mint utólag értesülüuk, — a megnyitás alkalmával szavalt pro- lognak nem Rössler Lajos a szerzője, hanem Lovas Gyula fővárosi vivómester. Megkerült pénzek. Vári Rebeka békési lakos hazamenet elvesztett 34 koronát. Bállá Rebeka, ki utána ment, a kendőbe kötött összeget megtalálta s a talált pénzt magánál tartotta, mígnem a csendőrség kényszeritette annak visszaadására. Székely István rosszerdei lakos 11 éves fia kezéből Sajti István békési 16 éves fiú elvett 2 korona 40 fillért s csak akkor adta vissza, mikor a csendőr elfogta. Bitang juhok. Folyó hó 17-én a gyulai határ ban levő benedeki pusztán 5 darab fehér szőrű magyar juh gazdátlanul találtatott, igazolt tulajdonosa a rendőrségnél átveheti. Tüzek. Góg István farkashalmi tanyai gazdának három kazalba összerakott szalma, törek és polyvája folyó hó 26-án délután 3 órakor a munkások valamelyike által elejtett gyufának a forró nap hevétől történt gyuladása következtében elégett. Biztosítva volt. — Kimpián Mojszának a nagyváradi ut 2051. szám alatt lévő s 1400 korona biztosított istállóval egy fedél alatt állott nádfedeles lakháza, az istálló padlásán felhalmozott takarmánynyal feljutott gyufának folyó hó 26-án éjjel 12 órakor történt meggyuladásától előbb a száraz takarmány, ettől pedig a nád-tetőzet lángot fogott, s a padláson volt ingóságok értékének leszámításával 1510 korona kárral leégett. Színészet Szarvason. Amig Gyulán és Orosházán a színművészeiért lelkesülő közönség mindent megtesz, hogy a szezon sikeres lefolyását biztosítsa, addig dzarvaB községében, hol Nádasy jeles társulata működik, a publikum közönyének legnagyobb mértékével kell a színészeknek megküzdeni. A szarvasiak régi híres müpártolása elaludt, vagy talán nincsen is meg többé. Vármegyénk e népes és intelligens községének közönségéről az idei színi szezonból kifolyólag nagy panasz híre érkezik bozzánkj mely annál szomorúbb érzéseket kelt bennünk, mivel Szarvason már jó ideje nem fordult meg olyan erős és jól szervezett vidéki színtársulat, mint az idén. Mi lehet ennek az oka ? Egyelőre nem feszegetjük, hanem konstatáljuk a száraz tényt, hogy Szarvason rosszul áll a vidéki színészet ügye. Laptársunk, a „Szarvasi Hírlap“ legutóbbi számában valóságos jerémiádákat közöl Szarvas müpártolásáról írván a következőket: „Oda jutottunk, hogy pirulva kell a tollat kezünkbe fogni, a midőn erről a thémáról Írunk. Olyan szégyenteljes a való igazság. Milyen jó dolguk is volt elődeinknek. A színi előadásokról szóló refe- rádák megírása alkalmából előttük állt a zsúfolásig megtelt színházak képe. Fülükben csengett a mámoros lelkesedés éljen és tapsvihara. Ragyogó arczczal, büszkén hirdethették ők, hogy Szarvasnak a szín pártol ás ban messze vidéken nincs párja. Akkor. Most ? Tempora mutantur. Mi reánk csak az emléke maradt azoknak a fényes színházi estéknek, melyekben örömét, dicsőségét és büszkeségét találta színész és közönség egyaránt. Ma. Hátrább vagyunk a Szilas-Balhásiéknál. Mai müpártolásunk határozott és erős dekadentia az ezelőtti állapothoz. Magyarán mondva szégyenünk. Sőt mi több, a jelenlegi színtársulattal szemben tanusitott eljárásunk erősen hasonlít az orvtámndáshoz. Nagy hangú pályázat hirdetésekkel ide csalogatunk egy igazán első rangú színtársulatot. S a mikor az ráakadva az erre a horogra csalétekül akasztott fényes Ígérgetésekre bejön hozzánk, akkor szépen hátat fordítunk neki. T. ez. közönség, nagyon csúnya eljárás ez. 8 mind ennek tetejébe egyes lapok kritikusai a helyett, hogy a rutul cserben hagyott társulat segítségére sietnének, legalább is nagy tájékozatlanságra valló és igazságtalan kritikai tá madásaikkal igyekeznek kikezdeni e társulat hir nevét és belenyomni még jobban az erkölcsi és anyagi deficzit hínárjába.“ Egyébként a szarvasi színházban az utolsó két héten a következő darabok kerültek színre: Florika szerelme, Oci'kay brigádé- ros, Bőregér, Lotti ezredesei, Zába, Svihákok, San Toy, Bor, Hoffmann meséi, X asszony, Lili, Sasok, Hunyadi László. Ma este a „Régi szeretőt“ adják. A társulat jelesebb erői: Nádasyné, H. Lévai Berta, Várady Margit, Ragány Iza, Almássy, Hevesi, Nádasy, Tisztái és Kalmár. Jóváhagyott alapszabály. A belügyminiszter jóváhagyásával látta el a „Békésmegyei állami tisztviselők köré“-nek alapszabályait. Gyilkosság és öngyilkosság. Lapunk múlt számában említettük, hogy Lies ka József felesége szül. Zalay Máriától különválva élt, és egyizben f. bó 20-án lelövéesel fenyegette. Ezen fenyegetődzését, daczára, hogy a rendőrség forgópisztolyát elkobozta és veszélyes fenyegetésért a kir. ügyészségnél feljelentette, a f. hó 26-án be is váltotta. Az elnyomo- rodott Licska ugyanis a feletti elkeseredésében, hogy felesége utóbbi időben nem gondozza, hanem szerinte ledér életet folytat, elhatározta, hogy feleségével végleg szakit, miért is f. hó 26-án reggel 4 órára a régi temető utczában 1544. számú lakására hivatta, hogy az ott lévő holmiját magával vigye A mig az asszony a szekrényben lévő holmiját keresgélte. Licska forgópisztolyt rántott elő és a leguggolva lévő feleségére gyilkossági szándékból lőtt s a lövés a bal hátába fúródott, a mitől az asszony megijedt, és a szobából kifutni akart, miközben Licska újból utána lőtt, s ekkor ezombját találta és lerogyott. Ezután maga ellen fordította az elkeseredett ember a fegyvert, melyből kettőt mellébe lőtt. A lövöldözés és jajgatásra oda érkezőit rendőr járőr a könnyen sebesült asszonyt és Licskát életveszélyes sérüléssel a kórházba szállította. a hol f. hó 28-án este, 2 napi kínlódás után meghalt. A gyulai ujoncz iparosítják szeptember 2L-én Ludvig József nagymagyarvárosi vendéglőjében zártkörű ujoncz-bálat rendeznek. Belépti dij személyenként 1 korona. Kezdete este 8 órakor. A gyulai csizmadia iparos-ifjak szeptember 7-én Ludvig József nagymagyarvárosi vendéglője nagytermében a csizmadia ipartársulat templomzászló alapja javára zártkörű tánczvigalmat rendeznek. Belépti dij személyenként 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a „Békés“-ben nyugtáztatnak. TŰZ Orosházán. Kis János orosházai lakos Hold-utczai háza szerdán hajnalban, kigyuladt, de a tüzet a gyorsan kivonuló tűzoltóságnak sikerült lokalizálni s igy a ház csak félig égett le. A mozdony elé vetette magát. Ezt a már nem is oly szokatlan módját az öngyilkosságnak, választotta Horváth József orosházai fiatal kanászgyerek, aki nem tudni mi okból kívánkozott alig 15 éves korában a halálba. Szerdán este Orosházán a felső temető mellett lévő átjárónál a robogó vonat elé vetette magát, úgy hogy a vonat kerekei teljesen összeroncsolták testét. Apponyi vandháti birtoka. A doboziak nem régiben arra kérték gróf Apponyi Albertet, hogy a vandháti birtokot nekik adja el. Apponyi a doboziak kérelmére levélben kijelentette, hogy mivel Vandhát a békéscsabai határhoz tartozó birtoka, azt óhajtja hogy ezen birtok továbbra is Csaba határához tartozzék. Doboz községnek azon kérelmét tehát, hogy Csaba község kizárásával az egész vandháti birtokot Doboznak adja el, nem teljesítheti. Vasúti elgázolás. Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt a napokban Pusztaszent- tornyán a községháza előtt, hol a szarvas mező- hegyesi vonatnak van egy átjárója. Folyó hó 22-én az Orosháza felé robogó vonat az említett helyeo elütött egy kocsit, melyben Madarász Mihály orosházi . lakos ült feleségével. Madarász ugyanis délelőtt fél 12 órakor át akart hajtatLi a vasúti síneken, nem vevén észre a sürü ákáczbokroktól s a sok fától, hogy a vonat feléjük közeledik. A kritikus pillanatban a vonat vezetője vészjelt adott s meg akarta állítani a vonatot — de már későn. A közelgő mozdony teljes erővel nekiment a kocsinak. Óriási ijedelem és zavar támadt erre az utasok között s alig hogy a vonat megállóit, sietett mindenki kiszállani. Rémülve látták, hogy a töltés melletti árokban egy össszetörött kocsi van, mely alatt egy férfi és egy nő fekszik, A Madarász-pár volt, a kapott ütésektől teljesen elaléltan, Dr. Steiner orvos nyújtotta a szerencsétlenül jártaknak az első segélyt, lemosatta róluk a vért s bekötözte a sebeiket. Madarász és neje szerencséjükre csak kisebb zuzódásokat szenvedtek, amely pár nap alati begyógyul. A kocsiba fogott két lovat és a kocsi roncsait a mozdony mintegy 60 méternyi távolságra tolta maga előtt. Az egyik ló az elütés után nyomban kiadta páráját, a másik is olyan erős sérüléseket szenvedett, hogy le kellett szúrni. Hogy kit terhel közvetlenül a felelősség a szerencsétlenség megtörténtéért, azt a folyamatba tett vizsgálat hivatása leeud kideríteni, de annyi bizonyos, hogy nagyban hozzájárult a szerencsétlenséghez az, hogy közvetlen a sinek mellett sürü ákáczbokrok, pár lépésre ezektől pedig az országút melletti fák állanak s az átjáróknál nincsen sorompó. A békési motoros vasút- A békésiek még mindig tanácskoznak a felett, hogy a tervbe vett motoros vasút milyen irányban építtessék ki. A legutóbb tartóbb értekezlet, amelyen azonban kevesen vettek részt, már hajlandó lenne az eredeti irány mellett maradni, a község képviselőtestülete azonban ragaszkodik a legutóbbi álláspontjához, s mig ez el nem dől, nem hajlandó a hozzájárulási összeget kifizetni. Kirabolt tanya. Andó Mátyásné, Belanka Ádám békéscsabai gazda tanyása, vasárnap templomba ment a községbe; mig odajárt, ismeretlen tettesek feltörték a tanyát és minden ingóságát elemelték. A tetteseket a rendőrség nyomozza. Baptista keresztelés. Békésen, ebben a nagy református községben, egyre szaporodnak a baptisták. A felekezetbe belépőknek újra kell megke- resztelkedniök s a héten is 8 uj tagot kereszteltek meg az Uj-Körösben. Mert a baptistáknál a keresztelés abból áll, hogy kivonulnak valamely folyóhoz s abba a keresztelendők beleállanak s midőn az ige elhangzott felettük, alámerülnek s ekként megtisztulva, válnak csak az uj egyház híveivé. — Érdekes látványosságot nyújtott a héten Békésén a lefolyt baptista keresztelés az arra járó-kelőknek. Színészet Gyulán. • Eseményekkel teljes volt ez a hét is. Dicséretére legyen mondva Zilahynak nem elégszik meg az ígért műsor ledarálásával, hanem mindenképen igyekszik a közönség igényeit kielégíteni s figyelme lépten-nyomon tapasztalható. így aztán nem csoda, ha kevés kivétellel folyton telt ház előtt játszik a társulat. A szezon egyharmadán túl vagyunk s közönségünk pártolása még mindig nem csökkent.. A hét a K. Hegyessy Mari második és harmadik vendégfölléptével kezdődött s úgy szombaton, mint vasárnap, különösen az utóbbi napon, zsúfolásig telt meg a színház s ugyancsak pótjegyeket kellett |kiadni a Katalin előadására, melyet premier voltán kívül a Zilahyné Singhoffer Vilma asszony fellépése tett a közönségre nézve vonzóvá, érdekessé. A hét végére esett a Festetlek grófné Dömjén Rózsi és a Zilahy második fellépése s közönségünk fáradhatlan pártolással övezi a Zilahy társulatát czáfolatául az egyes itt-ott mutatkozó elégedetlenkedésnek, melynek oka főkép azoknak a kielégithetlen igényeknek tulajdonítható, melyek se nem jogosultak, se nem indokoltak. Észrevétel tárgyát csak a szereposztás képezheti, a mennyiben Zilahy több jó erőt szinte kihasználatlanul »dugaszban« tartogat. Ez képezte alapját a szerdai tüntetésfélének is, a mikor a ritkán fellépő Haller Irmát virág esővel csokrokkal halmozták el tisztelői. Egyébként a héten két kitűnő operette előadása volt a társulatnak, a mi kiköszörülte a »Cornevillei harangok« csorbáját, a kiállítás pazarsága, a szebbnél szebb díszletek és kosztümök pedig vonzó keretet képeznek s minden operettet csaknem látványossággá tesznek. Örökké működnek a villamos reflectorok. szinpompában tündökölnek a szereplők kosztümjei, szinte kissé már pazarul is működik — ha kell ha nem — a vetítő masina. A jövő hét érdekessége a tatai színháztól való gyönyörű díszletekkel menő »Ember tragédiájáé lesz, melynek kiállítása, minden eddigit felülmúl, s fővárosi színháztól sem utánozható. Ez fogja képezni a jövő színházi hét eseményét, mely három egymásutáni előadásban is hivatva van telt házat csinálni. Stuart Mária. A szinkör úgy mint előtte való este igen szép közönséggel telt meg, a mely közönséget a vendég- szin észnő játéka egészen magával ragadott, a mi a sűrűn ismétlődő tapsviharból s tetszés nyílvánulásokból is kitűnt. Stuart-ot pedig ismerjük jól, hiszen sokszor volt benne részünk láthatni különböző, köztük igen jó előadásban, legutóbb tavaly, mégis újból lekötötte teljesen figyelmünket ez az est is, a melyen élvezettel hallgattuk Schiller klasszikus szépségű drámájának K. Hegyessy Mari asszony művészi előadásában nyilvánuló költészetét. A legmagasabb élvezetet nyújtott s egymagában is elég lett volna ahhoz, hogy az est sikeréhez fűződő várakozást kielégítse, Stuart Máriának a második felvonásban Erzsébet királynővel való találkozása. Hegyessy ebben a jelenetben juttatta érvényre teljes drámai erejét, a mely fenséges és megrázó volt egyszerre s a drámai hatásnak nem nélkülözte egyetlen fázisát sem. A búcsú jelenet könnyeket csalt a szemekbe, melyek ott rezegtek mindvégig, mig az előadás tartott. S a művészi játéknak legigazibb fokmérője a közönség elérzékenyülése, mert bizonyos, hogy a művésznőnek játékával be kell lopóznia a szivekbe, természetesen a költő segítségével. Hegyessy Mari megnyerte a sziveket már a hangjával, mely szépen csengett, tiszta, szép s fülnek kellemes, minden szavában érthető, kiejtése meg éppen elragadó volt, s mindehhez jött a művészi játék, a mi elragadt bennünket. Erzsébet királynő szerepét Gazdy Aranka játszotta elejétől végig nagy gonddal s minél sikerültebb alakításra való törekvéssel s ha nem Hegyessy Mari a partnere, bizonyára még jobban kiemelkedett volna játékával, a mely igy is általános elismerésben részesült. Gazdy Aranka mint a társulat fiatal hősnője, kifogástalanul tölti be szerepkörét s a közönség már is egészen megszerette. Dicséretet érdemel, bár kicsi szerepében kevéssé nyílt rá alkalom, hogy művészetét meg- ismerjük, Daróczi Ilka (Kűri) akire ügyes játékát [tekintve nagyobb szerepeket is lehetne bízni. A szokott praeczizitással játszott J. Pajor Ágnes (Kennedy) s mint Stuart hü, elválhatatlan, vele halni kész dajkája, ő az, ki eddig minden szerepébe érdekességet öntött s általában a társulat igen hasznavehető tagjának bizonyul. A férfiak közül Tér nyes mint Mortimer, a mely szerepet már tavaly is láttuk tőle, szintén jól. megállotta a helyét, bár kissé sebesen beszélt s nem lehetett sok szavát érteni, . ami rontotta a hatást, daczára, hogy a játéka igen lekötötte a figyelmet 6siky László, aki egyébként komoly, igyekvő s jó színész, ez estén Leicester szerepét teljesen elejtette, [játéka színtelen volt s a fokozat a darab cselekmé- Inyéhez képest annyira hiányzott belőle, hogy a végijelenetét nem lehetett megérteni. A többi szereplők Apróbb szerepeiket jól játszották, kivéve Németh Jánost (Melvill) aki a gyónási jelenetet csaknem elrontotta játékával. A czigány. Vasárnap este zsúfolt ház adózott K. Hegyessy Mari művészetének, ki a »Czigány«-ban búcsúzott. VRózsi szintén egyik legjobb alakítása a művésznőnek, ki ebben éppen oly kiváló, mint a legmodernebb drámában. Ezt tudta a közönség is, mert már hét órakor elkelt minden jegy s a karzati állóhelyeken annyian szorongtak, hogy több jegyet kiadni nem lehetett. S az előadás megfelelt a várakozásnak. K. YHegyessy Mari asszonyt midőn a színpadra lépett tapsvihar fogadta s egy gyönyörű csokrot nyújtottak fel neki a zenekarból A tetszés nyilvánulás az előadás alatt sűrűn ismétlődött. Békéssel (Zsiga czigány) való jelenetei a művésznőnek nagy tetszést arattak, a miben Békés-nek is igen nagy része volt. A czigányt régóta nem láttuk olyan jó alakításban, mint a Békésé volt, a ki, a mit különben már tavalyról is tudtunk róla, ezzel is beigazolta, hogy a legruti- nirtabb színészek egyike. Játéka az egész darabon keresztül öntudatos, nüanszirozott volt, nagy megfigyelési tehetséget árult el s ő rajta magán megjátszott, hogy szerepét behatóan tanulmányozta. [Nagyban hozzájárult az est sikeréhez Békéssy (Gyuri) k ki szép bariton hangjával rezegtette meg a sziveket s aratott sűrűn tapsot. Sz. Karácsonyi Mariska (Évi) kedves élénkséggel játszott, szépen énekelt s nótáit többször meg kellett ujráznia. Polgár (Márton) ezúttal is megkaczagtatta a közönséget. Kitünően volt maszkírozva s a legélethübben tudta elénk állítani a papucs alatt levő gazdát, a kivel a felesége tollat is fosztat. Polgár Sándort már többször megdicsértük s csak ismételjük, hogy a dicséretet leginkább igyekszik minden fellépésével kivívni. Alakításai mindenkor jók, eredetiek s változatosak, a mi sokoldalúsága mellett szól. Ternyei (Peti) mintha bántotta volna, hogy előadás után valósággal el kellett mennie katonának, kissé lehangoltan s hidegen játszott, a mi pedig nem szokása. Mariházi (Várszegi) megjelenése igazolta a gazdag földbirtokost, a szereptudásra azonban kevésbé fordított gondot s igy az a jelenet, a mely pedig a darab legvonzóbb része kissé vontatottan ment B. Szabó József (Ferke) csinos urasági hajdú volt. Németh János (Kurta) jó megjelenésű a színpadon, csak olyan vésztjóslóan ne forgatná mindig a szemeit s ne igyekeznék oly közel lenni állandóan a hangforráshoz recte sugólyuk. Játéka egyébként telezett s közbe-közbe derültséget is keltett. A többi szereplők is megállták helyüket. Vizözön. Hétfőn a bérlőközönségnek is végig kellett nézni a második előadásban menő »Vizözönt.« A homokkal produkált záporeső ezúttal is nagy furorét keltett, egyéb említésre méltót nem találtunk most sem a darabban, a szereplők általában jók voltak s a publikum, különösen a karzat jól mulatott a darab kedélyességein. Balatoni rege. Kedden este Herczeg Ferencznek poetikus regényes szinjátéka: a „Balatoni rege“ került bemutatásra. A kedves környezetben -mozgó, költői szépségekben gazdag darabnak azonban egy lényeges hibája van, nemcsak nélkülözi a színpadi hatást, de írója szinte szándékosan kerülni látszik mindazt, a mi a külső hatás elérésére eszközül szokott szolgálni, az erősebb összeütközéseket, hatásos jeleneteket, csatta- nós felvonás végeket. Ez lehet oka, hogy közönségünk egy része a kedvelt iró müve iránt táplált várakozásában csalódottnak érezte magát. Á darab egy színpadra vitt románcz képét nyújtja. Mátyás király (Mariházi) vidám vadászmulatság közepette tanyázik a regényes Balaton mellékén, a hol a szép várurnő Benigna (Gazdy Aranka) hozzá fordul, hogy tőle elvenni rendelt várát megtarthassa. A kalandra szomjas király ugyancsak teszi a szépet a várurnőnek, a ki arra számit, hogy a királyt a váraba csalja és ott kicsikarja tőle a vár átengedését. A pásztorórára vágyó király tervét megzavarja azonban a Balaton tündére Sió (Szabó Irma), a ki a király ellopott gyűrűjének felmutatásával elhiteti mindenkivel, hogy a király Benigna és Kinizsi (Csiky) házasságát óhajtja, a mi, miután ezek szive úgy is vonzódik egymáshoz, nyomban megtörténik és a pásztorórára érkező király felsülve látja az összegyűlt násznépet. Kénytelen
