Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-31 / 35. szám
elvi kérdést döntse el a választmány, azután határozzon a részletekben. Keller Imre kiemeli, hogy Gyula a közönség színművészet pártolása folytán mely jelentékeny állomás és szerinte Arad örülhet ha társulatának két hónapra ily helyet biztosithat. Elvileg nem lenne a kerülethez való beosztás ellen, de attól fél, hogy ha Gyula leköti magát, az igazgató nem fog úgy igyekezni és csak töredék társulattal jön ide. Köhn Dávid jelzi azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy Aradot túlbecsülték, midőn állandó színészet tartására képesnek mondották. 0 elsősorban szeretné azt a kérdést tisztázni, ki van-e zárva, hogy az aradi társulat Gyulára jöhessen ? Erre tárgyi okai vannak, nevezetesen egyik, hogy Aradon régtől fogva legerősebb társulatok vannak, másik, hogy, Nagyváradon és Szegeden katona zenekar játszik és igy Gyulára zenekar nélkül jönne a társulat. A csatlakozást csak akkor tartja helyesnek, ha a gyulai szinpártoló egylet befolyása több dologban szerződésileg biztosittatik. Gróf Festetlek Andor aggályaira nézve megnyugtatja előtte szólót; Gyulának módjában lesz mindazokat a feltételeket kikötni, a melyeket igényei kívánnak, igy a zenekar tekintetében is biztosíthatja magát, kéri, hogy az elvi kérdést döntsék el előbb. Dr. Bodoky Zoltán elvileg helyesli és kimondani kívánja, hogy Gyula város szinikerületbe való beosztásához a választmány hozzájáruljon. Dr. Fábry Sándor örömmel látja a kormánynak a színművészet fellendítésére irányuló tevékenységét. Ebben a hasznos munkában Gyula városának, a mely a kormány különös kegyéből jutott nagy színköréhez, erkölcsi kötelessége támogatni a kormányt. Ezért hozzájárul a kerületbe való beosztáshoz. Dr. Herényi Ármin a részletekben látja a dolog lényegét, mert a tapasztalat szerint bárki jöjjön is Gyulára, szabadságolásokkal és mellékszereplők játszatásával eleshetünk a jó előadástól. Eredeti nézetétől eltérve pártolja a kerülethez való csatlakozást, de a szerződésben esetleg pönálék kikötésével biztosítaná, hogy az igazgató meg is feleljen kötelezettségének. Dr. Ladies László ismerve a szóban levő három város intelligens és magas müérzékkel biró közönségét, tudja, hogy Gyula bármelyikkel sikerrel szövetkezhetik. Azért indítványozza, hogy mondja ki a választmány a kerülethez való csatlakozást és bízza meg tisztikarát, hogy e városok illetékes tényezőivel tanácskozást folytatva szerezzen értesülést, mely várossal minő módozatok mellett lehetne a kerületet megalakítani. Mészáros Kálmán ismerteti a kerületi rendszer megvalósítása körül figyelembe vett szempontokat és ajánlja, hogy a választmány már most mondja ki a Nagyváradhoz való csatlakozást annál is inkább, mert a kormány elrendelte, hogy a kerületek már a nyár folyamán megalakittassanak. A kormány és a szinészegyesület ellenőrző tevékenysége oly széles körű, hogy aggályra egyáltalán nincsen ok. Köhn Dávid visszavonva indítványát, csatlakozik Ladies indítványához. Dr. Tholdt István szükségtelennek tartja a további tárgyalást és a Nagyváradhoz való csatlakozást már most kimondani kívánja. Ambrus Sándor az orosházi színművészet pártoló egyesület képviseletében kijelenti, hogy Orosháza akkor látja biztosítottnak igényei kielégítését, ha nála erősebb állomásokkal szövetkezik, ha tehát a szóban levő városok valamelyikéhez Gyula mellé Orosháza is beosztatik, ehez ö is, az általa képviselt egyesület is örömmel hozzájárul. legnagyobb érdekében áll hazai kormányügyünknek. Kérem azért Ont — miután a kőzlekedhetés Pest és Buda közt a Duna jelen állapota miatt annyi késedelem és bizonytalansággal jár — mél- tóztassék e kéziratot haladék nélkül vizsgálat alá venni és kinyomathatás végett a megkiván- tató imprimatur-ral ellátni. Ha tán Önnek ez esetben Censori hatáskörére nézve legkisebb scrupulusa lenne, biztosítom ezennel, hogy az e kéziratom Ön általi és gyors megvizsgálásának minden eredményéért jót állok és a felelet terhét magamra vállalom, Pest, Január 12. 1847. Ön igaz tisztelője Gr. Széchenyi István. 5. Yégül Garay János koszorús költőnknek egyik legremekebb költeményeinek eredeti fo galmazványa, melyet A“-zél Zsófia úrnő épugy, mint az első küldeményéhez csatokat, magától a költő özvegyétől kapott ajándékba, A költemény a következő: Magyar költők apotheosisa. Fenzengi lantján a’ költő e’ szép hont, Édes szerelmi hangon a’ leányt; Dé hölgye, mert magyar nem érti mit mond, S honának nincs érzéke dal iránt! S ki érti köztük nyelvét nemzetének, Hánynak ragadja meg keblét az ének ? Hivság az a' mi a’ kort lelkesíti, S a’ hölgy, korának gyengébb gyermeke, Hivság mi lelke’ vágyát .szentesíti: Táncz és mulatság és egy uj zeke. Még a majdani saisonbeosztásról esett pár szó a mely után elnök kihirdette a határozatot, hogy Gyulaváros a tervezett szinikerületek valamelyikébe belép, a kerület kijelölése tekintetében megbizatott az egylet elnöksége, bogy Arad, Nagyvárad és Szeged városokban az összes illetékes tényezőkkel a csatlakozás feltételére nézve tárgyalásokat folytatván, szeptember második felében terjesszen a választmány elé kronkrét javaslatot. Ezután elnök köszönetét mondott a vendégeknek szakszerű felvilágosításaikért és az ülést berekesztette. Tanügy. Iskolai értesítés. A gyulai gymn. irányú polg. fiúiskolánál az 1902—908. iskolai évre szóló beirá sok f. évi szeptember 1., 2., 3., 4. és 5-én délelőtt 8 órától 12 óráig lesznek. A beírás alkalmával az újonnan belépő tanulók részéről a születési anyakönyvi kivonat, továbbá az iskolai és ujraoltási bizonyítvány bemutatandó. Gyulán, 1902. évi augusztus hó 29 én. As igazgatóság. A Scherer-féle hatosztályu leányiskolában az 1902—903. tanévre a beiratások szeptember hó í — 5-ig d. e. 10—12 óráig eszközöltetnek Az előadás szeptember bó 6-án kezdődik. A gyulavidéki rém. kath néptanitó-egylet népes és érdekes közgyűlést tartott augusztus 26 án Gyulán. Kny Antal ez. kanonok, békési esperes elnök vezette a gyűlést, melyen jelen voltak, mint vendégek : Rezey Sylvius békésmegyei és Meszlényi Zoltán gömörmegyei kir. tanfelügyelők, Stark Gyula nagyváradi iskola igazgató, Gróh Ferencz prépost, továbbá a békés és dél biharmegyei tanítók, tanítónők és hitoktatók számszerint 75 en s Békésmegyé- nek egy kivételével — minden községe képviselve volt. A programmot Székely Lajos gyulai tanító vezette be gondos tanulmányra valló értekezéssel a számtan tanítása köréből, gyakorlati példákkal és természetben felmutatott tárgyakkal is illusztrálva a szemléltetés fontosságát a számtanitásnál s buzdítva a kartársakat, bogy a népiskolai szám- tanitásban az időt és fáradságot ne kíméljék s a magyar népben a spekuláczió kifejlődését a számolási képesség fokozásával elősegítsék. Különösen hangsúlyozta az egyszeregy jó beemléztetését. — Kelemen László csorvási tanító, a méhészet és sely- mészet érdekében szólott, ajánlva azt a tanítóknak, hogy példát mutassanak. Felolvasása annál közvetlenebb hatást tett, mert a felolvasó mindkét téren kiváló sikerrel működik, a tanítók általános életfa ztositása — mint felszínen mozgó kérdés — volt a harmadik tárgy, mit Domonkos János ismertetett. Ő azonban nem az egyénenkinti, hanem a csoportosan, például az egy testületbe tartozók egyszerre történő biztosítása és közös — egyforma — dij fizetése mellett argumentált, aminek megvalósítása a keresztény szoczializmus megtestesítésének kérdése tekintetéből mint póldaadás, valóban hivatása lenne ama felekezet tanítóinak, kik a Krisztus szelleme szerint hirdetik a felebaráti szeretetet és akarnák azt megizmositani a népben. Bármily meggyőző erővel érvelt is a csoportbiztositás mellett az előadó, az eszme újdonsága és szokatlansága következtében most még visszautasítással találkozott, amennyiben az elnöknek amaz előterjesztése, hogy ezen ügyben egy bizottság szerveztessék, — viszhang nélkül hangzott el. A biztosítás kérdése mellett a „Gazdák biztositó szövetkezetének“ kiküldöttje, Meszlényi Zoltán, volt segédtanfelügyelő, hosszas beszédet tartott, de mivel ő az előadó által — a garanczia tekintetéből közösen és alaposan megvizsgálandó — valamelyik biztositó inMár apja igy nevelte bölcsejében, S nemesebb mit a’ férj nem keltett szivében. Testet nevelt az, szellem’ éke nélkül, A’ női lélek ennek csak rege, — És nemzedékről nemzedékre évül A’ lelketlenség gyáva bélyege. Hogy’ álljon itt fel nő -— nemesb kebellel, Magasra, szépre gyuló érzetekkel ? Avagy mi az, miért ma küzdni látod Á’ férfiút? kik keble isteni? Pénzért eladja a’ legjobb barátot, Önérdek egyetlen isten neki. Szellem helyett anyag lön ur fölöttük, Lelket, ha lámpával találsz közöttük. Szépért jóért igy nem lángolhatának, Szép’ s jó nekik csak az, mi vert arany; Nagyot, dicsőt ők nem álmodhatának Arról mi volt, arról mi lesz, mi van.' Nem álmodénak a tündér szigetről, Melly isten’ legszebb müve — nőszivekről. S eljő magasztos, ihletett kebellel Tündérhonából a’ kor’ dalnoka, Hazát, szerelmet fest lángérzetekkel S dalát visszhangozzák völgy’ s szirtfoka 1 Kettő csak a’ ki nem hallgat reája: A’ megdalolt hölgy’ s imádott hazája, Az ének újra zeng kettős erővel Kettős varázsnak bájos hangjain S a’ hallgató — keringöt kezd a növel Végig szökellve sima padlatin, — tézet javasolása ellenében a szövetkezeti eszme elfogadását erőszakolta, a kérdés magánügyi természetűvé vedlett és beható vizsgálat hiányában felőle a közgyűlés érdemlegesen nem végzett. Az igazság felemlitése tekintetéből azonban meg kell jegyeznünk, hogy a tanítók életbizbiztositása elvben pártoltatott és ajánltatott. A titkári és pénztári jelentés igazolja az egylet munkásságát, mit a népoktatás emelése és a tanítói állás javítása érdekében kifejt; a pénztár 1566 korona alaptőkével rendelkezik s az országos tanítói segélyalap és árvaházra rendes évi dijat fordít. A tanítók fegyelmi jogának kérdésében tudomásul vétetett a m. kir. kúria állásfoglalása. — Határozatul kimondatott, hogy a tankötelesek névsorának kiszolgáltatását a tanitók a tanév elejéD kérjék a községektől s a beírások végeztével a hiányzókat maguk tüntessék ki és nyomban jelentsék be, minek ha eredménye sürgősen nem volna, felebbezzenek a kir. tanfelügyelőhöz. Ezen eljárást az indokolja, hogy úgy Békés-, mint Biharmegyó- ben még mindig elég nagy a hiányzó tankötelesek száma, az elöljáróságok halogatása miatt a gyermekek későn kezdik az iskolázást éB az V. VI. osztályokba nem érnek fel, vagy túlkorosságuk miatt kimaradnak. Az osztályismételtetés elvileg helytelenittetett ugyan, de a jogosult buktatás fen- tartatik a ezzel szemben javító- és pótvizsgák behozatala czélszerünek mondatott ki. Ezen határozati javaslatok az országos bizottsághoz fognak felterjesztetni. Végül a közgyűlés köszönetét szavazott a megjelent vendégeknek, úgyszintén a felolvasóknak. A közgyűlést a Göndöcs-népkerti pa Villonban diszebód követte, hol Kny Antal elnök és Gróh Ferencz prépost plébános látta vendégül az egyleti tagokat. Tanitóválasztások. Négy szarvasi születésű tanítót, kik az idén tették le a tanképesitő vizsgát, a hót folyamán rendes tanítókká választották. Greksza György és Kozsnek István a békéscsabai ág. ev. egyházhoz, Kosswch János Mezőberónyben és Kondacs István Gádorosra szintén az ev. egyházhoz választattak meg. Hírek. Megyei távbeszélő-hálózat, a megyei távbeszélő hálózat kibővítése iránt folyamatba tett munkálatok befejeztettek s Gyula—Szeghalom között Mező- berényen át az uj bronzáramkör s Orosháza— •Vlezőberény között Kondoroson át, az uj vezeték folyó hó 22-én a forgalomba átadattak. A vármegye alispánja az uj hálózatot kipróbálván, azt teljesen jónak találta. Örvendetesen halad előre a vármegyei hálózatnak Aradvármegye hálózatával való összekapcsolásának ügye. Ugyanis Aradvármegye, város és az aradi ipar- és népbank biztosították az összekapcsolás költségeiből hiányzó összegeket. — Békésvármegyének a hozzájárulásra vonatkozó határozata most van fenn a kereskedelmi ministernél jóváhagyóé végett s mihelyt jóváhagyatik, az összekapcsolás iránt az intézkedések meg fognak tétetni. A pénzügyigazgatóság köréből. Csák György kir. tan. pénzugyigazgató 6 heti szabadságáról e hó 28-án tért vissza és az igazgatóság vezetését átvette. — Hegyi Ferencz pü. napidijas a gyulai pénzügyigazgatóság kebelében alakúit vizsgáló bizottság előtt a kezelési szakvizsgát kitűnő eredménnyel letette. Jóváhagyás. A belügyminister a vármegye alispánjának külön felterjesztésében részletezett felvilágosító adatok figyelemre méltatása folytán jóvá hagyta a törvényhatósági bizottságnak azt a véghatározatát, hogy az elmegyógyintézet építési pénztárának 4498 korona 54 fillért tevő maradványMohácsnak zengi gyászos napjait, S a hallgatóság — vig pohárt űrit I Szép, szép a’ költő élte ki tagadja ? Költőnek lenni oh mi isteni ! Korban, hazában, melly őt úgy fogadja, Hölgy s’ férfi igy nyújt’ s ily füzért neki, S hogy fürtiről azt a szél le ne fújja, Tövissel szegzi homlokára ujja. Szép, szép költőnek lenni olly hazában, Hol nyelvszakadtig hagyják dallani ; ' De ö remél, sirig remél: „talán van, Kiket lehet szebb vágyra gyújtani I“ Igen, igen vannak, szebb vágyra, gyulnak „Mi a divat P“ kérdik, s újsághoz nyúlnak. Hivság az, a’ mi a’ kort fogva tartja, Hivságon csügg a’ férfi, csügg a’ nő, — Szárnyas lovát a’ költő is eladja, S újságot ir a’ szentségettörő ! Szárnyát a’ lónak a’ vevő leszabja S hogy hasznot hajtson — hintájába fogja ! ’S ti mégsem hisztek mégsem a’ regének A’ pelikánról, melly övéiért Ketté hasitá léterét szivének, — S ont most is mint egykor még egyre vért — A’ dalnok ő — ki keblét meghasitja, S nektek dalát szivestül kiszakítja. Férjem Garay János kézirata. Garayné: A nemeslelkü bárónő kincseit a gyujai mu- zeum mint immáron kincseit, hálával és kegyelettel fogja megőrizni. összege temető létesítés czéljából Gyula városának engedtessék át. Kossuth-ünnep Békésen. Az egész országban lázasan készülődnek a szeptemberi Kossuth-ünne- pélyre. Békésen a ref. egyház indította meg a mozgalmat, a képviselőtestület folyó hó 26-án tartott rendkívüli közgyűlésén is foglalkozott a kérdéssel. A részletes tervek megbeszélése végett tegnap délután nagy értekezlet volt, amelyen a község s a társadalom minden rétege képviseltette magát. A programmról részleteket még nem tudunk. Gyulaváros képviselőtestülete tegnap délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, a mely közgyűlésen a következő ügyek nyertek elintézést. A köztemető vételére nézve érdemleges határozat hozatal határidejéül folyó évi szeptember hó 15-ik napja tűzetett ki. Az uj szénáskert eladása és vételét a képviselőtestület 38 szavazattal 2 szavazat ellenében jóváhagyta s megbízta a tanácsot, hogy a szerződéseket a vármegyéhez jóváh agyás végett terjeszsze fel. Bakró István kérvénye közmunka tartozásának törlése iránt elutasittatott, mert az adója a háza után lett kivetve. Az ipariskolai bizottság jelentése az 1901/902 iskolai évről, tudomásul vétetett. Egy békésmegyei plébános halála. Augusztus 28-án, csütörtökön halt meg a békésvármegyei köz- házban, életének 52. évében Kovács János békésföldvári plébános. Hatalmas megjelenésű alak volt, szive tele idealizmussal, egyháza és hazája iránti szeretettel, elméje korszerű eszmékkel. Mint kezdő pap évek hosszú során át működött hitoktatói minőségben az alföld legnagyobb városában : Szegeden, majd székudvari, utóbb békésföldvári plébános lett mindenütt megszerezvén hívei szeretetét és nagyrabecsülését 8 elöljárói megelégedését. A gyilkos kór, mely két éve támadta meg tüdejét, nem egyhamar tudta őt elvonni lelkipásztori hivatásától. Csak midőn állapota tűrhetetlen lett, halála előtt egy héttel szállíttatta magát a békésvármegyei közkórházba. Itt váltotta meg a jótékony halál példás keresztény türelemmel viselt szenvedéseitől. Temetése, melyre paptársai és hivei közül többen jöttek el, pénteken folyt le nagy részvét mellett. Eljegyzések. Mayer Károly városunk szülötte, a mezőberényi községi polgári iskola jeleB fiatal igazgatója eljegyezte Kapuvárott a mezőberényi polgári iskola bájos tanítónőjét, Rest l’oris-kát. — Groó Vilmos a békéscsabai főgymnasium tanára eljegyezte Farkas Rózát, a békéscsabai polgári leányiskola tanitonojét. — Varga Lajos békéscsabai posta és táviró tiszt eljegyezte Gyulán Bekker Etelkát, ifj. Bekker Mátyás czipész iparos polgártársunk bájos leányát. Kórházi bizottság ülése. Dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt szombaton délután tartott kórházi bizottsági ülés tárgyalta a kórházi igazgató rendszerinti havi jelentését, mely szerint beszámol a havi betegforgalomról, a trachomas elmebetegek elszállításáról, dr. Blum Ödön közegészségügyi fel— ügyelő látogatásáról, a folyó év végén lejáró szerződésekről s a kórház személyzetében beállott változásokról, I a jelentést részben tudomásul vette, részben annak alapján intézkedett. Ez után tárgyaltattak egyéb folyó ügyek, melyek között legfontosabb volt a kórház mennyezetének kérdése, melynél a korházi bizottság megbízta s felkérte a vármegye alispánját, hogy a kórházi bizottság határozatát jóváhagyó közigazgatási bizottsági határozatnak, minthogy a késedelem veszélylyel jár, szerezzen érvényt a mennyezetnek s vastraversekre való átépítését azonnal rendelje el. A „Debreczeni Protestáns Lap“ hirt adva Dombi Lajosnak békésbánáti esperessé választásáról, a választást következő sorokkal kommentálja : „Dombi Lajos kora ifjúsága óta bő tapasztalatot szerzett az egyházmegyei kormányzatban; édes atyja boldogult Dombi Lajos, évtizedeken át kiváló tevékenységű főjegyzője és esperese volt a Szilágyszolnoki egyházmegyének. Az újonnan választott esperes már theologus ifjú korában a szünidők alatt jobb keze volt atyjának a terhes hivatali teendők végzésében, mert hiszen akkor, mint Fábián Dániel egyházi beszédeinek előszavában irta, az erdélyi egyházkerületben a lelkészeknek (s köztük az espereseknek) a segédtartás tilos volt . . . Azóta pedig sok tapasztalatokat szerzett két egyházkerület, s ezekben 4 egyházmegye ügyeinek igazgatása körül. Erős azért a mi reményünk, hogy a megtisztelő állást annak méltóságához méltóan be fogja tölteni s keret fogva nagynevű gondnok — elnöktársával, nemes ambi- czióval érvényesíti gyakorlati ismereteit a legnépesebb egyházmegye kormányzásában.“ Segédlelkész változások. Kovács Rezső gyulai róm. kath. segédlelkész, lapunknak tehetséges, derék munkatársa Újkígyósra helyeztetett át káplánnak, helyére dr. Lestyán Adorján disponáltatott Gyulára. Gál István ujkigyósi segédlelkész pedig Nagyszalontára coadjutornak küldetett ki. Ismét meleg van, sőt melegebb, mint az igazi júliusi kánikulában volt. Egész héten át csurgott a veríték az emberről s újra kedvelt szórakozó és üdülő helylyé vált az uszoda. A hét vége felé különösen türhetlen volt a meleg. Pénteken este beborult s levegőtlen, fojtó, bénító forróságban vártuk az esőt, mely azonban cserben hagyott bennünket, reggelre kelve ismét verőfényes, forró nap fogadott bennünket. A szárazság hatása észlelhető a vege- táezión' is. Elsül, elszárad minden, i fü, fa, ember és állat egyaránt vágyik már a hüs, üdítő eső után.
