Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-24 / 34. szám
kozó fegyelmezetlenséget a véletlennek tulajdonítani, az ellen azonban tiltakoznunk kell, hogy a közönséget kísérletezésnek tegyék ki, már pedig a Parlagi Kornélia szereplését határozottan csak annak minősíthetjük, melyben az igyekezeten és jó akaraton kívül egyéb méltányolni valót nem találtunk. Enyhítő körülmény az a határozottan megállapítható indispositio, melylyel a szereplő küzdött, de még akkor sem menthető a szereposztás, mert miért nem játszotta ezt a szerepet Haller, aki minden körülmények között jobb Germain lett volna? Parlagi hangja fátyolozott, gyenge volt, játéka bizonytalan s nem ő, hanem a szereposztás hibája, hogy a darabot elrontotta. A sikertelenséget különben nemcsak az ő számlájára Írjuk. A kar fegyelmezetlen volt és gyengén énekelt, a zenekar is sokszor bizonytalan s gyenge volt, a szereplők kedv nélkül, elevenség nélkül mozogtak s Karácsonyi sem volt az a Serpolette, aminek lenni kellett volna. Szóval megfelelő operette- primadonna nélkül operettet nem lehet előadni s azért nagyon kárhoztatandónak tartjuk a Bejczy-pár szabadságolását, mert Bejczyné a Bocaccióban bebizonyította. hogy operetteben eléggé megfelel s az adott körülmények között szinte nélkülözhetetlen így minden bizalmunkat az eljövendő Rózsa Lilibe helyezzük. A színtelen előadásba Békéssy Gyula szép baritonja és Bejczi érczes tenorja vegyítettek egy kis elevenséget s Polgárt dicsérhetjük meg, a ki drámai felfogással, kiváló művészi játékkal érvényesítette Gáspár apó szerepét: — Annyi bizonyos, hogy Zilahynak az Operette előadásai renoméját egy kiválóan sikerült Operette előadással kell helyrehozni a keddi est után. Falu rossza. Vizözön. Szent István napján két ünnepi előadás volt. Délután »A falu rosszát« adták csaknem telt ház előtt, azonban meglehetős hézagos előadásban. A délutáni közönség pedig — habár féláron is jut az élvezethez, — szintúgy megkövetelheti, hogy művészi igényeit respektálják, mint az esteli. Este a »Vízözön és Noé bárkája« látványos színmű került színre. Mindkét előadást Szent István koronázásának nagy némaképlete előzte meg, a mi művészi kivitelű volt s nagyban dicsérte Zilahy ruha- és diszlettárát. A fény emeléséhez nagyban hozzájárult a villanyvilágítás is, mely a színháznál kitünően működik. Az esti előadáson a némaképlet előtt Gazdy Aranka szavalta el művésziesen Várady Antal »Szent István« czimü drámai költeményét. Szavalatát zajosan megtapsolták. A »Vízözön és Noé bárkája« látványosságai igen szépek, különösen gyönyörű volt a tündér fátyoltáncz s a hold ünnepe. Ezen kívül azonban a darab maga nem sokat ér s nem áll azon a nívón, hogy bérletszünetben lehessen adni. Kitűnt a szeegyelőre még vendég — drámai szende kedvező hatást tett a közönségre, későbbi szerepei iránt bizonyos jogosult várakozást keltvén. Maga a darab az elődje hibájában szenved, nincs benne cselekmény. Pillangó kisasszony nem tesz semmit csak vár, vár és szeret. Ez ugyan neki elég szegénynek, de a mai Ízlésű publi kumnak kevés. Persze aki nagyon szeret azt többnyire megcsalják sigy jár Pillangó kisasszony is és szerelmi bánatában megöli magát. A napi hírek rovatában teméntelen ilyen drámát találhatunk, de ez mégis megrikat, finom, érzelemteljes légkörével, naivságá- val. A czimszerep személyesitője Szabó Irma művészettel játszta meg a fiatal japáni asszonyt, annak naiv mély érzését s lelkiállapotát finoman, művészi érzékkel rajzolta meg. Bár nem énekes szereplő, a darab énekes részeiben is kellemesen lepte meg a közönséget gyenge, de finom, csinos kis hangjával. A többi szereplőknek nem sok tenni való jut mellette. Mariházyt figyelmeztetnünk kell, hogy nem halljuk a hangját. Egyébként a darab hatást tett és a gyöngébb nemet zsebkendő facsarásig elérzékenyitette, a miben nagy része volt annak a finom kifejező, melódiában gazdag zenének, mely az egész darabon mintegy melodráma szerűen uralkodik. A vörös talár. A »Király házasodik« után főkép ez az előadás meggyőzött bennünket arról, hogy mint tavaly Krecsányiék az operetteben, úgy Zilahyék a vígjátékban és drámában bírják főerősségüket. Ezt kell pedig mondanunk még akkor is, ha a vendégmü- vésznő K. üegyessy Mari asszony művészetének hatását leszámítjuk. Pedig a »Vörös talár» mint határozott irány dráma erősen próbára teszi a drámai személyzet képességét. Brieuxnek ez a világot bejárt darabja élesen, de a való élet igazságával festi a franczia igazságszolgáltatás félszegségeit, a bírák hiúságát, vágyát a feltűnésre, a mindennapi- ságból való kiemelkedésre csak azért, hogy a fekete talárt a magasabb bírák öltönyével, a vörös talárral felcserélhessék. Az iró sok apró részlettel jellemzi e beteg állapotot, mely darabjában egy ártatlan áldozatot szemel ki. Vagret államügyész régen mégérdemelte volna az előléptetést és felesége is szemrehányást tesz neki, hogy nem tud feltűnni. Mouzon vizsgálóbíró is igy van; mig végre egy gyilkossági per alakjában megjön az alkalom a feltűnésre, az előléptetés megszolgálására és a bíróság megragadja az alkalmat, hogy végre egy halálos Ítéletet mondasson ki. Ámbár a vádlottra nem lehet semmit reá bizonyítani, a bírák hiúsága már-már győzedelmeskedik az igazságon, mikor Vagret államügyészben feltámad a becsületérzés és az ártatlan vádlottat felmenteti. A per során azonban a bírák kegyetlenül feltárják Etchepare vádlott előtt, hűséges feleségének egy leánykori botlását, a miért a kiszabadult kis szerepét; teljesen megfelelő volt Daróczi Ilka (Vagretné). A többi szereplő, mint B. Szabó József (főügyész), Mariházi (Mondoubleau), Békés Gyula (La Bouzule), Polgár Sándor (elnök), Németh János (Bunerat), Gázon Béla (Ardeuil), Szabó Irma (Bune- ratné), kis szerepeikben teljes igyekezettel járultak hozzá a kitűnő előadás sikeréhez. * * * A hét műsora: Vasárnap délután Cornevillei harangok. Operette. Este: Gzigány. Népszinröü. K. Hegyessy Mari urhölgy felléptével-^ Hétfőn : Vizözön. Látványosság. Kedden: Balatoni rege. Énekes történelmi korrajz. Szerdán’: Kis szökevény. Operette. Csütörtökön: Lili. Operette. Pénteken : Váljunk el. Gróf Festetichné Dömjén Róza, a Nemzeti Színház tagjának és Zilahy Gyulának felléptével. Szombaton: Kaméliás hölgy. Dráma. Gróf Festetichné második felléptével. Erkel Béla fellépése. Erkel Béla, Erkel János gyulai főmérnök fia, ki most végezte el jeles sikerrel a budapesti színművészeti akadémiát — mint értesülünk — a szezon folyamán egy vagy két darabban felfog lépni az Erkel színkörben. A szép reményekre jogosító ifjú színész fellépése elé a közönség nagy érdeklődéssel néz. vauiuiiu ClUúl JLlCJüU. XXÁt aooíiUUJ IClJCU^a OO gjvimu keinek elvesztése felett kétségbe esve, a bírák önzésében és igazságtalanságában látja boldogságának megrontóját és ezért Mouson vizsgálóbírót leszúrja. A vendégmüvésznő a vádlott feleségét Yanetta asz- szonyt játszotta megrázó erővel. Mindössze három nagy jelenete van a darabban, de mindháromban a szenvedélyek és indulatok oly változatosságát juthatta érvényre, hogy a darab központjává lett. — Nekünk a második felvonásbeli nagy jelenetében J vizsgálóbíró előtt való kihallgatásakor tetszett ala kitása legjobban. A mikor az erőteljes egészségei baszk paraszt asszony alakjában a vizsgálóbíró előtt megjelenik és a meggyőződés konokságával védi férjét, majd múltjának felfedezése titán összeroskad, a hogy a bírónak könyörög, hogy ne ismertesse] meg múltjának botlását férjével, amint Etchepare- val szembesítve őt őszinte vallomásra birni akarja de férje ártatlanságáról meggyőződve, vad örömben tör ki és daczosan megtagadja az előbb vallottakat, az a művészi szinjáték legmagasabb foka, megragadó tökéletessége volt. De úgy is hasonlóan tökéletes volt a művésznő a negyedik felvonásban is, mikor összetörve könyörgi férjének bocsánatát, majd követeli anyai jogait,- amint megrémül férje fenyegetésétől, hogy gyermekeinek felfedi múltját, végül ahogy az eltaszitott asszony kétségbeesésével kéri számon Mouzon vizsgálóbírótól elvesztett boldogságát, elhatározza magát a bosszúra és megöli azt, á kiben élete megrontóját látja. A közönség elragadtatással élvezte a művésznő alakítását, kinek két díszes csokort nyújtottak fel. A művésznő nagy jeleneteinek méltó keretet szolgáltattak a többi szereplők, a kik egytől-egyig tökéletes alakítást nyújtottak. Első helyen kell említenünk közöttük Temyei Lajost (Etchepare.) A társulatnak ez a napról-napra emelkedő és sok szépre hivatott művésze sokoldalú képességének ismerete daczára is meglepett bennünket felfogásának helyességével, játékának színgazdagságával és erejével, sze repének oly gondos és legapróbb részleteiben is finom kidolgozásával, hogy méltán kér részt a nagy művésznő mellett is az est jelentős sikeréből. A hiúságtól elkapott, de feltámadt' lelkiismeretéből hibát jóvá tevő Yagret ügyészt Győré Alajos nagy gonddal játszotta, a darab alapgondolatát kifejezésre juttató átérzett deklamácziójáért nyílt szinen is tap sot kapott. Mouzon vizsgálóbíró nehéz szerepét Csiky László adta higgadt, öntudatos játékkal és szép sikerrel. Finom megfigyelő és jellemző képességet árult el Sarkadi Aladár, aki az öreg törvényszéki Írnok szerepét sok természetes és kedves vonással mutatta be és Tukoray Loránd Bridet mentő tanú kisebb szerepében. A nők közül F. Csigaházy Etel (Etchepare anyja) erős drámai hévvel játszotta meg Irodalom. Ingyenes diszmüajándék. A ki e czimet elolvassa, akaratlanul is Amerikára, a képtelenségek hazájára gondol. Pedig ezúttal sokkal közelebbről Budapestről, kél szárnyra e hir. A „Pesti Napló“ Magyarországnak a legrégibb, pártoktól és klikkektől teljeseu független, szabadelvű és szókimondó napilapja lepi meg vele karácsonyra olvasóit, ajándékul adván — teljesen ingyen — a gyönyörű kötésű, remek illusztrácziókkal díszített Zichy Mihály albumot. E valóban értékes és nagy irodalmi becsesei bíró müvet — melynek az Atheneum kiadásában megjelent eredetije 90 koronába kerül — a „Pesti Napló“ uj kvárt kiadásában karácsonyi ajándékul megkapja a Pesti Papló minden állandó elő fizetője. És megkapják díjtalanul azok az uj előfizetők is, á kik egész éven át fél, negyedév, vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizetnek elő a ■Pesti Napló“-ra. ____________ Ta rka képek. (Színészet. — Népkerti élet.) A hét uralkodó planétáia: a színház. A színészek és különösen a színésznők az érdeklődés központjai. Kiskopjai és nagykopjai Zilahy Gyula nagy kópé, egyszer lépett fel s máris meghódította a gyulai közönség szivét — és zsebét egyszerre. A társulat többi tagjairól még korai lenne Írni, ámbár sok ismerős van köztük tavalyról, a kik tavaly óta egész nagyságokká nőtték ki magukat. A kritika — amint természetes — az egész társulattal szemben a legszélesebb mederben megindult s ma még nem tudhatni, hogy a közönség Ízlésének — ennek a sokfejü szinész- evőnek — mint felel meg legjobban, állandó tet- zését birja-e? Úgy az egész társulattól, mint az egyes magán szereplőktől függ minden. A színházi jegyek eddig még jól keltek. A színészettel karöltve jár a népkerti élet fellendülése. A fellendülés ugyan ma még talán csak zsendülésnék mondható, de ennek oka — mondjuk a legenyhébbet — a kevésbé meleg döjárás. A népkerti vendéglős tulajdonosnöje pedig egyedül abban reménykedett: na majd ha itt lesznek a színészek, lesz itt pezsgő élet fogyni fog az étel, pezsgő. Hát csak egy kis melegítés kell még a közönségnek, s a mi késik az nem marad el. Az azonban elmaradhatna, hogy — amint már egy pár eset történt — öt czi- gány (pardon : zenész) kiáll a porondra és no- szogtatni próbálja a hangszerét. Vagy az egész banda játszón, vagy másik bandát kell szerződtetni a népkertbe. Mert nem oda banda, hogy a jobbik fele elmegyen keresni, s a másik meg éljen meg a művészetéből (1. tányérozás). Nem úgy verik a czigányt. (Harangozás. — Próbamozgósitás.) Na de ha panasz van a czigányokra, — hogy nem működnek együtt, annál kevesebb panasz lehet e tekintetbena harangozókra. Ki- harangoznak, beharangoznak, halottnak harangoznak, egyenként harangoznak, összeharangoznak, szóval a napnak minden egyes szakában s minden kínálkozó alkalomból harangoznak, sőt ha véletlenül tűz ütne ki, félre is harangoznának. A harangozók úgy látszik úgy fogják fel a kötelességüket, hogy a harangkötélnek mindég a kezükben kell lenni. Az egyházi törvény 27. §-a azonban elrendeli: a presbyterium köteles gondoskodni, hogy a harangozás tul- ságba ne menjen. A presbyterium teljesítse tehát kötelességét és vegye ki a kötelet a harangozó kezéből 1 csak akkor adja a kezébe, a mikor a harangszóra a lélek kívánkozik. Ezen kívül hangzatossá tették a várost a dobosok és kürtösök, a mi különösen a tartalékos füleknek volt 'kellemetlen, a kik most meglehetős nagy számban tartózkodnak Gyulán. Azaz, hogy csak tartózkodtak, mert apróbamozgósitással próbára tett honvédeink a próba póttartalékosokkal együtt tegnap elmentek a nagy gyakorlatra. A mozgósítási gyakorlatok, melyek minden 10—15. évben egyszer tartatnak, kitünően sikerültek s honvédeink mindenben megálták helyüket. Most üres a város s a próbára tett női szivek is üresek, mert hiányzik a katonaság. (Szerelmes aggastyán.) Ahol nincs katonaság, ott jó a polgárság is, s azok közt is akad katonás ember, — a ki szeretni tud. A legnagyobb feltűnést érte el ezen a téren az öreg Liznyiczai István Endrődön. Kerek 80 év nyomja a vállát s öreg napjaira az endrodi szegények házában nyert menhelyet most azonban kikergették a paradicsomból. Bűne az, ami Adámé volt, beleharapott az almába, pedig az alma még nem is volt érett. Bővebbet a hírrovat mond el „szerelmes aggastyán“ czim alatt. (Csabai bajnokok. — Újabb székhelykérdés.) A nemes testedző, sportot kedvelő katonás erények szintere volt Szent István napján a békéscsabai torna egyesület országos tornaünnepélye, melyet nyári tánczmulatság követett. A csabai atlétikai club már nem egy sikerült versenyt rendezett s bajnokai nem egy helyről hozták haza az első dijakat. A legelső dij azonban a mire a nőtlen bajnok urak pályáztak az a bájos mosoly volt, mely a tribünök felöl intett feléjök biztatóan egy egy eper-ajakról. Az ilyen mosolyból, ha egyszer kicseréltetett s kölcsönösen elfogadtatott, lehet olyan erős láncz szem még ha rózsa-láncznak hívják is — hogy a legerősebb bajnok sem tudja széjjel tépni. A verseny után táncz következett s ez volt a legérdekesebb verseny s tét: a bajnok szive. S bizony atléta uraim hiába küzdenek s edzik magukat mindenféle sportban, ebben a versenyben legyőzetnek s megadják magukat még a mamáknak is. Csabáról lévén szó egy újabb székhely kérdésről kell megemlékeznem, mely Gyulát juttatta diadalhoz. Ezúttal nem Csaba — és Gyula közt folyt a harcz, hanem Hódmezővásárhely és Gyula között. Hódmezővásárhelytől sikerült Gyulának el hódítani a békés-bánáti ev. ref. egyházmegye esperességi székhelyét. A siker elsősorban Dombi Lajos helyettes esperesé ugyan, a kit 48-as létére 48^szavazattal választottak meg valóságos esperessé, az örömben azonban osztoznak vele a gyulaiak is, mert az ö előhaladása dicsőségére válik Gyulának is. Az egyházi dicsőségből kijutott Gyulának kétszeresen is, mert az egyházmegyei tanácsbi- rói állásra meg dr. Bodoky Zoltán, Gyulaváros országgyűlési képviselője s lapunk főszerkesztője választatott meg 47 szavazattal. Még egy szavazat s 48-as lett volna ő belőle is. A gyulaiak azonban szeretik igy is. (Az orosházi színkör megnyitása.) Thália temploma szaporodott egygyel, az orosházi nyári szinkörrel. A színészet a vármegyében mindjobban otthonra lel. Már nem csak a gyulaiak, csabaiak és szarvasiak dicsekedhetnek külön, erre -a czélra alkalmas, jól berendezett színházakkal, hanem az orosháziak is biztosították maguknak, hogy első rendű vidéki színtársulatok vállalkozzanak a nyári szezon alatt a község szinpártoló közönségének mu- lattatására, a szinmüvészet nemes élvezetében való gyönyörködtetésére. A megnyitó előadás, mint Írják kitünően sikerült s Makó társulata iránt nagy a lelkesedés Orosházán. S a magyar szinmüvészet hivatásának magaslatán állva vívjon is ki mindenütt, ne csak a mi megyénk, hanem annak határain túl az egész országban nagy s állandó lelkesedést, hódítsa meg a sziveket, tegye rajongóvá maga iránt a haza népeit, mert addig, mig e lelkesedés, rajongás tart széles e hazában s a Kárpátoktól az Adriáig visszahangozik a taps és éljen, mit magyar művészek kapnak, nem kell féltenünk a magyarság nagy eszméjének fényes tündöklését. A magyar művészet a magyar szivekhez szól s ha talajra talál a magyarság erősségét hirdeti. (—ss —é.) Törvényszéki csarnok. A ravasz Czipó. Czipó Mihály a múlt év október havában megtartott m.-berényi országos vásáron Potoj Mihálynak adta ki magát és ezzel tévedésbe ejtvén Toryjár Mihályt, ki hitelbe átadta neki borjas tehenét, azonban többé sem a tehenet, sem a bornyjMsv’nem látta, de még az árát sem, mert a vevő,- még az nap túladott rajta s a pénzt elhasználta! A főtárgyaláson azzal védekezett, hogy az anyja Potaj leány, tehát jogosan megilleti őt az a név is és ő azt használja, amelyiket akarja, különben is megfizet a sértettnek, mikor lesz. Neki nem is volt szüksége tehénre, csak azért vette hitelbe hogy eladva, pénze legyen, a mi sikerült is. Miután a sértett megboosátott néki kijelentvén, hogy nem veszi lelkére azt, hogy érette a tömlöczbe kerüljön, a kir. törvényszék megszüntette az eljárást Czipó ellen. A libatolvaj. Szlávik András 18 éves suhancz nagyon unatkozott a múlt év vége felé még Csabán s unalmában mi telhetett tőle, nem az, hogy dolgozott volna, hanem inkább lopott s az a nevezetes, hogy csak libába dolgozott, mert amint mondá, azok jó kövérek voltak és jól fizettek és igy 5 helyről éjjeli időben, bemászás utján 11 darab hízott libát emelt el, mígnem rajta éretett s a főtárgyaláson ezért 6 havi börtönt kapott, kijelentette azonban, hogy akár mennyire ítélik, ő feleb- bez, mert most nem ülhet a fogházban, mivel a cséplőgépnél van dolga. Heti piacz. Gyula, augusztus 22-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét folyamán árváltozás nem történt, a forgalom élénk volt. Hetipiaczunkon nagyobb felhozatal mellett eladatott 50 klgrként koronában: búza (uj) .... 6‘20—6‘50-ig takarm. árpa (uj) . . 4 70—4'90-ig zab (uj)...........................1 4‘60—4‘80-ig kukoricza .... 480—4‘90-ig Szerkesztői üzenet. — czár. A kóstolóból azt következtetjük, hogy a poéma írójától jobbat remélhetünk. Est át kellene dolgozni. A szives figyelemért köszönet, egyben üdvözlet. N y i 111 é r. Külön bejáratú szép szobák folyó év szeptember hó 1-től teljes ellátással kaphatók Budapesten VII., Dob- utcza 87. szám alatt 27ú3-3 Blonder Mórnál. replök közül Gazdy Aranka (Gábor főangyal), a ki a szerephez illő fényes toalettjében igen gyönyörű jelenség volt s kedvesen játszott. B. Répássy Guszti, (Sziv-király) igen herczig volt'; Csiky Lászlónak (Noé), pompás volt a maszkja s szerepét ügyesen töltöttéi be. Mariházy (Mámor tündér) azonban egy cseppet sem igyekezett tündérhez illő lenni, ha csak abban nem, hogy nem lehetett érteni egy szót sem abból a mit mondott s mondania kellett volna. Egyébként pedig ügyes színész lenne, csak az a baja, hogy nem törődik a publikummal, a melyiknek játszik. A többi szereplők, a mennyiben a látványosságon kívül ebben a darabban egyáltalán szerepről lehet szó, mind jól játszottak, csak kissé hangosan kellett nekik súgni, a mi pedig zavarja a közönség illúzióját. Erősebb. Pillangó k a. Csütörtökön két olyan kis apróságot adtak, a mely még egy Prolog és egy félórás hosszú pauza mellett sem tudta betölteni az estét s már '/4 10-kor vége volt a színháznak, ami a publikum körében nem keltett jó hangulatot, főként azéTt, mert nem mind a két rövid darab mondható olyannak, melyekben a minőség pótolhatná a mennyiséget. Az első az Elrősobb volt. Énekes parasztdrámának jelzett daTab,de a drámát nem tudjuk benne felfedezni, mert a drámához cselekmény kell, ebben pedig C9ak cselekedet van, még pedig egy büntető törvénykönyvbe ütköző rósz cselekedet, egy szándékos emberölés, melyet András (Csiky) követ el Sándoron (Békéssy) amiért elakarja csábítani a feleségét. Legalább elcsábítaná, hogy történnék is valami, igy csak egy kis gyürkőzést látunk és egy kiáltást hallunk, mely azt jelenti, hogy Sándor lebukfenczelt a szikláról, a csalni készülő asszony meghódol az erősebbnek, am(t okosan is tesz, mert a másik úgy is perdü ... igy aztán megeszik a krumplit kettecskén, mely a scéna alatt jó puhára főhetett. — A zenés részeket — fülbemászó szép melódia — Orbán karmester szerezte, de a publikum úgy látszik nem olvas sAinlapot, különben egy pár megérdemelt tapssal honorálta volna a derék karmestert. így csak Gazdy Arankának, ki bájos és a mellett drámai, Csikynek aki sötét és rettenetes s Békéssynek aki gyáva volt de szépen énekelt, tapsoltak. A Pillangó kisasszony nagyon egyszerű, ősrégi szerelmes történet, mint azt a Prológban Göőz Aranka elmondta: „A hősnő — Pillangó kisasszony Egyszerű japáni lány • Szivének nincsen bonyodalma A lelke nem talány ... Csak él, szeret és elhagyják És ebbe szegény belehal.. A Prológ nagyon szép volt, a Göőz Aranka érzelemteljes, drámai kifejezésekre alkalmas hangjával elszavalva még szebb s az újonnan fellépő —
