Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-07-20 / 29. szám

Melléklet a „Békés" 1902.29-ik számához.

állapítható meg. A társulat romlását nem annyira a hűtlen, vagy szabálytalan pénzkezelés, mint inkább az alapszabályok abszurd volta idézte elő. Oly óriási anyagi előnyök biztosíttattak a tagoknak, mik az általuk teljesített befizetésekkel arányban semmikép sem állottak. Kiáltó példa gyanánt hozta fel, hogy több év lefolyása alatt 945 tagnak temetkezési járulék gyanánt 148,560 koronát kellett az egyletnek fizetni, holott az általuk teljesített befizetések 44,360 koronánál magasabb összegre nem rúgnak. Ily képtelen viszonyok között az egyletnek kikerülhetetlenül tönkre kellett jutnia és teljesen indokolt a 126,488 korona hiány. A mi a pénz- beszedők hűtlen pénzkezelését illeti, az most már meg nem állapítható, miután sok olyan régi könyvecske, melyekre fizetések teljesittettek, megsemmisült, vagy elveszett. Hasonlóképen nem bizonyítható az egylet vezetősége ellen emelt vád sem, mert puszta gyanuokok a bűnvádi eljárás megindítására nem alkalmasak. A vádtanács tehát az előadó javaslatához képest megszüntető határozatot hozott.

Orvos választás. Köröstarcsa képviselőtestülete dr. Berényi Imre talpasi orvost választotta meg községi orvossá.

Jutalmazás. A Békésvármegyei Közművelődési Egyesület tudvalevőleg Horváth Mihály vésztői tanítónak, mint az egyesület — Vésztőn működő — könyvtárnokának, 100 korona jutalmat adott. A megjutalmazott tanítónak a községháza tanácstermében az elöljárók s nagyszámú közönség jelenlétében Kincses Imre, közművelődési bizottság vésztői elnöke, adta át a jutalmat. Átadáskor emelkedett hangú beszédben méltatta a jutalmazott érdemeit s buzdította a további lelkes és buzgó munkálkodásra s egyúttal átadta neki dr. Lukács György főispán elnök kisérő levelét is. A jutalmazott meghatva mondott köszönetét s ezzel a szép ünnepély véget ért.

A katonák és az aratás. A hadsereg legénységének nem épen a legkellemesebb meglepetést szerzi a hadügyminiszter legújabb rendelete. E szerint ugyanis, a hadügyminiszter elhatározta, hogy aratásban való részvétel czimén senkit sem bocsát szabadságra. A rendeletnek megvan a maga története. A delegáczióban tudvalevőleg szóba került, hogy a közös hadügyminiszter aratás idejére adjon szabadságot a legénységnek, ha kéri, hogy részt vehessen az aratásban, A miniszter tavaly próbaképen két hadtestnél adott is szabadságot, a kísérletnek azonban nem volt meg az az eredménye, amelyet attól vártak. A miniszter ugyanis azt mondja, hogy csaknem mindenki élt a szabadság jogával, az arató munkában azonban aránylag kevesen vettek részt, a legtöbben pihentek. Erre való tekintettel adta ki a miniszter a rendeletet s igy a katonák az idén nem fognak aratni.

Kánikula. A héten végre valódi hamisítatlan kánikulai melegben, volt részünk. Magasra szökött a termométer és uszodába vágyott a magyar. Növelte a meleg türhetetlenségét a nyári futóvásár, mely napok tartamára porfellegbe fojtja a várost. A hosszú tél után a nyolcz hónapos fűtési idény után — ha nem is volt igazi tél — mégis örül az ember a vakmolegnek s akinek módjában áll fürdőre menekül előle, azok azonban, akiknek módjukban nincB s nem akarják váltó állományukat szaporítani, szépen itthon maradnak és olvassák a fürdői leveleket s szívják a port. Szóval meleg van

Az aratás. A búza a hét folyamán a leglaposabb fekvésű s legkésőbb vetésű réti földeken is teljesen megérett és az aratás megyeszerte mindenütt folyamatban van. A lezajlott héten is állandóan a lehető legkedvezőbb idő volt a takarásra, melynél jobbat a legkövetelőbb gazda sem kívánhatott. Történtek már próbacséplések is, noha kisebb mérvben, sem hogy azokból végkövetkeztetést von hatnánk le a termés eredménye felől, de annyi még is nyilvánvaló, hogy ez az eredmény az előhaladó munka folyamán folyton kedvezőbb perspektívát nyújt. Most már aligha csalódunk, ha a „jó közép“ termést „kitűnő“ jelzővel helyettesítjük, mert erre a szerkesztőségünkhöz beérkezett összes tudósítások jogos támpontot nyújtanak. Vannak ugyan helyek, ahol a torzsgomba s hesseni légy nagy károkat okoztak, de ezek elenyésző kisebbségben vannak a kitűnő termést adó-területekhez képest. A múlt pénteki eső jótékony hatása örvendetesen nyilvánul a tengeri vetéseken is, melyek mindenütt kitűnőén fejlődnek.

Gazdasági tudósitó. A földmivelésügyi miniszter Drexler István pusztakorhányi lakost a szeghalmi járásra nézve a gazdásági tudósitói tiszttel bízta meg.

Majdnem végzetessé válható baleset érte ifj. Endrész András józsefvárosi polgártársunkat folyó hó 15-én. A tanyán egy ló körül foglalatoskodott és a szilaj állat felrúgott, oly szerencsétlenül, hogy a gazdának állkapcsát összezúzta. Endrészt súlyos betegen szállították a városba, hol most orvosi ápolás alatt áll. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a ló rúgása egy arasznyival feljebb nem érte Endrészt, mert agyonsujtotta volna. A baleset általános részvétet keltett a jóravaló gazda iránt.

Majális a népkertben. A gyulai ifjúság felhasználva a Gyulán időző nagyszámú vakácziózó diákság tánczrakészségét és számítva azok buzgalmára, augusztus 3-án, vasárnap délután a Göndöcs népkertben nagyszabású kedélyes majális rendezésén fáradozik, melynek tiszta jövedelmét a gyulai nőegyletnek adományozza. A kedélyesnek és látogatottnak ígérkező mulatságra a meghívókat a jövő héten bocsájtják ki.

A tanítók gyermekeiért. Alig van pálya, mely több tövist teremne, mint a magyar tanítóé. Anyagi javadalma kegyelemkenyér, társadalmi helyzetében, munkájában meg nem érdemlett méltánytalansággal találkozik s e mellett egyik legfontosabb funk- czióját végzi az állami feladatoknak, a kultúra alapját rakja le, a lelket ébreszti fel, a műveletlen emberanyagból hasznos polgárokat nevel. Ő a kultúra igazi bajnoka, mert útjában sok ellenséggel találkozik. Pályája örökös küzdelem 8 az anyagi gondok mellett meg kell őriznie lelkének idealizmusát, mert nehéz munkájához csak ebből meríthet erőt. A magyar tanítónak eme működését rokonszenvvel, meg nem érdemelt sorsát részvéttel szemléli a müveit magyar közönség s örömmel nyújt segédkezet minden oly irányú akczióhoz, mely

a tanítók anyagi jólétének előmozdítására irányul. Ilyen akczió indult meg vármegyénkben most a Békésvármegyei általános tanitó-egyesület részéről, mely 4000 koronás alapítványt létesített az Eötvös- alap által fenntartott Ferencz József tanítók házánál, oly czélból, hogy ott egy „Békésvármegyei tanító egyesületi szoba“ rendeztessék be, melyben ellátást, otthont találjanak azon szegénysorsu tanító fiák, kik tehetséggel, és ambiczióval bírván, magasabb kiképzést nyerni óhajtanak. A megindult mozgalom vezetői lelkes szószólóra, melegszívű agilis elnökre találtak Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő személyében, ki erős kézzel fogott a nagy- fontosságú intézmény létesítéséhez és teljesen magáévá tette a tanítók ügyét. Társadalmunk bizonyára nem is lesz szűkkeblű a nemes czél iránt s az e czélból kibocsájtott gyüjtőivek bizonyára szép pártolásra s számos aláírásra találnak, különösen mágnásaink és nagybirtokosaik körében, kik többször tapasztalt bőkezűségüket bizonyára e nagy- fontosságú kulturális czéllal szemben sem tagadják meg. A megindult mozgalom eddigelé szép sikerekkel biztat,

A nyári vásár, — a szorgos munkaidőhöz viszonyítva — nagy forgalmú. Juhban évek óta nem volt oly nagy felhajtás, mint ezúttal, a szarvas marha- s lóvásár is élénk forgalmú volt. Vajha ugyanilyen lenne a mai belső vásár is, ami nagyon ráférne úgy a kereskedő, mint az iparos osztályra. A vásárról szóló részletes tudósítást lapunk köz- gazdasági rovatában közöljük.

Nyári mulatság az újvárosi olvasókörben. A

gyulai újvárosi olvasókör, városunk ezen legagiti- sabb társas egylete, jövő hó 10-én baogversenynyel egybekötött tánczvigalmat rendez. Az est műsorát, mely bizonyára érdekes és vonzó lesz, a napokban állítja össze a rendezőség.

Próbabál. Tóth Ferencz gyulai jó nevű táncz- tanitó e hó 27 én tartja a pavillonban a szokásos próbabálat, a melyre előreláthatólag szép számú közönség fog összegyűlni a nagy számú tanítványok ismerőseik és az érdeklődők részéről. Beléptidij 1 korona, családjegy 3 korona.

Országos tornaverseny Csabán Békéscsabán augusztus 6-án nagyszabású országos jellegű tornaverseny lesz, amelyre a programmot a múlt napokban bocsájtották szét a következő szöveggel: A békéscsabai torna-egyesület által 1902-ik évi augusztus hó 20-án tartandó „Országos jellegű tornaverseny“ sorrendje : A) Beggel : 1. Országúti kerékpárverseny. Távolság 32 kilométer. Útirány : Csaba—vészéi hid—gerlai hid—Csaba (kétszer). Indulás reggel 6 órakor. Dijak : elsőnek nagy ezüst érem, másodiknak ezüst, harmadiknak bronz érem. 2. Kardvivóverseny amateurök részére. Dijak : elsőnek tiszteletdij s arany érem, másodiknak tisz- teletdij s nagy ezüst érem, harmadiknak tiszteletdij s ezüst érem. (A vivóverseny a főgimnázium tornacsarnokában tartatik meg s 9 órakor veszi kezdetét. B) Délután : 1. Száz jardos síkfutás. Dijak : nagy ezüst, ezüst és bronz érem. 2. Megnyitó kerékpárverseny 1000 méterre. Dijak: nagy ezüst, ezüst és bronz érem. 3. Diskos dobás. Dijak : elsőnek nagy ezüst érem s tiszteletdij, másodiknak ezüst, harmadiknak bronz érem. 4. Nyújtó- és korlátverseny. Egy-egy előmutatott s két két szabadon választott gyakorlattal. Elsőnek aranyérem s tiszteletdij a torna-egyesülettől; másodiknak nagy ezüst, harmadiknak ezüst b negyediknek bronz érem. 5. 400 méteres gátverseny Csaba város bajnokságáért. Dijak: elsőnek arany érem s bajnoki czim az 1902-ik évre; másodiknak nagy ezüst, harmadiknak ezüst érem. 6. Kerékpárverseny 3000 méterre. Dijak : nagy ezüst, ezüst és bronz érem.

7. Távolugrásverseny (földről). Dijak: arany érem, nagy ezüst, ezüst és bronz érem. 8. Gerelyvetés Dijak : elsőnek tiszteletdij s nagy ezüst érem, másodiknak ezüst, harmadiknak bronz érem. 9. Rúdugrás magasra (földről). Dijak : elsőnek tiszteletdij s nagy ezüst érem, másodiknak ezüst, harmadiknak bronz érem. 10. 1000 méteies síkfutás. Dijak: elsőnek arany, másodiknak nagy ezüst, harmadiknak ezüst, negyediknek bronz érem. — Díjkiosztás este 9 órakor a Széchenyi-ligetben, ahol is a táncz- mulatságon a vendégek szívesen láttatnak. Tájékoztató. Minden verseny szám oviit s részt vehet benne minden sport egyesületi tag, ki nevezéskor egyletének titkára által aláirt igazolványt mellékel. Minden versenyző nevezésénél 4 korona bánatpénzt is tartozik mellékelni, mely azonban, ha a versenyben resztvesz, visszaadatik. A nevezések Michnay Gyula tornatanárhoz, helyettes művezetőhöz czim- zendők s tartalmazniok kell az illető versenyző vezeték- és keresztnevét, polgári állását, egyesületének czimét s versenyruházatának (ing, sapka, öv) színét. A nevezési zárnap 1902. évi augusztus hó 15-ike délután 6 óra, mely időn túl nevezések figyelembe nem vétetnek. Nevezéskor kérjük egyúttal a megérkezés idejét is jelezni, hogy az elszállásolásnál könnyebben intézkedhessünk. Az egyes ver senyek elbírálásánál a magyar kerékpáros szövetség, az országos tornaszövetség s magyar athletikai szövetség által kiadott versenyszabályok irányadók. A versenybírák Ítélkezése ellen feleb- bezésnek helye nincs. A nyújtó- és korlátverseny előmutatott gyakorlata 6—7 nappal a verseny előtt a versenyzőkkel írásban is közöltetik, miért is kérjük e versenyben résztvevőket augusztus 10-ig benevezni. Részletesebb tudósítással különben szi vesen szolgál dr. Margócsy Miklós tornaegyesületi titkár. Békéscsabán, 1902. évi julius hó 10-én. A verseny-bizottság.

Meghalt a piaczon. Szabó Mihályné mesterszállási asszony a múlt pénteken lefolyt heti piaczra bement Szarvasra, hogy egyét-mást bevásároljon. Vásárlásközben egyszer csak elszédült s összeesett. A közelben levők orvosért futottak, a ki azonban már csak a halál beálltát állapíthatta meg. Mint a vizsgálat kiderítette Szabóné halálát szivszélhüdés okozta.

A gödörbe fűlt. A szülői gondatlanságból származó szerencsétlenségek száma szaporodott egygyel. Csonka György szarvasi lakos 4 éves fia, mig apja kint volt a tanyán, anyja pedig betegen feküdt a szobában, a házuk udvarán levő szennyes vizzel telt gödör szélén játszadozott. Játszás közben a gödörbe bukott s belefűlt. A szülők ellen vizsgálatot indítottak.

Pusztaföldvár községében a földmivelésügyi miniszter által épített két állami iskolához a vallás

és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján a kir. tanfelügyelő javaslatára a napokban nevezte ki a gondnokság tagjait a vármegye főispánja. Az állami iskolák gondnokságának elnökévé Govrik István községi jegyzőt, tagjaivá pedig: Rédei Károly evang. lelkész, Kovács Jánosróm. kath. lelkész, Bolla Istvá, Fehér Antal, id. Németh József, K. Horváth Sándor, Kiss József és Hajnal Jakab lettek kinevezve. Miután azonban Govrik István községi jegyző nyugalomba vonul 1 nem sokára eltávozik Pusztaföldvárról, úgy az elnöki tisztről, mint a gondnoki tagságról való lemondását bejelentette a vármegye főispánjának.

Elcsípett lókötő. Megemlékeztünk arról, hogy Kozák Imre békésszeotandrási lakosnak, folyó évi junius 17-én a szarvasi piaczról, őrizetlenül hagyott két lo/át és kocsiját valami szemfüles tolvaj elhajtotta s Kozák Imre, ki kocsin jött Szarvasra, akarata ellenére is gyalog volt kénytelen hazamenni. A, szarvasi csendőrség f. hó 5-én az illető lókötőt Ács Gábor mezőtúri lakos személyében a dévaványai heti piaczon elcsípte s őt a szarvasi kir. járásbírósághoz kisérte be.

Szarvasi hitelbank. A Szarvason keletkezett uj pénzintézet „Szarvasi Hitelbank“ már benyújtotta alapszabályait a gyulai törvényszékhez czég bejegyzés végett. Az uj bank a működését rövid idő alatt megkezdi. Igazgatósági elnök : Dérczi Pé tér, vezérigazgató: Nagy László, az igazgatóság tagjai: dr. Belopotoczki György. Borgulya György, Borgulya Pál, Deák Ferencz. dr. Déri H., Gaál István, Janurik M. Pál, Janurik Pál, Kepenyes Mihály, Kita András, Kondacs András, Liska János, Lövi Simon, Lustyik János, Melis György, dr. Mikolai István, Mikolay Mihály, Réthy Sándor, Sárkány Pál, Scholtz Gyula, Simkó Gyula, Sonkoly Mihály, Sterbecz Gábor, Szrnka I.János; felügyelő bizottság tagjai : Borsitz Ignácz, dr. Mázor Elemér, Plenczner Lajos, Reiter Ferencz, Szi Iberatein Fülöp.

Furfangos csalás a vásárban. A pénteki szarvasmarha vásár alkalmából furfaugos módon csapta be Trán Yaszilia bagosi földmivest, ki két darab 6 éves ökröt hozott eladni a gyulai vásárra. Az ökröknek akadt is vevője Cz. Kiss Zoltán uj- kigyósi lakos személyében, aki szemügyre véve a két ökröt, alkuba ereszkedett volna Tránnal. Ez azonban egy betűt sem tudott magyarul, a vevő pedig nem tudott oláhul s igy sehogysem tudtak alkuba bocsátkozni. Ekkor megjelent egy 40 évesnek látszó, barna, középtermetű gazdálkodó kíné zésü ur, aki ügynöknek mondván magát, ajánlkozott, hogy az adásvételt tolmácskép közvetíti. Az egyezség meg is történt 179 forint 50 kr.-ban, a vevő átadott az ügynöknek 10 forint foglalót, ki aztán Tránt utasította, hogy menjen a jegyzői hivatalba a járlatokat átadni, ő addig a vevővel marad ki a jártatok átírása után kifizeti a vételárat. Trán elment és átadta az ökröket. A hivatalból visäzajövet már várt rá az ügynök s átadva neki a 10 forintból 5 öt, azt mondta, hogy ötöt megtart magának szenzáldij czimén és utasította Tránt, hogy menjen a vásárba ökreihez ott vár rá a vevő aki kifizeti a vételárat. Trán megnyugodott és kiment a vásárba, de ökreire és a vevőre nem talált rá. Hosszas keresés után akadt rá a vásárban, de midőn pénzét kérte, a vevő megértette vele, hogy azt már rég kifizette az ügynöknek, azt hívén, hogy az az eladó s ő csak hajcsár. — Persze az ügynöknek ekkorára nyoma veszett s a szegény oláh hiszékenységet és a magyar nyelvben való járatlanságot 169 forinttal fizette meg. A rendőrség keresi a csalót.

Megszökött majmok. Yalósógos majomtragédia történt pénteken délután a vásárban, ahol a Természetrajzi muzeum előtt, több majom mulattatja a vásáros közönséget. Az egyik majom ugyanis ellopta egyik anyamajom kicsinyét s az apró majommal megszökvén, a közel levő Körös felé vette útját. A majom mama űzőbe vette a gyerektolvajt, amely ekkor a hídról ledobta a kis majmot a vízbe, ő maga pedig elmenekült. A kétségbeesett anyamajom rettentő visitozást és ugrándozást vitt véghez s e furcsa tragédiának ekkorára számos nézője akadt a parton, akik közül többen segítségére siettek a majomcsaládnak és kimentvén a kis majmot, átadták a mamájának, mely nagy örömmel iramo dett el vele a közeli kerítésre, onnan egyik udvarra. Úgy fogták el nagy hajsza után egyik padláson. A tolvaj majomnak azonban nyoma veszett. A hallatlan merénylet miatt a komédia előtti majom-társa dalom körében nagy az elkeseredés.

Megégett libapásztor. Egy vidám kis libapásztor szerencsétlen haláláról értesítenek bennünket Körösladányból. Botos Károly körösladáoyi lakos kis iskolás leánya kedden a „Köröslaposon“ legeltette libáit s a közelhen pedig disznót őriztek. Időtöltével hogy megéhezett a közelben levő kanász fiú tüzénél szalonnát akart sütni. De alig ült a tűz mellé a tűz a kis leány ruhájába kapott, melyre az megijedt és futni kezdett s a kis leány a szó-szoros értőimében összeégve iszonyú kínok között meghalt.

A pásztor fiú pedig e rémes látványra ijedtében a „Körösbe“ futott, kit csak nagynehezen tudtak megmenteni a járó-kelő munkások.

Öngyilkosság. B. Nagy István körösladányi jómódú gazdálkodó f. hó 8-án a reggeli órákban saját házánál levő istállóban felakasztotta magát, s mire észrevették meghalt. Tettének oka ismeretlen.

Póruljárt tolvaj. Érdekes eset történt a napokban Endrődön. A múlt héten Czakó János endrődi korcsmáros részére nagyobb mennyiségű ital érkezett a gyomai állomáshoz. A korcsmáros Szilágyi Pál endrődi fuvarost küldte ki érte a vonathoz, aki is a szállítmányt kocsijára felrakva nagy vígan indult hazafelé. Azonban Szilágyi szerencsétlenségére útközben egy korcsmára akadt, s az ő torka sem lévén álló malom, betért a söntésbe egy pohár jóféle hűsítőre. Mig azonban ő bent hüsölt, addig egy idegen ur felült' a kocsijára és elhajtott Dévaványa fele. Szomjuhozni ő sem akart, kinyitotta az egyik pálinkával telt hordót s addig szopogatta szép csendesen annak tartalmát, mig a kocsiról tök részegen zuhant le az ut melletti árokba. Itt találta meg, a Szilágyi feljelenté sére a tolvaj keresésére indult Ziller őrmester, kinek vallatása után kiderült, hogy a pórul járt tolvaj Vieszt József, köröstarcsai lakos.

A vonat kerekei alatt. Hétfőn este Okány község határán Nagyvárad felé döczögött a viczi- nális, melynek személyzete nem vette észre, hogy

a vaskerekek alatt halálra sebesült egy kis pásztor fiú. Buta György 13 éves görög keleti vallásu méhkeréki pásztor fiú hétfőn délután libákat legeltetett a töltés mellett az okányi határban. Este felé a fiú a sínek közé feküdt s ott elaludt. A Kót felől érkező helyiérdekű vonat mozdonyvezetője' nem vette észre az alvó fiút s a vonat kerekei a gyermek bal- czombját tövében lehasitották, a gyilkos vonat tovább robogott, mert senki sem látta a kis fiú szerencsétlenségét. Késő este ily állapotban, nagy vértócsában találták meg a pásztor fiút, akit édes anyja még az éj folyamán szekéren bevitt Nagyváradra. Ott reggel a már eszméletlen állapotban levő gyermeket felvették a biharmegyei közkórházba. A vizsgálóbíró háromszor is felkereste a sebesültet a kórházban, de nem tudta kihallgatni, mert a szerencsétlen gyermek egész nap önkivüli állapotban feküdt, délután 4 órakor pedig meghalt.

Agyonlőtte magát. Orosházán Pavelka Mihály 78 éves szegény ember, ki özv. Jankó Mihályné házánál házőrző volt, halántékon lőtte magát és szörnyet halt. Tettének oka ismeretlen.

Vérmérgezés. Szomorú halála volt Deutsch Sámuel ujkigyósi kereskedőnek. Rozsdás szegbe lépett s a kis sérülésből vérmérgezés fejlődött ki, mely élte derekán, 32 éves korában a sirba vitte: hosszas, kinos szenvedések után. Az elhunyt kereskedőt felesége és négy gyermeke siratja.

Az első automobil Szarvason. Hogy Békésvármegyében is „lépést akarnak tartani“ a huszadik századdal, melyet a krónikások egy része bizonyára a gépkocsi századának fog elkeresztelni, arra bizonyság, hogy már nálunk is látható automobil. Múlt szombaton délután robogott keresztül Szarvason az első gépkocsi s mondanunk sem kell, hogy ennek az eddig még nem mindennapi látványosságnak sok nézője akadt. Az automobil, melyen két hölgy és két férfi ült, Szarvas főutczáján keresztül Csaba felé haladt.

A m. kir. postamesterek és kiadók egyesülete

a héten tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel újból Horváth János mezőberényi postamestert választotta meg az egyesület elnökévé, a ki már több mint 25 év óta vezeti általános megelégedésre az egylet ügyeit. A közgyűlés folyamán az elnök jelentést tett az egyesület menedékházának és nevelő- intézetének alapja javára Mezőberényben rendezett tárgysorsjáték eredményéről, melynek hasznát, miután a végleges leszámolás még nem történt meg csak hozzávetőleges összegben állapította meg. A tiszta jövedelem mintegy 30,000 koronára tehető.

Házasság. Yillási Erzsébet békéscsaba erzsé- bethelyi állami tanítónőt oltárhoz vezette Adorján Márton kispesti állami iskolai tanító.

Főrendörbiztos választás. Békéscsaba község képviselőtestülete Sztraka György főszolgabíró elnöklete alatt csütörtökön tartott közgyűlésében töltötte be a megüresedett főrendőrbiztosi állást. Húszon felül volt a pályázók száma, a kik közül a főszolgabíró négy pályázót jelölt ki. Nagy többséggel Hrabovszky Pál békéscsabai községi Írnokot választották meg főrendőrbiztossá. Mint halljuk a választás ellen felebbezést fognak beadni, mint hogy a jelölésnél többkérvényt nem vettek figyelembe.

Nyári mizériák. Mizériáink hála Istennek vannak bőven, úgy hogy minden szezonra jut belőlük, de azért a legnagyobb leltár mégis talán a nyári mizériákról állítható össze. Újságírói kötelességünk ezeket a mizériákat legalább is észrevenni, ha már nem tehetünk ellenük egyebet. A legújabb akvizi- czió szerint van már uj mizéria is: az utczák locsolása. Úgy látszik, hogy csak megmutogatták a népnek, hogy van a városnak locsolórostája s megkívántának vele a locsolást s aztán, hogy hő maradjon a közönség vágya a locsolás iránt, amint elkövetkeztek az igazi kánikulai napok, beszüntették a locsolást. Úgy látszik elfogyott a locsolási- alap, vagy uj gyulai közmondást akarnak teremteni, mely szerint „meleg ellen nincs orvosság.“ Szóval a héten már nem locsoltak, pedig az igazi meleg a héten köszöntött be, meg az igazi por is a vásárral, úgy hogy az ember egy órai séta után vályogvetőként tér haza. Egy másik mizéria a népkerti muzeum. Itt a „locsolási“ már megszűnt, csak a „világítási“ maradt fent, a minek megoldását, tekintve a népkerti randevúkat, nem is olyan túlságosan várja a publikum. Újabban lapunk egyik barátja újabb észrevenni való dologra figyelmeztet bennünket. A kert déli oldalán nyugat felé húzódó árok büzhödt nedvet, párolgó mocsarat tartalmaz, mely alapos csalódást hoz azokra, akik oda üdülni mennek. Hát ennek tudjuk az okát. Nevezetesen a Józsefváros végén levő zsilip elromlott és már hónapok óta hatalmas oszlopban csurog rajta a viz a holt mederbe, onnan a népkertbe, amelynek már nemcsak az árkát, hanem egész alsó részét teljesen elárasztotta, valóságos Yelenczét varázsolván belőle, természetesen csak Yeleucze piszkos vizét értve minden egyéb szépsége nélkül. Az alsó-fehér-körösi társulat — értesülésünk szerint — holnap megkezdi a zsilip helyreállítási munkálatát, ami viszont azzal a hátránynyal jár, hogy az Élővizcsatorna vizét le kell ereszteni s a felső zsilipet legalább három napra elzárni, amint hogy ez meg is fog történni. A népkert közvetlen szomszédságában lakó egyik lakos pedig csatornáját vagy pöczegödrét takarítván, az innen kikerült kőtörmelékeket tégladarabokat egyszerűen az utczára hordatta, mely a déli napon szintén igen jó illatot áraszt és növeli a sétálók poetikus hangulatát. Dehát ilyesmiket talán nemcsak nekünk kellene észre venni, hanem másoknak is.

Száznyolcz gyakornokjelölti állás a postánál.

A m. kir. posta-távirda és távbeszélőnél betöltendő 108 gyakornokjelölti állás ; melyekre most hirdetett pályázatot a kereskedelmi miniszter. Ezen állásokra az 1883. évi I. törvényczikk 14. §-a értelmében pályázhatnak, a kik középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet, érettségi vizsgával sikeresen elvégeztek, 18-ik életévüket betöltötték és feddhetlen előéletű magyar állampolgárok. A saját- kezüleg irt és kellően felszerelt pályázati kérvények a már közszolgálatban állók által felettes hatóságuk, a közszolgálatban nem lévők által pedig az illető főszolgabíró, vagy polgármester utján augusztus hó 15-ig, a szerint, ahol a pályázók alkalmaztatást óhajtanak nyerni a budapesti, kassai, kolozsvári, pécsi, nagyváradi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy zágrábi . posta- és távirda-igaz- gatósághoz nyújtandók be.