Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-07-13 / 28. szám
28-ik szám Gyula, 1902. julius 13-án XXXIV» évfolyam f 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ! ! 10 kor. —fill. Fél évre ... 5 | — Évnegyedre ! 2 „ 50 | Társadalmi és közgazdászati hetilap. L Egyes szám ára 20 fill. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő': Dr. Bodokj Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. f 1 Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fill. L ______ Dr . Schlauch Lörincz. A kiváló magyar főpap, a jeles hazafi, a tüneményszerü tehetségű tudós szónok, az apostoli lelkű püspök, a nagy emberbarát nincsen többé. Dr. Schlauch Lörincz bibornok, nagyváradi püspök csütörtök este meghalt. Benne a magyar püspöki karnak dísze, az ujabbkori magyar kath. főpapoknak egyik legkimagaslóbb alakja száll sírba, ki az utolsó évtizedben úgyszólván döntő befolyást gyakorolt az egyházi s politikai dolgokban. Egyszerű családból származott és egyedül tüneményszerü tehetségének és vasszorgalmának köszönheti, bogy a kath. egyházban legmagasabb méltóságra a bibornoki állásra küzdötte fel magát. Ha pap nem lett volna, ott ülne — írja egyik életrajzirója — valamelyik miniszteri bársonyszéken, mert Schlauch olyan talentum, akit egyetlen kormány sem ignorál- hatna. — Széles műveltség, európai látkör, kifejlett politikai érzék egyesült benne, a legszerencsésebb szónoki temperamentummal. Kitűnő jogász, mély filozóf és hires kultur- történósz volt egy személyben. Nem egyoldalú, hanem mélyreható, bonczoló elme, akinek eszméi egy szárnycsapással emelkedtek a lángész magaslatára. Gyors felfogó képesség, éles ítélő elme, aki nemcsak a dolog felszínét tekintette, hanem az okok mélyére is tudott hatni. Senki nála jobban nem tudta kiegyeztetni ama ellentéteket, melyek a vallási igazságok s a tudomány elméleti tételei között látszólag fenállanak. — Schlauch nemcsak hittudós, hanem mindenek fölött nagy socio- log is volt, egyúttal lelkes barátja a kor emelkedett eszméinek, a haladás világnézle- tének. 0 úgy tekintette a vallást, a mely megállapodott igazságaival felette áll a folytonos hullámzás alatt álló társadalmi alakulásoknak és politikai kormányformáknak. Ezek módosulhatnak a kor igényei s a fejlődés Schlauch Lőrincz 1824—1902. Nagy gyász borult a magyar katholikus egyházra. Schlauch Lőrincz bíboros, Nagyvárad aranyszáju püspöke meghalt. Elhunyta egészen váratlanul sújtja a közvéleményt éppen akkor, a midőn számtalan tisztelői reménykedve olvasták a tartósnak indult gyógyulásáról érkező híreket. Nagy tudományossága, államférfim kvalitásai, fejedelmi áldozatkészsége, mély tüzü vallásossága és hazaszeretete folytán mindenkor a magyar püspöki kar legkiválóbb tagjai közt emlegették és amióta egyházának vezérei közt foglalt helyet, alakja csak nőtt népszerűségben és tiszteletben. Királyunk is nagyon szerette és ismeretes, hogy Simor halála után éppen az udvar kegyei folytán közel volt ahhoz, hogy ő üljön Magyarország primási székébe. Másfél évvel utóbb megkapta a nagynevű főpap a bibor- noki kalapot, mellőzésével az Jegri, kalocsai és zágrábi érsekeknek. Az egyház megye őszintén meg fogja gyászolni a tudós egyházfejedelmet, aki bőkezű alapítványaival örök emléket állított magának azok kulturális életében, de fájdalmas veszteséget jelent halála az egész nemzetre is, amely mindenkor csodálta az elhunyt főpap tiszta alakját. Utolsó nagy csatáját az egyházpolitikai harczok idején vívta meg és emlékezetes marad akkori szereplése. De nem akart sohasem vezére lenni az ecclesia militansnak és hazaűságának fényes jelét szolgáltatta a nagy harczok lezajlása után és csak nemrégiben, midőn minden tekintélyét latba vetette, nehogy a katholikus autonómiai kongresszus újra eredménytelenül menjen szót. Előkelő politikai szereplése folytán törvényei szerint, de bár hogy alakuljanak is, az egyháznak rázkódtatás nélkül kell bele illeszkednie az uj társadalmi, vagy politikai rend keretébe. A milyen hűséggel és áldozatkészséggel viseltetett hite s egyháza iránt, éppen olyant tanúsított mindenkor hazája iránt. A szabad- ságharcz idején már fölszentelt pap volt, nem foghatott fegyvert hazája alkotmányáért, szenvedett máskép érte. — Mint püspök mintaképe volt a hazafias magyar főpapoknak. Nem mulasztott el egy alkalmat sem akár a főrendiházban, akár az egyesületekben, melyekben elnöki tisztet viselt, a hazafias érzések ébrentartására s ápolására. De nemcsak beszélt, hanem cselekedett is a hazáért. 0 alapította meg az első magyar kulturegyesületet. Jövedelmének javarészét a humanismus és a magyar kultúra oltárára áldozta: templomokat épített, könyvtárakat állított, népiskolákat és középiskolákat emelt. Halála nagy gyász, nagy veszteség a hazára, az egyházmegyére s Gyula városára. Igen is: Gyula városára is. Évszázadok óta Schlauch Lörincz az első nagyváradi püspök, aki Gyula városa iránt figyelmet, szeretetet és áldozat készséget tanúsított. A gyulai főgimnáziumnak, — mely Isten segítségével a megvalósulás stádiumába lépett — Schlauch Lörincz püspök egyik alapitója. És pedig alapítója nem csupán ama fejedelmi bőkezűség folytán, amelylyel önmagát és utódjait a főgimnázium fentartása érdekében lekötötte, hanem olykópen is, hogy a gimnázium létesítése elé gördült akadályok és nehézségek leküzdésében hathatós szavát és befolyását minden irányban a legnagyobb ügybuzgalommal, odaadással és teljes sikerrel mérlegbe vetette. Akik a gyulai gimnázium ügyében a megdicsőült egyházfejedelemmel érintkeztek, egyértelmüleg tanúságot tesznek róla, hogy az utóbbi két esztendő alatt a bíboros püspöknek a gyulai főgimnázium léte-, sitése leglcedvenczehb eszméje volt, amelyen a az óv jelentékeny részét a fővárosban töltötte ós itt számos kulturális ós humánus intézmény az ő fényes nevének köszönhette virágzását ós akárhányszor az ő remek szónoklatai fordították feléjük a közönség segítségét. ♦ Schlauch Lörincz bibornok született Uj- Aradon 1824. márczius hó 27-ón. Középiskoláit Aradon ós Szegeden, a teológiát a pesti egyetemen végezte. Ott, mint a papnövendókek magyar iskolájának legmunkásabb tagja, irodalmi dolgozataival széles körben keltett feltűnést. 1846 őszén levéltáros volt Lonovich Csanádi püspök udvarában, ahol Mihalovios későbbi zágrábi bibornok-órsek és Fábry későbbi kassai püspök nagyrabecsülését vívta ki. Pappá szentelték 1847 április 8-án. Ugyanaz óv júliusban Nagy-Szent-! Miklóson nyert kápláni állomást, ahol nagy buzgalommal folytatta tanulmányait, habár a közbejött nehéz politikai viszonyok nem igen kedveztek neki. 1849 szeptemberben oraviczai, 1850-ben pécskai ós ismét nagyszentmiklósi, végre temes- vár-belvárosi káplán, egyúttal a püspöki liceum- bau a dogmatika tanára és a szentszéknél a szegények ügyvéde lett. 1852-ben kedvelt tudománya : az egyházjog ós egyháztörténelem tanárává és szentszéki ülnökké nevezték ki. Búvárkodásait úgyszólván emberfölötti erővel folytatta, egészségét is megrendítette a folytonos, megfeszített szellemi munka. Ennek folytán megvált a tanári pályától és 1859-ben mercyfalvi, 1868-ban gyarmatai plébános I kerületi esperes lett. Hivatalos munkái ami szabad időt engedtek, mind tanulmányozásra fordította, különösen jog- bölcseleti, egyházjogi s müvelődóstörténelmi tanulmányokba merülvén. Ekkor kezdett a vármegyei közéletben is szerepelni s Bonnaz püspöknek is oly bizalmas papja volt, hogy plébániáján legnagyobb szeretettel és érdeklődéssel csüg- gött és amelyért semmi fáradságot nem kiméit, sőt az ügy érdekében kelletlen és kellemetlen dolgokat is elszenvedett. Alig két hónapja adtunk örömmel hirt róla, hogy a bíboros püspök főgimnáziumi alapítványát a káptalannal és a metropolita kalocsai érsekkel is jóváhagyatta, s hogy ezzel az ála-\ pitvány egyházi szempontból teljesen jogérvényessé\ vált és mihelyt az alapítvány a Felség jóváhagyását is megnyeri, — aminek kieszközlése azonban már a kormány dolga — az alapítvány minden további tárgyalás mellőzésével a püspök utódokat is kötelezi. Méltán sirathatja és gyászolhatja tehát Gyula város közönsége Schlauch« Lőrinczet, mint egyikét azon legjobbaknak, akiknek Gyula városa helyzetének megszilárdítása körül századokra kiható bervadhatlan nagy érdemei vannak. Elszállt a nemes lélek, kihűlt a nemes szív, mely hosszú életen át dísze, oszlopa volt a vallásnak és a hazafiságnak. Jsten rendelése. Bármily fájdalmas, nem zúgolódhatunk s meg kell nyugodnunk benne. Aki úgy élt, mint ő, arra nézve a halál nem megsemmisülés, hanem megdicsőülés. ^Boldog ki éltében annyi jót tehete, Hogy ki nem hal vele szép emlékezete.« Soha meg nem szűnő szeretetünk és hálás utódaink kegyelete virrasszon örök álma «fölött! Gyulavárosa részvéte. Schlauch Lörincz biboros püspök halála hire péntek reggel terjedt el Gyulán, auia távirat révén, amelyet Gróh Ferencz prépost-plébános kapott a lesújtó gyászesetről. A főtemplom nagyharangjának megkondulása s a gyászzászlónak a tornyon kitű zése felriasztotta az egész várost és mindenki — hitfelekezeti különbség nélkül — mélyen megrendülve fogadta a Gyulavárosa iránt jó indulatot és áldozatkészséget tanúsított egyházfejedelem halálhírét. A lesújtó gyászeset hatása alatt több városi képviselő a következő indítványt adta be Dutkay Béla polgármesterhez: gyakran felkereste. 1867-ben megszerezte az egyházjogdoktori koszorút: Doktori értekezése „Az egyházjavak jogczimóröl hazánkban“ nagy feltűnést keltett az irodalmi körökben. Midőn a katholikus autonómiai mozgalmak megindultak, egyházmegyéjének papsága két Ízben 1868. ós 1870- autonómiai követté választotta. Ekkor tűnt fel először (nagyobb körben. Álláspontjára nézve a nagy gyűlésen a bizottság többségének (főpapi) munkilatai mellett tartott hatásos beszédet. „Észrevételek“ czimen egy röpi- rat jelent meg, állítólag Ghyczy Kálmán tollából, a többség munkálatai ellen ; erre Schlauch egy válasz-szal felelt s nyugodt, tárgyilagos fejtegetéseivel méltó ellenfélnek bizonyult be a kitűnő tollú publiczistáiral szemben. E szereplése által annyira macára vonta a magasabb körök figyelmét, hogy [872-ben csanád-egyház- megyei kanonokká nevpztók ki. Kanonoki állásában, megszabadulva kz aprólékos teendőktől, még nagyobb buzgalonjmal látott a tudományos foglalkozásokhoz. Nyugalmát azonban nem ^sokáig élvezhette, mert 1873. évi márczius hó 17. szatmári püspökké neviztók ki. 1877-ben elnöke, 1894-ben tiszteletbeli ehöke lett a Szent László Társulatnak, a melynea közgyűléseit, iráDytadó megnyitó beszédeivel, j melyek a legfontosabb kérdéseket éppen idejében egy-egy nagy szabású tanulmányban hozzák) tisztába, nagy eseményekké tette. Ez időtől már a magyar-püspöki karnak vezéralakjai kiizé tartozik. Különösen a főrendiházban nem volj fontosabb, kivált az egyházat érdeklő tárgy, ainelynek vitájában egy- egy feltűnő tudományi) s kimagasló ókesszólásu beszéddel ki nem vett» volna részét. A közoktatási törvény, a zsidói és keresztények közötti házasságra vonatkozó .törvényjavaslat s az egyházpolitikai újabb tönlények tárgyalásai közben Tekintetes Polgármester ur! Dr. Schlauch Lörincz bibornok, nagyváradi püspök ur O Eminentiájának Isten kifürkészhetlen akaratából történt gyászos halála, pótolhatlanul nagy csapás a hazára, az egyházra, az egyházmegyére, de fájdalmas veszteség Gyulavárosára is. A boldogult egyházfejedelem a nagyváradi megyés püspökök között mondhatni az első és egyetlen, aki főpásztori nemes érdeklődést és áldozatkészséget tanúsított Gyulavárosa iránt. A hitközségi főgimnázium egyik alapitóját gyászolja benne, aki nemcsak anyagi áldozatokkal járult a főgimnázium létesítéséhez, hanem kiváló tekintélyével és lángoló ügybuzgalmával egyik hatalmas tényezője volt annak, hogy a Gyulavárosára nézve életbevágó fontosságú kulturális intézmény létesítése elé gördült nehézségek ’ minden irányban leküzdessenek és az ige testté váljék. Gyulavárosa közönsége hálás szívvel fogadta a nagylelkű főpásztornak iránta tanúsított nagy jóságát és nyílt titok, hogy szivek mélyéből fakadó bál ás érzületét azzal óhajtotta némileg bizonyítani, hogy jótevőjét Gyulavárosa díszpolgárának fogja megválasztani. A halál — végtelen fájdalmunkra és vigasztalan bánatunkra — megakadályozta e város közönségét, hogy szeretetet, tiszteletét és hódolatát az élő egyházfejedelem iránt ily módon kifejezésre juttassa. Szeretetünk, tiszteletünk, hódolatunk a halál küszöbén azonban végtelen kegyeletté alakul át, amely kegyeletben osztozik osztály- és hitfelekezeti különbség nélkül Gyulavárosa minden hű fia, Gyulavároga.egész közönsége. . Eme kegyeletünkből kifolyólag tisztelettel indítványozzuk, határozza el Gyulavárosa képviselőtestülete, hogy : 1. Dr. Schlauoh Lörincz bíboros püspök elhalálozása fölött érzett legmélyebb részvétét — a dicső halottnak Gyulavárosa iránt tanúsított nemes jósága s áldozatkészségének hangsúlyozása mellett — jegyzőkönyvileg megörökíti. 2. Eme legmélyebb részvétéről a nagyváradi főt. lat. szert, káptalant jegyzőkönyvi kivonatban értesíti. 3. A városháza erkélyére nyolez napra gyászlobogót tűz' ki. 4. A végtisztességen küldöttségileg képviselelóvülhetotlen dicsőséget szerzett az egyháznak, hazának s nevének. A kötelező polgári házassági javaslatra a király felszólítására készített memoranduma a küzdelmeknek mondhatni tengelyévé vált. 1884. a vaskorona-rend L osztályú lovagja, 1885-ben a budapesti egyetemen tiszteletbeli theológiai dr., 1886-ban római gróf ós pápai trónálló főpap, 1887. április 8-án nagyváradi püspök, 1893. június 12-ón bibornok, első a nagyváradi püspökök sorában. Úgy a szatmári, mint a nagyváradi egyházmegyében a bérmálás kiosztása alkalmával mindig maga intézett szent beszédet a bórmá- landókhoz ós egyház megyéjének összes kormányzati és szentszéki ügyeit személyesen vezette. Uj templomok, iskolák, lelkészségek hirdetik egyes számtalan jótéteményein kivül apostoli buzgalmát. Szatmári püspök korában megszerezte a hires Török-féle nagy könyvtárt s ezt a szatmári egyházmegyének adományozta, mire ott a Laurentiana könyvtár létesült belőle. Szat- máron nagy anyagi áldozatokkal rendbehozta az internatussal egybekötött tanitóképző-intózetet, a nagyváradinak pedig saját házat szerzett; 1891. Nagyváradon kisdedóvónőkópző-intózetet alapított, 1896-ban 30,000 forintot adományozott Debre- czen városának nagy szabású apáczazárda létesítésére a magasabb nőnevelés érdekében. Előbb a nagyváradi egyházmegye szükségleteinek fedezésére 100,000 forintos alapítványt tett; a szi- lágysomlyói katkolikus gimnáziumot nagy anyagi áldozattal rendbe hozta s évi fenntartási költségeinek mintegy harmadrészét viselte ; a deb- reczeni s a gyulai katholikus főgimnázium létesítésén is sokat fáradozott. Szent László király halálának hótszázados évfordulója alkalmából, melyet országos ünneppé tett, székesegyházának Xjcip'U.zils: mai számálioz fél Itt melléklet Tan csa-tolTra,.
