Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-06-15 / 24. szám

24-ik izám Gyula, 1902. junius 15-én XXXIV. évfolyam. r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, lioya a lap szellemi részét illetS közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ! I 10 kor. — fill. Pél évre ... 5 | — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül. Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kőhn Dávid. f----------------1 Kia dóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gynlán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fül. __________Jh Ta név végén. Mint ujonganak, mily örömrepesve vár­ják a fiuk, a leányok a tanév végét. Mert hiába, tiz hónap hosszú idő s ezalatt sok álmatlan éjszakát kellett tölteniök, kivált azoknak, kik estéig nem tanulták meg lecz- kójöket s a lelkiismeret nem hagyta aludni őket. A kik szorgalommal, komoly akarattal tanultak az iskola-esztendő alatt, méltán meg­érdemlik a két havi vakácziót. Az olyanok kellőkép fölhasználni, élvezni tudják a szün­időt. Czélszerüen osztják be a napokat, min­denre marad idő. Kis séta, kis szórakoztató, müvelitő olvasás, játszás, tornázás és sok egyéb. A vakáczió csakis a törekvő, buzgó, lelkiismeretes tanulók részére szól, a kevésbbé szorgalmas tanulónak amúgy is volt része szünidőben, mikor iskolába járt vagy nem járt, mert vagy henyélt vagy játszott, tanu­lásról szó sem volt, aztán ha az év végén megbukik 1—2 tárgyból, a szép nyarat, a szünidőt kell fölhasználnia a tanulásra, hogy javító vizsgálatot tehessen. Meg is fogadja az ilyen kötelességet nem ösmerő tanuló, hogy csak Isten segítse a pótvizsga letevé­sén s a jövő esztendőben oly szorgalmas lesz, mint még nem volt. Néháuyan meg is tartják e fogadkozásukat, de egy jó csomó marad a régi. Ezért jó ám komolyan venni az iskola esztendőt, mikor sok oly dologról kell lemon­dani, ami szívfájdalmat okoz nekünk. No de a tanulást sem kell a végletekig vinni, sem a tanító, tanár nem kívánja, hogy szüntele­nül vágjad a könyvet, marad még mindig annyi idő napközben is, hogy egy-egy órács­kát más hasznos és a lelket nem mételyező dologra is lehet forditani. Már a szülőkre való tekintetből is tanul­janak az ifjak, lányok, mert mily mérhetetlen szívfájdalmat okozunk édes szülőinknek, ha látják, hogy hanyagok, gondatlanok vagyunk, hiába dobják ki azt a drága tandijat és nehéz munkában megkeresett filléreiket, melyeket T Á. R O Z A,. Kritikák. Budapest, 1902. junius 13. Tekintetes Szerkesztő ur ! Az unalmas nyári hőségben — ne vegye rossz néven — más szórakozás hiányában ál- betüztem becses lapját s abból két dolog ragadta meg a figyelmemet; az egyik a dobozi templom­szentelés, a másik a békési szoczialista gyűlés leirása; szives engedelmével azt akarom elmon­dani, hogy ez a két esemény miért ragadta meg figyelmemet. S ha netalán igénytelen soraim al­kalmasak arra, hoey a nagyhatalmú sajtó utján a közönség tudomására is hozassanak — amit bölcs megítélésére bízok — a nyár folyamán a hőség hatása alatt, a mikor az emberek többet szoktak egymásnak megbocsájtani, csupa lusta­ságból, nehány igaz és őszinte szóra felfogom még keresni a Szerkesztő urat. De ezen rövid (úgy tessék érteni nekem rövid) bevezetés után áttérek a dologra : Dobozon Wenckheim Dénes gróf templo­mot épitett s I „Békés“ leirása szerint a templom 88000 forintba került 1 (úgy látszik a „Békés“ még nem tért át a korona értékre) hazai munka, karcsú vörösmárvány oszlopai borossebesi anyag­ból valók, — belseje valóban remekmű, külső kiképzése kevésbbé sikerült, a tagolások között sincs összhang, a torony csinos, aranyozott. Idáig a dolog egészen rendben van s teljes elösmeréssel kell lennünk azon nagy áldozat- készség iránt, a melyet a nemes gróf ezen tem­plom építésével tanúsított; — de ezután jön a fordulat, azt Írja tovább a „Békés“, hogy „a ránk költöttek, nem látnak eredményt, haladást. Vegyenek a rossz tanulók példát a szor­galmas diákokon, nemcsak immel-ámmal, hányivetiséggel, muszájból forgassák a köny­vet, hanem kedvvel, igaz lelkiismerettel s látni 'fogják, hogy nem is oly nehéz ez vagy az a tárgy, mint első pillanatra gondolták. Ne higyje azt senki, hogy a szülő, a tanító oknélkül foddi. az csak jóakarat, nincs ebben rossz szándék, nem követelnek olyas­mit, a mi lehetetlen, de elvárják jogosan, hogy tanulj, ha boldogulni akarsz! Használjuk fel tehát kellőkép az iskola­évet, hogy a nyár beköszöntésekor, mikor pár hét.múlva a vizsgálatokon átalesünk, zavartalan boldogságban tölthessük a vaká­cziót. Hisz egykép öröm úgy a szülőre, mint a diákra a vakáczió, ha ez jó eredménynyel vizsgázott. Igazán csak úgy lehet föhasználni a szünidőt, ha tanultunk, dolgoztunk, ipar­kodtunk. A vakáczió arra való, hogy kipihenhes­sük az év izgalmait, fáradalmait; uj erőt nyerhessünk a jövő évi munkához, hogy friss egészségben neki lássunk újólag a mun­kához, mert dolgozni kell, hogy emberekké váljunk: hogy igaz, tetterős férfiakká legyünk, mert ilyenekre szüksége van a hazának, a nemzetnek, a társadalomnak. A közigazgatási bizottság ülése. — Junius 9. — A közelgő kánikula meglátszott már a köz- igazgatási bizottság ülésén. Rövid tárgysorozat, cse­kélyebb vitázó kedv adták meg az ülésnek a nyári jelleget úgy, hogy kevéssel 11 óra után befejezést nyert az ülés. Jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. üaimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Somossy Zsigmond h. pénzügyigazgató, Jantsovics Péter árvaszéki elnök, Zlinszky István közgazd. előadó, Haviár Lajos kir. főmérnök, gróf Almásy Dénes, Ladies György, Keller Imre, dr. László Elek, dr. Zsilinszky Endre, Rosenthal Ignácz és Yarságh Béla bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után dr. Daimel Sándor főjegyző felolvasta a május hóra vonatkozó alispáni jelentést,mely a következőleg hangzik: templom az Alföldön egyik kiváló építészeti alkotás Szidek bécsi építész müve. “ Ez már azután nem helyes s nehéz elkép­zelni, hogy mikép lehet hazai munka a Szidek bécsi építész müve s bizony nem csak a templom tagolásai között nincs meg az összhang, de saj­nosán nélkülözzük az összhangot abban is, mikor egy magyar főur templom építésénél csak a napszámos munka hazai, de a raü bécsi építészé. Éppen most mikor a magyar építészek anyagi helyzetéről annyi panaszt hallunk, a mikor országos építkezések történnek csak azért, hogy a magyar építész ipar válságos helyzetén segít­sünk, mikor Bécs részéről annyi üldözésben ré szesül a mi magyar, ne méltóztassék ezt szivére venni a nemes grófnak, hogy bizony nekünk, nagyon, de nagyon láj, hogy egy magyar főur dobozi temploma bécsi építész müve, hiszen ha a budai Mátyás templom renoválása, a lipótvárosi bazilika, a ferenezvárosi templom mind magyar épitész müve lehet, talán a dobozi templom ter­veit is képes lett volna magyar épitész elkészí­teni. Én és a hozzám hasonló millió pénznélkü­liek lelkesedünk a magyar iparért, de egyikünk­nek sem lesz soha i76ooo koronánk templom építésre, de mi lesz a magyar iparból, ha a mi magyar főuraink, a kiknek van erre pénzük, a magyar föld jövedelméből, magyar földön, a ma­gyarok Istenéhez német épitészszel emeltetnek templomot. Ez az, tisztelt Szerkesztő ur, ami a torony csúcsát és a mi sziveink hangulatát nyomasz­tóvá teszi. A »Békés“ második hire az, hogy dr. Dar­vas Mihály, Mezőffy János és Dévény Miklós budapesti szocziáldemokratákat Békésen ven­dégül látta ebédre Kecskeméti Ferencz függet­Méltóságos Főispán Úr 1 Tekintetes közigazgatási Bizottság 1 A folyó évi május haváról szóló rendszerinti jelentésemet a következőkben terjesztem elő. 1. Közbiztonság A múlt hó folyamán a személybiztonság álla­pota nem volt kedvező, amennyiben ez a vármegye területén összesen 6 esetben támadtatott meg, és pedig: Békésszentandráson, Öcsödön, Békésen, Mező- berényben, Gádoroson, Körösladányban 1—1 esetben A vagyonbiztonság még több ízben zavartatott meg, részbon betöréses lopás, részben kisebb-nagyobb lopások elkövetése által. Előfordult lopás Gyulán 2 esetben, Endrődön 1, Békéscsabán 1, Kétegyházán 1, Öcsödön 2, Köröstarcsán 1, Gádoroson 1, Szeg­halmon 2, Körösladányban 1 esetben, vagyis a vár­megye területén összesen 12 esetben. A tettesek ellon a nyomozások azonnal megindittattak, s rész­ben eredménnyel befejeztettek, részben folyamatban vannak. • Baleset 3 Ízben fordult elő, u. m. Békéscsabán, Békésen és Mezőberényben 1 —1 esetben. Az elő­fordult balesetek közül azokban, amelyekben vét­kes gondatlanság, vagy gonosz szándék ismérvei látszottak fenforogni, a bűnügyi nyomozási eljárás megindittatott. Öngyilkosság követtetett el Békéscsabán 2, Köröstarcsán 2, és Füzesgyarmaton 1 esetben. Tűz összesen 10 esetben volt. Ebből 1 tüzeset volt Gyulán 1, Endrődön 1, Békéscsabán 1, Dobo­zon 2, Békésen 1, Pusztaföldváron 1, Csorváson 2, Pusztaszenttornyán. A tüzek által okozott károk jobbára kisebb értékűek, s majdnem minden eset­ben biztosítás folytán megtérültek. II. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A vetések állása jóllehet erre a múlt hó elején napirenden volt fagyok cs hideg időjárás rossz hatásai voltak, a beállott kedvezőbb időjárás jblyfán javulásnak indultak. Azonban a kapás növények a hideg időjárás miatt igen hátramaradtak, és alig fejlődtek, úgy annyira, hogy például a kukoricza vetések egy részét némely helyen fel is kellett szántani, s azokat újra be kellett vetni. Egyébbiránt a gazdasági munkálatok közül a kapálás, széna kaszálás és gyűjtés voltak illetve vannak folyamatban. A munkások helyzete most már a tavaszi munkálatok idején javul, habár lassan, mert mun­kát keveset kapnak, a most időszerű kevés gazdasági munkák szakában. Munkaadók és munkások között súrlódások nem fordultak elő, a munkások között elégületlenség jelei meg nem nyilatkoztak. A május hó l-ső napja rendben, minden demonstrátió és ünnepségek nélkül folyt le. lenségi képviselő s az ebéd utáni szónoklatot a népnek mindegyik vándor-apostola azzal kezdte, hogy dicsérte Kecskeméti kiváló tulajdonságait. Osmerem annyira a szoczialdemokratákat, hogy annak a dicséretnek nem lehet oka az ebéd, — Kecskemétit ösrnerem annyira, hogy az ebédet nem azért adta, hogy megdicsérjék, erre a dicséretre tehát más ok nem lehet, mint az elvek közössége, — ami nem volna baj, ha, véletlenül Kecskeméti nem volna a független­ségi párt tagja, a mely párt ellen, ádáz dühvei küzd a szoczialdemokrata párt, csak a legutol­sót említve, ott volt a gyomai választás. A nemzetközi jogban ösmerek ugyan olyan jogszabályt, bogy a lobogó fedi az árut, de azt már még sem vagyok hajlandó elhinni, hogy a függetlenségi párt lobogója fedje a szoczialisták áruit, amint az Békésen történt. Ebből azután okulhat Várkonyi, jövőre lépjen fel ö is függet­lenségi programmal, akkor megválasztják s vá­lasztás után lehet ő is szoczialista. A p le t y k a. A pletyka férfiról kivánok szólani. A nők-; nél, tekintve az ő bájaikat, ez a szellemtelen szóra­kozás kevésbbé megrovandó. De a férfit nem menti semmi. A pletyka nő is legyen bármily bájos, csúnya, de nem olyan veszedelmes, mert hamar kiismerik s a szerint a mint köztudo­másúvá válik, hogy egyik másik bájos szájacska. milyen mérvben űzi ezt a sportot, értékelhető. A férfi pletykázó azonban olyan, mint az éhes szörny : mindennap egy ártatlan áldozatot követel. Hány család, hány egyén lelkének szivja ez napról-napra az erejét ? mert e pletyka a csa­lád, az egyén becsületéből s tisztességéből táp­lálkozik. E helyen meg kell emlékeznem arról, bogy a folyó hó 1-én Békésen a munkások nagyobb népgyülést tartottak, helyzetük megbeszélése és orvoslása ezé íjából, a mely népgyülésen mintegy 2000—2500 ember volt jelen. A gyűlésen az újon­nan szervezett socialdemokrata párt is képviseltette magát éa pedig Darvas Mihály, Mezőfi Vilmos és Dévényi Miklós által. E kiküldöttek általánosságban ecsetelve a mun­kások mostoha helyzetét, oda concludáltak, hogy minden baj és a nehéz helyzet orvoslásának egye­düli módja a socialdemokrata párthoz való csatla­kozás, mint a mely párt egyedül van hivatva a kis gazdák és kisiparosok baján eredményesen segíteni. Békési munkások részéről a gyűlésen szóvá tétetett a nagy munkahiány, a melynek eloszlatására egy határozati javaslatot nyújtottak be és fogadtattak el, a mely szerint az intéző körök közbenjárását kérik ki arra nézve, bogy még a bekövetkezendő aratás idejéig is valami munkát eszközöljenek ki a munkások részére. A gyűlés teljes rendben folyt le, hatósági ellenőrzés mellett. Különben pedig a vármegyében a munkás szerződések kötése kendben folyik, s alaposan re­mélhető, bogy a munkásoknak komolyabb munkás része nem marad szerződés nélkül. Az ipar és kereskedelem terén említésre méltó mozzanat fel nem merült. III. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam, azokat rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket beutazták, s azok pénz és ügykezelését megvizsgálták és ellenőrizték. A jelentést a bizottság tudomásul vette, egy­szersmind feliratot intézett a m. kir. belügyminis- terhez, hogy a csendőrörsök tervezett szaporításával egyidejűleg Békésvármegye területére külön szárny- parancsnokságot is szervezzen. Ozv. Bakó Jakabnénak temetési járulék és segély iránt benyújtott kérvényét pártolólag terjesz­tették fel a belügyministerbez. A vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügg május hónapban még mindig kedve­zőtlen, habár az előbbi viszonyokhoz viszonyítva jobb volt, mert a fertőző betegségekben történt megbetegedések száma 320-al kevesbedett. Ural­kodó betegség a légzó szervek burutos és gyuladá- sos bántalma volt, leggyakoribb halálok a tüdővész és a gyermekeknél a burutos tüdőgyuladás. A he­veny fertőző betegségek közül előfordult a diphtheria 16 megbetegedéssel 7 halálozással, a vörheny 50 esetben 14 hilálozással, a kanyaró 797 esetben 39 halálozással, a hasi hagymáz 4 esetben 1 halálo­S miből áll a pletyka, a mely félelmesebb s veszedelmesebb a mythologiai Minotaurusnál, mert ennek legyőzésére egy Theseus elég volt, de a pletyka ellen nem elég az egész társada­lom szövetkezése s csak is úgy szűnhet meg ha senki sem lesz, aki hódoljon neki. A pletyka meghatározása nehéz. Kell hozzá mindig egy egyén, aki tervszerűen űzi. Az ilyen pletykázó rendesen olyan egyénekre pályázik, a kik erkölcs, jellem s egyébb tulajdonságok­nál fogva fölötte állanak. Ezeknek fölényét te­hát le kell rontani s erre legalkalmasabb a pletyka. A kiszemelt áldozatról, a kinek termé­szetesen sejtelme sincs arról, hogy mi készül ellene s honnan várható a veszély, valaki olyan feltevéseket kezd állítani mint tényeket, amelyek ha hitelre találnak, elégségesek arra, hogy az illető — áldozat — tisztességének és becsületé­nek ártsanak. Ha hitelre találnak. Ez tehát a második főtényező és ez egyszersmind a pletyka művészete. A pletykázók azt már tudják, hogy mit, hogyan és kinek kell először elmondani, hogy az hitelre találjon. A többi azután jön magától. Egyszer csak elkezdenek itt is, ott is suttogni hallottátok, hogy mi történt ? S mikor már min­denki tudja a legfrissebb híresztelést, az áldozat még akkor sem tud semmit, mert olyan jó barát még nem volt (vagy ha van hát olyan ritka mint a fehér holló) aki megmondaná a barátjá­nak a szemébe, hogy hallod, te rólad, vagy a családodról, ezt meg ezt beszélik a városban, mit szólsz hozzá. A pletykázó egyének rendesen szellemtele­nek, sőt sokszor együgyüek, akik épp; n azt lesik, hogy mások mit beszélnek s mit csele- kesznek. Egyébként ügyesek. Sokszor hallanak másoktól, akik szellemesebbek, egy-egy személyi Xjapvmls: mai számáiioz fél Itt xnellélslet van csatolóra.

Next

/
Thumbnails
Contents