Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-06-08 / 23. szám
gitségért s csak faosszas keresés után akadtak rá, a mikor a megjelent dr. Reé helyettes községi orvos már csak a halált konstatálhatta. Szoczialista-gyülés Békésen. A budapesti szo- czialdemokraták közül dr. Darvas Mihály ügyvéd, Mezöjjy Vilmos, Dévény Miklós részvételével vasárnap délután Békésen szoczialista gyűlés volt a bérház előtt. A kiváncsiak közül igen sokan verődtek össze. A fővárosi szoczialisták e három ismert alakja először is látogatást tett Kecskeméty Ferencz ev. ref. lelkész és országgyűlési képviselőnél ki őket ebédre vendégül látta. A délutáni szónoklatnál aztán a vándorapostolok mindegyike azzal kezdte, hogy dicsérte Kecskeméty kiváló tulajdonéit, ki a nép érdekében ismételten felemelte szavát a kép- viselőházbau. Beszéltek a munkásnép helyzetéről s arról, hogy mi okozza mostoha helyzetüket, s okoskodásul oda lyukadtak ki, hogy a föld igazságtalan felosztása okozza a munkahiányt. Ha az állam megváltotta a regálét, váltsa meg a földbirtokot is s engedje azt át a népnek használatra. Igazságos megadóztatást, ingyen gyógykezelést és gyógyszert követeltek előterjesztett határozati javaslatukban. A szónokok nem nagy hatást értek el; a rend a gyűlésen, melyen Popovics főszolgabíró mindvégig jelen volt, nem zavartatott meg. Az orosházi nyári színkörre nézve a belügyminiszter tudvalevőleg fentartotta a jogát, hogy az idei első saisonban ő állapítja meg a színigazgatót, aki abban jogosítva lesz előadásokat tartani. A belügyminiszter már rendelkezett is, nevezetesen Makó Lajos debreczeni színtársulatának juttatta Orosházát, mely rendelkezéssel az orosházi társadalom teljesen meglehet elégedve, mert Makóban kipróbált igazgatót, társulatában pedig elsőrangú testületet nyer, mely oly előadásokat fog produkálni, minőben Orosházának — aréna hiányában — már évtizedek óta nem volt osztályrésze. Az orosházi aréna építési munkálat különben — értesülésünk szerint — serényen halad ésalapoB remény van rá, hogy e hó végéig teljesen be lesz fejezve. Makó már julius hó folyamán megakarja nyitni az arénát. Árlejtés. Gyulaváros előfogatozására három ajánlat érkezett be és pedig Braun Dávid előfoga- tos hajlandó a város előfogatozását 5 előfogattal évi 3150 koronáért, 7 előfogattal, melyben a két városi orvos részére kiszolgáltatandó előfogat is bele van számítva, 4350 koronáért. Oprics Mihály 5 előfogattal évi 2450 koronáért, 7 előfogattal 4450 koronáért. Schwimmer L. Adolf 5 előfogattal 1800 koronáért, 7 előfogattal 3200 korona évi haszonbérért elvállalni, a gazdasági szakosztály a holnap tartandó közgyűlésnek a Schwimmer L. Adolf 1800 koronás ajánlatát véleményezi, míg az orvosok részére 400—400 korona átalányt véleményez adni. Jegyzőválasztás Füzesgyarmaton. A Füzes- gyarmaton nyugdíjazás folytán megüresedett másod jegyzői állást vasárnap töltötte be a község képviselőtestülete a Csánki Jenő főszolgabíró elnöklete alatt tartott tisztújító széken. Tizenhárom pályázó közül a többséget képező 26 szavazattal a képviselő- testület Beke Albert eddigi vésztői másodjegyzőt választotta meg és igy legközelebb Vésztőn lesz jegyzőválasztás. Gyulai élet. — Uborkaszezon uborka nélkül, térzene porral, esküdtszéki tárgyalás, közmühely telep, fülemile-fütty. — És most benne vagyunk nyakig az uborka- szezonban s az uborkaszezon Gyulán azt jelenti, hogy mig máskor tulajdonképen nem történik semmi, most hivatalosan is nem történik semmi. Az utczákat megfekszi a por s a nap süt oly melegséggel, a minő melegség csak egy ió éves szerelmes bakfis szivében található. Akinek pénze van, elmegy üdülni, akinek pedig nincs pénze, az itthon marad és szidja a polgármestert, amiért nem locsoltatja az utczákat és keservében i—2—9 pohár sört locsol le a torkán, a mi tekintettel a meleg időre, egészen szolid mulatságnak tartható. Egyéb ismertető jelei Gyulán és környékén a szezonnak nincsenek s még az első czápa megjelenéséről sem .írhatunk, mert Gyulán tudvalevőleg nincsenek czápák. És igy akár le is tehetném a pennát, ha a jó emberek nem gondoskodnának arról, hogy az újságíró is ember, hadd legyen neki is kenyere s igy még az uborkaszezonban is történik valami. A héten például esküdtszéki tárgyalások voltak, a mi szintén nem tartozik a legutolsó kánikulai mulatságok közé, mert hiszen ott hallhat az ember olyan rémes dolgokat és eseményeket, amitől megfagy benne a vér és elhül hallatára, a mi meleg időben kellemesnek mondható. De azért szegény esküdteket, akiket ebben a melegben szólitott J usticia munkába, kevesen irigyelték ebben a nagy melegben s náluk talán csak a vádlottnak volt még szánandóbb helyzete, ámbár sokan irigyelték a helyzetét ebben a nagy melegben, mert „hüvös“-re került. Az üdülésnek e módja azonban, daczára olcsó voltának, jó társaságoknál nem ajánlható. Egyébként az esküdtszék egész hét folyamán működésben volt, a mi érdekességén kívül azért is érdekes ránk nézve, mert emeli a gyulai idegen forgalmat, hiszen a vigécztörvény behozatala óta a vendéglősök be akarták csukni a fogadóikat, azóta nincs Gyulán idegen forgalom, a minek legjobban a gyulai kereskedők örülnének, ha persze nem úgy történt volna, hogy a mit eddig vigécz utján rendelt a publikum, most levél utján rendeli s ebből a gyulai kereskedőknek egy és ugyanaz a haszna van. A gyulai kereskedelem és ipar terén is nevezetes lépés történt a héten, a mennyiben a gyulai villamüzemü közmühelytelep létesítésére vonatkozólag ankéteztek a megyeházán, a mely intézmény ha meg lesz, Gyula ismét egy lépéssel gurul előre a haladás mezején s még majd behozza azt, a miben a múltban elmaradt, ámbár ha a gyula—barakonyi vasút sebességével haladunk, úgy haladásunk nem lesz mondható nagyon rohamosnak. Az első térzene is meg volt a héten. A Tóni bandája megkezdte a szezont s szerdán este 6 órától | óráig megtartotta az első térzenét.! Azért mondom, hogy a Tóni bandája, mert aj publikum nem tartotta meg, úgy látszik, még nem birt tudomással róla. Ezután minden héten lesz és pedig szerdán délután 6 órától 8 óráig s szombaton esti 8 órától 10 óráig. Egyáltalában észlelhető azonban, hogy a népkertet nem igen pártolják az idén, különösen az intelligens osztály van gyéren képviselve az esteli sétákon, a mit első sorban talán annak lehet tulajdonítani, hogy nem öntözik a népkertet s igy üdülés helyett port nyel a sétáló. Ezen az egy dolgon segítene egy vizipuska, a mit talán nem is olyan nagy rimánkodásra átengedne a tűzoltóság. Lehet azonban, hogy a publikum beleunt már a sétába, mint a hogy a mi publikumunk bele szokott unni mindenbe s ez esetben az állapotokon hat vizipuska se segít. Mindenesetre azonban kívánatos volna, hogy az öntözéssel kísérlet tétetnék, ez talán nem is kerülne olyan borzasztó nagy összegbe, hogy tisztán e miatt a város csődöt mondjon s az öntözést pedig úgy a népkert, mint a közönség érdeke, köztisztasági, közegészségügyi, szépészeti és egyéb szempontokból megkívánja s nem mindenkinek van „parkszerű“ kertje, hogy otthon üdülhessen. Erről a parkszerű kertről jut eszembe a legújabb kánikulai csendélet, mely két tiszteletreméltó öreg ur között folyt le,, kik kíméletlenül összezördültek a „fülemilefütty" miatt. A két öreg ur ugyanis egy udvarban lakik s a lakás tulajdonosa, midőn házát kiadta, „amely a hirdetés szerint kastélyszerü s kertje parkszerű“ volt, mindkét lakónak kijelentette, hogy a kert az övék. Jött egy harmadik lakó s annak is odaígérte a kertet, s jött volna még tizenhat lakó, annak is odaígérte volna a kertet, melynek állítólagos jövedelme felért a lakbérrel. így történt, hogy az egyik lakó a kertet bevetette krumplival, a másik meg muskátlival. Kikelt a krumpli is, meg a muskátli is s a két öreg ur összeveszett. S az egyik kihányatta a krumplit, a másik meg a muskátlit. Most már a kertben nem volt semmi, de béke sem volt. írtak a tulajdonosnak, hogy kinek van igaza s a tulajdonos úgy tett, mint ama bölcs biró és azt mondta, hogy „nekem fütyül“, vagyis az egyik lakónak azt irta, hogy a kert csakis az övé, a másiknak meg azt, hogy a kertet csak neki van jussa bevetni. Az igazságszolgáltatásnak e módja persze még nagyobb perpatvart'okozott s a két öreg ur most megy „birót busitani“, hogy kinek is szól hát a fülemile ? —re. Törvényszéki csarnok. A törvényszék elnöke szabadságon. A gyulai! kir. törvényszék elnöke Novák Kamill kúriai bíró 6 heti szabadságidejét megkezdvén Abbáziába utazott. Távolléte alatt az elnöki teendők ellátásában V. Szakmáry Arisztid kir. Ítélőtáblái biró helyettesíti őt. Előléptetés. A gyulai kir. törvényszék egyik kiváló biráját, ki hosszabb idő óta a felebbviteli tanácselnöki tisztét is ellátja, fekete Józsefet az igazságügy minister a VIII. fizetési osztály első fokozatába léptette elő. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Martos József ügyvédet Gyula székhelylyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette, Kicskal Mór szeghalmi ügyvédet pedig más kamara területére történt távozása folytán abból kitörülte, továbbá, hogy dr. Körpel Károly ügyvédjelöltet, mint dr. Külley Pál orosházi, Lukács Izsó ügyvédjelöltet, mint dr. Szemző Gyula szarvasi és Sál József ügyvédjelöltet, mint dr. Berényi Ármin gyulai ügyvédnél joggyakorlaton levőket, az ügyvédjelöltek lajstromába felvette, úgyszintén hogy Major Simon ügyvédjelölt dr. Kóhn Mór gyulai ügyvéd irodájából dr. Berényi Armin gyulai ügyvéd irodájába lépett át. Esküdtszéki tárgyalások. — Júniusi ülésszaka — Hétfő óta újból rendkívül mozgalmas élet ural- kodik a gyulai kir. törvényszéken. E napon nyílt meg az esküdtszéki tárgyalások júniusi ülésszaka, mely a tárgyalásra kitűzött bünperek számát tekintve sokkalta élénkebb az összes eddigieknél. Nem kevesebb mint tizenegy bűnügyben kell az esküdtszéknek ítélkeznie. A már ösmertetett ügyekhez a héten még egy gyilkosságTterült, melyet legutoljára, junius 13-án fognak tárgyalni. E héten a tárgyalások iránt a szerdai nap kivételével nem mutatkozott különösebb érdeklődés a közönség részéről. A hallgatóság padjai a tárgyalások folyama alatt, ha nem is állandóan, de sokszor csaknem teljesen üresek voltak s csupán a szerdára kitűzött Bainé férjgyilkossági kísérletének tárgyalása keltett nagyobb szenzácziót, a mit a tömött padsorok bizonyítottak. Azonban éppen ennél az érdekes bünpernél, valamint a csütörtökön tárgyalt gyermekölési szenzácziónál a közönség kíváncsisága nem nyerhetett teljes kielégítést, miután a bizonyítási eljárás során olyan momentumokat kellett megvilágítania, melyek erős pikantériát tartalmaznak s a törvényszék elnöke a kir. ügyész felszólalása folytán, gyakran zárt ülést rendelt el. A hallgatóság kénytelen, kelletlen távozott a teremből, elesvén olyas dolgok meghallgatásától, melyek talán legjobban érdekelték volna. A csütörtöki ülésből csaknem teljesen kivolt rekesztve a közönség. Ez alkalommal a tárgyaás a tótnyelvü vádlottak és tanukkal tolmács segélyével folyt. A nagy hőség mellett, mely junius 1-én beköszöntött, a tárgyaló-terem levegője elég tűrhető. V. Szakmáry Arisztid törvény- széki elnökhelyettes intézkedései folytán a nagyterembe csak belépő-jegy felmutatásával lehet be jutni. Ez intézkedés már csak azért is helyes, mert ez által ki van zárva az eshetőség, hogy a terem zsúfolásig megteljék, a mely körülmény tavaly nyáron nem egyszer előfordulván, nehezen elviselhetővé tette a benntartózkodást, nemcsak a közönségnek, hanem maguknak az esküdteknek és a tárgyaló bíráknak is. A tárgyalásokat felváltva : V. Szakmáry Arisztid, Hubay Lajos és dr. Tholt István vezeti. A héten 6 ügygyei végzett az esküdtszék, melyek közül ötről részletes tudósításunk itt következik : Megölte az üldözőjét. — Június 2. — Hugyecz János csaba-erzsébethelyi fiatal legény cseléd volt a kigyósi uradalomban, hol a jószágokat kellett gondozkodnia. Múlt év végén az uradalom vadászatot rendezett, melyre sok hajtót fogadtak fel. A hajtok között volt Remes K. János rovott előéletű ember is, ki Hugyeczczel összeszólalkozván, megfenyegette, hogy »vérét veszi.« A vadászat befejezése után is gyakran hallotta Hugyecz barátaitól, hogy Remes Kotlár gyilkos tervet forral ellene. Deczember 29-én Hugyecz átment Csabára revolverét is magával vivén, mivel eltökélt szándéka volt Remest, ha az élete ellen tör: megölni. Csakugyan igy történt. Az nap délután Hugyecz barátaival korcsmába ment, hol alig hogy leültek egy asztalhoz, megjelent kiengesztelhetlen ellenfele: Remes Kotlár. Hugyecz midőn Remest belépni látta korcsmába, felkelt helyéről és kifelé indult, Remes utána. Száz lépést sem haladhatott az utczán, midőn Remes utolérte s megakarta támadni. Hugyecz nehány lépést hátrált, majd előrántván revolverét, háromszor Remesre lőtt. A harmadik lövés megölte Remes Kotlár Jánost. Ezután Hugyecz önként jelentkezett a hatóságnál. Röviden ez a története annak a bünpernek, mely a junius 2-án összeült esküdteket foglalkoztatta. Az esküdtbirósági tárgyalásokon V. Szakmáry Arisztid táblabiró elnökölt, mellette szavazó birák- ként: dr. Tholt István és Hubay Lajos működtek. A jegyzői teendőket Misley Kálmán törvényszéki aljegyző látta el. A vádhatóságot dr. Liszy Viktor kir. ügyész, mig a védelmet dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd képviselte. Rendes esküdtek lettek: Ifj. Kapta János, Deutsch Jakab, Kovácsik János, Fried Lipót, Sztojanovits Gyula, Z. Tóth Sándor, Kován M. Endre, Sperlagh Ignácz, Maczák Ádám, Michnay Gusztáv, Hódy Károly, Kertész Gábor. Pótesküdtek : Biró Károly és Kocziszky Mihály. Az elnök az esküdtszék megalakulása után először a vádlottat hallgatta ki, majd utána a nagy számban beidézett tanuk vallomásaira került a sor. IJgy a vádlott, mint a tanuk előadása körülbelül megegyezik azzal, a mit fentebb a gyilkosság előzményeiről és lefolyásáról elmondottunk. Délután elhangzott a vád- és védbeszéd, mire az esküdtek visszavonulván, meghozták verdiktjüket. A bíróság a következő főkérdést intézte az esküdtekhez : »Bünös-e vádlott abban, hogy ölésre irányuló szándékkal, melyet azonban előre nem fontolt meg, Remes Kotlár Jánost forgópisztolylyal karjára és fejére intézett lövésekkel megölte ?« Az esküdtek a feltett kérdésre hétnél több szavazattal igennel feleltek s ennek alapján a törvényszék Hugyecz Jánost erős felindulásban elkövetett gyilkosság bűntettéért 3 évi Jegyházra és 5 évi hivatalvesztésre ítélte. Az Ítélet azonnal jogerőre emelkedett. Titokzatos haláleset. — Junius 3. — Múlt év deczember 3-án történt, hogy Molnár József bucsatelepi lakos 17 éves leányát, Juliánnát reggel halva találták a házban. A szobában, hol a leány hált, a falakon és az ablak függönyén vér- cseppek voltak láthatók, a fiatal leány testét a mellig elszenesedve, a boglyakemencze mellett félig fekve, félig ülve találták, nyakán fojtogatásra valló' nyomokkal; az ágy felerésze pedig elégett. A titokzatos eset részleteinek kideritése végett a hatóság vizsgálatot rendelt el, melynek során kiderült, hogy a leányt Nyakó Károly 24 éves mezei munkás ölte meg. A gyilkos állítása szerint úgy történt az eset, hogy deczember 2-án este Füzesgyarmatról Bucsa- telepre ment Molnár József házához, ki a Springer uradalomnál tanyáskodott. Az öreg távol volt a háztól, otthon csak a 17 éves Julcsa leányát találta, kivel sokáig beszélgetett, elmondván azt is, hogy meg szeretne már házasodni. Erre a leány tréfásan odaszólt neki: »ügyan minek kendnek az asszony, hiszen nem tudja eltartani !< Nyakót a leány eme szavai annyira felingerelték, — különben is ittas állapotban volt, — hogy dühében a fali óra kilós vaskörtéjével a leány fejére sújtott, a mitől ez meg- tántorodva feléje esett s mikor magától ellökte, a fiókos szekrényen álló petróleum-lámpa felrobbant és az ágy tüzet fogott. Erre Nyakó ijedtében kifutott a szobából. Ez a gyilkosság képezte a második nap tárgyalási anyagát. A bíróság ugyanúgy alakult meg, mint az előző napon. A vádat Liszy Viktor királyi ügyész emelte Nyakó ellen, a védelem pedig dr. Follmann János ügyvéd kezében volt.Rendes esküdtekként szerepeltek : Reisz Kálmán, Deutsch Jakab, ifj. Kapta János, Meixner Frigyes, Haan Béla, Kocziszky Mihály, Kertész Gábor, Braun D. Ádám, Buzsigan Tivadar, Kovácsik János,; Fried Lipót, Hódy Károly. Pótesküdtek voltak: Blascsok Gyula és Kován M. Endre. Vádlott kihallgatásakor beösmerte bűnösségét, csupán azt tagadta, hogy a gyilkosságot szándékosan követte volna el. Ezzel szemben a tanuk nagyrésze terhelő vallomást tett. Az esküdtekhez a következő két főkérdés in- téztetett: 1. Bünös-e Nyakó Károly abban, hogy Molnár Julcsát szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal megfojtotta? 2. Bünös-e Nyakó Károly abban, hogy szándékosan a gyújtogatást megkezdette azzal, hogy az ágyat petróleummal leöntötte ? Az első főkérdésre igennel, a második főkérdésre, valamint a mellékkérdésekre is nemmel feleltek az esküdtek. A határozatot Haan Béla, az esküdtek főnöke hirdette ki. A törvényszék az esküdtek verdiktje alapján Nyakó Károly szándékos emberölés bűntettének elkövetéséért 10 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre' ítélte. — Az ítélet nyomban jogerőssé vált. . Szándékos emberölési kísérlet? — Junius 4. — Ifj. Strincz Sándor kondorosi bérlő a múlt év tavaszán gyanúba vette a testvér Kasnyik András és Kasnyik György szarvasi lakosokat, hogy a tanyáján sürü egymásutánban előforduló lopásokra ezek ösztönzik cselédjeit. Gyanújának alapjáról meggyőződést szerzendö cselhez folyantodott. Megbízta Dudás András bérest, hogy mig ő lesben áll, hívja tanyájára a Kasnyik testvéreket és adja át nekik a kamrájából általa már előzetesen e ezélza elhelyezett búzát és tengerit, mintha ezt az ő tudta és beleegyezése nélkül tenné, megérkeztekkor pedig adjon jelt, hogy Tajta érhesse Kasnyikékat az orvgazdaságon. Dudás gazdája megbízásához híven járt el s a Kasnyik testvér-pár belement a kelepczébe. Múlt év márczins 24-én este 7 óra tájt, az előre megbeszélt időpontban megjelentek ifj. Strincz Sándor tanyáján a gabona eltulajdonítása végett. Alig kezdették meg azonban a gabonának zsákjaikba való áttöltését, a Dudás András által értesített ifj. Strincz Sándor előjött leshelyéből s a kezében levő revolvert Kasnyik Andrásra szegezve, rákiáltott: — Az Istenedet, ki vagy! megállj, mert meghalsz 1 Kasnyik András a veszély érzetében megragadta ifj. Strincz Sándor jobb karját s testvérét szólította: — Gyere, üssük agyon! Erre elsütötte revolverét, mitől a Kasnyikok megijedvén, futásnak eredtek. Strincz Sándor a kiállott izgalmaktól teljesen megzavarodva, ekkor újból felemelte revolverét s még három lövést küldött a menekülő Kasnyik testvérek után. A lövések egyike Kasnyik György jobb hónalját találta. A golyó a vattával bélelt nagy kabáton keresztül fúródott belé s nyolez nap alatt begyógyult, könnyű sérülést okozott. A kedden tanácskozó esküdtszék előtt jelent meg ifj. Strincz Sándor, kit a kir. ügyész előre megfontolt szándékos emberölés kísérletének bűntettével vádolt. Az esküdtbirósági tárgyaláson Hubay Lajos elnökölt; szavazóbirák voltak : Fekete József és dr. 1 holt István; jegyző Misley Kálmán; közvádló Tóth Ferencz kir. alügyész; védő dr. Berényi Ármin, a sértett Kasnyik György képviselője dr. Martos József ügyvéd. Rendes esküdtek: Deutsch Jakab, Biró Károly, Reisner Ede, Haan Béla, Kocziszky Mihály, Hódy Károly, Sperlágh Ignácz, Kovácsik János, Michnay Gusztáv, Stojanovics Gyula és Z. Tóth Sándor. Pótesküdtek: Kertész Gábor és Stark Adolf. A bizonyítási eljárás délben befejeztetvén, délután, midőn az ülés újból megnyílt, a bíróság megállapította az esküdtekhez intézendő kérdések szövegét, mire elhangzott a vád és védbeszéd. Az esküdtszék a feltett kérdések közül háromra válaszolt. A gyilkosság kísérletére megállapitptt 1-ső főkérdésre nemmel feleltek az esküdtek, A második kisegítő kérdés igy hangzik: — Bünös-e ifj. Strincz Sándor vádlott abban, hogy Kondoroson 1901. év márczius 24-én este Kasnyik Györgyre ölési szándékkal, anélkül azonban, hogy ezt a szándékát előre megfontolta volna a bűnjelként szereplő forgópisztolyból 4 lövést intézett, mely lövések közül egyik Kasnyik Györgynek jobb hónalját érte. de ennek folytán Kasnyik György halála a vádlott akaratán kívül eső okból be nem következett, rajta csupán 8 nap alatt gyógyult testisértést okozott ? Erre a kérdésre az esküdtek 7-nél több szóval igennel feleltek. A jogos védelem tulhágására feltett arra a külön kérdésre, hogy: ifj. Strincz Sándor vádlott, akkor, amidőn Kasnyik György sértettnek 4-szer utána lőtt és rajta testisértést okozott, a jogos védelem határait félelemből, ijedtségből, vagy meg- zavarodottságból hágta-e túl úgy, hogy ennek következtében cselekménye nem büntetendő ? — szintén igennel felelvén az esküdtek, a törvényszék ifj. Strincz Sándort az ellene emelt vád és következményei alól felmentette. ügy a kir. ügyész, mint vádlott és védő az ítéletben megnyugodtak s igy az jogerős. Meg akarta ölni az urát. — Junius 5. — Tóth Zsófia békési paraszt szülők gyermeke, 1888. év január 5-én szülői akaratára feleségül ment Baji.Imre békési gazdához, öt-hat évig békességben éltek egymással a házastársak, amidőn egyszerre csak megjelenik az asszony előtt régi imádója, Csávás Imre, kivel a bűnös szerelem útjára tévedt. A Csávás Imrével folytatott viszonya azonban hamar tudomására jutott a férjnek s ettől fogva nagyon rosszul bánt feleségével, egy Ízben el is kergette magától, majd újból kibékültek, de csak rövid időre s 1901. év május 7-én az asszony külön lakást fogadott. Ide eljárt hozzá Csávás Imre, később férje is, ez utóbbi egyre kérlelte az asszonyt, hogy térjen vissza hozzá, mindent megbocsát neki, sőt az ellen sem lesz kifogása, ha Csávással továbbra is fenntartja a viszonyt. így történt, hogy 1901. augusztus 16-án Bajiné újból visszatért férjéhez. A kívánt békesség azonban nem következett be a házasfelek között. Pár nap múlva újra előkerültek a czivakodások, összetűzések. Baji Imre, kiben erősen dolgozott a féltékenység kiijja, napról-napra szidalmazta, sőt gyakran meg is verte a feleségét. Ez a gyötrelmes, örömtelen élet érlelte meg az asz- szonyban azt a sötét gondolatot, hogy megöli hitvestársát. Gyilkos szándékának végrehajtására 1902. év január 19-ik napját választotta. Az említett nap estéjén békésen elköltötték a vacsorát, majd az ura kívánságára bort hozatott a korcsmából s vacsora után kettesben körülbelül másfél liter kerti bort fogyasztottak el. Azután lefeküdtek. Baji'Imre rövid idő alatt mély álomba merült. Az asszony ébren volt, felkelt ágyából s miután meggyőződött róla, hogy az ura mélyen alszik, kiment a kamarába, honnan a Csabán vásárolt hat lövetű forgópisztolylyal kezében, tért vissza. Lassú léptekkel közeledett férje ágyához, ott megállött s az ura jobb halántékára czélozva, elsütötte a fegyvert. Baji Imre a dörrenés után nyöszörgést hallatva felébredt s az időközben ágyba bujt feleségét hívta segítségül, ki eleintén úgy tett, mintha aludna, majd később oda ment hozzá, kivitte az udvarra és segített neki a vért lemosni. A golyó a jobb járomcsontba fúródott s csupán 31 napi gyógyidőt igénybe vett sérülést okozott. Ezért került Baji Imréné született Tóth Zsófia az esküdtszék elé, mely csütörtökön, folyó hó 5-én foglalkozott ezzel a bünügygyel. A tárgyaláson újból V. Szakmáry Arisztid táblabiró elnökölt s kívüle a bíróság tagjai: Hubay Lajos és dr. 7holt István voltak. A jegyzőkönyvet Szabó László törvényszéki aljegyző vezette. A vádhatóság képviseletében dr. Liszy Viktor kir. ügyész, a védelem részéről pedig dr. Beréngi Ármin ügyvéd jelent meg a tárgyaláson. Az esküdtszék a következőleg alakult meg : Rendes esküdtek: Reisz Kálmán, Kovácsik János, Meixner Frigyes, Haan Béla, Michnay Gusztáv, Kertész Gábor, Sulyok Ede, Chovan M. Endre, Biró Károly, Blascsak Gyula, Hódi Károly és Stark Adolf. Pótesküdtek''. KocziszkyMihály és Kolozsvár^Elek.
