Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-05-18 / 20. szám
alkalomhoz illő szép beszédben. Az elhunytban Szabó József törvényszéki hivatalnok édes atyját gyászolja. A boldogult derék hazafi porai nyugodjanak békében! Megfojtotta a gazdasszonyát. Elvetemült fiatal gyilkos rémes tette izgatja Szentandrás községét. Egy alig 20 esztendős szolgalegény Csik György a békésszentandrási tanyáján lakóözv, Csik Jánosné oselédje kiszámított kegyetlenséggel meggyilkolta a gazdasszonyát, csupán azért, mert az valamely mulasztása miatt megdorgálta őt. Ozv. Csik Jánosné a férje után reá maradt gödény-halmi tanyáján gazdálkodott, szolgának fogadva Csik György 20 éves legényt, kivel sokszor kénytelen volt perelni, ha hanyagságon érte. F. hó 8-án reggel is valami hanyagság miatt perelni kezdett cselédjére, kit ez annyira dühbe hozott, hogy a hirtelenül kezeügyébe akadt kapával gazdasszonyára sújtott. Az ütés fején találta Csiknét, elszédült s a földre esett. A neki vadult Csik látva, hogy gazdasszonya a földön hever, iszonyú elvetemültséggel rá rohant a védtelen nőre és elkezdte térdelni. Kétségbeesett küzdelem fejlődött ki Csikné és megtámadója között. Az emberi érzésből kivetkőzött szolga vérben forgó szemekkel térdelt le zsákmányára, teljes erővel ütötte, verte a szegény halálra szánt asszonyt s végül megfojtotta. Ott lehelte ki lelkét a szerencsétlen asszony a bestia karmai között. A gyilkost ki önként jelentkezett a csendőrök vasraverve szállították a szarvasi járásbíróság fogházába. Hogy mennyi czinismus és megátalkodottság lakik ennek az emberi állatnak a lelkében, arra jellemző, hogy amidőn a gyilkosság elkövetése után Szentandrásra jött, előbb a megölt özvegyasszony bátyját Csik Imrét kereste fel, kinek a legnagyobb hidegvérrel mesélte el gyilkos tettét s csak azután ment a községházára magát feladni. Öngyilkosság. Scheider Adolfné szül. Kanyovics Karolina 33 éves csorvási lakosnő eczetben feloldott marólúgot ivott s a gyorsan alkalmazott orvosi segély ellenére borzasztó kínok között kiszenvedett. Tettének oka ál Utólag az volt, hogy már előbb törvényes házasságban élt és most kiderülvén két- férjüsége, a büntetéstől való félelmében a halálba menekült. Öngyilkossági kísérlet a börtönben. A férjgyilkosság bűntettévé! vádolt békési asszony Baji Imréné szül. Tóth Zsófia a héten öngyilkossági kísérletet követett el a gyulai kir. törvényszék fogházában. A bűnös asszony, kinek junius 5 ón kell az esküd- szék előtt számot adnia vétkéről, nem akarta be várni igazságos birái Ítéletet, s a börtönben felakasztotta magát. Tettét a fogházőrök idejekorán észrevették, s így a fehérre meszelt falak között tovább is gondolkozhatik bünhödése felöl. Elgázolt gyermek. László István békési kocsis Békésről Csabára hajtott. A békési utón a gyors hajtás következtében szerencsétlenség történt: a kocsi keresztül ment Laczkó András csabai kőmives 3 éves kis fián, ki ennek folytán az egyik lábán súlyosan megsérült. A vigyázatlan kocsist az apa feljelentette. öngyilkos kanászgyerek. Az öngyilkosságok kifogyhatatlan krónikáját egy alig 15 éves kanász- gyerek esete szaporítja. Kovács László öcsödi 15 éves fiú, ki Osztroluczky Lajos ottani birtokos gazdaságában, mint kanász volt alkalmazásban, gazdájának istállójában a mestergerendára felakasztotta magát és meghalt. Öngyilkosságának okát nem tudják. Szerelmes borbély. Dáma József gádorost borbély-segéd erősen beleszeretett egy szép leányzóba : Fischer Rozáliába. A leánynak azonban mások is udvaroltak, ami a szerelmes borbély legényt fél tékennyé tette. Ugylátszik kevés reménye volt, hogy a leány idővel feleségül megy hozzá, de hogy másé se lehessen, a héten revolverével meg akarta ölni imádottját. Két lövést intézett Fischer Rozália ellen, melyek közül az egyik talált, de szerencsére csak a leány tenyerét fúrta keresztül a golyó. A lövöldöző borbély legényt letartóztatták. Eljegyzés. Dr. Onody Illés temesvári kir. törvényszéki aljegyző eljegyezte néh. Albrechtovits Péter volt gazdatiszt leányát Vilmát Békésen. Villámcsapás. Békésen folyó hó 6-án délután két óra tájban nagy vihar dühöngött. Egyizben a Korona vendéglő udvarába lesújtott a villám, de ijedtségen kívül nagyobb bajt nem okozott. Csupán a villanyos csengőket némitotta el s a falakról kissé lehámozta a vakolatot. Betegség elől a halálba. Békésen Takács Imréné olyan időben, mikor senki észre nem vehette, a kútba ugrott s mire kihúzták halva volt. Az ön- gyilkosság elkövetésének oka : gyógyíthatatlan rák betegség. Gyújtogatás Békésen. Csak rövid ideig hallgathatott a krónika a békési gyújtogatásokról, mert az a bizonyos kinyomozhatatlan gyújtogató kompánia, mely eddig számosak veszedelmére büntetlenül folytatta gaz munkáját, mint értesülünk, újból funk- .czionálni kezd. Erre vall legalább a legutóbbi tüzeset, mely f. hó 7-én az Alsó-Fehér-Körös ármente- sitő telepén ütött ki, hol az ármentesitő anyagok közül egy rakás felgyulladván, mielőtt a segítség oda érhetett volna, porrá égett. A megejtett vizsgálat szerint minden jel arra mutat, hogy a tüzet gyújtogató kéz okozta. A rendőrség megindította a nyomozást az ismeretlen gyujtogatók kézrekerité- sére, kik ugylátszik a nyár elején újból rettegetté akarják magukat tenni a békési nép előtt. Eljegyzések. Irsa Ferencz békéscsabai állami iskolai tanító eljegyezte Falta Lajos békéscsabai kereskedő leányát Gizellát. — Kozda Jenő körös- ladányi helyettes postamester a napokban vált jegyet Neuschwender József kedves leányával Margittal. Halálozás. Weisz Mór, az orosházi takarékpénztár igazgatósági tagja, Orosháza község egyik tekintélyes polgára vasárnap 63 éves korában szivszél- hüdés következtében váratlanul elhunyt. Temetése kedden nagy részvét mellett ment végbe. Halálát özvegye és kiterjedt rokonság gyászolja. Figyelemre méltó. Az építkezési idény kezdeténél czélszerü az általánosan ismert Kronsteiner Károly gyári czégre, Bécs, III. Hauptstrasse 120. a figyelmet felhívni, melynek gyártmánya, viharmentes homlokzatfestéke, folyton növekvő kedveltség- nek örvend, az összes e szakba vágó érdekkörökben. A dús tartalmú mintakártyát, mely hat uj szecessiós számmal lett bővítve, ne mulassza el senki beszerezni. Zsidó kerületi vándorgyűlés. A XXI. izraelita községkerület, mely a múlt évben itt Gyulán tartotta meg gyűlését, ez évi nagygyűlését Békés osabán hétfőn, f. hó 19-én délelőtt a „Fiume“ szálloda nagytermében fogja megtartani. Ezen gyűlésen több, a községkerület belügyeire vonatkozó, valamint általános természetű ügyek kerülnek megvitatás és határozathozatal alá. A nagygyűlés iránt szép érdeklődés mutatkozik és úgy a nagygyülé sen, valamint az előtte való estén tartandó társasvacsorán szép számban lesznek jelen a községkerületi kiküldöttek és a vendéglátó csabai izraelita hitközség tagjai. Török A. és Társa a legnagyobb fővárosi osz- lálysorsjegy főelárusitó. Ki ne ismerné ez országszerte kedvelt, szerencsés bankházat ? Kevés czég- nek sikerült a játszó közönség kegyét oly nagy mértékben megnyerni, mint Török A. és Társának A bankház által gyakorlatba vett elv, hogy vevőivel a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsítja és azokat jól szolgálja ki, hálásnak mutatkozott. — Vevőköre folyton nagyobbodott és az állandó forgalom növekedése folytán a Váczi körút 4. alatti földszinti és másodemeleti főüzlet szűknek bizonyult; ugyannyira, kogy a főüzletet hasonlithatat- anul nagyobb Teréz-körut 46/b. helyiségbe helyezte át. Ezenkívül a főváros négy nagy kerületében fióküzletei is vannak és pedig: V., Váczi-körut 4., IV., Muzeum-körut 11., VII., Erzsébet-körut 54. és Kerepesi ut 32. szám. Török bankház ama törekvéséért, hogy vevői kivánságait kielégítse, vevői elismeréssel adóznak, a mit a számos beérkezett hálanyilatkozat bizonyít. Ezenkívül hivatott helyről s hízelgő elismerésben részesült e czég, amennyiben a m. kir. szabadalmazott osztálysorsjáték igazgatósága, mely sorsjáték ügyek megitélésében a legmérvadóbb, a Török czég örömére igazolta, hogy a legelőzékenyebb módon bonyolítja le a vevő- közönséggel ügyleteit. Mindezek után azoknak, kik az osztálysorsjátékban keresik szerencséjüket, a szerencse által kiválóan kegyelt Török. A és Társa bankházát ajánlhatjuk. E czég a május 22-én, csütörtökön kezdődő I. osztályú húzáshoz sorsjegyeket eredeti árban árusít és pedig V, sorsjegy 12 korona, Va sorsjegy 6 korona, V* sorsjegy 3 kor., V8 sorsjegy 1 korona 50 fillér. Török A. és Társa bankháza mai hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. Foulard-selyem 60 krajczártól 3 frt 65 krig méterenként, blousok és ruháknak való „Henneberg selyem,“ fekete, fehér és más színekben 60 krajczártól 14 frt 65 krig méterenként. Mindenkinek bérmentve és vámolva, házhoz szállítva. Minták pósta- fordulattal. Schweitzba kettős póstaportó. — G. Henneberg selyemgyára, (cs. kir. udvari szállító) Zürich. ________ io 15—30 Ir odalom. Szerkesztő változás. A Békésen pár hónap óta megjelenő „Békési Lapok“ szerkesztését Klein Albert, az eddigi felelős szerkesztő visszalépése folytán Farkas Ferencz vette át. Az „Ébresztő“ czimü s Tóth József kőrös- adányi református lelkész szerkesztésében meg- elenő protestáns néplap előfizetési diját a kiadó- hivatal évi 6 koronáról 4 koronára szállította le, mely körülmény bizonyára sok tekintetben hozzá fog járulni az élénken szerkesztett lap elterjedéséhez. Egy millió korona a jelszava most minden osztálysorsjegy irodának. De mindazok, akik a „Kis Elczlap“ legközelebbi pályázatában résztvesz- nek, megnyerhetik ezt a milliót. Ez az eredeti pályázat a legközelebbi budapesti országos kiálli lássál függ össze, feltételei pedig a „Kis Elczlap“ ü-ik számában olvashatók. Ebben a szómban egy figyelemreméltó czikket is találunk, mely az idegen- forgalom emelését czélozza. Maga a szám az egészséges humor táráháza, 2 pompás humoreszk van benne, közli továbbá az 5 arany első pályadijjal kitüntetett pikáns versét Csuka Ferencznek és 27 művészi képet humorral és pikántériával vegyest, továbbá 3 gyönyörű szinnyomatu képet, amilyenek az összes magyar hasonló irányú lapok között csupán a „Kis Elczlap“-ban közöltéinek állandóan. Egy szám ára 20 fillér, mindenütt kapható, mégis tanácsosabb az előfizetés, amelyet bármely számnál meg lehet kezdeni. Az előfizetés mindig a jövő hó elejétől számítódik, úgy hogy körülbelül 16 számért negyedévenkint 2 kor. 40 fillér fizetendő. Gyulai élet. — Kondorosi csárda mellett Eljegyzés. Bankett. Főjegyzőválasztás. Közgyűlés. Államosítás. Kanyaró. Examen. Népkertmegnyitás. Rossz idő. Rossz viczcz. — Minden haladásnak örülni tudó lelkem csendes melancholiával veszi tudomásul, hogy a békésmegyei villanytelep villamvilágitási és erőátviteli központul Kondorost szemelte ki. A kondorosi csárda mellett fog zakatolni, serczegni a dinamógép, s lehet, hogy a kondorosi csárdában fogják saldirozni a hectovattórákért kiállított számlákat s ott, ahol valaha „gulya-ménes ott delelgetett“, most viaszkos vászonbőr sipkás olajszagú és csehül povedáló gépészek fogják igazgatni a vármegye ivlámpáit s a kondorosi csárdában többé nem lobogós ingujj u betyár, rézfokoáát lecsapva, hanem az üzemgyakornok ur előlegül felvett koronáiból pezsgőt rendelvén fogja kérdezni, hogy: „ki a legény a csárdában !“ Sir az egyik szemem, a másik meg örül. Örül a lelkem a nagyszerű technikai haladásnak s fáj a lelkem az alföldi rónák poezisának, romantikájának pusztulásáért. Tudom, hogy ez az érzékenykedés nem reális dolog, talán ilyen senti- mentalismus fogta el hajdan Gyula vezetőit is s juttatta a vasúti góczpontot Csabának, dehát tehet arról a magyar ember, hogy nem született yankeenek, és nem képes az egész világot „üz\ letnek* tekinteni és a dinamógép zakatolása nem tudja népdalköltésre inspirálni. No dehát nyugodjunk bele, hogy a „kondorosi csárda mellett, dinamógép kelepelget“, valamint hasonló csendes rezignáczióval abba is bele kell nyugodnunk, hogy a vármegye jogkörét is megtépázza a ift. kir. belügyminister ur és a vármegye pénzére ráteszi a kezét, ujesztendőre a m. kir. adóhivatal, amit egyik viczczes pénzügyigazgatósági ember a jelenre vonatkozólag ug'y fejez ki, hogy M. kir. 'pénzügyigazgatóság Várm. számvevőség jegyesek. A jegyesi viszony igazolására btt is jártak már háztÜ2nézőben a megyénél az örömszülök I pénzügyigazgató, számvevőségi főnök és adótárnok, sőt a héten már a násznagy is megjelent Baráti Ede miniszteri oszt. tanácsos, számvevőségi igazgató személyében, ludbőrt okozván mindazoknak, kik nem is olyan régen előtte, mint az államszámviteltani vizsg. bizottság elnöke előtt, igazolták a számvetési*tudományban való járatlanságukat. Most már tehát csak az ünnepélyes egybe kelés van hátra, a mely valószínűleg január i-én következhetik be s a mely szerelemkötötte frigyhez — lapunk ősi, szép szokása szerint — hosz- szantartó zavartalan boldogságot kívánunk í Egyébként örömmel van szerencsém konstatálni, hogy a héten nálunk még földrengés nem volt és tüzokádó hegyek nem működtek, a rr.i nagyrészt annak tulajdonitható, hogy a hét végére tervezett bankett elhalasztódott a köz gyűlés utánra, a mikor Bodoky Zoltánt búcsúztatják, a ki körülbelül olyan érzelmeket kelt a megyétől való távozásával, mint a kondorosi dinamógép örülünk is a haladásának, fáj is, hogy elszakadunk tőle, mikor kinőtt közülünk. A természet örök törvényei szerint ő is űrt hagy maga után s ezt az „űrt“ necsak ripor téri szólamként méltóztassék érteni. Bodoky távozása űrt okoz a megyei szivekben, mert szerették őt a megyén úgyis mint fiszttársat, úgyis mint princzipálist, talán főkép azért, mert e két minémüségét olyan urias jóizlésre valló harmóniában tudta összeegyeztetni. Lemondásával megkezdődött a korteskedés, és a választási mozgalom. amelyről ugyan csak a harmadjegyzői állás betöltésénél lehet szó, mert a főjegyzői, I. és II jegyzői állás utódai nyílt ajtókra találnak, már csak azért is, mert emez ajtók kilincseit kezűkben tartották s igy az igazság és méltányosságon kívül az is ajánlja őket, hogy mindhárom „ember a talpán“. A harmadaljegyzői állás valószínűleg a Konkoly Tihaméré, a mostani orosházi szolgabiróé lesz, aki szintén „pennás gyerek“ s aspiránsok között legtöbb jussa van a méltányosság és igazság alapján is, az ő hagyatékáért pedig Jeszenszky és Petneházy tb. szolga- birók csatáznak, körülbelül egyforma haderővel, Választásról tulajdonképen csak itt lesz szó a közgyűlésen, de azért mégis előreláthatólag népes vármegyei közgyűlés lesz, mert a közgyűléseknek mindig fővarázsereje a választás. S óh fátum ! épen ezt fogja majd eltörölni, megsemmisíteni a mindent elszürkitő államosítás, amely körülbelül úgy dühöng most odafent, mint a kanyarójárvány Gyulán. Minden tizedik házon piros ezédulát s az ablakok mögött piros arczu gyerekeket lát az ember s a kanyarójárvány a legtöbb bajt okoz a tanítóknak és tanároknak, akiknek munkáját hátráltatja, nehezíti az epidémia, mely hónapokat ellopott a tanévből. így esett meg, hogy már most májasban lekellett vizsgáztatni a gyerekeket s igy esett meg, hogy az „exarr.enten“ olyan kanyarós feleleteket adott egy pár nebuló, hogy az érdeklődő szülők pukkadoztak a nevetéstől. Földrajzi vizsgán Gyulaváros nevezetességeiről lévén szó, az egyik tanulótól azt kérdi a tanító, hogy mi nevezetességet ismer a nagy- magyarvároson ? A gyerek gondolkozik és elkezdi: — A nagymagyarvároson ........... a nagyma gyarvároson .... (kettőt nyel), a nagymagyarvároson van a .. . a . . . a . . plébánia, (megakad, súgják neki: „Nem az te, az elmegyógyintézet.) — a . . . ahol az elmebetegek vannak . . . Természetes, hogy a gyerek tótágast álló feleletén kitünően mulat a publikum, talán legjobban a vizsgán elnöklő plébános. Megnyílt a népkert is, nem azért mintha nagyon éreznök a nyári mulatóhely szükségét, hanem azért, mert daczára annak, hogy a kályhákban pattog a tűz, május vége felé járunk s igy illő dolog már, hogy nyári vendéglőnk legyen, bármennyire rá is czáfol az időjárás. Szidják is a rossz időt, széltében-hosszában s vásárba kiküldött tudósítónk vásárfiában a következő telefontudósitást küldte vasárnap : — Vásár nincs, csak sár van és csak any nyiban van vásár, hogy a vásárosok sárba ragadván igy kiáltanak fel, hogy: Vá! . .. Tovább is folytatta volna, de — lecsengettünk. —re. Közgazdaság. A gyula—barakonyi vasút ügyében előkészítő és végiebajtó hatáskörre! kiküldött vármegyei bizottság folyó hó 13 án dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyben részt vettek : dr. Bodoky Zoltán, Haviár Lajor, Dutkay Béla, Popovics Jusztin, dr. Daimel Sándor, Kóhn Dávid, Szekér Gyula és Szikes György. Az elnöklő alispán ismertetvén a vasút kérdésének eddigi előzményeit a jelen voltak részvételével beható tanácskozás folyt le a vasút létesítésével összefüggő összes körűimé nyék és azon módozatok felett, melyeknek felhasználásával a gyula—barakonyi vasút megépítése biztosítható. Az aradvármegyei érdekeltekkel való tanácskozásra kiküldött Dutkdy Béla polgármester és Ämai’Lajos főmérnök beszámoltak utjuknak lapunkban is ismertetett eredményéről, mely szerint az érdekelt községek lakosságának egyeteme, valamint az érdekelt birtokosok és a kisjenő—barakonyi vasút konkurrens tervével szemben inkább óhajtja a vidéknek Gyulával való vasúti összekapcsolását. Az értekezleten felszólalók mindegyike kritika alá vette azt a mozgalmat, mely szemben a gyula— barakonyi vasúttal a kisjenői összekapcsolás érdekében megindittatott, a melyet az érdekelt vidék közforgalmi igényeivel és igaz érdekeivel szemben az arad—Csanádi vasút minden eszközzel és a hivatalos lefolyás érvényesitésével erőszakol, csupán azért, hogy saját vasutjának nagyobb jövedelmet biztosítson. Szóvátették a felszólalók azt a különös körülményt is, hogy az arad—Csanádi vasút ezt a mozgalmat nem a saját neve alatt, hanem az alföldi első gazdasági vasút czime alatt folytatja, a mely utóbbi vasuc társaság érdekeltségének túlnyomó része Békésvármegyéből kerülvén ki, semmi esetre sem helyezheti a régebbi és a Lun kaságra nézve egyedül előnyös gyula—barakonyi vasút tervének és létesítésének ily módon való hátráltatását. Már a bizottságban kifejezésre jutott annak szándéka, hogy a Békésvármegyében annyi előnyben részesüt alföldi gazdasági vasút nevének a vármegyével ellentétes ezen törekvésnél váló felhasználása maga az érdekeltség kebelében bírálat alá vétessék, illetve hogy a társaságnak annyi előnyt biztositó törvény- hatóság alkalmazzon retorziót a támogatása alatt létesült és most a vármegye szándékait meghiúsítani akaró társaság ellenében. A bizottság különben annak egyértelmű kifejezésével, hogy az előmunkálati engedély kinyerése tekintetében aggályai nincsenek akkor, midőn a kereskedelemügyi kormány maga több rendbeli leiratában foglalt állást a gyula- barakonyi vasút terve mellett, amely egyedül képes a vidék érdekeit kielégíteni, elhatározta, hogy az érdekelt községek képviselőinek bevonásával dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt küldöttséget meneszt a kereskedelemügyi miniszterhez a gyula—barakonyi vasút előmunkálati engedélyének kiadása iránt és a küldöttség vezetésére Lukács György főispánt felkéri. Mint értesülünk a miniszter a küldöttséget folyó hó 21-én fogadja. A békés—békésföldvári vasút átvétele ügyében a napokban tárgyalt az első. alföldi gazdasági vasút igazgatója Sármezey Endre Békés község képviselő- testületének e czélra kiküldött bizottságával. Sármezey Endre, ki előzetesen a kereskedelemügyi miniszternél tárgyalt, az érdekeltség nevében bejelentette a bizottságnak, hogy hajlandók a vonalat 260 ezer korona vételárban átvenni, azzal a határozott kikötéssel azonban, hogy azt üzemben nem tartanák, hanem mint rájuk nézve teljesen feleste-, ges dolgot felszednék. Ugyanekkor azt is közölte Sármezey a bizottsággal, hogy a minisztériumban történt tárgyalás alkalmával a minister hajlandónak nyilatkozott a békés—békésföldvári vasutat 90 ezer koronáért átvenni az állam tulajdonába, de a vonalat tisztán teherárú szállításra tartaná üzembe. Ez ajánlatok közül természetesen egyik sem elégítette ki a község nevében tárgyaló bizottság kívánalmait s ennek folytán végre fogja hajtani a képviselőtes- - tületnek az ügyben hozott határozatát, mely szerint ha az egyezség az A. Cs. E. V.-al nem jöhetne létre, a minister kérendő fel, hogy vegye át egészen a vonalat s tartsa azt továbbra is üzemben, ne csak teher, hanem személy szállításra is. A békésmegyei villamossági részvénytársaság Ifolyó hó 14-én, délelőtt 10 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését Gyulán, a Komló szállodában, a gyulai kereskedelmi társulat helyiségeiben. A közgyűlésen, melyre az alapszabály szerint meg kívánt részvényesek a megfelelő részvénytőke képviseletében megjelentek, dr. Fábry Sándor elnökölt. Megnyitó beszédében örömét fejezte ki az elnök, hogy a gyulai villamos telep szép fejlődésnek indul és már most is bizonyosra vehető a társaság további prosperálása. Az igazgatósági jeleutés kapcsán előterjesztetvén a zárszámadás, az valamint a felügyelőbizottság jelentése egyhangúlag tudomásul vétetett. Az ezután megejtett választáson Gallacz János elhunyt igazgatósági tag helyébe Weisz Kon- rád, a fogaskerekű vasút üzlet igazgatója, a felügyelő bizottságba pedig dr. Bodoky Zoltán Gyulaváros országgyűlési képviselője választatván meg 3 évre, a közgyűlés, melyen dr. Fábry Sándor, dr. Szirmay Rikhárd, Weisz Mór, Wolf Sándor, Weisz Konrád, Hauberl Károly, Teibert József részvényesek vettek részt, befejeztetett. Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki tárgyalások. Békésvármegye közbiztonsági állapota az utóbbi hónapokban sokkal kedvezőtlenebb képet mutat, mint előzőleg. Szomorú bizonyítéka ennek az esküdtszék elé tartozó bűnügyek nagy száma, melyek a junius Min kezdődő legközelebbi ülésszakra annyira felhalmozódtak, hogy többet közülök az októberi tárgyalásokra kellett áttenni. így is kilencz, esetleg még több ügygyei kell a júniusi esküdtszéknek foglalkoznia. Az eddig tárgyalásra kitűzött ügyek száma 9, de nincsen kizárva, hogy még jön hozzá egy- kettő. Megdöbbentő jelenség, hogy a tárgyalandó bűnesetek közül nyolezban az emberélet megtámadásáért emel vádat az ügyészség. Ezek között is Inégy esetben a szándékos emberölés képezi a vád tárgyát. Ha egyik-másik ügy ugyan hosszabb tárgyalást nem igényel, nyolez napon keresztül csupa szenzáCziós bűneset fogja az esküdtszéket foglalkoztatni. A kilenczedik napra egy gyújtogatás bűntettének a tárgyalása van kitűzve. Részletes tudósításunk a júniusi esküdtszék elé eddig kitűzött tárgyalások sorrendjéről, a következő I Junius 2. Első nap gyilkossággal vádolt Hugyecz János bűnügyét fogja tárgyalni az esküdtszék. A vádirat szerint Hugyecz János csaba-erzsébethelyi 19 éves legény 1901. deczember 29-én, az őt üldöző Remes Kotlár Jánost három revolver lövéssel megölte. Védő : dr. Herényi Ármin. Junius 3. Szándékos emberölés és gyújtogatás büntette képezi a második nap tárgyalási anyagát. Vádlott: Nyakó Károly bucsatelepi lakos, ki 1901. decz. 1-én éjjel Bucsatelepen Molnár Juliánnát az órakoloncz- czal agyonütötte. A gyilkosság elkövetése után pedig petróleummal leöntvén a megölt leány ágyát, azt megakarta gyújtani, de a gyújtás nem sikerült. Védő í dr. Follmann János. Junius 4. A harmadik napra szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolt ifj. Strincz Sándor bűnügye van kitűzve. Strincz 1901. márczius 29-én este négyszer utána lőtt Kanyik András és György kondorosi lakosoknak, kik büzát vásárolni mentek a tanyára. A lövések egyike Kanyik Györgyöt jobb hónalján találta, ami azonban nyolez nap alatt begyógyult. Védő : dr. Berényi Ármin. Junius 5. Férjgyilkosság bűntettének kísérlete czimén vád alá helyezett Baji Imréné, született Tóth Zsófia ügye. Nevezett 1902. évi január 19'én éjjel az ágyban fekvő férie Baji Imre férjére forgópisztolylyal közvetlen közelből rálőtt, mely lövés a férjet a jobb
