Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-05-18 / 20. szám
E rovatban emlékszik meg a jelentés a gyomai választókerületben megújuló képviselőválasztásokról, amelynek mozgalmai során ugyan említésre méltó rendzavarás nem fordult elő, azonban mégis a választásokkal járó izgalmak és különösen a választásoknál független socialista programmal jelöltként szereplő Várkonyi Istvánnak a fennálló állami és társadalmi rend elleni féktelen izgatásai a békés közhangulat megzavarására jelentékenyen közrehatottak és csakis földmivelő népünk higgadtságának tudható be, hogy ezeknek az izgatásoknak a közrend megzavarására ható következményei nem voltak. Várkonyi programmbeszédeiben több helyt a fennálló törvények ellen izgatván, ellene hatóságaink részéről bűnvádi feljelentés tétetett. A közgazdaságról szóló fejezet szerint az őszi vetések a tavasz folyamán általában kitünően fejlődtek, az enyhe tél folyamán a vetések kár nélkül telelvén, sok helyen buja a vetés. A tavaszi szántás-vetés is befejeztetett és a tavasziak is szépen kikeltek. Az időjárás kezdetben a mezőgazdasági növények fejlődésére kedvező volt. Az április hó végén beállott hideg időjárás, a naponként megismétlődő éjjeli dór és fagy azonban a növények fejlődését hátráltatta. A már megerősödött őszi vetésekben a fagyok különösebb károkat nem okoztak, de a tavaszi vetések sok helyen erősebben megsinylették azokat. Kedvező időjárás esetén mindazonáltal remélhető, hogy a fagy által megrongált vetések is kiheverik a szenvedett kártételt és hogy az eddigi fagyok a termés kedvező eredményére jelentékeny befolyást nem fognak gyakorolni. Sokkal nagyobb és végzetes károkat okozott azonban az időjárás a kerti terményekben és különösen a gyümölcsökben, a mennyiben a gyümölcsfákat a fagy épen virágzásban találván, ez idén sem számíthatunk gyümölcstermésre, sőt a már rügyoző szőlők is sokat szenvedtek az abnormis időjárástól és igen sok helyen az idei hajtások teljesen elfagytak. A vármegye állategészségügyi állapota nem volt kedvező, mert a jelzett idő alatt a ragadós állati betegségek szokatlan nagy számban mutatkoztak. A felmerült betegségeket azonban minden esetben sikerült lokalizálni úgy, hogy azok járványos jelleget nem öltöttek. A kiütött betegségek szórványos jellegüknél fogva lényegesebb forgalmi, vagy gazdaságüzemi korlátozással nem jártak. Kiválóan fejlett lótenyésztésünk emelésére közrehatni lesz hivatott az a kezdeményezés, amely Békéscsabán évenként megtartandó lukszus lóvásárok tartására irányul. Április huszonnegyedikén már meg is tartatott az első lukszus lóvásár, mely a felhajtott lovak száma és kiváló minősége tekintetében kiválóan sikerült. Hogy a forgalom a felhajtáshoz viszonyítva kicsiny volt, annak oka az volt, hogy a kezdeményezés stádiumában — Iga'.án, nem találok kellő szavakat e nagy szeretet kifejezéséhez. — Mennyire örvendek .... — Igen, én pedig konstatálom, hogy ez a kutyaszeretet megállapította az ön jövőjét. Ön ezután a mi kegyenczünk lesz. I.uli! Juli! rögtön kezet csókolni a bácsinak, mert 6 nagyon szeret benneteket, — szavalt Irénke s ezzel mindkét ,virágszálat“ ráuszította Csukássyra. Csukássy ur majd megpukkadt mérgében, az egyik virágszál a fehér mellénynek esett, a másik a szalmakalapot kapta ki kezéből és kezdte azt elemeire bontani, — de hát mit csináljon, — kénytelen-kelletlen tűrte a kutyabarátságot, sőt Eulália kisasszony jóindulatát megnyerendő, még mosolyogni is próbált a rossz játékhoz. Eulália kisasszony pedig boldogan sorolta fel. hogy Luli igen szereti a szépen kisült czukrászsüteményt, sőt a czukorkát is, de Juli csak a rostélyost szereti, pecsenyén kivül ■ azonban mindent erélyesen visszautasít. Irénke lenyelte a kezében levő vajaskenyér utolsó falatját, elkezdett Csukássy urra kacsintgatni és mosolyogni. Boldog Csukássy most már megvolt szentül győződve Irénke viszonszerel- méről. De Irénke még nem elégedett meg ezzel, hanem hirtelen letépte a keblén levő Marechal- de-Nill-t s oda tűzte Csukássy ur gomblyukába. — Na itt a kárpótlás a tönkretett ruháért s aztán a lugas felé szökdécselve, dudorászta: „Helyettem kis virág, tégy vallomást . . .“ Csukássy ur bár nem volt zenei kapaczi tás, ezt a zenei vallomást megértette. — De kis bakfis ez a lány, mondá Eulália kisasszony Csukássynak. — Persze hogy .... persze, nem is fogadom el a virágját s azonnal vissza is adom neki, — mondá Csukássy ravaszsággal s megindult Irénke után a lugasba. Mikor a lugasba ért Irénke, zavarodottan pillantott rá s halkan mondotta: |— Okos ember maga Csukássy bácsi, —- lám most is megértette, hogy mit akartam. levő ügy nem ment át országos köztudatba és hogy az idő rövidsége miatt az összes körök figyelme nem volt felhívható a vásárra. Az eddigi siker bizton remélni engedi, hogy a vásárok hírének elterjedésével, valamint a lukszus lóvásároknak katonai lóvásárokkal való tervezett összekapcsolása esetén ezek a vásárok csakhamar jelentékeny köz- gazdasági tényezőkké fognak fejlődni. Az állati járványos betegségek miatt felállított forgalmi korlátozások különösen a sertéstenyésztés és forgalom tekintetében éreztették káros hatásukat, és különösen az a ministen rendelet, mely előírja, hogy a ser- tésszállitási engedélyek kiadásánál a kiindulási helyre illetékes hatóság az engedély kiadása előtt tartozik kikérni a rendeltetési helyre illetékes hatóság hozzájárulását. Ennek az intézkedésnek, amely jelentékenyen késlelteti a szállítási ügyek elintézését, hátráltatja a forgalmat és a szállítóknak sokszor költséget, néha károkat okoz, tulajdonképeni gyakorlati jelentősége nincs. Azért indítványozza az alispán, hogy a közgyűlés feliratot intézzen a földmivelés- ügyi ministerhez az iránt, hogy említett rendeletének vonatkozó pontját változtassa meg. Ipari és kereskedelmi téren az évek óta tartó pangás után még most sem észlelhető különösebb föllendülés. A pénz és hitelviszonyok jobbra fordulásától remélhető', hogy e téren legalább némileg javulni fognak a viszonyok. Megemlíti e helyen az alispán, hogy a gyulai építőiparosok kezdeményezésére hitelés termelőszövetkezetet alakítottak, a mely már meg is kezdette működését. Felemlíti továbbá a békéscsabai épitőmunkások sztrájk mozgalmát, melyet békés egyesség utján sikerült elintézni. A vármegye közlekedésügyi viszonyait illetőleg a közúti előirányzat végrehajtása akadálytalan. Az orosháza-földvári ut összes kőanyagai kiszállíttattak, az építési munka árlejtés utján biztosítva lett, megindult, sőt az alaplerakás két kilométer kivételével elkészült, egy kilométer pedig behengerezte- tett. A gyulavári vashid elkészült és felülvizsgáltatott, a kiviteli költség a 160000 korona engedélyezett összeggel szemben mintegy 134000 koronát tesz ki. A III. transversalis állami ut földmunkáinak felülvizsgálata tárgyalás alá került; az engedélyezett műtárgyépítések 7300 korona erejéig a tavasz és nyár folyamán kerülnek kivitelre. A megyét átszelő harmadik transversalis ut kiépítésének nagyobb biztosítása másrészt a kormány részéről csak az 1904-ik évre kilátásba helyezett építés előbbi befejezésének érdekéből kívánatosnak tartja az alispán, hogy a törvényhatóság az 1903-ik évben egy újabb útvonalat építsen ki ezen útból oly teltételek mellett, mint a mily feltételek mellett miniszteri engedélylyel az idén az oros• — No kicsikém, akarjad .... „tégy vallomást ... B áradozott szerelemittasan Csukássy ur. — A szivem csordultig van már, most már nem bírom tovább ezt az állapotot..." Csukássy bácsi tudja-e, hogy én fülig szerelmes vagyok? — Nem, nem fülig, egészen a szivem mélyéig és szenvedélyesen megragadta Csukássy kezét. — Akarja, hogy rr.egmérgezzei n magam? Ugy-e nem akarja Csukássy bácsi? Mi halálig szerelmesek vagyunk .... — Igen, szerelmesek vagyunk, sóhajtá &/.! 50 éves tar koponyáju ifjú. — Szerelmesek a sirig! Oh Csukássy bácsi, beszéljen a papával, mert én nagyon boldogtalan vagyok 1 és zokogva dőlt Csukássy keblére. — Szerelmes a sírig . j . Beszéljek a papával . . . kavargóit Csukássy ur fejében s ezt a vallomást a helyett hogy te tennéd, egy 16 éves rózsabimbó teszi előtted. Hallod e ezt a nagyszerű sikert csukásfalvi Csukássyak dicső nagy1 fia, — most már rajta, szaladj beszélni a papával. — Ismeri maga a Janit?— kérdezte hirtelen Irén. — A Ja — Ja — Janit? — Igen, a Szegvölgyi Janit, akit szeretek, nem, imádok s akiért meg is halok . . . ó sirig hü lesz hozzám . . . Oh édes Csukássy bácsi, maga legjobb barátja a papának, beszélje rá, hogy adjon engem a Janihoz. I . Maga pedig vegye el Eulália nénit, az magát úgyis szereti. Ugy-e kedves Csukássy bácsi megteszi ? s nagy könnyes szemeit rámeresztette Csukássy urra. Csukássy bácsi pedig úgy állt ott, mint az áztatott kender, vagy mint a- csuka, mikor zsákmány helyett horgot nyelt... Azután konstatálta, hogy csukásfalvi Csukássy Dénes nyugalmazott táblabiró urnák e percztől kezdve lovagias és kutyakötelessége a papát puhitani, kurizálni Lulinak és Julinak és a 45 éves Eulália kisasz- szonynyal az eddig hiányzott oldalbordáját kiegészíteni. háza—pusztaföldvári ut épül, nevezetesen, hogy az építési költségek a kormány által a III. transversalis ut költségének leszámolásakor a megyének megtéríttetnek illetve a megyei hozzájárulásba beszámíttatnak. Ily módon a köröstarcsa—körös- ladányi utat tartja az 1903-ik évben kiépítendőnek, mivel ez útvonal a legrosszabb talajú útjaink közé tartozik, kővel való ki- épitése ez okból felette szükséges, másrészt mert az ut alkalmas leend a Sárrét forgalmát a megye központja felé terelni. A vármegyei közúti alap állásáról és az alapra háruló legközelebbi feladatokról tájékoztató adatokat közöl ezután a jelentés a következőkben : Az Orosháza—pusztaföldvári útnak költségei 186000 koronát tesznek ki, a miből kötvénynyel fedezhető 148000 korona, mig a többi kiadás készpénzzel fizettetik. A 148000 koronából költségvetésileg megállapított 60000 korona áll rendelkezésre és igy ameny- nyiben a vármegye az egész összeget készpénzzel akarja kifizetni, 88000 koronáról kell gondoskodni. A mezőberényi Kettős-Körös hid átépítését a vármegye ,, magára vállalván, az 1901 —1902. évi költségvetésekbe e czélra 80000 koronát vett fel, a mely összeg ez ideig nem került felhasználásra. A hid részletes kiviteli tervei már jóváhagyattak és az ügy jelenleg a földmivelésügyi m. kir. miniszter urnái van kilátásba helyezett hozzájárulásának számszerű megállapítása végett. A földmivelésügyi minisztériumtól remélhető hozzájárulást 60—70 ezer koronára számítván, a község és érdekelt társulatok megszavazott hozzájárulásával ez összesen 140— 150 ezer koronát fog kitenni. A hid átépítésére a jelenlegi fahíd rozzantsága miatt legközelebb szükség leend és igy a vállalatba adáskor meghatározott kiviteli költségekről a jelzett hozzájárulásokon, valamint a már előirányzott 80000 koronán felül gondoskodni keilend. A gerla—békési útszakasz kiépítését, amely mintegy 130000 korona költséget fog igényelni, a törvényhatóság elhatározván, remélhető, hogy a határozat jóváhagyása oly időben kiadatik, hogy az ut földmunkálatai már a folyó évben végezhetők lesznek. E czimen mintegy 18000 korona fedezéséről kell gondoskodnunk. A békési hídnak átépítésére a tervek készen és jóváhagyás alatt állanak. A költségek 140000 koronában irányoztattak elő. A költségekből 83000 korona kötvénynyel lévén fedezhető, egyelőre 57000 korona fedezéséről kell feltétlenül gondoskodni. A bókéscsaba—békés—vésztői vasútra megszavazott 140000 korona hozzájárulás 10 év alatt lévén törlesztendő, e czimen az ez évi számadásokat 14000 korona fogja terhelni. A kőzutialap költségvetés szerinti kiadásainak és a rendelkezésre álló készpénznek és kivetett útadó jövedelemnek egybevetésével mintegy 180000 koronára lehet tenni azt az összeget, mely a folyamatban levő munkálatok költségének fedezésével a közúti alapnál ez óv végén maradványként mutatkozni fog. Ez az eredmény kedvezőnek mondható ugyan, mindazonáltal kitetszik az előadottakból, hogy a közúti alap szükségessé vált kiadásai, valamint a jövő feladatai az alap erejét oly fokozott mértékben fogják igénybevenni, hogy legközelebb kölcsön felvételéről kell gondoskodni. Jóllehet a felemlített munkálatok költségeinek készpénzzel való fedezése czólszo- rübb, mint a vállalkozónak kamatozó köt- vénynyel való kielégítése és ámbár a pénzviszonyok mai állása mellett kedvező feltételekkel lehetne kölcsönt felvenni, ennek a kölcsönnek felvételét az alispán egyelőre nem javasolja, egyrészt azért, mert az előadottak szerint a folyó évben mulhatlanul készpénzzel fizetendő kiadások a közúti alap jelzett maradványában fedezetet találnak, másrészt pedig azért, mert a III. transversalis ut építéséhez való hozzájárulás mérvének megállapítása, az ennek javára végzett és még végzendő munkálatok értékének mily mérvben való beszámítása, úgyszintén a közúti alapnak a jövőre nézve fennálló és az októberi közgyűlésen tárgyalandó költségvetés során meghatározandó feladatai nem ismeretesek annyira, hogy a szükséglet mértéke már most pontosan raeghatároztassék. Részletes adatokat közöl ezután a jelentés a vámos utakra fordított beruházásokról és azoknak eddigi jövedelméről és a vám- szedési jog gyakorlatát illetőleg felemlíti, hogy tudomást szerzett arról, hogy a békéscsabai vasúti állomáshoz vezető kőuton a vámsze- dési jog helyes gyakorlatát egyes termelők és szállítók lehetetlenné teszik az által, hogy az általuk termelt és a békéscsabai kir. dohánybeváltó hivatalhoz beváltás végett küldött dohányszállitmányokat, a békéscsabai m. kir. dohánybeváltó hivatalnak czimzetten adják fel és sok esetben már mint feladót is, ezen hivatalt nevezik meg a szállítóleveleken. Minthogy pedig a kir. hivataloknak czimzett és általuk feladott szállítmányok állami tulajdonokul tekintendők, a m. kir. államvasutak ezen szállítmányok után a kövezetvámot ki nem rótták és be nem szedték. A tényállást a vármegyei főszámvevő kiküldésével az alispán jegyzőkönyvileg megálla- pittatta és ezen helytelenségek megszüntetése és a meghiúsított kirovás utólagos eszközöl- hetése és behajtása érdekéből a m. kir. kereskedelmi miniszterhez felterjesztést intézett. A vármegye vasúti hálózatának fejlesztését iletőleg kivitel előtt áll a bókéscsaba—békés —vésztői keskeny vágányú vasút építése. Ennek a vasútnak létesítése számításon kivül halasztást szenvedett az által, hogy az engedélyezési tárgyalás csak folyó évi április 30-án tartatott meg a kereskedelemügyi ministeri- umban. Jóllehet az engedélyezés tekintetében kifogások vagy nehézségek a tárgyalás során nem tétettek, a tárgyalás alkalmával az engedély ki nem adatott, mert a vasút a helyi érdekű vasutak jellegével bírván, az engedélyezés a törvényhozás feladatához és hatáskörébe tartozik. Ez okból az építés csak később lesz megkezdhető és a folyó évben annak teljes befejezése nem várható, jóllehet az építési anyagok már készen renelkezésre állanak. A gyula-barakonyi vasút ügyének a jelentésben is tárgyalt állásával lapunk más helyén foglalkozunk. A jelentésnek „ Vegyesek“ czimü fejezete szerint a vármegyei közigazgatás menete a lefolyt három hónap alatt gyors és fennakadás nélkül való. Az előirt ellenőrző vizsgálatok a községekben a járási főszolgabirák által foganatosittattak, úgyszintén megtörtént a vármegyei pénztáraknak havonként bizottságilag való megvizsgálása is. A vármegyei tisztviselői kar kebelében egy változás fordult elő. A vármegye érdemes főjegyzője dr. Bodoky Zoltán országgyűlési képviselővé történt megválasztása következtében állásáról lemondott. Fegyelmi eljárás törvényhatósági tisztviselő ellen egy volt folyamatban, a mely jogerős határozattal abbanhagyatott. Az 1902. évi ujonczállitás márczius és április hónapokban befejeztetett, annak lapunkban ismertetett eredményét is közli a jelentés. A vármegyei pénztárak és számvevőség államosítása következtében szükséges hivatal elhelyezések ügyében folytatott tárgyalásokról megemlékezvén, — most már jelzi az alispán, hogy a mennyiben az érintett mó- pon a kérdés megfelelő megoldást nem nyerhetne, hogy a pénztárnak és számvevőségnek úgy a törvényhatósági hivatalokkal, mint a pénzügyigazgatósággal való feltétlenül szükséges összeköttetése biztosittassék, administrativ érdekekből szükséges és czél- szerü volna, ha a vármegyeház szomszédságában, a volt árvaszéki épület telkén, a törvényhatóság a pénzügyi szakhivatalok részére megfelelő épületet emelne, természetesen oly feltétellel, ha az építési költség teljes amor- tizácziója az állam által bérösszeg fejében a törlesztési évekre biztosíttatnék. A vármegye vagyoni viszonyait érdeklő tény hogy a gyulai pénzintézetek a náluk elhelyezve levő tőkék után eddig fizetett kamatlábakat leszállították és pedig úgy, hogy a rendes alapok után 4 százalékot, a jótékony czélzatu alapok után pedig 4!/2 százalékot fizetnek, továbbá hogy a vármegyei közkórház építési vállalkozója, Szabados József\ a vármegye ellen-7200 korona erejéig pert indított, miután ezen összeg követeléséből a megtartott ministeri felülvizsgálat során szakértői véleményére töröltetett. Bejelenti végül az alispán, kogy a kereskedelemügyi kormány vezetésében beállott változás alkalmával HegedÜB Sándorhoz, akinek nevéhez a III. transvesalis ut építésének elrendelésével közforgalmi érdekeink kielégítésének oly jelentős mozzanata fűződik, köszönő, valamint egyidejűleg kereskedelemügyi miniszterré kinevezett, de időközben elhalt Horánszky Nándorhoz a törvényhatóság nevében üdvözlő táviratot intézett, valamint hogy az országot Tisza Kálmán elhalálozásával ért veszteség felett Bókósvármegye közönsége gyászának kifejezést adandó, a nagy államférfiu ravatalára a törvényhatóság nevében koszorút helyezett és küldöttséget vezetett a Geszten végbement .temetésre. A közgyűlés többi közérdekű tárgyát lapunk jövő számában fogjuk ismertetni.
