Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-05-04 / 18. szám

Melléklet a „Békés“ 1902. M szénéhez.

lyek alapításánál nem a nyerészkedés, hanem a tagoknak a takarékosság által előmozdítandó érdeke volt a czél.

Tüzeset. Gyulán péntek éjjel nagy tűzi lárma verte fel a békésen alvó polgárokat. Éjjel fél 2 órakor a Körösparton Balog János háza kigyuladt 8 a ház zsendely tetőzete egészen leégett. A tűzoltóság a szomszédházakat védte meg a tűztől. A tűz kiütésének oka eddig ismeretlen, valószínűleg gyújtogatásból származott. A ház biztosítva volt 1300 koronára.

Romantika a sárban. Egy megtóvelyedett lelkű ifjú ember gyilkos fegyverrel vetett véget életének, öngyilkossága elkövetésének körülményeivel alaposan ráczáfolván mindazokra, akik a romantikát a magasabb régiók kiváltságának képzelik. Szeretik bizony a regényest, az erkölcsi mocsárban, a szemétdombon lakók is, BŐt még több pózzal, nagyobb szentimentálizmussal igyekeznek e könyvből olvasott regényeket lekópiálni. Ez a szerencsétlen fiatal ember, a kinek fejét megzavarta a sok rémregény, sajnálni való példánya a romantikát kereső öngyilkosoknak, aki színpadias pózzal, provokálva a közrészvétet és az érdeklődést, fog magára fegyvert, leveleket hagy hátra, rendelkezik mint egy színpadi hős, mielőtt a meghalási jelenethez a görög- tüzet meggyujtanák s mindeme fáradtsága hasztalan s sajnálatunkat, részvétünket, érdeklődésünket csak annyiban képes felkölteni, mint kuriózum, mint meghibbant elmével cselekedő ember, a ki hősnek nem tekinthető, mert küzdelméből, bukásából hiányzik az erkölcsi háttér, mely fénylő reflexet kölesö nöz a drámának. Szeret, de a szerelem virágait a szemétdombról szakítja, érez, de érzelmeit a rémregényekből kölcsönzi, elbukik, de bukását ál-pát- hosz, hamis póz izlésteleniti, egy szóval nem drámai hős, csak szerencsétlen megtévelyedett ember. — Krizsán János gyulavárii községi dijnok volt a szerencsétlen ifjú ember, aki szerdán este 8 és 9 óra közt egyik gyulai bordélyházban agyonlőtte magát. Szerelmes volt egyik peiditába s noha nem írja meg határozottan hátrahagyott levelében, úgy látszik ennek a szerelmének tulajdonítható az öngyilkosság. A szerencsétlen fiú készülhetett az öngyilkosság-j ra. Szüleihez hátrahagyott levelében Írja, hogy : „én beteg voltam, nem a testem, hanem a lelkem volt

beteg

........a koronkinti mosoly nem fejezte ki

be

lső érzelmeimet, csak szemfedője volt sötét gondolataimnak .... szivemben égett egy dúló fájdalom .... s szemébe kaczagtam a világnak, pedig már ott rágódott bennem az öngyilkosság sötét esz méje.“ .... Ezenkívül a fólives levélre plajbász- szal irt kuszáit sorokban kéri a rendőrkapitányt, hogy e levelét a „Békéstt-ben és a „Pesti Hirlap“- ban közöllesse. ír ezenkívül még egy levelet a rendőrkapitányhoz, amelyben kéri az előbbi levelet szüleihez juttatni, a revolvert, melylyel meg lövi magát, egyik rokonának hagyományozza s kéri szigorú megbüntetését Kővári János és társainak, kik egy héttel ezelőtt őt a bordélybázban bántalmazták. Az öngyilkosságot reggel, mikor a házban mindenki aludt, hajtotta végre egyik leány szobájában. Halántékon lőtte magát s azonnal meghalt. Holttestét még akkor délelőtt elszállították a halottas házba, honnan nagy részvéttel temették el a megtóvelyedett lelkű ifjú embert, ki elborult elméjével mindenáron regényhőssé akart válni, még a halál árán is.

Az anyakönyvi felügyelő Gyulán. A Békés- vármegyére is kiterjedő szabadkai kerület uj anyakönyvi felügyelője : Berzeviczy Gyula a hét elején először jött vármegyénkbe hivatalosan. Az uj felügyelő ez alkalommal Gyulát látogatta meg, ahol bemutatkozott a hatóságok főnökeinél, majd a vármegyei levéltárban elhelyezett anyakönyvi másod- példányok kezelését és a gyulai anyakönyvi hivatalt vizsgálta meg. Mindkét helyen teljesen megvolt elégedve a tapasztalt renddel és Hegedűs Lajos vármegyei levéltárnok, valamint Ritsek János anya- * III.

— Eleget tánczol már.

— Pardon, — mondja Géza és elvágtat.

A legközelebbi tánczya felkéri Arabellát,

aki nem is mer rá tekinteni, annyira remeg.

Aztán ironikusan megjegyzi :

— Lássa Bellácska kisasszony, mégis be széltem a mamával.

III.

Koszorúcska a Winterschütznél 1 A leánysereg lázban ég. Előre kérdezik egymást, hogy milyen ruhában fog megjelenni. Mindenki tudni szeretné, hogy a legszebb ruha melyik lányon fog tündökölni, ki lesz az est királynője.

Jóval a mulatság előtt feláll Winterschütz ur a pódiumra, melyen a zongora pihen és sten- tori hangon prédikálni ked.

— Igen tisztelt hölgyeim és uraim, kedves növendékek 1 Már annyira előre haladtunk a táncztanulásban, hogy bátran és minden szégyenkezés nélkül egy szigorúan zártkörű mulatság keretében bemutathatjuk szorgalmunk és tehetségünk szép gyümölcseit, az eredményt ; fölösleges külön hangoztatnom, hogy minden tanítvány kötelessége kedves hozzátartozóival e koszorúcskában megjelenni. Azon kívül szívesen látja a rendezőség (ő és felesége) a tanítványok jó ismerőseit, sőt a buzgó növendékek odahatni törekedjenek, hogy minél nagyobb számmal hozzanak magukkal vendégeket. Mulatni jól fognak. Kitűnő zenéről, ételekről és italokról gondoskodva lesz. Személyjegy ára 2 korona, család- jegy ára 4 korona. A jegyeket már most lehet megváltani. Akik pedig tévedésből meghívót nem kaptak, jelentkezzenek.

A koszorúcska előtt még néhányszor elmondotta ösmert mondókáját, mig végre elérkezett a nagy nap.

A mulatságon csak hamar kitudódott, hogy a zene nem is zene. Az afrikai beduinok és kafkönyvvezető előtt működésük felett elismerését fejezte ki. Az uj felügyelő két napig tartózkodott Gyulán és innen Szentesre utazott.

A 101—ik gyalogezred békéscsabai zászlóaljánál a nyári előléptetések alkalmából titzingeni Tichlll Vilmos hadnagyot főhadnagygyá nevezték ki. Ugyanekkor Ditnch Gyula kapitányt Békéscsabáról Fehér- templomra helyezték át.

A munkások ünnepe nagyobb mozgalmak nélkül csendben vonult el az ország és a vármegye felett. Május 1 -ót szokás szerint a legtöbb helyen munkaszünettel ülték meg munkásaink, több helyen gyűléseket és kisebb összejöveteleket is tartottak, azonban ez alkalmakat csak a maguk szórakoztatására és nem tüntetésekre, vagy rendzavarásra használták és igy az ünnep méltó volt józan munkásainkhoz és azok becsületes törekvéséhez.

Az újvárosi olvasókör mai nagyszabású estélyére érdeklődéssel készül a közönség. A kiváló gonddal és érdeklődéssel összeállított műsor, melyet mi is közöltünk, biztató előjelei az elmarad- hatlan sikernek. Belépődíj az estélyre személyenként 1 korona. A tisztajövedelem a könyvtáralap- javára fog forditatni s felülfizetéseket hálás köszönettel fogad és lapunkban nyugtáz a rendezőség.

Kereskedők mozgalma. Országos mozgalom indult meg a kereskedők között, a kereskedelem és az egyes kereskedők érdekeinek az eddiginél hatályosabb támogatására. A kereskedővilág ezen szervezkedő akcziója újabban a „kereskedelmi társulatok országos szövetségéinek megalakításában jut kifejezésre. A mozgalom vezetői a szövetségbe akarják vonni Magyarország valamennyi kereskedelmi társulatait. így a „gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulatáéhoz is érkezett a szervezőbizottságtól a belépésre való felhívás, melylyel vasárnap folyó hó 27-ón foglalkozott Czinczár Adolf elnöklete alatt az egylet az e czélból összehívott rendkívüli közgyűlésén. Hosszas vita után, melyben számos felszólalás történt, a közgyűlés a választmány javaslata alapján kimondotta, hogy belép a kereske delmi társulatok országos szövetségébe.

Elbocsátás a honvédségtől. A honvédelmi miniszter szolgálati, illetőleg védkötelezettségének teljesítése után, viselt tiszti rangfokozatának megtartása nélkül, saját kérelmére, Sárossy Gyula vármegyei árvaszéki ülnök, tartalékos hadnagyot és Vig Béla tartalékos gyógyszerész gyakornokot a gyulai 2-ik honvédezred kötelékéből elbocsátotta.

A tavaszi vásárnak gazdák, kereskedők és iparosok egyaránt nyomott hangulattal néznek eléje. Kincs semmi kilátás forgalomra. Sertésfelbajfás egyáltalán nem lesz; szarvasmarhában tavaszi vásárkor ugyan nagy forgalom szokott lenni, de az idei nagyon is korán esik ahhoz, hogy a gazdaközönség konsolidált magasabb árak reményében tömegesebben hajtsa szarvasmarháit, tinóit vásárra, a keresletet különben élénkebbnek jósolják. A lóvásár sem ígérkezik jónak, mert a szántás már túlnyomó részben be van fejezve s az aratástól még teljes két hó választ el, a lószükséglet sem olyan immines tehát, mint ha a vásár május vége táján esnék. A vásári napok egyébként a következők: május 8-ikán csütörtökön juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló s -gazdasági iparczikkek, ugyanekkor és vasárnap belBŐ vásár. *

Eljegyzés. Szilvást Béla törekvő ifjú czipész- iparos jegyet váltott Török Mihály polgártársunk szép leányával Vilmával.

Balog István síremléke. Az oly korán elhunyt Balog István, volt udvarhelymegyei kir. tanfelügyelő nek díszes síremléket akar felállítani az udvarhelymegyei tanítóság. E czélból Poppov Péter kir tan- fél.ügyelőségi tollnok indította meg a mozgalmat, lelkes hangú felhívást bocsátván ki, melyet miután az hozzánk is beküldött, egész terjedelmében közlünk. Az adakozásra való felhívás a következő : »Kíméletlen csapás az, a mely vármegyénk tanítóságát és tanügyét, szeretett főnökünk, tanácsadónk és őszinte jó barátunk oly váratlan elhalálozásával érte. A kik ismerték, elragadtatással beszéltek róla,

ferek muzsikája klasszikus 2ene e nyivákoláshoz képest. Imrr.el-ámmal, álmosan, rossz hangszerrel, összhang nélkül darálták le a tánezdarabokat, Mindenki mást játszott. Úgy látszik összejátszottak, hogy össze nem fognak játszani. Természetesen nem voltak czigányok.

így nem csoda, ha egy ifjúnak az az ötlete támadt, hogy a flótát alkalmas pillanatban elrejtse, mivel veszekedettül bele furulyázott a kollégái játékába. A többiek azonban sztrájkra készültek, addig nem voltak hajlandók játszani, mig a flóta elő nem kerül. Azt nem merték mondani, hogy a flótás rettentő sípolásával némileg fedezi hamis játékukat.

A szünóra alatt kisült, hogy a hús nyers, a burgonya elfogyott, a sör meleg, a bor savanyú, a viz meg ihatatlan, mert nincs.

Egy kis kompánia oda rendelte a muzsikásokat és megrendelték sorjába a szebbnél-szebb szomorú magyar nótákat. A prímás a kontrásra, ez a bőgősre, emez a flótásra bámult. Néztek föl, le, jobbra, balra, előre és hátra, homlokukat összeránczolták, sokáig gondolkodtak, végre kibökték, hogy nem ismerik azt a nótát.

A kompánia látván, hogy nem boldogúl a szerencsétlen flótásokkal, egyszerűbb nótákat huzatott. Egyik énekbe fogott :

„Hallod-e te Katika, Katika“ j .

Ezt már ösmerték. Nagy buzgón húzták vagy háromszor. Erre a másik odaszólt nekik: — Ha azt a nótát, amit énekelni fogok, eljátszátok, derék legények vagytok. És rágyújtott egy torontáli gányó nótára :

Nem ér az a legény, nem ér az a legény Egy fej vere9hagymát,

Ei a leány előtt, ki a leány előtt Összehúzza magát.

Összehúzza magát, eltáti a száját,

Ügye mög a fene, ögye mög a fene A málészájuját

mert ritka kedves modorával, nyájasságával és őszinte tanácsával első találkozáskor megnyert mindenkit. Mily reményekkel, tervekkel és mekkora munkaszeretettel jött közénk és mennyire becsülte a székely tanító munkásságát, mert rövid itt léte alatt ez volt határozott véleménye a székely tanítóról : Ily tanító sereggel megtudnám hódítani újból az országot I És hozzánk jött . . . meghalni ! . . . Mily borzasztó szavak ezek ! Nélkülözésekkel telt életének hajója végre biztos révben horgonyt vet, de eddig útjában megrongálódott testrészei összeomlanak és a révben — elsülyedt. Demeter Dénes ismert ékes szavaival emlékezett meg Balog Istvánról, de én arra kérem vármegyénk lelkes tanítói karát és tanügyünk barátait : „legyünk méltók önmagunkhoz !“ Adjuk össze filléreinket és állítsunk szeretett s oly korán jobblétre szenderült főnökünknek síremléket. Ezen kegyeletes tettel megbecsültük önmagunkat. Készséggel vállalkozom az adományok gyűjtésére és kérem a tanítóságot, hogy a legközelebbi napokban nevökre megküldendő gyűjtő- ivek felhasználásával a gyűjtést megindítani és az összegyűjtött összegeket nevemre elküldeni szíveskedjenek. A nyilvános nyugtázás hírlap utján 2 betenkint fog történni. Székely-Udvarhelyt, 1902. ápril hó 16-án. Poppov Péter, kir. tanfelügyelőségi tollnok.

Névváltoztatás. A m. kir. belügyminiszter Hollender Ede gyulai lakos vezetéknevének „Hege- düs“-re kért átváltoztatását megengedte.

A dobozi vérengző siketnémát, Tobai Ferenczet, a kinek borzalmas tettéről múlt számunkban referáltunk, a csendőrségnek szorgos kutatás után sikerült elfogni a dobozi erdőben és elfogatása után nyomban beszállították a gyulai törvényszéki fogházba. Dr. Nyisztor Adorján vizsgálóbíró itt többször megkísérelte kihallgatását, de nem tudott vele boldogulni mert a némával még jelekkel sem lehet közlekedni, teljesen miveletlen és e mellett eljnéjében is hibásnak látszik. A vizsgálóbíró kísérleteket tett más siketnémáknak, igy a Dobay-nyomda képzett munkásának Grünwald Lászlónak tolmácsul való alkalmazásával való kihallgatására, de igy sem sikerült megértetni magát és felvilágosítást kapnia vádlottól. Csak akkor látszott felfogni, mit akarnak tőle, a mikor a kést megmutatták neki, ekkor érthetetlen hangokat hallgatva mutatta meg, hogy döfött vele, de mikor azt kérdezték volna tőle, hogy miért gyilkolt, bárgyú arczkifejezéssel bámult, bárha valószínűleg mégis felfogja tettének bűnös voltát, mert gyakran összekulcsolja kezeit és égnek emelt szemekkel nagyokat sóhajt, majd bánkódó arczkifejezéssel lehorgasztja fejét. — A vérengző siketnéma védőjéül a törvényszék dr. Keppich Frigyes gyulai ügyvédet rendelte ki.

Az orosházi nyári színkör felépítése rövid időn belül megtörténik. A színművészet pártoló egyesület választmánya április hó 28 án döntött a színkör építésére beérkezett pályázatok felett s az építkezéssel a Favorcsik és Pénzes orosházai vállalkozó ezéget bízta meg. A színkör felépítése julius hó 15-ére készül el. Hogy melyik színtársulat fog először az uj arénában játszani, a felől még nem határozott a választmány. Ez a kérdés még ezután kerül megvitatás alá a szinpártoló egyesületben. Tudomásunk szerint ebben a dologban az oros háziak ugyanazt az álláspontot foglalják el, mint a gyulai színművészet pártoló egyesület; egyelőre nem csatlakozni egyik vidéki szinikerülethez sem, hogy a színtársulat megválasztásában szabad keze legyen a szinügyi bizottságnak.

Sztrájk Békéscsabán. Az ipari munkásoknak az ujabbi időben több helyen, legutóbb pedig a szomszédos Hódmezővásárhelyen folytatott bérharcza vármegyénkben is érezteti hatását. Békéscsabán a kőmives és ács segédek léptek fel a vállalkozókkal szemben követelésekkel és miután ezek kívánságukat nem teljesítették, kimondták a sztrájkot és a héten Békéscsabán minden építkezési munka szünetelt. Az építkezési munkások szakegyleteikben már régebb idő óta tanácskoztak sorsuk javításáról és vasárnap elhatározták, hogy követelésükkel nyíltan

A dallamát természetesen Ösmerték, hát buzgólkodtak nagyban, miért néhány fiaskó sör járt. A kompánia akkor már nagyban ivott, a kedv virágos lön, de a bőgőt egyik tevékeny ifjú bezúzta. Egy korona mindent kigyógyitott, úgy, hogy zavartalanul folyt a muzsikálás tovább csak a bőgő hallgatott és mivel a tulajdonosának is hallgatni kellett és mert hát sajnálja jószágát, személyesen bőgött.A mulatságot nem zavarta volna meg semmi, ha véletlenül egy asszony kissé el nem ájul. Viz n m volt kapható, borral locsolták föl.

Kissé berúgott a kompánia, a szünóra után gyönyörűen fest ttek a tánezoló párok.

Winterschütz ur a sok koczintgatásban alaposan bepirositotta a fejét, úgy, hogy a harmadik négyest fordítva rendezte.

Midőn a zene megszólalt, a bevezető rész után elkiáltja magát :

— Pastourelle, hölgy szóló 1 A növendékek kapva-kaptak az alkalmon és eljárták visszájáról az egész franczia-négyest, úgy, hogy mire a Pantallonra került a sor, az egész táncziskola bele volt gabilyodva, mire hirtelen csárdásba csapott át a muzsikus trupp és a táncz tartott kivilágos-kiviradtig.

Nagyobb csoportokban ozzladozotta közön- ségj a lámpák egyre halványabban világítottak, miután Winterschütz ur egyre oltogatta őket. Midőn már össze-vissza tán vagy tizenöt pár ropta a csárdást, két szál lámpa pislákolt a teremben. Künn meg Winterschützné ő nagysága hortyogott nagyokat.

Végre az utolsó két lárnpi is elaludt, sötétbe vonván a tánc2termet és Winterschütz ur izzó, biborvörös fejét.

előlépnek, miután pedig a mesterektől tagadó választ nyertek, mintegy 110-en beszüntették a munkát. A sztrájkolok a következő 4 pontban foglalták össze kívánságukat: 1. a munkaidő reggel 6 órától este 7-i'g, szombaton pedig este 6 óráig terjedjen ; 2. a napibér helyett a kereset óraszámra fizettessék és pedig közönséges munkáért 32 fillér, vakolásért és díszítő munkáért 36 fillér; 3. fizetésűk ne kéthetenként, hanem hetenként adassék ki ; 4. az akkord munka töröltessék el. A munkások mozgalma teljesen békés természetű és a segédek kijelentették hogy az ipartörvény szerint alakítandó békéltető bizottság határozatában megnyugodnak. Az egyezségi tárgyalásokat az ipartestület elnöke, Rosenthal Ignácz vezeti, kinek elnöklete alatt a mesterek értekezletet tartottak, melyben kijelentették, hogy a munkások követelését nem teljesíthetik, mert a bérfölemelés követelésének nincs jogosultsága. Úgy a kőmives, mint az ácsiparnál ugyanis a munkabér nagysága az illető ügyességétől függ; a munkaadó szabályozása és az óraszerinti fizetés kivihetetlen, az akkordmunka pedig fentartandó, mert épen itt van alkalma a munkásnak nagyobb keresetre. A városban dolgozóknak hetenként adják ki fizetésüket. Ezek közlésével a mesterek felhívást intéztek a munkásokhoz, hogy [álljanak munkába és ők mint eddig, úgy ezután sem zárkóztak el a megérdemelt bér megadásától. A [segédek nem nyugodtak meg a mesterek válaszában és igy továbbra is szünetel a munka, minek folytán a mesterek elhatározták, hogy ha a segédek hétfőn sem állanak munkába, a legszükségesebb építkezésekhez idegen munkásokat hozatnak. Az egyezkedési kísérletek mindazonáltal nem szakadtak meg és remélhető, hogy a békés megegyezés holnapig létrejön.

A névtelen levél. Mikor valaki nem mer fellépni bátran, s állást foglalni az ellen, a mit kifogásolni valónak tart, akkor rendesen a névtelen levélhez szoktak fordulni. Folyó hó 2-án a gyulai ref. leikéazi hivatal is kapott egy ilyen.anonim levelező lapot, a mely azzal vádolja a tanítókat, hogy Lbunczutságuk“ folytán zárták be az iskolákat kanyaró járvány miatt. A levél Írója, a levél külalakjáról és tartalmáról Ítélve, intelligens emberre vall s ez súlyosító körülmény, miért is a tantestület a következő versben válaszol a névtelen rágalmazónak a nyilvánosság előtt:

Becstelen az, ki orvul támad Sehonnai családfája,

Bölcs Darvin szerint ember ő is „Anyámasszony katonája.“

Tótkomlós uj vasutat kap. Békéscsaba község szerencsés góczponti helyzeténél fogva ismét egy újabb eret nyer fejlődésére. Tótkomlós községet fogja vasút kapcsolni össze Csabával. Gajdács Pál tótkomlósi lelkész ugyanis érintkezésbe lépett az arad-csanádi vasút igazgatóságával oly irányban, hogy a Csabáról kiinduló úgynevezett „kis vasút“, amelynek Gézamajorban van végállomása, Tótkomlósig építtessék ki. Az igazgatóság megígérte, hogy az esetben, ha Tótkomlós község ezt kérelmezni fogja, ök nagyon szívesen teljesítik a kérelmet. — Tótkomlós képviselőtestülete a múlt héten tartott ülésén meg is kérte erre nézve az igazgatóságot s igy legközelebb megindul a 8 */a kim. hosszú, 80,000 koronába kerülő vasút építése, amely naponta 5-ör fog Tótkomlósról Csabára indulni. A vonaton egy III-ad osztályú jegy Csabára és vissza 1 korona lesz a I mázsa terhet 16 fillérért szállítanak. Ter- Imészetesen amennyit Csaba nyer ez összeköttetés sei, épen annyit fog veszíteni Orosháza, amely eddig piacza és emporiums volt Tótkomlósnak, s természetesen igen sokat fog veszíteni a 800,000 korona megyei szubvenczióval épült szarvas-mező- hegyesi vasútvonal, melynek Tótkomlós a legjövedelmezőbb állomása.

Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság a n. é. közönség kényelmére Gyulán főügynökséget állított fel, melynek vezetésével Kovács Jenő eddigi aradi főügynökségi kárbecslő felügyelő lett megbízva. Melléje a gyulai társadalom egyik ismert tagja Vadas József nyug. honvéd százados lett kinevezve. A főügynökség jelenlegi irodája Kossuth Lajos utcza, 142. h. sz. alatt van, hová a nagy é. biztosító közönség bármily biztosítási ügyekben bizalommal fordulhat.

Képviselőtestületi gyűlés Békésen. Élénk közgyűlése volt Békés község képviselőtestületének április hó 21-én. A képviselők közül sokan megjelentek a gyűlésen, a melynek különösen két tárgya iránt érdeklődtek. A vashalmi szőllőtelep bérlete és a békésföldvári—békési vasút átvétele ügyében leérkezett kereskedelemügyi ministeri rendelet képezték a tárgysorozat kiemelkedő pontjait. A vashalmi szőllőtelep bérbeadása körül élénk vita fejlődött ki, a melynek végén elrendelt szavazás eredménye szerint 25 szóval 12 ellenében kimondta a képviselőtestület, hogy Nagy Ferencz bérlővel a szerződést egy évre újból megköti. Hosszas vitát provokált a békésföldvár—békési vasút ügye, a melyben a leérkezett kereskedelemügyi miniszteri leiratot már ismertettük. A leirat szerint a községnek az arad—Csanádi egyesült vasúttársaságot kel- ' lene megkínálni, mint az uj közúti vasút vállalkozóját, hogy a meglevő vasutat vegye át. Szathmáry Gábor főjegyző előadta, hogy a vállalat főmérnökével már érintkezésbe lépett s tárgyalta vele az átvétel ügyét. Az igazgató-főmérnök hajlandónak mutatkozott az átvételre, de oly potom vételár mellett, a mennyi a vasút felszedetése után az becsülhető. Megkérdezte gróf Wenckheim Frigyest is ez ügyben,, ki a régi vasútnál, mint résztulajdonos szintén érdekelve van. 0 a vasút felszedetésót sehogysemhelyeselheti, nagyobb teherszállítmányokra semmi vasutjasem lenne Békésnek. A tanács javaslata tehát az volna, hogy küldessék ki egy bizottság előbb Acsevhez az .átadás ügyében való tárgyalásra ; ha nem sikerülne oly egyezkedést létrehozni, mely szerint az átadás lehetőleg elfogadható vételárban történjék meg, akkor menesztessék egy bizottság a kereskedolemügyi miniszterhez, hogy a békésföldvári—békés vonalon a teheráru dijakat a községi pótlók-dij megtartása mellett szállítsa le. Dr. Igaz Pálnak a miniszteri leirat szerint az a nézete, hogy az Acsevnek a régi vasutat át kell veenie. Indítványozza az Acsevvel való sürgős tárgyalást. Emperl Erno^ szerint a községi dijpótlékok meghagyására szerződés kötelezi az államot. Indítványozza : vétessék tudomásul a miniszter elutasítása. A vasút maradjon meg továbbra is jelenlegi birtokosainak tulajdonában s ne bocsájtkozzunk annak átadása