Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-05-04 / 18. szám

Hírek. A „Békés" és a vidéki előfizetők. Vidéki olva­sóink kívánságának óhajtunk eleget tenni a lapunk szétküldése tekintetében tett ujabbi intézkedésünk­kel. E szerint a kiadóhivatal a „Békés“-1 a vidéki előfizetők részére már a szombaton éjjel induló vonattal expediálja és igy vidéki előfizetőink már vasárnap reggel, tehát a helybeliekkel egy időben olvashatják lapunkat. A vármegye rendes közgyűlése május hó 26-án fog megtartatni. A közgyűlés anyagául már eddig is nagy Bzámmal érkeztek be ügyek úgy, hogy a tárgysorozat bő anyagot fog nyújtani az érdeklő­désre. Éhez ha hozzávesszük a kilátásban levő tiszt viselőválasztásokat, felette népes közgyűlésre számít­hatunk. A közgyűlés fogja tárgyalni a vármegye múlt évi számadását is, a mely a reá vonatkozó állandó választmányi javaslattal együtt a közgyűlést megelőzőleg 15 napra közszemlére teendő ki. Ez okból a számadások tárgyalása végett az állandó' választmány már május hó 6-án ülést fog tartani. A vármegye közigazgatási bizottsága május hó 12 én tartja meg rendes havi ülését. A vármegye központi választmánya dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt május hó l én ülést tartott, a melyben a gyomai és orosházi képviselő- választókerületek 1903. évi választói névjegyzéké­nek összeállítására vonatkozó összeíró küldöttség! munkálatokból azokat, a mellekben legutóbb pót­lások voltak elrendelendők, felülvizsgálta és elren­delte azok alapján a névjegyzékek összeállítását. A törvény értelmében intézkedett a választmány, hogy a névjegyzékek május 5-től 25-ig községen ként közszemlére tétessenek ki, a mikor is május 5-től 15-ig a névjegyzékek ellen felszólamlások, 15-től 25-ig pedig ezekre vonatkozólag észrevételek adhatók be. A vármegyei közkórházi bizottság kedden dél után tartotta havi rendes ülését, a melyen több fontosabb kérdést tárgyalt. A kórház kibővítésével még felmerült hiányok eloszlatásának kérdésével behatóan foglalkozó albizottság javaslatával még teljesen nem készülvén el, ezek közül csak a tehe­nészet és csatornázásra vonatkozó javaslatokat tár­gyalta a közkórházi bizottság. A kórház gazda­sági telepén tehenészet létesítését a bizottság el­vileg elhatározta, azonban a szükséges adatok, me­lyek nélkül véglegesen nem határozhat, még nem állván rendelkezésére, újabb albizottságot küldött ki, hogy a legközelebbi kórházi|bizottság elé tegye­nek részletes előterjesztést a várható haszon és befektetés mérlegelésével. A csatornázás tervét és költségvetését, melyet az országos kir. vízépítési mérnökség egészségügyi osztálya készített, beter­jeszti a bizottság a törvényhatósági közgyűléshez s annak utján felkéri a m. kir. földmivelésügyi és belügyminisztert, hogy a költségekhez fele-felerész- ben járuljanak hozzá. Letárgyalta a kórházi bizott­ság a közkórház 1903. évi költségvetését, melyet a közigazgatási bizottság és törvényhatóság elé ter­jeszt. Ezen kívül a folyó ügyek s a kórházi igaz­gató rendes havi jelentése kerültek tárgyalás alá. Jóváhagyott szabályrendeletek. A m. kir. bel­ügyminiszter jóváhagyta a vármegye módosított szervezési szabályrendeletét, valamint a napidijak­ról és utazási költségekről szóló szabályrendeletet. Előléptetések a honvédségnél. Évek óta állandó sérelem és a honvédtisztek ambicziójának erősen szárnyszegője az, hogy a magyar honvédtisztek elől, a közös hadseregből átlépő tisztek elzárják az utat az előléptetéstől, vagy legalább íb késlel­tetik a honvédtisztek előléptetését. E körülmény miatt évről-évre kedvezőtlenebbek az előléptetési viszonyok b a májusi és novemberi „Rendeleti Köz löny" többnyire csalódást hoz sokaknak, akik buzgó- Sággal és ambiozióval teljesített munkásságukért jogosan várják az elismerést. S a helyzet nem hogy javulna, hanem egyre rosszabbodik daczára annak, hogy a magyar honvédség — legfelsőbb helyen is elösmert — kitűnő vezetése és mintaszerű kikép­zésénél fogva egy szikrát sem áll alantabb f-okoD, mint a közös hadsereg, sőt az anyanyelven viló péseit pokoli gyorsasággal bemutatta és hozzá­tette : — Ha most e lépéseket összekapcsoljuk, megkapjuk a valcert. Tessék megpróbálni: lás­sák, én már tudom. Ezzel elkezdett valczerezn., a növendékei­nek meg a feje keringőzött. Metódusa egyszerű és világos volt. Az alaplépésekre kioktatván tanítványait, néhány mozgást mutatott és á'tért a polka-francaisra. ó ezt igy vezette be: — Jobb láb előre, bal láb mellé, ismét jobb láb előre; aztán bal láb előre, jobb láb mellé és bal láb előre. Az urak mindig a bal lábbal, a hölgyek a jobb lábbal kezdik. Természetesen sokan elvétették a lépése két és a másodszori jobb láb előre nyújtás után nem a bal lábat nyujtotiák előre, hanem a jobb láb mellé tették. Ekkor betűkkel helyettesítette a lábakat jobb láb p, bal láb a, jobb láb p. Az oktatás megindult: »— Tehát p-a-p, azaz pap, tovább: p-a-pap Jól van csak tovább : p-a pap, p ... Maga megint rosszul csinálta, nem tud vigyázni?! Hányszor mondjam, hogy p-a-pap, ha a bal lábat másod­szor is a jobb láb mellé teszi, ahelyett hogy kilépne vele -p- akkor az már nem pap, hanem papa. II. Szerelem, te magasztos égi láng, te bájos gyönyörű tünemény, te mindent fölülmúló, min­dent legyűrő, mindent megdöntő hatalmas csoda, szerelem! Mily fenségesen szép vagy, midőn hal kan, nesztelen jösz és besurransz a lányka szi­vébe. A szív megdobban az édes gyönyörtől, mennyei kéjtől, mindenható üdvtől .. . Szere­lem 1 Szerelem! Folytatnám, de nem tudom. A szerelem oktatás és a honvédtisztképző intézetek magas ní­vója folytáu talán még tökéletesebb csapat­test is a közös hadseregnél. Ez anomáliának fel­tűnő következménye az idei Rendeleti Közlöny, melynek soványsága szinte megdöbbentő, szinte pro­vokálja azt, bogy kommentárral kisérjék. Egy kis statisztika világos képet mutat a helyzetről. Elő­lépett ugyanis május 1-én a gyalogságnál : 3 ezre des, 8 alezredes, 5 őrnagy, 12 I. oszt. százados, 9 II. oszt. százados, 3 főhadnagy és 1 hadnagy(!), a lovasságnál : 1 alezredes, 1 őrnagy, 8 I. osztályú százados, 3 II. oszt. százados, 2 főhadnagy. Az ilyen szűkén osztott csillagok közül természetesen csak nagyon kevés jutott Gyulára is, de legalább az a kevés őszinte őrömet keltett, mert az előléptetettek között a katonai és polgári körök előtt egyaránt közbecsűiésben álló Guoth Ferencz őrnagy nevét is olvashatjuk, ki május 1-től alezredessé lépett elő. A jól megérdemelt előléptetés alkalmából számo san keresték fel gratulácziókkal az uj alezredest. Előlépett még kívüle Bengery Károly kezelőtiszt, hadnagy, főhadnagygyá és Jászberényben Kabay Áron hadnagy főhadnagygyá. Bennünket érdeklő előlépések még a következők : Ludmann * Gyuia ezredes, dandárparancsnok tábornokká, Kucsera Vida őrnagy alezredessé. Csutak Béla főhadnagy, századossá és Benkő Sándor huszárfőhadnagy száza­dossá, mely előlépésekhez mi is őszintén gratulálunk ! Május. Amit az emberi kéz alkotott, a mi szépet, csodásat, nagyszerűt tudomány, irodalom éB művészet produkált, mindaz elhomályosul, mikor a természet fejti ki pompáját, királyokénál, fejedel­mek bíboránál impotiálóbb ékességét. Oh május! Neved hallatára mámorosán dobban meg a szív, jöveteledre illatosabb a mező, kékebb az ég, éde­sebb a madárdal és szerelmeBebb az emberi szív is. Te vagy a természet pompázó hónapja, a tavasz birodalma, érintésedre megfakad a virág, csókjaid-., tói életet nyer a bevülő föld s a hervadást, enyé­szetet nem ismerő buja életerő mosolyg minden­felől. A természet nászruhába öltözik. A mezők zöldéinek, a fák virágoznak, madárdal hangzik a kék ég alatt, zümmögő bogárkák örülnek az élet­nek és kihányja fürtös fehér virágát az akácz és az orgona lila virága. Elhevül és szeret minden a nap alatt, mely mindenütt nyilvánuló életerő mint egy tökéletes, harmonikus akkord lopja be magát az emberi szívbe s a czivilizáczió ezerféle bilin­csébe bevert ember is érzi, hogy a természet fia s lelkében, idegrendszerében, vérsejtjei közt meg mozdul a vágy a természet után, érzi annak paran­csoló szavát 8 a május illatos szellője hathatósabb szószólója a szerelemnek és szabadságnak minden szerelmi költeménynél, tüzelő ódánál. 3 májusban ezért dobog jobban a szív, a szerelem és a szabad­ság után. A természet e parancsoló szavának enge delmeskedik az ifjú, mikor szerelmet vall kedvesé­nek 8 ennek hatása alatt feszíti ki mellét a gör­nyedő munkás és emberi voltára hivatkozva jogot kér a hatalmasoktól. — Oh május! kifürkészhetet­len örökös titok az emberiség előtt, mely haladá­sában palotákat ^épit, a villamosságot, fényt, gőzt igába fogja, de sem a chemia, sem a fizika segé-j lyével nem képes egyetlen elősejtét létrehozni, cso­dálatodra meghajlik az emberi fő, nagyságodat^ pompádat, varázsodat elösmeri a költő és tudós, nagy és kicsiny egyaránt. S a zöldbe vágyik min­den teremtett lélek, az azúrkék ég alá a természet ölére 8 kezdődnek a kirándulások, a majálisok. Prózában szemlélve azonban a dolgokat, a május rettegett fagyos szentjei és Orbánja sok galibát csinálnak még az esztendő e poetikus hónapjában. A gyámpénztári tartalékalapoknak a községi közpénztárak kiadásaihoz való hozzájárulásától a belügyminiszter a jóváhagyást megtagadta azon az alapon, hogy a tartalékalapok le nem kötött jöve­delmei törvény szerint a 7 éven felüli gyermekek gondozására fordítandók. Gyoma, Mezőberény, Szeg­halom, Békéscsaba, Orosháza és Szarvas községek kérelmére a törvényhatósági'bizottság feliratot inté­zett a belügyminiszterhez e rendeletének megvál­toztatása iránt, kérvén az e czélra mindig felhasz­nált összegek átutalásának továbbra való engedé­lyezését. A belügyminiszter a törvényhatóság fel­fölmagasztalását, kellő és jól megérdemelt mél­tatását romantikus lelkű ifjú költőinkre bizom. ök ezt jobban értik. A táncziskolákban a szerelem rendszerint burjánzik. A Winterschütz féle tánczintézetben is igen előkelő helyet foglalt el az említett ér­zelem. Sokan ezt a fenkölt érzelmet prózai ri­degséggel „flirt“-nek nevezik, de ezek pesszi­misták, a kik, tudjuk, sötét pápaszemet viselő, mord, komor bácsik. Hej pedig oly kedves csacska lánykák jártak a Winterschütz ur táncziskolájába. Öröm volt nézni őket. Ott volt a Vértes Józsika (női név), ki a megtestesült nyájasság, előzékenység, udvarias­ság. Igaz, hogy majdnem hosszú szoknyácskát viselt és egy kereskedésben levelezett, gépirt és a kasszát kezelte, mely rendszerint nem „stimmelt.“ Mielőtt a komoly irodai munkálatok terére lépett, kereskedelmi tanfolyamot hallga­tott, különben sokat beszélt csacsogott és nyel­vét öltögette, a mi határozottan „jól állt neki.“ Ha akart, oly naiv tudott lenni, mint egy fel­sőbb leányiskolába nem járt bakfis, de tudott nagylánycsan, okosan, szellemesen, ötletesen beszélni. Haragudni rá nőm lehetett, mert min­dig mosolygott, minden rossz viccet, mit a fiatal emberektől hallott, hahotával fogadta. Igen há­lás publikum volt. Mindenkivel szemben kedves volt, kivált a jó tánczosokkal szimpátiáit, kik egy-egy virágszálat, szagos czukorkát és egy csomó bókot kaptak tőle. Szeretni nem tudott, sőt azt állította, hogy nem tudna szeretni. A mamája (oh a praktikus és mindig résen levő mamák) ezt hallván rápiritott, hogy lehet ilyes mit mondani. Egy lánynak kell szeretni tudni. Ha a franczia-négyeshez nem volt anga- zsálva, odaugrott egy jobb tánczoshoz és társa­terjesztése folytán a megnevezett községeknek az előirányzott összegek átutalását 1902. évre engedé­lyezte. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Keppich Frigyes ügyvédet Gyuja, dr. Fuksz Béla ügyvédet Szarvas, dr. Schiff Jenő ügyvédet pedig Oroháza székhelylyel az ügyvédi lajstromba továbbá Berényi Antal ügyvédjelöltet Schröder Kornél gyulai, Hoffmann Károly ügyvédjelöltet, Hoffmann Mihály gyulai, Mandel Viktor ügyvéd- jelöltet dr. Adler Samu szeghalmi ügyvédnél való joggyakorlattal az ügyvédjelölti lajstromba folyta­tólag felvette. A sorozás Összeredménye. Békésvármegye hét sorozó járásában s Gyulavárosában mindenütt meg­voltak az idei fősorozások. Az állítási lajstromokba felvett állitáskötelesek száma legnagyobb volt az orosházi sorozójárásban (1188) és legkisebb a gyulai járásban (233). Előállott összesen az egész vár megyében 5552 hadköteles, kik közül az ujoncz jutalék javára besoroztatott 1716 éspedig a beosz­tás fentartásával. 1700, a honvédséghez 16. A póttar­talékba Boroztatott mint kevésbé alkalmas 131, egyéb czimen pedig 49. Visszahelyeztetett 2412, fegyverképtelen volt 715, ezekkel a különböző okokból be nem sorozottak száma kitesz 3300, a fősorozástól távol maradt 372. Teljesen isme­retlen hadköteles volt 162. Besoroztattak össze­sen az egész vármegyéből mint egyéves önkénte­sek 14-en. Dr- Frankó László ügyvédet, ő felsége a király a német-bogsáni kir. járásbírósághoz albirónak ne­vezte ki. Dr. Frankó László távozásával a gyulai közélet s az itteni ügyvédi kar egyik ambicziózus, agilis tagját veszti, akinek bírói pályájához min­denki igaz szívből fakadó jókivánatait fűzi. dL-muzeum meqnyitása a közművelődési eeve- yuiüi iüiujüUIW! illpw^uittf muzeum a mai nap­tól kezdve, a nyáron át minden ünnep és vasárna­pon délután 3 órától kezdve a közönség által' való díjtalan megtekintés czéljából újólag nyitva áll. Halálozás. A székudvari gör. kel. egyháznak hosszú időn át működött, érdemekben gazdag lel­késze Tulkán István Gyulán folyó hó l-én fiának, dr. Tulkán György orvosnak házánál hosszas szen­vedés után meghalt. Az elhunyt gyulai származású volt és városunkban is széles körben ismerték és általánosan becsülték a hazafias érzelmű derék lelki pásztort, kinek elhalálozása úgy itt, mint székudvuri hívei körében igaz mély részvétet keltett. Holttes­tét beszeníelés után május l-én Székudvarra szállj tották és ott temették el folyó hó 3-án a hívek impozáns részvéte mellett. A gyászoló család a ha lálesetről a következő jelentést bocsátotta ki: Tulkáu János, a saját valamint testvére: Dr. Tulkán György és neje Marzsinyán Anna, úgy szintén az elhunyt testvére Tulkán Mihály, továbbá az elhunyt rokonai és jó barátai nevében is fájdalomtól megtört szív­vel tudatja a legjobb apa, testvér, rokon és jó ba­rátnak Tulkán István székudvari gör. kel. lelkész­nek folyó év és hó l-én reggel 3 órakor életének 61-dik, lelki pásztorkodása 34-dik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult drága hamvai folyó hó 3 dikán délelőtt 11 órakor fognak a gör. kel. szertartás szerint a szekudvari temetőben örök nyugalomra tétetni. Adj uram örök nyugodalmat neki s az örök világosság fényesked- jék neki! Képviselőtestületi közgyűlés lesz hétfőn, folyó hó 5-ik napján d. e. 11 órakor a következő tárgy sorozattal : A város mint eladó és Pomutz Péter s kiskorú gyermekei, mint vevők közölt 1925—1. sor­számú ház eladására nézve kelt szerződésnek a tanács általi előterjesztése. Ezenkívül fel fognak vétetni a következő ügyek : Ti Alb János bejelen­tése, melylyel a városi képviselői állásáról lemond. 2. Potoczki Karolin illetőségére vonatkozó tanács javaslata. Az uj vasúti menetrend május hó l éu életbe lépett, de abban a közönség és az érdekelt várme­gyei hatóságok által kifejezésre juttatott kívánalmak csak alig minimális részben találtak teljesítésre. Az lógni kezdett. — Valóban unalmas táncz a franczia-négyes. Igazán nem fogom tánczolni. — Miért ? Kíváncsiskodott a fiatal ember. — Mert nincsen .tánczosom, azaz, hogy felkért az a mafla rósz tánczos, ki a valczernél mindig letapossa a czipömet, de ki kosaraztam, mondván, hogy le vagyok foglalva. — Akkor szabad kérnem a négyest. — Kérem, — mondá rendkívül barátságos és finom mosolylyal a kis kujon és ki czélját elérte, elégülten tova libbent. A Bodor Ancsika egyszerű, okos, intelli­gens lányka. Jól tánczol, de állandóan lefoglalta két ifjú. .Sőt mint 6 mondá, az egész tánczsze- zonra az összes franczia-négyesekre angazsálták. Gondos Géza ur, a táncziskola legcziniku- sabb és legjobb tánczosa kapva-kapván az al­kalmon, a következő évi összes keringőre, első négyesekre és csárdásokra — a mikor természe­tesen összekerülnek — foglalta le Ancsikát. Arabella volt a tánczintézet legcsöndesebb, legábrándosabb, legszökébb és Iegszerelmesebb növendéke. Megnőtt egy keveset, bár fiatal leány volt. ö még romlatlan lélekkel dicseked- hett, ö hitt a szerelem mindenhatókéi: ában. Mariska nyilt, csendes, jó modorú leányka volt. Kitünően keringőzött és szintén szeretett. Aztán láttunk szeczessziós frizuráju, egé­szen hosszuszoknyáju lányokat, akik már nem annyira tánczolni tanulni jártak Winterschütz- hez, mert a tánczot legfelebb eltanulhatták volna, mint inkább főkötő alá akartak k mülni. A Winterschütz-féle táncziskola rendkívüli, helyesebben „kényszer“ tagjai, a mamák, kik leányaikat gardírozták, kiváló előszeretettel pá­rosították a fiatalokat. Egy fiók házasságközve- titő iroda volt a tánczintézet. Egy-egy szezon­ban néhány házasság csakugyan létre jött, kettő, uj menetrendnek előnye, hogy a déli vonatoknál a békéscsabai hosszú várakozásokat részben megrövi­dítette, a mi által a Békéscsaba felől eddig délután 3 órakor Gyulára érkezett vonat, most egy órával hamarább ér ide. Ennek a változtatásnak a fővá­rossal való összeköttetés tekintetében előnye tagad­hatatlan már csak azért is, mert a délutáni postát jóval elébb kapja meg közönségünk, de viszont jelentékenyen rosszabbodott a helyzet a Gyula város éB a vele szomszédos biharvármegyei községek kö­zött való közlekedés tekintetében. A más városok­tól távol eső es épen ezért minden tekintetben Gyu­lára utalt községekből, főleg Sarkadról és Kötegyáü- ból érkezők eddig a Gyulán töltött két óra alatt úgy a hogy, csak elvégezhették dolgukat, most azon­ban a két vonat közötti idő annyira megrövidült, hogy Gyulát e községekből jövők egy nap alatt megjárni nem tudják. Ezzel még inkább érezhető lett annak a helyzetnek a tarthatatlansága, hogy a délelőtt folyamán Nagyváradról Gyula felé és este pedig Gyulától Nagyvárad felé egy vonat sem köz­lekedik és igy még inkább szükségessé vált a kérel­mezett gyorsvonatok, vagy a Békéscsaba és Gyula között közlekedő vonatoknak Nagyvárad között való járatása, vagy legalább Nagyszalontáig való kiter­jesztése, mi által nemcsak a Gyulára való közle­kedés könnyittetnék meg, de a Gyula és Nagy- Szalonta közötti állomások a budapesti gyorsvona­tokhoz is összeköttetést nyernének. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül az uj menetrendnek azt az elő­nyét, hogy a Vésztőről délután Kötegyánba érkező vonat a táblai vonattal összeköttetést nyervén, a Sárrétről jövők nem lesznek kénytelenek az éjjeli vonatra Kötegyánban három órát várakozni. Kanyaró Gyulán. Alig szűnt meg városunkban a vörhenyjárvány, már ismét a kanyaróban történ­nek nagyobb számú megbetegedések főleg az isko­lás gyermekek sorában. Erre való tekintettel a vár­megye alispánja felhívta a város polgármesterét, hogy az iskola fentartókat keresse meg, hogy a különben is küszöbön álló évzáró vizsgákat lehető­leg mielőbb tartsák meg, nehogy a járvány terje­dése esetén az iskolák bezárása iránt kelljen intéz­kedni, a mi a legutóbbi hosszú szünet- után a tanítás eredményét, valamint a vizsgák megtarthatását nagy­ban hátráltatná. Kinevezések a bíróságnál- a bíróságnál is megvoltak a májusi ; ejőléptetések. A gyulai kir. törvényszék területén 0 Felsége Babó Andor békés­csabai kir. aljárásbirót, ki Békéscsabán közszere­tetnek örvendett s a bírói karnak kiváló tagja, a szegedi kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. — Az ig'azságügyininiszter Dr. Lindner Károly ügy­védjelöltet aljegyzőnek nevezte ki s a gyulai kir. törvényszékhez osztotta be. A temetkezési és kiházasitóregyletek közül egymásután szűnnek meg azok, a melyek egyéni kapzsiságból, vagy tudatlanságból hibás alapon vol­tak szervezve, időről- időre vesszük egy egy ily egyesület önkéntes, vagy hivatalosan elrendelt fel­oszlatásának rövid hivatalos hírét, a melyek mö­gött a károsodottak ezreinek panaszát véljük hal­lani. Mert a feloszlások rendszerint csak akkor kö­vetkeznek be, a mikor az egylet kasszája kiürül és mikor a szegény nép megtakarított fillérei mér oda vesztek. A vármegye hivatalos lapja ismét 3 egylet feloszlásáról ad birt. A hivatalosan feloszla­tod gyulai V ik temetkezési társulat vagyonának fel­osztása tekintetében a megtartott felszámolás ered- rnénye alapján a vármegye alispánja meghozta ha­tározatát. Itt is 100,000 koronát jóval meghaladó összeg veszett oda, ami mind a tagok kára A be­fizetések csekély maradványa az a 9117 korona, a melyből az alispáni határozat szerint a tagok az áUaluk befizetett összegnek csak 7*15 százalékát kapják vissza. A békési egyesült iparosok és földmi vesek temetkezési társulata, valamint a dobozi kölcsö­nösen segélyzó első fiú és leánykiházasitó és temetkezési társulat, meggyőződvén életképtelenségükrö), önma­guk mondották ki a feloszlást, a mely határozatu­kat a belügyminiszter is jóváhagyta. A gomba módra felszaporodo t ilyen egyesületekből rövid idő alatt csak az a néhány régebbi marad meg, a me­három keletkezőben volt, de a legtöbb házasság csak az asszonyok száján forgott. A mamák Winterschütznével összebújtak és megindult a párosítások tömkelegé. Hogy igy, meg úgy, emigy, meg amúgy, milyen jó parti ez a fiatal ember, mily szép fizetése van, mily komoly és mily gavallér. Hát a leány csi­nos, kedves, gyönyörű stafirungja van és hogy főz és hogy süt és mily jó gazdasszony. Gondos Géza barátunk volt a táncziskola legkifürkészhetlenebb természetű növendéke. Egyszerre három lánynak is csapta a sze­let. Nevezetesen : Ancsikának, Mariskának és Arabellának. Mindhárman külön-külön szentül megvoltak győződve, hogy Géza ur kizárólag csak beléje lehet szerelmes. Mig a leányok magukban egymást alapo­san lesajnálták, szánakoztak a többieken és hódításuk tudatában vigan csevegtek (a szerel­mes lányok sokat és vigan csevegnek) addig Gondos Géza összeszedte a leányoktól a virá­gokat, a zsebkendőket, a legyezőket, öröktartó szerelmet Ígért mindegyiknek és mindig oda lyu­kadt ki, hogy beszélni fog a mamával. A leányok irultak, pirultak, mondván : — Ugyan ne izéljen, oly furcsán beszél mindég. De azért tetszett nekik a furcsa beszéd. Géza ur csakugyan beváltotta szavát és oda­ment az Arabella mamájához. A leányka meg­rémült, tisztes távolban izgatottan pislogott a mamája és Géza felé. — Hát hogy mint méltóztatik lenni, mint szolgál kedves egészsége ? Kérdé Gondos ur. — Köszönöm, jól. — Hanem mondhatom nagysád, hogy a leánya oly jól tánczol már, oly kitünően kezeli a lábait, hogy élvezet vele tánczolni.

Next

/
Thumbnails
Contents