Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-28 / 17. szám
— Szent-György napja a legfontosab lakváltozási dátum a mi szükebb hazánkban. Ekkor következik a házzal nem biró csa'ádoknak az ő kínszenvedése, a költözködés. Ez aztán pazar mulatság lehet. Eltekintve azoktól a kisebb epizódoktól, amikor egy-egy kultúrával nem haladó utczában agyig sülyed a stráfszekér a földbe, I tejes köcsög, lisztes zsák, zsíros bődön és salon garnitúra édes egyetértésben borulnak az utczasarába, vagy amikor 12 éplábu széknek ősz szesen csak 12 lába lesz, mire a tett helyére megérkezik, a költözködés még mindig zajosabb mulatság mint egy sikerült kaszinóestély. S azért széntgyörgynapi költözködők részvétem nektek, igaz részvétem t Bezzeg nem búsulnak azok a szentgyörgy- napi alakok, kik három, négy, öt György nevű barátjuk tiszteletére és terhére beszednek 3—4— 5—7—9 pohár lélekerösitő szeszt és ép olyan lazán lépegetnek az utczán, mint ahogy dűlőn' gél egy telipakolt stráfkocsi, Ezek az urak azt hiszem kevésbé érdeklődnek Sierbán felügyelő előadása iránt, aki tejszövetkezetek létrehozása iránt oktatta ki gazdaközönségünket a héten. Az előadásra sokan eljöttek a gazdák, érdeklődve az ügy iránt s a derék felügyelő az érdeklődőkhöz mérten „népies“ irányban magyarázhatta a tejszövetkezet előnyeit. Ezzel a népies iránynyal azonban furcsán árt maga a nép. Sehogysem tudták megérteni," mit akar mondani az előadó azzal, hogy ez a tejszövetkezet a „kis emberek“-en van hivatva segíteni. Az egyik hosszúra nőtt polgártárs* fészke- lődni kezdett e szavakra és odasug a szintén nagyra megnőtt komájának : — Menjünk innen komám, mert ez csak az apró embereknek szól, osztég küldjük ide a kis Gombkötőt, azon akar segíteni a nagyságos ur nem mi rajtunk. Alig lehetett vele az előadás után is megértetni, hogy a „kis ember“ (der kleine Mann) nem testileg kis embert, hanem kis existencziát jelent. Egyébként Gyulán nem soká lesznek már kis emberek. A nagyság útjára léptünk s óriási léptekkel haladunk a kültura mezején. A héten két uj újság jelent meg s velünk együtt most már három újság okosítja népünket, amire az igazat megvallva szükség is van, különösen választások előtt, a mikor a szegény jó nép igazán úgy van a szavazati jogával, hogy nem tudja, hogy „ki ad többet érte.“ S ha már gimnáziumunk nincs, hát illő is, hogy legyen egyéb formasága annak, hogy városunk is a kultúra jegyében halad s én a legmelegebben üdvözlöm az uj kollegákat a toll és olló derék bajnokait. Most már igazán meg lehet alakítani Gyulán a „bo- hemiát“ s bizom benne, hogy nem sok elseje telik abba, hogy tömörülni fogunk mi bohémek egy újonnan megalakítandó bohém klub keretében. Adja az Isten, hogy ne sokat veszkedjünk egymással, hanem békés egyetértésben munkálkodjunk a kultúra himes mezején, amelyen sok, sok, nagyon sok a kívánni való Gyulán, daczára annak, hogy Thalia templomának alapját a héten lerakták a népkertben. —re. Közgazdaság. A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár VIII. évi rendes közgyűlését f. hó 21-én tartotta meg. Ez alkalommal is a közgyűlési kiküldöttek csekély számban jelentek meg és daczára annak, hogy az igazgatósági tagok nagyobb részt jelen voltak, mégis a helybeli kiküldöttek felerészben sem, a vidékiek pedig egyáltalán nem voltak képviselve. Diósy Béla elnök megnyitó beszéde után, a melyben is a betegsegélyzőpénztárak tervben lévő reformálását ösmertette, az igazgatóság évi működéséről szerkesztett, a pénztár helyzetét kimerítően feltüntető jelentés felolvastatván, a zárszámadások jóváhagyása és a felmentvény iránti határozat, valamint az 1900. évről előirányzott tartaléktőkére 2219 korona megszavaztatott ; a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok választása tűzetvén ki, választási elnöknek Dobay Ferencz és a szavazatszedőbizottság tagjainak Kalocsa István és Gyepes Gergely kiküldöttek neveztettek ki. A felügyelő-bizottságba : Schütz Gusztáv, Somogyi János, Schenk János, 1/kovits Tivadar, ifj. Nánásy István és Nánásy Lajos, az igazgatóságba: Dobay FerenCz és Sárga Simon, póttagnak : Heilinger János választattak meg. A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár 1900 évi zárszámadása és mérlege. Pénztármaradvány 1900. jan. 1-én készpénzben 1370 k. 88 fill. Postatakarékpénztári betétekben 519 k. 56 fill. Tartaléktőkében: 1200 kor. 1. gyulavárosi takarékpénztári betétben: 110 k. 74 fill. Tagjárulékokból: 22194 k. 31 fill. Belépési dijakból: 50 kor. Kamatokból 70 k. 13 fill.' Kihágási ítéletek után : 110 kor. Egyéb bevételekből : 61 k. 48 fill. Összes be vétel: 25687 kor. 10 fill. Kiadások: Gyógykezelés és segélyezés czimén : Táppénzben : 5495 kor. 60 fill. Orvosi szerekben : 5386 kor. 90 fill. Temetkezési segélyben 260 kor. Kórházi ápolás és szállításért: 404 kor. 94 fill. Orvosi, betegellenőri és szülésznői illetményekben : 3981 kor. 50 fill. Igazgatási költségek I Tiszti, pénztárbiztosi, szolgai illetményekbe 5669 kor. 28 fill. Irodai szerek és nyomtatványokban 720 kor. 64 fill. Vegyesek: házbér, fűtés és különfélékre: 640 kor. 10 fill. Egyenleg: készpénzben: 739 kor. 36 fill. Postata karékpénztári betétekben : 822 kor. 53 fill. Tartaléktőkében 1200 kor. I. gyulavárosi betétekben 159 kor. 22 fill. Pénztárbiztosoknál 207 kor. 03 fill. Összesen: 25687 kor. t 10 fill. Mérleg. Vagyon: pónztárkészlet 1900. év deczember 31-én készpénzben és egyéb betétekben : 3128 kor. 14 fill. Kamatkövetelés 54 kor. 86 fill. Ingók értéke: 314 kor. 86 fill. Járulék hátralékokban 20°/o leírás után ; 14334 kor. 28 fill. Összesen : 17832 kor. 14 fill. Teher : kifizetetlen számlák : kórházi: 5968 kor. 46 fill. Gyógyszer: 4677 kor. 04 fill. Orvosi és betegellenőri illetmények : 537 kor. 50 fill. Pénz- tárbiztosi illetmények: 232 kor. 50 fill. Különfélék : 65 kor. 60 fill. Összesen 11481 kor. 10 fillér. Egyenleg a tartalékalap levonásával: 6351 kor. 04 fillér, összesen : 17832 kor. 14 fillér. Statisztikai kimutatás. Tagállomány: 1900. év január 1-én ösz- szesen 3132 tag, az év folyamán belépett: 2580 tag, kilépett: 2445, meghalt: 9 tag, 1900. decz. 31-én a taglétszám összesen 3257 tag. Betegedési statisztika: tápdijban vagy kórházi ellátásban részesített betegek száma : 484, tápdijas napok száma : 6322, kórházi napok száma: 1575, gyermekágyi napok száma 56 nap. Ingyen orvosi segély és gyógyszerben részesített betegedések száma: 1550. A tejszövetkezet propagálására s létesítésére választott bizottság Lukács György főispán elnöklete alatt folyó hó 25-én délután tartotta a városháza termében alakuló ülését. Elnöklő főispán az országos tejgazdasági felügyelőség által a falusi tejszövetkezetek részére szerkesztett alapszabály és üzletrend tervezetet ösmertetvén, határozatba ment, hogy a gyulai tejszövetkezet május hó 12-én fogja alakuló közgyűlését tartani. Egyben azonban addig is a legszélesebb körű propaganda indul meg szövetkezeti tagok gyűjtése érdekében. Minden szövetkezeti tag egy-egy tehén után 2 korona belépti dijat fog a szövetkezeti pénztárba fizetni. Elhatározták azt is, hogy a tejszövetkezetek gyakorlati működésének közvetlen szemlélet alapján leendő beható tanulmányozása ezéljából Temesvárra önkéntes vállalkozókból alakuló küldöttség fog utazni s tapasztalatairól a közgyűlésnek jelentést tenni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, a tejszövetkezet vasárnapi értekezletéből hozzá intézett üdvözlő sürgönyt a következő távirattal viszonozta : Méltóságos Lukács Gyérgy főispán urnák, Gyula. A tejszövetkezetek alakítása ezéljából megtartott értekezletről küldött szives megemlékezésért köszönetét mond Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter. A vármegye erdészeti albizottsága dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 22-én tar:ott ülést, a melyen a nagyváradi kerületi kir. erdőfelügyelőség a Békésvármegye területén fekvő erdők 1900. évi állapotáról a földmivelésügyi ministerhez szóló jelentését is előterjesztette, mely szerint a vármegyei erdők állagában változások nem fordultak elő. Az erdők összes területe 9451.2 kát. holdat tesz ki, melyből üzemtervszerü kezelésre kötelezett 4013.1 kát. hold, a melynek kezelésére 2 okleveles és 4 szakvizsgázott erdőőr és 22 erdőszolga alkalmaztatott. Az erdők kihasználását, kezelését és felújítását illetőleg a rendszeres üzemtervekben előirt rendelkezések batartattak, erdőrendészeti áthágások, erdei kihágások nem fordultak elő. A beerdősitendő 218.7 k. hold területből tényleg beerdősittetett 212 k. hold, más erdőterületből 20 k. hold. Az erdősítések sikerűiteknek jelezhetök. Elemi csapások, mint rovarkárok, vagy ’^tüzesetek nem fordultak elő. Vasúti szakértők kirendelése A földmivelésügyi minister előző intézkedéseinek hatályon kívül helyezésével Gyula marharakodó állomáshoz Petyo- ván Endre yárosi m. kir. állatorvost állandó szakértőül, Hecks Miksa törvényhatósági m. kir. állatorvost helyetteséül, továbbá a kirendelt állandó szakértők helyetteséül Kondoros és Kis-Szénás állomásokhoz Ország Ignácz kondorosi, Békés állomáshoz Jantyik József békési és Mezőberény állomáshoz Illgner Frigyes mezőberényi községi állatorvosokat rendelte ki. A földmivelésügyi minister Békésvármegyében. Dr. Fábry Sándor alispánt, Zsíros András és Korosy László csabai elöljárókat múlt kedden délután fogadta a földmivelésügyi minister, kit meghívtak a csabai borjuréten létesített rétöntözési vizszin megtekintésére. Az alispán a megye köszönetét fejezte ki a ministernek, hogy a szép müvet támogatta s előadta, miszerint 3000 hold öntözésére készen vannak a tervek s az alsó-fehér-körösi társulat által elkészíttetett már a szivattyúié ep, mely alap- feltétele az öntözésnek e megyében. A minister szívélyesen fogadta a küldöttséget s megígérte, hogy nem ugyan a vizimü megnyitására, mert ez a király budapesti tartózkodása idejébe esik, hanem később feltétlenül lejön a megyébe megtekinteni az uj öntözőtelepet. A ministert békésmegyei útjában Bartóky József osztálytanácsos, vármegyénk volt főjegyzője fogja kisérni. Sertés zárlat feloldása. Közel másfél éve már hogy vármegyénk az Ausztriával való sertés forgalom tekintetében forgalmi korlátozásnak volt alávetve, úgy hogy csak esetről-esetre kieszközölt en- gedélylyel lehetett Ausztriába sertéseket szállítani. Ezt a zárlatot az osztrák belügyministerium Uj- Kigyós es Öcsöd községek kivételével megszüntette, a jövőre tehát csak a fertőzött és ezekkel határos községekből származó sertések kivitelére kell külön engedélyt kérni. Békésmegyei villamossági részvénytársaság. Ilyen czim alatt Gyulán folyó hó 30 ikán uj részvénytársaság alakul, amely a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság által Gyulán létesített es a Bekés- vármegye területén jövőben létesítendő minden villamossági vállalatot üzemben fog tartani. Az uj villamossági részvénytársaság részvényeiből a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság300,000 korona értéküt fog átvenni. Az alakuló ülésen, amely a kereskedelmi csarnok helyiségeiben lartatik, Urbán Adolf igazgató fog elnökölni és lejönnek rá számosán az igazgatóság tagjai közül. A magyar vasúti forgalmi részv.-társaság igazgatósága az uj részvény- társaság megalakítása alkalmából hétfőn este a Komlószállodában vacsorát ád, a melyre a gyulai társadalom koréból is számosán vannak meghiva. Titkárválasztás a gazdasági egyletben. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya múlt vasárnap délelőtt tartott ülésében töltötte be Zlinszky István örökét: a titkári állást. Az ülésen csaknem teljes számmal összegyűltek a választmány tagjai nagy érdeklődéssel vevén részt a választásban. Az ülést Zsilinszky Endre dr. igazgató-elnök vezette, aki a jelen voltak helyeslése között meleg szavakkal emlékezett meg a lemondott titkárnak, Zlinszky Istvánnak érdemeiről, majd a titkár választás ügyét ismertette, bemutatván a beérkezett 18 pályázati kérvényt és ismertetvén a pályázók minősítését, igazoló okmányokat. Miután az egyleti alapszabályok a választásra nézve részletes intézkedéseket nem tartalmaznak, tanácskozás indult meg a választás módját illetőleg, mely kérdésben a nagy többség akként döntött, hogy kijelölő bizottságot nem küld ki, ellenben a megválasztott egyénnek a szavazatok általános többségét el kell nyernie. A nyílt névszerinti szavazás során beadtak 46 szavazatot, amelyek három egyén között oszlottak meg és pedig Pfeiffer Istvánra 24, Kemény Szilárdra 12, Lavatka Gyulára 10 szavazat esett. Miután az általános többség egy jelölt mellett szavazott, az elnök Pfeiffer Istvánt az egylet megválasztott titkárának jelentette ki, mit a jelenlevők nagy éljenzéssel vettek tudomásul. Az uj titkár békési származású, élte delén álló férfiú, aki a magyar- óvári gazdasági akadémiát elvégezvén egy ideig, mint gazdatiszt, utóbb mint bérlő gyakorlatilag, különben eléggé ismert irodalmi munkálkodásával elméletileg és foglalkozott gazdasági ügyekkel, miért is működésétől sokat várnak hívei. A választmány a választáson kívül még néhány folyó ügyet intézett el, természetesen már sokkal-kisebb érdeklődés mellett. A makói iparkiállitás ügyében Lukács György főispán vasárnap délelőtt 9 órakor értekezletre hívta össze Gyula városa nevesebb iparosait a városháza termébe. A főispán melegen ajánlotta az iparosoknak a kiállításon való részvételt és igen helyesen utalt az orosházi kiállítás sikerére, mely az orosházi iparosságnak úgy erkölcsileg, mint anyagilag is nagy sikere volt. Weisz Mór, mint az aradi kereskedelmi.és iparkamara tagja ösmertette a kiállítás szabályzatát, a térdijakat stb. A kiállítás szervező-bizottság elnökének Dutkay Béla polgármester, mint az első fokú iparhatóság elnöke, bizottsági tagokul pedig a következők választattak meg: Bőripar: Remele József, Somogyi János, Kis Mihály, Karácsonyi Lukács. Élelmiszerek: Reisner Zsigmond. Balaskó Béla, Frailer István. Fa és butor-ipar: Braun Mór, Czinczár Adolf, Sál József Mayer István, Geiszt János. Vas- és fém-ipar: SzénáBy János, Kalocsa István, Schmidt Antal, Sál István. Közlekedési és gazdasági eszközök: Róth József, Múlt Rezső, Némedy Lajos. Ruházati ipar: Jeszenszky Béla, Gyepes Gergely, Somogyi János Lotta György, Boriyhay László. Szállá Lajos. Vegyes ipar: Békés Gyula, Jeszenszky Nándor, ifj. Steigerwald János, 'Szatrán Sándor, Licska Alajos, Lukács Péter, Dobay János, Krausz Jakab, Fikker Ferencz. Gyár-ipar: Weisz Mór, Reisner Emánue), Jontz Ferencz, Első gyulai kötött- és szövött iparáru-gyár. Időleges csoport: Domonkos János, Scherer Benedek, Dömény Lajos. Töpvényszéki csarnok. Előléptetés. 0 felsége a király Váradi Szakmán Arisztid gyulai kir. törvényszéki birót a hetedik fizetési osztályba léptette elő. Ama jogos reményben, hogy ezt az előléptetést a régóta megérdemelt újabb előléptetés is rövid idő múlva követni fogja, szívből gratulálunk. V. Szakmáry Arisztid a gyulai kir. törvényszék bírói karának úgy puritán lelkülete mint igaz humanizmusa, vasszorgalma s fényes tehetsége folytán igazi dísze, akinek mint az esküdtszék nagytudásu s tapintatu elnökének oroszlánrésze van az esküdtszéki intézmény konszolidálásában. Az uj orosházi kir. közjegyző. Az oro> házi kir. közjegyzői állás betöltése hónapok óta kelt nagy érdeklődést igen széles körökben. A legkülönbözőbb konbináoziók és lanszirozások voltak forgalomban és erősen tartotta magát, hogy X. vagy Y. kinevezése több mint bizonyos. A jól értesültségben tét szellő kombinácziókat halomra döntötte a hivatalos lap csütörtöki száma, mely az orosházi kir. közjegyzői állást nem a várt kinevezés, hanem áthelyezés utján tölti be, Törrk Árpád dr. világosi kir. közjegyző személyével. Bírósági előléptetés. Az igazságügyminister Gaál Istvánt, a szarvasi kir. járásbíróság kiváló albiráját a IX fizetési osztály második fokozatába léptette elő. Izgága tót legények. Csabán a Klein Miksa korcsmájában nagy czéczót rendeztek 1900. nov. 25-én a tót ifjak, magától értetődik, hogy sűrűn hajtogatták a pálinkát, kijelentve, hogy ők nem tagjai az alkohol ellenes társulatoknak. Hammer Bernát, ki sógora a korcsmárosnak, elment hozzá segitni a kiszolgálásban és a rend fenntartásában, de ebben igen nagy buzgóságot fejtett ki, mert Czirik Zahorán Andrást, ki széles jókedvében az üres hordókat lökdöste, figyelmeztette, hogy ne tegye, azt Ez azonban széles jókedvében tovább gurította a hordókat, mondva, hogy nem sokára ő is úgy fog gurulni, ha jobban becsip. Hammer azonban nem értett vele egyet, hanem pofon vágta Za- horánt. Oh föld, sülyedj el erre! a minő lárma kerekedett e tény után, a tót legények bosszút forraltak, elhatározták, hogy- még azon nap ítéletet hoznak. A megállapodáshoz híven egyik tót legény bement a söntésbe pálinkáért, de kikötötte, hogy csak úgy kell. ha Hammer hozza ki, és ez zsidó, tehát szemfüles ember létére felült, nem gondolt arra, hogy büszke Szvatopluk satnya ivadéka meg- boBzulja magát. A mint kihozta a pálinkát, Czirik ggy üveggel Hammer kezet megütötte, es ez a helyett, bogy a „szégyen a futás, de hasznos* elvét kö- I vette volna, botot ragadott, de vesztére, mert I Czirik a földre verte őt. Hraboczki a társa meg j segédkezett neki ebben és úgy helybenhagyták, | hogy 21 napig feküit bele Hammer. E hó 22-én I volt a főtárgyalóé, melyben a tótok kijelentették, hogy ők nem véd- és dacz szövetségben voltak I egymással, hanem kartelben. Elnök: Beismeri-e bűnösségét? Czirik: Nem. Elnök: Beszélje el, hogy történt a dolog. Czirik: Nem vagyok hibás, mert Hammer ; ütött pofon és midőn összeverekedett az egész, engem alig engedtek hozzá, pedig engem ütött ő meg és nekem volt legtöbb jogom az ő bántalmazására, s lehet, hogy én is megütöttem a bottal, de én nem emlékszem, mert ittas voltam, de különben is azt hallottam, hogy sértettnek seb volt az ujján, azt vakarta fel, hogy engem megbüntessenek. Ezután előhivatott Hraboczki Mátyás, ki az elnök kérdésére előadta, hogy ő nem báetotta a sértettet. Elnök : Hát ki bántotta ? Terhelt: Én nem, hanem a tanuk, a kik itt vannak. Elnök: Hát kik, mondja a nevöke/t. Terhelt: Nem tudom én azt, hisz sokan voltunk, én alacfony ember vagyok, nem láttam a tömegen át. Elnök: Hát Czirik bántotta-e a sértettet? Terhelt: Nem tudom, nem láttam, társam és én ártatlanok vagyunk. A sértett és a tanuk hoszszadalmas előadása után a bizonyítási eljárás befejeztetvén, ennek folyamán kiderült, hogy a sértett sérülése nem is 21 nap, hanem rövidebb idő alatt gyógyult; mire a kir. törvényszék Tóth Ferencz közvádló indítványára Czirik Zahoránt 3 napi fogházra és 10 koronára Ítélte, a második terheltet felmentette. — így végződött a tót legények harcza. HIRDETÉSEK. FSszerárúkban képzett képviselőt keresek Gyula és környékére, vagy egyed-árúsi- tásra a minden versenyen felül álló • Olmützi sajt pogácsákra. • Ajánlatok H. P. 1807. Rudolf Mosse, BÉCS. 150 1—2 Bizományos ügynök egy elsőrangú kutvállalat részére, ásványvíz raktár és képviselet átvétele végett szerződtetik. Szives ajánlatok referencziákkal „forrás igazgatóság“ jelige alatt NlOSSe Rudolf hirdetési irodájához, Budapest, V., Dorottya utcza 8. intézendők. jjj 2771/1901. tkv. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a békésmegyei takarékpénztári egyesület végrehajtatónak Varga Ferencz és Deje Pap Mária végrehajtást szenvedő elleni 240 korona tőkekövetelés és jár., valamint a csatláko- zottnak kimondott I. Gyulavárosi takarékpénztárnak 110 korona és jár. iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. (örvényszék területén levő Gyula városában fekvő a gyulai 805. sz. tjkvben A—J—1. sor (1312—13.) hrszám alatt felvett 375 Q öl területű házra, (udvarral és kerttel) az árverést 1266 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan, az 1901. julius hé 8-ik napján délelőtt 9 órakor a kir. törvényszék árverelő helyiségében (földszint 16. ajtó) megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eládatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis 126 korona 60 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. az. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. t.-ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. Gyulán, 1901. január 31-én. Lehotzky, 153 1 _1 kir. tszéki albiró. ©© ©©©©©©© Kiadó üzlethelyiség. Egy jó forgalmú faszer- üzlet és külön helyiség korcsma joggal a sertés- piaczon (kaszárnya mellett) betegség miatt azonnal kiadó Értekezhetni lehet: Moskovicz Hárman tulajdonosnál, Gyulán. 146 1—1 ©©0©©©©©©
