Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-21 / 16. szám

jufe, bizonyos hosszaságú úton túl ezek na' gyobbak ; már vannak 151. teherkocsik s i szélviharok egy negyed század óta bajt egy átalában nem csináltak; a szállítóképesség mindenütt megfelelt, sőt fölülmúlta a vára' kozást. tekintetben túlszárnyalták a nagy vasutakat. Jövedelmezőség tekintetében például teljesen és szakemberek által egyhangúlag elismert tény ez a túlszárnyalás. A részletekről máskor, alkalmilag, szük­ség esetén! Most még az a kérdés, hogy mit te­gyünk ? Az engedményeseknek adjunk záros ha­táridőt, kárpótoljuk őket méltányos módon, vagy ha erre vállalkoznak — építsék ők ki a keskeny vágányu vasutat —* megfelelő fel­tételek mellett. Ez az ügynek egyik kisebb része, a mely szívesen elismerem, hogy szin­tén méltányos megoldásra vár. De a közér­dek az első! A másik pedig az, hogy építsük ki a keskeny vágányu vasutat Gyulától Barako- nyon át Sólyomig magunk, társuljunk az érdekekséggel, mely "nagy; vegyék kezükbe az ügyet alkalmas, arra való egyének, vagy testületek, amilyenek hál’ Istennek találhatók. Az akadályok nem leküzdhetetlenek, az alkotás nagy jelentőségű, mint beruházás hasznos. Amazoknak kell a közlekedési esz­köz a vezetés és a jó példa. Nekünk pedig szükségünk van feltárandó uj területekre, ahova népünk egy része kiterjeszkedhetik több irányban erősíteni, gyarapodni és szaporodni! Egyelőre ennyit! Haviár Lajos» Tejszövetkezetek. (By) Méltán képezheti csodálkozás tár­gyát a megfigyelő előtt, hogy az utóbbi idő­ben hatóságoknak és egyeseknek a mező- gazdasági ágak fellendítésére irányuló tevé­kenysége leginkább a nagy alföldön jut kifejezésre, a melyről pedig ezt kellene hin­nünk, hogy itt a mezőgazdaság előrehaladott állapota ilyen gondoskodást már néni igényel. Hogy az illetékes és hivatott tényezők mun­kájuknak megfelelő tért itt találnak, annak nemcsak oka van abban, hogy az alföld a mezőgazdaság különböző ágainak .-aiüvelé&éro1 legalkalmasabb, de szüksége is előállott azt látva, hogy & gazdálkodás egyt idalusága mellett a hasznot hajtó rnstikus foglalkozá­sok legnagyobb része nemcsak kiaknázva nincsen, de teljesen elhanyagolva azoknak nyomaival sem találkozunk. Tényleg a Kánaánnak nevezett nagy magyar alföldön bajai, hiányai vannak a mezőgazdálkodásnak. Ez az áldott anyaföld, Az erő dicsérete. — Könyv a veszélytelen párbajról — Analizáló költő se tudná a gyöngeségnek rettenetes nyomorúságát meginditóbban leírni, mint az a katonatiszt: Cseresnyés Zoltán hon­védhuszár főhadnagy, aki most könyvet irt a kardpárbajról. Nem kódexet, amely a sértéseket osztályozza, nem szabályzatot, amely felek, sze- kundánsök dolgát pontokba foglalja, nem is használati utasitást az úri becsület megvédésére, hanem bölcselkedést az erőről és a gyöngeség- ről, az erő komédiásairól és a gyávaság szegé­nyeiről. Valami különös keveréke ez a könyv a természet-filozofiának és a romantikának, az erő­kultusznak és az igazságban való hitnek. Nem is se lovagiasság szakembereinek ajánlom az el­olvasását, hanem azoknak, akik nem értik meg, miért adatott az embernek gyöngeség is, amikor a természet megalkotta az erőt is. A kérdésükre ebben a könyvben sem ta­lálnak feleletet, de találhatnak benne valami olyasfélét, ami talán az erős önleirásának ne­vezhető. Megszólal benne az erő és bebizonyítja, hogy bölcs és igazságos. Hogy az életnek művészete és a szépség­nek biztositéka. A naturalizmus rideg kegyet lenséggel magyarázza az erő jogát, ez a jórészt romantikus munka pedig nemes bölcseséggel az erőhöz való kötelességet hirdeti. Legyetek erő­sek, mert az erő a nyugalom, az erő az élet­öröm 1 Messziről szinte olyannak hallatszik ez a szózat, mint a boldogtalan német költő-filozófus utolsó szava, hogy: »Testvérek, legyetek kemé­nyek, okoskodjatok a kalapácscsal 1“ De csak messziről. Mert nem az uralomra törekvő ke­ménységet prédikálja, hanem a senki uralmától nem tartó nyugodalmat. Amaz uj világot sürgető apostol, ez csak pedagógus, a ki nem uj életre tanit, Jhanem a mai élet tudományára. ■ Olyan nagyon pedagógus, hogy a könyvét elolvastat­nám fiuk, de még lányok szüleivel is. Tanulják meg belőle kötelességüket. Ta­nítsák a gyerekeiket nem félni. Nem félni sem­mely a legegyszerűbb művelés mellett bőven osztotta az életet, reáutalta lakóit arra, hogy csak' magtermeléssel foglalkozzék, egyedül csak ebben keresse boldogulását és ma a nagyobb birtokoktól eltekintve messze földet bejárva alig látunk egyebet csak búza, árpa és kukoricza vetéseket. Ma már súlyosan nehezednek az alföld lakóira ennek az egyoldalúságnak hátrányai; a kihasznált és eléggé nem javított humus termőképessége csökkenőben van, az elemi csapások ezerfélesége nemcsak fenyegető réme, de állandó megdézsmálója a termés­nek, végül a világforgalom fejlett eszközei minden helynek terményeit bárhol is piaczra állíthatva az árak állandó leszorítását ered­ményezték. A mely vidéken kevesebb a föld termelő ereje, ott e bajokat kevésbbé érzik, a nép eredetileg megszokta, hogy a föld mostobaságát szorgos munkával, saját gon­doskodásával, más és más jövedelmező té­nyezők hasznosításával pótolja. Nálunk minden hiányzik. Nincsen bel­terjes gazdálkodás, kertészet, gyümölcste- nyésztós; egyedüli ipari növényünkből a kenderből is csak annyit termeszt a kis gazda, íogy legyen az asszonynak télire egy kis tonogatni valója, gyógy vagy festőnövények­nek népünk hírét sem ismeri; nincs mező- gazdasági iparunk és terményeinket feldol­gozatlanul, potom áron adjuk tovább, mig a feldolgozás busás hasznait más élvezi. Maga az állattenyésztés, mely pedig a mezőgazda­ságnak egyik legnagyobb jelentőségű ága, sok tekintetben hanyatlott, mióta a minden területet felhasználó gabonatermelés a legelő­területeket elvonta tőle. Hisz manapság már talán csak a sertéstenyésztésre van gondja a dsebb gazdának, baromfit csak annyit te­nyészt, hogy az asszony abból a helyi piaczon kicsit pénzelhessen, a szarvasmarha tenyész­tés csak mint a szántás vetés segédeszköze bir előtte jelentőséggel. Tehenészet, tejtermelés sincs várme­gyénkben. A gazda csak annyi tehenet- tart, amennyi házi szükségleteit ellátni képes, legfelebb a kicsiny felesleg kerül eladásra, a mi a helyi fogyasztás igényeit sohasem lépi túl. Pedig nagyhorderejű jelentősége van a közgazdaság különböző ágai között a szarvasmarhatenyésztésnek és benne főleg a tehenészetnek, a tej es az ebből előállított különböző termékek nagyobb mennyiségű term^l^séneL, & nu aiiod igen k-sreseti-s. értékes forgalmi czikk> Több helyen mái^i^l is ismerték ennek jelentőségét és néhány óv alatt rohamosan szaporodnak e helyeken az úgynevezett tejszöusikezetek, már is több iniW lióra menő forgalmat csinálva. A földmivelésügyi kormány azon min­denesetre különös körülményt látva, hogy e vidéken, szorosabb határok között Békésvár­megyében, egyetlen ily szövetkezet sincsen mitől, senkitől. Az, a ki nem fél, lehet küzdő, lehet idealista, lehet a meggyőződés embere. Cseresnyés főhadnagy nem a párbaj szempontjá­ból hirdeti ezt a tételét, hanem a bölcseség ma­gasságáról. A bátor ember nyugodt bölcsesége magasságáról. Én magam sem a lovagiasság könyvét látom abban a kis kötetben, hanem az erő és egészség, a gyönyörűséges életbiztosság szimpatikus nyilvánulását. Hanem azért érdekesek a könyvnek ama részei is, amelyek párbajbölcseséget tartalmaz nak. Ez a szó pedig ne vétessék gúnynak. Van ilyen bölcseség még a kodexparagrafusokon kí­vül is. Mert nem puszta hóbort a páros viasko- dás, hanem ahoz a társadalomhoz méltó intéz­mény, amely elfogadja, sőt megköveteli. Szük­séges ott, ahol meg van, mert különben meg­vetnék az emberek. A könyv előszavában báró Bothmer Jenő huszárszázados azt kérdezi, hogy mig az államok sorsa is támadásnak és véde­lemnek van kitéve, mért hiányozzék az egyén védekezéséből a párbaj ? A párbaj talán nem is az erő manifesztá- cziója, mert az erős mindig nyugodt, az erő mindig biztos, a párbajozás ellenben csak alá­zatos parancsfogadója a társadalomnak. Eszem- ágában sincs, hogy beLmarkoljak a párbajelle- nesség közhelygyüjteményébe és belőle néhányat kiszedve, okoskodásképpen az olvasónak fejéhez vágjam. A párbaj ellenségeit finom humorral úgy jellemzi Cseresnyés főhadnagy, hogy »ha nem akarjuk magunkat általuk meggyőzetni, köny- nyen a kihívás veszélyének teszszük ki magun­kat.“ A párbaj van és lesz, mig a gentlemannek gavallérnak kell lennie, a gavallér pedig lehet nem gentleman is. A párbaj társadalmi institu- czió és az marad, amig a társadalom az úri em­berek sokasága. Amig a világot az úri világ, a felsőbb és közép úri világ szempontjából nézik. Ha pedig van és lesz párbaj, olyan okosan, ne­mesen elmélkedjenek róla, mint Cseresnyés fő­hadnagy a maga könyvében. Azt adta a könyve czimének, hogy »A kardpárbaj veszélytelen kimenetele és annak és hogy itt a mezőgazdaság ezen ága telje­sen parlagon, kiaknázatlanul hever, közre akar hatni oly irányban, hogy a szarvas- marhatenyósztés és tejtermelés fellendüljön és benne népünknek egy uj, igen jelentékeny jövedelmi forrás nyíljon. Teszi ezt pedig ak­ként, hogy első sorban a termékek értéke­sítését biztositő tejszövetkezetek alakítását mozdítja elő. E őzéiből jelenik meg váro­sunkban is Sierban János országos tejgazda­sági felügyelő, a ki ma délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében előadást fog tar­tani a tejszövetkezetek megalakításáról és működéséről. Vármegyénk főispánja ezen nagyjelen­tőségű közérdekű kérdést is szokott hatha­tós gondossággal vette támogatásába és az alább közölt meghívásában meggyőzó' érvek­kel támogatja az ügyet, ismerteti annak mór­in fontosságát! Mi, amidőn e helyen is felhívjuk reá gazdaközönségünk figyelmét, reméljük, hogy a kezdeményezés a kívánt sikerre vezet és znot, áldást hozó leend. A főispán értesítése a következőleg szól: Meghívás. Köztudomású, mily nehéz a gazda megélhe­tése. Terhei szaporodnak, ezzel szemben a gaboná­nak ára állandóan nyomott. Ebből a kedvezőtlen helyzetből csak úgy van menekvés, ha a gazda egyfelől fokozza mennyiségileg és minőségileg ter­melését, másfelől többoldalúvá teszi azt a végből, hogy ne egy koczkán legyen mindene, hanem ha a termelés egyik ága nem sikerül, számíthasson a többire. Mindezen ozélok elérésére kitűnő eszköz a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése. Elegendő szarvas­marha tenyésztéssel jó és sok trágyához jut a gazda s ezzel földje termését jelentékenyen fokoz­hatja ; másfelől a szarvasmarha tenyésztéssel kap­csolatos takarmánytermelós a föld jövedelmezősó gét többoldalúvá teszi. Mindezekhez járul a szarvas marha tenyésztésnek a hús és az állati termékek értékesítésével járó jövedelmezősége. Ezen állati termékek közül legfontosabb a tej. A tejgazdaság fejlesztése önmagában is a nem­zeti vagyonosodás nagymérvű előbaladását jelenti. Jelentősége nagyban fokozódik azzal, hogy jöve­delmezőségénél fogva okvetlenül a szarvasmarha állomány szaporítására vezet. A tejgazdaság fejlesztése a legújabb időkig pangott Magyavországon. Egyfelől nem nagy meny- nyiségü volt a belfogyasztás ezen termékekből, másfelől a sajt és vajkészités oly kezdetleges mo­hion töjrtént, hogy az ezen termékeknek külföldre szállítását lehetetlenné tette. Legújabban a helyzet nagyot változott. Egy­felől a belföldi fogyasztás jelentékenyen r. "veke- déffj^másfelől a vaj és sajtkészités mos. oly tökélylyel történik, hogy ezen termékeknek a leg­messzebb vidékre való szállítássá többé nem ütkö­zik nehézségbe. S ezzel a hazai tejtermelésnek is megnyíltak a külföld, főleg Anglia és Németország roppant vaj és sajtfogyasztó területei. eshetőségei.“ Ne essenek neki az olcsó hősök, ne várják benne az útmutatást a nyugodalmas kötekedésre. A krakéler ürességét és veszély­telenségét még úgy kevesen jellemezték, mint a könyv szerzője. Az ember szinte kaczag, amikor a nagyszájú hős leírását olvassa benne. Cseres­nyés főhadnagy a párbaj veszélytelenségét a veszedelemtől való nem félésben látja. Nem a jó vivő az erősebb, hanem az erős ember jobb vivő. A lelkileg erős ember. A bátor, a ki a kardot csakis — kardnak tartja. Olyannak, amely nem csak arra való, hogy az embert megvágják vele, hanem arra is, hogy az ember a másikat meg­vágja vele. A bátor ember nem is gondol rá, hogy megvághatják, mert ez a gondolkozás már is méggyöngiti. A bátor ember egyáltalán nem gondol amolyan mellékkörülményekre, amikor a becsület lovagias megvédésére vállalkozik. Még arra sem, hogy mit gondolnak róla, ha bocsánatkéréssel teszi jóvá hibáját, amely min- denekfölött a legnagyobb elégtétel.“ A bátor ember, becsületes ember, olyan, aki »jól tudja* hogy saját becsét mások Ítélete sem nem emel­heti, sem nem alacsonyithatja le, azért mindenki irányában méltóságteljes szerénységgel viselte­tik.“ »Még a szélhámos öndicsekvővel szemben is türelmes és békés türelemmel hallgatja végig a szájhösök bátorságát.“ Ebből a nehány sze­melvényből megérthető, hogy kit tart a huszár­főhadnagy-szerző erős embernek. És kivánja azt is, hogy a párbajsegéd ugyancsak komoly, bá­tor, erős ember legyen. Olyan, a ki csak akkor segédkezik, ha maga is átérzi a sérelmet, vagy az elégtételadás szükségességét. Ne legyen pár­bajsegéd az, aki csak formalista és még kevésbé az, aki még az sem. A katonai felfogásra hivat­kozva szokták a párbajt eltörölhetetlennek mon­dani. Örvendetes dolog, ha éppen ez a katonai fölfogás bölcsnek, emberiesnek, igazságosnak mutatkozik. 1897. óta, a midőn földmivelésügyi kormá­nyunk a tejszövetkezetek létesítését nagy erélylyel felkarolta, eddig nem is sejtett arányú fejlődést vett a tejgazdaság. Ennek bizonyítására elég felemlítenem azt, hogy mig 1897-ben a tejszövetkezetek tagjainak száma osak 2767 volt, addig 1900-ban már 26952; ugyanezen idő alatt a szövetkezetekhez tartozó tehenek száma 5937-ről 45934-re emelkedett, az elszállított tej mennyisége 4*79 millió literről 49'43 millió literre; az áltatok készített vaj' 191 ezer kilogrammról 1195 ezer kilogrammra, végül a szö­vetkezetek bevétele 539 ezer koronáról 4 millió 285 ezer koronára emelkedett. Év A tép szövet­kezetek tagjainak száma A tej szövet­kezetekhez tartozó tehenek száma Az elszállí­tott tej mennyisége literekben Az elszállí­tott vaj mennyisége kgr.-okban A szövetke­zetek bevétolei koronákban 1897 2767 5937 4790132 191254 5319282 1898 10402 19701 10531407 429838 1153466 1899 153Ö7 26917 22147144 878174 2327202 1900 26952 45934 49436794 1195633 4286359 Dunántúl Tolna és Baranya a Duna és Tisza közén Báos-Bodrog, Tiszántúl Temes és Torontál vármegyékben indult meg igazán virágzóan a tej­termelés, melynél kevesebb befektetéssel és több eredménnyel járó gazdasági foglalkozás alig létezik. Az ország 246 tejszövetkezetéből Tolnára 34, Bara­nyára 60, Bács-Bodrogra 40, Temesre 26, Torontálra 36, tehát erre az 5 vármegyére 196 tejszövetkezet esik. Békés vármegyében még egyetlen egy ilyen szövetkezet sincs, pedig gazdasági viszonyaink kö­zött égetően szükséges a mezőgazdasági termelés minden újabb jövedelmező ágát felkarolnunk és az állattenyésztés emelésén közre munkálnunk. Bizton hiszem, Békés vármegye tehéntartó gazdái örömmel fogják megragadni a tejszövetke­zetek létesítésére most kínálkozó kedvező alkalmat. Ugyanis a földmivelésügyi minister úr ő nagymél­tósága kegyes megbízásából folyó hó 21-ik napját Sierbán János orsz. tejgazdasági felügyelő úr vár­megyénkben fogja tölteni a végből, hogy az érdek­lődők előtt kifejtse a tejszövetkezetek léseaitésének roppant horderejét és gyakorlati Útmutatásokat adjon azok megalakítására. E végből a nevezett ministeri kiküldött folyó hó 21-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor Gyulán a városház termében, dél­után 4 órakor pedig Békés-Csabán a községház termében nyilvános előadást tart. Minthogy kívánatos, hogy a nagyméltóságu földmivelésügyi minister úr kiküldöttjének előadá­sából a vármegye egész lakossága okulást nyerjen s hogy a tejszövetkezetek eszméje vármegyeszerte gyökeret verjen, ezen tanulságos előadások szives meghallgatására az összes érdeklődőket tisztelettel meghívom. Gyulán, 1901. évi április hó 16-án. Lukács György, főispán. A gyulai kér. betegsegélyző pénztár elnökségétől. Ad. 395/1901. Hirdetmény* A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár igazgató-elnöksége ezennel közhírré teszi, hogy folyó év április hó 8-án d. e. 9 óra­kor Gyulán a pénztár saját helyiségében tartani szándékolt VIII. rendes évi közgyűlése, a kiküldöttek részvétlensége miatt nem lévén határozatképes, megtartható nem volt. Az alapszabályok 27. §-ának negyedik bekezdése értelmében annak ujabbi határ­idejéül folyó évi április hó 21-ik napjának délutáni 3 órája tűzetik ki, melyre a t. közgyűlési kiküldöttek azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy ezen közgyűlés az előb- beni közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett fog — tekintet nélkül a megjelentek számára — határozni. Gyulán, 1901. április 8-án. Az igazgató-elnökség: Dutkay István, Diósy Béla, ig. titkár. 186 2—2 ig. elnök. Hírek. Békésvármegye közművelődési egyesülete folyó hó 25én, csütörtökön délután 4 órakor a vár- megyeháza kis termében választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghivom. Tárgy : Az iskola szemléltő képek ügye és egyéb folyó ügyek. Kelt Gyulán, 1901. évi április hó 20 an. Lukács György elnök. Jóváhagyott szabályrendelet. A belügyminis- ter »a kihágásokról és azok büntetéséről“ szóló és a törvényhatósági bizottság által módosított sza­bályrendeletet jóváhagyta. A szabályrendelet azon részében módosult, a mely a heti piaczon kereske­delmi czélokra való vásárlást szabályozta. Utóállitások- A Csabán működő állandó sorozó bizottság előtt az utóállitások a honvédelmi minister rendelkezése szerint a következő napokon fognak megtartani, u. m. 1901. május 13 án és 28-án, ju

Next

/
Thumbnails
Contents