Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-07 / 14. szám

Lajos rendőrkapitány, Szabolcs Dénes városi mérnök, Hoffmann Ferencz II. jogyző, továbbá Gergely Pál, Styr György, Miskuoza Illés, Ludvig Mihály, A. Sohriffert József, Múlt György, Yidó János, Kukta Ferenoz, Havai Gábor, Pettner József és Illés József.

A tárgyalást vezető főispán részletesen ismertette a kérdésnek fentebb vázolt történetet és utalt azon körülményre, hogy a város belterületi rendőrsége is most van újra szervezés alatt és a két kérdés kapcsolatosan megoldható és megnyitotta tanácskozást azon kérdée felett, hogy a mezőőri szolgálat miként volna külterületi rendőrség szer vezésével ellátható.

Németh József, min. titkár kifejtette, hogy földmivelésügyi kormánynak nem az a czelja, hogy a súlyosan megterhelt lakosság közterheit szaporítsa ellenkezőleg az, hogy módot találjon acra, bog minél olcsóbban biztosíthassa azon feladatok ellá tását, a melyeket a törvények előírnak. Kettős szempont kell tehát, hogy a megállapodásokat irá nyitsa, egyik, hogy a mezőrendőrségről szóló tör vény követelményének eleget téve, a külső határ sikeres őrzését biztosítsuk, a másik, hogy ezen őzéit lehetőleg a közterhek nagyobb emelése nél kül érjük el. Erre pedig legbathalósabb eszköz a mező őri teendőknek a külterületi rendőrséggel való elláttatása. Utalt arra, hogy a törvény nagy anyagi és erkölcsi hatalmat ad a mező-őröknek, a lakosságnak legfőbb érdeke tehát, hogy azok kellő képzettséggel bíró megbízható, e czélra kiképzett, de egyúttal állandó és hatékony ellenőrzés alatt álló egyének legyenek, — Kisebb községekben megkell elégednünk a mező-őrök egyszerű intézményével de egy rendezett tanácsú városban, hol nem csak az igények fokozottabbak, de a lakosság nagy költséggel egész hivatali szervezetet tart fenn, czél- szerü és szükséges, hogy a mező-őrség, a rendőrséggel kapcsolatosan szerveztessék, a mikor is a külterületi rendőrök a rendőrkapitány, rendőrtisztviselők és altisztek hatékony ellenőrzése, úgy szól-l ván katonai fegyelem alatt állván, tőlük eredményesebb szolgálat is várható. Reméli, hogy a város a mező-őrökre eddig fordított költségek felhaszná lásával és a rendőrségnek már tervezett szaporitál sóval a kérdést megtudja oldani úgy, hogy ebből újabb súlyos terhek ne származzanak.

Dutkay Béla polgármester ismertette a jelen-l légi négy mező-őrnek őrzési terület szerint valói beosztását és jelzi, hogy egy kerület oly nagy, hogy annak sikeres őrzése egy egyéntől nem várható.

Dr. Varga Lajos rendőrkapitány a tervezethez mindenben hozzájárult, mert ez idő szerint a külterületre beosztható rendőrsége a városnak nem lévén, a tanyákkal sűrűén beépített és lakott külterületen a rendőri felügyelet teljesen hiányzik, az erről való gondoskodástól pedig elzárkózni nem lehet, mert a jelenleg alkalmazott két lovas rendőrt a reájok utalt külterületi kézbesítési ellátás telje sen igénybe veszi. Megjegyzi, hogy a rendőr személyzetnek tervezett szaporítása csupán a bel rend őrségre vonatkozik, mert a városban a nappali és éjjeli őrszolgálat ellátására a felemelt létszámú rendőrszemélyzetre is feltétlenül szükség van.

A Sohriffert József, Pettner József, Ravai Gábor városi képviselők és birtokosok a közterhek

emelése ellen szólaltak fel, mindegyik a jelenlegi mezőőri szervezet hiányait és czélszerütlenségé hangoztatta, miből folyólag az érdekelt birtokosok sok helyenként még külön csőszöket tartani is indít tatva vannak.

Németh József min. titkár és Dutkay Béla polgármester a felszólalásokra válaszolva hang súlyozták, hogy a város a mezőőrök tartása alól a törvény ellenére fel nem menthető és épen azért indokolt a mezőőri szorvezetrek javasolt megvái toztalása, mert ezáltal a város költekezésének nagyobb eredménye lesz és a jó őrzés biztosítása folytán a lakosság a külön csőszök tartásának szükségétől szabadul meg.

A jelen voltak megtekintették ezután a városi határtérképet és beható megbeszélés tárgyává térték annak őrzési kerületekre való czélszerü beosztásának kérdését, valamint általában azon kérdést, hogy a külterületi rendőrség Gyula városbau miként volna szervezendő, hogy vele a mezőőri teendők eljes sikerű ellátása a költségek emelkedése nél leül biztosíttassák.

Elnöklő főispán összegezve a tárgyalások eredményét, kimondta a határozatot, mely szerint: A tárgyaláson jelenvoltak egyértelmüleg megállapodtak abban, hogy Gyula városban a mezőőri szolgálat hatékonyabb ellátása úgy biztosítható, ha különben is felette szükséges külterületi rendőrség szerveztetik, a mely rendőrök a rendőrség ősz- létszámához tartozván, szolgálati, fegyelmi és ellenőrzési szempontból a belterületi rendőrökkel egyenlő (bánásban részesülnének és a rendőrkapitány ha- ásköre alá utaltatnának. Ezen külterületi rendőrök részére a határ őrzési kerületekbe osztandó be, a mely kerületben az alkalmazott végezné a rendőri és mezőőri szolgálatot és a kézbesítést, nem min most, a mezőőrök úgyszólván minden felügyelet élkül, hanem a rendőrtisztviselők vezetése és ellenőrzése mellett. Hogy pedig ezen szervezés a kosságra újabb terheket ne rójon, a kérdést az értekezlet akként javasolja megoldani, hogy a jelenlegi 4 mezőőri és a most csupán kézbesítéssel foglalkozó két lovasrendőri állás megszüntettessék és ezek helyett a részükre adott javadalom felhasz nálásával a jelzett külső szolgálat ellátására 6 lovasrendőri állás szerveztessék, a kiknek támogatására kisebb terület kijelölésével mezőőri teendőkkel volnának megbizandók a város egyes külső alkalmazottai is, mint pl. az erdőör és városi csősz.

A határnak őrzési kerületekbe való beosztását a város akként foganatosítaná, hogy az apróbb par- czellákra osztott, belterjesebb művelés alatt álló és épen azért nagyobb felügyeletet igénylő határré- szekből aránylag kisebb terület vétetnék egy rendőr őrizete alá. A 6 lovasrendőr javadalmazásának kjc{J( sége a földadó csoportra lesz kivetendő.

A tárgyalás befejezése után a főispán kifejezést adott azon reményének, hogy a kérdés ily megoldása keresztül vihető lesz és hogy ezen uj szervezés előnyei hamarosan érezhetővé válván, a lakosság bizonyára látni fogja, mikép a külön csőszök tartása felesleges és esetleg önmaga kívánja majd a hatósági szervezet fejlesztését. Majd köszönetét mondott a földmivelésügyi miniszter képviselőjének és a megjelenteknek az érdeklődésért és a tárgyalást berekesztette.

A tárgyalásról felvett jegyzőkönyv alapján | földmivelésügyi minister teszi meg majd a kezdeményező intézkedést és a város képviselőtestülete bizonyára meg fogja valósítani a vázolt megállapodásokat, amelyekből a közterhek szaporítása nólkü kettős előny származik : a köteles mezőőri szolgála hatékonyabb ellátása és a sűrűn lakott külterüle teken az eddig hiányzó rendőri őrszolgálat életbe léptetése. _________

Tanügy.

A polgári iskolaszék folyó hó 3-án Jantsovits Emil. elnöklete alatt ülést tartott, amely Szegedi Antal a polgári iskola érdemdús, elhunyt rajztanárának ' emlékét jegyzőkönyvileg megörökítette. A haláleset folytán üresedésbe jött rajztanári állás ellátására vonatkozó javaslat, mely szerint Kovalszky József négy mértani rajz, Kovács Imre két szép rási s Abafi János nyolez szabadkézi két mértan ajzi s egy szépirási óra tanítását vállalja hetenkint i folyó iskola óv végéig, elfogadtatott. Eme javas- attal egybeállitott órarend jóváhagyatott. Az igazgatósági jelentésnek a tanulók szorgalmáról, maga- iseletéről s előmeneteléről szóló része tudomásu vétetett. Duptza Vilmos Farkashalomra választoti tanyai tanító, állását betegsége miatt nem fogadván oklevele visszaküldetett. A szabadkai tanyai községi iskola évzáró vizsgálata május hó 22-ére, az eperjesi 23-ára, a győrkehelyié 25-ére, az ajtósfalvié 29-ikére tűzetett ki. E vizsgálatok látogatására Jantsovits Emil elnök, továbbá Dutkay Béla, dr. Follmann János, Hoffmann Alajos és Dombi Lajos iskolaszéki tagok küldettek ki.

A békési ref presbyterium többsége (21, 12 ellen) kimondotta, hogy a kötelezvényt, mely mel lett a főgymna8Íum építésére az állam terhére 120000 kor. volna felveendő, s melyet a hazai takarék- pénztár már meg is szavazott j nem fogaaja el 11 így maga odázta el ismét — Írja tudósítónk — a kálvinista presbyterium a kálvinista főgymnasium építését;— maga az egyik pap Kecskeméti Ferencz is furcsán viselte magát, ellene beszélt ő is a kötelezvény elfogadásának, nagy aggodalmait fejezte ki és végül nem szavazott l Nem csalódunk, midőn a gymn. létesítését ellenző kevésbbé vagyonos föld- mi vés presbytereket is ő irányítja. Reméljük, hogy az egyházmegye megfogja találni a módját a rakon- czátlankodó presbyterium megfékezésének, mert hi szén az állammal szemben, a főgymnasiumot ille tőleg a békési presbyterium már szerződéses kötelezettségben áll. Fegyelmi eljárást nekik és felfüggeszteni az önkormányzatot, melyre úgy sem képes a presbyterium mostani elemeivel.

1199—1901.

A természet aranyos lágy kibontakozása édes sejtelmeket kelt fel bennem és ábrándozó szemein csukva tartott pillái mögé kedves képet varázsol.

Fakövy járásbiró ur levelet készült Írni . . .

(Klárika, ki minden témáját Szekcső eseményeiből meríti: Kőfay szolgabiróról irt akkor.)

. . . ideáljának Aranyos Szerén művésznőnek.

(Alias: Szerény Aranka színésznő Szekcsön.)

E levélben arról értesíti, hogy szakit vele, mert társadalmi állásának előkelősége és gazdag rokonai erre késztetik.

Ha valaha sütött forrón a tavaszi nap, oly égetéssel, mely az augusztusi forróságot felülmúlja, ugy-e tározóban. A rügyek, bimbók ezrével fakadtak az idei ültetéseken is. A hónak hire hamva se volt. Elparentálta azt Klárika aranyos, verőfényes tolla.

S e palesztinai bűbájos idővel zord ellentétet képezett a mese szomorú, kielégítetlen végződése a levél, a szakítás, a kétségbeesett szivek fájó gyötrődése. Arról énekeltek a visz- szatért fülemilék fájó bus dalokat, arról sugdos tak a döngicsélő méhek s azért repedtek a rügyek a vastag héjakon.

Elvoltam ragadtatva és áhítattal néztem a Klárika okos, szép arczába és megcsókoltam a homlokát, hol ez a szép mese megszületett.

Rovatos, a „Székcsö Harsonája“ szerkesztője, kitörő boldogsággal ragadta meg kezemet, ma sem emlészem rá, hány millió kézcsókot küldött tőlem Klárikának.

Nagyobb reklámot Barnum sem tud csinálni, mint mi csináltunk Klárika húsvéti tározójának. Én a kaszinóban és hivatalban, Klárika otthon és a nők között, Rovatos mindenhol

Mindenki izgatott remegéssel várta a szén- zácziót.

A kiadó 2oo példánynyal többet készült nyomatni.

Akkor történt meg az a bosszantó eset, hogy havazni kezdett és csúnya hideg idő lett.

Klárikát rendkívül idegessé tette az a körülmény, úgy hogy nem tudtam semmit kedvére tenni vagy mondani, bár mondom vőlegénye voltam.

— Elrontja mesém alaphangját ez az idő. Folyton ezt hangoztatta.

Ilyen hangulatban, múlott el nagycsütörtök.

A hideg, a havazás egyre tartott, a tárczában pedig a legtökéletesebb verőfény van rajzolva, mit ember keze alkothatott.

Nagyszombat reggelre rendőrök indultak hóhányókért, előszedték a szánokat s Szekcső lakosai a legzordonabb téli nap gyötrelmeit élték át.

Klárikát búskomorság vette elő, vigasztalhatatlan volt.

Minden érvelésem kárba veszett, minden vigasztalásom hiába volt.

Végre azzal áltam elő, kérje vissza a tárczát Ezzel meg éppen jót mondtam. Ha véletlenül nem kopognak az ajtón, ma sem tudom, feleségem lett volna-e Klárika, olyan haragra gyuladt.

Rovatos lépett be és arcza dultabb volt Klárika arczánál.

— Végünk van, — mondó siri hangon. Klárika hozzá szaladt:

— Igen, tudom, ez az idő . . ,

— Az idő 1 . . . Ördög vigye az időt, az semmi. Perzstában is imák télről, pedig ott nincs is. Az nem határoz, de olvassa ezt, ma kaptam 1 . . .

És valami elegáns borítékot nyújtott át Klárikának.

Iszonyú balsejtelem fogott el és közelebb léptem én is, hegy elolvassam.

Eljegyzési kártya volt: jfRőfay Ernő és Szerény Aranka jegyesek“ , . . Minek részletezzem. A tárcza ellen az ördögök esküdtek össze . . .

A tavaszi m se elmaradt és Klárika az én feleségem, azófa nem ir több tárczát, bármilyen kérő levelet kapjon is a „Székcsö Harsonája* szerkesztőjétől. ' Méze* János.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városa III. osztályú kereseti adójára vonatkozó 1901. évi adókivetési javaslat az 1883. évi XLIV. t.-cz! 18. §-a értelmében folyó hó 6-tól 14-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik oly czélból, hogy azokat mindenki megtekintheti, s az őt vagy másokat illető adó javaslatokra nézve netaláni észrevételeit megteheti.

Ezen észrevételek a fenti határidő alatt rásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Gyulán, 1901. április hó 3-án.

Dutkay Béla,

122 I—1 polgármester.

Hírek.

Előfizetési felhivás a „Békés“ 1901. évi második évnegyedére. Lapunk folyó bó elején XXXIII. évfolyamának 2. évnegyedébe lépvén, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. A lap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. BékéBvármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi 8 közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől I ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetbe voltunk és vagyunk, hogy elvont elmé- etek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigele is hálásan tapasztalt további szives támogatást. — Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, mely összeg vidékről |Békés kiadóhivatalának Gyulán'1 czim alatt postautalványnyal küldendő.

Husvét. A keresztény egyház legörömteljesebb ünnepe a föltámadás, az eszme diadalának emléknapja. E dicsőséges feltámadással pecsételte meg a Megváltó a keresztény egyház emberszerető tanait, ez tette a keresztény vallást azzá, a mi, hivatott világ vallássá. Az egyház nagy ünnepélylyel szenteli meg e két napot. Ez a második sátoros ünnep az egyházi évben, mely nem fex nap. mint a karácsony, hanem változó, a tavaszi első holdtölte utáni első vasárnapra eső ünnep. Husvét napjára

szép idő kedvez. A tavasz teljes pompájában megjött, nyilik az ibolya,' virágoznak a bokrok s a vallás diadalával összhangzatos a természet nyílása is. A piros tojás s a húsvéti loosolódás szép szo- kása ez idén is meg van s élénkek lesznek holnap a locsolódás napján az utozák, sőt a rendőri beavatkozást is szükségessé teszi ilyenkor a locsolódók jó kedve. De hát igy szép a husvét I Mi a magunk részéről boldog ünnepeket kívánunk olvasóinknak.

Nagyhét. A legnagyobb, legnemesebb ünnepe folyt le a héten az egyháznak. Az emberiség megváltásáért világra jött Messiás kiszenvedésének, a keresztre feszitett Jézus Krisztus emlékének szentelt az esztendőnek e hete, mely a nagyhét nevet viseli, jelezvén ama nagy dolgokat, melyeknek emlékét foglalja magában. A nagyhét minden egyes napjához az üdvözitő életének nagy mozzanatai fűződnek. A nagycsütörtök az oltárt szentség szerzésének ünnepe, amikor Krisztus urunk az utolsó vacsorán teste és vérévé változtatta a bort és kenyeret. Nagypéntek a szomorú gyásznak, a borzasztó kereszthalál emléke. Ez a protestánsoknak is legnagyobb ünnepe, a szigorú böjt és elmélkedések nagy napja minden keresztyén feiekezetné). Nagyszombat a föltámadás, a dicsőséges győzelem napja. Városunk keresztény lakossága nagy áhítattal vett részt az istenitiszteleteken, a nagyhét minden napján.

Legátusok a vármegyében. A debreczeni ev. ref. főiskola a húsvéti ünnepek alkalmából a következő legátusokat küldötte ki Békésvármegye ev. ref. egyházaiba : Gyula: Benkő Géza 3. jh., Békés: Szűcs László 3. th., Szeghalom: Lénárt Sándor 4. jh., K.-Tarcsa : Hagymáéi Gyula 3 lb., K. Ladány: Halász Endre 4. th., F. Gyarmat: Makai Márton 2. jh , Gy.-Vári: Szatmári Imre 3. jh., Gyoma: Kerekes Gyula 2. jh., Szt.-András: Kánya Gábor th., Vésztő: Kincses László 1 th.

Királyi elismerése Ő felsége a párisi világkiállítás ügyeinek előkészítésében résztvevők között Keller Gyula gazd. tanintézeti tanár városunk szülöttének, mint az 1900-dik évi párisi nemzetközi kiállítás I. csoportbizottsága tagjának, odaadó és eredmény dús működéséért legteljesebb elismerésének kifejezését rendelte el.

A vármegye központi választmánya az ország- gyűlési képviselő választók 1902. évre érvényes névjegyzékének kiigazítása czóijából folyó hó 13-án délután 3 órakor a vármegyei székház kis termében ülést tájt.

Árlejtés a vármegyén. A vármegyeház kibővítési munkálatainak vállalatba adása czéljából vasárnap délelőtt tartották meg az árlejtést. A munkálatokra összesen öt ajánlat érkezett be a következő engedményekkel. A 33525 korona 26 fillér előirányzati árból engedményt tettek Sohriffert József 5°'»-ot, Benkő János és Japport György 8‘75%-ot; Schneider János 8’25%-ot, Glatz János 4'75%-ot, Dávid Jakab és Kukla István 7-2%-ot. Az árlejtező bizottság a egelőnyösebb ajánlattevő Benkő és társa ajánlatát fogadta el, aki a fett engedmény folytán 30591 kor. 81 fillér árban készíti el az építkezéseket, melyhez az ünnepek után hozzá is kezdenek.

A vármegye közigazgatási bizottsága április havi rendes ülését folyó hó 12-én fogja megtartani.

Adomány a „Békésmegyei Muzeum“ számára. Marjai Szabó István gyulai lakos a „Török-zug* nevű dűlőben földforgatás alkalmával talált következő tárgyakat adta a múzeumnak : 1. egy harczi bárdot, 2. egy régi szuronyt, 3. egy a ló patáját egészen fedő patkót, 4. egy sarkantyút a 16-ik zúzádból, 5. egy sarkantyút a 17 ik század végéről, 6. egy kést a múlt századból, 7. Róbert Károly kis ezüst pénzét. Szolgáljon e hazafias cselekedet példányképül azoknak, akik földforgatás alkalmával régi tárgyakat találnak. Mennyire kár, hogy azok, akik tavaly Braun szőlője talaját fölásták, a talált embercsontokat összetörték; széthányták sőt az gyik koponyán talált koronát sem kímélték. Marjai Szabó Istvánnak adománya a muzeum tárgyai közé soroztatott. Domonkos János s. k. mu- zeum-őr.

Nyugalmazott honvéd-alezredes. A hivatalos ap vasárnapi száma közli, hogy a király felsővályi Nagy Arthurnak, a gyulai 2. honvéd-gyalogezred alezredesének saját kérelme folytán nyugállományba való helyezését elrendelte és részére ez alkalommal a czimzetes ezredesi jelleget díjmentesen adományozta. A közkedveltségü és a társas érintkezésben rendkívül előzékeny modorú törzstiszt meggyöngült egészségi állapotára való tekintettel kérte nyugdíjaztatását és a megejtett felülvizsgálat eredménye alapján a legfőbb hadúr teljesítette is kérését. — Távozásét úgy bajtársai, mint városunk intelligens társas körei élénken fájlalják.

A honvédség köréből. Április hó elseje lényeges változásokat hoz a katonáknál is. Ez a datum a komoly munka megkezdésének napja, kezdődnek a századgyakorlatok s az első transport tartalékos tisztek vonulnak be ilyenkor. A héten meglátszott a városon, hogy katonáéknál megélénkült az élet. Parádéba öltözött tisztek siettek a jelentkezésekre, s a szokatlan mondur egészen átformálta a békés czivileket, akik egy hónapig most már katonák lesznek és karddal dolgoznak penna helyett. A tartalékos tisztekkel egyidejűleg vonultak be az önkéntesek is, büszkén sétálgattak már elsején délután az uj fiatal emberek, akiknek szintén kemény napokat kell még kiállani addig, mig az arany portepeet elnyerik.

JU