Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-31 / 13. szám
Sándor, Szárvassy Arzén, dr. Zöldy János, Reisner Emánuel, dr. Konkoly Tihamér, Szabó Emil, Schmidt Iván, Jantsovits Emil, Kovalszky József, Dubányi Imre, Hoffmann Béla, Szénásy József, Kiss László, Gallacz János, Lukács Endre, dr. Daimel Sándor, dr. Kovács Károly, Popovics Jusztin, Czóbel Károly, Gámán Károly, Schmidt József, dr. Zöldy Géza, dr. Bodoky Zoltán, Berthóty István, Kóhn Dávid, Hajnal Béla stb. Az ülés lefolyása a következő volt: Elnök köszönetét mond a megjelenteknek, hogy felhívására ily szép számmal összejöttek és őket szívélyesen üdvözölve, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Berthóty Istvánt, annak hitelesítésére pedig dr. Fábry Sándort és dr. Berónyi Ármint kéri fel és az ülést megnyitja. Elnök vázolja a közgyűlés összehívásának és az egyesület megalakításának czólját és szükségességét. A kultúra fejlesztésének egyik leghatékonyabb eszköze a színművészet pártolása, mert a színművészet nemcsak szellemi szórakozást nyújt, de nálunk főleg nemzeti jelentősége is van : egyrészt a magyar szó elterjedésének előmozdítására, másrészt socialis szempontokból bir nagy fontossággal. E tekintetekből a népet is be kell vonni e kulturális faktor áldásába. A népről való gondoskodás vezérelve : „panem et circenses csak úgy valósítható meg, ha nemcsak keresetforrást nyújtunk a népnek, de szellemi érdekeit is istápoljuk. Az alakítandó egyesület főczéljával egy megfelelő tágas arena létesítésével lehet és kell ezt biztosítani, amelyben nagy tömegek hallhassák a hazafias és erkölcsi ideák hirdetését és okulhassanak azokon. Ezen czélok csak úgy érhetők el, ha a magas színvonalú szinmüveszetnek tudunk városunkban otthont nyújtani, vagyis ha a színházi technika követelményeinek megfelelő hajlók emelésével elsőrangú színtársulatokat nyerhetünk meg, a melyeknek a helyiségekre fordítandó költségek elhárításával biztosítjuk prosperálásukat is. Mindezen eszközökkel pedig nemcsak varosunk és vidékének művészeti igényeit elégítjük ki, de országos érdekeket is szolgálunk, mert nyári otthont nyújtva a jól szervezett társulatoknak, azoknak megélhetését, magas niveaun tartását tesszük lehetővé és ezzel előbbre visszük a vidéki színészet fejlesztésének országos fontosságú ügyét. A megjelentek nagy számában az ügy iránt érdeklődést és a fenti czélok támogatására irányuló törekvés szándékát látja és azért felteszi a kérdést a megalakulásra vonatkozólag. Az összes jelenlévők egybehangzó lelkes nyilatkozata alapján elnök a „Gyulai Színművészet Pártoló Egyesülot“-et megalakultunk jelenti ki. Elnök ismerteti a megalakult egyesület alapszabály-tervezetét és azt a közgyűlés tárgyalása alá bocsájtja. Az alapszabálytervezet többek hozzászólásával általánosságban és részleteiben megvitattatván, azt a közgyűlés nyomban megállapított szövegezéssel elfogadja és mint az egyesület alapszabályait bemutatási záradékkal való ellátás czéljából a m. kir. belügyminisztériumhoz három példányban felterjeszteni rendelte. Az elfogadott alapszabályok értelmében a köz gyűlés áttért az egylet tisztviselőinek, számvizsgáló- bizottságának és választmányának megválasztására. A közgyűlés egyhangú határozatával megválasztattak : elnökké : dr. Lukács György, alelnökké : Dutkay Béla és Keller Imre, titkárokká: Kohn Dávid és Berthóty István, pénztárnokká: Dömény Lajos, számvizsgálókká: Deimel Lajos, dr. Frankó hogy az én legény fiam házasodni készül és azt a meggyalázott lányt akarja elvenni. — Honnan tudja 6 azt, hogy gyalázott az a lány. — Ten szemével látta egy legénynyel késő este járni. Meg tudott még mást is: — Hol járkált a szomszédasszony akkor este késön, hogy azokat látta ? — Az urával ment haza nem tóm honnét. — Hát a lánya hol volt ? — Tán otthon hagyták. — Hát őzt mit akart vona a szomszédasz- szony, mert nem gondolom, hogy csak ezért jött. — Úgy gondolta, hogy ök szívesen neki adnák a lányt, ha megbékélnénk velők, mert a lány szerelmes bizony a mi fiunkba. — Ezt mondtad Sándornak ? — Enyje de félreért kend! Azt, hogy itt volt a szomszéd, nem mondtam, csak amit az imént hallott. Hej pedig tudja e kend, hogy az nem is volna olyan rossz. Tiz fertály, a mienk nyolcz fertály az övék, együtt szép summa. Aztán meg kend is biztosan biróvá lenne választva, mert nagy ellenese kendnek. — Én csak azt mondom neked anyjuk, hogy a macska mennél jobban dörzsölődik, annál ravaszabb. Megint sántikálnak valamibe. III. — Voltál odaát asszony? — Voltam. — Nos hát széna-e vagy szalma? — Szalma biz az, mert se a legény se az apja hallani sem akarnak róla. Büszke nép az nagyon, különösen mióta az öreg biró lett. Úgy lenéz bennünket, mint én a sáros csizmámat. László, Hoffmann Béla, választmányi tagokká: Abafi János, gróf Almásy Dénes, Bodoky Mihály, dr. Bodoky Zoltán, Batik Elek, dr. Berényi Ármin, dr. Berkes Sándor, Braun Mór, Czinczár Adolf, Csák György, Dombi Lajos, Erkel János, dr. Fábry Sándor, Farkas Lajos, Gallacz János, Gerlein Reinhardt, Haviár Lajos, Jantsovits Emil, Kirchner Herman, dr. Kun Pál, Ladies György, dr. Ladies László, Lendvay Mátyás, dr. Liszy Viktor, Lukács Endre, dr. Márky János, Novák Kamill, dr. Nyisztor Adorján, Pósa Károly, Popovits Jusztin, Reisner Emánuel, Rezei Szilviusz, Scherer Benedek, Schmidt József, Scbriffert József, K. Schríffert József, Schröder Kornél, Szabados József, Szabó Emil, Szarvassy Arzén, Szélfely Lajos, Szekér András, Szénásy József, dr. Tholdt István, dr. Varga Lajos, Weisz Mór, dr. Wieland Sándor, dr. Zöldy János. Miután az egylet ügyeinek intézése az alapszabályok szerint a választmány hatáskörébe tartozik és a választmányra első sorban is sok fontos és sürgős teendő hárul, a közgyűlés megbízta a választmányt, hogy az építendő színkör terveit es költségvetését lehetőleg sürgősen bírálja meg, arra nézve az építési engedélyt megszerezvén, az épit kezés vállalatba adása iránt intézkedjék, továbbá, hogy a város képviselőtestületéhez kérvényt intézzen az iránt, hogy a színkör részére ingyen telket adjon, gondoskodjék a villanyvilágítás bevezetéséről és fedezze a mindenkori világítás költségeit, a pavilion helyiségeit engedje át a színkörben játszó társulat részére díszletraktár és zeneterem stb. czéljaira, gondoskodjék a színkör karbantartásáról, valamint hogy a jövőben a színtársulatok által kért játszási engedélyek kiadásánál az egyleti választmány kijelöléséhez alkalmazkodjék. Elnök utal azon köztudomású tényre, hogy az egylet működésének sikerét csakis az biztosítja, hogy az egylet képessé lett egy megfelelő színkör építésére, a mi viszont az uj egylet korlátolt anyagi eszközei mellett csakis úgy vált lehetségessé, hogy a m. kir. belügyi kormány az ő felterjesztésére 687/901. ein. sz. leiratával tiz éven keresztül fizetendő évi 3200 korona államsegélyt engedélyezett az egyesületnek, oly összeget, a melyből a színkör építésére felveendő törlesztéses kölcsön teljesen visszafizethető lesz. A közgyűlés hálás szívvel konstatálta, hogy a színkör felépítése és ezzel együtt az egylet czéljai- nak elérése csakis a belügyi kormánynak jóakaratu gondos támogatásával és a jelzett tekintélyes al lamsegély biztosításával vált lehetségessé és azért egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a nagy- méltóságú m. kir. belügyminiszter urnák az egyesület részére nyújtott segélyért, valamint Gyula város szinügyének ilyetén hatékony támogatásáért feliratban fejezi ki köszönetét. ’ T Keller Imre a jelenlevők általánosan nyilvánított helyeslése közben kifejezést ad annak, hogy az egyesület és a város szinügye nem kevesebb köszönettel tartozik annak, a ki a kormánynál egyéni befolyásának latbavetésével az ügyben közbenjárt és a ki ügyünket elejétől kezdve a legnagyobb jóakarattal támogatva az állam segítségét kieszközölte. Szép szavak kíséretében indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki hálás köszönetét dr. Lukács György főispánnak, a város első és leghasznosabb polgárának, az egyesület megválasztott elnökének, a kinek vezetése és támogatása már a legszebb sikert biztosítja az egylet munkálkodásának. Elnök köszönetét mond az elismerő szavakért — Na ha olyan nagyon büszkék, majd megtöröm én egy kicsit azt a büszkeséget. — Majd megint csak kendre fordul a rúd, vigyázzon. — Mit, én rám hogy fordulna 1 Hát nem kell nekik az én lányom, az én famíliám, hanem jobb az a rongyos! Na, hát majd megmutatom én nekik, hogy kire fordul a rúd. Hadd keljen csak össze avval a ezégér lánynyal, majd oszt ha meg lesz az esküvő, akkor csinálok olyan lakodalmat, hogy nem veszi fel pénzért, de még tudom, hogy nem is felejti_ el se sohse I Az az öt év előtti pajta- gyújtás semmi sem volt ehhez. Az csak kár volt neki, de ez szégyen lesz, gyalázat, amit nem mos le soha. Tudom én mit teszek. — Na, csak jó lesz vigyázni. — Tudod mire vigyázok anyjuk, arra hogy az a poronty el ne vesszen. — Mit beszél kend? —- Arról, a porontyról, a melyikről te is, meg a lányom beszéltetek, annak a ezéda lánynak a porontyáról. Hej bezzeg ha arról tudna az öreg Molnár János 1 Két kézzel is kapna a mi lányunk után. Na, de jobb lesz igy 1 Majd megtudja a lakodalom után. — Az asszony elsápadt. — Azt a vilá gért se tegye kend. Megszólnának érte, mink is szégyenbe jutnánk. — Dehogy jutunk 1 Csak a biró székét akarom egy kicsit megrázni, meg azét alz első legényét. ■— Hagyjuk azt el. Ne bántsunk mást, nekünk se lesz bajunk, azt mondja az irás. — Amit mondtam úgy lesz. és örömét fejezi ki, hogy az egyletben a város egészséges, erős társadalmával együtt működhetik. Bízik abban, hogy ez az együtt működés állandóan szilárd alapokon fog nyugodni és hogy ezen akczió- ban a társadalomnak támogatására fog sietni a város, mint hatósági szervezet is és megfogja adni azon anyagi segítséget, a mit az egylet — a város fejlődése érdekében is — tőle kór és vár. Az előterjesztett indítványt a közgyűlés általános éljenzés között elfogadván a színkör felépítését biztosító államsegély kieszközléseért a város őzen kulturügyének felkarolásáért és támogatásáért dr. Lukács György főispán egyleti elnök iránt érzett hálájának és köszönetének jegyzőkönyvében adott kifejezést. Dutkay Béla polgármester egyleti alelnök in ditványt tesz az építendő színkör elnevezését ille tőleg. A tett indítvány elfogadásával a közgyűlés egyhangú határozattal kimondta, hogy az építendő színkört a város nagy szülöttéről, volt díszpolgáráról a magyar zeneköltészet halhatatlan mesteréről „Erkel Ferencz szinkör“-nek nevezi el. A színművészet pártolására minél többeknek megnyerése czéljából a közgyűlés megbízta az elnökséget, hogy egyleti tagok gyűjtésére tag-gyüjtő- iveket bocsásson ki. Elnök köszönetét mondott a megjelenteknek az ügy iránti érdeklődésükért és az alakuló közgyűlést berekesztette. Az alakuló közgyűlésen megbízott 48 tagú választmány hétfőn délután dr. Lukács György elnöklete alatt tartotta első ülését, a melyen először megállapították a város képviselőtestületéhez intézendő beadvány szövegét, a melyben az egylet a színkör részére a népkertben ingyen helyet, a színkörbe a villanyvilágítás bevezetését és a társulatoknak a világítás költségeinek fedezésével leendő szubvenczionálását, továbbá a pavillonnak díszletraktár czéljaira való átengedését, végül azt kéri, hogy a tanács 10 évig az egylet által kijelölt igazgatónak adjon csak színi engedélyt. Ezután az építendő színkörnek a tiróh Mihály és Sál József gyulai iparosok által készített és Krecsányi színigazgató által átvizsgált tervét vették tárgyalás alá, melyet Kohn Dávid titkár ismertetett részletesen. Úgy a tervek egyes részei, mint a kivitel módozatai már ez alkalommal beható megbeszélés tárgyát képezték, de hogy a tervek minden részletre kiterjedő gondossággal állapíttassanak meg, egy szakértőkből álló bizottságnak adtak ki azokat, hogy tegye bírálat tárgyává technikai, művészeti, egészségügyi és biztonsági szempontokból és a választmányhoz részletes javaslat kíséretében terjessze be. A kiküldött szakértő bizottság a hót folyamán több Ízben összeült, hogy a terveket átvizsgálja és munkálkodásának főleg a színkör szilárdságát ésj czélszerü berendezését illetőleg jelentős eredményei vannak. így szükségesnek tartja, hogy a színkör czölöpök helyett tégla fal alapozásra építtessék, valamint czélszerünek, hogy deszka falazat helyett legalább a nézőtér favázas téglafallal építtessék fel, a mely módosításokkal előállott többköltség az egyébb tételeknél elérhető megtakarításokból leg nagyobb részben fedezhető lesz. A színkör minden részére nézve az anyag minőségét és a kivitel módját megállapította a bizottság, csupán a sülyesz- tők és zsinórpadlás berendezésére nézve nem kapott még teljes adatokat. IV. Feketébe mártotta a nappalt az éj. A falu szélén magányos kis ház. A kis házban egy szoba, és a szobában a leány meg a legény. — Szeretsz Eszti ? — Úgy igaz, mint ahogy hallja 1 — Nem csaltál meg soha! — Isten úgy áldjon engem. — Hej pedig rossz szót mondtak felőled, ha nem az mondta volna, visszacsaptam volna a száján. — Ki mondta ? — Az anyám ! — Megszólott valaki, az Isten büntesse meg, vagy talán meg is büntette már. Haragszik rám, mert kelmedet szeretem, mert miattam nem veszi el a lányát. Mondták már, hallottam. — Kit gondolsz te, Eszti I A szomszédunkat ? — Azt 1 A legény felugrott. — Na, Isten legyen neki irgalmas, mee' annak a háznépének. A leánya gyalázatát akarja takarni a mi becsületünkkel. A pajtánál kisiklott a kezemből, de most odaszoritotn, mint a kutyát. A leány csittitotta, — Hagyja el Pista, majd megveri az Isteh őket. Maga meg csak bajba jönne miattuk. Ne álljon bosszút soha. En kérem magát, aki jobban gyűlölöm őket a bűnnél. A legény csillapodott. — Jó, a te kedvedért nem keresem fel őket, de Isten őrizz, hogy utamba tévedjenek. A szakértő bizottság javaslatát az egylet választmánya | hét valamelyik napján tartandó ülésében fogja tárgyalni, a mikor intézkedni fog a munkálatok sürgős megkezdése iránt is. Egyházmegyei közgyűlés. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye már- czius 26-án tartotta közgyűlését Hódmezővásárhelyen. Jelen voltak: Szabó János esperes, dr. Hajnal István helyettes gondnok, Garzó Gyula, Dombi Lajos, Szeremlei Sámuel, Oláh Antal, Papp Imre, Darabos Sándor, Széli Ákos, Fekete Márton egyházmegyei tanácsbirák ; Futó Zoltán főjegyző, Nagy Károly, dr. Baksa Lajos, dr. Szegedy Kálmán jegyzők ; Kovács Lajos számvevő; Kovács János ügyész: Tereh Gyula levéltárnok ; Pánczél József, Paulinyi Károly, Szőllősi Imre, Szabó Béla, Szabó Mihály, Fekete Gyula, Losonczi Endre, Tóth József, Kodi Márton, Fa István, Somogyi Lajos, Bereczk Sándor, Técsy József, Nagy Lajos, Nagy Bertalan, ifj. Szabó János, Szabolcska Mihály lelkészek; Vörös Zsig- mond segéd lelkész; Futó Mihály igazgató tanár, a tanítói testület képviselői s az egyházak megbízottai ezek közt Cseresznyés János makói polgármester, Hódi Antal pancsovai ügyvéd s mások. Reggel 8 órakor az ó-templomban testületileg jelentek meg a közgyűlés tagjai istenitiszteleten, hol alkalmi imát tartott Papp Imre. Istenitisztelet után a városháza dísztermében Szabó János esperes szép imával s majdan elnöki beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Ezután bejelentetett gróf Ráday Gedeon egyházmegyei gondnoknak lemondása folytán szükségessé vált azbn esperesi intézkedés, hogy a hivatali szolgálatban legidősebb világi tanácsbiró, dr. Hajnal István bizatott meg, püspöki jóváhagyással, a gondnoki teendők vitelével, mit a közgyűlés helyeslő tudomásul vett. Esperes bejelenti, hogy Nagy Károly és Mészáros László tanácsbirák gyengélkedésük miatt nem jelenhettek meg a közgyűlésen. Gyomai ev. ref. tanítónő, Szabó Piroska, a tanítói esküt a közgyűlés színe előtt letette, minek megtörténte után elnök esperes szép s buzdító működésére Istentől áldást kérő beszédet intézett hozá. Futó Zoltán főjegyző előterjesztette gr. Ráday Gedeon gondnok lemondó levelét s utána remekül megfogalmazott előadói véleményét, melyben szépen kidomborítva vannak a lemondott gondnok el- évülhetlen érdemei s az iránta s buzgó működése iránti méltó elismerés, szeretetteljes ragaszkodás, minek folytán javaslatba hozza, hogy kéressék fel a közgyűlés által a gróf lemondásának visszavételére s a gondnoki tiszt további teljesítésére. Ezen előadói vélemény általános heiyeslóssel határozattá tétetvén, ezen jegyzőkönyvi kivonatnak kézbesítésével s az egyházmegye óhajának s kérésének élőszóval leendő tolmácsolására Szabó János esperes, dr. Hajnal István helyettes gondnok, Bernáth Géza, Kovács Sebestyén Aladár, Szeremlei Sámuel és Fekete Márton tanácsbirákból álló küldöttség bizatott meg. Ezzel kapcsolatban határozatilag kimondatottt, hogy az ideiglenes gondnokitiszt továbbra is az ügybuzgó, általánosan tisztelt és szeretett jelenlegi helyettes gondnok, dr. Hajnal István kezében maradjon. A gyűlésen beadandó szavazatok összeszedé- sére Oláh Antal elnöklete alatt Fekete Gyula és Nagy Károly tagokból álló bizottság neveztetett ki. V. A legény hazament. Szótlan ült le a szobába, az öregek fent voltak, várták. Az öreg Molnár fogta meg a szót. — Kedves fiam, én nem bánom, haszereted, vedd el azt a lányt. Isten áldása legyen rajtatok. Én hiszek neki is, neked is. Anyád is beleegyezik. — Igaz biró kend édes apán. Isten áldja meg kendet is. VI. Molnáréknál javában áll a lakodalom. Hem- zseg a nép, huzza a czigány. Most járják már a menyasszony tánezot. Bán István készült, hogy átmenjen. Most a legjobb alkalom van szégyent ütni rájok. Itt van már az az ártatlan kis csepség is, aki még nem tudja, hogy csak bajnak van a világon. — Ne menjen kend István át, szól az asz- szony. Ne űzzön belőlünk már csúfot, faluszégyent. Az ilyen árulkodással, bosszuállással csak minket állít pellengérre. Úgy is sokan haragszanak már ránk. Magunkra jön vissza, ha máson állunk bosszút. — Ne prédikálj nekem asszony! Nem bánom én akármit beszélnek. Nekem nem ád kenyeret senki. Nem félek senkitől sem. A lány nem szólt, halvány arczán csak egy-két könny csepegett végig. — Hát te miért sirsz? Tán a vőlegényed sajnálod, a ki mással áll össze! Nézd csak mindjárt milyen cifra zenebonát rendezekén odaát. A leány oda borult a gyermekre és zokogott. — Én rám süsse kend a szégyen foltot, engem tiporjon el, mert az a gyermek az enyém ! Bán István szótlanul esett vissza a székre és csak bámulta az asztalon heverő porontyot. Reisner Arthur.
