Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-13 / 2. szám

ké nyéi a pálczaütásnek, (sió 1) vád tárgyát nem pezhetik. A mely iskolában azonban sűrűn szükséges a páloza suhogtatás, ott néinden egyébről lehet szó, csak egy valami hiányzik feltétlen bizonyossággal, a tanító paedagogiai tapintata. Mivel a tosti fényi tőkkel ha visszaélnek, úgy a családi, mint az is­kolai életben az óhajtott czéllal ellenkező hatást szül. A daczot növeli, az elkeseredést felkelti a gyermekben s kiöli a szegyenérzetet. Nagy igazán hasonlitju tehát a régi paedago^ gus, Commenius naphoz a tanítót, mely a fejlődő lényeknek meleget g világosságot mindig ad s csa kevés villámlást és mennydörgést osztogat. Mivel azonban van joga osztogatni az utóbbit is s sok szór kénytelen élni e jogával, azért bölcsen dön tött a magas kúria 1900. deczember közepén tar tott ülésén, midőn 10451. sz. a. ^ kimondd elvi jelentőségű határozatát, hogy a két forum aHal pénzbírságra Ítélt tanító, — kinek testig fenyíték pár napig gyógyuló nyomokafr hagyott hatra egyik tanítványán, mivel ezeket a rendetlen és makacs tanulóval szemben az iskolának házi fegyelménejt fenntartása közben ejtette, — vád alá nem helyezhető íme a kúria elvi jelentőségű határozata végre törvényes alakban is megadta a jogot tanítóinknak a különféle meghurczoltatások ellen, bízva humá­nus bánásmódjukban s paedagogiai tapintatukban K. R. A békési református gimnázium építési ugye csak nem akar előre haladni. Az igazgató tanác» f. hó 9 én ülést tartott hol az elnök bejelentette^ miszerint a miniszter, az állam által nyújtandó építkezésre felveendő kölcsön pótlólagos felterjesz­tését kívánja és hogy a hazai takarékpénztár nem hajlandó az állam által felveendő kölcsön, az egy ház vagyonának és jövedelmének .lekötésétől el- állani, egyébként január 31 ig meghosszabbított ajánlata érvényét. Az építkezéshez nem mer hozzá fogni az egyház, a tervek pedig jóvá vannak rég hagyva és hát úgy sem kellene az építőt azonna fizetni, az előleges költségekre ott lenne az egy­házi és városi segély. Tavasszal tehát aligha épí­tünk, nem kis örömére azoknak, kik ellenesei a főgimnáziumnak, mert hát ilyenek is vannak fájdalom még az igazgató tanácsban is. Érdekes volt a gyűlés eleje; midőn a jegyző felolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét és ebben egy igazgató ta­nácsi tag azon kérdésére: miért nem képviseltette magát a békéscsabai gimnázium épület fel­avatási ünnepélyén ? az igazgató által adott felele­tet, mit már e lapok olvasói is ismernek: Osváth igazgató indítványozta, hogy ez hagyassák ki a jegyzőkönyvből, annyival is inkább, mert az privát beszélgetés volt. Hiába erősítette a jegyző, hogy őt utasította az elnök a kérdés és felelet jegyzőkönybe vételére, hiába ellenezte a kérdést tevő az indít­ványt, újból kijelentvén, hogy ő hivatalosan tette a kérdést és nem szokott az igazgatóval privát be­szélgetést folytatni; az elnök jónak látta a szava­zást elrendelni és a többség a jegyzőkönyv meg-l csonkítását megszavazta. A kihagyás ellen KonkolyT J. és dr: Török Gábor igazgató tanácsi tagok feleb 1 bezésöket azonnal bejelentették. Szóba hozatott még az iskolai bizonyítványok dijjáoak magasságai is (9 frtl drbért annyi mint egy félévi tandíj) a ieszálfi - l tás elodáztatott. j meg is tartatik, azon a vádnöknö megjelenik, ott a bálra érkező hölgyeket fogadoifogja, ejfél után azonban vísz- Bza vonul. Minden körülmény biztosítja tehát a bál nagy sikorót. Közel lévén a nagy nap terminusa, mindinkább tisztábbnak látszik a siker, komolyabb alakot ölt az a nagy érdeklődés, melylyel nemcsak Gyulán, hanem megyeszerte és más vidéken is bál iránt viseltetnek, ügy Gyuláról, mint a várme­gye minden községéből nagyban folynak a készü lődések. A rendező bizottság kiküldött tagjai a bál érdekében tett látogatásaik során örömmel tapasztalták ezt az osztatlan érdeklődést, mert a meghívottak mindenike nagy örömmel Ígérte meg­jelenését. A siker előrelátható volta mellett bizonyít az a nagy érdeklődés is, melynek csalhatatlan jele a jegyek vásárlása. A rendezőbizottság máris nagy számban adott el jegyeket s különösen élénk a kereslet a karzatjegyek iránt, melyek azonban ma már osak korlátolt számban kaphatók Berthóty Istvánnál, a rendezőbizottság elnökénél. Rendkívül kedves meglepetés lesz a megjelenő hölgyekre az az Ízléses tánczrend. melyet a Morzsányi-czég szállít bálnak. — A honvédzenekar fővárosi szerződése folytán akadályozva lévén, a zenét a nagyváradi 37-ik gyalogezred kitűnő nivón álló zenekara — szintén Bachó nevelése — fogja szolgáltatni, a . mi bál sikerére bizonyára csakis előnyösen hathat. Szóval a szombati megyebál, melyen a vármegye­beli társaság ad egymásnak találkozót, minden te­kintetben fényesen sikerült, kiváló mulatság lesz, mely sokáig emlékezetes fog maradni mindazok előtt, kik abban részt venni fognak. Uj városi képviselő. Dr. Lukács György főis­pán két kerületben választatván meg Gyula városi épviselővé — a belvárosban történt megválasztó sáról lemondott, i a nagymagyarvárosi mandátu mot fogadta el, lemondása folytán — a belváros­ban helyére mint rendes tag Reisner Ede, lapunk társ- iadója jut be a városi képviselőtestületbe. A közigazgatás egyszerűsítése. A belügymi­niszter által kiadott rendelet folytán Békésvárme- gye tisztikara is tanácskozott a közigazgatás egy­szerűsítéséről s megtette a maga javaslatait, dr. Lukács György főispán elnöklete alatt hétfőn és kedden egész napon át folyt a tanácskozás. A fő ispán megnyitó beszédében ismertette a ministeri rendeletet s körvonalozta a feladatot, mely teljesí­tésre vár, több irányban adván irányitó eszméket melyeket a jelenvoltak élénk figyelemmel hallgat tak s helyesléssel fogadtak. Ezután az előadók: a négy vármegyei aljegyző sorra felolvasták azon feleleteket, melyeket az egyes tisztviselők adtak a miniszter által leküldött kérdőpontokra. A feleletek nagyobb részét változatlanul elfogadták, egy részét — hosszabb, rövidebb vita után — módosították, másrészt pedig mellőzték. A vitákban a jelen vol­tak nagyobb része részt vett. Befejeztetvén a ta nácskozás, a főispán megköszönte a tisztviselők buzgó közreműködését. A feldolgozott anyagot most már ő fogja felterjesztés kíséretében a kormányhoz felküldeni. Résztvettek az értekezleten: dr. Fábry Sándor, Bodoky Zoltán, dr. Daimel Sándor, Berthóty István, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Deimel L íjOS, Bandhauer Gyö Béla, Leyandovszky D ponti tisztviselők; Krci dór, Csánki Jenő, Endre, Sztraka Gye József, dr. Wieland ibó Emil, Hoffmann Zöldy János, kóz- .nös, Ambrus San­jégzajlásból. A kitűnő államfórfiu öngyilkosságának megdöbbentő hire a legfájdalmasabb részvétet kel­tett az egész országban, így különösen Bókésvár- megyében is, | mely sokat köszönhet az ő minis- térségének, | melyre esik az első transversalis út építésének elrendelése és az út békésvármegyei legnagyobb részének kiépítése is. A vármegye al­ispánja dr. Fábry Sándor a vármegye közönsége nevében az özvegyhez meleghangú részvéttáviratot intézett. Az elhunyttal rokonságban, állott várme­gyénk főispánja : Lukács György is, ki részt vett a csütörtökön végbement temetésen. Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedte hogy Sternberg Ottó gyulai lakos vezetéknevét „Biró“-ra változtassa. Áthelyezés. Boros Benő gyulai pénzügyi szám­tisztet a zombori m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez, hasonminőségben áthelyezte A képviselőtestület f. hó 9 én tartotta idei első közgyűlését, 1 miután eme gyűlés alakuló gyű- és is volt, a gyűlést dr. Fábry Sándor alispán nyitotta meg és a képviselőtestületet megalakult nak nyilvánította ki. Ezután a közgyűlés a meg­hívóban kitett tárgyakat vette tárgyalás alá. A közigazgatási bizottság azon határozata, melylyel a várost polgári leányiskola felállítására kötelezte — a képviselőtestület első határozatában foglalt indo­kokból megfelebbeztetni határoztatik. A törvényha­tósági bizottságnak a másodjegyzö pótdijazását meg­állapító határozatát szintén megfelebbezték. Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvény és végrehajtási rendelet, valamint a kerékpározásról alkotott és jóváhagyott szabályrendelet meghirdet- tetett. A mezőőri állások tárgyában előterjesztett és lapunkban ösmertetett földmivelésügyi miniszteri rendelet tudomásul vétetett. A rendőrségi szolgálati szabályrendeleti tervezet elfogadtatott és jóváhagyás végett beterje8ztetik. Az eskvdtbirósági tagok össze­írására vonatkozó polgármesteri jelentés elfogadta­tott; a szülésznőkről alkotott szabályrendelet módo­sítása iránti javaslat, továbbá a polgári iskola 1899/1900. évi építkezési számadása elfogadtatott a deczembér havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv és közegészségi állapotokról szóló jelentések tudomásu vétele után a közgyűlés a délelőtti órákban befe­jeztetett. Adózók figyelmébe. A telekkönyvileg betáblá­zott kamatos adósság tudvalevőleg mérsékli az állam adót, illetőleg annak egyik ágát az úgynevezett ál­talános jövedelmi pótadót. Minden korona kamat után 10 fillér engedtetik el belőle. Példával élve: 1000 korona 6°/0-ra betáblázott tőkeadósság után 6 korona, 8°/0 ra botáblázott tőkeadósság után 8 korona, 10.000 korona 6°/0-ra betáblázott tőke adó- után 60 korona, 8°/0-ra betáblázott tőke adóság után pedig 80 koroua engedtetik el az általános övedelmi pótadóból. De hogy az adósok ily kedvez­ményben részesüljenek, szükséges, hogy e czélból vallomási iveket adjanak be tartozásaikról és pedig évről-évre, miután az adóságok nem hivatalból, ha­nem bevallási Ívből állapíttatnak meg. A vallomási ivek január hó végéig nyújtandók be a községi elöl­járóságoknál, Gyulán pedig a városi adóhivatalnál. A tegnapi kaszinó bál. A gyulai kaszinó teg­nap tartott estélye előreláthatólag nem nagy pub­likummal, de minden bizonynyal igen szép erkölcsi sikerrel zajlott lo. Sokan készülődtök a kaszinónak erre az estélyere is, de a közbejött nagyarányú megyebál folytáni készülődések észrevehetőleg csök­kentették a kaszinó-estély vendégeinek számát, ami különben a kaszinó-estélyek ismert kedves hangu­latán, kedélyességén nem sokat változtat, mert a kaszinóban akár sokan, akár kevesen vannak, min­dig jól mulatnak. Az estélyről lapunk jövő számában. Hideg van. Pirosra csípett rózsás arczok és zúzmarától megőszült bajusz és szakállu a tél hir­detői. Hideg van. Állandó kemény, száraz tél, mely neh komolyságát a déli napsugár sem tudja enyhi teni s a postai időjelzőtábla kitartó állandó telet jelent továbbra is Ropogós fehér hótakaró fedi az utakat és mezőket egyaránt s a természet teljesen szünetel. Befagytak a vizek mindenfelé, csilingel­nek a szánok az utczákon és országutakon s erős kelete van a jó tűzifának, lévén a boldogság mostanában csakis barátságos meleg szobában jól fütött kályha pattogó tüze -mellett. A héten a leg­Hírek. A megyebál. E hét szombatján lesz megtartva a farsang legfényesebb mulatsága a vármegyei tiszti­kar által rendezett bál, melynek határidejében majdnem változás történt. Ugyanis azon gyász miatt, mely a Lukács családot Lukács Róla halálával érte, a megyebál rendezősége a bál védnöknője iránti figyelemből a bálát elhalasztani kívánta. — Minthogy azonban az immár küszöbön levő megye bálnak elhalasztása majdnem legyőzhetlen akadá­lyokba ütközött volna, a védnöknő az elhalasztás által nem akarván a bál sikerét veszélyeztetni, ke­gyes volt megígérni, hogy a lady patronessei tisztséget akkor is viselni fogja, ha abál az eredetileg megállapí­tott napon tartatik meg. Ennélfogva a bál 19-én tényleg Pojiovic s Szilveszter,.. L*^ CSL rg; fősz olgabirák, dr. Szalsy gj&ador Seiler Elek, Jantyik Dutkay Béla, dr. Varga Lajos, Kopott külvárosi ház elé értünk. Itt bi­zony minden történhetik. Mégis azt mondtam a leánynak, menjen be, majd én várok egy kissé a kapu előtt, addig majd elmennek az üldözök. Alig váltam el azonban a leánytól, a három ur hesuhant utána a kapun. Beléptem én is. Azok épen a házmesternétől tudakolták, melyik ajtón ment be a leány. A házmesterné épen felelni akart, mikor fölpattant az ajtó és a leány lépett ki kis batyuval a kezében. Mögötte egy rongyos ruháju vénasszony, a ki mérgesen rikácsolta: — Nincs tovább hitel, kisasszony. Hozzon egy kis pénzt. Ilyen szép leány, mint maga és ilyen ügyetlen. Pedig csak az utczára kell ki­lépnie, hogy szerencséje legyen. Pénzt hozzon, a nélkül nincs se pénz, se lakás. Af három üldöző diadalmasan mosolygott össze. Én, egy hirtelen gondolattól megkapatva, odaléptem a leányhoz és a karomat nyújtottam neki. Kisiettünk az utczára. Egy darabig szót­lanul mentünk, aztán megkérdeztem a leányt, hová menjünk. Hová ? Én Istenem, hát hová ? Én idegen vagyok itt, nincs, egy krajezárom sem, nincs hová lennem. Ránéztem erre a leányra. Az októberi kelő nap sugara rászórta fényét arczára, megaranyozta szőke haját. Tiszta szeméből őszinte ártatlanság sugárzott. Nagyon megsajnáltam. Hát jöjjön velem. Eljön, ahová én akarom. Tiszta csengő hangon szólt, kiérzett belőle a férfi lovagiasságában való bizalom: — Igen 1 Fölmentünk a lakásomra. A háziasszonyom, a kinek mellesleg szólva szabómühelye volt, na­gyon elbámult. Siettem őt megnyugtatni. Asszonyom, vegye pártfogásába ezt a kis­asszonyt. Tisztességes leány. Bánjon vele szé­pen és majd ha hazajövök, beszélünk a többiről. Isten tudja miért, szinte menekültem hazul­ról. Csak délután jöttem meg. Alig léptem a szobámba, jött a háziasszonyom. A derék asz- szony elkezdett magasztalni, hogy milyen szépen Jaut80vits Emil, Gyula városi tisztviselők és a köz­ségek első jegyzői teljes számmal. Alapítvány, özv. id. Almásy Kálmánná grófné s Cziráky Jánosné Almásy Erzsébet grófné a két- egyházi rom. kath. egyház részére harminczezer koronás alapítványt tettek. A hitbuzgóság és nemes áldozatkészségről tanúskodó szép alapítványért Dessewffy Csanádi püspök meleghangú köszönő le­velet irt a nagylelkű főúri nőknek. Lukács Béla halála. A magyar közéletnek gyásza van. Lukács Béla, a Wekerle kormány volt kereskedelemügyi minisztere, legutóbb a párisi vi­lágkiállítás magyar osztályának sikerekben gazdag kormánybiztosa, hétfőn délután az elmezavarnak egy pillanatában a Ferencz József-hidról a Dunába vetette íagát és már csak holttestét tudták kimenteni a jártam el, aztán kijelentette, hogy a kisasszony már ott varr a többi leánynyal együtt, pompás munkásnő, nagyszerűen dolgozik. Ellehet itt, a meddig akar, mert egy édes, kedves, jó leány.: Három hónapig volt nálunk a leány. Az alatt többször elbeszélgettem vele. Csöndes és szomorú volt mindig, siratta a szüleit, az apját, az anyját, a kiket úgy szeretett, s a kik szeré­téiből akarták szerencsétlenné tenni, ó pedig csak a szivére hallgat, nincs egyebe, abban kell a boldogságot keresnie. Nem akarok többet be­szélni a három hónapról. Elég az hozzá, hogy a szép Lizettet megtanultam tisztelni, becsülni. Miatta még az életmódom is megváltozott, nem jártam többé a régi kávéházba, de igenis dél­előttönként a varróba. Egy napon azzal a kijelentéssel lepett mag a lsány, hogy haza akar menni azonnal, még holnap reggel kisérjem el. Együtt utaztunk. Á kocsiban keveset beszéltünk, ö neki hallgatás közben többször hullani kezdtek könnyei. Egyszer megkérdeztem, miért sir ? Siratom magamat, siratom szegény szüléi­mét, de különösen magamat . . . Miért ? Nem leszek én boldog soha, soha, érzem hogy soha . . . Megérkeztünk. Kért, hogy menjünk gya­log, ki Hernalsba. Mikor egy csendes utczában mentünk, a leány hirtelen megállt. Halovány- arczczal, remegő-kézzel mutatott előre. Ott lakunk . . . Kicsiny, fehér ház volt, tiszta mint a hó A zöld-keretes ablakokat patyolat függöny födte A ház mellett kert, a falat befutotta a vad­szőlő, melynek leveleit már rozsda vörösre fes­tette a szél. A leány egy perczig állt, hol reárn nézett, hol a csendes kis lakásra. Azt hittem fél közelebb menni. De aztán hirtelen elhatáro­zással szinte elszántan nyújtotta a kezét. Meg kell lennie. Mindennek igy kell lennié. Köszönöm, hogy olyan jó volt hozzám, szegény nagyobb hideg egyébként a csütörtök reggeli 16 fok volt, amely egészen CBÍnos téli rekordja a hőmé­rőnek. A korcsolyapálya üzemben van. Az idei tél szerencsére kedvez a korcsolya sportnak | a pár év óta tartó lagymatag telek hatása alatt hanyatló korcsolyasport erős lendületet vett az idén. A kitűnő idő hatása alatt kitűnő a jég is i a gyulai közönség nagy számban keresi fel a Menyhárt-hid melletti korcsolyapályát, hogy Halifaxnak üldözzék. Kipirult arozu szép lányok és zuzmarás bajszu fiatal urak siklanak tova boldogan a sima jégen s I kellemes szórakozást nyújtó jég elűzi a gondok nyomait az arczokról s még a. bélitoalett kérdésen töprengő garde-mamák is boldogan nézik a partról fiatalaik örömét. Látogatott az idén a jégpálya s az előrelátható hosszú tél sikerült jégszezont te­remt az idén. A kmcsolya egylet ünnepélyes meg- nyitása',zenével fog történni s az még a héten meg fog történni. Az egyletbe beiratkozni szándékozók Dr. Varga Lajos rendőrkapitány korcsolya-egyleti igazgatóhoz forduljanak. Egyes alkalmi jegyek a jégszolgánál kaphatók. Ügyforgalom a vármegyén az 1900. évben. Az elmúlt óv folyamán a vármegyei központi hivatalok ügyforgalma a következő volt: Az alispéni hivatal­nál beiktattatott az alispáni iktatóba 24882 darab a közigazgatási bizottsági iktatóba 2018, a kihé- gási iktatóba 547, a központi választmányi iktatóba 77, a közigazg. bírósági iktatóba 15 ügydarab. Az egyes bizottságok üléseikben a következő számú jegyzőkönyvi határozatot hoztak: a törvényhatósági bizottság 937 darabot, a központi választmány 19, az állandó bíráló választmány 3, a fegyelmi vá­lasztmány 13, a tiszti nyugdijintézeti igazg. választ­mány 55, az igazoló választmány 9, a közkórházi bizottság 30, a kórházi építkezési bizottság 108, a közművelődési bizottság 9, a községjegyzői nyug- dijválasztmány 47, a földmives iskolai bizottság 12 határozatot. A vármegyei árvaszéknél beiktattatott az 1900. évben 19381 ügydarab. Hordják a jeget. A vendéglősök,, ezukrászok és más jégveremtulajdonosok okulva a két év előtti példán, amikor drága pénzen kellett idegenből jeget hozatni a gyulai jégvermekbe, felhasználják a kedvező időjárást s vágatják erősen a Körös jegét. Telnek a jégvermek s a jégvágás nehéz munkája sok szegény napszámos embernek ad kenyeret. A jeget az arra kijelölt helyeken vágatják, mig a Körös többi részein nagyban folyik a korcsolyázás és iszánkodás s élénk a Körös parton is az élet. Csak pár év óta volt lakója városunknak, Csillag László ezredes. teremtéshez. Áldja meg érte á Teremtő, nem fogom soha elfeledni, hogy milyen jó volt hoz­zám, nem fogom soha elfeledni Önt. Isten önnel. Megszorította a kezemet, azután sírva el­futott, egész a házig. Egy pillanatra megállt a rácsos kapu előtt, azután fölszakitotta és bement En pedig ott maradtam állva. Néztem, néz tem azt a kis tiszta házat. Szinte magam előtt láttam lakóit is: egy szigorú, de tisztes öreg apát, egy fehér hajú öregasszonyt, a kik sok, sok bánatot szenvedtek az ő egyetlen leányu­kért, a kik az ő egyetlen kincsüknek csak a boldogságát keresték, ők nem tehetnek róla, ha tévutakon ... És most? Mi lesz most? . j . Érdekes volna, ha ott lehetnék, de mit keres­nék ott. Örült vágy fogott el, hogy be menjek abba a házba, de aztán sarkon fordultam és ha mar elhagytam a csendes kis utczát és bele­kerültem a nagyváros zsibongó, zajló forgatag- ságába . . . Évek múltak éi azóta, sokszor eszembe ju­tott ez a leány. Épen ez. Afrikában egyszer mikor a kannibálok leakartak gyilkolni, csodá latosképen a tűz fényétől távolabb, a sötétben, mintha az ö könnyező alakját láttam volna el­suhanni a sivatag homokján. S azóta még több­ször. A minap is, mikor azért dobtam el a kár tyát, mert belém szállt az évek előtti vágy, hogy be menjek abba a kicsi házba, melyben talán ha én belépek, boldog lett volna mindenki, min­denki, mig igy . . . Tobor Iván gróf elhallgatott. Nos ? Mi ? — Kezdték fag’gatni. Nem találtam meg senkit, a kis házat le­rombolták, hogy hová lettek, nem tudom. El­tűnt minden, el mint az a pillanat, melyben én nem mentem be abba a kis házba, a hol, ha be lépek, boldog lett volna mindenki, mindenki . . Nemesképi Kis Zoltán. mióta 1897-ben a gyulai honvédezred parancsnok­ságát átvette, de e rövid idő alatt sokak szivét megnyerte, sokak szeretetét vitte magával korai sír­jába Csillag László ezredes, ki folyó hó 8-án reg­gel 9 órakor szivszélhúdés folytán elhunyt. — Az élete delén levő, erőteljes kinézésű katona régeb­ben betegeskedett már s az ősz óta szolgálaton kívüli viszonyban volt, halála azonban mindenütt mély megdöbbenést és igaz részvétet keltett nagy­számú jóbaráti és ismerősei körében. Az elhunyt ezredes kedves, rokonszenves katona volt, jóizü, z emberre való modora megnyerte mindazokat, kik vele érintkeztek s kiváló barátja volt a polgár és katona közötti jó viszony fentartásának. — Őt magát is igen sokszor lehetett együtt látni a pol- ággal, amely körben lekötelező kedves egyéni­sége folytán nagyon megszerették. A megboldogult ezredes nagy családot hagyott maga után, kiket általános mély részvét környez város szerte. — A tisztikar elhunyt ezredeséről külön gyászjelentést bocsátott ki. — Temetése nagy részvét mellett, a kemény téli hideg daczára is nagy közönség jelen­létében ment végbe e hó 10-én az Erdélyi Sándor- uti lakásról s a temetőig Kozányi őrnagy vezény­lete alatt kivonult honvéd zászlóalj s a budapesti I. kér. honvédzenekar kisérte, a honvédzenekar igen szép és megható gyászinduló hangjai mellett kisérte ki a közönség a temetést a nagymagyar­városi temetőig, hol utolsó, bajtársi üdvözletül disz- tüzet adott a kivonult katonaság. — A temetést szép gyászpompával Sál József temetkezési vállalata reudezte. Koszorúkat küldtek az elhunyt ravatalára Isten veled - - Bánatos özvegyed, fekete. A leg­jobb apának — Szerető gyermekei, fehér. Kedves okonunknak — Babarczy család, lila. Officiers Corps, des K. u. k. Pionier Batallion Nr. 7., fekete. M. kir. 2. honvédgyalogezred törzsőrmesterei, őr­mesterek és altisztek, kék. Felejthetetlen bajtársá- oak — I. honvéd kerület tisztikara, nemzeti szín, A m. kir. gyulai 2. honvédgyalogezred tisztikara — Szeretett volt parancsnokának, fekete. Utolsó üd­vözletem — Szeretett vömnek, lila. A jó barátnak Gallatz és családja, fehér. Tóth százados — Felejthetetlen parancsnokának, fekete. A halálesetről a család következő gyászjelentését vettük: Özv.Csillag Lászlóné szül. Hegyi Hermina a maga és gyermekei: Ervin, László, Viktor, Margit és Joly, továbbá az el­hunytnak anyósa özv. Hegyi Jánosné; valamint számos rokonai és jó barátok nevében is fájdalomtól meg­tört szívvel tudatja a legjobb férj, szerető atya, vő, rokon és jó barát Csillag László m. kir. hon­véd ezredesnek folyó év és hó 8-án este 9 órakor életének 53 ik, boldog házasságának 26-ik évében hosszas szenvedés után szivszélhüdésben váratlanul történt gyászos elhunytál. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 10 ón, délután negyed 4 óra­kor fognak a rom. kath. anyaszentegyház szertar­tása szerint a Szentháromság temetőben örök nyu­galomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise-ál- dozat pedig folyó hó 11-ón reggeli 8 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban az egek Urának be- muttatni. Gyula, 1901. évi január hó 9-ón. Áldás és béke hamvaira A Pál napi téli vásár évtizedek hosszú során át országos hírnevűvé tette Gyula városát, de mi­óta a sertésvész beállott, különösen pedig amióta a külföldre nincs sertéskivitel, a gyulai téli vásár, úgy a város mint a lakosság mérlegelhetlen kárára s veszteségére, teljesen elvesztette jelentőségét. A város most nincs zár alatt és a sertésfelhajtás sza­bad volna, de azért alig van remény tényleges fel­hajtásra.. Élénkebbnek Ígérkezik a szarvasmarha s a lóvásár. A vásári napok különben a következők : Január 16-án szerdán sertés, csütörtökön juh, pén­teken szarvasmarha s gazdasági ipar, szombaton ló, továbbá ugyancsak szombaton és vasárnap belső vásár.

Next

/
Thumbnails
Contents