Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-17 / 11. szám

Melléklet a „Békés" 1901.11-ik számához.

Az ülés megnyitása után meghallgatta és tudomásul vette a bizottság az alispánnak időszaki jelentést, mely a következő :

Méltóságos Főispán úr!

Tekintetes közigazgatási bizottság!

A folyó évi február haváról szóló rendszerinti jelentésemet a következőkben terjesztem elő:

I. Közbiztonság.

A múlt hó folyamán a személy biztonság állapota elég kedvezőnek mondható, mert ez az egész vármegye területén csak 4 esetben lett megzavarva, u. m. Szeghalmon 1 súlyos testisértéssel, Gyomán 1 halált okozó súlyos testisértéssel, Gyulán egy kisebb verekedéssel és B.-Csabán egy verekedéssel.

A vagyonbiztonság, különösen az orosházi, szeghalmi és szarvasi járásokban több Ízben támadtatok meg, kisebb, nagyobb lopások, s betörések elkövetése által. Előfordult: lopás Tót-Komló- son 1, Csorváson 1, Nagy-Szénáson 1, Szeghalmon 5, Gyomán 1 betöréses lopás, Gyulán 2, a gyulai járásban 2, Békésen 2, Szentandráson I, Szarvason í, Öcsödön 2 lopás. Vagyis a vármegyében összesen 15 lopási eset. A tettesek ellen a nyomozások megindittattak, s részben eredménnyel befejeztettek, részben folyamatban vannak.

Baleset összesen 2 Ízben fordult elő és pedig Szt.-Tornyán a báró Schosberger majorban, a hol Pap Pál 10 éves iskolás fiú a jégen csúszkálás közben lék alá került, és vizbefult. B.-Csabán Bo- tyánszky György kanász fiút egy ló fejbe rúgta.

Az előfordult balesetek közül azokban, ahol vétkes gondatlanság, vagy gonoszszándék ismérve látszott fenforogni, a bűnügyi nyomozási eljárás megindittatott.

Öngyilkosság követtetett el Nagy-Szénáson 1, Füzes-Gyarmaton 1, Gyulán 2 esetben.

Tűz összesen 4 esetben volt, a mi az előző hó tűzeseteinek számához arányitva is figyelmet érde'mlő kicsiny szám. A négy tűzesetből 1 tűzeset volt Orosházán, 1 Tót-Komlóson, 1 Puszta Földváron és 1 Szarvason.

II. Földmivelés, ipar- és kereskedelem.

A múlt bó folyamán a vetések állása kielégítő volt, habár azokat a múlt hóban, a hóolvadás után beállott száraz fagyok megcsigázták is.

A gazdasági munkálatok kivéve a trágya-bor dást, — szüneteltek, — s ha munka mégis került a munkások átlagos napszáma 80 fill. volt. A békéscsabai munkás nép az állami gazdasági iskolánál eszközölt földegyengetésnél talált és kapott ugyan egy kis munkát, de ezek nagy része, úgymint a vármegyebeli többi munkások állandóan foglalkoztatva, — most a gazdasági munka szünetelésének idején — nem voltak.

Az aratási szerződések kötése kezdetét vette.

E rovatban emlékezem meg arról, hogy Arad- Csanád- és Békésvármegyék gazdasági egyesületei a múlt hóban Csabán közös gyűlést tartottak, melyen a dohánytermelés és beváltás kérdései behatóan tárgyaltattak, s e tárgyban az egyesületek közös memorandumot terjesztettek a földmivelésügyi minister úr elé. A közös gyűlés alkalmából több napon át nagyérdekü gazdasági előadások tartattak.

A birtokosok körében említésre méltó moz zanatnak tartom még a Füzes-Gyarmaton megindult ama mozgalmat, a mely a szabad gazdálkodás behozatalát sürgette. Ugyanis Füzes Gyarmaton az érdekelt birtokosok Vio"e(I része, az 1894. évi XII. t.-cz. életbeléptekor fenntartott nyomásos gazdálkodás megszüntetését kérvén, az e tárgyban összehívott gyűlésen a birtokosok törvény^ által megkívánt többsége a szabad gazdálkodás behozatalát mondotta ki. A hozott határozat azonban még nem jogerős.

IV. Vegyesek.

A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben levőknek találtam.

A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták s azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték, s ez alkalommal komolyabb mulasztások nem éBzleltettek.

Végül sajnálattal emlékezem meg még arról, hogy B.-Csaba község képzett és vasszorgalmu főrendőrbiztosa Misley Endre a múlt hó 15-én váratlanul bekövetkezett betegsége folytán meghalt.

A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentése szerint a hasznos háziállatok között ragályos betegségek csak szórványosan fordultak elő, több esetekben jelentettek takonykor és rühkór eseteket, a minek oka az, hogy a tavaszi lóvizsgálatok során az összes beteg állatokat elkülöníthették.

Dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző ismertette ezután a bizottságnak előirt évi jelentését, a mely a ministeri szakok szerint elkülönítve számol be a kormánynak a vármegye múlt évi közállapotáról. A nagyterjedelmü jelentéssel kapcsolatban dr. Zsilinszky Endre, dr. László Elek, Geiszt Gyula tettek indítványt a jelentés pótlására nézve, különösen azon részében, a mely a mutatkozó szükségleteket sorolja fel. Javaslatukra beiktatta a bizottság a jelentésbe azon óhajtását, hogy a fővárossal és a szomszédos nagyobb városok, mint Arad, Nagyvárad, Szegeddel azinterurban telefonösszeköttetés létesittessék, továbbá hogy a vármegye nagyob községeiben ipari szakiskolák házi ipari tanfolyamok létesittessenek és czirokseprü-gyártás nagyobb fokú kiterjesztésére az állam nyújtson támogatást.

Az orosházi járás főszolgabirája jelentést tett a vármegyei közigazgatási bizottságnak, hogy Csákó pusztán czólszerü volna önálló anyakönyvi kerületet szervezni, mivel 853 lélek lakik a pusztán s elég távol van Orosházától. A bizottság elhatározta, hogy felir a belügyministerbez, kérvén, hogy Csákó pusztán 1000 korona évi fizetéssel anyakönyvi hivatalt szervezzen. A helyiségről és a dologi kiadásokról a osákóiak tartoznak gondoskodni.

Két fegyelmi ügyben határozott ezután a bizottság. Major István vármegyei árvaszéki iktató ellen az alispán elrendelte a fegyelmi eljárást vizsgálatot, mivel mulasztások merültek fel a bélyegköteles okmányok leletezése körül. Ez ellen fellebbezett, de a bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Klausnitzer Miksa szeghalmi jegyző ellen szintén elrendelte az alispán a fegyelmit, mivel az ambuláns számvevő jelentése szerint hanya- I gul járt el az adóbehajtás körül. Ezt is helyben hagyta a bizottság.

Zóldy János dr. főorvos jelenti, bogy a köz- egészségügy februárban elég kedvező volt. Leggyakrabban a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő és nagy számban történtek megbetegedések influenzában.

A diftéria 8, a vörheny 21, a hasi -hagymáz 7, a szamárburut 1 halálozási esettel fordult elő. Uralkodó járvány a vörheny volt, de az is csökkent s főleg Kondoroson és Orosházán fordult elő.

Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy az idén február hó végéig 22,290 korona egyenes állami adóval több s 56 korona hadmentességi díjjal kevesebb folyt be, mfat a múlt év hasonló szakában.

Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentést tett az iskola-látogatásokról; jelentette a b.-csabai állami polgári iskolákról rendelkező miniszteri leiratokat is, melyekről lapunk más helyén van szó. Puszta-Földvár község egy óvoda, Uj-Kigyós pedig egy menedékhely felállítására utasittattak.

Perekó Imre sámsoni református tanító hátralékos fizetésének behajtására a főszolgabíró utasit- tatott.

A felebbezésekre került ezután a sor, a melyek többnyire jelentéktelen személyi ügyek voltak és csaknem kivétel nélkül dr. Zöldíj Géza előadó javaslata szerint fogadtattak el. Nagyobb vita támadt az orosházi ágost. evang. egyház kérelme felett, a melyben több egyházi adóhátralékos ellen ingatlanaikra kérte a kielégítési végrehajtás elrendelését. A kérelmet teljesítette a bizottság.

Haviár Lajos főmérnök néhány út és építkezési ügyet referált, az árvaszéki elnök és a kir. ügyész pedig szokásos időszaki jelentésüket terjesztették elő, a mire az ülés véget ért.

Nlárczius 15-ike.

Gyönyörű verőfényes nap volt az idei már- cziu8 15-ike, az ünneplők szivébe valóságos hevület, s lelkesedés szállá. Már kora reggel hullámzott azutezákon az ünneplő ruhába öltözött nép, az épületek pedig kevés kivétellel lobogó díszt öltöttek még a kisebb s félreesőbb utczákban is.

Az ünnepély programmja szerint délelőtt Va 9 órakor istenitiszteletre gyűltünk egybe az ev. ref. templomban, a hol hazafias szózatok erléneklésén kívül Dombi Lajos ref. lelkész tartott igen szép ünnepi beszédet.

Az ünnepély többi része délután folyt le. A gyulai 48-as kör zászlókkal s zeneszóval vonult ki délután % 3 órakor a vasúthoz, hogy ott bevárja Hentaller Lajosnak a függetlenségi párt kiküldöttjének érkezését. A vasútnál már tömve volt a nép, mikor a vonat beérkezett Hentallert éljenzéssel üdvözölték, s Kovács Lajos ügyvéd a 48-as párt nevében fogadta. A vasúttól a népkertbe vonult a tömeg, a hova Hentaller és többen a párt tagjai kocsikon, zeneszóval kisérve érkeztek meg. A nép- kertben a pavilion baloldali kijárata előtt gyűlt egybe a hallgatóság s várta az ünnepi beszédeket. Kovács Lajos lépett először az emelvényre lelkesítő szavakban emlékezett meg az ünnepély jelentőségéről s beszéde végén jelezte, hogy Hentaller Lajos a párt meghívására körünkbe érkezvén beszédet kiván intézni a hallgatósághoz. Dombi Lajos szónokolt ezután igen hatásosan, költői szavakkal dicsőítvén e nagy nap esemééyeít, s fohászszerüen kérte a magyarok Istenét: a szabadságát tartsa meg a magyarnak örökké 1 Beszédét egy erre az alka lomra irt hazafias szép költeménnyel fejezte be, melyet felolvasott. Utána következett Hentaller Lajos beszéde, a ki Kossuth Lajosnak az érdemeiről szólott, hatásosan szőve beszédébe a magyar nép szivéből fakadt néhány dalt, a mi Kossuth Lajosról szól. S azzal fejezte be beszédét, hogy most még el van temetve Kossuth Lajossal a magyar nép jövendő remélt boldogsága, azoknnk az eszméknek megvalósítása, a miknek Kossuth Lajos volt az apostola, de jönni fog a feltámadás s akkor majd előtör az a sírból is. Lelkes éljenzés követte szavait. >

Rácz János ügyvédjelölt szavalata méltóan fejezte be az ünnepélyt, szépen adván elő Ábrányi Emil márczius 15 éré irt gyönyörű költeményét.

A népkertből zeneszóval oszlott szét a nép, hogy este különböző helyeken vegyen részt a szokásos társas vacsorákon.

A negyvennyolezas és függetlenségi olvasókör ezúttal is a népkerti csarnokban rendezte társaslakomáját, amelyen miutegy 150-en vettek részt. Hangulatos pohárköszöntőket mondottak Hentaller Lajos, Kovács Lajos, dr. Herényi Armin és Névery Albert a nap jelentőségéről. Kossuth Ferenczhez pedig üdvözlő táviratot küldtek.

A gyulai kaszinóban nem hivatalos színezetű, hanem baráti összejövetel volt, amelyen számosán vettek részt 1 hazafias hangulatban ülték meg már- ozius 15-ét.

A polgári körben az idén kevesebben vettek részt, mint az olőző években, de a résztvevők hazafias lelkesedése talán még sokkal fokozottabb volt, mint az eddigi években ; különösen tetőpontját érte el dr. Fábry Sándor alispánnak két sikerült szép beszéde után. A toasztokat Noránt István, a kör igazgatója nyitotta meg 0 Felsége a magyar királyra tartott hazafias beszédével, a melyet a jelenlevők állva hallgattak végig.

Dr. Fábry Sándor emelkedett fel ezután szólásra és beszélt a »Szabadság, egyenlőség, testvériségről.

Szabadság, egyenlőség, testvériség! mily szép jelszavak — mondotta, politikailag független most e hon, alkotmányát felkent nagy királya maga legjobban őrzi meg, kit népe ezért méltán is imád. Törvény előtt, egyéni tevékenységében minden pol gár egyenlő. De még sincs egyéni szabadság, nincs egyenlőség, mert nincs valódi testvériség 1

Minden intézmény már a születésével magával hozza végzetes hibáit. Végzetes hibája a demokratikus államformáknak, hogy egyeulŐ feltételek mellett szabad érvényesülést biztosit, de magára hagyja a gyengét. Mindenki sikert remélhet, de mindenki sikert nem érhet I ezért az elmaradott irigyli, átkozza, a ki feléje emelkedik.

Pedig a gyengék, az elmaradottak tömege már erősség. Es ez az erősség már is sejteti a ZU-iK század uj társadalmi átalakulásának forradal mat, melynek utópikus ábrándképe nem az egyének, hanem az állapotok egyenlősége.

Igyekezzünk megelőzni a bekövetkező nagy megrázkódtatásokat.

Idézi Eötvös mondását — üres edény a jog

— igazsággal és emberséggel kell azt megtöltenünk. °

Azért kellj hogy hasson át bennünket az em beriség, a felebaráti szeretet, a testvériesség érzése ! Igyekezetünk oda irányuljon, hogy enyhítsük az ember végzete szerint örökkön meglevő ellentéteket a felebaráti szeretet sugalmai szeriut. Egyengessük a gyengék boldogulásának útjait. Becsüljük rae8 egymást, gazdagot és szegényt egyaránt s tartsunk össze híven, hogy erőssek legyünk.

Márczius idusán, az örökké szép eszmék e osgy ünnepén verjen kitéphetetlen gyökeret szivünkben a testvériség érzése is s akkor az ige valóban testet fog ölteni és lesz : „Szabadság, egyenlőség, testvériség.“ Éljen a haza szavakkal végezte beszédét.

Frenetikus taps és éljenzés hangzott fel a beszéd hatása alatt s méltán, mert a gondolatok, mik a beszédben kifejezést nyertek, gyönyörűek, eszményiek I tanulságosak.

Még az éljenzés és taps el sem hangzott egészen, felállt dr. Frankó László s azzal kezdte, hogy az alispán beszéde lelkesítette fel őt a szólásra, méltatta e nagy nap emlékét, elismeréssel adózott az alispán beszédében kifejezést nyert nagyszerű gondolatoknak i éltette dr. fábry Sándort, Békésvármegye alispánját.

Beszédeket mondottak ezután Noránt István igazgató és Kiss László vármegyei aljegyző, mindketten lelkesedéssel, szép szavakban dicsőítették az ünnepély jelentőségét. Noránt István ismételt fel szólaiásában szintén az alispánról emlékezett meg, mint a kör nagyrabecsült alakjáról?—.

Dr. Fábry Sándor ekkor újból felszólalt s mondott egy filozófiai elmélkedésekben gazdag félórás beszédet. Reá mutatott a jövő társadalmi és politikai bekövetkezhető átalakulásokra, a szoczialistikus törekvésekre s a nemzetiségek harczára. Különösen ez utóbbival szemben .hogyan kell fellépnünk, fej- tetto ki, ha majd a szláv colosa és német elem fenyegetni fognak. El kell készülnünk e harezra már most, és csak úgy fogunk sikeresen védekezhetni, ha a magyar oly erős lesz, hogy számot fog tenni.

A beszédnek nagy hatása volt. Nagy lelkesedést keltett Nuszbek Sándor 1 szavallata, ki az alispán beszéde előtt közkívánatra elszavalta lapunk tárcza rovatában levő gyönyörű költeményét.

Az újvárosi olvasókörben mintegy 150-en vettek részt a társas vacsorán. Az ünnepély a Csiszár Samu által intonált Hymnus eléneklésével kezdő dött, dr. Bodoky Zoltán elnök gyönyörű beszédben méltatta a nap jelentőségét, Dombi Lajos pedig ugyancsak a nagy napot méltató hazafias szép költeményét szavalta el. Rácz János is szép költeményt szavalt nagy hatással. A vacsora alatt Kóhn Dávid, Vidó István alelnök, Fábián Ferencz, dr. Konkoly Tihamér, Csete János, dr. Bodoky Zoltán, Berthóty István, Singer Mihály és többen mondtak felköszöntőket, közben pedig hazafias dalokat énekeltek.

Márczius 15 ike Békésen- A nagy nemzeti ünnepet igazi lelkesedéssel ülte meg Békés város közönsége. mind a 4 bitfelekezet templomában ünnepélyes isteni tisztelet nyitotta meg az ünnepséget, mindenütt áhitatos ünneplő közönség töltötte meg (a kisebbekbe be sem fértek) az Ur házát. A ref. gymnasiumi tanuló ifjúság, a polg. leányiskola növendékei is kivették részüket az ünnepségből. A nagy nap fénypontját azonban a délutáni órákban lefolyt összejövetel képezte. A Széchenyi-téren a lakosság ezrei gyülekeztek össze, a felállított emelvényt zászlók vették körül, melyek alatt az olvasó körök vonultak fel. Dr. Meskó László orsz. képviselő tartott nagyszabású lélekemelő szónoklatot, lelkesedéssel emlékezve meg a nagy időkről, feszült figyelemmel hallgatták az egybegyűltek a gyönyörű beszédet és lelkes éljenzéssel jutalmazták meg a szónokot j énekelt az iparos dalárda is; a rend fentartására, a díszben kivonult önkéntes tűzoltók gondoskodtak. Igazán jóleső érzés töltött el bennünket, hogy még ebben a nehéz időkben is lelkesül és igazán lelkesül népünk, a nagy idők emlékéért és évről évre fokozódo érdeklődéssel vesz részt e nemzeti ünnepben.

T a n ti g y.

Polgári fiúiskola Csabán, a közigazgatási bizottság hétfői ülésén jelentette Rezey Szilviusz kir, tanfelügyelő, hogy a vallás és közoktatásügyi minister a békés-csabai községi polgári leányiskola államosítását engedélyezte s a községet felhívta a végleges kötelező nyilatkozat felterjesztésére. Egyúttal kijelentette a minister, hogy hajlandó B.-Csabán egy állami polgári fiúiskolát is létesíteni, ha a község megfelelő helyiséget ad s a szokásos dologi kiadásokat fedezi. A tanfelügyelő e tárgyban már megindította a tárgyalásokat Csaba község elöljáróságával. Örömmel veszünk tudomást a minister e leiratáról, mert azt látjuk abból, hogy az állam immár képes a közoktatásügy terén a legmesszebb menő igényeket is kielégíteni. Nem kerülte ki ugyanis figyelmünket, hogy Csabán az utóbbi pár év alatt nagy összegű állami segélylyel főgimnázium, egy hat osztályú és tantermü állami népiskola létesült, újabban Erzsébethelyen egy kétosztályu állami elemi iskola létesítése, a polgári leányiskola államosítása határoztátok el, sőt a kormány saját kezdeményezésére állami polgári fiúiskolát is állít fel. örvendünk ezen, mert meggyőződésünk ezen tapasztalatok után, hogy a mikör az állam egy nagy, életerős község mindennemű szükségletét kielégítette ezekkel, majd csak rá fog kerülni a sor kisebb, szegényebb községeinkre is és az állami tanintézetek áldásaiban részesülni fognak azon helyek is, a hol ily iskolák, vagy csak gyéren vannak, vagy egyáltalán nincsenek, bekövetkezik majd a békési és mezőberényi mostoha sorsban levő polgári iskolák államosítása talán a Sárrét és Gyoma is kapnak polgári ^ iskolát mind a többi községek népiskolákat, sőt talán meglesz majd a gyulai állami polgári leányiskola is, a melyre hatósági határozatok igazolása szerint oly nagy és sürgős szükség vagyon, hogy kényszer felállítása is kimondatott.

A „Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület“ 1901. évi márczius hó 17-dikén délelőtt 10 órakor Gyulán, saját helyiségében tartandja

rendes évi közgyűlését,

melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak.

A közgyűlés tárgyai:

1. Igazgatósági jelentés.

2. Felügyelő-bizottsági jelentés.

3. A tiszta haszon iránti intézkedés.

4. Az alapszabályok 15. §-án alapuló netaláni indítványok.

5. Az alapszabályok módosításával megbízott küldöttségi jelentés.

6. 4 tagból álló felügyelő-bizottság választása három évre.

Gyulán, 1901. évi január hó 3l-én.

Dr. Fábry Sándor,

69 4—4 kir. tanácsos, elnök.

Hírek.

A községjegyzői nyugdíjintézet igazgató választmánya az elmúlt héten ülést tartott dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, melyen uj tagul Jeszenszky Frigyes szarvasi jegyző vétetett fel Salacz József szarvasi Retry Sándor f.-gyarmati és Baros István kondorosi jegyzők nyugdíjigénye pedig a fizetés arányában felemeltetett. Miután a törvényhatóság nem szavazta meg az Va°/0 községi hozzájárulást, s csak az eddig fizetett V3°/0 maradt, igy az •/<|“lf pótadóhoz kötött módosítások is elestek a szabályrendeletből. — Tárgyalták továbbá a jegyzői nyugdijhozzájárulással hátralékosok ügyét is s az alispánt fölkérte a választmány, hogy a kintlevő hátralékot szigorúan hajtassa be s a hátralékosok ellen a másodfokú közig, végrehajtást eszközöltesse.

Kinevezések és felmentés. A vármegye főispánja Zachorán Mátyás békés-csabai járási Írnoknak állásáról való lemondását elfogadva, helyére Bálint Ferencz dijnokot, ennek helyére I. oszt. dijnokká Erdélyi Sándor Il-od osztályú dijnokot nevezte ki.

Sorozás Gyulán. Csütörtökön vette kezdetét és holnap nyer befejezést Gyulán a sorozás, melynek első két napján a gyulai járásban összeírt hadkötelesek állottak a sorozó bizottság elé. Az eredmény itt a következő volt: a sorozásra felhivatott 245 hadköteles, előállotté megvizsgáltatott 221, ebből besoroztatok az ujonczjutalék javára 65, a pót tartalékba 23, összesen 88 (39 8u/0), visszahelyeztetett 104, fegyverképtelen 22, töröltetett és kórházba küldetett 7. Szombaton kezdették meg a Gyula városi hadkötelesek megvizsgálását és holnap fejezik be. A sorozásnál polgári részről dr. Fábry Sándor alispán, mint elnök, dr. Zöldy János főorvos,' a hadsereg részéről Stubna őrnagy, a honvédség képviseletében Hill százados vannak jelen.

[ Gr. Cziráky Jeanné~~| Tegnap délutáni órákban terjedt szét a városban a megdöbbentő hir, hogy gr. Cziráky Jeanne Pejacsevics Albert grófné Rákos- Palotán, hol lakhelyük volt, agyhártyalob következtében elhunyt. — Mindenkit mélyen érintett s általános megdöbbenést keltett e szomorú gyászhir. Hiszen úgy nőtt fel közöttünk, szemünk előtt fejlődött gyönyörű virágszállá az ifjú szép grófnő, bálványozásig szeretett egyetlen leánya vármegyei aris- tokratiánk egyik legjobban szeretett tagja Cziráky Jánosné grófnő , szül. gróf Almásy Erzsébetnek. ;— Az ifjú grófnő csak nem régen ment hozzá gróf jPejacsevics Alberthez s a házas élet rövid boldogságától fosztotta meg őt a könyörtelen halál, s fosztotta meg tőle bálványozásig szerető férjét, édes anyját és rokonait. — A betegségéről már napok óta ■ beszéltek a városban. Annak komoly fordulatától tartani is lehetett, mert hozzátartozóit, édesanyját, rokonait gróf Almásy Dénest és nejét sür- gönyileg hívták betegágyához. — özv. gróf Almásy Kálmánná, a boldogult nagyanyja Raguzában időzött, ott értesült a megrendítő halálesetről. Halálos ágyát édes anyja gróf Cziráky Jánosné, gróf Almásy Dénes és neje és a férj családja állották körül. — A halál tegnap reggel 7 óra tájban következett be. Temetése Budapesten lesz hétfőn fényes gyászpompával. — Cziráky Jeanne grófnőt gyermekkori emlékei fűzik e vidékhez. Ismerte a szép Jeanne grófnőt mindenki, a gyulai bálok közönségének pedig sokszor volt szerencséje a szép grófnőhöz. — Kedves bájos jelenség volt gyermekkorában s hóditó szépségű, igéző szép hajadonná serdült nagy leány korában. — A társadalmi érintkezésben kedves, megnyerő, aki szívesen tánczolta végig a bálákat a megyebeli fiatalsággal s szívesen vett részt egy egy gyulai elite mulatságon, melynek mindig kimagasló szépsége, megnyerő egyéniségénél fogva elismert királynője volt, mint ahogy királynője volt a budapesti nagy báláknak is. Mindnyájunk szeretete és igaz részvéte kiséri sírjába a kedves fiatal asszonyt s az általános igaz mély részvét, a fájdalomnak eme megosztása adjon erőt hozzátartozóinak a szörnyű csapást elviselni; adjon vigasztalást a mélyen megsebzett sziveknek. Nyugodjék békével!

Novák Kamill kir. törvényszéki elnök, a Budapesten rajta eszközölt sikeres operáczió s több hétre terjedő gyógykezelés után, családja s tisztelői igaz örömére tetemesen ja.vult állapotban folyó ho 14-én hazaérkezett Gyulára.

Időjárásunk a hét első felében még folyton esős volt, de végnapjaiban szép tavaszi s a mi fődolog, száraz napok köszöntöttek be, úgy, ha az idő eme jellegét megtartja, a szántási munkálatok egykét nap alatt mindenfelé megkezdhetők leszuek, a mi óhajtandó.is, mert a tavaszi munkák normális viszonyokhoz képest legalább is két-három héttel elmaradtak.

A gyulai izraelita nőegylet rendes évi közgyűlését márczius hó 17-én, délután 3 órakor fogja az izraelita hitközség tanácstermében megtartani, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés a lefolyt évről. 3. Pénztári számadás és költségvetés előterjesztése, a számvizsgáló bizottság jelentése és ennek kapcsán a felmeut- vény megadása. 4. A közgyűlés által 3 tagú szám-