Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-03 / 9. szám

>ert nemcsak hivatalos, hanem ésében is a legelőzékenyebb .□tattal volt mindenkihez és jel­modorával mindenütt rokonszenv .azgatóság köréből. A pénzügymi­án gyulai díjas szémgyakornokot a gazgatóság mellé rendelt szemvevő- ues minőségben számtiszttó, Laukóczi n számgyakornokot pedig ugyanoda akornokká nevezte ki. m „ iZás tegnap vette kezdetét a szeghalmi járásban, hol a jövő hét közepéig eltart. Azután pár napig" szünetel a sorozó bizottságok működése és márczius hó 14 én kezdődik újra Gyulán, a hol két napig a gyulai járás, két napig pedig Gyula város hadkötelesei állanak a bizottság elé. Szeg­halmon a sorozó bizottság polgári elnöke : dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző. A nyári színi saison Gyulán. Említettük, hogy Krecsányi Ignácz, a szegedi színház igazgatója, az első rangú színigazgatók legkiválóbbika, a kinek 1885. évbeli gyulai saiaonja minden tekintetben a legfényesebb volt és ma is kellemes emlékében van közönségünknek, (apunk szerkesztőjéhez intézett és lapunkban is közölt leveleben abbeli szándékát nyilvánította, hogy a nyári saisont, junius és julius hónapokat, kitünően szervezett teljes társulatával Gyulán szándékoznék tölteni. Az országos szini enquett és az annak nyomán Gyulán tartott megyei értekezlet után dr. Lukács György, vármegyénk min­den kulturális ügye iránt élénken és tényekben érdeklődő főispánja akcziót indított a gyulai színé­szetnek úgy Gyula városára, mint különösen a vidé jj színészetet illető kihatására nézve korsznkalkoto fontosságú konszolidácziójára nézve, a mely akoziót ezuttalcsak jelzünk, de reméljük, rövid idő múlva mint befejezett tényt lesz alkalmunk a gyulai közönség igaz lelki gyönyörűségére regisztrálni s honorálni. Ennek az akcziónak egyik folyománya, bogy Kre- osányi Gyulára jöveteli szándéka igaz örömünkre meg fog valósulni. Lukács György főispán oz ügy­ben érintkezésbe lépett Krecsányi Ignácz igazgató­val s a szegedi szinügyi bizottsággal, aminek ered­ménye a következő értesítés: „7269—1901. szám. Szeged sz. kir. város tanácsa. Méltóságos Dr. Lukács György urnák, Békésvármegye főispánjának Gyulán Vonatkozással Méltóságodnak folyó hó 18-áról a szegedi színtársulatnak a folyó év nyarán két hó- napou át Gyulán leendő szereplése kérdésében szinügyi bizottságunkhoz intézett s ez által hozzánk beterjesztett nagybecsű megkeresésére, tiszteletlel értesítjük Méltóságodat, miszerint a legnagyobb készséggel adjuk beleegyezésünket arra nézve, hogy színtársulatunk a következő nyár két hónapját (júniust és júliust) Gyulaváros érdemes közönségé­nek szórakoztatására ott töltse el. Minthogy pedig Méltóságod emez ügybeni közreműködése, kétség­telenül nagy mértékben hozzájárult ahhoz, bogy színtársulatunk nyári existentiája biztosíttassák, azért fogadja Méltóságod hálás köszönetünket azon kérelmünk kapcsán, miként színtársulatunkat ottani szereplése közben úgy erkölcsileg, mint anyagilag hathatós pártfogásában részesíteni méltóztaBsék. Szeged, 1901. évi február bó 25-én tartott tanácsülé­sében. Pálfy Ferencz s. k. polgármester." A gyulai iparos ifjúság önképző egylete vasár­nap délután négy órakor tartotta évi rendes köz-' gyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. A ter­met zsúfolásig megtöltötték az egyesület tagjai, akik lankadatlan figyelemmel hallgatták Szénásy, János elnök és Kóhn Dávid titkár jelentéseit azj egyesület múlt évi működéséről, amely bár nem nagy zajjal járó, de annál üdvösebb hatású az egy­let és az egyleti tagok érdekeire nézve ; a csekély havi díjhoz képest — hónaponként 20 fillér, — a mit a tagok fizetnek, de a mely összeget az iparos segédek szűk keresete miatt emelni egyáltalán nem opportunity az egylet valódi jótétemény az iparos ifjú­ságra nézve, mely valóságos otthonnal rendelkezik, a mi az önálló iparosoknak, mint testületnek nin­csen. Ezt az otthont, minden iparos segéd joggal tekinti sajátjának és ez az otthon, mig egyrészről kifejleszti az ifjúság között a kollegiális baráti ér­zületet és az önképzésen kívül nemes szórakozásra ád alkalmat, másrészről visszatartja az iparos ifjú­ságot oly örvényektől, a melyek a társadalomnak, de első sorban önmaguknak veszedelmei volnának. Démusz János pénztárnok terjesztette elő a szám­vizsgálaton keresztülment múlt évi számadásokat. Az egyesület múlt évi bevétele 1567 kor. 34 fillér, kiadása 1460 kor. 57 fillér volt. Az egyesület vagyonértéke 12.000 korona körüli, adóssága a ház­építkezésből származólag még 2100 korona, egy év óta 200 koronával apadt. A tagok száma 8 alupitó, s 166 rendes. A múlt évi utasforgalom az egyleti szállóban 63. Moldt Rezső könyvtárnok jelentése szerint a könyvtár 302 művet tartalmaz~4oi kötet­ben ; a közgyűlés Gyepes Gergely jegyző indítvá­nyára a könyvtár gyarapítására ez évben is 120 koronát szavazott meg. Ezután Kóhn Dávid titkár elnöklete alatt a tisztújító* ejtetett meg a követ­kező eredménynyel : Megválasztattak lelkes éljen zés között felkiáltással elnöknek Szénásy János, alelnöknek Mayer István, pénztárnoknak Démusz János, könyvtárnoknak holdt Rezső, helyettes könyvtárnoknak Hátai Ferencz, jegyzőnek Gyepes \ Gergely, számvizsgálóknak Licska Ferencz és Gróh Mihály. A választmányba rendes tagoknak Székely Lajos, Kátai Lajos, Puskás János, Cz. Kis Mihály, Sarga Simon, Licska Alajos, Klinkovics János ; Gróh György, Sál József, títeigervald János, Balog j István, Kocsis Mihály, Dermeucsin János, Balázs János, Ludvig János, Magyar István, Endrész János Szatrán Vendel; póttagoknak Fridrich János, Prág' István, Schriffert Márton és Gyepes Gáspár. Ezzel a közgyűlés Szénásy János elnök éltetéséyel be- . fejeztetett. Az újvárosi olvasókör, márczius hó 10-én saját helyisegeiben, pénztára javára felolvasással egybekötött hangversenyt rendez, a belépti dij sze­mélyenként 1 korona. Kezdete 8 órakor. Műsor: 1. Felolvasás, tartja Berthóty István. 2. Magyar népdal, zenekisérettel éneklik Kaudersz Regin és Kiss József. 3. Monológ, előadja Frailer Ilon. 4. Monológ, élőadja *** 5. Magyar népdal, éneklik Kaudersz Regin és Kiss József. 6. Monológ, elő­adja Gyulai Zsiga. Utána táncz. A polgári iskolaszék és az óvodafelügyelő bi­zottság ma délelőtt féltizenegy órakor ülést tart a városház termében. A gyulai csizmadia ipartársulat február hó 10-éti tartott tánczvigalmán felülfizettek Góg Béla', ifj. Junászka József, Neumann György, Klavács János, Túri Gábor, Kis Károly és Névery Antal is 1—1 koronát. A gyulai 48-as kör febr. 24-én tartott rendes közgyűlésén a következő uj tisztviselők lettek egy­hangúlag megválasztva; ügyész Kovács Lajos ügy véd, jegyző Czeglédy Antal, ellenőr Gerlein Rein­hardt, számvizsgálói bizottságban elnök ifj. Névery Albert, tagok Ravay Gábor, Pettner József, Fábián István, bállá Ferencz és Gyulay Gábor. A közgyü lés elhatározta, hogy a kör márczius 15-ét a nagy naphoz méltóau fogja megünnepelni, meghivja arr« városunk országgyűlési képviselőjét is, Bartha Mik­lóst, ezenkívül ünnepi szónoklatok tartására felkéri Dombi Lajos lelkészt és Gulyás János ref. rektort. Felhívást intéz ezenkívül Gyula város összes körei­hez, hogy az ünnepélyen mindnyájan — lehetőleg testületileg — képviseltessék magukat. Az ünnepi sorrend egyes pontjait a f. hó 3-áu tartandó vá­lasztmányi ülésen határozzák meg. A 48-as kör házvételi ügye, — mely oly ré­gen vajúdik, — most egy lépessel ismét közelebb ment a megvalósuláshoz. Legutóbbi közgyűlésén ugyanis el lett határozva, hogy a kör e czélból 20 koronás részvényeket bocsát ki, remélvén, hogy abból a 48-as érzelmű gyulai polgárok — tehetségük szerint sokan legalább egyet megvásárolnak. — Mindjárt a gyűlés színe előtt többen jelentették ki, hogy vesznek ki egy ki több részvényt; sőt egy vagyonos polgártárs oda nyilatkozott, hogy ő egy maga gazdája lesz 10 részvényuek. Mások, kiknek nincs módjukban, hogy egész részvényt megvegyenek, ígéretet tettek, hogy tehetségökhöz képest egy nehány koronával szintén hozzájárulnak a házvételi alaphoz. Halálozás. Novottny Antal, a Wenckheim grófi családnak évtizedek hosszú során gyulai uradalmi főkertésze, február 24-én meghalt. A boldogult munkás, becsületes ember halálát kitedjedt család fájlalja. Temetése kedden délután volt igen nagy részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyász- jelentés a következő: őzv. Novottny Antalné, szül. Vallner Mária, saját, valamint gyermekei: László, neje Eisele Anna, gyermekeik j Tóni, Erzsiké, Mariska, Iduska, Rozina; özv. Szvetics Yiktorné, szül. Novottny Ida, továbbá kis unokái: Császár Károly, Lajos, Erzsiké, valamint nevelt leánya : Vallner Anna, úgyszintén az elhunyt testvérei: Novottny Vilmos és neje gyermekeikkel; Novottny Katalin, Novottny Jozefa és férje Borbély János gyermekeikkel, továbbá számos rokon és jó barát nevében is fájdalommal megtört szívvel tudatja a legjobb férj, szerető apa, nagyapa, testvér, sógor, rokon és jó barátnak Novottny Antal nyugalmazott uradalmi főkertésznek, folyó évi február hó 24-én reggel fél 6 órakor, életének 76-ik, boldog házas­ságának 40-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A meg­boldogult földi maradványai f. hó 26-án délután 3 '/s órakor fognak a róm. katb. egyház szertartása szerint a helybeli Szent Háromság temetőben örök nyugalomia tétetni. Az engesztelő szent-mise áldo­zat pedig folyó évi február hó 27-ón, reggeli 8 órakor fog a róm. kath. anya-templomban az egek Urának bemutattatni. Áldás és béke poraira I Helyreigazítás. A „Békés" múlt vasárnapi szá­mában a gyulai polgárikor bálja alkalmával a Vörösmarty-szobor javára közzétett adakozók név­sorában téves szedés folytán E. Schriffert József nem egy koronát, hanem 3 (három) koronát adott s a tévedést ezennel helyesbitjük. Ugyancsak a polgárikor ivén a Vörösmarty-szobor javára biberea' Péter 2 koronát adományozott, mit szives köszö­nettel nyugtázunk. A gyulai polgárikor bálrendező bizottsága. Gyulai banda Nagyváradon. Badé Pista jeles gyulai zenekarának olyan jóhire van már a közeli vidékeken, hogy még Nagyváradra is eljutott. A nagyváradi Szt-László fürdő igazgatósága levelet irt Bade Pistának nem akarna-e nyáron ott ját­szani. Badé Pista kapott a dicséretére szolgáló ajánlaton s megkötötték a fürdő szezonra a szer­ződést, a melylyel bizonyára csak nyerni fog a nagyváradi Püspök-fürdő közönsége. Tűz. T egnap este 6 óra után félreverték ,a toronyban a harangokat, tűz ütött ki a kisvároson. Schneider János vállalkozó nagyvásártéren levő házának udvarán gyuladt ki az istálló s a padláson levő nagy mennyiségű takarmány óriási lánggal égett, messzire bevilágítva az estébe. A tűzoltóság dicséretes gyorsasággal jelent meg a tűz színhelyén, az eleő vészkongatás után egy perczczel már robog­tak a fecskendők és szerkocsik a tűzhöz. A tüzet hamaTúsan sikerült lokalizálni. A tűz okát nem tudják, mert az ÍBtálló üres volt, csak a padlása szolgált takarmány rakhelyül. A szin biztosítva volt. Furcsa dolog. A mint tudva van, boldogult Szánthó Albert, a b.-csabai földmives iskolának 10000 koronát hagyományozott — úgy, hogy abból 2 ifjú tanítvány költségei fedeztessenek A hagya ték tárgyalása Miskolczon február hó 18-án ejteteti meg. a mely alkalommal a földmiveB iskola jogi képviselője miniszteri utasításra előterjesztette, bogy jniutón a hagyományozott összeg kamatja nem elég 2 ifjú nevelésére, az örökös adjon még 2000 koronát a 10000 koronához!! Azt hisszük az ilyen eljárás nem igen alkalmas arra, hogy az adakozási hajlamot nevelje a honpolgárokban. Bizonyára a boldogult is ha tehetné visszavonná alapítványát; — hiszen ha nem elég az alapítvány kamatja most, tőkésítse azt az iskola mig elég lesz, de nem ildo­mos oly Dagy összegű hagyománynak pótlását kérni az örököstől. Leégett bútorgyár. Nagy tűz volt pénteken éjjel Csabán, a Reisz és Porjesz czégnek a Széles utczán levő bútorgyára égett le. A tűz valamely kipattant szikrából, vagy eldobott gyufából kelet­kezhetett, mert az épület belsejében támadt és csak éjjel egy órára tört ki, ekkor vette észre azt a szomszédos vendéglő pinczére, a kinek értesítése folytán nyomban kivonult a tűzoltóság és a 101 -ik gyalogezred két százada. A nagy emeletes épület ekkor már teljesen lángban állott és a tűzoltók és katonaság munkája csak a tűz lokalizálására irá­nyult, a mi sikerült is es a szomszédos épületeket megmentették. A gyárépület azonban leégett any- nyira, hogy csak a csupasz falak maradtak meg, elpusztult annak teljes felszerelése a benne össze­halmozva volt összes faanyag, megkezdett és kész bútorok, gépek és szerszámok. Az épületben nem volt senki, a felügyelő egy melléképületben lakott és ezért nem vettek észre előbb a tüzet. A kár körülbelül 100,000 korona, a mi biztosítás folytán megtérül. A gyár átlag 100 munkást foglalkozta tott, kik azonban nem esnek el keresetüktől, mert a czég ideiglenesen berendezett műhelyekben foly­tatja az üzemet addig is, mig a gyár ismét felépül. Kinos szenzácziót keltő letartóztatás történt Csabán. Megírtuk volt, hogy az aradi ipar és nép­bank csabai fiókja pár hét előtt 10,000 koronát kül­dött Aradra az anyaintézetnek ajánlott levélben. Ezt az ajánlott levelet biztosította a feladott összeg erejéig az Adriánál. Az ajánlott levelet a csabai postahivatal vevény szerint felvette, de az nem érkezett meg Aradra, a biztositó társaság a bank kárát meg is fizette, a postaigazgatóság és a bíró­ság azonban a postaküldemény elveszésében bűnös kézre gyanakodván, beható vizsgálatot indított. Eme hetek óta folyó vizsgálatnak kínos eredménye Czakó csabai postatiszt letartóztatása. A körülmé­nyek annyira ellene vannak, hogy a vizsgálóbíró a vizsgálat érdekében kénytelen volt őt tegnap le­tartóztatni. A bűnösség még nem egészen bizonyos, maga a gyanúsított pedig ártatlanságát hangoztatja. Ellopott dohány. A múlt héten Weiszberg Emá- nuel szeghalmi dohány nagyárustól, a nyitott kapu­ajtóból egy láda dohányt eddig még ismeretlen tet­tesek elemeitek. A dohányzást oly nagyban ked­velő honpolgárt a osendőrség erélyesen nyomozza. Betörés. Hiába — szokatlan hidegre fordult az időjárás s igy nem csoda, hogy minden vala­mire való ember meleg takaróról gondoskodik, hogy drága egészségét meg ne rongálja. Ne csodálkoz­zunk tehá azon, — hogy a héten özv. Kocsis Már- tonné szeghalmi lakos szobájába valami fagyos ismeretlen álkulcsal behatolt s a dunyha-nemüeket összeszedve kereket oldott, — mert az ember csak nem hálhat hideg szobában — dunyha nélkül. A csabai kereskedő ifjak egyesülete vasárnap este tartotta Décsey József elnöklete alatt évi köz­gyűlését. Az elnökség évi jelentése, a tagoknak az egyesületi élet iránti részvétlenségéről panaszkodik, pedig most az alkalmazottak és főnökök közötti jogviszony rendezéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalásakor, és a mikor a törvény keretén belül a kereskedői egyesületekre szép feladat fog ruház- tatni, szükséges, hogy minden kereskedő az egye­sület kötelékébe lépjen. Az egyesület vagyona kész­pénzben 1899 korona, könyvtára 856 műből áll. Az elmúlt év bevétele 973 korona volt. Átutazó szegény kereskedő ifjaknak 56 koronát juttatott. Az évi jelentés tudomásul vétele után elfogadtatott az ez évi költségelőirányzat 1010 korona kiadással. Megváiasztattak: elnök Décsey József, alelnök : Csillag Ignácz, ügyész: dr. Fáy Samu, titkárok: Silberstein Izidor és Janovitz Alfréd, pénztárnok: Deutsch Mór, könyvtérnok: Grünfeld Dezső és Krauser József. Választmányi tagok: Deutsch Antal, Tauszig Gyula, Fischer Jakab, Engel Dezső, Gutt- mann Ferencz, Kulpin Sándor, Lerner J. Géza, Wasservogel Ferencz, Klein Adám, Klein Gusztáv, Löwy Béla, Guttmann Dávid, Vas Dezső, Szántó Jenő, Vogel Dező, Koh Sámuel. Halálozás. Szeghalomról mélyen megrendítő gyászesetről vettünk értesítést. Dapay Kálmán szeg­halmi községi kisdedóvó 59 éves korában meghalt. A boldogult a legképzettebb kisdedóvók egyike volt, a kezelése alatti szeghalmi kisdedóvóda pedig méltán szolgálhatott mintául bármely óvodának, a mi a boldogult szakértelmének és szorgalmának gyümölcse volt. A halálesetről kiadott családi­gyászjelentés a következő: özv. Dapsy Kálmánné, szül. Almássy Mária, Dapsy Jolán és férje Bánffy László s leánya Mariska; Dapsy Károly és neje Szigriszt Margit, Dapsy Béla, Gizi, Mariska, Irén, Anna, Erzsibe, Juliska és Géza; özvegy Almássy Istvánné, szül. Bene Julia; dr. Barna Antal és neje Bene Paula s leánya Iréné, mély fájdalommal tudatják úgy a maguk, mint számos rokonaik nevé­ben, hogy felejthetetlen jó férje, forrón szeretett édes apjuk, nagyapja, illetőleg veje és kedves ro­konuk dapsai és alsószuhai Dapsy Kálmán községi kisdedóvó, -életének 59-ik, boldog házasságának 22-ik évében folyó évi február bó 26 án este 7 órakor hosszas, nehéz szenvedés után jobblétre szenderült. Kedves halottunk hült hamvai f. hó 28-án délelőtt Va10 órakor az ev. ref. templomban tartandó könyörgés után az epreskerti temetőben fognak örök nyugalomra tétetni. Szeghalmon, 1901. február hó 26-án. Áldás és béke poraira. Eljegyzés. Weisz Márk városunkban is ösmert nagylaki törekvő ifjú könyvnyomdatulajdonos el­jegyezte Szegeden Wolfinger Laurát. Őszintén gra­tulálunk. Házasság. Serkédy János, ivánfenéki társulati hivatalnok e hó 25 én esküdött örök hűséget Jakab Mária gyomai óvónőnek. Kitűnő artézi kút. Egy pár megyebeli község, melyeknek sehogysem akar sikerülni az artézi kút, bizonyára irigykedve fogja hallani, hogy egy artézi kút kitünően sikerült gróf Blankenstein Pál nagy_hagymá8i birtokán. A fúró nem tört el, a ta­laj hamar vizet adott és pedig oly bőven, hogy perczenkint 24 hlitert ad a kút. A víz minősége is kitűnő. A kutat Medveczky József orosházi vállal­kozó fúratta. Házasság. Nuszbaum Mihály orosházi vasúti pénztárnok e hó 26-án házasságra lépett Friedländer Rózsikéval H. M.-Vásárhelyen. Eltűnt CzigányprimáS- Az orosházi első zene­kar prímása, Csámpai Mihály miután 280 koronát zsebrevágott a banda pénzéből, elment „szebb, me legebb hazába," ahol több a mulató vendég, mint az orosházi korcsmákban. A banda siratja — nem a prímást, hanem — a 280 koronát. Templomrablás. Szarvason e hó 16-án éjjel betörték az izraelita templomba és a falba épített perselyt kifeszitve, abból 50 koronát elloptak. — Onnan ugyanakkor éjjel az ev. ref. templomhoz mentek s ott is lefeszítették az ajtó melletti per­selyt, melyben azonban nem lehetett sok pénz, mert úgy látszik nem voltak megelégedve az ered­ménnyel és egy harmadik helyre is mentek. Popják György fakereskedő irodájában tettek látogatást, összehányták az üzleti könyveket, megrongálták a bútorokat, de miután pénzt nem találtak, odébb állottak. A csendőrség nyomozza őket. Kisértet az iskolában. Szarvason Benczúr Mi­hály tanító halt meg a napokban s az iskola azóta állandó rettegések színhelye. A gyerekeknek az iskola öreg takarítónője bebeszélte, hogy a meghalt tanitó lelke haza jár s az izgékony gyerekképzelet azóta folyton kísérletet lát az iskolában. Sokszor rettegve bújnak össze a padokban, máskor meg ijedve futnak széjjel a kisértettől. Ezt a kellemet­len állapotot, mindenesetre jó lonne vizsgálat tár­gyává tenni s az ostoba mesét kiverni a gyerekek fejéből. Sajtóhiba. Dombi Lajos„Szabolcska Mihálynak" czimű múlt heti versének végsorába bosszantó sajtó­hiba csúszott. Az utolsó sor ugyanis : „Áldva legyen szavad" helyett: „Áldva legyen neved/" a mit ezennel helyreigazítunk. Gyulai élet. Máskor ilyenkor már évente megújuló rósz versben szoktam felköszönteni az évente meg­újuló szép tavaszt, ele az idén úgy látszik nem inspirál a Márczius tavaszi versre. Mikor még olvadozó hó fedi a háztetők északi oldalát és az utczának csak egyik fele tavasz, a déli oldal, melyen sütkérezik már a telet megunt közönség, mig az északi oldal híjával a langyos déli nap­sugárnak telet. mutat, mondom, ilyenkor még nincs helye a tavaszi rimfaragásnak, noha az ideje már itt volna. Azért engedtessék meg nekem most az egyszer prózában emlékezni az időjárásról, az ügyetlen társalgóknak erről a vesszőparipájáról. Hiába, az időjárásról most lehet beszélni, mert minden harmadik ember szidja a telet és vakarja a füle tövét a faszükséglet miatt. Én részemről átböngésztem már vagy húsz kalendáriumot, az „István bácsi kis naptáráétól elkezdve a „Közigazgatási naptár“-ig s megnéz­tem mit mond Herschel és mit mond a százéves időjós a tavasz felől, de arra a meggyőződésre jutottam, hogy Herschel épen úgy füllent, mint a százéves jövendőmondó és mind úgy tesz, mint Kató, mikor a bor árát kérik. Azt nem tudtam belőlük kisütni, hogy mikor lesz már szép idő az utcza mind a két oldalán. Pedig már kellene a tavasz, mert mahol­nap itt lesz a márczius 15-dike, amikor napfény­ben szeret dagadozni a honfiúi kebel s amikor nagy zavarba jönnek az inas-ujságirók, ha a vezérczikket nem „rügyfakasztó Márczius enyhe fuvalmával" kezdhetik, sőt még a szónokok is busán ülnek a pörkölt és a félliter bof mellett, ha odakint télies az ájer. Jövel hát szép tavasz! mert különben el- költjük a bankettre valót fára, pedig márczius 15-én minden magyar embernek dukál legalább egy banketten elmélkedni arról, hogy márczius 15 én mégis csak történt valami annak idejében, mikor még holmi „adó alanynak" alkalmatlan poéták is beleszólhattak a haza dolgába. Szép volt, régen volt, talán igaz sem volt. Mi legalább, azt hiszem, nem tudnánk még egy­szer olyat produkálni. * * * Ha konyitanék egy kissé a nemzetgazdá- szathoz, most kitűnő elmefuttatást tarthatnék a mostanában megtartatni szokott takarékpénztári közgyűlésekről. Mostanában számolnak be a takarékpénz­tárak az esztendei sáfárkodásukról s mondhatom ilyenkor erős szemrehányásokat teszek magam­nak, hogy miért nem lettem takarékpénztári részvényes. A mesterségünk körülbelül úgy húz egy kicsit egymáshoz, én is ollóval vagdalok mint ők, igaz, hogy én újságból vagdalok, ők meg szelvényeket metélnek. De amikor persze az ember az úgynevezett „hitelkeresö publikum" soraiban foglal helyet, akkor csak bus sóhajokat van hivatva ereszteni a busás osztalékot hozó szelvényék után, leg­feljebb azért feszítheti ki önérzetesen a mellét az üres zseb alatt, hogy „lám csak, ha nem volna hitelkereső publikum, nem lenne osztalék." S azért óh! ti boldog részvényesek, akik oly kevesen vagytok, ne nézzetek olyan kevé- lyen mi reánk „hitelkereső publikumra", kik oly sokan vagyunk, és emeljetek kalapot előttünk, szegény váltótárczában szereplő emberek előtt, mert jusson esz itekbe, hogy ha mi nem lennénk, sajtot pakolhatnátok a részvényetekbe, ha ugyan lenne miből sajtot venni. Ennyit értek én a nemzetgazdászathoz, de Ígérem, hogy jövőre elolvasom a Hoffmann Kari kézikönyvét és szakszerűbb elmefuttatást fogok rendezni, a hitelkereslet és hitelkínálat közötti viszonyról. * * ¥e Az idei zajos farsang alatt sok házi bál volt, de a házi bálák közt bizonyára legsikerül­tebb volt az a kedves estély, mely műkedvelői előadással egybekötve szerdán este folyt le Gál- lacz János kir. tanácsos, vendégszerető házánál. Fej- és kegyvesztettség terhe alatt hagya­tott ugyan meg nekem, hogy erről az estélyről ne merjek egy hangot sem írni, de hiába, mint a „Gyulai élet“ Írója, nem hagyhatok szó nél­kül egy ilyen gyulai életre való kedves eseményt. Maga az eszme is kedves és eredeti s a kivitelhez méltán csatlakozott a legteljesebb siker. Két rövid kis vígjátékot adtak elő, a la­kásban rögtönzött csinos kis színpadon s a házi kisasszonyok úgy, mint a szereplő gavallérok kifogástalan, precziz, kedves játékukkal szolgál­tak rá a vendégek meleg tapsviharára. A mű­kedvelőket nem szokás komolyan kritizálni, ha nem tudnak játszani, de meglehet őket komolyan dicsérni, ha játszani is tudnak a dicséretes buz­galom mellett. — Természetes, hogy a kedves ötlet olyan kedvre hangolta a vendégeket, hogy a fiatalság rögvest tánezra perdült s sok nagy bálért nem adnám azt a jóhangulatu szép házi bálát, amely ebben a vendégszerető, kedves úri háznál lefolyt. íme, még is van Gyulán élet 1 —re.

Next

/
Thumbnails
Contents