Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-29 / 52. szám
52-fk szám. Gyula, 1901. december 29-én XXXIII. évfolyam r Szerkesztőség: 1 Tomplom-tér, Dobay. János kereskedése, hova a lap szellemi részét Illető közlemények intézendSk. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre- . . 10 kor. — fill. Pél évre . i . . 5 „ — „ Évnegyedre U 2 | 50 „ Egyes szám ára 20 fül. r Kiadóhivatal: 1 TáxsacLalmi ós közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: lEZ ó 3a n ü á v i cLTemplomtér, Dobay Fetenez háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fül. w* r E y végén. Ez is elmúlt, mint minden elődje. Hozott sok bánatot, mint rendesen, de hozott annyi örömet is, mint még soha egy sem, elődjei közül. Ez az év valóságos kulturhistóriai forduló pontot jelez Gyulaváros történetében. De közgazdasági és társadalmi téren is nagy- vívmányokra mutathat. Nem lehet1 czélunk, most az év végén akár egyik szempontból, akár a másikból, részletekbe bocsátkozni. Annak idején lapunk minden nevezetesebb kulturális és közgazda- sági mozgalomról beszámolt. Elmondtuk vé lemónyünket legjobb tudásunk és legjobb belátásunk szerint. Ma csak röviden akarjuk ez óv legfontosabb eseményeit érinteni. Gyulaváros ez idei s talán az egész elmúlt száz óv történetének legkimagaslóbb eseménye, a gimnáziumi szerződés megkötése. Örök hálával fog emlékezni e város minden polgára s minden jövendő fia, arra az 5 faktorra, melynek összmüködóse létre hozta városunknak ezt a legfontosabb életszükségletét. Ez 5 faktor nevét nem lehet elég sokszor emlegetni. Bár mindenki tudja, mégis újra leírjuk, hogy kiknek köszönhetjük a gimnáziumot Köszönhetjük egyenlőrészben WenckheijU Krisztina grófnőnek, •Schlauch bibornoki^ak, Wlassics miniszternek, Gyulaváros 1901. ilévi képviselőtestületének és Lukács György főispánnak, ki a karmesa. -ebben az orpbeusl k nevét ezért talán első említeni. Hálálja meg irfcünk tettek, mert mi arra, hogy jóságukat tér szerepét játszol quvartettben s akin helyen kellett voln nekik az ég, amit képtelenek vagyunk megháláljuk A másik kulturális vívmánya ennek az évnek a polgári leányiskola. Igaz, hogy eddig csak elvben van! meg és hogy nem is oly nagy horderejű intézmény s nem is oly hézagpótló életszükséglete ennek a városnak, mint a gimnázium, dl tekintve azt, hogy Gyulának 22,000 lakába van és hogy megyei székhely, mégis fcálával kell megemlékeznünk Rezey Sylviua tanfelügyelőről, ki legtöbbet fáradozott a polgári leányiskola elvben való létesítése érdekében. Még egy harmadik, nehéz és régen vajúdó kulturális feladat nyert megoldást, e városunk történetében páratlanul szerencsés esztendőben. Több, mint húsz éve, hogy Gyulán lakom. Több, mint húsz éve, hogy* törjük a fejünket azon, hogy hogyan, mimódon lehetne megoldani a nyári színház kérdését. E lap szerkesztője minden áldott esztendőben legalább háromszor rekedtté lett az újabb és legújabb tervek és kombinácziók magyarázatában. Nemcsak Gyulaváros érdeke volt ez, hanem épp oly mértékben a hazai szinügy érdeke is. Mégis egyik év eltelt a másik után ; javaslat megbukott javaslatUtán és egyik terv a másikért, a másik pedig az elsőért. Végre jött egy gondviselósszerü férfiú. Felesleges őt megneveznem. Szerencsés kezébe vette ezt az ügyet is. Egyszeriben ketté vágta a gordiusi csomót s meglön az aréna. Nem mondom, hogy 'ez a legszebb aréna a világon, de mindenesetre a legolcsóbb, mert ajándékba kaptuk. E mellett praktikus és oly kényelmes, hogy messze földön nincs párja s úgy vonza a közönaó get, hogy hajba kapnak érte a direktorok. Gyula lett az Ígéret földje; — de aztán az is maradjon ! Közgazdasági téren három nagyobb szabású alkotás vet fényt az 1901. évre. Első helyen áll a kötött- és szövött iparáru-gyár. Tavaly alakult ugyan, de csak az idén lépett ki gyártmányaival a piaczra s meghódította azt egy csapásra* Mindenütt elismerés és ‘dicséret , sok' helyed csodái- kozás. A legtöbb gyár, Magyarországban is, másutt is, csak évek múlva lép ki a piaczra, mert soká tart, mig tájékozza magát a helyzetről, s mig begyakorolja munkásait az uj munkakörbe. Természetes, hogy ezek az első évek minden vállalatnál deficzittel végződnek. Hogy a gyulai harisnya-gyár néhány havi fenállás után versenyre kellhetett az évszázados osztrák és cseh hasonnemü iparral s hogy mindjárt az első üzletóvet defi- czit nélkül zárhatja le, oly eredmény, mely a hazai gyáriparnál talán egyedül áll, mely a legszebb reményekre jogosít s mely büszkeséggel töltheti el Weisz Mórt és mindazokat, akik ezen vállalat alapítása és fejlesztése körül fáradoztak. Nem kevésbé nevezetes alkotásnak tartom.,,., zen á| téren a gyulai gyufagyárnak a tote .ói,.* megnagyobbitását. Reisner Emánuel orszjgos nevet szerzett magának gyárával. Nincs ebben az országban vármegye, melyben gyufáit ne árusítanák. A kereslet újabb dóben annyira megnövekedett, hogy a régi telep már nem volt képes kielégíteni a szükségletet. A különben óvatos és tartózkodó gyáros kénytelen volt ez év folyamán 30,000 forint költséggel gyárának termelőképességét a reginek kétszeresére emelni. Két oknál fogva örvendünk ennek. Először azért, mert ez a gyár a hazai ipar életképességét és dicsőségét hirdeti; másodszor azért, mert Gyulán van s körülbelül 150 munkásnak biztosi1 állandó keresetet, mire oly nagy szüksége van itt a szegényebb néposztálynak Hogy vannak Gyulán olyan emberek is, kik a kénszagot nem szeretik, az szót sem érdemel. Különben mutassanak be hecatombát Boreasnak. Hátha ! • Közgazdasági téren még egy harmadik, eseüeg messze kiható alkotást kell elkönyvelni az 1901. esztendő részére : a tejszövetkeze- tet Sokan azt hiszik, hogy én ellensége vagyok a tejszövetkezeteknek, pedig én annak idején csak fel akartam hívni az irányadó koruk figyelmét oly körülményekre, melyekfigyelmen kívül hagyása másutt bajt ott. Egyik csapás, melyre akkor mutatta!, már is bekövetkezett. Előre"' meg- dtam, hogy Németország első dolga leszi p.óhit-iv .vámokkal sújtani tej termékeink et,| mint azokkal nagyobb; árafiy 1 pirnkl a német piaczra. Nem telt el 3 nőnap s á|az£ mitől féltem,_bekövetkezett, nek czélja az volt, hogy a budapesti iparpártoló egyesület szellemében a vidéken is felrázza a nagyközönséget lethargikns álmából 8 táborba szólítsa azon zászló alá, melyre a magyar ipar védelme van ráírva a külföld, de különösen Ausztria tolakodó és erőszakos konkurrencziája ellen s melynek eredménye lehetett volna, megteremteni azt az egyetlen módot, a társadalmi passivitást az osztrák iparral izemben, melylyel nemzetünknek teljes és tökéletes anyagi kifosztogatását, ha nem is egészen megakadályozni, de mégis feltartóztatni lehetett volna addig, mig ránk nézve szerencsésebb politikai alakulatok lehetővé fogják tenni azt, hogy gazdasági téren önállóan intézzük sorsunkat. A dologból nem lett semmi. A mozgalom elaludt. Másutt is elaludt. A magyar ember nem szeret gondolkozni anyagi dolgok felett Nincs érzéke a gseft iránt. Született nemesek vagyunk mindnyájan, akik magyarok vagyunk; — idealisták. Az idealistákra azonban mindig rossz idők jártak. Az ókorban keresztre feszítették őket ; a középkorban máglyára Ítélték ; az uj korban, mely humánusabb akar lenni, kifosztják ; — hogy az után éhen haljanak. A második társadalmi mozgalom, mely szintén mély barázdákat szántott a kedélyekben, a petitionalis mozgalom. A legtöbb ember azt hiszi, hogy ez politikai théma, pedig nem az, Egész határozottan társadalmi kérdés. Lényegét egy szóval lehet kifejezni : osztály gyűlölet Hogy némi szó mély és hiúság n kétségbe. Valamint lűszcren, nein vonom ¥, hogy ■ "égvesek i taiólvi gyűlölet a r . 1, egyesek el- ■meg mielőtt ahe7J személyi gyűlölet a cselekvési motívum, gyulai szövetkezet megkezdhette volna tnü-ip^ túlnyomó többséget osztálygyülölet ve- ködését. Bízom azonban, hogy a vállalat Köznépünk elégedetlen, a min nem is zetőiben lesz annyi leleményesség és annyi csodálkozom.''Keresete fokozatosan csökken ; szakismeret, mely megóvja a szövetkezetét a hajótöréstől és engem Kassandra szomorú szerepétől. Társadalmi életünk különben nagyon csendes világában három esemény okozott nagyobb hullámveréseket. Sorrendben s talán fontosságban is első az azóta csendesen elszénderült „Bókésmegye“ által inaugurált „Védegyleti“ mozgalom, melynek vezére dr. Berónyi Ármin s melyTAR^ZA. Dalok a karácsonyfáról. Irta: Székely tSándor. I. I De boldog aa, n kinek van Szép karácsonyfája! A kis Jézus drága (holmit Kötözget fel rája, I Nekünk édes nincsen — látod — Temetőben aiszod mmod, Én meg járok elhagyatva, Szegény szívem búnjjk ad va 1 ... De boldog az, a Kinek van Szép karácsonyfája, I Ki e napot boldogsággal, Epedéssel várja, Én nem várom, hidd (hl édes, Az én szemem mástóA fényes, Nem az öröm, de a bánat Vonja könybe szempilllimat.... De boldog az, a ki||ek van Szép karácsonyfája, De örülhet, hogy úgy gondol A Jézuska rája 1 Én Jézusunk, jó Istenüde Ajándékot hoztál nekünA? Nyugalmat a pihenőnek,I Balzsamot a szenvedőnek)? De boldog az, a kinél! Szép karácsonyfája I — Nekünk is volt, jaj delrégen, Emlékezem rája ... Oda van már, látod, látod) Temetőben aiszod álmod, Én meg járok elhagyatva, ! Szegény szívem búnak adva I... II. Más vigad, én szomorkodom, Múlt időkről gondolkozom, Múlt időkről, régiekről, Virágbontó kikeletről, Jóságodról, szerelmedről 1!.. Karácsonyfa csillogása, Gyermoksereg kaczagása Tudja Isten 1 rosszúl esik .!! — Ezek milyen vígan veszik, S az én szemem, hogy könnyezik I . f. Tovarepül lelkem szárnya, Oszlik a múlt fellegáruya, És én újra látlak Téged, Hallgatom a csicsergésed, Dobogó kis szívecskédet 1 Hogy elnézted, hogy csodáltad Csillogó karácsonyfádat 1 j!. Hogy öleltél, hogy csókoltál, Hogy kaczagtál, hogy daloltál, De szép voltál, de jó voltál!... |.. Míg az égen csillag lobog, Míg a szívem végsőt dobog, Vagy aztán is, fenn az égben Olyan kedves leszel nékem Hófehérkém, üdvösségeml... — De jól esik gondolkozni, Rólad, édes álmodozni, Szólni hozzád szeretettel, Beszélgetni szellemeddel, Szerelmetes kis szíveddel! i.. Elhúzódom messze, félre, Félhomályba, félsötétbe, Karácsonyfa fénye lángja A telkemet jaj ! de bántja, Jobb, ha szemem nem is látja 1..! r Két kezembe hajtva főmet, Temetem a múlt időket, Múlt időket, régieket, Virágbontó kikeletet, Jóságodat, szerelmedet I... III. Jaj 1 de fényes karácsonyfa, Örül, a ki látja, De ez a fény, czifra pompa Az én szemem bántja, Elfeledett régi, régi Mese jut eszembe, De jó is volt, mikor én is Gyönyörködtem benne I... Elfeledett régi mese, Jaj I de kedves voltál, Két dobogó, vágyó szívnek Boldogságot hoztál 1... De jó is voll egy gügyögő Kicsi babát várni, Képzeletben, ajkainkban K a rj ai nktolT'z ár n i 1... Jaj I de fényes karácsonyfa "Örül, a ki látja, És ón mégis úgy kesergek Itt alatta állva, üfiieledett régi mese Visszajön egy nyomra, Gőgiosélő kis fiamat Látom a karomba!... Jaj 1 hogy örül, hadonászik- A sok czifraságnak, Apró, színes gyertyafénynek, Cznkorfigurának, Arany dió, Jézuska haj, Ilyet sohsem látott.... Félrehúzza kicsi ajkát, Nevetett is — látod... a megélhetés fokozatosan^ drágul. A terményeknek ára nem emelkedik, de annál következetesebben emelkednek a közterhek. Az általános iskolakötelezettség tágította népünk látkörét; a közlekedési eszközök olcsósága oly dolgok ismeretére vezeti, melyeket hajdan nem ismert és ennek következtében oly igényeket ébreszt benne, milyeneket régente nem táplált. Az öreg Tolstoj azt mondja : ha az államnak uem áll módDehogy tudod, dehogy látod, Nincsen is kit látni, Boldogságot,^kiesi fiút Földb^/lsellett zárni I / *Fe is ottan porladozol A temetŐBzélen ... / ... Jaj I de fényes karácsonyfa 1 / Jajl de sötét nékem 1 Egyre megy. Irta: Reisner Arthur. Az öreg Bakó Tamás özvegységének ötödik évében egy szép őszi reggelen arra ébredt, hogy özvegy embernek tulajdonképen nem érdemes élni. A ki húsz éven át megszokta a házas életet, az asszony parancsolását, a gondos ellátást, mit is tud az egymagában evvel a nyomorult élettel kezdeni. Ha él is, olyan kóbor kutya féle, a kinek se gazdája, se hazája. Legényember számba se veszik, mert nem fiatal, házas embernek nem feleséges, hát nem is szívesen látják lányos háznál, még látogatóképen sem. Csak helyet fogíal. Meg kéne házasodni. Csakhogy bökkenő is van a dologban. A legény is hazakerül maholnap a császártól, jól megtermett fiú, azt is meg kell házasítani. Pedig furcsa lenne, hogy mind a ketten fiatal házasak, őzt a legény mostohája tán fiatalabb volna, mint a fiú. Özvegyasszonyt kéne hozni. Azt nem, inkább senkit. Özvegy asszony, ki tudja mért maradt özvegyen ? Tán az vitte az urát sírba. Van rá példa elég. Itt van ni Kaszásné. Fiatal özvegy asszony, tudja róla az Hystpunls mai számához jtel Itt melléklet van csatolva. í
