Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
ménnyel felér a szabályrendeletben kimondó közegészségügy és közerkölcsiség terén óriási lé jelentő azon elv érvényesítése, hogy minden cs dós cseléd részére legalább egy külön szobából lakás szükséges. Az építkezési szabályrendelet feletti vit délelőtt legnagyobb részét elfoglalta, sőt ebéd ut eltartott úgy, hogy a tárgyak legnagyobb r délutánra maradt, a mikor azután gyorsan vége: a tárgysorozattal. A közgyűlésen jelen voltak: Dr. Lukács Gye vármegyei főispán elnöklete alatt: dr. Pábry 8át vármegyei alispán, dr. Bodoky Zoltán ^ vármoj főjegyző, dr. Daimel Sándor tb. főjegyző, Berh István II od aljegyző, Kiss László III ad aljegj Eletnéry Perencz, Beliczey Géza, Aszalay Gyi Haviár Dániel, Viskovics Ignácz, Somogyi Ali Szabó Emil, Sinszky Perencz, Levandovszky Des Schmidt Iván, Dubányi Imre, Achim Guszt Szondy Lajos, Szalay József, Konkoly Jenő, Dór Lajos, Hajnal Béla, Seiler Elek, K. Sohriffertl zsef, Endrész András, Korosy László, Rosent Ignácz, Haán Béla, Csánki Jenő, Sztraka Györj Lukács Endre, Vangyel Sándor, Haviár Laj Ambrus Sándor, Léderer Rudolf, Schröder Korn Deimel Lajos, dr. Szalay József, Hegedűs Laj Hoffmann Béla, Diósy Béla, dr. Zöldy Géza, i Zöldy János, Fábry Károly, Gerlein Reiuhardt, ( Demkó József, Belenta János, Csák György, Kell Imre, Popovics Szilveszter, Szatbmáry Gáb Jancsovics Péter, Polner Ödön, Szalay Gyű Morvay Mihály, dr. Ladies László vármegyei I zottsági tagok. Dr. Lukács György elnök kilencz órakor | foglalván elnöki szókét a közgyűlést a követke: beszéddel nyitotta meg: őszinte szívből van szerencsém a szép szán ban megjelent mélyen tisztelt bizottsági tag uraki üdvözölni deczemberi rendes közgyűlésünkön. Égj úttal utolsó közgyűlése ez törvényhatósági bízott Ságunknak jelen összeállításában. Alkotmányos tön vényeink szerint ugyanis a törvényhatósági bízót ság választott részében időnkint újra alakul. É most történt meg egy ilyen részleges újra alakuld És a midőn a törvényhatósági bizottság mostan alakulásában utolsó ülését tartja, elnöki megtisztel kötelességemnek tekintem, hogy kiemeljem azoka az érdemeket, melyekkel ez a mélyen tisztelt bizotd ság a vármegye hálájára lett méltóvá. Uraim, a lefolyt báróin évi időszakban enned a törvényhatósági bizottságnak magatartása min denkor hazafias, mindenkor törvénytisztelő volt. Ea a mélyen tisztelt bizottság intézkedéseiben soha szem elől nem tévesztette a baladó kor igényeit, | fejlődéssel járó követelményeket. Közigazgatási közgazdasági és közművelődési kérdésekben egy aránt gondosan, a vármegye összérdekeinek figye lemben tartásával, igazságosan, előrehaladólag, de biztos mérséklettel járt el. Létesített intézményed két, melyek vármegyénk megállapított jó hírnévéi öregbítik, hozott határozatokat, melyekben a tovább haladásnak alapja van lefektetve. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel konstatálhat tóm uraim, hogy ebben a teremben a lefolyt hát rom év alatt csak hazafias szó hangzott el, hogji ebben a teremben a közügy érdekében tartott vitatkozások tartalma, hangja és modora csak _meg-| tiszteltetést, csak becsülést szerzett a vármegyének. S. a midőn, mint a tanácskozások vezetője, ünnepélyesen megköszönöm azt a hazafias, higgadt és bölcs magatartást, melyet ez a mélyen tisztelt bizottság a lefolyt bárom évben mindenkor tanúsított 8 a melylyel elnöki tisztem teljesítését annyira megkönnyítette, búcsúszón! ennek az igen tiszteli bizottságnak nem nyilváníthatok egyebet, mint azt az óhajt, hogy Békésvármegye törvényhatózági bizottságát uj összeállításában is a ragyogó hazafi Viola sehogysem érezte jól magát anyjá nál. Az ő finom lelkét is bántották a megtörj tént dolgok. Bántó gondolatait csak az riasztotta el tőle. mikor nagy örömére kis leánykája megszületett, De c-bbe az örömébe is ürömesepp vegyült, mikor férje nem jött el, de még csak nem is Irt Egy év múlva meghalt az anyja, most már egyedül maradt kis leánykájával . . . A mint az idő haladt előre, bizony az ö kedélye is megváltozott,' komoly lett, mert a lelkiismeret furdalása nem hagyott neki nyugtot Kis leánykájával, ki napról-napra szépen fejlődött s mind kevesebb lett, szomorúan járta be naponkint a kertben a szokott helyeket, hol ő, mint bohó kis leány, annyi édes órát töltött el gondtalanul, játszadozva. S mig a kis leányka ide-oda futkosva játszadozott, — az I gondolatai önkénytelenül Győrtelekre szálltak. Vájjon mit csinál most férje ? ., . Mennyire bánthatja még mindig az | komoly lelkét az, hogy 6 oly könnyelműen elhagyta, úgy megsértette s oly szégyent hozott reá ? . |. Mit fog csinálni egyedül kis leányával ő, ki az életet eddig nem is ismerte ? . . . Most már érzi, hogy igazán tudná szeretni azt a derék embert... De vájjon megbocsát-e valaha neki ?!. . . Most is, mikor kis leánykája a futkosás- ban elfáradva hozzá szaladt s kipirult arczocs- káját, mint egy aranykeret, körülfogták ragyogó csigákbap aláhulló aranyszöke fürtéi s ránézett csudálkozóan az ő szomorú mamácská- jára azokkal az okos gyöngyszürke szemekkel az a szép arcz s azok a beszedes. szemek, melyeket atyjától örökölt, azok is szemrehányást tettek neki, hogy az az angyali kis baba ő miatta nem ismeri az apját. Így vergődött nap nap után bánatos lelke. De még nagyobb megpróbáltatást kellett kiállani . . . * * Szomorúság tanyája lett a Hadfaludy-villa. A kert apró tarka virágai olyan bánatosan csöngették alá picziny fejecskéjöket, mert a kedves kis baba, aki annyit játszadozott velük, beteg, nagyon beteg j . . A gyermekek réme, a torokbaj fojtogatja picziny testét az emésztő láz égeti. Mikor ott őrizte éjt, napot egygyétéve, beteg gyermekét az anya, micsoda kínokat állott ki Hányszor tort ki kebléből, mikor gyermeke ágyacskájánál imádkozott, az önvád sajtolta felkiáltás: Istenem, Istenem, ez a gyermek megtalál halni es atyját nem láthatja meg ! A sűrűn ellátogató orvos aggodalmas ar- czáról leolvasta az anyai szeretet, hogy nem igen bízik a beteg megmenthetésében. A kis leányka már olyan volt, mint tavasztájon a féli^r nyillott rózsa, melyet a hirtelen jött fagy leher- vasztott. Bus aggódásában az anyát egy gondolat kapta meg, amelyet rögtön mégis valósított. Sürgönyzött férjének. * # * Rétfal ussy, ki már oly régen nem hallott hirt nejéről s gyermekéről e napon olyan nyugtalan volt, olyan rósz sejtelem szállta meg lelkét, de nem tudott neki magyarázatot adni. Sietve elvégezte dolgát a kaszárnyában és haza ment. Már ott várta nejének sürgönye : „Uratr. ! Én nem érdemiem meg, hogy házamba jöjjön, nem is merem azt kérni, de gyermekünk a halállal vívódik, ha látni akarja siessen* ! ! Az erős férfi majdnem megtántorodott. a hírre, olyan erővel rohanta meg szivét a fájdalom. Az atyai szeretet nem hagyta őt sokat gol.i- dölkozni, gyorsan átöltözködött, szabadságit kért s a legközelebbi vonattal elutazott betek- gyermekéhez. Már este volt, mire oda ért. A vasúttól egyenesen a villába hajtatott. Az előszobában az orvossal találkozott, kérte, hogy nejével tudassa megérkezésé’: 1 kérjen nevében engedel- met a beléphetésre. , Viola gyermeke ágyacskája előtt térdre borulva, könyet rejtve, csendben imádkozott s leste a kis beteg elhaló lihegését, mikor az orvos tudtára adta, hogy ki várakozik az előszobában. Felállt és megadta az engedélyt. Mikor férje belépett, az ágyba kellett, meg- fogedznia, hogy az izgatottságtól, melyet a férje megérkezése feletti öröm, de viszont a bánat és fájdalom benne előidéztek, le ne roskadjon. Nem is igen értette, hogy férje mit mondott neki, valamit mormogtak ajkai s önkénytelenül az ágyra mutatott kezével. Az apa odalépett. — 1 mikor az az erős férfi meglátta azt az összetört kis virágot, zokogás tört ki kebléből, térdei megremegtek s ráborult haldokló gyermekére. Viola némán nézte ezt a megható jelenetet, de nem bírta tovább, ö is erőtlenül melléje Künn a néma éjben, angyal száll a légben I viszi fel magával a kis baba lelkét angyaltársaihoz, fel a magas égbe. J Szesény piczi babát eltemették. Egyedül hagyták ott az öregföld hideg ölében. Rétfalussy hazakisérte nejét . . . A szobába érve, Viola megköszönte a figyelmet. Tekintete önkénytelpnül ama h Ty felé irányult, hol tegnap még a kis baba ágyacskája állott, köny szökött szemébe s e sóhaj tött ki kebeléből: „Istenem, de elhagyatott vagyok most 1“ . . . Csendben ott várakozó férje hozzálépett, gyöngéden megfogta kezét s igy szólt: — Ha akarod, nem leszesz elhagyatott, jöjj velem, otthon minden úgy vár, ahogy elhagytad . . . Viola felelet helyett odaborult férje kebelére, ki gyöngéd szeretettel ölelte őt magához s igy maradtak sokáig, szótlan, csendesen , , . állapította és igy csak czéltalan halogatás lenne, ha általánosságban sem fogadnánk el. Védelmébe veszi a tervezet kifogásolt rendelkezését és azokat elfogadásra ajánlja. Polner Ödön dr. válasza után K. Schriffert József, Haviár Lajos szóltak röviden az ügyhöz, majd a főispán csatlakozott az alispán nézetéhez, kifejezést adva azon lehetőségnek, hogy a részletes tárgyalásnál a sérelmes intézkedések módosíthatók lesznek. í Polner Ödön dr. indítványát visszavonva, áttért a közgyűlés a részletes tárgyalásra, mindjárt az első szakasznál hosszas vitát folytatván a felett, hogy a községeknek megadja-e a jogot, hogy a szabályrendelet intézkedéseit pótolják. Az idő vonatkozó pontot a törvény alapján törölték. Szakaszról szakaszra haladva tárgyalták ezután a szabályrendeletet, több részletnél módosításokat téve azon, mig eljutottak a cselédlakásokra vonatkozó részhez, melynek főbb intézkedése az, hogy minden családos cseléd részére legalább egy 75 m3 * S ürtartartalmu szobát, 12 Q-méter területű félkonyhát és megfelelő kamrát kell lakásul adni és hogy a meglevő cselédlakások 5 év alatt ehez képest átalakitandók. Ifj. Dérczy Péter, Polner Ödön, K. Schriffert József, Beliczey Géza egybehangzóig túlzottnak tartják e követelést, szerintük a cseléd szívesebben lakik kisebb szobában. Indokolatlan a konyha területének meghatározása és a külön kamra meg- kivánása. . Dr. Fábry Sándor bizonyítja, hogy a szoba nem nagyobb egy ma is építtetni szokott szobánál. Utal a gazdák áldozatkészségére és a cselédek érdekeire. Morvái Mihály csak azt kívánja kimondani, hogy minden cselédnek külön szobája legyen. Dr. Zöldy János főorvos kifejti, hogy a szoba méretei a lehető minimális számokban állapíttattak meg. Hosszas vita után mintegy compromissumkép a családonként külön 75 köbméteres szoba, fél- konyha és kamara fogadtatott el, ez utóbbiak méretei nem szabattak meg és töröltetett a régi lakások átalakítására vonatkozó intézkedés. A további tárgyalásokban a megnevezetteken kivül Haviár Lajos, Csánki Jenő főszolgabíró, dr. Daimel Sándor előadó, Berthóty István, Deutsch Arthur stb. vettek részt, végre letárgyalták és több módosítással elfogadták a szabályrendeletet. Délutáni tanácskozás. A jegyzői nyugdijválasztmánynak özv. Dobozi Manóné végkielégítése tárgyában hozott határozatát jóváhagyta a közgyűlés. Tudomásul vették az alispánnak dr. Debreczeni Lajos szolgabiró kihágási bíráskodási joggal való felruházást és a szarvasi főszolgabírói lakás helyre- állítása ügyében tett intézkedéseit. A honvédogylet alapítványának 260 koronát tevő kamatát három részre osztva Vinternicz Márton szarvasi, Kozma Perencz köröstarcsai és Cseke János gyulai volt 48 as honvédeknek Ítélték oda. A gyulai birtoknyilvántartó választást megsemmisítette a közgyűlés. ‘ Dr. Igaz Pálnak a békési iparosiskolai bizottsági tagok választási ügyében, Knak Ernő békéscsabai lakosnak épitkezési dij kirovása tárgyában beadott felebbezését elutasította. Wolf Zsigmond és társai felebbozésére Gyula városnak a városi nyomtatványszükségletek vállalatba adására vonatkozó határozatát megsemmisítette. K. Horváth Mihály felebbezésére a pusztaszent- tornyai vadászterületek bérbeadása 'körül észlelt mulasztásokért a községi jegyző ellen a fegyelmi eljárást elrendelték. 8zénásy Gusztáv felebbezésére Orosháza községnek a fia irnoki javadalmát beszüntető határozatát megváltoztatta a közgyűlés. Szenyéry József felebbezésével szemben Gádoros községnek a képviselőtestületi tagok számának emelése ügyében hozott határozatát helybenhagyta. Hipszki Endre községi iktató felebbezésére Endrőd községnek a fizetése visszatartása ügyében hozott határozatát megváltoztatta. Parkas Gyula felebbezését Békés községnek az ismétlő iskolai tanítók külön díjazását megtagadó határozata ellen, pótlás végett visszaadta. Ferenczy Zoltán békéscsabai községi fővégre- hajló felebbezését állása czimének megváltoztatása ügyében elutasította. Csikós János községi írnok felebbezését Békés községnek fizetésemelés megtagadó határozata ellen uj tárgyalás végett visszaküldötte. Nádházi Gyula írnok felebbezését Gyula városnak segélyt megtagadó határozata ellen, — elutasította. Békés község határozatát a békésosaba—vésztői vasút építési költségeihez való hozzájárulás tárgyában. Pűzesgyarmat község határozatát a vágatási biztos átalányának megállapítása tárgyában jóváhagyta. Baán Zoltán és Grósz Dezső közigazgatási tanfolyam hallgatók kérvényét segély iránt elutasította. Gyulaváros módosított árvaszéki szabályrendeletet jóváhagyta. Békés község határozatától a választott bizottsági tagok részére fuvardíj, esetleg vasúti jegy megállapítása tárgyában a jóváhagyást megtagadta. Békéscsaba község módosított fizetési szabály- rendeletét jóváhagyta. Békésszentandrásnak a községnek két kémény- seprési kerületté leendő felosztása tárgyában hozott határozatától a jóváhagyást meg'agadta. Szarvas község határozatát kenderáztató létesítése. Öcsöd község határozatát a községi előfoga - tozás biztosítása ügyében. Doboz község határozatát két községi ártézi kút fúrására vonatkozólag kötött vállalati szerződés megerősítése iránt jóváhagyta. Békés község kérelmét a községi számvevői állás szervezése alól való felmentése ügyében elutasította. cöl- tudatlanságával visszaéljenek. Barsvarmegye javas ge- latát elfogadja, de agazdasági egyletet mellőzni kéri lék, Haan Béla szerint a javaslat hangja jogosult tol- mert az a tőzsde hihotetlen visszaéléseire vonatko nü- zil;. A tőzsdére uézvo is megköveteli, hogy a jog telt egyenlőség elvének hódoljon ; és az nem jogegyen- tét- lőség, hogy a százezrekre menő tőzsdei jövedelen ín- nincs megadóztatva, hogy ha másutt valaki elad olj om dolgot, amije nincsen, csalásért megbüntetik, hogj tó- a tőzsdetagok kivonhatják magukat a rendes bíróság hatásköre alól. tö- Haviár Dániel szerint nem szabad egyes visz ok szaélések miatt az intézmény eltörlését kívánni Mert ezen a czimen elkeli törölni a vásárokat, hol 3u) a járatlanokat szintén könnyen becsapják. Szerinte alt szükséges a tőzsdebiróság is ép úgy, mint a vásári 41- bíróság. Javasolja, hogy a közgyűlés csak az iránt il- írjon fel, hogy csak bejegyzett kereskedők foglatié- kozhatnak tőzsde üzletekkel. Dr. Bodoky Zoltán és Dérczy Péter szóltak y- még a tárgyhoz és azután a közgyűlés elfogadta az állandóválasztmány javaslatát. o- Az erzsébethelyi patika. a” Südy István békéscsabai gyógyszerész egy fiók gyógyszertár, Tors Kálmán egy önálló gyógyszertárnak o) Békéscsaba—Erzsébethelyen leendő felállítását kéri gj engedélyezni. A község, a főorvos, az egészségügyi il bizottság és az állandó választmány is az önálló gyógyszertár engedélyezését javasolták. Fábry Károly a fiók-gyógytár engedélyezését kívánja, mert az erzsébethelyi nép oly szegény, | hogy ott az önálló patika fennállása nincs biztosítva. Haán Béla szerint régi vágya az erzsébet- ' helyieknek egy önálló patika felállítása, elfogadja a javaslatot. Berthóty István előadó szerint a törvény kö- * telezőleg írja elő az önálló gyógytár engedélyező 1 sét, ha annak fenállása biztosítva van és a már meglevő gyógytárakat nem veszélyezteti. E köve- 1 telményt beigazolva látja a fiók gyógytár feláHitá- í sára irányuló kérelemmel, mert a fiókgyógytárnak 1 ) az azt vezető gyógyszerészt el kell tartania és még az anyagyógyszertár tulajdonosának kell hasznot 1 : hajtania, míg az önálló gyógytártól csak egy egyén ! , igényli fentartását. Azt pedig senki sem állítja, hogy az uj patika a többit tönkretenné. I Korossy László szólt még a fiókgyógytár mel- ^ lett és azután az állandó választmány javaslatát ' 1 elfogadták. 1 Az építkezési szabályrendelet. A tervezet kinyomatva minden bizottsági tagnak megküldetett és így ismertetés nélkül azonnal í a tárgyalásra tértek át. ' j Az első felszólaló Polner Ödön dr. általánosságban nem fogadja el a javaslatot, hosszasan szól 1 annak hibáiról, melyek legnagyobbjaikéat felemlíti f azon intézkedéseket, a melyek a magánjogot sér- s tik. Indítványozza, hogy a javaslatot adják vissza egy bizottságnak. | Dr. Fábry Sándor alispán kifejti, bogy fontos t közérdekek tették szükségessé a szabályrendelet >J módosítását, a melynek legtöbb kifogásolt része ma is életben van és a melyben igazán uj csak a s Külterületi építkezésedre vonatkozó rész. A gazdák súlyos helyzete nem teszi indokolttá, hogy a cse- g lédek rovására könnyitsünk rajtuk. A rendezést c megköveteli a közegészségügy érdeke, de a gaz dákra is haszon háramlik egészséges, munkabíró cselédek révén. Ezen kivül közerkölcsiségi és szo- cziális érdekek szólnak a cselédlakások rendezése Z mellett. Uj bizottság elé terelni e kérdést felesle- ‘ ges. Három éve van szőnyegen o kérdés, az egészségügyi egylet által felállított kívánalmak a mini- t{ mumra redukálódtak, a tervezetet egy vegyes n bizottság több napig tartó tanácskozás után meg- 6 ;t, a ságnak ugyanaz a mértéke, egymás véleménye 1 pést csönös tiszteletének, a közügyek higgadt mérle alá- lésének ugyanazon előkelő tulajdonságai díszíts álló a melyek emlékezetessé teszik ezen ma már pl szór tanácskozó mélyen tisztelt bizottságnak e | a ködését. Es végül engedjék meg mélyen tiszi ínig uraim, hogy a magam részéről is hálás köszönet jsze mondjak azért a reám nagybecsű és engem kiti :tek tető jóakaratu támogatásért, melylyel a letelt hár éri czikluson keresztül elnöki feladataim teljesi rgy sében segélyemre lenni kegyesek voltak. dor E szavak után a főispán élénk éljenzés 1 -yej zott megnyitotta a közgyűlést és elrendelte az ügy óty előterjesztését. 'zö, Az alispáni jelentést a közgyűlés tudornál íla, vette és éljenzéssel elfogadván az abban fogl os, indítványt, elhatározta, hogy Zsilinszky Mihály i iSŐ, lamtitkárt 40 éves közszolgálati jubileuma alkf áv, mával — érdemeiről jegyzőkönyvében megeml ibi kezvén, üdvözli. ló- A számonkérőszéknek a tisztikar tevéken )al ségéről szóló jelentését tudomásul vette. If1 A vármegyei szervezési szabályrendelet módi sitotta, beiktatván abba a tisztviselők felemelt j ’ vadalmazására vonatkozó adatokat. A fegyelmi és rendbirságpénzek kezelésén ig szóló szabályrendeletben e pénzeknek a közséj er nyugdíj, illetve szegényalapok javára közvetlent )r leendő átszámolása iránt intézkedett. . la A közigazgátási tanfolyamhallgatók segélyezd ,j- sét kívánó miniszteri rendeletet, miután a vármt gyének erre felhasználható alapja, vagy jövedelm p nincsen, a közgyűlés tudomásul vette, rgjl Gyulaváros vásárrendtartási szabályrendeleté bői azt a rendelkezést, a mely hetipiaczokon a ke j§ reskedelmi czélból való tömeges bevásárlást kor látozta, törölte. Tudomásul vette a közgyűlés az államépité szeti hivatal kiadásaihoz a hozzájárulás mérvét év . 4000 koronában megállapító miniszteri leiratot. Jásznagykun Szolnok vármegye megkereséséve ? kapcsolatban feliratot intézett az országgyüléshe; s a három éves katonai szolgálatnak két évre vált i leszállítása iránt. Szilágy és Szeben vármegyének a tisztviselők I helyzetének javítására vonatkozó köriratát tudomá- ‘ sül vette. A tőzsde megrendszabályozása. Barsvármegyének a fedezetlen gabona határidő üzlet betiltására vonatkozó köriratát a , gazdasági ‘ egylet azon javaslattal terjesztette vissza, hogy a tőzsde megadóztatása és a tőzsdebiróság eltörlése iráut is írjon fel a közgyűlés. Az állandó választmány elfogadásra ajánlta e javaslatot. Rosenthal Ignácz kifogásolja azt a hangot, a melyen a gazdasági egylet javaslata szól. ő volt az egyik, aki a gazdasági egylet meghallgatását sürgette, de elvárta volna ettől a testülettől, hogy a felületes tájékozottság mindennapi frázisai helyett komoly tanulmány alapján szól a kérdéshez. Sze rinte a fedezetlen határidő üzlet, a szokvány búza, ia nemzetközi gabna kereskedelem feltétlenül szükséges segítőeszköze és nálunk épen azért törlendő el, mert — sajnos — nincsen nemzetközi gabna- kereskedelmünk. Ezen lényegbe vágó ok hejyetlt a gazdasági egyesület megvádol egy különben szükséges intézményt. A fedezetlen határidő üzlet nem bűn cselekmény, mert ép oly üzlet, mint minden más, ahol a terményt nem adják át azonnal. A gazdasági egylet többet mond, mint amit kérdeztek tőle: úgy kívánja a tőzsde adót, pedig ezt is a gazdaközönség fogja megérezni. (Úgy vau !) kívánja a tőzsdebiróság eltörlését, holott mindenkinek joga van ügyét választott bíróság által eldöntetni. A tőzsdén szaktudás szükséges és a mely gazda ily szakismeret nélkül oda megy, megérdemli, hogy
