Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-10 / 6. szám
I a „Békés" 1801.6-ik számához. czélszerünek látszik gondoskodni tágasabb helyiségről, hogy jól szolgált társadalmi kötelességeinek megfelelhessen. A kaszinóestélyek ma azzá nőtték ki magukat, amive lenni akartak, Központja, találkozó helye a megyei székhely intelligencziájának, bizalmas, kedves társas egyöttlétben, kizárva minden feszességet. — Hogy e czól mennyire sikerült, tanúbizonysága a legutóbbi kaszinó-estély, melynek publikuma 9 óráig tartott ki. — Sajnos, vége a farsangnak b ezzel együtt vége a szép kaszinó-estélyeknek is. — Még egyBzer és utoljára az idei farsang utolsó napján jön össze a kaszinó közönsége s az eddigi mulatságok sikeréből ítélve ez a záró-mulatság tetőpontja lesz a sikernek, mely a kaszinó-estélyek nevéhez fűződik. Ez az utolsó kaszinó-estély e hó 19-én lesz. Késsel ment a rendőrnek. Nagy ribiliót csinált tegnap este 7 órakor két berúgott legény a Kossuth Laios-téren. Ittas állapotban garázdálkodtak az utcain s midőn a rendőr hangos viselkedésükért rend- reutasitotta Őket, az egyik kérni ment neki a rendőrnek. Szerencsére annyira be volt rúgva, hogy nem tudta a késsel megsérteni a rendőrt, csődület mellett vitték be őket a kapitánysághoz, hol azonban nem akarták nevükit bevallani. A két garázdale- eénvt becsukták a ellenük megindították a vizsgá latot. n * I Halálozás. Klausz Lázár, End rod közsögnek évtizedek hosszú során át közbecsüiésben álló polgára és typikus alakja, a vármegye törvényhatósága bizottságának három évtized óta vinlis tagja, folyó hó 6-ikán 87 esztendős korában végelgyongulesben meghalt. Halálát özvegye és kiterjedt tekintélyes oldalágu család fájlalja és megilletődést kelt igen széles körben, amely a derék öreget osmerte s becsülte. Temetése folyó hó 8-ikán volt igen nagy részvéttel. Nyugodjék békében : A közművelődési egyesület egyik gyulai nép könyvtára az önkéntes tüzoltő egylet laktanyájában van elhelyezve s a könyvtár kezelésével Kelemenl Béla van megbízva, ki ebbeli megbízásának ép oly] buzgalom mint szorgalommal felel meg. A népi könyvtárt múlt évi februártól az év végéig 762] egyén vette igénybe. A könyvek minden vasárnap délután 4—6 óráig adatnak ki. A Józsefvárosi Olvasókör f. hó 3 ánaKossuthl Lajos mellszobrának leleplezési ünnepélyével egybe-] kapcsolt tánczvigalmat tartott, melyen volt az ösz- szes bevétel 134 korona 60 fillér, az összes kiadás 69 korona 06 fillér, maradvány 65 korona 54 fill. Felülfizetések tétettek, névszerint a következők: Gerlein Reinhardt 5 korona, ifj. Müller Jakab és Rosenzveig Hermann 3—3 korona, K. bchriffert József, Endrész András és N. N. 2—2 koronát, Wittmann József, M. Schriffert József, L. I., Magyar István, ifj. Steigervald Ferenc', Nánási István, Roth Mihály, lllicb Mihály, Pettner József, Lusztig Adolf, Ád. Sohriffert József, Hoffmann Konrád, Hack Márton, Rapport Bálint, Leib János, Benkő János, Hoffmann Gyuláné, Pécsi Imre, Illich Antal és Berndt Károly 1—1 koronát, N. N. 60 fillért, Pflaum József és Pallag Péter 40—40 fillért és Petner János 20 fillért, ezen felülfizetésekért köszönetét mond a rendezőség. Féltékeny férj. Horváth Ferencz gyulai kubikus 24 éve él már együtt a feleségével, aki gyöuge is, beteges is, öreg is már arra, hogy szeretőt tartson, de az urának rögeszméje már évek óta, bogy az asszony őt megcsalja s folyton kínozta az asz- szonyt I miatt. Pedig régi öreg házasok már i há ] zasságuk bőven hozta a gyümölcsöt § a szegény kubikosnak tiz gyermeke volt már e házasságból. Mindezek daczára nem szűnt meg az asszonyt ütni, verni, ha néha féltékenységi rohama feljött. — A héten ismét rájött a bolondja s éjnek idején ki- caalta az asszonyt azzal az ürügygyei, hogy tűz van, a házból, hol gyermekei aludtak S a fáskamrában összekötözte a kezeit és ismét vallatóra fogta, hogy ki a szeretője. Az asszony persze nem mondhatott semmit és senkit, mire a felbőszült férj zsákot húzott az asszony fejére, hogy kiáltása ne hallatszék és egy kemény mogyorófabottal, elkezdte ütni verni a szerencsétlen asszonyt. Dühe annyira elragadta, hogy egy félóra hosszat verte teljes erejéből, úgy hogy a szerencsétlen asszonyról szinte czafatokban lógott a hús, mire a vadállati férj kezeiből kikerült. — A borzasztóan megkínzott asz- szony másnap jelentést tétetett a rendőrségnél, mely letartóztatta Horváthot. Bessenyei biztosnak a vallatás során feltűnt, hogy nincs rendes elmebeli állapota. Mint elmebeteget a gyulai elmegyógyintézetbe szállították. A lánya becsületéért. Rémes bűneset történj a hét elején egyik gyulai határbeli tanyán. Rácl Kuli Ferencz ismert enyves kezű 55 éves czigánj csavargása közben bevetődött tióg Péter Szabadka tanyáshoz egy kis alamizsnáért. — A tanyábat senki sem volt a tanyás 20 éves szép leányán kívül s a czigány észrevevén, hogy a lány egyedü van a házban, alamizsna helyett csókot kért a szép leánytól, ki mérgesen adta ki az útját a czigány- nak és ki akarta őt tuszkolni az ajtón. A czigám azonban vérszemet kapott .a lány egyedüllétén éí erőszakhoz fordult. Átnyalábolta a leányt és Jete pervén a földre, meg akarta őt becsteleniteni. Ép pen ekkor érkezett haza a lány édesanyja, ki lát ván lánya szörnyű helyzetét, első dühében felka pott egy fejszét és borzasztó csapást mért vele e czigány fejére, ki azonnal szörnyet halt. Ezutái összehívta a közeli tanyabélieket és elvitette holttestet a kétegyházi csendőrséghez, hol maga i jelentést tett és elbeszélte a szörnyű eseményt. — A lánya becsületéért gyilkosságba esett anyát le tartóztatták. Zenész-bál. Ezt a ozimet adták a mi derék muzsikusaink az általok mározius hó 4-én rendezendő tánozvigalomnak. ügy látszik, sokat lestek el a mulatságok rendezéséből, mert elég ügyese Gyula és vidéke legszebb Pharaó-leányait és me nyecskéit kérték fel rendező-nőknek. Megérdemli hogy sikerüljön a mulatságuk, mert hisz ők azok akik az egész farsangon át végig muzsikálnak egy egy tánczvigalmat anélkül, hogy ettől nekik is jó kedvük legyen. Most aztán kárpótolni akarják ma gnkat mindezekért és lehozatnak egy katona- él czigány-zenekart, a melyiknek aztán majd ők mondhatják: No most ezt a nótát húzzátok! A táncz- vigalom a Zóna-kávéházban lesz megtartva és a erem villanynyal világítva. A meghívót a napokban küldik szét. Gyilkosság Dobozon, Titokzatos rémes gyilkosság derült ki a héten Dobozon. Szerelmi motívumok játszanak a megdöbbentő drámában, a gyilkos vetélytársát, a férjet lőtte le orozva, szeretője, az asszony bujtására. — A bűneset részletei a következők : Kárnyáczky Lajosné szemrevaló csinos dobozi menyecske, régi viszonyt folytatott a férje háta megett Komáromi Gáborral, aki — amint ez már a felsőbb körökben is lenni szokott — testilelki jó barátja volt a szeretője férjének. Együtt vadászgattak a tilosban, mert mindkettő orvvadász volt, jól ismerték őket az uradalmi erdőőrök és a csendőrök erről az oldalukról. A nagy barátság mellett persze Komáromi elszerette a jó pajtása teleségét. Eddig rendén lett volna a dolog s a két szerelmes élte boldog pásztoróráit a férj távollété ben, de az asszony nem elégedett meg ezzel a lo pott boldogsággal, ő egészen a szeretőjéé akar lenni, ha mindjárt sötét bűn árán is, Egyre bujto gáttá a szeretőjét, hogy tegye el az urát láb alól Komáromi igyekezett lebeszélni az asszonyt errő a bűnös tervről, de az asszony hajthatatlan maradt folyton kérte a szeretőjét, hogy ölje meg az urát Végre a szerető hajlott az asszony kérésére megérlelte sötét tervét. Ma két hete vadászni hívta Kárnyáczkyt az uradalmi Varjú-erdőbe a midőn az elhagyott Körös meder mellett cserkésztek, Komáromi ráfogta a fegyvert és hátulról orozva lelőtte. A fegyver seréttel volt töltve á 27 drb sörét ment bele a hátába. Kárnyáczky egy jajkiáltással ősszel rogyott, a gyilkos pedig megrettenvén szörnyű tét tétől, otthagyta a meglőtt embert és rémülten haza futott. Ott már várta az asszony és igyekezett vigasztalni a gyilkosságtól egészen buskomorrá vált embert, ki folyton az akasztófát emlegette s a borzasztó gyilkosság büntetésétől félt. így éltek együtt pár napig. A házban lakóknak s Kárnyáczky rokonainak feltűnt, hogy a férj távol, Komáromi pedig folyton az asszonynál van s kérdezősködtek az asszonytól ura felől. Az asszony egész nyugodtan felelte nekik, hogy szokott az ő ura máskor is napokig elmaradni, ha belejön a vadászatba, sohse féltsék, majd előjön. A rokonoknak azonban gyanús volt a dolog és keresésére indultak. Napokig kutattak a dobozi erdőkben, de a friss hóesés eltakarta a holttestet s bár többször elmentek a gyilkosság színhelye előtt, nem látták a holtat. Végre több napi keresés után, egy kis olvadás jött közbe s a hó alól kilátszott a meggyilkolt ködmöne. így akadtak rá. A holttestet bevitték a községházához, hol felbonczoltatván, megállapították, hogy gyilkosság áldozata. Nyisztor vizsgálóbíró azonnal a helyszínén kezdte meg a vizsgálatot s a csendőrség nyomozni kezdett. A tettes nehezen került meg. A gyanú azonban egyre jobban nehezedett az asz- szonyra és szeretőjére s igy erős vallatóra fogták őket. Kezdetben konokul tagadtak, de végre Komáromi könnyitett lelkiismeretén és töredelmes vallomást tett. Elbeszélte az egész gyilkosságot s azt mondta, hogy szinte önkívületi állapotban cselekedett, annyira uralkodott rajta az asszony, folyton annak óhajtása csengett fülében, hogy ölje meg az urát. A vizsgálóbíró letartóztatta a bűnösöket s az asszony is sirva ismerte el bűnét. Miután töredelmes vallomást tettek s állandó tartózkodási helyük van, egyelőre szabadlábra helyezték őket, de a bűnügyi eljárás ellenük folyamatba tétetett. A szenzáczios gyilkosság Dobozon és a közeli vidéken nagy izgatottságot keltett. Halálozás. Gróf Wenckheim Dénesnek dobozi uradaloml főerdészét Rossipal Józsefet pótolhatlanul fájdalmas csapás érte. Édes anyja: özv. Rossipal Karolina, szeretteinek szentelt áldásos élte 64-ik évében családja igaz és mély fájdalmára folyó hó 6-ikán meghalt. A boldogult derék nő végtisztessége folyó hó 8-ikán délőtt volt Dobozon nagy részvéttel. A halálesetről következő gyászjelentést vettük : Alólirottak úgy a saját, valamint rokonaik nevében szomorodott szívvel tudatják felejthetlen édes anyjuk, anyósuk és nagyanyjuknak özv. Rossipal Karolinának 1901. év február 6 án este 8 órakor rövid szenvedés után, élte 64-ik évében, a ha lotti szentségek áhitatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó év és hó 8-án délelőtt 10 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a dobozi róm. kath. sir- kertben őrök nyugalomra tétetni. Lelki üdvéért a; engesztelő szent-mise-áldozat folyó hó 14 én reggel 8 órakor fog a gyulai róm. kath. nagytemplomban az ég urának bemutattatni. Áldás és béke poraira Rossipal József uradalmi főerdész. Rossipal Aquint Rossipal Ida, Milota Flora, szül. Rossipal gyermekei Rossipal Józsefné, szül. Birner Amália menye. Mi lota Jaroslav uradalmi erdész, veje. Samper Káról] rék Hübscher Emilia Mellener Mária testvérei. Kossip: de- Frida Rossipal Margit Rossipal Jenő Rossipal Imi tek Milota Erich Milota Olga Milota Géza unokái, sen A csabai tisztviselők közvacsorája, mely fel ae_ ruár hó 2-án folyt le, a hozzá fűzött fokozottab remények mellett is váratlan nagy sikerű volt, ’ mit legjobban bizonyít az anyagi siker, hogy mint értesülünk, mintegy ezer korona jutott a köz ÍJ- ségi alkalmazottak nyugdíjintézetének. A szép u jó eszme a kivitelben is sok jó akarattal találkozol ia_ és a csabai szép asszonyok által összehordott kitüní é eledelek a bájos leányok által szívesen kinálvi 8 ugyan bőséges fogyasztásnak voltak kitéve. Már i gg vacsora alatt a legvidámabb hangulat uralkodott éi Ül ennek jegyében kezdődött meg a táncz, a melj a csak reggel ért véget. k- Öngyilkos szerelmes. Gyáni András füzesgyar ninti fiatal legény a múlt kedden beleugrott a há j|_ zuk udvarán levő kútba, a honnan holtan húzták ;j_ ki. Tettét szerelmi bánatból követte el. j_ Halálozás. Szeghalom község egyik derék e polgára és törekvő kereskedője, Chrisztó Gergely j. január hó 30-án életének 53-ik évében hosszas )8 szenvedés után meghalt. Özvegye és kiterjedt ro- je konság gyászolja az elhunytat, a kinek temetése ,z február 1-én nagy részvét mellett ment végbe. i_ Állatorvosok Választása. Három községben volf Állatorvos-választás a lefplyt héten. Körös- ‘ Tarosán nem tudtak választani, mert nem volt pá- z lyázó, Mezöberényben egyhangúlag llgner Frigyes a kondorosi állatorvost, Békésen szintén egyhangu- g lag Jantyik Józsefet választották meg. — llgner tt távozását élénken sajnálják a kondorosiak. Házasság. Barabás Gyula, Gyoma község ik- 1 tatója a napokban kötött házasságot Ősapai Lajos ' uradalmi kertész kedves leányával, Irénkével. Tiszti-estély Csabán. A csabai 101. gyalogez- jj red tisztikara holnap este fényes estélyt rendez, s Erre az alkalomra eljön Fehértemplomról az ezred • zenekara, mely Csabán ezúttal először lesz, és • zeneestélyt tart a Vigadó nagytermében. A zene- I estély terített asztalok mellett fog lefolyni s hang- : verseny után táncz lesz. Csabán nagy készülődés 1 folyik a farsangnak erre a szép mulatságára s a 1 közönség, melynek kedvencze a csabai tisztikar, ! nagy kedvvel vesz részt a tiszti estélyen, előrelátható szép számban. Az estélyre a gyulai honvéd- tisztikar is, Kirchner ezredessel együtt átmegy. Esküvő- Ifj. Vidovszky Károly tegnap vezette oltárhoz Csabán Riss Lujzát, a csabai polg. iskolai szép tanítónőjét. Megszöktetett asszony. Papp János gyulavári kiérdemült csizmadia évek óta özvegységben töl-1 tötte napjait és miután az egyedüllét nagyon elkeserítette, a múlt évben arra a gondolatra jött, hogy egy hírhedt házból kivesz egy „hölgyet“, aki őt öreg napjaiban vigasztalja. A gondolatot tett követte és egy alapos „leányt“ csakugyan magához) vett. Úgy látszott, hogy a „bagó“ hiten levők elég ■ csendesen vannak kis fészkükben. E héten azonban! váratlan fordulat állott be az öreg csizmadia csa-| ládi életében, — ugyanis Szathmáry Istvánná azzal! állított be Papp Jánoshoz, hogy menjen el vele ő hozzájuk valami sürgős megbeszélés végett. El is mentek együtt, de miután Szathmári maga nemi volt otthon, addig marasztalta különféle kifogásokkal Szathmáriné, hogy csak maradjon János bácsi, legyen türelemmel, hiszen mindjárt hazajön azL uram, addig is igyunk egy kis jó pálinkát. Az öreg,| ki nem irtózott az italtól, kapott az alkalmon és egy ideig türelmesen volt, de úgy este felé mégis csak megsokalta már, hiszen még délelőtt eljött hazulról és az ebéddel bizonyosan nehezen várjál az ő „Juliskája“,'haza ment tehát az öreg, hol a szoba ajtaja nyitva, Juliska oda, a ruháját is mindl elvitte. Az öreg sirás és rimánkodásra fogta a dolgot, megkérdezte a szomszédokat, kik fel világosi-1 tották, hogy a mig ő Szathmárinéval ivott, az ideigL Szathmári István kocsival egy fekete-gyarmati csizmadiával megállott a Papp János háza előtt és Juliskát felpakolva elrepítették. Mikor aztán megtudta, hogy csizmadia lopta el Juliskát tőle, az öreg csak annyit mondott: sajnálom, sajnálom, del legalább „nem esett parasztnak!“ Szegény tatár! Gyulai élet. Kaszinó-estély Nr. 5. Gyula, 1901. február 8. Nagyságos Asszonyom! Régi jó idők jó emléke jelenik meg lelki I szemeim előtt, amikor Gyulán is volt vig élet, amikor a kaszinó estélyek napjait eseménynek I vették, mert emlékezetesek voltak ezek kedélyességükre nézve, mert onnan mindenki csak] jó kedvet vitt haza, kivétel nélkül. S mindenki ezzel a jó kedvvel tért bál után pihenőre, a| szép édes álmokra, a melyeket csak jó bál után szoktak álmodni a bájos lánykák! . . . Tündért álom ez, melynek ö a hőse (ha reménybeli is) mely könnyen-oszlik, mint a délibáb! 1 . . Ezek a kaszinó estélyek talán visszatérnek ismét, mert azt a régi jó kedvet újra láttuk febr. 2-án, a legutóbbi kaszinó estélyen! Ugyanis ezen az egyszerű kis estélyen olyan horribilis nagy ked■ vet tapasztaltunk, amilyent régen nem, amelyben mindenki kedveskedik szomszédjának; — a mulató: a közönségnek, az egyes : az összesnek, — oly annyira, hogy még garde des Dames-nek lenni is gyönyörűség! (?) Különben az egész • estély hangulatára csak annyit Írok, hogy a i mulatság reggel 8 órakor is tartott. Még akkor i is ki-kitörő jó kedvvel tánczolták a párok a ropogós csárdást! . . , Azt mondják szóval, hogy ! mióta Némethy Jóska Gyuláról elment, azóta i ilyen jó kedvű, népes kaszinó estély nem volt 1 Az estély sikerét különben nagy részt az ■ is emelte, hogy a rendezőség kedves, rövidke j programmot állított össze s ezzel vetette meg al talapját az estélynek. Először Hallóssy Ödön ol- relvasta fel Gabányi „Föld és népe“ ez. humoreszk- Ijét. Azután Qallacz Sárika kisérte határozottan >-|precziz zongora játékával Dombi Lajos sikerült •“(szavalatát: Rákóczy „Rodostóját“ s az ügyesen a|betanult melodráma rendkívül sok tapsot ara- .Itott. Végül Leidl Iza, saját zongora játéka mel- ijllett két operettrészletet és magyar népdalokat t(énekelt, s oly bájjal, annyi kellemmel, hogy az “(egész közönséget magával ragadta. A két sze- Mreplő hölgynek a gyulai kaszinó fiatalsága egy- Jegy csinos virágcsokorral kedveskedett. S ez- Jután megkezdődött a táncz s szünet nélkül folyt, (magával ragadott mindenkit, a kit lehetett, a ki |utjában volt. — A kaszinó kis termének képe (néha-néha egy mozgó tömeg volt, a melyben a ^figyelmes szemlélő azt vehette észre, hogy ott a (tánezospárok s az individuumok a tolongásban ‘(egymásra támaszkodnak . . . mintha szükségük r|volna támaszra, mintha elvesztették volna ön- 1 (állóságukat, önerejüket, eszméletüket, szivüket.. Az estélyen jelen voltak névsora különben (a következő: Asszonyok: Berthóty Istvánná, Czobel Ká- rolyné, Erkel Jánosné, Dombi Lajosné, Gálbory (józsefné, Kiss Laszlóné, özv. Kövér Lászlóné (Leidl Henrikné (N.-Szalonta), özv. Lindl Ká- (rolyné, dr. Liszy Viktorné, dr. Nyisztor Ador- (jánné, Rombay Zsigmondné, Schmidt Józsefné, Schröder Kornélné, Szabó Emilné, Tóth Fe- renezné, TulkánGyörgyné. Leányok ; Bay Blanka, Erkel nővérek, Gallacz Sarika és Miczike, Kövér Marianna és Ella, Leidl Iza, Lindl nővérek, Póka Erzsiké, Schmidt Margit, Schröder Erzsiké, Somossy Ilonka, Szathmáry Irénke. Az első négyest 24 pár, a másodikat 22, a Sir Roger-t 12 pár tánczolta. S ennek a jó mularságnak is már utánna vagyunk, ez is már csak egy emlék . . . s adja Carnéval, hogy vissza térjen újra a következő 19-iki casinó estélyen az a csengő kedv, vig élet, a mi a kaszinó szűk termeibe alig fért meg most #-án. S ebben a reményben, talán könyeb- ben megnyugszunk abba, hogy a jó mulatság oda van, elmúlt, s vissza nem jő többé . . . legalább az nem, csak olyan jó kedvű estély legyen, mint ez volt! Kezeit csókolja Nem létez. Irodalom. Az e rovatban közlött müvek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Hazánk nagyaszonya Mária-dalok B. Büttner Lina, Gyürky Ödön és Rudnyánszky Gyula költeményeire énekhangra, orgona-, harmonium-, vagy zongorakisérettel irta: Kontor Elek. A Kunosy Vilmos és fia zenemű nyomdájában, csinosan kiállított és Weockheim Krisztina grófnőnek ajánlott füzet tartalma a következő: 1. A hazáért. 2. Könyörgés. 3. Mária. 4. Udvözlégy Mária 5. Ave Maria. 6. Drága szűz Anyám. 7. Magyarok hálaóneke. 8. Reggeli Mária-dal. 9. Esti Mvria-dal. 10. A költő dala Máriához. A zenemű ára 3 korona. Stampay kath. ének- és imakönyve VII. bővített kiadásban jelent meg a jelképes ministráczió étdekes újításával. E kiadás már most nem csupán az ifjúság, a nép és kántorok kézikönyve, hanem a ftdő. papságé is. 240 oldalra terjed. Ára csinosan kötve most is 15, angolvászonban 25 kr. 11-ik könyv és kották ingyen. Kap'ható Köbölkuton, Esztergom- megyében. Uj könyvészeti munka. A Magyar könyvkereskedők egyesülete még a múlt év tavaszán elhatározta, hogy kiadja a kiadásban már korábban megjelent 1886—1875. és 1876—1885. „Magyar köny- vészet, folytatásaként az 1886—1900. években megjelent magyar könyvek kimutatását, és a munka szerkesztésével Petrik Gézát bizta meg, akinek régebbi könyvészeti müvei már évek óta közkézen forognak. Az egyesületnek ezt a határozatát nem lehet eléggé méltányolni, mert jól tudjuk, hogy nálunk az ilyen munkának még sokkal kisebb a vevőköre, semhogy magánkiadó vállalkoznék a nyereséget nem ígérő könyv kiadására. E mellett nagy fontosságú az egyesületnek ez a vállalkozása azért, mert mint egyleti kiadvány, hivatalos jellegű lesz és mint ilyen, minden tekintetben megbízható. Petrik most felkéri az összes magyar írókat, különösen pedig azokat akik munkáikat saját költségükön adták ki, hogy szíveskedjenek vele (Budapest, II. Zárda- utcza 59.) az 1886—1900. években megjelent müveiknek pontos czimét — jelezve a terjedelmet !(oldalszám), évszámot, megjelenési helyet és nyomdát valamint a könyv bolti árát — az ügy fontossága érdekében mentül előbb közölni, hogy igy az esetleges hiányokat még pótolhassa. A munka ez év folyamán sajtó alá kerül. A magyar parasztosztály emelése, irta: Wiener Moszkó (külön lenyomat a „Huszadik Század“ 1900. évfolyamába). Budapest 1901. Eggenberger-féle könyvkereskedés 8° 77 I., ára 1 K. 60 f. A magyar parasztosztály sorsával foglalkozik a szerző legújabb tanulmánya. Kis keretben gondosan kidolgozott rendszerét mutatja be minden parasztgazdaságaink emelésére szolgáló eszköznek. Midőn a kormány és a társadalom e téren foganatosított intézkedéseit és azok eredményeit röviden jellemzi, mindenekelőtt Darányi földmivelésügyi miniszterünk áldásos működése önkéntelenül domborodik ki. A szerző azonban történelmi visszapillantásaiban rámutat arra is, hogy mily nagy mérvben hanyagoltatott el a nemzeti államunk velejét képező parasztrend s mily nagy tér nyílik a jövő teendők egész sorának. E tekintetben a meggyőző tárgyilagosság meleg hangjával részletesen körülírja az állam és a társadalom feladatát, ugyanakkor a megszokott körültekintéssel a már ismert themák lényegét tárgyalja, s gyakorlatilag hasznos eredeti gondolatokat pendít meg.
