Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-10 / 6. szám
Az agrársocialismus s a kivándorlás okai és gyógyító eszközei az életből merittettek. A kisgazdasági termelés állapotáról, a növénytermelés és állattenyésztés különböző ágazatainak emelését czélzó intézkedésekről kikeretitett képet ad. Megszívlelendők a szerző nézetei különböző iparágak meghonositásáró az értékesítés szervezéséről, a termelési eszközök és tőkerészek ozélszerü felhasználásáról, az adó reformjáról, a szakértelem emelése és a hitelügy rendezéséről. Fontos fejtegetései a kisbirtok major sági épületeiről és a munkás-lakásokról irányadó köreink teljes figyelmét érdemlik, végre gyakorlati javaslatai a kisgazdaságok berendezéseiről biztos utat mutatnak kis üzemeink okszerű s gyorsított fejlesztésére. Közgazdaság. A nők gazdasági kiképzése* A nők gazdasági kiképzésénél első sorban az a kérdés, vájjon csakugyan van-e szükség erre P Ezt vizsgálva, figyelembe kell venni, hogy a folytonosan nehezedő életviszonyok között mily nagy azon nők száma, kik sorsukat önkeresményükkel kénytelenek biztosítani. Látjuk, hogy a tanítónői pályán kívül, mely talán még leginkább megfelel a nőknek, monnyire el van lepve a pósta, vasút s könyvvivöség, sőt újabban az egyetem a nők ré szére megnyittatván, más pályák is. Ezen foglalkozás legnagyobb része többé-ke- vésbbé kizökkenti a nőt eredeti hivatásából, természetszerű irányából s gyakran látunk nőket, női jellegüktől megfosztva, kikre nézve üres, nélküli tartalom az élet. A nők önállósításának eszméje jogos s tiszteletreméltó, csak a természetszerűleg kínálkozó utat nem szabad eltéveszteni. A nők pályaválasztásánál nálunk Magyarországon mindig szemünk előtt lebegjen, hogy föld- mivelő államban élünk s itt a nőknek gazdálkodásra sokkal tágabb terök nyílik, mint nyugat bármely államában. A magyar asszony mindig büszkén vallotta / magát gazdasszonynak s bár a nézetek most mások, módosult az Ízlés és nevelés iránya, gyakorta találkozhatunk manapság is vidékenkint kitűnő gazd- asszonyokkal. Tanúság erre egyes vidékek hatalmas gyümölcs-, baromfi- és tojás-exportja, mely milliókat boz be az országba és a mely gazdasági ágaknak nagyobbrészt nők, magyar gazdasszonyok a munkásai. Darányi foldmivelésügyi miniszter, kinek gondoskodása minden iráuyban kiterjed, az 1901. évi költségvetésében egy női háztartási iskola felállításával kapcsolatos költségek fedezéséről is gondoskodott, indokolva azzal, hogy az általános közgazdasági szempontokból is fontos intézménynek szervezését aunál is inkább fontosnak és sürgősnek tartja, mivel az őstermelésnek intenzivebbé történő emelése folytán, az intellektuális női vezetésre és irányításra hova tovább mindinkább égető szükség vau s a jelenlegi női oktatásügyi intézmények szervezete mellett különösen a középbirtokos osztály érzi leginkább a női háztartási gazdasszony képző iskolának hiányát. A mezőgazdasági szakoktatás jelenlegi állás s fejlettsége szükségessé, sőt elkerülhetetlenné teszi hogy különösen egy a közép- és alsóosztály első rangú érdekében álló ügyre, a gazdasszonyképzésr különös gond forditassék. Alkalmat kell adni a nőknek, hogy magukat kisebb, különösen kertszerü gazdaság vezetésébe begyakorolják s hogy egyéb különleges ágakban melyeknek ellátására nők kiválóképen alkalmasak mint a tejgazdaság, kertészet, baromfitenyésztés méhészet, házi ipar stb., a szükséges ismereteket elsajátíthassák. E czélra a foldmivelésügyi miniszter egy kü lön intézetet megfelelő ingatlannal, felszereléssel internátussal kíván létesíteni, melyben a nők t háztartás vezetésén kivül a mezőgazdaságból, tej gazdaságból, kertészetből különösen kerti termé nyék feldolgozásából és konzerválásából, szőlészetből, baromfitenyészetből és méhészetből, a mező gazdasági házi iparból, az egyszerű könyvvezetésből tulnyomólag gyakorlati kiképzést fognak nyerő' olyanformán, hogy csekély elméleti előadás mellett a növendékek megfelelő vezetéssel a háztartásban minden munkát maguk látnának el. Kívánatos, hogy ezen hasznos intézmény, mely nagy hiányt fog pótolni, minél előbb létesittessék ezen intézmény tetemes számú nőt fog megmenteni a társadalom javára, kik részben az elhagyatottság részben irányítás hiányában napjainkban önmaguk, a család s a társadalom terhére vannak. Keller Gyula. A gyulai kötött és szövött iparáru-gyárat a kereskedelemügyi minisztérium megbízásából f. hó 7-én Koiss Gusztáv kir. kerületi iparfelügyelő látogatta meg. Az iparfelügyelő a telepet a legbeha tóbban megvizsgálván, annak berendezését, működését mindenben a törvényes kellékeknek megfelelőnek találta és a mintaszerű berendezés és szakszerű vezetés feletti teljes megelégedésének adott kifejezést és miután a gyártmányokat is kifogásta lan jó minőségűnek és szépen kidolgozottnak találta, a vállalat prosperálása iránt a legmegnyug- Vtatóbb nyilatkozatot tette. Ezzel kapcsolatban je lezhető, hogy az iparvállalat termékei azelmilthét folyamán Nagyvárad és Debreozen elsőrangú kéz müáru kereskedőinél bemutattattak és mindenütt úgy a csinos és jó kiállítás, valamint a versenyképes árak folytán a legkedvezőbb fogadtatásban részesültek. A gyár vezetősége most már folytatólagosan megkeresi a többi körülfekvő nagyobb városok kereskedőit, hogy gyártmányainak a piaczot biztosítsa, amire tekintettel az eddigi igen biztató jelekre, egészen alapos kilátás van. Ha ez tényleg bekövetkezik, a gyár vezetősége, tekintettel azon körülményre, hogy folyton ostromoltatik a nagyszámú munkát keresők által, azon fog lenni, hogy az üzemet megnagyobbítsa, e tekintetben is a lehetőséghez képest eleget tegyen már előzőleg maga elé tűzött ozéljának, t. i. minél több munkásnőnek állandó keresetet nyújthasson. Gazdasági egyesületek közös gyűlése. Csabán folyó hó 15. és 16-án úgy a dohánytermelés, mint egyéb mezőgazdaságunkat élénken érdeklő, nagy- érdekű szakelőadások fognak tartani. Ugyanez alkalommal fog az Arad-, Békés- és Csanádvárme- gyék gazdasági egyesületeinek igazgató-választmánya is — és pedig folyó hó 14-én délután 4 órakar B.-Csabán — közös gyűlést tartani azon czélból, hogy a három gazdasági egyesületnek együttes űlé sén már előbb hozott azon határozaiának, hogy a dohánybeváltás körül tapasztalt helytelen s a termelők érdekeit érzékenyen érintő eljárás módosítása iránt való kérelem egy, a Nagy méltóságú m. kir Kereskedelemügyi és Foldmivelésügyi miniszter urakhoz intézendő emlékiratba foglaltassák. Miután ez alkalommal Kerpely Kálmán úrhoz, a magyar országi dohány termelés egyik leghivatottabb szakemberéhez is szerencsénk leend, reményünk van hogy ezen, a termelő gazdákat régi foglalkoztató kérdés helyes megoldása iránt hathatós felterjesztést intézhetünk a fent nevezett miniszter urakhoz, — ámde szükséges, hogy a körzet dohány termelő ezen ülésen kellő számmal legyenek jelen, hogy mindenki elmondhassa tapasztalatait, sérelmeit, — minél fogva van szerencsénk úgy igazgató választaná, nyunk tagjait, valamint a t. czimet ezen gyűlésen leendő részvételre tisztelettel meghivni. B.-Geaba 1901. évi február hó 7-éu. Zlinszky Istoán, egyleti titkár. Dr, Zsilinszky Endre, igazgató-elnök. Lóavató bizottságok. A vármegye főispánja a mozgósítás esetén működni hivatott polgári lóavató bizottságokba becslőkül, illetve állatorvosokul a kö vetkező egyéneket nevezteki. A 175. a) számú pol gári és 175. számú katonai bizottsághoz becslőkki Fehér Bélát, Lepeny Pált és Bakos Mátyást állatorvosul Pápay Ödönt. A 177. b) számú pol gári és 177. számú katonai bizottsághoz becslőkk Ponyiczky Mátét, Mázor Józsefet és Bakay Gézát, állatorvosul Kristóffy Jánost. A 176. számú polgár és 176. számú katonai bizottsághoz becslőkké Jure nák Sándort, Kiss Istvánt és Laszik Mátyást állatorvosul Kunos Istvánt. A 177. d) számú pol gári és 177. számú katonai bizottsághoz becslőkké Vidovich Józsefet, Jankó Györgyöt és Jankó Feren czet, állatorvosul Illgner Frigyest. A 1^4. a) számú polgári és 174. számú katonai bizottsághoz becs lökké Gerlein Réinhardtot, Deimel Lajost és Megeli Bélát, állatorvosul Sál Józsefet. A 174. számú pol gári és 174 számú katonai bizottsághoz becslőkki Lavatka Gyulát, Domokos Pétert és Bakucz Tiva dart, állatorvosul Nagy Istvánt. A 174. c) szám polgári és 174. számú katonai bizottsághoz becs lökké Péter Andrást, 8eres Gyulát és Fleischer Jánost, állatorvosul Szabó Lászlót. A 175. b) szá mu polgári és 175. számú katonai bizottsághoz becslőkké Pikó Bélát, Szerető Jánost és Kalmár Józsefet, állatorvosul Kruchió Dávidot. Gazdasági szakelőadások. A „Gazdasági Egye sületek Szövetsége“, mely a múlt években Budapes ten, majd a vidék nagyobb góczpontjaiu is az intelligens gazdák részére a legkiválóbb gazdász szakerők közreműködésével nagyérdekü mezőgazdasági elő adásokat tartott, a „Békésmegyei Gazdasági Egyle tét“ is felhívta, hogy az alföldi intelligens gazdák számára nem volna e hajlandó több napra terjedő gazdasági előadásokat rendezni t Gazdasági Egyletünk örömmel vette a felhívást s tudva azt, hogy a gazdakőzönség a válságos viszonyok folytonos küzdelmében alig ér rá a szaksajtó utján elsajátítani a változó irányokkal szükségessé váló gazdasági újabb ismereteket — készséggel vállalkozott, hogy február hó folyamán B.-Csabán két napra (február 15. e's 16.) terjedő szakelőadásokat rendez a képzettebb gaz dák részére. Midőn ezt — az érdekes programm közlése mellett — az igen tisztelt Czimnek tudomására hozzuk, bizton hisszük, hogy Gazdasági Egyletünknek ezen, a miveit gazdák érdekében tett intézkedése tetszésével találkozand ; ezen hiedelemben a jelzett napokon tartandó nagyérdekű előadásokra szívesen hívja meg a tisztelt gazdatársat Gazdasági Egyletünk. Megjegyezzük, hogy rendező-bizottságot küldve ki az előadások összes ügyeinek vezetésére, gondoskodva van, hogy az érkező gazdák, ha lakásra igényt tartanak, akár vendéglőben, akár pedig privát lakásban (utóbbi díjtalanul) elhelyezést nyer jenek; kérjük eziránt az egyleti titkárt idejekorán egy levelezőlapon értesíteni. Tisztelettel B.-Csabán 1901. január 31. Dr. Zsilinszky Endre, igazgatóelnök. Zlinszky István egyleti titkár. A február hó 15. és 16-án tartandó gazdasági szakelőadások pro grammja : Február 15-én délelőtt 9—10 */2 óráig A dohánytermelés köréből. Előadó: Kerpely Kál mán ur, a debreczeni tanintézet igazgatója, délelőtt 10H—12 óráig: A tenyészállatok jó és rossz tulajdonainak átöröklődéséről és átöröklő hibák. Előadó Ferenczy Ferencz intézeti tanár ur. Délután 2—3 óráig: A korai (tavaszi) zöldtakarmányféleségek termelése és eltartásáról. Előadó: Kerpely Kálmán gazgató ur. Délután 3—4 óráig: Mezőgazdasági szövetkezetek. Előadó: Szilassy Zoltán ur, az O. M G. E. titkára. Február 16-án délelőtt 9 —10*/2 óráig , A talaj termő erejének okszerű fentartása üzleti szempontból, Előadó: Vörös Pál intézeti tanár ur Délelőtt 10V2—12 óráig: A talajmivelés és növény- ápolás körében használt modernebb gépekről. Előadó : ifj. Sporzon Pál intézeti tanár ur. Délután 3 óráig: A mezőgazdára nézve fontos élelmi szerek hamisításáról. Előadó: Dr. Nyiredy Jenő intézeti tanár ur. Délután 3—4 óráig: A fiatal állatok felneveléséről. Előadó: Ferenczy Ferencz intézeti tanár ur. anyja védelmében egy doronggal leütötte Törvényszéki csarnok. Kinevezés. A nagyváradi kir. főügyész a felügyelete alatt álló gyulai kir. ügyészséghez irnoklc Domanek Pál igazolványos őrmester, csabai lakost nevezte ki. Pályázat. V. Szakmáry Arisztid törvényszéki elnök helyettes a szeghalmi kir. járásbíróságnál resedésbe jött albirói állásra pályázatot hirdet, kérvények 2 hét alatt adaudó be hozzá. Kinevezés. 0 felsége a király Bors János szeghalmi járásbirósági nlbirót a székesfehérvári ügyészséghez alügyésznek nevezte ki. Esküdtszék! tárgyalások. A gyulai kir. törvényszéken hétfőn délelőtt ült össze a februári időszakra kisorsolt esküdtszék, hogy ítéletet mondjon három bonyodalmas ügyben. Az első ügy csorvási paraszt legények verekedéséből származott, mely öze Ferencz halálával és Glozik János súlyos sérülésével végződött. A második ügy sokkal súlyosabb: apagyilkossággal volt vádolva Kovács Bálint orosházi legény, ki az apját. Szerdán került a sor a harmadikra, egy rendkívül érdekes, de kényes részletekben szeifölött bővelkedő rablási ügyre. Jónás Dániel gyulai lakos es Dési Juliánná nevű asszony-személy voltak a vádlottak, a kik Demkó Mihályt megrabolták. A csorvási verekedés. Az első napon a tárgyalást, mint elnök V. Szakmáry Arisztid kir. törvényszéki biró vezette, szavazóbirák voltak: dr. Tlioldt István és Hubay Lajos. A jegyzőkönyvet Vandlik Virgil aljegyző vezette. A vádat Tóth Ferencz kir. alügyész képviselte, hivatalból kirendelt védő dr. Frankó László ügyvéd. Szakértők: dr. Steiner Zsigmond, dr. Gremsperger Ferencz és dr. Berkes Sándor orvosok. Mint magánvádlók őze János, Őze Jánosné és Glozik János vannak jelen. Miután az elnök a vádlottakat és tanukat az általános kérdésekre kihallgatta, az esküdtszék a következőkép alakult meg: Rendes esküdtek: Sin Sándor, Püski János, Gellay I. István, dr. Kincses Imre, Debreczeny Károly, Francisci Mihály, Bor Mihály, dr. Pándy István, Keller Imre, Konkoly Jenő, Szokolay Gergely, Pollák Kálmán. Pót-esküdtek: Szalay József, Pohl Gábor A felolvasott vádirat szerint Sznopek György és hét társa, csorvási legények a büntető törvény köny 306. §-ába ütköző, halált okozó súlyos testi sértés bűntettével és a 308. §-ba ütköző súlyos testi sértés bűntettével vannak vádolva. A múlt évben ugyaniB a Rudolf-majorból nyolczan átmentek a Károly-majorba bálba. Ott verekedés közben botokkal annyira elverték Öze FereDCzet, hogy még aznap meghalt, Glozik János pedig 24 nap alatt gyógyuló súlyos testi sértést szenvedett és egyik szemére megvakult. Ezután a vádlottakat hallgatta ki az elnök Sznopek György az első vádlott. Elmondja az esetet. Hornyán János hívta őket a Károly-majorba bálba, azt is mondta, hogy ott van egy haragosa Glozik, a ki megakarja verni. Összebeszéltek, hogy nem hagyják magukat, vittek botokat is. Hornya adott egy vasas botot. A mint odaértek, Hornyá megszólította Glózikot: — Úgy hallom, komám, meg akartok verni Amaz mindjárt ütött, elfujták a mécset, nek hárman rohantak, ő csak egyet ütött meg, de az elesett mindjárt. Többet nem tud. Dudás Dezső szintén úgy adja elő az esetet Neki is Hornyán adott egy szeges botot. A vere kedésben megütött egy legényt, de nem tudja kit Hornyán János eleinte mindent tagad, ö od járt a Károly-majorba egy lányhoz, de nem hivott senkit. Az egész cselédség meg volt híva a bálba Glózik a bálban őt megtámadta, de 5 nem bántott senkit, se Glózikot, se Őzét. Bot se volt nála. Sznopek és Dudás szemébe mondják neki hogy hívta őket és kérte, hogy védelmezzék meg bot is volt nála. Azt is mondta, hogy 6 lesz felelős mindenért. Hornyán János beösmeri, hogy ő Glózikot fejbe verte, el is esett. Őt már előbb kétszer megverte Glózik, most vissza akarta adni a kölcsönt. Őzét, azt hiszi, Sznopek ütötte le, de nem látta. Seben András 101-es baka bűnösnek érzi magát. Glózik őt fejbe verte, erre ő is ütött, csapott rá vagy tízszer, nem tudja, hogy minden ütés érte-e, de valószínűleg kapott a fejére. Sznopek mondta, hogy Őzet valószínűleg ő ütötte meg. Kecskeméti János beösmeri, hogy ő adta a botot Sznopeknek. A verekedésben nem vett részt, nem is látta. Bot nem volt nála. Lukoviczki György csak a bálba ment, nem akart verekedni, nem bántotta senki, ő sem bán tott senkit. Hornyán János mondta, hogy ne féljenek, ő lesz felelős mindenért. Fehér György uem verekedett, de kapott egy ütést. Elment miudjárt, nem látta a verekedést. Az első tanú Glózik János, a kit a vádlottak elvertek. Azt állítja, hogy Hornyán János kezdte a verekedést; ötét úgy fejbe ütötte, hogy mindjárt elesett, eszméletét veszítette s a továbbiakról nem tud semmit. Úgy vitték be a szobába. Őzét nem tudja, ki ütötte meg. Három hétig feküdt, jobb szemére egészen megvakult. Kártérítésül 100 koronát kér. _ Tholdt biró : Hogy került a verekedésbe öze ? Tanú: Nem tudom. Őze tánczolt, mikor Hornyán odajött hozzám. A védő és Keller Imre esküdt intéz még kérdéseket a tanukhoz, majd a vádlottak állítják, hogy volt Glóziknál bot és ütött is Hornyán Jánosra. A tanút megeskették. Uhlár Mihály azt látta, hogy Hornyán belekötött Glózikba, de többet nem látott, mert a lámpa elaludt. Kecskeméti Mihály súlyosan vall . Hornyán Jánosra. Hornyán elébb vele fogott kezet, az tan megszólította a mellette álló Glozikot s mindjárt fejbe is vágta. Őzét fejbe ütötte valaki, de nem tudja ki. Hornyán persze tagad, de a tanú szemébe mondja. Kis Kálmán tizenhat éves gyerek, látta, hogy Hornyán ütött Glózikra. Őze valakivel huzakodott, azután az fejbevágta. A többi tanú szintén úgy vall több-kevesebb eltéréssel. Ezután a báli hölgy-koszorúra került a ^ sor. Sorra léptek elő a csorvási magyar lányok, tizen- nyolcz, húsz évesek, nagyobbrészt osinosak és feltűnően értelmesebben és bátrabban beszélnek, mint legények. Sárközi Zsuzsanna határozotton állítja, hogy Hornyán kezdte a verekedést. Látta, mikor Öze elesett, de nem tudja, ki ütötte meg; még vissza is jött és még egyet ütött rá. Bella Julianna, Bella Mária, Nagy Juliánná, Lipták Erzsébet, Kunstár Mária nagy egyhangúsággal vallanak. Azt látták, hogy Hornyán belekötött Glózikba, de az ütést nem, mert akkor már elszaladtak. őze János, az agyonvert legény öreg apja az esetről semmit se tud. A fia megöléséért 1000 korona kártérítést kér, temetési költségek fejében 100 koronát. Az elnök megkérdi a vádlottakat: — Nem sokallják a költséget ? — Sokalljuk, mert pénzünk nince. Öze Jánosné ugyanazt mondja, a mit a férje. Steiner Zsigmond dr. orosházi járási orvos Öze Ferencz; Gremsperger Ferencz dr. csorvási orvos Glozik János sérüléseit irta le, Berkes Sándor dr. korházi főorvos pedig a bonczjegyzőkönyv- ről s a sérülésekről mondta el véleményét. Mindhárman egybehangzóin állítják, hogy lérülései feltétlenül halálosak voltak és legnagyobb valószínűség szerint a bűnjelek közt levő lmos bottal ejtettek, Glózik János szemét pedig a szeges bottal verték ki. A kérdések feltevése előtt Tóth Ferencz al- gyész, Kecskeméti János, Lukoviczki György és Fehér György ellen a vádat elejti, miután azok nem vettek részt a verekedésben, a többire nézve pedig, miután nem lehetett kitudni, tényleg ki tötte meg Glózikot, vayg őzét, módosítja vádját és mind az öt vádlottat halállal és súlyos testisértés- sel járó veszekedésben való résztvétel miatt tartja bűnösnek. Miután a kérdésekre vonatkozó javaslatok megtétettek, elnök a tárgyalást másnapra halasztotta, a mikor a vád és védbeszédekre került a sor, Tóth Ferencz közvádló feszült figyelem között szolalt fel és azzal kezdte, hogy a halál szomorú még akkor is, midőn egy tisztességgel leélt hosszú élet után végső megnyugvásként jelentkezik, szomorú akkor íb, ha az isteni gondviselés rendelése folytán következik be, legszomorubb, ba egyik ember a másikat erőszakos módon, jogos indok nélkül fosztja meg életétől. Hatásos argumentumokat csoportosított össze, hogy a vádlottak bűnösségét az esküdtek előtt beigazolja. Színes hasonlatokkal élt előadása mély hatást gyakorolt, különösen midőn azt fejtegette, hogy az egyik áldozat, öze Félrenéz ártatlanul szenvedett halált. A tettesek példás megbüntetését kérte. Beszédét lendületes módon az esküdtekhez intézett felhívással végezte: legyen az önök marasztaló határozata a bánatos szülők fájdalmára vigasz, mert enyhíteni fogja elvesztett fiuk halála fölött érzett szomorúságukat az a tudat, hogy a bűnösök meg- bünhödnek; de egyúttal intőpéldánl is szolgál majd a bűnösöknek, hogy bűnt követvén el, önök, a haza független polgárai mondják ki rájuk a magasztaló Ítéletet. Frankó László dr. védőügy védet nagy érdeklődéssel hallgatta az esküdtszék és a közönség. Most is szép szónoki modorban előadott beszédében kiemelte, hogy nem akar rabulisztikával élni, miután nem azt tartja feladatának, hogy védenczeit minden áron felmentse a bíróság, mert neki is meggyőződése, hogy a bűnösöknek bűnhődni kel), csupán arra kéri az esküdteket, vegyék figyelembe az enyhítő körülményeket s igazságos Ítéletet mondjanak. Miután teljes áttekinthetően csoportosította a bizonyítási eljárás során felmerült adatokat, arra a konklúzióra jutót*, hogy a vádhatóság helyesen módosította vádját, mikor a védenczei bűnösségét la büntetötörvényköny 308. § ában foglalt tartalom szerint kívánja megállapittatni, mert teljes bizonysággal megállapítani nem lehet azt, hogy az öt vádlott közül ki verte véresre a Glozik fejét s ki taszította sirba a szerencsétlen Őze Ferenczet. Végül felsorolta az enyhítő körülményeket, azt a reményét fejezte ki, hogy az esküdtek azt a bünös- ségi fokot fogják megállapítani, melyet beszédében kifejtett s kérte, hogy vezesse őket Ítélkezésüknél az igazségérzeten kivül az emberi szeretet s az Istentől az emberbe oltott hatalmas szimbolikus érzés: az irgalom. A bíróság ezután az esküdtekhez összesen 20 kérdést intézett. Másfél órai tanácskozás után a verdiktet az esküdtek elnöke: Keller Imre ügyvéd hirdette meg Sznopek György, Seben András, Dudás Dezső, Hornyán János és András vádlottakra vonatknzólag a bűnösséget megállapították. Az esküdtek határozata alapján a bíróság Sznopek Györgyöt és Seben Andrást a Glozik János sérelmére elkövetett súlyos testisértés bűntettében vétkesnek mondotta ki s ezért 3znopek Györgyöt 9 havi börtön és 40 korona, Seben Andrást lő havi börtön és 30 korona pénzbüntetésre ítélte. Dudás Dezső, Hornyán János és Hornyán András vádlottakat pedig úgy az Öze János sérelmére elkövetett halált okozó súlyos testisértés, valamint a Glozik János sérelmére elkövetett súlyos testisértés bűntettében mondotta ki bünÖBnek, ezét Dudás Dezsőt 1 évi börtön és 40 korona, Hornyán Jánost 2 évi börtön és 200 korona, Hornyán Andrást 1 évi börtön és 80 korona pénzbüntetésre ítélte, azon kivül valamenyi vádlottat egyetemlegesen kötelezte az eljárási költségek, valamint a megállapított kár követelések megtérítésére. Kecskeméti János, Lukoviczki György és Fehér György felmentettek. Az ítéletben valamennyien megnyugodtak. Az orosházi apagyilkos. Halált okozó súlyos testisértés büntette miatt vádolt Kovács Bálint bűnügye került azután tárgya- ás alá. A bíróság részéről jelen voltak: Szakmáry Arisztid, bírák : Hubay Lajos, István, jegyző: dr. Kiss Gyula, ügyész: rencz kir. alügyész. Rendes esküdtekül kisorsoltattak Jenő ügyvéd, Belcsák Zoltán gazdatiszt Mór regále-bérlő, Haraszti Sándor földbirtokos, dr Kinoses Imre nyug. törzs orvos, Szokolay Gergely asztalos, Poól Gábor malom tulajdonos, Sin Sándo földmives, Bor Mihály magánzó, Fuchs Gyula keres kedő, Nunch Pál földműves, Keller Imre ügyvéd Pót esküdtek: Bállá Sándor tisztartó, Szalag József földbirtokos. Az esküdtszék megalakulván felolvasták a kir. ügyészi vádiratot, mely szerin Kovács Bálint a bfckv 306. § ába ütköző halt súlyos testisértés bűntette miatt azért vádoltatik hogy 1900. okt. 11-én Orosházán atyját Kovác Mártont a földre teperte és többször oly erőse megtérdelte, hogy a szenvedett sérülések folyté atyja meghalt. Vádlott, az elnök kérdésére kijelenti, hog; csak egy kissé érzi magát bűnösnek, mert atyj elnök V. dr. Tholdt Tóth FeKonkoly Frender
