Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

kell

A dolog éppen ellenkezőleg áll. Éppen a* a szerencséje ennek a vállalatnak, hogy a részvények harmadrésze 4—5 ember kezében van. Ha nem úgy volna, baj volna. Iparvállalati részvénytársaság másként nem is képzelhető. Ha valahol mégis úgy alakulna, ahogy Szerkesztő ur gondolja, hogy t. i. csupa kis részvényesek legyenek, akkor, mint iparhatóság nem adnám meg az engedélyt az üzem | megkezdésére, mert az ilyen vállalatnak meg buknia.

Egy iparvállalat nem olyan, mint egy takarék- pénztár, mely jól, vagy kevésbé jól, de magától megy, ha egyszer megindították, és a melynek veze tésére nem kell egyéb, miot becsületesség. Iparvállalat vezetésére nem elég a becsülates jóakarat, ide ész is kell, kifogyhatatlan leleményesség alak- jában, tudomány is kell, szakismeretek alakjában és kitartó munkakedv is kell, fáradhatatlan utánna- járás alakjában. Ha valaki iparvállalat élére áll akkor ezen kvalifikácziókat, a mennyire lehetséges meg kell szereznie, még pedig hamarosan, mielőtt a vállalat megbukik. No már most azt kérdezem én tisztelt Szerk. úrtól, hiszi-e, reményli-e, hogy olyan részvényesek, kik kívánsága szerint csak néhány részvénynek tulajdonosai s igy csak csekély mértékben vannak a vállalatnál anyagilag érdekelve, fogják-e idejüket, erejöket és tehetségüket oly mér tékben szentelni azon kvalifikáczió megszerzésére, mely nélkül a vállalat fenn nem állhat, mint azok, kik nagy részvényesek s igy tetemesen vannak anyagilag érdekelve? Vájjon fognak-e ily kis rész vényesek kedvet érezni és kitartást tanúsítani a vállalat összes anyagi érdekeinek tanulmányozására és előmozdítására? Fogják-e állandóan figyelemmel kisérni a divat szeszélyeit; fogják-e kutatni a szakmába vágó technikai vívmányokat, a nyersanyag beszerzésének legmegfelelőbb forrásait ? És a mi nem kevésbé fontos, bár utoljára hagytam, fognak-e kellő türelmet és tapintatot tanúsítani, oly számos alkalmazott erkölcsi életének ellenőrzésére s morális értékének emelésére? Kötve hiszem. Mert mindez dolog, még pedig nagy dolog; — fáradságos dolog És ha mindezt nem teszik, a hogy minden valószi-1 nüség szerint nem is tennék, akkor hiába appellál- nai humánus és hazafias érzelmekre, akkor nem használ se államsegély, se izállitási kedvezmény, akkor a vállalat megbukik.

Mert szédítő tévedés azt hinni, a mit Szerk. ur hisz, bogy a nagyközönség, vagy különösen a kereskedők humánus és hazafias érzelmekkel telnek el, mikor bevásárolnak. Mikor magyar ember vásárol, legyen az kereskedő vagy bárki más, akkor nem azt nézi, hogy hazai-e az áru, vagy idegen,! hanem azt, hogy jó-e, szép-e, divatos-e és olcso-e a kínált czikk. És ha a gyulai k. és sz. iparárugyár készítményei nem épp oly jók és szépek, nem épp oly divatosak és olcsók, mint az ezen szakmába vágó külföldiek; ha egyik vagy másik irányban esak egy hajszállal különb a cseh vagy német gyártmány, akkor a humánus és hazafias érzelmek, ha egyáltalában megvoltak, úgy eltűnnek, mint a szivárvány Bzinei s utazónkat úgy kikomplimeutirozzák, hogy Szerk, ur azt bizonyosan a legdurvább kiutasításnak minősítené.

De többet is mondhatok. Akárhány magyar] kereskedő és akárhány privát ember, még ezt a bizonyos hajszálnyi különbséget sem tudja készít ményeinkben felfedezni s azért még sem vesz tőlünk, mert szereti a kényelmet s mert ennekl következtében nem akarja megszakítani régi össze köttetéseit. Erre csak abban az esetben hajlandó, ha valami kézzelfogható előnyt, teszem azt, olcsóbb árt vagy fizetési kedvezményt nyújtanánk neki, de hazafias j és humánus frázisokért nem. Tudom, hogy Szerk. ur

hazafias és humánus lelke felágaskodik ilyen szavak hallatára, de ha nem hiszi, a mit itt mondok, kérdezze meg utazóinkat, Sohwarcz és Silberstein urakat.

Mindezek után és az elmondottak alapján, ne vegye igen tisztelt Szerk. ur rossz névem tőlem és gazga tó társaimtól, ha erősen kételkedünk .

először abban, hogy vállalatunk leggyengébb oldala az volna, hogy egyesek kezében túlsók részvény van;

másodszor abban, hogy „a részvénye, ek közgyűlése valószínűleg másként határozott volna, ba módjában lett volna;“

harmadszor abban, hogy „a nagyobb részvényesek. anyagi érdeke lépett előtérbe s egy csapással lesújtotta a munkáskéz fokozatos alkalmazása és a kereset kiterjesztése iránt táplált humánus illúziókat“;

végre negyedszer és főképpen abban, hogy „az a czél és az a várakozás, a mit a gyulai kötött- és szövött iparárugyár létesítésekor annak fejlődéséhez fűztünk, megbukott és hogy a gyár humánust nimbusának szépségét a bizonyára kitünően működő, villamos erővel hajtott chemnitzi gépek na gyón megrontották“ volna.

Meg vagyok róla győződve, hogy tisztelt Szer^ kesztő ur szívesen concedálja nekünk azt a jogot is ?s azt a kedves kötelességet is, hogy a „Békés“

>1 vasóközönségének tiszta bort töltsünk a poharaba.

Egyébként maradtam

Gyulán, 1901. október 31-én.

Hazafias tisztelettel:

Scherer Benedek.

* *

*

hagyjuk többé nyílt kérdésnek, hogy vájjon a részvényesek közgyűlése is a gépek hozatala mellett vagy ellene szavazott volna-e, mert ismételjük: meggyőződtünk róla, hogy a gépek hozatala nem a névtelen czikkben felhozott és a Scherer ur fenti czikkéből sem eléggé kidomborodó okokból, hanem olyan ténykörülmények következtében történt, amelyeket akkor is respektálni kellett volna, ha az ezer részvény ugyanannyi részvényes kezében volna is.

Egy dolgot azonban fentartunk most is. Nevezetesen azt, hogy mi s velünk együtt a nagy közönség, sőt talán maguk a nagyrészvényesek is tényleg abban a jóleső, boldog illusióban vol- tünk, hogy a gyár fejlesztése a munkás kéz szaporítása alapján — ezen és nem más alapon — fog történni Ez az illusió — elismerjük, hogy fenforgó viszonyok, parancsoló körülmények között, senki sem tehet róla, senki sem felelős érte, — tényleg szótfoszlott és hogy ezt az illusión- kat velünk együtt sokan, nagyon sokan, s bizonyára legjobban maga az igazgatóság is sajnálja.

Szerk.

A legnagyobb készséggel adunk helyet a fenti levélnek, mint minden olyan közleménynek a mely a gyulai kötött és szövött iparárugyárról és annak érdekében lapunkban megjelent. Csupán néhány megjegyzést teszünk rá.

Scherer ur polemiájában^gész ókesszólást pazarol annak a bebizonyítások, minő szerencse az, hogy a gyári részvények harmadrésze 4—5 ember kezében van. Aki olvassa „Gép és munkáskéz“ czimü czikkünket, nem kerülheti el figyelmét az a tétel, hogy mi is „a kötött és szövött iparárugyár egyrészről egyik legerősebb oldalának láttuk kezdettől fogva, hogy egyes embereknek aránytalanul sok részvényt kellett jegyeznie s megtartania.“ Meg is indokoltuk eme tételünket, ha nem is oly részletesen és ékesszólóan, mint Scherer ur, azt Írván, hogy „erős oldala azért, mert a vállalatban anyagilag nagy mérvben érdekelt egyeseknek cselekvőle ges érdeklődésében volt egyik legfőbb biztosíték arra nézve, hogy a vállalatnak utána fognák nézni és nem fogják azt elhanyagolni.“ Scherer ur tehát — velünk szemben legalább — nyitott ajtót tör be, a midőn egyes részvényesek nagymérvű érdekeltségének helyes és szerencsés voltát bizonyítja.

Mi különben egyátalán nem helytelenítettük, sőt kifejezetten helyeseltük a gépek hozatalát és ennek bizonyítására szóról-szóra idézzük, a mit irtunk: „Az igazság többsége üzleti szempontból okosan határozott, helyesen cselekedett és nem is tehetünk ellene semmi kifogást.“ A névtelen czikk és arra adott válaszunk megjelenése óta különben tudomást és meggyőződést szereztünk róla, hogy a gépek beszerzése, nem ugyan a munkabér megtakarítása, hanem az üzem további folytathatása, mondhatni Agyár exists n- cziójának biztosítása czeljából vált elkerülhetlenül szükségessé. Ez oly motívum, amely után mi sem

Meghívó

A gyulai kőműves és ács segédek 1901. tKvi november hó 3-án délután l1^ órakor a Göndöcs népkerti pavilion nagytermében

alakuld közgyűlést

tartanak, melyre az érdekelteket tisztelettel meghívják

Klavács András, F. Sál József,

id. jegyző.

313 1—1

id. elnök.

Hírek.

boldogságtól kipirulva? Az asszony holló fürtéivel, fantasztikus öltözékével és atna bűvös mosolyával, mely még egy olvasóját morzsolgató remetét is kárhozatba kergetne; olybá tűnt föl nékeio, mint egy alvilági szellem, ki rabságba ejtette az én boldogságomat. És aztán egyszer emlékszem még jól e napra, ott láttam Önt ker-1 tünk lugasából a szomszéd udvar illatos hársfája alatt. Enyhe alkonyat volt. a hold sápadt korongja ép akkor bukkant fel az égen. Az asszony lomhán feküdt egy ki'eszitett hálóban, csipkés, rózsaszín kéjes pongyola volt rajta és kicsiny, formás lábát a levegőben lógatta negédesen, fesztelenül Ön föléje hajolt, térdrebukott mellette, valamit fülébe súgott lázasan, — ajkaik összeforrtak.

Ezen éjszaka ott hánykolódtam ágyamban sirva, forró könnyekkel áztatva párnáimat.

— Ez volt szerelmem és boldogtalanságom hevének utolsó proczessusa. — 1-ecsendesültem, mint a természet nyáron egy erős vihar után. .Sóhajtva gondoltam Arany János egyik versére „Az a csók, az a csók a bűnös, a bűvös, ki tudja, mikor lesz annak helye hűvös.“ Ekkor még nem tudtam, hogy Ön nemsokára rájön ez az asszony már sokat látott, ezt már sokan látták, nem akarom én.

— Később a józanabb szemlélődés álláspontjára helyezkedve, úgy rémlett néha, hogy talán Ön is ama férfiak közül való, kik úgy analizálják az asszonyok csókjait, mint a ta. pasztáit botanikus a növényeket: — „ebben ennyi méz van, ebben ennyi ezukor.“

— fis nem csalódjam!

Mert két hónap múlva, ott az ezredesné salonjában azon az estélyen — emlékszik ? Ön hanyag eiegancziával eljátszott a zongorán egy pár epedő dalt. Játékközben mohón kereste szemével a kis szőke bárónét és vágyteljes, forró szerelmes pillantásaival szinte zavarba hozta ezt a világ látott, ügyes, értelmes asszonykát.

Csendes rezignáczióval, fájdalom nélkül hátradőltem székemben, és látszólag figyelmesen hallgattam a társaság szellemes évődését. Közbe pedig gépiesen ismételgettem: előbb barna, most szőke, vájjon ki következik ezután ?!

Kedves barátom! én nem haragszom Önre, de ne kívánja tőlem, hogy elfogadjam kezét, szivét. Mit nyújthatnék helyébe? Az én életem virága csak .egyszer nyilt, akkor forró nyár volt és a fülemile danájától visszhangzott a táj.

De most ősz van; a pompás rózsák már rég múmiákká száradtak és lehullva, holtan he vernek a földön. Hiába mosolyog rájuk a késői napsugár, — csalóka, hideg fénye — nem ébreszt bennük többet életet. Nem akarnak ők már semmit, — nem vágynak semmire, — nem remélnek semmit.

Kimegyek a temetőbe, mert ma van halottak napja. A szél félelmesen zúg a díszüktől megfosztott fák ágai között; úgy rémlik mintha a közeli templomból a „Dies irae“ fen ségesen megrendítő akkordjait felém hozná szárnyain.

Önre emlékezem 1

Röthy Emilné.

A vármegye közigazgatási bizottsága november havi rendes ülését e hó 11-én fogja megtartani.

Békésvármegye — Apponyi Albertnek. Az újonnan összeült országgyűlés csütörtöki alakuló ülésén nagy lelkesedés között gróf Apponyi Albertet választotta meg a képviselőház elnökévé. A kitűnő politikust és páratlan szónokot ez alkalommal táviratilag üdvözölte dr. Fábry Sándor alispán is Békés- vármegye közönsége nevében, a mely itteni birtokai és régebbi működése révén büszkén vallja a nemes grófot tagjának.

Halottak napja. A megholtak iránti kegyeletnek szentelt napját, a halottak napját erősen megrontotta az a rakonczátlan, kellemetlen északi szél. mely két napig egyfolytában csaknem orkánszerüen dühöngött, elriasztva a temetők látogatóit aj kegyelet teljesítésétől. A temetőknek szokott népessége e napon elmaradt, csak gyér közönség volt látható á temetőkben, azok is, akik kint voltak csak rövid deig állták a metsző hideg szelet. A hagyományos fölvirágozás, a kegyeletnek eme szép kifejezése azonban az idén sem maradt el s a sírok szép koszorúkkal, virágokkal voltak díszítve. A poetikus gyertya- tílágitása a síroknak azonban alig volt kivihető, mert a szél minduntalan eloltotta a gyertyákat. — Mindszentek napján a józsefvárosi, halottak napján a magyar temetőbe ment ki egyházi körmenet.

A vármegye főispánja Békésen október 29-éo megvizsgálta a főszolgabírói hivatalt, ott mindent rendben talált és megelégedését nyilvánította a hivatal főnökének a tapasztaltak felett. Meglátogatta a tejszövetkezet helyiségeit is, megizlelte az ott készített vajat, azt igen ízletesnek találta, behatóan tudakozódott az üzlet menete felől az őt kalauzoló Lavatka Gyula elnöktől, örömének adott kifejezést, hogy a fiatal szövetkezet leküzdve a kezdet nehézségeit, már is megszilárdult. Délben a vármegyei főszámvevő társaságában visszakocsizott székhelyére.

Honvéd hadapródiskolái alapítvány A honvédelmi m. kir. miniszter értesítette a vármegyét, hogy a nagyváradi honvéd hadapródiskolánál létesített két alapítványi helyre az első sorban bemutatott Schröder István és Henselmann Henrik vétettek fel.

Névváltoztatás. Penyaska Károly és kiskorú gyermekei békéscsabai lakosok vezetékneveinek „Pásztor“-ra kért átváltoztatását a m. kir. belügyminiszter megengedte.

A képviselőtestület október 29-én tartotta meg rendkívüli közgyűlését Dutkay Béla polgár- mester elnöklete mellett. Az 1902. évi közpéoztári, ápolda és közmunka költségvetések a városi tanács javaslatához képest abban az alakban és azzal a tartalommal, a mint lapunkban közölve volt, egész terjedelmében változtatás nélkül elfogadtattak s jóváhagyás végett a vármegyéhez beterjesztetn rendeltettek. A városi óvodák, községi ismétlő is kólák és tanyai iskolák költségvetései szintén elfogadtattak és jóváhagyás, illetve az államsegély kérelmezése végett a közigazgatási bizottsághoz felterjesztettek. A vármegyei törvényhatósági bizottságnak a vendéglő és kávéházi szabályrendelet mó dositását megtagadó hatórozata, melyszerint továbbra is megengedtetik, bogy a kávéházakban 40 éven alul kávéslányok és kasszírnők alkalmaztassanak, vita Délkül tudomásul vétetett. A vármegyei vámos utak átvétele tárgyában hozott törvényhatósági határo zat javaslattételre a régi bizottságnak adatott ki A gyulai rém. kath. főgymnasium ügyében kiadott miniszteri rendeletre a város képviseletében a megejtendő tárgyalásra Dutkay Béla, Gróh Ferencz, Domby Lajos, Jantsovits Emil, Popovits Jusztin, Keller Imre, dr. Bodoky Zoltán, Kohn Dávid, K. Schriffert József, Léderer Lajos, Kukta Ferencz és Abafi János választattak be, a gymnasium ügyében kelt két miniszteri leirat pedig örvendetes tudomásul vétetett. A városi nyugdíjintézet tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozat tárgyalásánál, melyszerint a képviselőtestület határozata jóváhagyatott és felobbezők kérelme elutasittatott, izgatott, szenvedélyes vita keletkezett. Ugyanis a képviselőtestület néhány tagja követelte, hogy a tisztviselők a nyugdíjra vonatkozó kérelmüket vonják vissza s amennyiben erre hajlandók nem volnának, elnöklő polgármester oszlassa fel a „házat Daczára a legszenvedélyesebb kifakadásoknak, sem a tisztviselők a kérelmet visszavonni, sem a polgármester a házat feloszlatni hajlandó nem voltak és egy órai zajos vita után, a mely vitában állandóan csak 4—5 képviselő vett részt, kimondotta a épviselőtestület ezuttali többsége, hogy saját elsőfokú határozata ellen, miután azt a vármegye jóváhagyta, a belügyminiszterhez felebbezéssel él. A Petőfi utczai szabályozási vonalra vonatkozó Végh Gábor kérvénye elutasittatott és a régi szabályozási vonal betartása mondatott ki. Az aradi-ut, valamint az Enyves és ATwícsutczáknak betonjárdával való ellátá-a, tekintettel az idő előrehaladottságára, a jövő évre halasztatott. A nyomtatványok szállítását az ez ügyben hozott belügyminiszteri rendelettel szemben, a képviselőtestület többsége, árlejtés mellőzésével, 3 évre a Corvina-nyomda tulajdonosának adta át. A Pikó-zug eladására érdemleges határozathozatal idejéül deczember hó 2-ik napja tűzetett ki. A gyulai róm. katb. egyháznak egy uj tanterem fűtésére 3 öl tűzifa váltság utalványoztatott. Nádházi Gyula városi írnok részére egy évi szabadság engedélyeztetett, fizetésének félévre leendő folyósítása azonban megtagadtatott. Kalló János napidijas Írnoknak, fizetés emelése iránti kérelmével, mint illetékes fórumhoz, a polgármesterhez utasittatott. Ifj. Papp György nevén fennálló és behajthatlan laktanya hátralék törlése elrendeltetett. 1900. évi napszámos adó, városi adó közmunka hátralék behajthatatlanság czimén törlésbe hozatott. A községi köztemető vásárlása elvileg kimondatott és alkalmas helyének kijelölésére a tanács és a gazdasági szakosztály megbizatott. Az iparos tanoncz iskolai biz'ottság jelentése, pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek, közegészségi állapotokra vonatkozó jelentés és a vármegyei bizottságnak azon határozata, melylyel az elmegyógyintézet építésénél mutatkozó 4498 kor. 54 fillér megtakarított összeget egy köztemető létesítésére a városnak átengedi tudomásul vétetett.

A honvédség köréből. Kevés előléptetést közöl a hivatalos lap a novemberi előléptetések Ijjlytán a gyulai ezrednél. Mindössze két szimpatikus tisztünk lépett elő s két hadapród kapta meg az arany kardbojtot a gyulai ezredben. Az előléptetésnek a honvédségre való eme mostohasága abban leli magyarázatát, hogy a közös hadseregből évente sok tisztet helyeznek át a honvédséghez, mely ánomá- ia sokaknak kedvét szegi a katonai pályától. A novemberi jól megérdemelt előléptetések egyébként a következők : I. oszt. századosok lettek Rvff Ferencz és Tóth Béla századosok. Hadnagyok lettek Vozáb József és Sereghy László tiszthelyettesek. Ismerőseink közül előléptek Katona Elek III. oszt. számtiszt II. osztályú számtisztté, Búzás Elek huszárhadílagy főhadnagygyá, Kallivoda Ede huszár- főhadnagy századossá. Az előlépésekhez őszintén gratulálunk.

A gyulai nőegylet f. hó 10-én, jövő vasárnap délután 3 órakor fogja a téliruba kiosztást az ár- aházbatr foganatosítani, mely alkalommal 20 szegény gyermeket fog teljes téli ruházattal és lábbeivel ellátni; ezeken kívül 36—40 szegény és elaggott férfi és nő is ruhasegélyben fog részesittetni.

Eljegyzés. A gyulai leáuykoszoru egyik leg- bájosabb, szeretetreméltó, kedves tagját, Schröder Erzsikét, Schröder Kornél ügyvéd szép és müveit eányát, eljegyezte Hoffmann Béla várm. alszám- vevő, tart. huszárhadnagy, a gyulai aranyifjuság számottevő, rokonszenves és agilis, fiatal tagja. A szerelemkötötte frigyhez baráti szívből jövő igaz jókivánatainkat fűzzük.

Az újvárosi olvasókörben a képviselőválasztás csaknem igazgató-válságot okozott. Singer Mihály igazgató ugyanis, akinek a kör rekonstrukeziójában és felvirágoztatásában lapunkban több Ízben méltatott nagy érdemei vannak, leköszönt állásáról, amit azonban a kör választmánya, melynek vasárnap délelőtti ülése elé került a lemondás, nem fogadott el. Singer Mihály, hisszük, hogy bizalmi kérdéskép vetette latba lemondását és a választmány határozata után nem fog, amint hogy nincs is oka hozzá ragaszkodni és igy remélik, hogy nagy ambiczióval és sikerrel betöltött igazgatói tisztét a kör iránti erkölcsi kötelességből meg fogja tartani.

A Dobay-nyomda kegyelete. Mindszentek napján kegyeletes ünnepély színhelye volt a Szent- Kereszt temető. E temetőben nyugszik lapunk egykori szerkesztője és alapitója néhai Dobay János, Gyula város volt polgármestere, nyomdatulajdonos, a nyomdaezemélyzet egykori főnöke. Az ő sírjánál jelent meg ez alkalomból a Dobay-nyomda személyzete testületileg délután 3 órakor s gyönyörű koszorút helyeztek a sirra „Megemlékezésül — A nyomda- személyzet“ felirattal. A sirnál^iegjelent nyomdászuk