Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-13 / 41. szám

Melléklet a „Békés“ 1901.41-ik számához.

összegének felhasználása ügyében; Békés község határozatát a tejszövetkezetnek átengedett helyiség tárgyában; Szeghalom községnek az első jegyzői lak bérbeadására vonatkozó határozatát jóváhagyta a közgyűlés.

Békésosaba község határozatát az erzeébethelyi állami elemi iskola ozéljaira megvett ingatlanra vonatkozólag ; Szeghalom község határozatát^ a tagosítás ügyében ; Békésszentandrás község módosított szervezeti szabályrendeletét j Kondoros község hatá- rozatát rövid lejáratú váltókölosön felvétele tárgyában ; Szeghalom község határozatát Steiner Sándor napidija8 részére 6 korona havi jutalomnak ideig lenesen történt megszavazása tárgyában ; Kétegyháza község határozatát 2600 kr. kölcsön felvétele ügye- ben ; Doboz községnek az ártézi kút helyének kijelölése tárgyában hozott határozatát; Füzesgyarmat község határozatát néh. Czédli Lajosné szül. Tóth Erzsébet hagyatéki ügyében jóváhagyták.

Szeghalom köz^g szabályrendeletét a Simay- ovodára vonatkozólag pótlás végett visszaadták.

Füzesgyarmat község módosított szervezési szabályrendeletét jóváhagyták.

Szeghalom község határozatát 1200 kor. ideiglenes kölcsön átutalása ügyében, Orosháza község és Szokolay Pál között kötött adásvételi szerződést, Öcsöd község képviselőtestületének határozatát a békésszentandrás—kunszentmártoni ut egy részének áthelyezése ügyében, Szarvas községnek a cultur- alapot terhelő illeték kifizetésére vonatkozó határozatát jóváhagyták.

Füzesgyarmat községnek Polgár Ignáczczal kötött haszonbéri szerződését; Orosháza község és Tarapcsik Márton és neje, valamint Wallner József között kötött adásvételi szerződést; Doboz község határozatát óvoda telek vétele tárgyában; Békés község határozatát Konsitzky Jánossal kötött bér I letre vonatkozólag: Vésztő község határozatét a községi orvos és a községi szegődményesek javadalmának módosítása tárgyéban ; Köröstarcsa község rendőrségi szabályrendeletét; Szeghalom község határozatát a gyámpénztár vizsgálata alkalmával felmerült költségek kiutalása tárgyában jóváhagyták.

Varga Károly árvaszéki Írnok kérvényére egy évi szabadságidőt engedélyeztek és 8 heti javadalmát folyósitották.

Békés községnek a kosárfonóiskola ügyében hozott határozatát jóváhagyták.

Több számadás felülvizsgálata után tették a felvett jegyzőkönyveket és ezzel gyűlés véget ért.

Bartha Miklós heves küzdelem után 1001 sza vazattal, ellenfele Kovács Pál volt szabadelvüpárt. képviselő 896 szavazata ellenében Zenta városa képviselőiévé választatott. A választás eme ered ménve tagadhatatlanul legalább is keltett oly, h ugyan nem nagyobb örömöt a szabadelvű párt ke belében, mint Bartha hivei között. Mert - kon* találnunk kell - hogy néhány fanatikus Barth ffVÜlölködőt leszámítva, akik minden áron lu akar nák. ha ugyan ki tudnák üldözni Bartha Miklóst képviselőházból, az elfogulatlan többség őszinte örömet érzett felette, hogy az ország első pubhcis tája nem maradt mandátum nélkül.

Ami Bariba gyulai pártját illeti, annak a ham .rulata az, hogy az esetben, ha a Kossuth árnyalat hívei, vagyis ha azok, akik Hentallerre szavaztak nem csatlakoznak hozzájuk, az esetben a maguk részéről feladják a további küzdelmet és megelé gesznek az eddig elért eredménnyel. Az is hallatszik. hogy a volt Hentaller-pártiak egy része semleges marad, másik része pedig Bodokyra szavaz. Ha ez a hangulat a volt Hentaller pártiak közt maradandónak bizonyul, épen nincs kizárva, hogy 22-én Bodoky Zoltán küzdelem nélkül fog képviselőnek kikiáltatni.

Mi lesz? mi nem lesz? ez különbed' a jövő hét titka. A gyulai helyi mozgalomnál sokkal érdekesebb még most az a politikai fordulat, a mit a gyulai választás odafenn okozott.

Az országos 48-as és függetlenségi párt kebelében ugyanis elejétől fogva sokan nem helyeselték. hogy a Kossuth párt Bartha Miklós ellen, utóbbinak tényleges kerületében oly heves harczot provokált. Kossuthot eme küzdelembe csakis a Eentaller személye iránti kivételes érdeklődés és »ma meggyőződés sodorta belé, hogy Hentaller jiztosan meg lesz Gyulán választva. Ennek a tu- latában koczkáztatta meg személyes lejövetelét is gyulára, és rendkivül bántja, hogy félre lett végivé s hogy Hentaller még pótválasztásig sem udott jutni. A vezetése alatti párt is erősen kom- iromittáltnak ta'tja Kossuth presztízsét, hogy ennek ily nagy fokú beavatkozása, — melyhez fogható nem örtént sehol sem — ily gyászos eredményre ve- etett.

Ennek a deprimált hangulat következményéül ulajdonitják Bartha Miklós legnagyobb ellenfelé- ek, Eötvös Károlynak — a ki eddig legnagyobb kadálya volt a Kossuth- és Ugrou-párt egyesülőének, sőt a ki miatt a Kossuth és Bartha között ényleg folyt egyezkedési tárgyalások is meghiúsul- ak — az „Egyetértés“ csütörtöki számában, név láirásával közölt czikkét, a mely hogy mily nagy zenzácziót keltett, annak bizonyítéka, hogy az | isszes lapok átvették és kommentálják.

Eötvös Károly ugyanis a következőket Írja: „Van szavam a gyulai választókhoz is. Itt a Kossuth elnöklete alatti függetlenségi párt el- i bukott s most a kormánypárt és a Bartha elnöklete alatti függetlenségi és 48-as párt közt lesz a viadal. Ennek épen Bartha Miklós a jelöltje. ! Bartha Miklós sok keserű s nézetem szerint | igazságtalan hírlapi támadást is intézett ellenem, , de ő a nagy elvekben mégis függetlenségi politikus s minden választónak, a ki nemcsak szóval, í hanem szívvel és meggyőződéssel is a független- : ségi elveket vallja és és érzi, a pótválasztásnál szavazatát Bartha Miklósra kell adnia. Itt a párt í igaz tagjai közt a rokonszenvnek és ellenszenv- j nek el kell némulnia s ha valamikor a függetlenségi párti szavazó, ha jelöltje hiányzott, még az Apponyi-párti jelöltre is honfi kötelessége szerint adta a kormánypárt ellen szavazatát: 5 most sokkal inkább honfi kötelessége meg nem ingani, meg nem szédülni, hanem az elv és irány mellett megmaradni.“

Fokozza a politikai szenzácziót az „Egyetértés“ ígnapi számában Kossuth Ferencz czikke, melyben ármennyire meglepő, most már a maga részéről is 1 lartha Miklós mellett tör lándzsát. A fővárosi poli- I kai körökben nagy feltűnést keltő czikk a következő: j

A gyulai kerületben, minthogy pártunk nagy- ‘ rdemü jelöltje kisebbségben maradt, mint pártvezér i n is határozottan kérem azokat, kik velünk sza-^ aztak, hogy az Ugron-párt jelöltjére, Bartha Mik- | 5sra szavazzanak, mert az ő pártjának elvei köze- ^ Bbb állnak hozzánk, mint a kormánypárt elvei, sőt 1 azánk függetlenségének nagy elvében velünk egyet-1 rt | párttöredék is. Feledjék el tehát gyulai párt- 1 liveink azt a szenvedélyes személyes harczot, mely- ' yel ellenünk tört a Bartha-párt, nem akarván be- átni, hogy természetes jogunk, sőt kötelességünk olt saját pártunk jelöltjét támogatni és nem egy 1 a ás párt jelöltjét.

Mutassák meg párthiveink, hogy teljesen igaz z, hogy nem személyek ellen személyekért, de ■ Ivek ellen elvekért küzdünk; és igy, bár az a aszló, melyet Bartha Miklós lobogtat Gyulán, nem mi zászlónk, segítsék még is inkább e zászlót \ iadalra, mint a kormánypárt zászlóját.

Minthogy már Gyuláról Írok, röviden meg- sgyzem hogy azok, kik azt állították, hogy , Ientallor t. barátomat én léptettem fel Gyulán, a alósággal ellenkező állítást koczkáztattak. Hental- ert a fellépésre Bartha Miklósnak volt pártelnöke s volt pártjának számos tekintélyes tagja szólítotok fel; Hentaller barátom teljesen és kizárólago an saját elhatározása folytán lépett fel Gyulán; az n pártelnöki támogatásomat pedig, úgy ö mint yulai párthívei, ismételten i a leghatározottabban Likérték, a mint erre joguk is volt, s nekem e tá- aogatást megadni elodázhatlan elnöki kötelességem olt Nekem kötelességem páithiveinket támogatni, Itekintve a siker valószínűségétől is, mert a hol . párt küzdeni akar, ott csak nagyon kivételes esetien lehet helyes az, hogy a küzdelem pártelnökileg eszereltessék. Ennyi az igazság.

Kossuth Ferencz.

1618—1901. ikt. sz.

Hirdetmény.

a népfelkelés Jelentkezéséről.

Az 1893. évi XXXVII. t.-cz. alapján mind- tzon katonailag kiképzett népfölkelésre kötelezettek, tik a közös hadseregben, a hadtengerészetben, a íonvédségben, ezek pó.ttartalékában vagy a csendőrlégnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem

'képzettek, kik népfelkelési (rózsaszínű) ajánlati lappal el vannak látva, folyó évi október hó 18-ik és 19-ik napján és pedig:

Október 18-án az 1859-től 1863-ig Október í9-én az 1864-ik és valamennyi fiatalabb évfolyamú gyulai és Gyulán tartózkodó idegen népfelkelők a városháza udvarán megjelenni vagy írásban jelentkezni tartoznak.

Az írásbeli jelentkezéshez alólirottnál és Hoffmann Ferencz városi Il-od jegyzőnél ingyen »Jelentkező lap** kapható, melynek kitöltésére egyéb kezelésére nézve az azon nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítást.

A Jelentkezés reggeli 8 órakor veszi kezdetét. Az itt tartózkodó, de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt társországokban és királyságokban honos népfelkelők hasonló minőségben és módozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok.

Megjegyeztetik, hogy a jelentkezéshez vasúton utazó népfölkelésre kötelezettek, ha magukat a épfölkelési igazolványi könyvvel az állomási pénztárnál igazolják, a katonai díjszabásban megállapított menetdij-kedvezményben részesittetnek, illetve katona menetjegygyei utazhatnak.

Az ajánlati lappal ellátott népfelkelők ajanlati lapjaikat előmutatni kötelesek.

A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 4—10, ígész 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő szabadságvesztéssel büntettetik.

Gyulán, 1901. évi okt. hó 3-án.

Popovics Jusztin,

194 I—i főjegyző, katonaügyi előadó.

1348—1901. Gyulaváros rendőrkapitányától.

Hirdetmény.

Gyulaváros tanácsának, mint elsőfokú parhatóságnak 9607—901. számú megbízása olytán közhírré teszem, hogy Schmidt [gyula gyulai lakos a pejréti tanyáján eladási czélra szolgáló lőpor tartásra

lopor-raktárt

zándékolván létesíteni, az 1884. évi XVII. .-ez. 26. és következő szakaszaiban előirt árgyalást 1901. évi október hó 18-án d.

!. 9 Órakor a helyszínén megfogom tartani.

Miről a közönséget és az érdekelt birtok zomszédokat oly figyelmeztetéssel értesítem, logy a mennyiben a raktár létesítése ellen lármi oknál fogva kifogást akarnak emelni, zt a tárgyaláson személyesen élőszóval, vagy rásban adják elő, annál is inkább, mert a elepengedély — ha csak azt köztekintetek em gátolják — kérelmezőnek ki fog adatni. Gyula, 1901. október 9 én.

Dr. Varga Lajos,

K 1—1 rendőrkapitány.

Hírek.

Megyebizottsági tagok választása- A vármegye irvónyhaiósági közgyűlése, az év végével kilépő 1 igok helyére bizottsági tagok választására megye- 1 zerte november hó 11-ikét (hétfői napot) tűzte ki. 1 l megbízatásukat vesztő s időközben elhalt bi- 1 ottsági tagok névsorát már közöltük, ezúttal csak 1 választás vezetésére kiküldött elnökök és alelnö 1 ölt névsorát közöljük a következőkben: Gyulán . kér. (belváros, nagyoláhváros és tanyák) elnök:: .adics György, hely. elnök Fürdők István; II. ke-i ület (nagymagyarváros, kosárolda), kisváros, német- ! láhváros és németváros fele) elnök: Keller Imre, < elyettes elnök : Kukla Ferencz ; III. kerület (német- i áros másik fele és belváros) elnök: Hoffmann lihály, helyettes elnök; dr. Follmann János. Békés- sabán: I. kér. Fábry Károly, hely. dr. Margócsi liklós. II. kér. Haáu Béla, hely. dr. Pándy István. II. kér. dr. Seiler Vilmos, hely. dr. Urszinyi János. V. Urszinyi János, hely. Kerényi Soma. Békés :özségben: I. kér. dr. Hajnal István, hely. Bene- lihty Gyula. II. kér. Konkoly Jenő, hely. Lavatka ózsef. III. kér. Kratochwill Gyula, hely. dr. Török íábor. Orosháza községben : I. kér. Bulla Sándor, lely. dr. Nagy Elemér, II. kér. dr. László Elek, lely. Herczegh Géza. Szarvas községben :- I. kér. ;róf Bolza Géza, hely. dr. Mázor Elemér. II. kér. i. Salacz Ferencz, hely. Gólián Soma. III. kér. Ír. Szemző Gyula, hely. dr. Fischbein Soma. IY. ;er. dr. Haviár Gyula, hely. dr. Plavecz Béla. Jyoma községben : Garzó Gyula, hely. Németh jukács. Endrőd községben : Kalmár József, hely. lr. Jakus Benő. M'ezoberény községben : Horváth lános, hely. ifj. Kollár János. Köröstarcsa, Vésztő, loboz kerületekben : ifj. Szabó János, hely Aszalay Jyula. Szentandrás, Nagyszénás, Kondoros kerüle- ekben: Léderer Rudolf, hely. Darabos Sándor. ?üzesgyarmat községben : Korniss Gyula, hely. ^ap Lajos. Körösladány községben : Chilkó László, íely. Kovács Albert. Szeghalom községben I Szabó Nándor, hely. Sárréti János. Tótkomlós községben : Jajdács Pál. hely. Németh Kálmán. Kétegyháza tözségben: Bohra Miklós, hely. Szerb Miklós. Dcsöd községben : Oláh Antal, hely. Soós István, üsorvás, Puszta- és Szabadszenttornya, Gádoros, Pusztaföldvár, Békéssámson, Gyulavári, Újkígyós kerületekben: Reck József, hely. Gremsperger József. I vármegye alispánját felhatalmazta a közgyűlés, logy a netán leköszönő elnökök helyébe másokat nevezhessen ki.

Egyházmegyei közgyűlés. A békésbánáti ev. ref. sgyházmegye ez évi rendes közgyűlését október he 23-án tartja meg Hódmezővásárhelyen. A közgyűlésen Szabó János esperes és dr. Hajnal 1st ván legidősebb tanácsbíró elnököl.

hitelesi- a közVálasztási mozgalmak.

A képviselőválasztások lezajlottak ugyan, de „Választási mozgalmak“ alatt uj rovatot lehet és kell újra nyitnunk és pedig két választó-kerületre, nevezetesen: Gyomára s Gyulára nézve.

Gyomán.

Barabás Bélát a gyomai kerület országgyűlési képviselőjét Nagyváradon is megválasztották és mint előre látható volt, Barabás a párttekinteteknek engedve kinyilatkoztatta, hogy a nagyváradi mandátumot tartja meg. Ekként Gyomán uj választás lesz.

Ámbár a választás kitűzése csak akkor leend szükséges, ha az összeülő országgyűlésen a ház megalakulása után Barabás tényleg bejelenti elhatározását, már is megindultak a kombinácziók a jelöltekre nézve.

A függetlenségi párt részéről több jelölt neve forog szóban a kibukottak közül, igy Hentaller Lajos, Meskó László. Győry Elek és Polónyi Géza, ezek közül — egy hírlap szerint — Barabás Hen tallért fogja utódjául ajánlani. Beszélnek Szokoly Tamásnak, Barabás nagyváradi pártelnökének, va lamint dr. Nagy Sándor aradi fiatal ügyvédnek jelöléséről.

Vannak sokan a kerületben, a kik vármegye beli embert akarnak fölléptetni, igy Gyomán vannak hivei Fábry Károly békéscsabai ügyvéd jelölésének, mig a köröstarcsaiak Haviár Dánielt szeretnék megnyerni.

A függetlenségi párt ismét Debreczeni Endre] pártonkivüli agráriussal fog mérkőzni, a kinek késő felléptetése daczára erős pártja veit. Hivei előreláthatólag szaporodni fognak, mert programmjának főpontjai kell, hogy az alföldi nép előtt tetszetősek legyenek. A Debreczeni-párt mór egy proklamácziót is bocsátott ki, a melyben Barabást Ígéretének meg szegésével vádolja és különösen a fiskális-képviselők sokaságát nehézményeli.

Gyulán.

A választás eredményét, ludnillik, hogy Hen taller Lajos kiesett és hogy dr. Bodoky Zoltán ém Bartha Miklós között pótválasztás lesz, már lapunk múlt heti számában megírtuk.

Gyulavárosa központi választmánya folyó hó 7-én tartott ülésében, a melyen Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt résztvettek Jantsovits Emil, Popovits Jusztin, dr. Zöldy Géza, Schmidt József, Kukla Ferencz, ifj. Endrész András, Illés József, Hoffmann Ferencz és Menyhárt Gáspár, a pót választ as napjat október 22-ere, keddi napra tűzte ki. A szavazás rendjére nézve megállapította, hogy az első szavazatszedő küldöttségnél (melynek elnöke Jantsovits Emil, h. e. Schmidt József, jegyző Kóhn Dávid, h. jegyző Kocsis Szilárd) a belváros, újváros, nagyoláh város és tanyák, — a második szavazatszedő küldöttségnél (melynek elnöke : dr. Zöldy Géza, h. elnök dr. Frankó László, jegyző : Hoffmann Ferencz, h. jegyző Papp Gyula) a nagymagyar város, kosároldal, kisváros, német-oláh- város és József város fognak szavazni. Utóbbi küldöttség azonban most nem sátorban, hanem a belvárosi róm. kath. iskola földszinti helyiségében.

Ami a mozgalmakat illeti, a lezajlott hétről alig van regisztrálni való dolog.

Bodoky Zoltán pártja lelkesen kitart jelöltje mellett és szervezkedik; nagyobb akcziót azonban a hét folyamán nem fejtett ki.

A Bodoky s Bartha, sőt a volt Hentaller-párt is várakozó álláspontra helyezkedtek a zentai választásig, mely folyó hó 10-én történt. Igen sok függött annak a kimenetelétől a jövő akczióra nézve,

291 1—1

9618

Felekezeti gimnáziumi felügyelők. A kultusz- miniszter a bókeemegyei felekezeti gimnáziumok l'elügyeletévol és látogatásával a szarvasi gimnáziumra nézve Géresi Kálmánt, a békési és békéscsabai gimnáziumokra nézve Nátafalussy Kornélt bízta meg.

Október hatodika Gyulán, a nemzeti gyásznapot, a tizenhárom aradi vértanú kivégeztetésének emléknapját kegyelettel ünnepelték meg mindenütt és igy városunkban is. Több épületről gyászlobogó hirdette a szomorú évfordulót. Vasárnap d. e. 9 órakor az evaug. református templomban gyászistentisztelet volt, a melyen Dombi Lajos lelkész mondott emelkedett szellemű gyászbeszédet. Az istentiszteleten nagy közönség vett részt, ott voltak a helyi hatóságok képviselői is élükön dr. Lukács György főispánnal.

Megszűnt lap. A „Békésmegye“ cziraii gyulai lap, mely mint politikai hírlap a Kossuth-félo 48-as és függetlenségi pártnak önzetlenül odaadó szolgálatában állott, félévi pályafutását folyó hó 6-án befejezte.

Névmagyarosítás. Klein Sándor József törökszentmiklósi illetőségű szarvasi lakos vezetéknevét Kerekes-re változtatta.

Fütyül a szél ... A ragyogó, szép verőfónyes jszí napok után hűvösre fordult az idő, teljesen leső őszi jelleget váltott. Hulldogálnak a fák szá- :az levelei s a zörgő avart fütyölve kavargutja az >szi szél, mely melanobolikus bugással suhan kérészül a lombokon. A pszihikai impressiókon kivül estileg is erősen érezzük az ősz beálltát s a hűvös íszi szél megvaczogtatja fogainkat s ma-holnap igaza esz a költőnek, hogy „hol a boldogság mostanában, larátságos meleg szobában.“ 8 az ősz beállta finan- ziális szempontból is hervasztó hatású a zsebekre lézve, melyek a téli fa, ruha és más egyéb fontos éli czikkek beszerzése folytán erősen meglapulnak. A adászok örülnek csak az ősznek s ilyenkor övék határ a letarolt mezőkön s az ősz melancholikus söodjébe a vadászpuskák és hajtők lármája vegyit gy kis életet.

Uj Orvos. A gyulai közkórház rokonszenves Pju segédorvosa, Széli Imre, a múlt héten nyerte el z orvostudori oklevelet és avattatott doktorrá a udapesti egyetemen. Az uj orvost ez alkalomból Másában véglegesítette a vármegye főispánja.

A villamos világítási nyomorúságról akár ál- indó rovatot nyithatnánk lapunkban. Alig van oly ste, hogy egész utczasorok teljes sötétségben ne laradnának, s ha van is áram, az utczákon, ma- ánházakban gyakran, igen gyakran, olyan gyönge, ogy világítása eltörpül nemcsak a petroleum, haem a régi olajmécs világítása mellett is. Az iv- ámpák pedig, ha egyáltalán égnek, oly szánalmas ányt aduak, hogy valóságos gúny tárgyai vagyunk liattuk az idegenek előtt. A vil lány világítási tele- en nagyon nagy bajoknak kell lenni, mert az a ok baleset, a mi a világítás körül felmerül, a ki- ételesen lehetőiegeseket százszorosán is felüliül j a.

Utonáliás. Gerebenics Ferencz e hó 7-én este órakor a biczikli korcsmából hazajövet találko- ott Pomucz János és Oláh Péter csavargókkal, a ik ajánlkoztak neki, hogy hazakisérilc. Gerebenics elült a csavargóknak és elindult velük, kik fel- aszuálták a sötétséget és zsebéből kiemelték 2Ö oronával telt tárczáját. Gerebenics azonban észre- ette a lopást és lármát csapott, mire a köhidnál osztoló rendőr űzőbe vette a két jó madarat s az gyiket Pomuczot a városháza előtt el Í9 fogta. A 3ttes átadatott a bíróságnak.

Lang Károly végzett technikust, néhai Lang iároly, gróf Wenckheim Antal örökösei tiszttartóinak fiát, a magyar tudományos viszonyok kö- ött csaknem fehér holló számba eső ritka kitünte- és érte. A tanulmányait Budapesten és Zürichben égzett 25 éves fiatal embert, — aki különben a iszti vizsgát is sikerrel letette — a berlini poly- nchnikumra assistensnek nevezték ki. A német 3vinÍ8rnus és igazán tudományosan képzett német ju erők mellett, magyar embernek ily kitüntetése, nnek hivatottságát és rendkívüli képzettségét ille— Meg, minden további bizonyítást fölöslegessé tesz.

Petik Gergelyt meggyilkolták. Ösmeretes, jelleg- etes alakja volt városunknak Petik Gergely csiz- íadia-mester, néhai Petik Ambrus legfiatalabb fia. zorgalmas, igen takarékos ember, de telve olyan llenmondó ambicziókkal, amelyek nem folytak ki em foglalkozásából, sem képességeiből. így többek özött valóságos fanatikus hire volt a — zongorá- ak és órákon át képeB volt oly ablak alatt ácso- ogui, ahonnan zongora szó hallatszott ki. Ez a ongora passzió végre teljes meghasonlásra vezette; alhagyottmesterségóvel, zongorát vett és éjjel-nappal alimpált rajta, anélkül hogy egy nótát is kitudott olua rajta verni. Pár esztendővel ezelőtt eladta yulai házát, és elköltözött Szintyére, ahol házat, öldet vett és gazdálkodásra adta magát. 51 éves, lőtlen ember volt és egymaga lakott egy nagy épü- etben. Ez a körülmény volt tragikuma. Szintyéről igyanis két héttel ezelőtt búzát szállított be Aradra, nelyet 180 koronáért értékesített. Kocsisa egy 25 íves szintyei ember egy 18 éves suhanczczal szövetkezve haza jövet Aradról, a házában egymaga akó Petik Gergelyt a 180 koronáért meggyilkolták. | szomszédoknak csak nyolez nap múltával tűnt el, hogy Petiket nem látják, és amikor bementek lázába, szörnyű látvány tárult eléjük. A szerencséién ember bomlásnak induló holtteste ott feküdt a íémény alatt, nyakán zsineg, amely szegről lógott tlá, a gyilkosok ugyanis ezzel az ügyetlen fogással >lyan látszatot akartak kelteni, mintha Petik öngyilkos lett volna. A gyilkosság borzalmas ténye izonban nyilvánvaló volt s a nyomozás kiderítette i gyilkosokat is, akik gonosz tettüket már be is ismerték. Petik Gergely gyászos halála Gyulán kiterjedt nagy családot borit gyászba és az egész várost élénk részvéttel tölti el.

Jó fogást csinált a korösladányi rendőrség a héten. K. Szabó Imre ottani gazda panaszra ment a csendőrséghez, hogy fehér bárányát ellopta valaki. A csendőrség nyomozott és kiderítette, hogy a tolvaj nem más, mint Pocsaji Miklós korösladányi lakos. Erről a jeles úrról aztán sok ékes dolog kiderült, midón a ház népét s 13 éves szolgáját Harmati Józsefet vallatora fogták. Kiderült, hogy Pocsaji még a csillagot is lelopta volna az égről, ha kezei odáig értek volna, egyébként pedig lopott mindent, amihez hozzájutott. Ez volt a főfoglalkozása, Ellopta az iváufenéki társulat hajókikötő lánczait, a part-