Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

Békásmegyerül szólva, a hol Wenckheim Béla báró életének legszebb része lefolyt, legyen szabad egy beszédéből, melyet Békésmegye közgyűlési termében tar­tott, csak néhány szót idézni: „Mutassuk meg — így szólt — hogy bennünk, tisztviselőkben nem ellen­ségeit, hanem védőit és törvényes támaszát találandja mindenki, hogy a legszegényebb sorsú ember pa­nasza kihallgatást, vigasztaló orvoslást találaud.“ (Élénk tetszés és éljenzés) Arany szavak, a melyek méltók volnának, hogy minden középület fölé már­ványba vésessenek. De talán még méltóbb, ha azo­kat szivünkbe véssük. Elköltözött dicső hazánkfia! Miként ünnepel­jünk mi ma téged, hogy az hozzád méltó legyen, miként varázsoljuk a te szellemedet e napra közénk? Mi téged úgy akarunk ünnepelni és úgy szenteljük föl emlékBzobrodat, hogy elrebegjük, elénekeljük -a te imádságodat, a mely a mi imádságunk is, a ma gyár nép örökös imádságát. Hadd zengjen föl a koszorús lantos, Vorösmarthy Mihály Szózata . . . és hulljon le a lepel! (Hosszas, lelkes éljenzés.) Darányi miniszternek a lelkesedés és megindult- ság érzésével elmondott beszéde rendkivül mély hatással volt a közönségre. Még a Szózat éneklése közben is ki-kitört az éljenzés és csak akkor csilla­podott le, mikor előlépett Wenckheim-Hoyos Fülöp gróf és a család nevében hálás szavakkal köszönte meg Darányi miniszternek a szobor létesítését. Közben fölemelkedett a zászlótakaró és elő tűnt a nzobor. Wenckheim Béla báró halála után Kemény Gábor báró miniszter Jummerspach Frigyes magyar-óvári tanár tervei szerint a halom tetején mauzoleumszerü emlékművet állított, a melynek már­ványtábláján a következő fölirás van : Emlékül Báró Wenckheim Bélának a nemesnek és jónak. Mindenért áldozott, mindenért fáradt, mi hazájának dicsősé get, nemzetének jólétet Ígért. Neve, emléke fönnmarad, mig egy magyar szó hangzik, mig egy magyar szív dobog e hazán. Férfierőt és férfias edzést nemzeti kincsnek Tartott ő a nemes, jelszava éppen ezért: Lóra magyar 1 — volt. Áldja e jelszót lónevelésünk. S büszkén mondja e kő: Kisbér bajnoka volt I Ez elé az emlékmű elé - állították a szobrot, mely lóháton ábrázolja Wenckheim Béla bárót, rókavadász öltözetben, egyik kezében tartva kalapját. Az arcz a megszólalásig hű, ép olyan tökéletes a ló is, a melyhez a művész Gunnersbury-t vette mintául, de a szobor méretei kicsik s ez a kissze- rüség még inkább feltűnik a diadalkapuszerü em­lékmű előtt. Persze, hogy erői a művész nem tehet. A rendelkezésére álló pénzösszegből a tervezett relief költségei sem kerültek volna ki, az ő ideája volt a szobor és teljesen megérdemelte a dicsére­tet, amelylyel Széli Kálmán miniszterelnök és mi­nisztertársai, valamint a nagy közönség elhalmozta. A szobor talapzatára koszorút tett: a Magyar Lo- varegyesület, az Urlovasok Szövetkezete, a Lóte nyésztő kilenczes bizottság, a Wenckheim-család, Békésmegye törvényhatósága, Békésmegye gazda­sági egyesülete, Körösladány község, a Kisbéri mé­nesuradalom és a Földmivelési minisztérium. Az ünnep utolsó része teljesen Kisbér dicső­sége volt. Bemutatta a vendégeknek azt a kincset érő lóanyagot, amelyhez hasonlót a világ egyetlen ménese se mutathat föl. Az első padokban kettő kivételével csupa Angolországból importált nemes vérű drága anyakancza, a második paddokban a kis béri ménesben nevelt angol félvér-kanczák szopós­csikóval és anélkül, a harmadikban a ménesbirtok ardenni saját nevelésű és Belgiumból behozott bra- banti hidegvérű kanczái keltették föl a vendégeli érdeklődését. Majd az Erzsébet-iigeten át, amelyet boldo­gult királynénk érezszobra diszit, a vendégsereg újra a kastély udvarára vonult, amelyet időközben valóságos czirkuszszá alakítottak át. A vendégek részére zöld lombkorlát mögött széksorokat állítot­tak, jobbra és balra pedig ezernyi ember nézte a kisbéri törzsmének bemutatását, A versenypályák régi héroszai egymásután vonultak el a nézők előtt, Í ik-másik oly büszkén, délezegen, mintha moBi ulna a kék szalagért. Culloden után Gaga jött, mely rendkivül nőtt, de még ma is puha lónak lát­szik. Ganache egészen a régi és sokkal jobban tet­szett, mint az ujonan vett két angol apamén, His­tory és Cilcock, amelyek aligha érik meg vétel­árukat. Bonvivant jó fólvórtenyésztőnek Ígérkezik, Fenéken pedig már nagyon meglátszik a tizennyolez esztendő nyoma. Guerrier még ma sem heverte ki a lábbajt, mely a futásra képtelenné tette, és bár szép ló, de nyomába se jöhet Kozmának, mely ma is az a csodaszép arányú, aczéloB mén, mint régen volt. Nagy érdeklődés várta a Galifard után beve­zetett három külföldi mént, a tizenhat éves Ga- laort, a 86000 frtos Dunuret és a 200.000 forintos Bonavistát, amely gyöngye a ménesnek. Különben mind a háromnak a tenyésztésben elért sikerei sok­kal ismertebbek, semhogy tisztában ne volnánk vele, hogy Kisbér ma valósággal góczpontja köz­gazdaságunk egyik legfontosabb részének. Ezután a bábolnai törzs és három éves mé­neket vezették elő. A Hadbán, Gazián, Bhagya, Siglavi és különösen az O-Baján mének remek pél­dányai vonultak el szemeink előtt. Csodaszép, csak nem hófehér állatok, egyikük a párisi világkiállítá­son első dijat is nyert, azóta fölbokrétázva jár tár­sai között. Majd a fólvórmének kerültek sorra, a Craig Miliar-, Fenék-, Filou, Gunnersbury-, Kisbér- öcscée-, Kozma-, Montbar-ivadékok megannyi re­meke a lónak, úgy hogy érthető volt a derültség amelylyel a Brabantból importált Dr. Leyden nevű lómonstrumot fogadták. Valóságos kolosszus, óriás fejjel, oszlopszerü lábakkal, amelyek csak járásra, do már ügetésre nem valók. Mig az öreg lassan cammogott ki az udvarból, letelt a kiszabott idő is és véget ért Kisbér ünnepe. A vasúthoz vivő föllobogózott utat ismét el­lepte a sokaság, a mindenütt jelen volt tűzoltók hangos kürtszóval ismét sorba állottak, a dalosok újra elénekeltek néhány dalt, aztán a különvonat hangos éljenzés között robogott ki a pályaudvarból, Kisbér közönségének azt a megnyugvást hagyván hátra, hogy régi pátrónusuknak örökét jó kezek védik, gondozzák. Gyulai élet. Bárhogy felteszi is az ember, hogy a kép­viselőválasztásokat teljes objektivitással fogja végignézni és a parton marad szemlélőnek, ahol nem érik az embert a hullámok, utoljára mégis csak bslemelegszik valahogy. Elkapja a hullám a partról, viszi magával a tömeg, az ordítozó, éljenző, lelkesedő sokaság s utoljára is ott ta­lálja magát a „csöndes szemlélő“ a liáromszin'i lobogó alatt, a hol elöl a „Kossut-nótát“ ének­lik, hátul a „roíyogó banda“ szól s utoljára is úgy belemelegszik az ember a politikába, hogy rekedtté kiabálja a torkát és képes bicskát rántani a jelöltje mellett. Ez a sors ért engemet is, a ki olyan na­gyon rugkapálóztam a képviselőválasztási moz 'álmák ellen s egyáltalán nem akartam tudo­mást venni a „komédiáról“. Ma a választás napján én is csordultig vagyok politikával, hazafiasán dagad a keblem és úgy beszélek derék polgártársaimmal az önálló vámterületrö a német vámtarifáról, a progresszív adóról és haza függetlenségéről, mintha csak arról volna szó, hogy mit is főzzünk holnap ebédre ? Hiába, ez már vele jön a politikával. Mikor az ember legszebb polgári jogait gyakorolja, elfeledkezik a saját bajairól s a közszellem ma­gával ragadja az embert s nem azzal törődik, hogy holnapután lejár egy váltója, hanem azzal, hogy Magyarországot minden áron boldo­gítani kell. És csodálatos, hogy Magyarország még sem boldogul. Nincs jelölt, nincs választó nincs nem választó, a kinek ezen a napon ne a haza sorsa iránti aggodalom töltené be a lelkét I mindenki meg van győződve róla, hogy meg van mentve a haza, ha az ő jelöltje győz, el van veszve a haza, ha bukik. És e mellett a nagy jóakarat mellett még se.n boldog a magyar Én azt hiszem, ennek az oka az ősi magyar virtus. Többet beszélünk, mint a mennyit te­szünk. Nyelvvel mindent, szívvel keveset. S ha már áldozatot kell hoznunk a hazáért, hát gyekszünk olyat hozni, a mivel mi magunk nem veszítünk semmit s aligha lennénk képesek olyan áldozatot hozni a hazának, mint dicső elődeink, a kik képesek voltak a hazáért a bitófa alá állani s keresztfává ava' ni ezt a becstelen alkotmányt ezelőtt 52 esztendővel. Szerencsére a haza nem is kíván tőlünk ma ilyen áldozatot, de azt hiszem, hiába i: kívánna . . . Ma még dudaszó mellett könyebb politi zálni. No de ne bántsuk a népnek ezt a jó mu­latságát, hiszen mondom én magam is úgy va­gyok vele, hogy önkéntelenül is belemegyeit a választási mozgalomba s engem is fellelkesit a „rotyogó banda“ nótázása. Hadd szóljon hát az a banda, hadd leng­jen a lobogó, hadd verjük továbbra is a mel­lünket és ordítsuk tele torokkal a jelöltünk nevét, ha egyéb haszna nem is lesz belőle a hazának, legalább nekünk lesz annyi hasznunk, hogy egyelőre netn feledkezünk el róla, hogy magyarok vagyunk s egyelőre ebben a kozmo polita világban ez is nagy vívmány 1 Éljen hát I Uj idők. Herczeg Ferencz szépirodalmi képes- hetilapja az Uj Idők október évnegyedi első szá­mával is bizonyltja, hogy méltó a magyar olvasó közönség szeretetére, melyet finom ízlésével, igazán magyar lelkületűvel és minden tekintetben kiváló tartalmával kivívott magának. Az októberi évne­gyed első számában két uj regény kezdődik : Malo- nyay Dezsőtől az eredeti, Ohnet Györgytől a fordí­tott. Az utóbbiuak közlését Párisban is osak a jövő hó közepén kezdi meg egy előkelő lap. Illnsztrá cziók dolgában is páratlanul áll az Uj Idők. Ebben az egy számban Patakytól, Garai Ákostól és C-ók Istvántól közöl eredeti kompozicziót, Gergely Imrétől színes reprodukezióban egy kedves zsánert, továbbá egy sereg szebbnél-szebb érdekes aktuális képet. Novellát írtak ebbe a számba Bródy Sándor és Tömörkény István, verset Endrődy Sándor és Ferkas Imre. Aztán csattanónak is beillik a mit Horkayné az Uj Idők-nek ez a specziális alakja elcseveg a hétnek egyik legszenzácziósabb esemé­nyéről. Az Uj Idők kiadóhivtala Andrássy-ut 10 alatt van és megrendelhető évnegyedre 4 koronáért Mutatváuyszámot ingyen küld a kiadóhivatal. ©©©©©© kezelésben jártas, havi 6( korona kezdő fizetéssel közjegyzői irodában azonj nal alkalmaztatik. — CzinJ a kiadóhivatalban. ©©©@©©@1 289 1—1 2157/1901. ein. szám. r Arlejtési hirdetmény. Á nagyméltóságu m. kir. Igazságügy-] miniateriumnak 1901. évi szeptember he 14-én 28576. I. M. V. sz. alatt kiadott ren-j delete alapján a Szarvason emelendő Törvényszéki csarnok. egyi indu I r o d a I o Előléptetés. Az igazságügyminiszter Timáry Majos békéscsabi járásbirósági telekkönyvvezetőt előléptette a X. fizetési osztály második és Mécs- Balog Sándor ugyanott alkalmazott írnokot a XI. fizetési osztály második fokozatába. Ügyészi megbízott. Az igazság igyminiszter dr. Hauser Ödön orosházi ügyvédjelöltet az orosházi kir. járásbirósághoz ügyészségi megbízottul ne­vezte ki. A vig karácsony szomorú vége. Füzesgyarma­ton 1900. deczember 26-án Szabó István, Kocsis Gergely, Bökfi István és Nyilas János napszámos egyének Szabó Istvánnál kezdték a boldog ünnep kívánást, a hol alaposan bepálinkáztak s délután a Gottfried Fülöp korcsmájába tértek be, hol ga- rázdálkoztak, a tekeasztalt csapdosták és a rendőrt hurczolták ki onnan, a helyett, bogy ők távoztak volna. Szeptember 30-án voltak a szálas 90—31 éves paraszt emberek a főtárgyaláson, V. Szakmáry elnök kérdésére, hogy tudják e mivel vannak vá­dolva, mindenik igenlőleg felelt, de már arra a kérdésre, hogy beismerik-e bűnösségüket, mindenik azt felelte „be voltam csodálkozva főbíró ur, nem tudok semmiről semmit.“ Hiába figyelmeztette az elnök, hogy a kir. törvényszék előtt vannak, ál­landóan főbírónak czimezték és „csodálkozva“ ki­fejezést használták a részegség helyett; sőt Szabó István arra a kérdésre, hogy minő vallásu azt fe­lelte, igaz keresztény, Nyilas Gergely pedig, hogy földi vallásu. És nagyon csodálkoztak akkor, midőn a kir. tszék becsodálkozásuk ellenére, Tóth Ferencz közvádló indítványára egy-egy napi fogházra ítélte őket. Az ítélet jogerős. Oh azok az anyósok. Még mindig vannak olyan anyósok, kik vejeiket nem szeretik és horri- bile dictu itt Gyulán Rácz János zenész és neje nem nagyon szerette vejét, az első bauda czimbal- mosát, Bokró Bade Jánost, mert ez elhagyta az ő drága leányát és más dámával sétált a czigánysori promenádon 1900. decz. 7-én, min felboszankodva az anyós, veje lakására ment, jaj de vesztére, mert Dundinét a gigerli pálczájával a veje alaposan helybenhagyta és erre kitört a nagyidai háború gyulai kiadásban, a két czigány família neki ment egymásnak, röppentyűk helyett a fazék és cserép- darabok vittek véghez rémitő — de nem öldöklést, hanem — zajt, fűszerezve a czigány dámáknak valószinüleg nem suttogó hangon előadott veszeke­désével, mígnem végre az anyós betekig feküdt és panaszt emelt drága veje ellen. A békekötés szept. 30-án történt meg a főtárgyaláson, mikor is a vő időközben visszavette a nejét és a czigány hábornnak a vége az lett, hogy a czigányok kibé­külve mentek haza, mert a czimbalmos tagadásával szemben nem vallottak ellene a rokonak. kir. járásbirósági épület és fogház felépítéséhez Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Magyar Lányok- Ennek a fiatal leányok szá­mára kitünően szerkesztett képes hetilapnak októ­beri száma a szokásos gazdag, változatos tartalom mai jelent meg. Mindent megtalálnak benne a fiatal eányok, a mi őket érdekli, mulattatja, szórakoz­tatja, s a miből tannlságot, erkölcsi hasznot merít­hetnek. Yan benne két ifjúsági regény, az egyik történelmi, Az idegen czimmel, Juhász Bélától, a másik: Ilonka férjhez megy, a leány élet derűs, vidám epizódjaiból szőve a szerkesztőtől, Tutsek Annától. Verset Farkas Imre irt, elbeszélést Tábori Róbert. Lengyelt Laura kedves, okos czikket irt a leányok jóságáról és türelméről, azonkívül Katóka a konyhában, a magyar leányoknak ez a kedvelt alakja a háztartás ós konyhaművészet titkaiba avatja be az ő kis olvasóit. A kézimunkákról kertészetről, divatos virágokról, őszi életmódról stb. szóló kisebb nagyobb czikkek ós képok teszik még érdekessé és '’áltozatossá a lapot, melyeit azonkívül még számos szebbnél-szebb kép és eredeti rajz is diszit A Magyar Lányok az egyetlen hetilap, a melyet ma már minden szülő járat leányának, a ki szivén vi­seli, hogy neki való olvasmány kerüljön gyerme kezébe A Magyar Lányok előfizetési ára negyed­évre 3 korona, félévre 6 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal : Singer és Wolfner Andrássy-ut 10. Az Én Uj8ágom, a magyar gyermekvilág leg kedveltebb és legelterjedtebb lapjának e heti száma is igen érdekes tartalommal jelent meg Lampért Géza a „Hírom pápai diák“ érdekfeszitő történeté­vel, Sebők Zsigmond pedig Maozkó ur utazásává mulattatja, szórakoztatja, kaczagtatja vidám módon kis olvasóit. Számos elbeszélés, mese van még azonkívül a lapban, legjobb Íróinktól, Fosa bácsi pedig szebbnél-szebb versekből egész gyöngyfüzért nyújt. A gyermekvilág gyönyörűsége, Az Én Ujsá gom, .mely immár tizenkettedik évfolyamát is dicső séggel elérte. Az Én Újságom a legolcsóbb gyér meklap Magyarországon, de egyszersmind a legna­gyobb és legtartalmasabb is. Előfizetési ára negyed­évre két korona. Mutatványszámot ingyen küld 1 kiadóhivatal: Singer és Wolfner, Budapest, Andrássv ut 10. Heti piacz. Gyula, október hó 4. A budapesti árutőzsdén valamivel szilárdabb irányzat mellett a búza 5—10 fillérrel emelkedett Eladatott 50 kgrammonként koronákban : búza . . takarna, árpa kukoricza . . kukoricza (esős) zab (uj) . . . (uj) 6 90—7-20-ig 5 30—5‘40-ig 4 80—490 ig 2-20—230-ig 5-70-5-80-ig. HIRDETÉSEK Görbédén (Biharmegye, Tenke mellett) fekvő mintegy 500 kis hold kiterjedésű földbirtok melynek fele tagbirtok belső majorral s teljesen uj gazdasági épületekkel, másik fele kisebb darabokból áll Folyó évi október 94-én, délelőtt 9 órakor a tenkei kir. járásbíróság árverelő helyi­ségében, végrehajtási árverés utján fog eladatni. Személyes megkeresésekre fölvi- lágositást ad Dr. Imrik Gusztáv ügyvéd Nagy-Várad, főuteza 23. szám. 287 1—2 szükséges munkák elkészítésére nézve, nyíl vános árlejtés hirdettetik. Az építési munkák összesen 117.91 kor. 31 fillérrel irányoztattak elő. Ezer munkák együttesen egy vállalkozónak, illetv egyetemlegesen kötelezett társvállalkozóknál fognak kiadatni. Az elkészítendő munkákra vonatkoz általános és különleges építési feltételek, tervrajzok és a részletes költségvetés, vala mint az árlejtési feltételek a gyulai kir törvényszék elnökének hivatali helyi ségében, a hivatalos órák alatt megtekint­hetők és ugyanott az építési munkákrj ajánlkozni szándékozók a költségvetés telje másolatát (a meddig a készlet tart) 6 koro náért megszerezhetik. Ajánlatok csak írásban és pecsétté ellátott borítékokban fogadtatnak el, követ kező külső felirattal »A szarvasi kir. járás bírósági épület és fogház épitésóre vonatkozc ajánlat.« Az ajánlatban kiteendő, hogy ajánlatot tevő a terveket látta, a költségve tést és az árlejtési feltételeket pedig ösmeri A verseny tárgyalás a gyulai kir. tör vényszék elnökének hivatalos helyiségébei (törvényszéki épület földszint 14 sz. a.) foly< évi november hó 18-án délelőtt 9 órakoi fog megtartatni, a mely napig és óráig a ajánlatok 1 koronás bélyeggel ellátva, anná bizonyosában beadandók, mivel a kósőbl beérkező ajánlatok vissza fognak utasittatni Az ajánlatot benyújtani szándékozói kötelesek az egész költségvetés összegénél megfelelő 5°/0-os bánatpénzt, mely 5895 kor 62 fillért tesz ki, vagy a budapesti m. kir, állampénztárnál, vagy a gyulai kir. adóhiva tálnál előzetesen vagy készpénzben, vág | ovadékképes értékpapírokban letétbe belyezn s az ezt igazoló nyugtát ajánlatukhoz mellé kelni. — Bánatpénz letétét igazoló elismer­vény nélküli ajánlatok elfogadtattni, illetvi figyelembe vétetni nem fognak. Az építési munkák az 1902. év tavaszál a kedvező időjárás beáltával lesznek megkez- dendók és oly erővel folytatandók, hogy aj épületek 1902. évi augusztus hó 31-ig tett alá hozhatók, 1903. évi julius hó 31-ij pedig teljesen készen Kelt Gyulán, 1901, 286 1—j átadhatók legyenek évi szeptember 29-én Nórák, kir. törvényszéki elnök. Hagy magas jutalék kínálkozik mindenkinek, aki egy elsőrangú budapesti rész­vénytársaság képviseletét a tör­vény értelmében megengedett sorsjegyek részletfizetésre való eladására elválalja Levelek: Nagyjövedelem czimre, Eckstein Bernát hirdetési iroda Buda­pest, V-, Fiirdő-utcza 4. sz. I 282 2—6 lehetővé teszi, hogy a szobák a mázolás alatt is használtassanak, mivel a kellemetlen szag és a lassú, ragadós száradás, mely az olajfes­téknek és az olajlakknak sajátja, elkerültetik E mellett a használata olyan egyszerű, hogy kiki maga végezheti a mázolást. A palló ned­ves tárgygyal feltörülhető anélkül, hogy elvesz­tené fényét. Gyula: Féhn István« Békés: Végh József. Csaba: Frnda Miklós Orosháza : Wigner Géza. Hlező-Tiir: 107 19—24 Bordacs Máté.

Next

/
Thumbnails
Contents