Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

Melléklet a „Békés" 1901.35-ik számához.

Hírek.

A közigazgatási bizottság szeptember havi rendes ülését folyó hó 9 ikén fogja tartani.

Főispáni beiktatás. Hódmezővásárhely városa nagyban készül Lukács György főispán beiktatási ünnepélyére. Az érkező főispán, valamint a vendégek fogadtatása s elszállásolása körüli teendőkkel dr. Hadady Endre főkapitány, Szikszay Dénes, Faragó Sándor s Bereczki Pál tanácsnokok bízattak meg. | főispán elé Csabáig utazó küldöttség tagjai Szikszay Dénes, Bereczki Pál, Vékony József, Dras- kóezy Lajos, Kovács József és N. Varga István törvéuyhatósági tagok, a kik a főispánt a csabai állomásnál üdvözlik. Az installáczióra meghívottak közül Lukács László pénzügyminiszter kimentette magát elmaradásáért. Ellenben részvétüket jelentették be : Lippich Gusztáv szolnokmegyei főispán, Lukács Sándor pénzügyi tanácsos, dr. Lázár György szegedi képviselő. Meleghangú levelet irt a városnak Barabás Béla gyomai képviselő, kijelentve, hogy szívesen megy, mivel megjelenésével tanúságot akar tenni, hogy Vásárhely kiváló derék főispánt kapott, a ki akaT is, tud is dolgozni a város érdekéért és a ki mintaképe lesz a tiszta s becsületes munkának. Bókésvármegyéből és különösen a vármegye székhelyéről Gyuláról számosán mennek el a beiktatási ünnepélyre. A vármegyei küldöttség tagjai: dr. Fábry Sándor, dr. Zöldy János, Deimel Lajos, Lukács Endre, Sztraka György, Schmidt Iván, Szabó Emil, Hajnal Béla, Wolfinger Miksa, Dombi Lajos, ifj. Szabó János, Weisz Mór, Czinczár Adolf, Lóderer Rudolf, Korosy László, Heks Miksa, Dö- mény Lajos, gr. Bolza Géza, Beliczey Géza, Seiler Gyula, Noránt István, Geist Gyula, Rezey Szilviusz, dr. Frankó László, Kolozsi Endre, Diósy Béla, Bakucz Tivadar, Haraszti Sándor, Rosenthal Ignácz, Zlinszky István, Petneházy Ferencz, dr. Szalay József, Kóhn Dávid, Tobak István, Morvay Mihály, Vsngyel Szilárd cs Jankó György. Gyulaváros küldöttségének tagjai: Dutkay Béla, Popovics Jusztin, Schröder István, Wolf Zsigmond, Bulboca János, Szabolcs Dénes, Nagy Jenő, Fürdők István, Demkó György, ifj. Gőg Mihály, ifj. Miskucza György, Schmidt Gyula, Anuló Pál, Iván József és Márkus Mihály.

A honvédelmi miniszter a honvéd hadapródi iskolákban szervezett békósmegyei két alapítványi helyre a törvényhatósági közgyűlés által első sorban kijelölt Schröder István gyulai s Henselmann Kamill békési ifjakat elfogadta.

A bókéemegyei fehér-kereszt egyesület folyó hó 3-án, hétfőn délután 4 órakor a városház termében az „Ella“ menhely államosítása ügyeben közgyűlést tart, amelyre újólag is felhívjuk a tagok érdeklődését.

A vármegye igazoló választmánya hétfőn délután öt órakor ülést tartott Keller Imre elnöklete alatt, melyen jelen voltak tíodoky Mihály, dr. Zöldy Géza, dr. Daimel Sándor, Jantsovits Emil, Berényi Ármin dr. Az ülés összehívását Kraft Viktor kérvénye tette szükségessé, ki kétszeres adóbeszámítás alapján kérte a legtöbb adófizetők nóviorába való felvételét. A tárgy fölött nagyobb vita merült fel, mert Daimel előadó és Zöldy Géza azt vitatták hogy a felvétel iráhti kérelmek benyújtására kitűzött határidő elmúlt. A többség azonban Kraft fölvétele mellett szavazott azon indokolással, hogy a törvény szerint az igazoló választmány ülésének tartama alatt jelentkezők a névsorba fölveendők s igy Kraft Viktor csorvási lakost a legtöbb adót fizetők közé felvették.

Almásy Dénes gróf gyulavárii uradalma aratási ünnepélyéről Békés Gyula gyulai fényképész fölvétele alapján három sikerült képet hoz az „Ország Világ* utolsó száma. Az első kép az aratók dísz- felvonulását, a másik kettő pedig az aratók meg- vendégelését ábrázolja.

Gyulaváros jövő évi költségelőirányzatát a gazdasági szakosztály pénteken tárgyalta. A költségvetés a napokban kerül ki sajtó alul és a képviselő testület még e hó folyamán fog fölötte tanácskozni. A költségelőirányzatot lapunk jövő számában fogjuk közölni.

Gyulai kiállítók a makói kiállításon. A makói kiállításról fényes elismerést hoztak haza a gyulai iparosok, dicsőséget szerezvén ez által a városnak is. A vasárnap délután tartott eredmény kihirdetés alkalmából a gyulaiak közül nagy díszoklevelet és érmet nyertek t Reisner Emánuel, Öal József, Békés Gyula, gyulai kötött, szövött és iparáru-gyár, Weisz Mór. Kiállítási nagy érmet és oklevelet nyertek.* Balaskó Béla, Botos Gyula, Braun és Czinczár, Grünfeld Jakab, Jeszenszky Ödön, Gyepes Gergely, Grünfeld Mór, Jeszenszky Béla, Jontz Ferencz, Kiss Mihály, Remele József, Szatrán Sándor. Elismerő oklevelet kapott: Jeszenszky Nándor. Az elismerés szolgáljon ösztönzésül a kitüntetett iparosoknak.

A nagyvárad—szegedi vasúti összeköttetés javítására, — a melynek érdekében vármegyénk annyi lépést tőn, eddigaló — sajnos — siker nélkül, hogy milyen szükség van és mennyire óhajtják Szegeden is, bizonyítja egy szegedi lapnak a nagyvárad—szegedi összeköttetésről szóló czikke, a melyből a következőket közöljük : Már az is kellemetlen csalódást okozott, hogy Szeged és Nagyvárad között a gyorsvonatot, úgy a mint azt több törvényhatóság kérte, nem létesítették. Ezen a vonalon egyáltalában o menetrend sem olyan, hogy Szeged érdekeinek kedvezne. Ez a menetrend le- tereh az Erdélyből a fővárosba gravitáló személy- orgalmat Szegedről, a minek a város csak kárát érzi. Ezen tehát változtatni kellene. Ha már az annyira óhajtott és szükségesnek tartott gyorsvo natu közlekedést ezen vonatra kiterjeszteni nem akarták, legalább az utazó közönség kényelmének jobban megfelelő menetrendet készíttessen a vasút igazgatóság. Foglalkozzunk csak egyenkint az induló vonatokkal: Nagyvárad és Szeged között napjában 3 vonat közlekedik. Ezek közül az egyik esie 7 órakor indul Nagyváradról és Csabán az éjjeli órákban 5-6 órát vesztegelve reggel 8 óra tájt ér Szegedre. Ezen vonatot csakis a Csabáig utazók használhatják, mert a kik tovább akarnak utazni, kénytelenek volnának éjjel 11 órától reggel ráig állomásozni. A másik vonat délelőtt fél 11 órakor indul és Csabán 1 és fél órát várakozva, tel 5 órakor érkezik Szegedre. A közlekedés Szegedről visszafelé sem kellemesebb, sőt még kényei- metlenebb, a mennyiben az egyik vonat fél 4 órakor hajnalban indul, a másik este 6 órakor, melynek utasai Csabán szintén 5—6 órát kénytelenek várakozni és végül a harmadik vonat délelőtt fél 11 órakor indul és Csabán két órát várakozva, este fel 6 órakor érkezik Nagyváradra, tehát ezen ut is a napnak úgyszólván majdnem teljes részét veszi igénybe, holott a Nagyvárad és Szeged közötti utat rendes menetsebességgel 3 és fél óra alatt, gyorsvonattal pedig 2 óra alatt meglehetne tenni. A vonatokhoz megfelelő csatlakozások sincsenek. Hiszek' hogy ezen állapotokon rövidesen változtatni fognak és az illetékes körök az utazó közönség jogos es indokolt nehézségeit figyelemre fogják méltatni.

Szabadságról. Csák György kir. pénzügy igazgató, — dr. Fábry Sándor alispán és dr. Kun Pál a Fehér-Kereszt egyesület igazgató orvosa szabadságidejükről hazaérkezvén, hivataluk vezetését újból átvették. J

Kápláni áthelyezések. Dr. Schlauch Lőrincz bíboros püspök Rácz Pált Csabáról Belényesre, ennek a helyére Csabára Hazay Gyulát rendelte, Endrődre pedig Ruszka Antalt disponálta káplánnak!

Az Őszi vásár, országos vásáraink legjelentősebbike, ebbeli jellegét megtartotta az országos vásárok hanyatlása daczára is. Az idén a rendkívül nyomott közgazdasági helyzet következtében azonban félni lehet, hogy az őszi vásár sem lesz jobb tavaszi s nyári vásár elődeinél, a mi pedig nagy csapás lesz úgy az iparos, mint a kereskedő ősz- tályra, mely rendkívül sokat szenved az üzlet pangás miatt. A város most ninea zárUtülott, lóhát a sertés felhajtás meg van engedve, a mi különbet a vidéken fenálló zárlatok és sertésvósz okozta általános cbaosz miatt meglehetősen akadémikus ér- tékü dolog. A vásári napok következők : szeptember 4-én szerdán sertés, — csütörtökön juh,

__pénte

ken szarvasmarha s gazdasági iparczikkek — szombaton ló s vasárnap belső vásár.

Katona-ujonCZ bál. Bus a magyarnak élete, a mikor a „Widraungs-schein* t a kalapjához tűzi. Mert igen szép dolog az, mikor a sorozó bizottság kiállítja a legényről, hogy ember a talpán és beválik császár katonájának, de hej’ a besorozás után keservesen esik, mikor október hó elsején be kell rukkolni. Itt kell hagyni a kedves otthont, az ismerősöket, esetleg még azt is, a ki valamivel több már mint ismerős s a ki busán töröli könnyes szemét a távozó után. S ősi természete lévén a magyarnak. hogy sírva vigad, igy október táján mindig rendeznek a busuló ujonczok egy bucsubálat, a hol utoljára kitánczolják, kimulatják magukat. Az idén is lesz. Még pedig az eddigieknél hatalmasabb arányú szép mulatság, melyre már is kibocsátották a meghívókat, noha csak szeptember 22-én Kész. Az érdekes bucsubálról a követkéz# meghívót vettük : Meghívó. A gyulai katona-újonc? ifjúság 1901. szeptember hó 22-én, vasárnap este a Göndöcs-népkerti pavilion dísztermében, Rácz Tóni zenekara közreműködésével zártkörű tánczmulatsá- got rendez. Belépő-jegy személyenkint 1 korona, családjegy 3 korona. Kezdete pontban 8 órakor.

Szüreti ünnepély. A gyulai iparos ifjúsági egylet, nagy népszerűségre szert tett szüreti ünnepélyét az idén is megfogja tartani s pedig a választmány határozata folytán ezúttal a Komló helyiségében. A vonatkozó meghívó a hét elején küldetik szét és következőleg szól: Meghívó. A gyulai iparos ifjúság önképző egylete 1901. szeptember 15-ón, vasárnap délután 6 órakor a „Komló* vendéglő kertjében szüreti ünnepélyt és ezt bezárólag a Komló termében zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre t. czimed és b. osaládját tisztelettel meghívja a választmány. Bolépti dijak a szüreti ünnepély és tánczvigalomra együttesen személyjegy 2 korona, családjegy 4 korona. Felülfizetések — a melyek a tiBztajövedelemmel együtt az egylet könyv tára javára fordittatnak — köszönettel fogadtatván a „Békés -ben nyugtaztatnak. Jegyek eme—másra át nem ruházható — meghívó felmutatása mellett előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében és a mulatság napján a Komlóban. A szüreti ünnepély sorrendje: 1. A község bírósága által adatik tudtára mindenkinek, a kiket illet, hogy úgy a szőlőskertben, valamint a gyümölcsösben szabad a lopás; de minek utána a pásztorlányoknak és pásztoroknak kötelességökké tevődött, hogy a tol.vajt sajátkezüleg elcsípni ne átallanák, tehát a mely

személyt a lopáson rajta csípnek, azt elcsípik és megbírságol tatásnak a czéljából a helyszínén levő községi bíróság elé viendeni fogják. 2. A lopás kezdete dobszóval lészen mindenkinek tudtára adva ; annak okáért hogy addig mindenki csendesen viselje magát,, mert a ki ekkor lopni nem átallana, kétszeresen büntetődik meg. A szabad lopás kezdete pedig dobszóval lesz kihirdetve. 3. A ki a lopás bűntettéért legtöbbször birságoltatódik, valamint azon pásztor is, a ki a legtöbb tolvajt meg- f°Sja, értékes tárgygyal ajándékoztatódik meg a községi nemes tanács által. 4. A szüreti mulatság az ez alkalomra betanított körmagyar tánczczal fog befejeztetni. 5. A ki éjfél után 4 órakor a maga csendes családi tűzhelyére haza kívánkozik menni, hogy az egészségében meg neháborittassék, a helyi lóvonat rendelkezésére bocsáttatódik. A községi olőljáróság.

Ujonczok bevonulása. A közös hadsereg későn hivja be az idén a regrutákat. A közös hadügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértőleg kibocsátott rendelete alapján a bevonulási határidő október 14-ike lesz. Az önkéntesekre azonban nem szól ez, azokra szüksége van a cs. és kir. hadseregnek már október l én.

A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya dr. Zsilinszky Endre elnöklésével szerdán délelőtt ülést tartott, a mely elfogadta a cselé dek jutalmazására vonatkozó bizottsági javaslatot és ezt a főispán utján felterjeszti a földmivelésügyi miniszterhez. Az egylet négy cseléd jutalmazását javasolja. A nyitramegyei gazdasági egylet ismert átirata fölött érdekes vita keletkezett; voltak hangok, a melyek Károlyi Sándor gróf üdvözlése mellett nyilatkoztak, a többség azonban Beliczey Rezső álláspontját tette magáévá, aki a kérdést nem gazdaságinak, hanem eminenter politikainak nyilvánította s mint ilyen fölött napirendre térést javasolt. A búza átlagos termelésének költségei kimutatásának adataira Király Ferencz, Szabó János, Banner Béla s Pfeiffer István titkárból álló bizottságot küldtek ki. Az államvasutak igazgatóságát megkeresik, hogy a raésziszap és répaBzelet utáni díjkedvezményt ne csak a békés—Csanádi h. érdekű vasút, hanem az összes békésmegyei vasúti állomásokra terjessze ki. Wagner Ferencz inditváuyát, mely a németországi uj vámtarifa tervezetére hivja fel a gazd. egylet figyelmét, javaslattétel czéljából a vámügyi bizottságnak adták ki. Az önálló vagy közös vámterület kérdése még nem tárgyaltatott eme ülésen.

Az Erkel Ferencz színkör első saísonja alig fejeződött be s az elsőrangú színtársulatok valósá- göB—reraéiíyre kelnek, Tiogy a gyulai jőv# nyári saisont maguknak biztosítsák. Zilahy Gyula, a nemzeti szinbáz jeles művésze, ki tudvalevőleg egyhangúlag megkapta három esztendőre az aradi szinhá zat, a múlt héten személyesen járt Gyulán megteendő a lépéseket, hogy a jövő nyári saisonban az ő társulata játszhassék az Erkel Ferencz arénában. Zilahynak tagadhatlanul kitűnő, talán a kitűnőnél is tovább menő túlságos és nagyon is költséges társulata lesz. Az igazgató neje Singhofer Vilma jeles operaénekesnő a primadonna, Zilahy szerződtette Várady Margitot, a budapesti opera jeles tagját is és igy rendszeres operai előadások tartásira is be lesz rendezve. Tagjai között lesznek 8emlóné Vadnay Vilma, a vidék legjobb népszin- moénekesnője, a Krecsányi társulata tagjai közül hozzászerződtek Orbán Árpád karmester és csaknem az egész zenekar, Békésy Gyula baritonista, a Bejczy s B.Szabó pár, Haller Irma és a karszemélyzetből isnéhányan. Reflektál a gyulai színkörre Szendrey Mihály a kassai színház igazgatója, továbbá Jano- vics Jenő dr. a szegedi uj igazgató, ki lapunk szerkesztőjéhez intézett levelében a következőket írja 1 „Tekintve, hogy Szegednek és Gyulának közös érdeke, hogy mintegy sziniszövetséget kötve, egy társulatot működtessenek színházukban (miután Gyulához legközelebb fekvő nagy városok közül Aradnak állandósítva ( van a színháza, Nagyváradnak pedig meg van a maga nyári állomása) s tekintve, hogy a szegedi szinbáz bérletét a legközelebbi'"; három évre én voltam szerencsés megkap hatni/' tisztelettel jelentem be, bogy mihelyt társulatom szervezésével elkészültem, úgy a teljes névsor bemutatásával formális kérést fogok benyújtani az iránt, hogy az 1902. év nyarára a színkör részemre biztosíttassák. Arról eleve is biztosíthatom — minden, dicsekvés nélkül — hogy a jövő esztendőben a szegedi társulat lesz művészi erők dolgában a legerősebb. Lelkesedéssel s áldozat- készséggel fáradozom azon, hogy a vidéki színészetnek legjava tehetségeit magamhoz szerződtessem. Rendszeres, nagy opera-társulatot fogok tartani nemcsak a télen, de egész nyáron át. Különben két bét alatt teljesen szervezve lesz társulatom s akkor arra hivatkozva fogom kérni szives támoga fását.*• Tudomásunk- szerint Somogyi Károly, a nagyváradi 6zinház igazgatója is pályázik Gyuláért; a nagyváradi szioügyi bizottság tudvalevőleg már az első színi saisont is az ottani társulat Készére akarta kieszközölni. A szinügyi bizottságnak nehéz és könnyű dolog is lesz a mindnyája számottevő jeles társulatok közül a Gyula városa igényeiaek megfelelő legjobbat kiválasztani.

Házasság. Mülek József ifjú csizmadia iparos augusztus 29-ikén délután vezette oltárhoz Bakó György csizmadia iparos polgártársunk kedves leá-» nyát, Mariskát.

Furcsa háború folyt le a héten Jámbor Györgyné es Budai Mojszáné között. A Jámborné libái mindig a Budainé háza előtt legelésztek, amiért Budainé már többször szót tett, de hasztalan. Szerdán délután történt, hogy Jámbor Györgyné libáját megfogta a ház előtt a Budaiék kutyája. Ebből nagy perpatvar származott s a vége az lett, bogy Jámborné megfogta a libát és a fejéhez vágta Budainénak. A iba szép állat lehetett, mert a Budainé feje erősen megerezte az „ellibázást* elannyira, hogy súlyos testi sertés miatt feljelentette Jámbornét a járásbíróságnál.

A gyulai izraelita nöegylet augusztus hó 25-én délután 4 órakor a hitközség tanácstermében vá- lasztmáuyi ülést tartott Billitz Vilmosné elnökleté a att. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének felolvasása es hitelesítése után Lörny Sándor jegyző felolvasta a beérkezett kiházasitási segély nyújtásra irányuló kervenyeket, minek folytán a választmány két szegény leány kiházasitására összesen 240 koronát szavazott meg. Ezek után elnök előterjesztést tett egy novemberben rendezendő nagyobb szabású jotekonyczélú tánczvigalom tárgyában, miből kifolyólag a választmány egy ily mulatság megtartását atározatilag kimondván a szükséges előkészületek s egyebb módozatok megtétele iránt Berényi Arm.nne elnöklete alatt 11 tagból álló bizottságot küldött ki. A tárgysorozat utolsó pontját az elköltözött s újonnan belépő tagok s egyátalán a folyó ügyek képezték.

A békésmegyei gazdasági egylet ig. választ- manya elhatározta, bogy a csabai rétöntöző telep megtekintésére szeptember 3-án azaz kedden reggel 8 órakor kirándulást szervez. Találkozás Fiume- szálloda kávéház. Melyre az egylet minden egyes tagját külön meghívó nélkül ez utón hivja meg: dr. Zsilinszky Endre ig. elnök. Pfeiffer István egv- lleti titkár.

„A szökés párosán.* ügy látszik ennek az elvnek hódolnak a vármegyei közkórház elmebetegei is, mert a napokban ha nem is „párosán* de két egymást követő napon két elmebeteg sző- kott meg az intézetből. Az egyik Szeleczki Frzsébet már gyakorlott e téren s a szökésben, mert szép reoordot ért el. lévén ez a harmadik szökése. - Tavaly is megszökött a gyulai tébolydából, még pedig igen furfangos módon, de ez alkalommal nem kellett sokat törnie a fejét a szökés módján, mtrt bizonyosan azért, hogy szökési talentumát meg ne kellessen erőltetnie, a munkás betegek közé osztották be s igy érdemen felüli bizalomban részesülvén, könnyű volt megszöknie. Ez kedden este felé történt és azóta semmi nyoma Másnap, szerdán este felé Varga István szintén munkás beteg szökött meg, három méteres falon mászván keresztül. O azonban krvésbé volt szerencsés, mint Szeleczki, mert a szomszéd, akinek a kerítésén át udvarába jutott, lármát csapott és nagy hajszával üldözni kezdte az összecsődülő emberekkel a boldogtalant, aki nyilsebesen futott amerre szabad út mutatkozott a grófi park felé. Irt érték utói az intézet emberei «, itt fogták meg és innen vitték vissza az intézetbe. Szeretnénk hozzátenni, hogy reméljük, miszerint ezután jobban fognak rávigyáz- ni, de a Szeleczki esetét tekintve — a kit pedig mint emlékszünk büntető bíróság utalt elmegyógyintézetbe — még csak ezt sem lehet remélnünk. Mert hiszen Szeleczki többször szökött meg, mégis [olyan helyen foglalkoztatták, ahonnan szöknie könnyű volt. Nem akarunk ez esetekből kifolyólag rekti- minácziókba bocsátkozni, annyit azonban mégis meg kell mondanunk, hogy talán nem ártana, ha illetékes helyen érdeklődnének az iránt, hogy voltaké- pen miben rejlik az oka a gyakori szökéseknek ? Mert nemcsak a szomszédok örökös aggodalma hanem a közbiztonság fontos érdeke, sőt az intézet jó hírneve is megkövetelné, hogy hasonló esetek az elmegyógyintézet belső nyugalmát is meg ne zavarnák, nem is szólva azokról a szerencsétlenekről, akiknek az üldöztetése, az elfogatass aligha elősegítheti a gyors gyógyulást.

Halálozás. Lindenberger Simon kovács mester polgártársunkat széles körben igaz részvétet, pó- tolhatlanul nagy és fájdalmas csapás érte. Szeretett neje Birkmayer Magdolna asszony aug. hó 28-án hirtelen rosszul lett és pár órai szenvedés után szivszélhüdés következtében meghalt. — Az áldott lelkű derék asszony halála tekintélyes nagy családot borított nagy gyászba. A részvét impozánsan nyilatkozott meg a péntek délutáni temetésen. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő. Lindenberger Simon a maga, valami gyermekei : Magdolna és férje Mandorf Gyula, gyermekeik: Emil és Mariska; Anna és férje Neimann György, gyermekeik: Mariska és Annuska; Teréz, Ferencz és neje Dunay Emília ; az elhunyt testvérei: Antal, Teréz és Jozefa, valamint számos rokon és jó barátnő nevében is fájdalomtól mélyen lesújtva tudatja a legjobb nő, gondos anya, szerető nagy- auya, testvér és jo rokon : Lindenberger Sitnonné, szül. Birkmayer Magdolnának folyó év és hó 28-án éjjel 11 órakor, élte 64., boldogházasságok 43-ik évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek áj- tatos fel/étele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi részei folyó hó 30 án délután 4 órakor a róm. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli Szent-József temetőben öröknyugalomra tétettek. — Lelkeüdvéért az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 31-én reggeli 7 órakor az anyatemplomban az ég Urának bemutattatolt. Áldás és béke poraira !