Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-18 / 33. szám

fizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyug­táztatnak. Kezdete pont 8 órakor. Műsor: 1. Elnöki megnyitó, tartja Hajnal József. 2. Magyar egyveleg, előadják Gáby Endrénó úrnő és Kovács Géza. 3. Beszámoló az egyesület évi működéséről, tartja Pap Perenoz titkár. 4 Magyar ábránd, (Erdélyi Dezsőtől.) czimbalmou előadja Borbély Giziké kisasszony. 5. Költemények, irta és felol­vassa Kovács Géza 6. Szép Ilonka, (melodráma,) szavalja Untervéger Ilonka kisasszony, zongorái* kiséri Gáhy Endrénó úrnő. Küry Klára színmű­vésznő őnagyságának határozott ígérete folytán, fellépésére számit a rendezőség; ez esetben a t. ez. közönséget lapok utján és külön meghívókon fogja értesíteni. Hirtelen halál. Pőzel Ferdinánd szeghalmi fakereskedő és temetés rendezési intézet tulajdonos neje született Kiss Terézia e hó 3-án éjjel szivszél- hüdés következtében hirtelen meghalt. Este 9—10 óra tájban még egyik leányával volt sétálni s már fél tizenegy órakor halott volt. Színészek Mezöberényben. A mezőberényi színi szezont ma kezdi meg Kunhegyi Miklós szepesi kerületi színigazgató jól szervezett társulatával. A társulat jobb erői Arnold, Deák, Fekete, Abonyi Teréz, Molnár Bella, Kalmár René. Az első előadás I a „New-York szépe® lesz. A viszálykodás vége. Sarkadon két testvér. Halasi Fervncz és Imre., mióta szüleik meghaltak, I hagyaték fölött állandóan perbe voltak egymás sál. A hagyatéki pereken kívül, egymással is foly­ton pereltek, bíróság közbejötté nélkül s ahol csak szerét tehették, ártottak egymásnak. A mulf ho végén az egyik testvér lovai belementek a másik­nak hereföldiébe. Nosza csak ez kellett a károsult testvérnek. Szörnyű haragra lobbanva kaszát fogott s leakarta vele vágni a lovakat. Ezt meglátta a másik testvér 1 ő is kaszát fogott 1 a két testvér most felbőszültén rohant kaszával egymásnak. Rö­vid ideig tartott a küzdelem. Imre nyakán kapott egy mély vágást, minek következtében csakhamar elvérzett, Ferencz pedig a fején kapott olyan sérü­lést, hogy pár óra múlva meghalt. Az eset kínos szenzácziót keltett. Í A vármegyei zsurnalisztikának nagy gyászérzületet, igaz részvétet keltő halottja van. Szerény, becsületes tagja halt meg fiatalon, váratlanul, nagy bánatba borítva szerető családját, amely teljesen szegényen, elhagyottan, támasz és vigasz nélkül maradt a kenyeret adó mun­kás családapa halálával. Kis Mór az „Orosházi Köz­lönyének évek hosszú során szerkesztője, különben pedig ügyvédséged volt és ezzel kereste magának és nagyszámú családjának kenyerét. Rokonszenves modorú, szerény ember volt, Orosháza társadalma _ melynek minden téren becsülettel és szép ered­ménynyel szolgálta érdekeit — igaz fájdalmat érez halála fölött. Temetése folyó hó 15-én volt nagy részvéttel. Haláláról a következő gyászjelentést vet I tűk : Az „Orosházi Közlöny® szerkesztősége és kiadó- hivatala fájdalommal telt szívvel tudatja felelős szerkesztőjének Kis Mórnak folyó hó 14-én reggel 9 órakor rövid sze ivedés után történt gyászos el hunytát. Béke legyen pora felett 1 Eldob ott élet. Nagy Sándor török-szent-raiklósi születésű, s puszta Csabacsüdön özv. Kövér Jánosné uradalmában dolgozó fiatal kovácsmester f. hó 4-én d u. a műhelyben egy 4 m. m. revolverrel szivén lőtte magát. Mint a vizsgálat kiderítette, remény­telen szerelem volt az oka, kétségbe esett tettének. Színészet Szarvason. E hét végéig játszott még Orosházán Szalkay Lajos színtársulata, aug. hó 17-én, szombaton már megkezdték Szarvason a szezont. A szarvasiak nagy érdeklődéssel várták a társulatot, a mi abból is kitűnik, hogy Fábián' László titkár eddig már 3000 korona bérletet gyűj­tött. Hat hétig, szeptember végéig lesz a társulat Szarvason. A műsort csupa uj darabokból állítja össze az igazgató, ki társulatát is több kiváló tag­gal megerősíti. így fel fog lépni Szarvason Feledi Boriska primadonna, Bakó László drámai hős, a Nemzeti Színház tagja, továbbá Csöregh Jenő teno­rista, ki jelenleg Budapesten a városligeti színkör­ben játszik. Orosházán Úgy látszik — ismét lesz szoczia- lista jelölt a legközelebbi választáskor, sőt kiter­jedtebb választói jog mellett a szoozialisták kétessé tennék úgy a szabadelvű, mint a függetlenségi párt­nak a diadal-esélyét. Noha a mennyiben a szoczia- lismusban veszély volna, meglehetősen enyhíti azt a körülmény, hogy a szoozialisták már szerencsésen össze is vesztek egymással olyannyira, hogy halá­los a gyülölség közöttük. Két frakezió küzd Oros­házán is a jelöltségért: Bokányi Dezső s Králik Ferenczé, mindegyik felléptette a maga emberét és kigyót, békát szór a másikra. Králikék ez idő sze rint jobban dominálják a teret. A tréfa tragikus vége Vasvillát dobott a hí- tába Szabó József 18 éves uradalmi gazdasági munkás Gyulaváriban pénteken Bánszki Pál szin tén 18 éves gazdasági munkásnak, azért mert Bánszki Pál tréfából egy darab száraz trágyát fel­dobott Szabóhoz, a ki a szénakazal tetején volt. Mire Szabó roppantul megharagudott és károm­kodva odakiáltotta Bánszkinak, hogy meg ne pró­bálja még egyszer megdobni, mert belevágja a vas­villát. Bánszki ezt tréfának vette és ismét feldobott a kazal aljáról egy darab trágyát. Szabó pedig erre mintegy hat méter magasból a kezében levő négy­ágú vasvillát a levegőben megforgatva, oly erővel dobta le Bánszky felé, hogy a vasvilla hátulról a balfelőlr részén belement a Bánszki mellébe és megállóit benne, mások húzták onnan ki, ő pedig összerogyva, orrán-száján egyszerre megindult a vér. Felgyógyulásához nincs remény. A gyilkost a vizsgálóbíró kihallgatása után letartóztatta. Vértörvényszék a czigány-tanyán Három héttel ezelőtt feltűnést keltő czigány- karavánt kisértek Nagyváradról Békésen át Gyulára, Gyuláról az aradmegyei Gyulavarsándra mentek a czigányok. mikor észrevették, hogy Lakatos Lajos, a karaván egyik nagy reményekre jogosító tagja, rosszban töri a fejét. A banda útközben is lopko­dott és Lakatos a karaván szükebb körében lopko­dott. De azonkívül azt biresztelték róla, hogy nincs bsnne „becsület.® Azt sugdosták a karavánvezető fülébe, a ki egyúttal a vajda szerepét viszi, hogy Lakatos el akarja árulni a bandát. Föl akar jelenteni őket az eleki szolgabirónál, hogy loptak. Nosza volt erre riadalom. Czigányasszony, czi- »•ánypurdé összebújt és tanácskoztak. Azt vala­mennyien érezték, hogy ha a bir igaz, mindannyian veszélyben vannak. Intézkedni kellett. Akadt olyan is, aki az ügyészség szerepét vállalta magára. Egy vén ránezosképü czigány-banya. Illett is neki rette­netesen, amint a vén asszony, piros szoknyában, hófehér fürtökkel odaállt a gyülekezeti színe elé és éneklő vércse hangon, minha hanghordozásával is sejtetni akarná a veszély nagyságát, ekként vádolta Lakatos Lajost; — l’udjátok-e, hogy mit akar ez a gazember? A hűvösre akar bennünket juttatni, minket, kik segítettünk neki megszerezni a kenyeret, kik fel­neveltük, kik óvtuk a szél meg kutyák ellen, mi­kor még a kocsi után szaladgált s hányta a lábát- kezét égnek egy krajezárért. A mienk ez a fiú s azért jogunk van vele csinálni azt, a mit mi aka­runk. Jaj fiaim, még a törvényre kerülünk miatta. Csak okosak legyünk. Tartsuök törvényt mi fölötte. Nincs aki rtiegbüntessen érte. A zsandár szeme nem lát ide, mikor elítéljük s nem látja, mikor elássuk. Igen, elássuk, hogy senki ne lássa: . . ! Fölragyogott a czigányok szeme. Hogyne! tör­vényt tartani, rendelkezni élet és halál fölött. Az eszme megtetszett. Lakatos Lajost megkötözték és megalakult a czigány-törvényszék, felebbezési fó­rum nélkül. Összeültek a férfiak, mind marezona, vad legé­nyek. A bírák tömött fekete bajusza alól hófehér fogsor villogott, szemeikben szenvedély és ravasz­ság ült. Az asszonyokat elkergették. Lakatos Lajost odahozták a „törvény“ elé. Nyúlánk, 30 éves legény volt. Elsorolták a bünlajstromát. Meglopta a társait, el akarta árulni őket. A czigányok fölindultak. Ráfael Ferdinánd, a legvadabb közöttük, re­kedt hangon kiabált: — Halálra Ítéljük ! Volt is társa, aki a halál mellett volt. — Barkóczy Sándor is azt akarta. Hosszú tanakodás után a czigány-törvényszék kimondta, hogy Laka­tos Lajost halálra ítéljék. Igen ám, de hogy végezzék ki ? Sok gondot adott ez a bíráknak. Némelyek az agyonszurás, má­sok az ngyonlővés mellett foglaltak állást. Ekkor aztán szóvita keletkezett. Végre egyikök félre hívta őket. Titokban tanácskoztak, hogy az elitéit meg ne hallja őket. Meglátta ezt Lakatos Mari, az elitéit czigány- legény anyja. Odasompolygott a fiához és föloldozta. — Ott jön két szekér, fuss! — mondta neki, aztán eltűnt. Azóta sem látták a Lakatos anyját, aki valahogy elmenekült. Lakatos, mikor érezte, hogy a lába szabad, neki iramodott az útnak, amelyen két parasztszekér haladt. Az egyiken Szabó Lajos ült a feleségével, a másikon Gál Sándor a feleségével, Mindakettö nagyzerindi gazda s Gyuláról tartottak hazafelé. Lakatos, a halálra ítélt czigány fölugrott a Szabó Lajos kocsijára. — Hajtsanak, az Istenre kérem, mert halálra ítéltek ! — mondta nekik, mire Szabó a lovak közé vágott. De jöttek már a czigányok. Rettenetes gyor­sasággal üldözték Lakatost. Késsel, revolverrel és karóval voltak felfegyverkezve. Szabó gyorsan haj­tott, de a czigányok elébe kerültek egy fordulónál és lefogták a kocsit. Aztán lehúzták Lakatost. A legény dühösen védte magát üldözői ellen. A czi­gányok földreteperték. De Lakatos macskaügyes­séggel kiragadta magát és felugrott a Gálék kocsi­jára. A czigányok utána. Onnan is lehúzták a ha­lálra fáradt embert. Mikor lenn volt, Rafael Fer­dinánd és Barkóczy egy~egy revolverlövéssel megölték. Egy másik czigány kését döfte a mellébe. Aztán elvitték a halottat. A két zerindi gazda pedig elmenekült, mert őket is fenyegették a czi­gányok. Az esetet megtudta a csendőrség, mely Laka­tos ruháját meg is találta egy odvas fában. Az ingen két revolvergolyó áltál ütött lyuk és kéaszu- rás helye látható. A halottra még nem akadtak rá. A czigányok közül a csendőrségnek sikerült elfognia Rafaelt és Barkóczyt, kiket bekísérték az aradi kir. vizsgálóbíróhoz. Az érdekes ügyben a csendőrség nagy erély- lyel folytatja a nyomozást. Közgazdaság. Kirándulás a makói kiállításra. A gyulai ke reskedök és kereskedő-ifjak társulatának elnöksége folyó évi szeptember bó 1-én, vasárnap a makói gazdasági és iparkiállitásra egy napra terjedő tár­sas kirándulást óhajt rendezni, alkalmat kívánván nyújtani tagjainak ezen kiállítás látogatására és egyuttel tömegesebb megjelenés által kifejezési adni a részünkroli érdeklődésnek. Az indulás folyó évi szeptember 1 én reggel történnék Gyuláról ko­csival Kétegybázáig s onnan vasúton Makóig. VÍ8szajövet Makóról Kétegyházáig aznap este vas­úton és innen Gyuláig kocsin. Kérjük tehát azon tag urakat, ejetleg családtagjaikkal együtt, kik ezen kiránduláson résztvenni kívánnak, hogy ebbeli szán­dékukat folyó hó 22-ig Stern László társulati titkár urnái bejelenteni szíveskedjenek s ha legalább 25 résztvevő jelentkezik, úgy kedvezményes vasúti menet-tértijegy eszközölhető ki. Egyéb a kirándu­lásra vonatkozó részletekről a jelentkezők idejekorán fognak értesittetni. Gyulán, 190L augusztus 16-án. Tisztelettel: A gyulai kereskedők és kereskedő- ifjak társulatának elnöksége A békósmegyei gazdasági egylet Geiszt Gyula elnöklete alatt folyó hó 11 én igazgató Választmá­nyi ülést tartott, a mely tudomá-ul vette, hogy az egyleti pénztár ideiglenesen Pfeiffer István titkár nak lett átadva. Szeghalom községe a mostoha idő következtében nem tartotta időszerűnek az őszre tervezett kiállítást, amely ennek következtében a jövő esztendőre halasztatott. A Csabára tervezett nemzetközi luxus-lóvásár , — a mint az előre lát­ható volt — nem keltett.viszhangot és a határozat egyelőre az, hogy nem fogják szeptemberben meg­tartani. (Biztosak vagyunk benne, hogy ha a „békés- megyei“ gazdasági egylet az elfogulatlanság, tár­gyilagosság és czélszerüség álláspontjára helyez­kedve a luxusvásárt nem Csabára, hanem Gyulára tervezi, akkor a propaganda teljes sikerre vezetett volna. Mert „Gyula®, mint lóvásár, nemcsak Békés vármegyében, hanem az egész Alföldön páratlanul áll. Gyulára, — a melynek vásári hírneve meg van, az eladó szívesebben jelentett volna lovat, a kül­földi vevőnek is fülében cseng a „Gyula“ szó mert ennek vásárját, vagy közvetlen tapasztalatból, vagy legalább híréből ösmeri. Ahol az országban nemzet­közi luxus-lóvásárokat tartanak, azok a vásárok is nemzetközi lóvásár előtt, mint hírneves országos vásár helyek voltak ösmeretesek és épen ezen kö­rülmény kvalifikálta ókét nemzetközi lóvásárra al­kalmas helyül. Egyébként Gyulavárosának tennie kell rólla, hogy a földmivelésügyi miniszter, mielőtt végleges határozatot hozna, Gyulavárosa ebbeli igé­nyéről informáltassók.) A cseléd jutalmazásra beér­kezett tizenkét kérvényt véleményezés végett bi­zottságnak adták ki. A lótenyészkerületek mikénti beosztására kidolgozott javaslatot a választmány elfogadta s beterjeszti a vármegyéhez. Dr. Fábry Sándor alispánnak a Ramie Urtica megho.iositása iránti megkeresését véleményadásra kiadták a nö­vényi szakosztálynak. De egyben felírnak a föld­mivelésügyi minisztériumhoz, hogy adjon ingyen gyökeret s tegyen kísérletet a csabai földmives-isko- lában. A fehérmegyei gazdasági egylet átiratát az önálló vámterület érdekében Geiszt Gyula elnöklete alatt ugyanazon szakbizottságnak adta ki, mely a gazdasági egyletek országos szövetkezetének a kö­zös vámterület érdekében küldött köriratára fog ja­vaslatot tenni. Ez a bizottság fogja előterjeszteni az erdélyi gazdasági egylet átiratát is a magyar komló ügyében. A nyitravölgyi gazdasági egylet a hulla­égetés pártolását kéri, a megkeresést szintén bizott­ságnak adták ki. A barsvármegyei gazdasági egylet ösmert kőriratára, a melyben agrár-képviselők vá­lasztása mellett agitál, dr. Zsilinszky Endre pártoló felszólalása, Wagner István és Bajcsy Gusztáv tá mogatása, Sailer Elek és Beliczey Rezső ellenzése után azt határozták, hogy a Gazdasági Egylet óhajtja, hogy a képviselők istápolják az agrárius érdekeket pártállásra való tekintet nélkül. A mező- hegyesi s hatvani ezukorgyárak nagyon tartózkodóan válaszoltak' az egylet ismeretes megkeresésére, a melyben a kisgazdák érdek képviseletét akarja az egylet átvenni a gyárakkal szemben és több újítást kiván. Az elnököt a választmány megbízta,^ hogy személyesen lépjen érintkezésbe ez ügyben a gyá­rak igazgatóságával. Wagner István indítványára az egylet tanulmányi kirándulást tarL a csabai s aradi öntöző rétek megtekintésére. Az államvasutak átira­tát, hogy hol lehet elhasznált táviró-drótot kapni, közölni fogják az egyleti „Értesitő*-ben. A csabai fóldmives iskolában rendezett gazda­sági ismétlő iskolai tanfolyamon Balogh János és Máró Gyula helybeli tanítók is részt vettek s a vizsgát jó sikerrel letették. Nálunk nevezett taní­tók az elsők, kik gazdasági ismétlő iskolai tanító­ságra szakképzettségeket szereztek. Pályázati hirdetmény. A békósmegyei gazda­sági egylet közhirré teszi, hogy az általa létesített alapitványos hely, a jövő tanévre üresedésbe jött, ennélfogva fölhívja a fölhívja a földmives iskolát végezni szándékozókat, hogy folyamodványaikat leg­később augusztus hó 29-ig az egylet titkári hiva­talához adják be. A folyamodványhoz szükséges mellékletek: 1. Keresztlevél annak igazolására, hogy az illető 16 éves elmúlt. 2. Iskolai bizonyít­vány. 3. Orvosi bizonyítvány ép erős, egészséges testalkatról. 4. Községi, erkölcsi bizonyítvány, bün­tetlen előéletről. 4. Himlő újra oltási bizonyítvány. 6. Szülői vagy gyámi kötelező nyilatkozat arról, hogy az iskolába belépés tudtok és beleegyezésük­kel történik, s hogy a két éves tanfolyamot a be­lépővel elvégeztetik. Békésmegyei Gazd. Egylet. A Kettős-Körös folyó békési szakaszán végre­hajtandó mederrendezési munkálatokhoz szükséges rőzse, fa és vasanyag szállítása tárgyában julius hó 29-én a gyulai kir. folyammérnöki hivatalban ver senytárgyalás tartatott. Ajánlatot tettek : az összes szükségletre (25'024 kor.) : Braun és Czinczár (Gyula) 3 m. hosszú rőzsekévékkel 32368 koroná­val, 2 m. hosszú rőzsekévékkel 30485 koronával; a fa- és vasanyagra (rőzse nélkül) : Diósi Ignácz fia Lajos (Nagyvárad) 11574 korona előirányzattal szemben 11370 koronával, Braun és Czinczár (Gyula) 10310 koronával. Braun és Czinczár gyulai ezég nyerte el a szállítást 32368 koronáért. Borvédő. Ilyen nevű találmányra adott szaba dalmat a kir. szabadalmi hivatal. A találmány régi nagy szükségletnek felel meg; mert eddig a bort vagy palaczkba kellett fejteui s ebben csakhamar elzavarosodott; vagy csapon járatva tűrni, hogy pár hét múlva virág és pimzó lepje el, alja pedig teljesen ihatatlan legyen. Ezentúl a kisebb háztar­tás is nagyban — tehát olosóbban és jó forrásból szerezheti be borszükségletét s a borvédő oltalma alatt csapon járathatja akár hónapokig minden leg­kisebb elváltozás nélkül. A készülék igy haszná­landó: műdugóját beverjük az akona helyébe, eb ben a műdugóban egy gumihenger van bepárnázva 8 ebbe beleszoritandó a csapjánál fogva a légszűrő mühenger, melyben olyan folyadék van, a mely a pincze gombáit és baczillusait beáramláskor nyom­ban megöli. Ezt az eltörés ellen egy bádogsüveg védi. Ha felgondoljuk, hogy egy hecto csapos bor egy hónap alatt fogyasztva is már 8—10 liter iha­tatlan aljat ereszt: világos, hogy az első hectoná! megtakaríthatjuk a készülék árát, mely hét korona. Kapható a feltalálónál, dr. Molnár Istvánnál, Buda­pesten Népszínház utcza 27. I. 5. (Városunk és vidéke részére kellene egy képviselő, a ki e hasz­nos czikket terjesztené.) Felhivás eladó csemegeszőlő bejelentésére. Termelőink közül mind többen ültetnek oseinege- szőlőt, az abból várt nagyobb jövedelmet azonban gyakran nem érik el. Abból a ezéIbóI, hogy a csemegeszőlőt venni szándékozók megismerhessék azokat a forrásokat, a honnan csemegeszőlőt a termelőktől közvetlenül beszerezhetnek, felhívom a hazai termelőket, hogy várható eladó csemegeszőlő­készleteikre vonatkozó adatokat a hátlapon foglalt, bélyegmentes bejelentő-íven, legkésőbb augusztus hó 20 ig jelentsék be, bogy azokat vidékenként csoportosítva, kimutatásba összefoglalva, közzé- tehessem. Ezen fölhívás és bejelentő-iv a közönség kényelme szempontjából az országos magyar gaz­dasági egyesületnél (Budapest, Köztelek), az összes vármegyei gazdasági egyesületeknél, valamennyi pincze- és szőlőszeti egyesületiéi, az összes vin- czellériskolák igazgatóságainál, a szőlőszeti és borászati felügyelőknél I a földmivelésügyi minisz­térium szőlészeti osztályában kaphatók s egyszerű levelezőlapon foglalt megkeresésre bárkinek meg­küldetnek. A bejelentések a m. kir. földmivelésügyi mi- nisterium VIII/1. osztályához czimzendők s legké­sőbb augusztus 20-ig beküldendők. Félreértések elkerülése végett megjegyeztetik, hogy a jelen felhivás értelmében jelentkező termelő szőlőkészleteinek eladása tekintetében semminemű irányban sincs lekötve, hanem azt szabadon, belá­tása szerint legjobb módon értékesítheti, viszont a bejelentés megtételéből a bejelentő sem igényt nem formálhat, sem következtetést nem vonhat arra, hogy csemegeszőlő termésének eladását a földmivelésügyi ministerium magára vállalja, vagy közvetítse. Budapest, 1901 julius hóban. Darányi. Gazdasági ismeretek terjesztése tanítók által. Fraucziaországban már régen belátták azt, hogy a népet s a tanuló nemzedéket a mezőgazdaságba és állattenyésztésbe szakszerűen be kell oktatni az állami jólét fontos érdekéből. E czélból az állam gondoskodott képzett tanítókról s a mezőgazdasági oktatást beolvasztotta a népoktatás keretébe. Mig Francziaországban már évtizedek óta segítik igy elő a földmivelő nép boldogulását, addig nálunk e téren a legújabb időkig semmi sem történt. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszteré az érdem, hogy ezt a kiválóan fontos intézményt törvényhozás utján nálunk meghonosította. Gazdasági ismétlő iskolai tanfolyamokat nyittatott meg az ország kü­lönböző helyein levő gazdasági tanintézetekben, hol a tevékeny tanítóknak ingyen kiképeztetéséről gon­doskodott. Négy éve hogy megnyílt az első tan­folyam, s az idén is összesen 300 tanitó vett abban részt. Hozzánk legközelebb, a csabai földmives iskolában is 20 néptanító áldozta fel nyári pihenő­jét 8 a kitűnő képzettségű igazgató: Kállay Ödön vezérlésével, úgyszintén Bencze Imre segédtanár lankadatlan buzgóságából, a gazdasági ismétlő is­kolai tanítóságra képesítő bizonyitványnyal távoz­tak el mindannyian. A vizsgálat folyó hó 10-én tartatott meg és pedig délelőtt az elméleti, délután a gyakorlati részből. A kormány képviseletében Rezey Silvius kir. tanfelügyelő volt jelen. Törvényszéki csarnok. A templom tolvaj. Bogooics István szarvasi származású fáczér csapos-legény, ki már lopásért [néhány évi fegyházat töltött, kiszabadulva, ismét megkezdte a működését, a múlt évben szerencsével működött, mert pem lehetett reá bizonyítani, hogy ő törte fel a gyulai zsidó templomot, az idén már elhagyta a szerencséje, ugyanis juuius 26-án a csabai zsidó templomot törte fel, azonban rajta éretvén, elfogatott. Érdekes a működése, a munka- megosztás nemzetgazdasági elvét követi, ő csak templomokból lop, mert állítása szerint ottan van a legtöbb pénz. E hó 12-én volt ügyének főtárgya­lása, a bíróság Fekete József elnöklete alatt dr. Nyisztor Adorján és Lehoczky Vilmos birákból alakult. A közvádat Tóth Ferencz kir. alügyész képviselte, a védői tisztet dr. Frankó László telje­sítette. A szuronyos börtönőr által előkisért Bogo- vies István az elnök kérdésére, beismeri e bűnössé­gét, kijelentette, hogy a mit elkövetett, azt beis­meri, ámbár nem tartja bűnnek, mert hogy egy darab feszitő vasat ellopott, azt csak azért lopta el, hogy a templomba behatolhasson és hogy behatolt, abban bűnösnek érzi magát. A kir. törvényszék a közvádló indítványára 2 évi és 6 havi fegyházbün­tetésre ítéltetett, mint visszaeső. A legújabb keresetmód. Ámbár nem Kohn József endrődi illetőségű egyén a feltalálója, de még is ő tökéletesítette ezt a munkanélküli kere­setmódot, ugyanis Hevesvármegye alispáni hivata­lának pecsétjét és aláírását hamisitva, egy leégett asztalos javára könyöradományokat gyűjtött 1901. ápril havától 1901. julius 25-ig, sőt meg is dor­gálta az adakozókat, kik nem adtak tetszése szerint. Végre' azonban, a gond nélküli élet vége( ért, mert addig a közönség adakozott neki. Az igy gyűjtött adományokat a saját czéljaira használta; de 1901. julius 25 én elfogatott és vizsgálati fogságba he­lyeztetett. E hó 12-én pedig a kir. törvényszék Tóth Ferencz vád- és dr. Kohn Mór ügyvéd védő- beszéde után közbiztonság elleni kihágás', miatt 14 napi elzárásra Ítélte jogerősen. Heti p i a c z. Gyula, augusztus hó 16. A budapesti árutőzsdén a hét folyamán ár­változás alig volt. Heti piaczunkon nagyobbodó fel­hozatal mellett eladatott 50 kilogrammodként koro­nákban : III ..... 6-90—7*2Lig takarm. árpa (uj) . 5-50—ö^í^-ig kukoricza .... 4 90—ö-l0 ig ||| (uj) ...................5'7°—5-Cs\fe­kr /

Next

/
Thumbnails
Contents