Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-18 / 33. szám

tében továbbra is tartsa me? és kívánja, hogy Isti áldása kisérje működését. (Lelkes éljenzés.) Dr. Lukács György főispán meghatva mond benső köszönetét úgy a részvet szavaiért, mint az üdvözletért. Nagyon tudja, mennyivel tartozik Békes- vármegye közönségének és mikor kettős tisztséget vállal, ez sohasem akadályozhatja meg abban, hogy ezentúl is ép oly szeretettel és odaadással szolgá ja Békésvármegye ügyeit, mint eddig. Akinél a munka önczél, annak gyarapodása csak fokozza, megacze- lozza a munkakedvet. Első sorban a közigazgatási bizottság lelkes támogatására van szükségé munka jának sikere érdekében és azt kért, arra számit a jövőben is. (Éljenzés.) Áttérve a napirendre, dr. Daimel Sándor tb főjegyző olvasta fel a julius hóra vonatkozó altspam jelentést, mely a következőleg szól: Méltóságos főispán Ur! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A folyó évi julius havi közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet a következőkben terjesz­tem elő: I. Közbiztonság. A személybiztonság a múlt hó folyamán csu­pán Gyulán és Dobozon volt megtámadva. Gyu án ugyanis Zsugye Todor gurahonczi származású, de már évek óta Gyulán t«Rr'ozkodó koldus nő, a múlt hó 18-án reggel 1669. szám alatti lakásán halva találtatott. A megtartott vizsj gálát szerint nevezett nőt ismeretlen tettesek e| pedig a nyomokból következtetve, rablási szándék kai megfojtották. A halli felbonczoltatott a vizs gálát folyamatba tétetett. A múlt hó 4-én este 8 órakor a Doboz köz­séghez tartozó Póstelek uradalmi földön, l azüc* János uradalmi erdőőr egy ismeretlen egyént orv­vadászaton érvén, ez az erdőőrt fegyverevei súlyo­san, de nem életveszélyesen megsebesítette. A nyomozás eredménye szerint a tettes Csűri István gyulai lakos, ismert orvvadász volt, a kit azonbau ezideig elfogni nem sikerült. A vagyon biztonság a múlt hó folyamán csakis kisebb jelsn- tőségü lopási esetek által lett megzavarva. Ls pedi" az orosházi járásban 5, a békést járás terü­letén0 11, a szeghalmi járásban 6, Gyulán pedig 3 Ízben. A tettesek legnagyobb részt kinvomoztatvan a büntető biró-ágnak átadattak. Baleset előfordult Gyulán, a hol K. Szabó Gergely, búzával megrakott koosiról lecsúszván, a kerekek alá került s a szenvedett súlyos sérülések következtében néhány perez alatt meghalt; Szarva­son és Öcsödön egy-egy, mig Békéscsabán 2 viz- befulási eset fordult elő; Orosházán Csizmadia János fia a kút melletti gödörbe fűlt, ugyanott Ravasz Lajos hét éves gyermek lórugás következ­tében meghalt, végül Varga Lajos az asztagról le­esvén, súlyos sérüléseket szenvedett. Gyoraán a dr. Salgó József csudaballai birtokán a múlt hó 31-én támadt vihar által eldöntött gazdasági épület két kanász bojtárt agyon nyomott. A balesetek közül azokban, a hol vétkes gon datlanság vagy gonosz szán.dék ismérve látszották fenforogw, a bűnügyi nyomozási «Jjáráe megin átitatott. Ongyilkosság követtetek el Gyomén 1, Oros­házán 3, Békésen 3, Köröstarcsán és Mezőberóny- ben 1—1, Békéscsabán 2 s Gyulán 2 esetben Szarvason pedig Hódosi István mezőtúri illetőségű 22 éves asztalos segéd, szerelmi elkeseredésében1 Krsnyák G zella szarvasi hajadont ölési szándékkal revolverrel megsebesítette s azután magát agyon­lőtte. Rendkívüli haláleset Endrőd község határá­ban fordult elő, a hol Vaszkó György cséplés köz­ben megbetegedvén, a községbe történt szállítás alatt meghalt. A halál okául a megtartott orvos| rendőri vizsgálat során heveny, gyomor- és bél- hurut állapíttatott meg. Tüzesei volt Orosházán, • Pusztaföldváron Pusztaszenttornyán, Gádoroson és Csorváson 1—1 Békésen 6, Köröstarcsán 1, Szentandráson 1 1 Szarvason 2, Öcsödön 1, Gyulán 2, Békéscsabán 3, Gyomén 1. a szeghalmi járásban 4 s a gyulai j „a járásban 3 esetben. A tüzesetek egy jelentékeny I ", része gondatlanságból származott, az elegeit tárgyak ( csekély kivétellel biztosítva voltak. , et Az elősorolt tüzesetek között jelentékenyebb I volt a szentandrási, a hol egy 2000 korona értékű ja ház, az öcsödi, a hol egy 2052 korona értékű sjsf- <a tag, a szeghalmi, a hol egy 1558 korona értékű 1 é-rozskereszt, illetőleg szalma égett el. 8i A szeghalmi rozskeresztek a tarlón égtek meg 4 s miután ott, a kol a keresztek feküdtek a talaj « a óriási, mintegy 10000 hold területen 10 ommeter- g tői 2 méter mélyig u. n. „kotuval“ (termőtőzeggel) a van fedve, a mely igen gyúlékony anyag, a rozs b; keresztek tüzétől maga a talaj is meggyuladt s a '* még most is ég elolthatatlunul. A tűz lokalizálása é a járási főszolgabíró által akként eszközöltetett, r hogy az élőtalaj egészen az agyagréteg mélységéig v körül árkoItatott. P II. Földmivel és. ipar és kereskedelem. Az aratási munkálatok a múlt hóban az egész | vármegye területén befejeztettek. a A termés átlag gyenge közepes. A rendkívüli S tartós szárazság és nagy hőség következtében a k - tengeri termes kilátások szinten kedvezőtlenek, a t szárazságot különben a kerti vetemények is nagytin * i megsinylik. .. ) a o-azdasági munkások helyzete általában ki­i elégi tőnek mondható, különösebb paiftszok sem az ' ő. sem pedig a munkaadók részéről elő nem for- ' > dúltak; a felmerült panaszok nagy része pedig e j békés utón intéztetett el. A napszámbér férfiaknál 2, mig nőknél 1 kor. kt 20 fillér. ö11 A békéscsabai munkások nagy része, az aratasi I munkálatok befejeztével, a debreczeni transversális ■ ut munkálatainál talált alkalmazást. E helyütt megemlítem, hogy a gróf Wenck- ta heim-féle dobozi uradalomban s a gróf Alraásy-féle b» i gyulavárii s kétegyházi uradalmakban nagyszabású ^ arató ünnepélyek tartattak. Éj Ipar és kereskedelem lendületet nem mutat. III. Vegyesek. ■ , ,,, I d< A vármegyei pénztárakat a múlt hóban meg­vizsgáltam s rendben levőknek találtam. ^ A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták s azok ügy és pénzkezelését fe| ellenőrizték s a talált hiányok eloszlatása iránt p intézkedtek. _ vá A békési járás főszolgabirája a községi vizs |g gálatból kifolyólag egy esetben rendbírságot alkal- z0 mázott, a békési községi mérnök ellen pedig fe- gyeim; eljárást rendelt el. Békésszentandráson Fabriczy Soma otíani ogl községi jegyző több magánfél kárara elkövetett vj| sikkasztás és okmányhamisitás után a múlt hó m| 27-én megszökött s a folyamatba tett körözés e hó || 3-án vezetett eredményre, a midőn nevezett Salgó- e|( tarjánban letartóztattatott s a kir. ügyészségnek át- Qg adatott. 1 do A vizsgálat folyamatban van. ha Végül megemlítem, hogy Ottó kir. főhérc^üg kii fia, a 14 éves Károly kir. herczeg. a múlt hóban pa Doboz községet meglátogatta s ott mint gróf Wenckheim Dénes nagybirtokos vendége, 2 napot töltött. Minthogy e látogatás inkognitóban történt, hivatalos fogadtatás nem volt. A felolvasott jelentést, valamint a törvény- hatósági m. kir. állatorvosnak az állategészségügyi állapotokat feltüntető jelentését tudomásul vette a bizottság. A A közigazgatási bizottságnak a vármegye *'lsö félévi közállapotaira vonatkozó jelentését, mely a megállapított kérdőpontokra ad feleleteket, az elő­adói javaslat értelmében elfogadták és kormányhoz felterjesztették. Az államépitészeti hivatal kiadásaihoz való hoz­zájárulás fejében kívánt és a költségek 40o/o-át tevő 5500 korona helyett a bizottság a quotát az eddigi 4000 koronában kéri megállapítani a kereskedelem­ügyi minisztertől. Dezsőre nézett, minthogy a Várkonyi családnak ö volt az egyetlen reménysarja, már pedig e körülmény még azon korban is figyelmet érdemelt, midőn nem volt oly napirenden az érdekházasság, mint a későbbi korban . . . Önként érthetőleg a szép és reménybeli gazdag ifjú szívesen látott vendég volt a leányos házaknál. De fel is használta e helyzetét, mert habár mint lángeszű, gyors felfogású, első kitűnő tanliló volt s soha készületlenül nem találták őt tanárai, sőt min­denkor pontos kötelességteljesítőnek bizonyult, mint tanuló, de aztán minden szabad idejét az udvarlás, táncz, lovaglás, zene és poharazásra fordította, azon kevés idő kivételével, melyet éjjeli pihenésre hagyott fenn, a mely azonban szorosan alkalmazkodott ama latin szabályhoz; „ satis est sex horas dormire!“ ami magyarul azt jelenti, hogy a nap 24 órájából elég 6 órát fordítani az alvásra. Ebből láthatólag a' nők által elkényeztetett ifjú még a rendetlenkedésekben is rendszert követett s ettől csak kivételesen tért el, ha egy-egy nagy „muri“ jött közbe, melyből nem is vonhatta ki magát, de nem is akarta, mivel hogy a közmondás szerint „könnyű Katót tánezba vinni, ha kedve is van rá.“ Mind erről azonban a szülők minél kevesebbet tudtak, minthogy ők Élesdtől néhány mértföld távol­ságra lakván, ritkán kereshették fel szeretett fiukat s az sem mehetett haza máskor, mint a szünidők al­kalmával. Otthon pedig gondja volt reá az ifjúnak, hogy viselkedése gáncsra lehetőleg okot ne szolgál­tasson, mert nagy „respektussal“ viseltetett az „őre gekkel“ szemben s szívének igaz gyermeki szeretete nem engedé, bogy a szülőknek keserűséget okozzon boldogságuk napját bánat felhőjével takarja . . . Hetek, hónapok teltek a dolgok folyásának ren des mederben haladása között, mig a Dezső gyöngy életének második esztendeje elején olyasmi történt, a Somossy Zsigmond helyettes pénzügyigazgató jelenti, hogy egyenes adóban 66333 kor. 37 fillérrel, hadmentességi díjban 687 kor. 58 fillé-rel kedvezőbb a befizetés eredménye, mint a múlt év hasonló sza­kában A kir. pénügyigazgatóság ügykezelését julius hóban behatóan megvizsgálta Köcsön Lajos minisz téri titkár és kisebb formai észrevételeken kivü mindent rendben talált. Elemi károkat Békéscsabá­ról es Mezőberényből jelentettek be. A jelentést tudomásul vették. Több adóügyben beadott felebbezést intéztek el ezután, a melyek közül vitát keltett Stiaszni Miksa cryulai orvos IV. oszt. kereseti adóügye, a melyben a bizottság a felebbezósnek helyt adott. Rezey Szylviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a szünidő miatt iskolalátogatásokat nem teljesített. A békéscsabai m. kir. földmives iskolában a tanítók észére rendezett gazdasági tanfolyam jó sikerrel végződött. Békéscsabán az uj iskolák Nagyszénáson pedig az uj ovoda a, tanév kezdetével megnyitha­tók lesznek. Peczkó Imre sámsoni református tanitó hátra­lékos fizetésének közigazgatási utón való behajtását a bizottság elrendelte. Hosszabb vita támadt dr. Salgó József budapesti lakosnak a gyomai izr hit­község által reá kivetett iskolai adó ellen beadott felebbezése felett, mely főleg a fórumok illetékes­sége körül forgott. Végre is a felebezés elutasítá­sával helyben hagyták a kivetést. Füzesgyarmat községben az elöljáróságnak és az iskolaszéknek bucsa telepi iskola körül keletkezett vitás ügyé­ben a bizottság az iskolaszék álláspontját ismerte el helyesnek. Dr. Zöldy János tiszti főorvos jelenti, hogy a közegészségügyi viszonyok julius hóban kedvezők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva jobbaknak is mondhatók, mert a fertőző betegségek számának csekély mérvű emelkedése mellett az ezekben tör­tént elhalálozások százaléka jelentékenyen keves- bedett. Leginkább az emésztő-szervek hurutos bán- talmai fordultak elő. A fertőző betegségek közü elő fordultak a diphteria, a vörheny, a kanyaró, a hasi hagymáz, a szamárhurut és a gyermekágyi-láz. Legnagyobb számmal a kanyaróban történt meg betegedések szerepelnek, de ez a járvány is szelíd lefolyású volt. Az egészségügyi vizsgálatokat min­denütt foganatosították és a köztisztaságra kellő gondot fordítottak. A jelentést tudomásul vette a bizottság. Dr. Zöldy Géza főügyész több személyi érdekű felebbezést referált. A gróf Wenckheim-féle 500 koronás ösztöndíj adományozása ügyében Gyula­város tanácsa által hozott határozat ellen Hegedűs Lajos gyulai lakos felebbezést adott be, de a bi­zottság a felebbezés elutasításával jóváhagyta a ta­nács határozatát. Általános hozzászólás tárgyát képezte a békés­csabai elöljáróság és a községi ügyész között támadt itás ügy. Haan Béla községi ügyész ugyanis a Trautmansdorf-féle birtok vétel ügyében egy feleb­bezést adott be, melyben állítólag megsértette az elöljáróságot. Ezért az elöljáróság feljelentette az ügyészt a főszo'gabiróhoz, a ki illetéktelennek mon­dotta magát ez ügyben, mert az ügyvéd fegyelmi hatósága a kamara. Felebbezés folytán az alispán kimondotta, (togy a főszolgabíró illetékes, mert a panaszolt kifejezést Haan nem mint ügyvéd, hanem mint községi tisztviselő használta. Ez ellen a hatá­rozat ellen Haan Béla felebbezett. Többek hozzá szólása után a bizottság az előadói javaslat elfoga­dásával szótöbbséggel jóváhagyta az alispán hatá­rozatát. Haviár Lajos kir. főmérnök az utak állapo­táról referált, a melyek jó karban vannak. Az endrődi Wodianer birtok parczellázásánál az utak ügyében dr. Adám Sándor és társai felebbezésére a községet a kérdés első fokú tisztázására utasí­tották és kapcsolatosan felhívták a főszolgabirákat és elöljárókat, hogy jövőben a parczellázásoknál az utak kérdését már a szerződések megkötése alkal­mával állapítsák meg. Végül tudomásul vette a bizottság Tóth Fe rencz alügyésznek a törvényszéki fogház állapotá­ról és Jantsovit8 Péternek az árvaügyekről szóló jelentését, a mire az elnök az ülést berekesztette. mi a kerékvágásból kizökkenést idézte elő. Ugyanis egy alkalommal tiszteletes tudós Karai Éliás mathesis professor uram, szokott módja szerint, kijővén sodrá­ból, egy számtani órán nem épen valami istenes módon emlékezett meg égről, földről, s nagyon huszáros modorban kezdett szikrázni, midőn a synus, cosynus nehézkesen gördült egyik feleletre felszólított" „bagoly diák“ szájából s gyöngédségének szótárából, a tanítványokra vonatkozdáag, „stupidus“, „marha“ s hasonló kifejezések kerültek forgalomba, a minek az lett a következménye, hogy Várkonyi Dezső, mint osztály elsője, e bánásmód elleni tiltakozásának adott kifejezést úgy maga, mint tanuló társai nevében Ezzel a vihar elcsendesülni látszott, mert a tanár redőkbe szedve homlokát, elnémult, összeszedelőzkö- dött s távozott a tanteremből . . . Ez esemény napjának estvéjére fényes bál volt hirdetve, melyre a bálba menni szándékozó diákok már megnyerték volt az engedélyt a tanár-kartól s az est közeledtével készülődtek a bálba. Igen természete­sen Dezső itt is elől járt s már pár óraval az indulás ideje előtt teljesen „gálában“ lépett ki lakszobája ajtaján, hogy még a bálba menetelt előzőleg egy pár ismerős háznál futólag látogatást tegyen s a lányokat otthonukban tánezra kérje fel előre . Gyönyörűen nézett ki a deli ifjú igy báliasan felöltözve s nem lehetett kétség a felől, hogy a bál­királyság pálmája ismételten övé lesz ma is . . . Ám de vesztére épen szemben találta magát Karai pro fesszor urammal, ki őt megpillantván, látszólag nyu godt hangon igy szólt hozzá: „Várkonyi uram ! mi­előtt elmenne a bálba, valamit akarnék mondani ma­gának, ha van ideje reá, jöjjön be & direktori szobába egy pár szóra.“ E felszólításra, a semmi rosszat nem sejtő Dezső, nyomban belépett a megjelölt szobába. Úgy de alig tette be maga után az ajtót, nyomban a belülről az ajtó zárjában levő kulcsot reá fordítva, a lehető goromba módon tett szemrehányást a mai tiltakozásért, . mely a meglepett ifjút annyira bámulatba ejtette, hogy csak akkor tért magához, midőn a professzor botjának ütését érezte vállán . . . Ez már több volt, mint a mennyit önér­zete elviselhetett volna megtorlatlanul s már a másik perezben keztyüs kezének csattanása hangzott el professzor arczárói s talán többre is megy a dulako­dás, ha a professzor észbe nem kap s tekintettel azon közmondásra: „Szégyen a futás, de hasznos“ el nem menekül ez őskori párviadal színteréről. Úgy de a történtek után szó sem lehetett többé arról, hogy Dezső látogatásra s bálba menjen, sőt arról sem, hogy Élesden maradjon. Ugyanazért nyom ban az után látott, hogy fuvart kerítsen, melylyel ha ladéktalanul s örökre távozzék a helyről, melyhez sok kedves emléke fog fűződni ugyan, de a meggyaláz tatás szégyenérzete is ... . Mire a farahó ivadékok rázendítették a bálterem ben a „nyitány“-^ Dezsőnek „sem hire, sem hamva“ nem volt már Élesden, már jó távol járt ennek ha tárától. A bálba induló diákoknak feltűnt, hogy Dezsőt sehol sem találták szorgos kutatás után sem s felőle hirt adni senki sem volt képes, de abban nyugodtak meg, hogy bizonyosan valamelyik családnál rekedt s majd azzal együtt fog menni a bálba. Azonban mikor már megtelt a bálterem vendégekkel, de Vár­konyi ekkor sem mutatkozott, barátjai el sem tudták képzelni, hogy Dezső, ki más alkalommal az elsők között járt a megjelenésben s rendezői tiszt viselésé­ben, most hol _késik az éji homályban ? Csakhamar általános lett az emiatti meglepetés s mindenki csak kérdezni, de felvilágosító feleletet adni senki sem tudott. (Folyt köv.j. A sarkadi róm. kath. templom megáldása. Elszomorító látvány egy pusztulásnak indult templom. Kezdenek hullani a diszitmónyek, repedeznek a falak, aggódva félve, 'még egy ünnepre várnak s ha az is elmúlt szerencsésen baj nélkül, utoljára fordul meg a templom ajtajában a kulcs. Oda többé nem mehet megkönnyebbülni az élet terhét vonszoló ember, a gyermekéért aggódó szülő, a csapásoktól sújtott 87,iv, a megtérést kereső lélek. Védő fedél nélkül marad az Ur nyája. Keresztül mentek a sarkadi hívek is az aggó­dás és fájdalom minden fokán, midőn régi templomuk pusztulását látták s érezték rohamosan közeledni az dór, mikor utoljára mennek a templomba, aztán át kell adniok az enyészetnek a szent hajlékot, anélkül, hogy csak sejtenék is, mikor, vagy miből tudnak uj Istenházát emelni. De ha elszomorító a pusztuló templom képe, annál lélekemelőbb látvány az uj templom, mely­nek minden kövét az áldozatkészség adta s a szere­tet ragasztotta egybe. A sarkadi róm. kath. templom igazán nem kő­ből, de áldozatkészségből és szeretetből épült. Igazi méltó Isten háza. Szombat estére tömegestől érkeztek a vendé­gek minden felől Sarkadra, a város másnapi ked­ves ünnepére. Rokonok, ismerősök egymásnál találtak szállást, a papságot Kreznerits György plébános vendégsze­retete fogadta. Vasárnap fél 10 órakor kezdődött az ünnepély az egyházi ruhák megáldásával, mely után a templom megáldása következett. A megáldást, majd sz. beszédet és misét Grócz Béla prépost-kanonok végezte, teljes segédlettel. x Segédkeztek : Kny Antal ez. kationok, Gróh Ferencz ez. prépost, Szauer Alajos sz. széki ülnök, Hamernyik Sándor coadjutor, Pálffy Béla hittanár, Besser Hugó karkáplán, Heilinger József tanúim, fel­ügyelő és Prág Ferencz növ. pap. Összegyűlt ez alkalomból a grófi család egész tisztikara, a város értelmisége s a népből ezer számra, Gyuláról ptocessióval mentek a hívek. Magát a grófi családot Szekér Gyula felügyelő képviselte. A templom megáldás szertartása után a hívek bevonultak a templomba Papp Károly kántortanitó ügyes keze alatt tisztán, erőteljes akkordokban szó alt meg az uj orgona és a nép egyöntetű jól veze­tett éneke. Grócz Béla prépost-kanonok a szószékre lépett és fejtegette témáját, hogy mi a templom. Hosszú éveket egy emberöltőt töltött Grócz kationok a pasz- toraczióban s e buzgóságban és munkaköre iránt érzett szeretettel töltött évek tapasztalata és tanul­ságai csendültek meg szavaiban. Amint neki, valóban mindene a templom és annak dicsősége, úgy igye­kezett rávezetni hallgatóit, hogy nekik is minden viszonyok között mindenük legyen az Isten háza, a megenyhülés és kegyelem háza. Egész beszédén át­vonuló megragadó és világos hasonlat feledhetlenné tette beszédét. Szent mise alatt, melyet infulával czelebrált Grócz kanonok, a hívek szentséghez járultak. A régi roskadozó templomot két év előtt Mind- szentek napján zárták be s nemsokára le is bontották. Az uj templomot 1900. julius 20-án kezdte építeni Szabados József építési vállalkozó, Várady Manó kir. mérnök ellenőrzésével és az idén julius 1-én teljesen be lett fejezve. Román stylü, kereszthajós a templom, karcsú, magas toronynyal. Kőoszlopok között fonott vasháló kerítés veszi körül, mely magyar gyártmány. A templom jótevői, gróf Almásy Dénes, ki a templomra adott 22,000 koronát, a bivek munkájá­nak megváltásaként 1,600 frtot, 30,000 téglát s ő készíttette a keritést, mely a kőanyagon kívül 1300 forintba került. A bibornok-püspök 2000 (két ezer) koronát a templomépitésre és 200 koronát orgonára adott. Özv. gróf Almásy Kálmánné készíttette a gyö­nyörű román stylü oltárt, melyet 2000 koronáért szintén magyar ezég készített. Az oltáron, kifogás­talan stylszerüsége mellett kiváló a faragás tiszta­ága és az aranyozás tiszta fénye. Ugyanilyen stylben és értékben a szószéket és keresztkutat Almásy Dénesné szül. Károlyi Ella grófnő nemes szive ajándékozta, mig a pompás fel­szerelést, zászlókat és ruhákat Cziráky Jánosné grófné ajánlotta fel. Schiefner Ede prelátus 600 koronát adott orgonára. A vallásalap 35,000 koronával egészítette ki a még hiányzó összeget. Szent beszéd és énekes mise alatt tűnt ki a pompás akusztika. A sarkadiak méltán lehetnek büszkék uj tem­plomukra, mely nemcsak igen szép, de teljesen ki­fogástalanul jól épített is. Nagy hálára van kötelezve a hitközség a grófi családnak, kik saját házi kápolnájukat engedték át másfél évig a hívek használatára. A templom sz. Ignácz tiszteletére van felajánlva, kinek művészi becsű főoltárképe ékíti az oltárt. Mé­retei : a hajó hossza 20, szélessége 9 méter, a szen­tély hossza 7, szélessége 6 méter. Falmagasság a bolthajtásig 10 és fái méter, torony magassága 43 ott termett Karai s 10 és fái méter. A templomot, ismételten kiemeljük, Szabados József gyulai épitész remekelte. Szives házigazda szivében nem fér meg az öröm, összegyűjtötte tehát a város és környék intel- Iigencziáját, hogy megossza örömét velők. Az ünnepi ebéden részt vettek : Balogh Ambrus h. hitv. lelkész, Besser Hugó Bor Áron. Deák József, Dutkay Dezső, Gaylhoffer János, Grócz Béla, Gróh Ferencz, Hamernyik Sán­dor, Heilinger József, Horváth István, Kiss István, Kiss László, Kny Antal, Kolb Kálmán, Koszta Já­nos, Kubányi Kálmán, Márki Albert, Márki Imre, Oirok István, Pálffy Béla, Prág Ferencz, Papp Károly, dr. Simon Bálint, dr. Spitzer Sándor, Sohröt- ter Dániel, Szabados József, Szauer Alajos, Várady Manó, V. rner Kálmán, Zakar István, Zakar Ferencz.

Next

/
Thumbnails
Contents