Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-04 / 31. szám
Öngyilkosság. Szász Mária özv. Uferbachnénál szolgáló cselédleány múlt hó 30-án elkéredzkedett színházba. Színház helyett azonban a Fekete-Körösnek vette útját és közel a Szanazughoz a vízbe ugrott. Merza gátőr észrevette a leány tettét, de mire odaért a lány már a vízbe fűlt, csak holttestét húzhatták ki a vízből. Tettének oka ismeretlen. Esküvő. Ováry Toldy János tegnap vezette oltárhoz az újpesti róm. kath. templomban Erkel Gyula bájos és kedves leányát Mariskát. Szabadságon. Dr. Kun Pál/kórházi osztályorvos, a békésmegyei fehér-kere^t egyesület gyulai „Ella“ gyermekmenhely igazgató főorvosa négy heti szabadságra utazott. Halálozás Kádas Mihály ni. kir. honvédőr- mestert pótolhatlanul fájdalmas csapát érte. Neje Karmanóczki Francziska asszony folyó hó 30-án 50 éves korában hosszas szenvedés után meghalt. A boldogult nőt szerdán délután temették el nagy részvéttel. Béke hamvaira. Tantalusz kinjait szenvedi a növényzet hetek óta A tikkasztó hőség következtében csaknem estéről-estére köröskörül beborul az égboltozat, villámlik, menydörög, de a várva-várt nagy eső elmarad, a szél ugyanis mindig elkergeti a felhőket. Ami eddig eső esett, a port sem tudta leverni, a terményekre, tengerire s szőlőre pedig a semminél is majdnem kevesebb volt. Pedig kimondhatatlan szükség lett volna rá, bár a. tengeri nagy részére már is elkésett. Az arad-békési evang. egyházmegye kedden tartotta meg rendes évi közgyűlését Békéscsabán Caepregi György esperes és dr. Zsilinszky Endre felügyelő elnöklete alatt. A közgyűlést dr. Zsilinszky Endre felügyelő tartalmas elnöki beszéddel nyitotta meg. A lefolyt óv egyházi életét a nyugalom jellemezte, a torzsalkodás szünőfélben és az egyházi férfiak az ellenség elleoi védekezés eszméivel foglalkoznak, miután látják, hogy a magyar protestán- tizmusra válságos napok következnek. Tagadja, hogy a protestáns egyház politikát üz, de ezt nem is szabad tenni, inkább a szellem kincseinek gyarapításában kell keresnie a boldogulás eszközeit, az iskolák kiépítését sürgeti és azokról a hívekről való gondoskodást, kik elszórtan élnek. Végül a belső béke és testvéries egyetértés ápolására hívta fel a közgyűlési tagokat. Csepregi György esperes terjedelmes je'entésben számolt be a múlt év történetéről, a melynek kimagasló mozzanatai a békéscsabai Rudolf-gimuázium felavatása és Sárkány püspök látogatása voltak. Az egyházpolitikai törvények káros hatása csak Aradon mutatkozott. Az egyház javára 12, kárára 8 esetben adtak re/ersahst. Az egyházmegye építkezésekre 21252 koronát adott. A születések szama 1957, esketéseké 508, meghalt 1379; az óssznépesség 41,943 lélek. Megemlékezik még a jelentés a múlt év halottairól, kik feletti részvétét a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatta. Láng Gusztáv az iskolaszék jelentését olvasta fel, a mely szerint az oatatáBÜgy jó eredményt mutat. Fazekasvarsándon a gazd isági ismétlő iskola fényesen bevált. A békéscsabai iskolák kifogástalanok, de némelyikben a magyar nyelvből csekély az eredmény. A közgyűlés egy bizottságot küldött ki uj elemi iskolai tanterv kidolgozására és felhívta a szemlaki egyházat, hogy háromnyelvű, a mezőberényi II. kerületi egyházat pedig, hogy a németnyelvű iskolát alakítsák át magyarnyelvűvé. A békéscsabai és szarvasi főgimnáziumokról szóló jelentésnél Szeberényi Lajos kifogásolta, hogy jóllehet a szarvasi gimnázium tanári nyugdíjalapja 62000 koronára felszaporodott, annak kamatai nem használtatnak fel azon előbbi határozat végrehaj- tásaár, hogy az egyházak most már az intézethez való hozzájárulástól felmentessenek. Csepregi György Benka Gyula és Kiár Béla hozzászólása után dr. Zsilinszky Endre indítványára újból felhívták a gimnázium felügyelő bizottságát, hogy keressen módot arra, hogy az egyházakról a teher levétessék. A szarvasi tanítóképző ügyében a kerülethez és az egyetemhez átiratot intéztek, hogy segítsenek az intézeten esetleg államosítás által, mert különben be kell azt szüntetni. Benka Gyula az intézet válságos ügyeinek ismertetése utón utalt a tanító- képzésnek egyházi szempontból való nagy fontosságára és megköszönte az egyházmegye' támogatását. A múlt évben oly nagy port felvert egyházlátogatási szabályrendeletet — mely ügy Koren esperes lemondására vezetett — lényegesen megrövidítve és a kifogásolt szakaszok elhagyásával elfogadták. A békéscsabai egyház szabályrendeletét Frint Lajos, Szeberényi Lajos, Zsilinszky Endre, Jeszenszky Károly és Sztraka György felszólalása után visszaadták átdolgozásra. Több egyház szabályrendeletének jóváhagyása után választásokra került a sor. Gyámintézeti elnökökké megválasztattak: dr. Fábry Sándor és Jeszenszky Károly; pénztárnokká Dax György; számvevőszéki taggá Frint Lajos. Körlelkészek lettek: ifj. Zsilinszky Endre a mezőberényi, Szeberényi Lajos a csabai, Jeszenszky Károly az aradi járásban. Iskolaszéki tagokká választattak : Yarságh Béla, Láng Gusztáv, Nyemecz János, Németh Lajos, Jeszenszky Károly, Belenczéresi József, Linder Károly, Jancsovics Péter, Kemény Károly, Uhrin Károly, ifj. Gally János, Lautner Mátyás, VVallner János. A szarvasi főiskolai bizottságba dr. Fábry Sándort és Jeszenszky Károlyt küldték ki. Az egyházmegyei törvényszék tagjaiul megválasztattak : Hász Sándor, Dax György, Frint Lajos, Ábrái Lajos és Steller Árpád, a törvényszék másodjegyzőjeül dr. Margócsy Miklós. Levéltárnok lett Bukovszky János; a pénztárakat vizsgáló bizottságba Szeberényi Lajos; a tankönyv- bíráló bizottságba Linder Károly és Ábrái Lajos; az egyetemes papi nyugdijbizottságba Hász.Sándor, Jeszenszky Károly és Frint .Lajos; a szabályrendeleteket vizsgáló bizottságba Ábrái Lajos, Frint Lajos és Scholtz Róbert választattak be. Egyházmegyei jegyző lett a lelkészek sorából Liffa János. Jeszenszky Károly indítványozta, hogy szervezzen az egyházmegye alesperesi állást és válassza meg arra Linder Károlyt, de Zsilinszky Endre felügyelő javaslatára levették a kérdést a napirendről. Több kisebb ügy megvitatása után este hét órakor ért véget a közgyűlés. Közben a közgyűlés tagjai közebédre gyűltek össze a Széchenyi-ligetben, hol több felköszöntő hangzott el. Küry Klára Békésen. A „Budapesten tartózkodó békési ifjak sogitő és önképző egyesülete“ augusztus végén hangversenynyel egybekötött disz- gyülést rendez Békésen s a hangversenyen Küry Klára, a Népszínház kitűnő művésznője íb szerepelni fog, amennyiben a szünidei válaszmánynak sikerült őt megnyernie a közreműködésre Megígérte, hogy elő fog adni egy ének-számot s ráadásul néhány uj kupiét. A rendezőség tudatja, hogy a meghívók a legközelebbi napokban fognak széjjel küldetni s a ki talán tévedésből nem kap, forduljon az egyesület elnökségéhez. A békési iljak estélyének, rendkívüli sikert biztosit Küry Klára lejövetele hisz Békésen haza várják őt, a ki világhírű művésznővé fejlődött, mióta onnan elkerült. Államsegély. A vallás és közoktatásügyi miniszter a szarvasi polgári leányiskolának 1000 kor. államsegélyt utalványozott ki. A szarvasi polgári leányiskola egyik kiváló anitónője Klimacsek Irén lemondott állásáról, miután az aszódi evang. leányiskolához választották meg tanítónővé. Helyét még a tanév kezdete előtt betölti a választmány. A Szarvason emelendő Kossuth-szobor javára nagyszabású estélyt rendez augusztus 10-én szarvasi ifjúság. A hazafias ezélzat mellett bizonyára nagy vonzerőt fog gyakorolni a közönségre az a hangverseny, mely rendkívül gazdag és érdekes műsorral megelőzi a tánczmulatságot. 1. Felolvasás tartja: temesi Reitter Ferencz. 2. Huber Károly III. Magyar ábrándja, hegedűn előadja ifj. Placskó István, zongorán kiséri grófBoIza Alfonz. 3. Rákóczy Ferencz Rodostón, dr. Várady Antaltól, zenéje Ábrányi Kornéltól. Szavalja : Kostán Vilma, zongorán, czimbalmon és gordonkán kísérik: ifj. Zvariny Já nos, Salacz Elemér és Placskó Lajos. 4. Liszt Rapszódia VIII., zongorán előadja Gaál Istvánná 5. „Valami hibája van.“ Vígjáték Gondiné tői Személyek : De Lussan Andre, orvos : Tyehlár Endre Czeczille, neje : Borsits Masa. Balankourt magánzó Bobvos Soma, Nanette szobaleány: Tajber Margit. 6. Romancze, Johann S. Svendsentől Op. 26. Zongorán g's hegedűn előadják: Eszes Ilonka és Juan Maurice Darrier 7. Schubert Es-dur quartettje Op. 125. Előadják: ifj. Placskó István, Juan Maurice Darrier, Placskó István és Placskó Lajos. 8. Előkép. Házasság. Dantzky Sándor szarvasi fiatal nyomdatulajdonos julius hó 21-én esküdött hűséget Kon- do roson Nagy Sándor birtokos és vendéglős szép leányának, Zsuzsikának. Betörés. Mezőberényben Perei János házában betörők jártak, a mig a családtagok kint dolgoztak a! mezőn. A betörők felfeszitették a padlást és onnan néhány zsák árpát és egy pár ponyvát elemeitek. Öngyilkosság. Tóth Mihály községi kézbesítő volt Orosházán, azonban annyira kedvelte a pálinkát, hogy el kellett bocsátani a szolgálatból. Ekkor teljesen züllésnek indult, a mi pár krajezárt összekoldult rögtön elitta. A múlt szombaton este aztán véget vetett nyomorúságos életének, felakasz tóttá magát. Ellopták Braun Vilmos borkereskedőnek egy 120 frtos brilliántgyürüjét. A tettes valószínűleg a háztól elbocsátott cselédleány, akit erős vallatóra fogott a rendőrség. Óriási vihar vonult át Gyoma és Mezőberény községek határai fölött a péntek reggeli órákban valóságos felhőszakadással párosulva. A vihar ereje oly nagy volt, hogy a gyomai határban feldöntött egy tanyát, amelyben két egyén is a romok közé temettetett. A villám is többször leütött a községben ahol egy ház a lángok martalékává lön. Szégyen helyett halál czim alatt egy fővárosi lap pénteki száma azt írja, hogy Csorvás község főjegyzőjének egyik cselédleánya gyufaoldatot ivott és meghalt. Öngyilkosságának oka az volt, hogy úrnőjének elveszett egy ruhadarabja s tolvajlással gyanúsította meg az érzékeny cselédet. Illetékes helyről vett értesülésünk szerint eme hírből csak annyi igaz, hogy a csorvási főjegyzőnek egyik cse lédleánya hétfőn, három napi betegség után meg halt, de az orvosi vizsgálat szerint halálát gümő s agyszélhüdés okozta. Életunt aggastyán. Orosházán Horváth György 83 éves dinnyecsősz sörétre töltött egy csövű pisztolyból a szájába lőtt, de nem okozott magán nagyobb bajt, a szája padlásán megakadt nehány sörétet eltávolították, s most már az öreg egészen jól van. Tettét azzal indokolta, hogy életében sohasem volt beteg, s attól fél, hogy az aggkorral járó betegség és gyengeség Agyba dönti, ő pedig nem akar senkinek terhére lenni. kaczagást keltettek játékukkal. Ligethy alkalmi kupiéit sokszor megismételtette a közönség, Jók voltak kisebb szerepükben Körmendy és W. Berzsenyi Julia is; a szerecsenek táncza, a magyar tánezosnók csoportja Krecsányi Vera és Károlyi Leona vezetése alatt valamint általában a csopor- tozatok és tánezok a legjobb rendez’ere vallottak. Aranykakas. Vasárnap délután az „Aranykakas“ czimü kedvelt bohózat ment meglehetősen kis számú kö zönség előtt, holott az összevágó gondos előadás nagyobb látogatottságot is megérdemeit volna. A jelenlevők főleg Körmendy ügyes Daxelmajerének B. Szabóné eleven korcsmárosnéjának tapsoltak Erkel Ferencz színház. Négy nap előadásáról kell még referálnunk, mert kedden véget ért az idei színi saison és egy évre bezárultak Thália uj csarnokának kapui. A négy nap méltó befejezése volt a saisonnak, és a közönség csak úgy tódult a színházba, hogy még kivegye részét a kitűnő előadások által nyújtott élvezetből. Az előadott darabokról tudósításunk a következő: Napfogyatkozás. Szombaton és vasárnap este magyar eredetű, de szerecsen-angol tárgyú operette újdonság: a Napfogyatkozás került színre nagy közönség, első este kivált zsúfolt ház előtt. A társulatnak is uj volt a darab, a mi legkevésbbé sem látszott meg az előadáson rendezés és minden részlet dolgában oly tökéletes volt az. A darabról mely egészen a Bokor József müve, valami sokat nem mondhatunk; tárgya talán minden uj operettet fölülmúl excent- ricitásaival, úgy hogy bátran ki lehetett volna írni a sziulapra e szót: gyermekelőadás, de a mellett érdekes és nagyokat is mulattató, zenéje dallamos és kellemes érzést kelt bennünk a sok jó ismerős dallam hallása. Annyi tény, hogy a szerző az eredetiségre nem törekedett, habár az ügyesen összeállított operettegyvelegben van egy pár „betét“ eredeti is. A szereplők közül Haller Irmáé volt a fő női szerep, a ki feladatát annyi bájjal oldotta meg, hogy a közönség mindkét este lelkesen tűntetett mellette. Csaknem minden énekszámát, a Szabóval énekelt duettját és a czicza-dalt pedig többször is, megismételtették. Partnere B. Szabó József (Palmerston) ismét kifogástalan jó alakítást nyújtott és szépen énekelt. A darab túl sok alkalmat is nyújt a komikusoknak, hogy nem annyira finoman, mint inkább czirkuszi elownok módjára bobóskodjanak. Es ennek a .feladatnak magaslatára teljesen felemelkedtek Ferenczy (Csalavalahaj), Ligethy (Düm- bürgin), Mátray (Kinkán), a kik mindnyájan sok sokat, az utóbbi dalait meg is ujráztatván. A többi szereplők mind ügyesen illeszkedtek bele a tökéletes összjátékba. Falu rossza Abban a reményben, hogy gyógyulófélben levő nepszinmüénekesét, a kiváló Békésit be tudja a gyulai közönségnek mutatni, az utolsó előtti estre Krecsányi kitűzte a Falu rosszát, ezt a régi kitűnő népszínművét. Békési azonban nem épült fel any- nyira, hogy felléphetett volna és igy ismét Pintér Imre vendégszereplésével ment a népszínmű. A vendég Göndör Sándort személyesítette gondos játékkal, sok tapsot aratván szép bariton hangjával Finum Rózsit B. Szabó Józsefné játszotta élénken de kissé kevés érzéssel, dalai igen tetszettek és azokat sokszor megujráztatta a közönség. Nagyon jó volt maszkjában és játékában Körmendy (Gonosz Pista), a társulatnak Kiváló jellemszinéBze a sok nagy művész által megjátszott szerepben teljesen megállotta helyét. Kápolnay igen szép Bátky Tercsi volt, mig Ráskay (Feledi Boris) szépen szavalt, B. Szabó József (Lajos) és Barthos (Feledi Gáspár) teljesen megállották helyüket. A jól ismert darabot telt ház nézte végig, a szereplőket sokszor szólították a lámpák elé, a női szereplőknek pedig díszes csokrokat nyújtottak fel. A kertészleány. Utolso előadáson a színház szorongásig megtelt közönséggel. A jegyek egytől-egyig mint elkeltek és körülbelül 300 ülőhelyi jegy fogyhatott volna még el, ha a jegy iránt jelentkezőket ki lehetett volna elégíteni. A közönség ldlkesen tüntetett ez utolsó előadáson a szereplők s Krecsányi igazgató mellett s Anday Blankát színre léptekor hatalmas, perczekig tartó taps s 5 gyönyörű virágcsokor fogadta. Ily elementáris erővel megnyilatkozó tüntetést még nem volt alkalmunk látni Gyulán, de a tüntetés tárgya, a gyönyörű hangjával és játékával az egész szezon művészi értékét képviselő Anday Blanka valósággal rá is szolgált ez ovácziókra. A kertészleány czimü felújított operettel búcsúzott el Krecsányi, mely darab czimszerepében Aodaynak (Micaela) s a vendég Pintér-nek (Gaetano) volt alkalmuk utoljára a közönséget hangjuk szépségével lebilincselni. B. Szabó -József (Morales), ki áz egész szezonon keresztül fáradhatatlan kedvvel és sikerrel játszott csaknem minden este, ezúttal is szép hang és jó játékkal provokált sűrű tapsvihart. B. Szabó J.-né (Jozefa) szintén jót produkált, Ferenczy (király) kitűnő figura volt, a ki Ligethy (Don Moscitos) elmaradhatatlan partnerével együtt állandóan keltette a derültséget. Előadás végén a közönség I színkörben maradt és zugó tapsviharral hívta ki az összes szereplőket és Krecsányi igazgatót, kit hatalmas éljenzés, kendőlobogtatás fogadott, midőn a lámpák előtt megjelent. A közönség mintegy tiz perczig tartó lelkes tüntetése után a színkör bezárult s a gyulai sikerekben gazdag, úgy a közönség, mint a színészek által kiválóvá tett első szezon véget ért. Beszámoló. A keddi előadással véget ért a folyó évi 41 napos szini saison, mely méltó arra hogy vele bővebben foglalkozzunk. Általánosságban a saison rendkívüli, nem remélt nagy sikeréről szólhatunk, amelynek okfejtő tényezőit úgy a színtársulat kitűnőségében, mint az uj színkör színpadi előnyeiben és a nagy nézőtér helyárainak olcsóságában kell keresnünk. A szini saisonnak legátlagosabb mértéke a társulat által elért anyagi eredmény. Erre pedig azt mondhatjuk, hogy minden várakozást felülmúlt. Nem tudunk fillérekre kiterjedő statisztikát nyújtani, de annyit tudunk, hogy Krecsányi maga körülbelül 14.000 korona bevételre számitott Gyulán és ezt az összegei a tényleges bevétel jelentékenyen, több mint három ezer koronával felülmúlta, a mi mintegy négy és fél száz korona napi bevételnek felel meg; oly számadatok ezek, a melyek eléréséhez a másutt ismeretlen olcsó helyárak, 60 filléres ülő és 30 filléres állóhelyek mellett állandó nagy színházlátogató közönségre van szükség. A saison egyes részeit tekintve az utolsó két héten a rendesnél is látogatottabb volt a színház, és ez idő átlagos napi bevétele az előző előadásokét felülmúlja. Az egyes darabok közül a megnyitó és búcsú előadáson színre került Hunyadi László és Kertészleány óriási közönségétől eltekintve, legtöbb nézőt vonzottak Ocskay, Sulamith, New-York szépe, ellenben legkisebb közönsége volt „A bölcső“-nek, a mi rendkívüli okokból eredhetett, az uj érdekes darab megérdemelvén a megtekintést. A fent kitüntetett jövedelemből köze( 6000 korona esik a 40 előadásra nyitott saison, illetve fél saison bérletre, a mi 25°/0 bérleti engedmény mellett szintén igen magas összeg, a többi bevétel a napi pénztárnál folyt be; bérletszünetben esti előadás a megnyitó ünnepélyen kívül nem volt. A rövid saison és részben más 'körülmények is akadályozták Krecsányit abban, hogy prog rammját beváltsa. Hogy sok ígért darab nem került előadásra, annak oka a programm tulgazdag volta melynélfogva kétannyi darabot tüntetett fel a társulat repertoirja, mint a hány előadást Gyulán tartottak. A műsor összeállítását hátrányosan befolyásolta még a társulat két elsőrangú tagjának beteg sége a mi miatt néhány várt darabot nem kaphattunk meg. Egészében azonban a műsor helyes összeállítását a színkör nagy és mindig fokozódó látogatottsága igazolja. Színre került a saison alatt két opera: Hunyadi László és a Tévedt nő, oly művészi magaslat^ álló előadásban, hogy általános sajnálkozást okozott az opera esték ritkasága, a miben persze ugyancsak az említett két tag betegsége volt az ok. Láttunk 16 operettet, a melyeknek előadása művészi szempontokból a legtökéletesebb volt a szereplők művészete, a kiállítás és rendezés tekintetében. Színre került 15 szinmüés vígjáték gondos összevágó előadásban; népszínmű csak négy került előadásra, a népszínmű primadonna és énekes lévén a társulat beteg tagja. Előadásról-előadásra méltattuk a társulat mü- / ész tagjait, a kiknek mindegyike komoly ambiczió- val törekszik megoldani feladatát, mindig gondos összjátékokat produkálva. A nagy müvésztársaság- nak kétségtelenül lelke és ereje az igazgató: Krecsányi Ignácz, a ki ideális lélekkel és fáradhatat- an tevékenységgel maga intéz mindent, rendező és ügyelő, tanító és kellékes is ba kell, egy személyben. Legyen az elismerés babérkoszorúja is az övé. Nyújtsuk azt neki azért az áldozatkészségért, a melyet színtársulatának összeszervezésében, a darabok kiállításában tapasztaltunk, a melynél fogva bátran mondhatjuk, hogy gazdagabban felszerelt társulata nincs az országnak, — azért a művészi képességért és gondosságért, a melylyel minden előadást maga a legtökéletesebb ízléssel és pontossággal rendezi, azért az ideális érzületért, a mely minden igazgatói ténykedésében kifejezésre jut. Az elmúlt saison bizonyára feledhetetlen lesz a gyulai közönség előtt és be fog válni az a jóslat, a mit a főispán a szinmüvészet-pártoló egyesület legutóbbi ülésén az igazgatónak válaszként mondott, hogy a gyulai közönség nemhogy elfelejtené Krecsányit és társulatát, de mindenkor visszasírja azt. Közgazdaság. Oeconomiai levél. Evek óta többször menvén a gyulai vásártéren át a Kálvária mellett elvonuló kétegyházi utón Benedck-pusztára és onnan vissza, kevés kivétellel mindannyiszor undorító bűzt hoz a szél egyik-másik oldalról, ered pedig ezen utálatos bűz a gyepmester által a szántóföldekre kihordott peczegödrök tartalmából. Hogy a gyepmester és az illető földtulajdonos méltányolni tudják a „pondrette“ hasznosságát az csak dicsérendő dolog és azt bizonyítja, hogy ismerik a gazdasági vegytant, pedig lehet, hogy egyik sem járt csak valamelyik normális iskolába, hanem hogy a városházán sok a tanult ur — kik a város közrend és egészségügyét intézik — nem lát kissé tovább, mint a gyepmester és a szántó-vető ember, az már kissé furcsa dolog; mert hiszen azt az említett hasznos trágyaszert előbb szagtalanítani kellene és csak azután visszaadni a földnek, bogy mily módon történjék a desinfitiálás, azt megmondja bármelyik gyógyszerész; tessék csak utána járni, mert bizony mondom, hogy nem illik a város kapuján kívüli bűz a betonjárda és a villamos világításhoz. Hát még a Bárdos-hid környéke, ott azt látni, hogy a kiszélesedett, elkopott, beomlott meder partja a város utczái és udvarainak söpredékével lesz feltöltve, csak távolról nézve és a szag után Ítélve — mert megérzeni már távolról — a legjobb trágyaanyag használtatik itt fel, holott erre alkalmasabb lenne bármely szikes, nyers föld, a milyent talán közel is lehetne találni; vagy a gyulai határban már nincs is sovány föld? milyen két ellentét, amott sietnek visszaadni a földnek a mi tőle elvétetett, itt pedig egy nagy mennyiség trágya el lesz temetve, talán örökre. Az a peczegödrök tartalma és ez az utczák és udvarok szemétje, no meg a vágóhíd hulladéka olyan hatásos műtrágyát (comport) adna, hogy a mely földre ebből vinnének az nagyon meghálálná a fáradságot. T. magi stratus, földmives-iskola stb. szives figyelmükbe ajánlom ezeket. Doboz, 1901. augusztus 2. Domoszlay József. Heti p i a c z. Gyula, augusztus hó 2. Amerika szilárdabb jegyzéseire nálunk a hangulat alig javult és igy változatlanul a múlt heti árakat jegyezzük. Heti piaczunkon a felhozat már nagyobb és élénk vételkedv mellett elkelt 50 kilogrammonként koronában: búza ..... 680—7-20-ig takarm. árpa (uj) . 5É60—5-80-ig kukoricza .... 5-10—5‘20-ig zab (uj) .....................5-40—5‘50-ig. N y i 111 é r. Mig a legutóbbi időkig egyetlen viz sem volt egészen biztosan adagolható a vérköpésben, szívbajban és asth- mában szenvedő embereknek, az újabb kísérletekből kiderült, bogy ilyeneknek egyedül a MARGIT“ gyógyforrás Margittelep, Bereg-megye. 99 vize ajánlatos fogyasztásra, a mely ezek mellett nemcsak a húgyszervek betegségeiben a legjobb viz, hanem a legkitűnőbb borvíz s enyhén sós ize miatt mindenki, még a legkisebb gyermekek is a legszívesebben veszik magukhoz a gyomor és légcső hurutos . . megbetegedéseinél. Országos főraktár: ÉDESKUTY L. Budapesten. csász. és kir. udvari szállító. Ásvány viz-nagy kereskedő.---------------Kapható mindenütt. ----------------17 2 5—12
