Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-23 / 25. szám
tapsorkán hívja a lámpák elé többször úgy öt, a mesteri interpretálót, mint az ifjú költőt s k gyönyörű csokrot nyújtanak fel az orchesterből művésznőnek. Az óda utáni rövid szünet alatt a zenekar játsza a Hunyadi Lászió nyitányát, majd ujbó telgördül a függöny és színre kerül a gyulai Erke Ferencz arénában Hunyady Lászió. Erkel Ferencz halhatatlan zeneköltőnk váró sunk dicsőséget szerzett szülöttjének Hunyady László operája kezdte meg az első szezon műsorát. A da rab kiállítása, tökéletes színpadot, perfekt ruhatárat díszleteket igényel, s mindez nem is hiányzik. A dekorácziók, a korhű costume ök, a precziz muzsika, a művészi játék mind közrehatnak, hogy a közönség az itt még sohasem látott, fővárosi színpadok nívóján álló előadás hatása alatt ne bontakozzak ki az ünnepi emelkedett hangulatból. Orbán Árpád karnagy művészileg dirigál. A zenekar hibátlauul szépen interpretál s a színészek az ünnepi hangulat hatása alatt, ambiozióval, kedvvel játszanak, nem elnagyolva, kelletlenül, fumigálva a közönséget. A czimszerepet a társulat jeles tenorisfája Bejczy György szép csengésű érczes tenorjával in terpretálta, akiben e szerep tökéletes kifejezőre ta Iáit. — Kiváló dicséret illeti a társulat primadonnáját, Anday Blankát. (Gara Mária) a ki hét estén keresztül hót fárasztó szerep s az ut fáradalmaitól kimerülve érkezett Triesztből Gyulára s legnagyobb dicséret reánézve, hogy ez sem játékán, sem hang ján észrevehető nem volt. Tiszta csengésű, gyö nyörü iskolázott hangja pompásan érvényesült í kitűnő akustikáju színpadon. Aldor Juliska (Erzsébet) hatalmas hangterjedelmet és iskolázott hangot igénylő nehéz szerepében kiválót produkált. A cselszővő Czilley szerepét Csiszár játszottta meg, Békéssy (Gara) úgy remek hangjával, mint sikerült maszkjával nagy ha'ást értei.Általánosságban minden egyes szereplő működését külön kellene mél tatnunk, de különösen megragadta ez előadásnál közönségünket a precziz összjáték. a korrekt zenei vezetés, a kosztümok korhüsége és gazdagsági s a színpadi kellékek, az illúzió e főtényezői, melyeket sajnosán nélkülöztünk az elmúlt szezonokban. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színház minden zugát, s kitörő lelkesedéssel tüntetett, többször megújuló szűnni nem akaró tapsviharral. Különösen az Anday és Bejczi által előadott gyönyörű duett ragadta el a közönséget. A főbb női szereplőknek a »gyulai szinpár- toló egylet“ figyelméből, szép csokrokat nyújtottak fel a zenekarból. Előadás végén pedig, többször Wjinean megújuló tapsviharral hívták a lámpák elé Krecsányit, az ország első igazgatóját. A közönség a gyönyörű, látványos előadás után, minőt még Gyulán eddigelé nem produkáltak lassan oszladozott a színházból, hatása alatt e meg-] nyitó előadás ünnepi impressiómak. A publikum közül igen sokan ott maradtak a banketten, mely a pavilion melletti szabad térségen volt tervezve, de a melyet a kellemetlen hűvösre vált idő miatti a kuliszákkal födött helyiséggé alakított pavilion folyosóján tartottak meg. A bankett. A pavilion hosszú folyosója végig volt terítve egyetlen bosszú asztalon. E mellett foglalt helyet a bankett közönsége. A Krecsányi színtársulatának összes személyzete vendége volt a sziopártoló egyletnek ez alkalomból. Impozáns képet nyújtott a hosszú asztal, körül ülve vegyesen férfiak és nők által. Semmi sem volt e helyen a bankett kezdetek az ismerkedés feszességéből. Azonnal összeismer- [kedett a publikum és színész s kedélyes bohémé ompániák alakultak. Csüngtek a poharak, csörögi tek az evőeszközök, rázendített a czigány, 8 vidám társalgás fejlődött ki a fehér asztal mellett. CsakJ hamar a tósztok árja is megindult. A tósztok előtt Berthóty István szinpártolm egyesületi titkár felolvasta Széli Kálmánnak ez all kálómból dr. Lukács György főispánhoz intézett! következő táviratát: „Uj színház megnyitása alkalmából üdvözlöm Méltóságodat s kívánom, bogy a Múzsa ez uj haj lékában, melynek létrehozásában Méltóságodnak nagy része volt, a magyar színészet mindég vendégszerető otthonra találjon és sikerekben gazdag korszakot éljen át.* Széli. A közönség éljenezte a táviratküldőkormány- Blnököt, akinek s dr. Bezerédj Viktor min. tanácsosnak dr. Lukács György főispán a színészet pártoló sgylet nevében szintén üdvözlő táviratokat küldött. Lukács György főispán, a szinpártoló egyesü- et elnöke nyitotta meg a pohárköszöntők sorosaiét, azon egyénekre irányítván a figyelmet, akik legitségével a színkör létesítése sikerült, a kiknek egitségével az eredményt elértük s első sorban ízeli Kálmán belügyminister miniszterelnököt élteti rínék nagy hálával tartozik Gyulavárosa. Széli a idéki színészet ügyét meleg szívvel karolta föl, innak rendezésében buzgó munkás volt s bőkezű dományával hajlékot létesített Gyulán a Múzsának azért mindnyájunk érzelmét tolmácsolva élteti Magyarország miniszterelnökét, Széli Kálmánt. — Beszédét többször megszakította az éljenzés s a etszés zaja; utána Kóhn Dávid, a szinpártoló egyet titkára emelkedett szólásra. Kiegészíteni óhajtja I főispán beszédét, mert igaz, hogy első sorban ízéll miniszterelnöknek köszönhető a színkör meg- alósulása, de maga a miniszter az ország kormány- ásának gondjai között nem terjeszthetné ki annyira gyeimét, ha azt nem irányították volna, ha ügy- mzgalraát Bezerédj Viktor, a belügyminisztérium ián a színi ügyek referense és a köztünk levő gr. festetich Andor szinészeti felügyelő nem terelték olna a gyulai színkör létesítésére s azért emeli >oharát e két férfiúra, akiknek szintén érdeme a zinkör létesítése. kedvvel lehet megoldani. Vázolja ezután a magyar színművészet múltját. Visszapillant a 100 év előtti állapotokra a művészet terén s örömmel |SgS a rohamos haladást, ma midőn a fővárosban 6 állandó színház hirdeti a magyar művészet igéit s a vidéki empóriumok is többnyire rendelkeznek állandó szín- házzal. A nyári színkörök létesítése szintén egyik hatalmas előhaladása a magyar művészetnek s e nyári színkör megvalósításának legfőbb faktorait, I kivitelben fő munka erőket, főtényezoket, Lukács György főispánt és Kóhn ^ Dávidot élteti. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés követte szavait. Szentmiklósi József tüzes beszédben méltatja 1 derék társulat nagy missióját, melyet a magyar szó, a magyar művészet terjesztésével Fiúméban és Triesztben véghez vittek. A tengeren túl is tért hódítottak ezzel a magyar szónak, apostolaivá vál- ak a nemzeti eszmének. A sikerben legfőbb része l társulat hölgytagjainak van, kik odalent a délen legtöbbet működtek a színpadon s élteti a hölgyeket. Dutkay Béla polgármester, szinpártoló egyleti alelnök elmondja, hogy nemcsak egy városnak, de egy kis községnek is gondot kell viselni társas élete föllenditésére. A mai szép napot svvaros társas életének föllenditésére is nagy jelentőségűnek tartja, a ki ma ott volt, az meggyőződhetett erről. E fellendülés közvetlen okozóit, a kedves vendégeket, Thália papjait és papnőit a Krecsányi társulatot élteti, kérve őket, hogy ép oly meleg szeretettel legyenek a város közönsége iránt, mint a minő melegen fogadja ez őket. Keller Imre alelnök a közönség szeretettnek fő megnyilatkozását a pártolás magas fokában óhajtja elérni. Úgy talál a társulat kedves otthont a város falai közt, ha a közönség tanujelét adja vonzalmának a színházba járás által. Óhajtja, hogy egyenek itthon Gyulán s élteti a derék színtársulatot. B. Szabó József a színtársulat részéről szólal fel. Reflektál Szentmiklósi beszédére 1 adósnak érzi magát vele szemben, a ki a társulat hölgyeit köszöntötte fel. Hogy adósságát kifizesse, poharát emeli Gyula város szép hölgyeire.. Körmendy János jelzi, hogy e bankett folyamán már három to.iszt hangzott el a színtársulatra. Örömmel jöttek e kedves helyre, mint a minő aggodalommal mentek ki az országból. De megfeledkeztek e társulat derék vezetőjéről, a csapat vezéréről, a ki őket munkára, tettre buzdítja. Élteti Krecsányit. Berthóty István egyesületi titkár megemlékezik a nagy dolgok kivitelére szükséges kis emberek munkásságáról is. Megemlékezik a színkör technikai létrehozói, Gróh Mihály és Sál József iparosokról, kik ambicziójukat, szeretetüket, tudásukat tették bele e szép munkába. Nem hagyhatja figyelmen kívül azt az ügybuzgóságot, a mit Keller Imre kifejtett a színház érdekében, a kivitelben, a rendezkedésben, a közönség érdeklődésének a| színházra való irányításában főrészesvolt. Élteti őt. Kóhn Dávid ismételten felszólal, megemlékezvén Tóvölgyi Margitról, a kinek szava először hangzott föl a Múzsa újonnan fölszentelt csarnokában, kapcsolatosan élteti a prológot irt Nuszbok Sándort, kinek lelkét Erkei szelleme megihlette s emek szép költeményét vele megiratta. Élteti a prológ íróját és művészi előadóját. Keller Imre lendületes szavakban Krecsányinét a bájos művésznőt élteti. Bartos kedélyes apaszinósz derültséget keltő beszédében éltet mindenkit, de különösen azokat, a kik színházba fognak járni. B. Szabó József élteti a sajtót. Lukács György a szép ünnepélyt bezárni óhajtván, megjegyezni kívánja, hogy a derék társulat messze útról jött, ki van fáradva s megköszöni nekik, hogy mindezek daczára itt időznek a közönség körében. Zugó éljenzés között bont asztalt s a közönség 3gy része szétoszlik. A kedély és hangulat kezd zajosabb mederbe átcsapni s általános óhajtásra bevonulnak a hűvösebb folyosóról az éttefembe, hol a bankett után brillians és kedélyes boheme-mulatság fejlődött ki az ott maradt közönség és társulati tagok közt. A bankett menüje és a kiszolgálás is dicséretet érdemel s a nópkerti vendéglős jó konyháját dicséri. A zenét általános megelégedésre a Tóth testvérek gyulai zenekara szolgáltatta. realistikus vonásokkal kreálta szerepét, általános tetszés mellett. Bájos és kedves volt Ráskay (Tisza Jutka) szerepében. Igen jó Körmendy (Pyber), kitűnő Barihoz (Szörényi), Réthey, Kenyéri, s_ valamennyien. Általában az összjáték kiválósága az előadás menetének gördülókenysége, a sugólyuk keresés mizériáinak hiánya, a díszletek nagyszerű aóge, sti 1 és korszerűsége az, ami egyelőre legjobban imponál, mert ebben az igazat megvallva éppen nem voltunk elkényeztetve. A darab óriás hatást tett. Közönségünk megváltozott, kikelt a régi közönyből, tapsol, ujjong és élvez s nem szégye’ tetszésének kifejezést adni. Tegnap este a Gárdonyi falusi darabja a Bor adatott elő, melyről jövő számban. Hogy az általános, csak superlativusokban k fejezhető megelégedés akkordjába diBsonanozia ii vegyüljön, vannak már színházi mizériáink is. — Még pedig villanyos mizériák. Daczára annak, hogy bár egyébként is 11 óráig kellene égni az összes utczai lámpáknak s azontúl az „iránylámpáknak1 olyankor, mikor a közönség tódul ki a színházból egyptomi sötétség borul a népkertre s az egész vá rosra. Szurokfekete éjszakában kell haza botorkálni a közönségnek. Ezen a bajon pedig segíteni kell mert a kellemetlen hazabotorkálás sok ember kedvét fogja szegni a szinházbajárástól. Azonkívül hiányos dolog az is, hogy a színház kijáró ajtói fölött lámpák nincsenek. Az ember majd elharapja a nyelvét, mikor a szinházból a sötétségbe kilép. Talán még ezen is lehetne segíteni Ettől eltekintve, a szezon gyönyörűen kezdődik. A közönség belemelegedett, megkedvelte a kedves, otthonos színházat s reméljük az idei szezontól a legszebb sikert. A jövő hét műsora : Hétfőn: A Gésák. Operette. Kedden : Névtelen levelek. Bohózat. Szerdán : A czigány báró. Operette. Csütörtökön : A vasgyáros. Szinmü. Pőnteken: A kis mama. Vígjáték. Szombaton délután : Az ingyenélök. Este: A böregér. Operette. Vasárnap délután: Az uj honpolgár. Este: A piros bugyelláris. Népszínmű. A gyulai színművészet pártoló egyesület dr. Lukács György főispán elnöklete alatt csütörtökön délután 5 órakor választmányi ülést tartott, a melyen mint vendég részt vett gr. Festetich Andor, az Erkel Ferencz színkör megnyitására Gyulára érkezett szinészeti országos felügyelő is. Linhart Vilmos fővárosi festő ajánlatot tőn ugyanis színházi reklám függöny díjtalan készítésére, de ezt a választmány és általában a reklám függönyt visszautasította. Az Erkel Ferencz szinkör tervezete, illetőleg a nézőtér ülőhelyeinek beosztása, mely majdnem nélkülözhetetlen tájékoztatója a szinbázbajáró közönségnek, csinosan kiállítva Dobay János könyv- kereskedésében kapható. Egy példány ára 10 fillér. Festetich Andor gróf, orsz. szinészeti felügyelő '.ólait fel ezután. Visszapillantván az 1896. évben itt yulán lefolyt Erkel-szobor leleplezési ünnepélyére, elyen először volt alkalma Gyula város lelkes özönségét megismerni, első szava Erkel emlékének Szőj. Akkor már lerótta Gyula kegyeletének adóját, lint lerótta újból ma az. Érkel-szinbáz felavatása- or. Midőn őt a belügyminiszter orsz. szinészeti blügyelővé kinevezte, nehéz és súlyos feladatra állalkozott, melyet csak az ügy iránt érzett szerelttel, a művészet fellendítését ezélzó erős munkaOcskay brigadéros. Talán még a megnyitó előadásnál érdeklődéssel várták Ocskay brigadérost, színpad e szenzáczióját. Ez érdeklődés jogosulatlan. Herczeghoek ez a mesteri irt darabja, melyet a fővárosi lapok is nagyobb a magyar nem volt tollal meg- ismertetései után mór ismert közönségünk, valósággal eddig nem észlelt hatást tesz a nézőre. — A klasszikus darabok levegője árad felénk, a klasszikusok dohossága nélkül, életteljes jóízű alakok, hamisítatlan magyarság a történeti keretben, mely nemzeti históriánk egyik szent lapjáról a Rákóczy korszakból meríti tárgyát. A hevesvérű, vitézségében, erényeiben és szenvedélyében egyaránt nagy Ocskay Lászlót, e korszak egyik legérdekesebb, noha történelmileg véve éppen nem rokonszenves és ethikus alakját dolgozza föl hatást keltő motívumokból, magyar szív és szemnek kedves miljőben szővén az érdekes fejleményt. Vérünket pezsdülni érezzük e darab láttára. A mi hazafiui érzés szunnyad bennünk lázong a harczi trombiták, a nyakas kuruezok szózatának hallatára, s a fő és mellékalakok egyaránt oly mesterileg alkotott jellemek, oly természetesek, egyszerűek és magyarok, hogy az egész darabban egy sor kivetni s egy sor hozzátenni valót nem találunk. Minden helyén való, minden hatást keltő. Az előadás kitűnő volt s a kik a darabot a budapesti színpadon látták egy csöppel sem helyezik hátrább e gyulai előadást a vigszinházi mellett, sőt Kesztlert (Ocskay) Fenyvesinél jobbnak találják e szerepben, ki amellett hogy szép férfi alak s megjelenésében imponáló, játékában is tökéletesen érvényesíteni tudja erős drámai tehetségét e szerepben. Kitűnő partnere volt Kápolnay Juliska (Tisza Ilona) aki rendkívül bájos jelenség színpadon s a külső megjelenés előnyei mellett, tehetséggel is bőven rendelkezik.^ Szívhez szólóan szaval, látszik rajta, hogy létekből játszik, igaz es keresetlen minden szava, mozdulata, — Hasonlóan méltathatjuk Ruby Erzsébet (Dili) szereplését is, ki tanulmányra valló Gyulai élet. Színház . . . színház . . ■ színház . És csakugyan igaza volt annak, aki azt mondta, hogy „ Magyarországon a vidéki színészet jövője, jó nyári színkörök létesítéséhez van kötve.® íme az első példa a gyulai színészetnél fényesen bevált. Az uj aréna valóságos színházi lázat teremtett Gyulán, járványos betegséget okozott, mely abban nyilvánul, hogy a deliquens berohan Dobayhoz és két óra hosszat veszekszik színházjegyekért. A közönségnek a színészet iránt impozáns módon nyilatkozott meg az érdeklődése. Minden frázisnál szebben beszél a tett, minden Demosthenesnél szebben a kasszazárlat. — Nos, hát a gyulai sziniszezon kezdete fényesen bevált, a kassza megtelt, a színházi láz tombol s a nagynak tartott színház kicsi lett. Az első előadásra a közönségnek több mint fele kiszorult, több mint kétharmada nincs megelégedve a helyével s épen háromszor iö páholy elfogyott volna, ha lenne. És Gyulán mégis so- kalták a páholyokat! Meg van tehát a színészet kérdése oldva Gyulán. Az évek hosszú sora óta magát tengeri kígyóvá kinőtt szörnyeteg feje lehullott, nincs többé Gyulán üres ház, nincs többé „ripacs- banda,“ mely lepelnek tekinti a szinészetet, hanem színésznek és közönségnek egyaránt jó dolga van Gyulán, sőt az első sorok elé sem raknak többé „még egy“ első sort azok, akik mindenáron első sorban akarnak ülni, mintha a komoly számba menő, modern igényeknek megfelelő színház a közönségünket is komoly közön séggé nevelte volna, amely nem azért jár színházba, nogy az első sorban üljön, hanem azért, hogy komoly élvezetet találjon igazán játszani tudó, hivatásukat komolyan vevő színészek játékában. S azért üdv neked e helyről is égi Múzsák fölsziíntelt csarnoka! Üdv a létesítőidnek, kik a mi helyi kultúránk fejlesztésével a nagy nemzeti kultúra ügyét is szolgálták, üdv a közönségednek, a mely táplál, melynek szive melege adja meg a te életerődet is, s üdv a papjaidnak, a színészeknek, kik áldoznak oltárodon, szolgálják a magyar kultúrát. Legyen a te élted hosszú, vihar ne bontsa tetődet, a közöny szélcsendje ne gyöngítse meg falaidat! Te pedig oh publikum ! mutasd meg, hogy érett, komoly közönség vagy, nem a pillanatért hevülő, mint a játszó gyermek, ne szalmaláng legyen a me legséged, melylyel az ügyet ma fölkarolod s holnap elejtheted, hanem légy komoly istápolója a nemzeti művészetnek, hisz a nemzeti erő, nem a képviselőválasztások kortes-számláinak nagyságában, hanem a nemzeti művészetben megnyi latkozó nemzeti érzésben fekszik. így boldog és elégedett lesz az aréna falai között a közönség és szinész egyaránt, a közön ség, mert azt kapja a színésztől, amit vár, a közöns&g'melegétől táplált igaz művészetet s a szjji '-sz, tiert azt kapja a közönségtől amit érde- mti:;rí megfelelő pártolást, érdeklődést. W’. 1 S ha ez J jgy ugyj-r sem a közönség szive, sem a Krfecsányl1 kasszája nem lesz üres soha. Úgy legyén I * * . * Valami különös, , ünnep előtti hangulat uralkodott „a városban”a hét'folyamán. Az ilyen ünnep előtti hangulatban mindig van része egy kis zűrzavarnak, egy kis izgatottságnak. Az ünnepre készülődés lázas állapot. Ebben a lázas állapotban volt a közönség már napok óta. Az első erősebb lüktetés, a láz jele már akkor Kezdett jelentkezni, mikor a színészek és színésznők fotográfiái megjelentek a Dobay kirakatban. Fiatalemberek és öreg urak egyaránt, el-el mentek többször napjában a kirakat előtt s mintha csak a legújabb kiadású köny veket néznék az auslagban, oda-oda pillantott mindenik a képekre és kiki kiválasztotta a maga leendő ideálját. Egyébként most még a gyulai hölgyekre is rá lehet ilyesfajta érdeklődést fogni a színészek iránt, mert Krecsányi határozottan szép színészekkel bir. Úgy a nő>, mint a férfi személyzet érthető lázat oko itt Gyulán, mikor azután nemcsak a kirakati ti, hanem természetben is megjelentek. Az efajta láz pedig abban nyilvánul, hogy a ió éven felüli fiatalemberek 4o éves korig, sőt azon túl is felkötik a legszebbik nyakkendőjüket és elmennek a népkertbe sétálni. Máskor csak este szoktak, de ilyenkor nappal is be-be tévednek a pavil- lonba. S igy kezdődik a szini szezon. A népkert szerdán délután a legnagyobb érdeklődés központja. Huszkának fogy a söre s a közönség zajos érdeklődéssel várja a világítási próbát. A jegyek előre árusításával megbízott Dobay kénytelen a legjobb ismerőseinek megtagadni azt a helyet, a melyiket szeretne és magára haragítja a félvárost. A színházi pénztárosnak elégedetten gömbölyödik az arc/a s azok a boldog emberek, akik helyhez jutottak, sugárzó arczczal viszik haza a jegyeket. A kin- rekedtek szidják a bérlőket, szidják a színházat, szidják Krecsányit, szidnak mindenkit és erősen fogadják, hogy most már nem fognak színházba járni „csak azért sem,“ mindazonáltal veszekednek a pénztárossal, hogy legalább hát az „Ocskay“-ba kapjanak helyet, ha már a „megnyitásból“ kipotytyantak. Szóval igy áll a színházi élet Gyulán. Az érdeklődés oly nagyfokú, akkora elemi erővel nyilatkozott meg, hogy — bár nem vagyunk optimisták — kénytelenek vagyunk a szemébe nevetni azoknak, akik még most is az üres házaktól félnek. Én azt hiszem azok az idők, amikor a színészek ráfizettek a jutalomjátékukra, — ölökre eltűntek Gyuláról. * * * Mit Írjak még a hétről, írjak a megnyitásról, a kipirult arczokról, a tomboló lelkesedésről, melylyel a mi kiváló tehetségű házi poétánk Nuszbek Sándor prológ- ját fogadták, aki irodalmi sikerei egyik legelőjéhez fogja sorozni a csütörtöki megnyitót 1 Írjak arról a templ.omszerü meghatott hangulatról, mely elfogta a színházat, midőn fölcsendültek a mi nagy szülöttünk Erkel- Ferencz „Hunyadi Lá«zfó“-jának classikus akkordjai ? Írjak az első színházi estről, Gyula történelmének egyik piros betűs lapjáról ? A tarka-barka, zsibongó, az' első előadás lázától ideges, lelkesedésében szép, pártolásában nagy közönségről, mely az első előadás keretét szolgáltatta ? Nem Írok, nem akarom irigygyé tenni azokat, akiknek jegy nem jutott. Annyi bizonyos, hogy Gyulán rég nem volt részünk ekkora általános „Gyulai életben.“ Gyula elérte amit akart a színművészet terén, a büszkeség és az elég.e- dettség mosolya ül a város arczulatján. 1 . Ne törölje le ezt a mosolyt rólunk az irigység se! —re. Irodalom. Az e rovatban közlött művek kaphatók DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Kis Lap. Több mint negyed évszázad óta gyönyörködteti a „Kis Lap® ez. képes gyermekujság Magyar- ország apró olvasó közönséget, Hétről-hétre mint szívesen látott vendég kopogtat be a magyar családok hajlékába, a hol vidám gondatlan gyermekek repeső szívvel várják, ujongva köszöntik és találgatják, vájjon micsoda szépet, kedveset hoz magával a „KisLap® legújabb száma. A „Kis Lap® gyönyörű tartalmához képest díszes kiállításban jelenik meg, mindazonáltal ára oly csekélyre van szabva, hogy mindenki könnyen megszerezheti gyermekének. A „Kis Lap® az egyetlen magyar gyermekujság, melyet a vallás- és közoktatásügyi magy: kir. minisztérium az elemi népiskolák tanuló ifjúságának olvasmányul ajánlott. Előfizetési ára V4 évenkint 2 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal : Budapest, Kerepesi-ut 54. Háztartás. Kürthy Emilné szerkesztésében és az Athenaeum r. t. kiadásában havonként 3-szor megjelenő „Háztartás® a magyar gazdasszonyoknak egyetlen magyar lapja, mely a háztartás minden ágában útbaigazítást ád, helylyel közel képekkel magyarázva. A „Háztartás“ bő szépirodalmi részét irodalmunk legkiválóbb művelői szerkesztik. Költemények, elbeszélések a legjobb Írók tollából élénkítik a „Háztartás“ tartalmát, és ami szintén igen nagy érdeklődésre számit: a divat is szóhoz jut írásban és képben, ennek a maga nemében egyetlen lapnak a hasábjain. A „Háztartás“ gyönyörű színes boritékbn jelenik meg és előfizetési ára V4 évre 3 korona. Mutatványszámot küld ingyen a ki- adóhivatal: Budapest, Kerepesi ut 54. Magyar Bazár. Ezt a legrégibb, legjobb divatlapot az Athenaeum r. t. adja ki. A „Magyar Bazár® az egyetlen magyar divatlap, mely havonként négyszer jelenik meg mindig bő divatrészszel, gyönyörű színes divatképekkel es illusztrált szépirodalmi melléklettel. A „Magyar Bazár® borítékján annyi tudnivalót közöl a társaságból, háztartásból, regényt,
