Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-23 / 25. szám
III. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A vetések állása helyenként nagyon jó, másutt közép terméssel biztató. A vetések különben, különösen Békésen és Gyulán, az előfordult jégesők nagy károkat idéztek elő, a melyhez hozzájárul még az is, hogy helyenként a rozsda is fellépett. Az elmúlt hó folyamán a tavaszi szántásvetés befejeztetett, a mezőgazdasági munkálatok közül pedig a kapálás, szénakaszálás és gyűjtés voltak folyamatban. A munkások helyzete elég mostoha volt, az átlagos napszám 1 kor. 20 fill. volt. A munkások az aratási szerződéseket a munkaadókkal nagyrészt már megkötötték. A munkaadók és gazdasági munkások között súrlódások nem fordultak elő. A szeghalmi tagosítás munkálatai a befejezéshez közelednek, s a munkálatok során a lakosság körében keletkezett elégedetlenségek már jórészben elegyengettettek. Az elmúlt május hó 1 -je, minden rendzavarás és a munkások zavargása, sót mozgolódása nélkül folyt le. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam, s azokat rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is megvizsgálták i azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték. E helyen jelentem, hogy Szarvas községben a múlt bó 25-én a szarvasi járás főszolgabirája pénztárvizsgálatot tartván, a községi adószedő Veles Tamás a hivatalból hazament es főbe -lőtte magát. Az azonnal lefolytatott vizsgálat kiderítette, hogy a pénztárból, a pénztárnok kezelese alatt álló állami adópénzből 1490 korona 92 fillér hiányzott. Ez összeget Veles Tamás testvére nyomban megtérítette. A főszolgabíró távirati jelentésére nyomban kiküldöttem Szarvasra az ambuláns számvevőt, ki az összes pénztáraknál beható számvizsgálatot tartott, a földerítettnél azonban más rendellenesség nem volt megállapítható. A vármegyei tisztikar kebelében egy változás fordult elő, nevezetesen az, hogy Kis Gyula várm. alszámvevő és tb. főszámvevő munkaképtelenség okából, saját kérelmére nyugdijaztatott. Dr. Konkoly Tihamér közig, gyakorook és tb. aljegyző, a folyó évi május havára, a szabadságolt rendőrkapitány teendőinek ellátására, a vármegye főispánja által, Gyulaváros rendőrkapitányi tisztére helyettesittetett. A gyulai fögymnasiumGyulavárosa képviselőtestületének a fögymnasium ügyében folyó hó 12-én hozott határozata szóról-szóra a kővetkező: Olvastatott a nagyméltósága vallás és közoktatásügyi m. kir. minister urnák a gyulai római katholikus fögymnasium létesítése tárgyában főispán ur Ő méltóságához intézett 1901 évi. 23535 számú leirata. Olvastatott a pénzügyi szakosztálynak és a városi tanácsnak a fögymnasium részére adandó városi segélyezésre vonatkozó javaslata. Tekintettel arra, hogy az ez ügyben hozandó határozat terhes szerződés kötelékének fogja alapját képczni-elnöklő polgármester által névszerinti szavazás rendeltetik el minek folytán : Weisz Mór, Hoffmann Alajos, Diósy Béla, Kohlmann Ferencz, Braun Mór, Czinczár Adolf, Gróli Ferencz, Yégh Gábor, Keller Imre, Bodoky Mihály, Winkler Lajos, Endrész András, dr. Márki János, Léderer Lajos, dr. Berényi Ármin, Nagy Jeoö, Zilbauer Alajos, Wolf Zsigmond, Gubás Péter, Bezsán József, Dr. Berkes Sándor, Biberea Péter, Manheimer Arnold, Szabados József, Csák György, Kóhn Dávid, Reisner Ede, Csőke István, hasonló diadalt a hazai művészet még soha sehol sem aratott. Egy nagy, intelligens és a dal- művészettel szemben kényes Ízlésű város hódolt meg művészeink előtt, kik szerényen és elfogulva, de a magyar Múzsa szent tüze által lelkesítve léptek az előttük idegen közönség színe elé. Lapunk kivonatosan ismerteti az osztrák kikötőváros sajtójának nyilatkozatait. A „Piccolo“ — ez a tekintélyes, nagy lap, mely 80.000 példányban jelenik meg — két hasábon szól a „Czigánybáró* előadásáról és többek közt ezeket mondja: „A színház tömve volt elegáns közönséggel, melylyel te’jes számban képviselve voltak a szimpathikus magyar kolónia tagjai, kik hogy mily elragadtatással üdvözölték a honfitárs művészeket, könnyű elképzelni, ismervén a meleg hazaszeretet és lángoló hazafiságot, mely áthatja valamennyi magyart és meleg érzelmi tüntetésekre készteti a haza iránt. A tüntetésben teljes szívvel résztvettek a triesztiek is, megemlékezvén a testvériség ama kötelékeiről, melyek már annyi év óta fűzik az olasz nemzetet a nagylelkű és bátor, a nevére és függetlenségére méltán büszke magyar néphez. Emez érzelmektől eltekintve konstatálni kell, hogy a siker őszinte és reális volt, első sorban a társulat el- vitázhatatlan becsének tulajdonítandó. A társulat úgy az egyes tagokat, mint az összeséget véve, jóval fölötte áll a Triesztben megfordult olasz és idegen társulatoknak. Csaknem valamennyi művész szép hanggal bir és valóban énekel, a kar pedig bámulatos a fegyelmezettSzabados János, Horvét Pál, Krizsán András, ifj. Csőke Péter, Cs Demkó József, ifj. Ludvig József, dr. Lukács György, Kukla Ferencz, Góg György, Schmidt József, Anuló Pál, Daszkál Szilárd, Deutsch Jakab, Schröder Koroél, Bulboka János, Schmidt Gyula, Gróh Ferencz, Abafi János, Bájer Márton, ifj. Steigervald Ferencz, dr. Bodoky Zoltán, Góg Mátyás, dr. Ladies László, Szilágyi István, dr. Kun Pál, Demkó György, Székely Lajos, Daimel Sándor, Szénáéi József, Fürdők István, Ritsek János, Sál József, dr. Zöldi Géza, Scheibert Jakab, Iván József, Dászkál György, Illich Reinhart, Wittmann József, Eisele József, K Ludvig Ferencz, Nánási István, Yonyiga Illlés, Gróh György, Reinbart Ádám, Somogyi János, Bordé István, Bordó György, Kovács Lajos, Scheibert András, Ledvai Mátyás, Vidó János Tarkó Gábor, Gulyás János, Néveri Albert, Csordás Ferencz, Márkus János, Gubás János, Fekete Ádám, Fábián János, Árgyelán György, Vaszpil József, Nyikora Illés, Popovics Jusztin, Hoffmann Alajos, Jantsovits Emil, dr. Varga Lajos, dr. Márkus Mihály, Sál Sebestény, dr. Kovács Károly, dr. Bárdos Arthur, Ád. Schriffert JózBef, Góg Mihály Magda Illés, Kocsis Károly Frankó Döme, Schröder István, Szabolcs Dénes, Diósy József, Hoffmann Ferencz és Nógáll László, összesen 110 városi képviselő igen szavazatával. Bállá Ferencz, Ravai Gábor és Arató István nemleges szavazata ellenében a következő határozat hozatik: Mindenek előtte ezennel kötelezőleg kijelenti a képviselőtestület, hogy a gyulai községi polgári iskola czéljaira fordított ősszegek és biztosított hozzájárulások, vagyis évi 9000 koronát tevő összeg felajánltatik a gyulai fögymnasium részére az esetre is ha annak vezetése és abban való oktatás nem szerzetesrendi tanárokra bizatik. Tekintettel azonban arra, hogy a n.-méltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur a várost felsőbb leányiskola felállítására kötelezte, a polgári iskola épületet a létesítendő leányiskola czéljaira kívánván felhasználni, az a fögymnasium részére át nem adható. Ez alkalommal is hangsúlyozottan kifejezést adva a képvi: elő testület azon meggyőződésének, hogy városunk úgy anyagi mint különösen cultu- rális fejlődésének előmozdítására a fögymnasium képezi a legfontosabb és leghasznosabb tényezőt, annak létesítése czéljából a legmeszszebb menő s a város anyagi erejét majdnem túl haladó áldozat meghozatalára kész lévén, a felajánlott évi 9000 korona hozzájárulásán felül a fögymnasium építési és felszerelései költségeinek fedezésére,-daczára annak, hogy a városi közköltségekre ez évben is 75°/0-os pótadót kénytelen kivetni, ezennel 120.000 koronát szavaz meg, kötelezvén magát, hogy ezen ösijjjtg| kölooön vétele iránti intézkedéseket a nagyméltcítagu m. kir. vallás és közoktatásügyi minister ur felhívására azonnal megteszi és rendelkezésre bocsátja. Érvényben tartja a képviselő testület az 1892. évi augusztus hó 31-én 102 k. gy. 7431 ikt. sz. határozatban kikötött azon felvételt hogy a létesítendő római katholikus fögymnasiumban a gyulai illetőségű növendékek hitfelekezeti küiömbség nélkül egyenlő jogokban egyenlő elbánásban s ebből kifolyólag egyenlő tandíj fizetésben a szegény tanulók pedig egyenlő tandíj mentességben és tankönyv kedvezményben részesüljenek. Minthogy pedig a fögymnasium évi fentar- tására szolgáló jövedelmek, nevezetesen: 1. Gyula városa részéről fentebb felajánlott évi hozzájárulás 9000 kor. 2. A nagy váradi latin szertartásu püspökség által felajánlott évi 8000 kor. 3. Gr. Wenckheim Krisztina 140.000 koronás alapítványának évi kamatja 8400 kor. ségben, a hangok tisztaságában és biztos into- nálásban. A „Czigánybáró“-t oly élénkséggel és! oly gazdag színezéssel adták, hogy sok részében egészen újnak tűnt fel.“ Ezután részletesen kritizálja Anday Blankát és konstatálja, hogy művészileg bánik gyönyörű hangjával. Megjegyzi, hogy teljesen a partitúra szerint énekelte minden számát. Nagy dicsérettel szól Bejczy Györgyről és konstatálja, hogy kitünően megállná helyét a legjelentékenyebb operákban is. Elismeréssel adózik valamennyi közreműködőnek és leírja, mily viharos ováczió tárgya volt a tobor- zó, a magyar zászló és a Rákóczi induló. Az „Indipendente* azzal kezdi, hogy nagy hir előzte meg a magyar társulatot, de őszintén be kell ismerni, hogy a hir épenséggel nem volt túlzott. A társulat a legnagyobb gonddal és eredetiséggel hozta színre a „Czigánybáró“-t, s a közreműködőkben igazi művészeket ismerte meg a trieszti közönség. Részletesen szól a főbb szereplőkről, majd igy folytatja: „Valósággal bámulatot keltett a kar, a tiszta és szép hangok egybeolvadásával intonácziójával és koloraturá- jával, mely a zenekarral valóban elragadóan illeszkedett egybe.“ Megemlékezik a magyar lobogó mellett megnyilatkozott ováczióról és hozzá teszi, hogy az egész est rokonszenves tüntetés volt a magyarok iránt. A szoczialista „Avanti!“ konstatálja, hogy a magyar társulat igazi és lelkesítő sikert aratott. A rendezést bámulatosnak mondja s elragadtatással nyilatkozik Anday Blankáról és Bejczy György szép tenor hangjáról. A zenei.Ar Wj f 4. Wenckheim féle magtár évi jövedétlme . 400 kor. 5. A Winkler féle 18000 koronás alapitVány kamatja H kor. g; A békósmegyei takarékpénztár 6600 ko\on^8 alapítványának kamatja 264 kor 7. A jvulai római katholikus egyház által gyűjtött ysszeg évi kamatja 1 1200 kor. 8. Fetser "intal kanonok és Gróh Ferencz prépost pTífeftíi08 által adományozott 4000 kor. évi hiTifiÉffji1- JAJ 16o|kor. 9. A polgári iskola. 120ÓJ iffp^pi- tési alap és 2400 koroDa torna és tűzoltó egyleti alap összesen 14400 kor. kamatja 570 kor. 10. Gyulaváros által kezelt s ez idő szerint 1600 kor. tevő gymnasiumi alapítvány évi kamatja 64 kor. 11. A gymnasium 200 fizető tanulója 60 koron ival számított tandíj fejében 12000 kor. Összesen 40780 koronát tesz ki azon összeg, mely a gymnasium fentartásra rendelkezésre áll, az ezenkívül szükségelt évi fentartási összegnek valamint a 120000 koronán felül kivántató építési és felszerelési költségeknek az országos közoktatási költségvetés terhére leendő előirányzata tisztelettel kérelmeztetik. Ezen kérelem teljesítését annyival inkább is reméli a képviselő testület, mert a megye területén levő szarvasi és békés csabai protestáns főgymnasiumnak építési költségeinek fedezésére a kormány külön-külön 200000 koronát adományozott. Kéri továbbá a képviselő testület, hogy a nagyméltóságu m. kir. vallás és közoktatásügyi minister ur kegyeskedjék a főgymnasiumi épület felépítése czéljából az építkezési terv és költségvetés elkészítése végett szakközegét mielőbb leküldeni. Yégre kérelmeztetik a főgymnasiumnak már a jövő 1901/002 iskolai évben való megnyitása, s tekintettel arra, hogy a 4 polgári iskolát végzett növendékek tanulmányaikat helyben folytathassák s hogy a növendékek száma ez által is szaporulatot nyerjen, az első évben az I - V-ik osztály s igy továbbra nézve évenként mindég két-két osztály nyittatnék meg, mig a fögymnasium összes 8 osztályával felállítva leend. Jelen határozat a 15 napi meghirdetési idő lejártával jóváhagyás végett a vármegye tek. törvényhatósági bizottságához beterjesztetni rendeltetik. Miről a városi tanács további megfelelő eljárás végett értesittetik. Kohn Dávid városi képviselő indítványozza, hogy a fenti határozat nemorandum kíséretében küldöttság által nyujtasgék át a n. méltóságú m. kir. vallás és közoktatásügyi minister urnák. Az indítvány elfogadtatván, megbizatik a városi tanács, hogy a memorandum elkészítése iránt lintézkedjék. Intézkedjék továbbá az iránt is, hogy a meghozott fenti határozat küldöttségileg nyujtas- sék át a nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. tqjnister nrnak. A küldöttségben való részvételre a városi képviselők felhivandók lesznek. Egyidejűleg pedig a fögymnasium létesítése körül Főispán ur 0 méltóságának eredményes fára dozásáért már ez alkalommal is hálás köszönet szavaztatik s felhivatik a tanács, hogy Ő méltóságának további hathatós és nagy befolyású támogatását és közreműködését kérje ki. Honvédek tűzoltó vizsgája. A gyulai m. kir. 2. honvéd gyalogezred parancsnoksága által tűzoltói kiképzése kivezényelt m. kir. honvédek — mint már megírtuk — f. hó 12-én d. u. 5 órakor a „Sas laktanya“ udvarán tartott nyilvános vizsgálaton mutatták be e téren szerzett ügyességüket. kitűnő játéka mindenkit csodálkozásba ejtett s kijelenti, hogy az énekkar a legnagyobb dicséretre méltó. Jelzi, hogy fényes sikerrel fog befejeződni a társulat vendégszereplése. A félhivatalos L’Osservatore Triestino, mely szükmarkuan szokott bánni a dicséretekkel és jelzőkkel, szintén nagy sikert konstatál és szintén azt mondja, hogy az előadás úgy művészi, mint financziális szempontból fényes volt, mert a Krecsányi társulat tagjai igazi opera-művészek, s a színház tömve volt. A zenekar kifogástalan s az énekkar sokkal különb, mint az eddig Triesztben járt társulatoké. Föltéllen dicsérettel szól Andayról, Bejczyről. Konstatálja, hogy a magyar nemzeti lobogót viharos ová- cziókban részesítette a közönség. A „Triester Zeitung“ többek közt igy ir. „Mi keveset vártunk és nagyon sokkal lépettünk meg. A zenekar, mely helybeliekkel kiegészíttetett, mindjárt a nyitány után zajos tapsokat kapott, amit Orbán karmesternek többször kellett megköszönni. A legfőbb szerepek személyesitöi Anday Blanka és Bejczy György kitűnőt nyújtottak és csak nem minden énekszámukat megismételték. Duettjük valósággal furorét keltett. A soloszereplők kivétel nélkül megállották helyüket, úgy szintén kifogástalan volt a kar. A magyar operette társaság bemutatkozása határozott diadalt jelent és a társulatnak már az első estén sikerült teljes rokonszenvet kelteni.“ A Triester Tagblatt hasonlókép konstatálja, hogy Krecsányiék méltók a művész névre. A vizsgálaton jplen voltak : Kirchner ezredes az egész tiszte karral1? xTr. Fábry Sándor alispán, Dr. Bodoky Zoltán mint az ö. k. tűzoltó egylet elnöke, Diósy Béla alelnök az ö. k. tűzoltó egylet teljes számmal és sokan az érdeklődő közönség közül, A gyakorlatokat — miután a főparancsnok távol van — Krizsán András alparancsnok vezetése alatt — egy a tűzoltói dolgokban teljeson képzett honvéd őrmester vezényelte. A vizsgálat iskola szereléssel vette kezdetét, melyet — a honvédek mindenike saját tenni valójával teljesen tisztába lévén — vezényszóra, bámulatos pontossággal hajtottak végre. Majd vezényszóra gyors, utoljára tűzi szerelés következtek. Ugyan e gyakorlatokat az uj komplikált szerkezetű angol fecskendőnél folytatták, azzal a külömbséggel, hogy itt két csőre is szereltek. Most gyakorlatokat mutattak be, a gráczi létrával melyek szintén közmegelégedésre szolgáltak. A vizsgálat legérdekesebb része, a tűzi roham volt. A nézők előre átvonultak a „József főh.“ laktanya udvarára, mely épület ellen a tűzi roham intéztetett. — Alig érkeztünk meg, már jöttek a a honvéd tűzoltók teljes felszereléssel. A gráczi létra felállítása után valóságos macska ügyességgel kúsztak a magas és meredek tetőre, mely ha tényleg lángban áll, perez alatt meglett volna mentve. A vizsgálat ezzel véget ért, a jelenlevők teljes megelégedésüket nyilvánították annak sikere fölött. Ezután a legénység átvonult az ö. k. tűzoltó egylet helyiségébe, hol Dr. Bodoky Zoltán szép lelkesítő beszéd kíséretében kiosztotta a parancsnokság által kiállított „Tűzoltó képesítési bizonyítvány „- okát. Mint más években is, a legénység meg lett vendégelve. Úgy a honvéd tisztikar mint a polgárság körében megindított gyűjtés eredményéből mely 81. koronát tett ki, nem különben Weisz Mór és társa, és Messinger Ignácz adományaikból melyek egy — egy hordó sörből állottak. A honvédek kimaradási engedélyt kapva, vigan ülték meg a szép sikerű vizsga estéjét. A katonaság e téren való kiképzésének haszna kiszámíthatatlan. Hogyne mikor azon 34 ember mindenike más és más községi illetőségű, haza jutván, megpendíti a tűzoltóság felállításának eszméjét, s minden esetre fog oly jó alanyokra találni kik minden nemes és magasztos czélért lelkesülnek lehetetlen tehát hogy e humánus intézmény felállítása irányában fogékonyokká ne váljanak. Sok községnek azért ninos tűzoltósága, mert hiányzik a szakképzett egyén ki azokat begyakorolja. E hiány évről évre kevesebb lesz, mert ad a honvédség kebeléből kikerülő emberekben képzett tűzoltókat. Köszönet az ö. k. tűzoltó egylet pararancsnok- ságának, mely fáradbatlan buzgalmával e kitűnő gyakorlatságot megadta, köszönet az ezred parancsnokságnak, mély a gyakorlatokon! pontos megjelenés ellenőrzése folytán lehetővé tette, e szép eredmény elérését. T a n S g y. Iskolai értesítés. A gyulai áll. segély, köze. polg. fiu-iskola I. és IV. osztályának évzáró vizsgálata folyó évi junius 24-én délelőtt 8 órától, a II. és III. osztályé délután 2-től, az ének, tornavizsgá- lat és évzáró ünnepély pedig 28-án délután 3 órától lesz. E vizsgálatokra a t. szülőket és tanügy barátokat tisztelettel meghívja az igazgatóság. Az ev. ref egyház népiskoláiban az évzáró vizsgálatok holnap délután megkezdődnek s a következő sorrendben folynak le: Hétfőn délután 2 órakor a nagyobb fiú-iskoláé, tanító : Gulyás János rektor. Kedden reggel 8 órakor a nagyobb leányiskoláé, tanító: Bene Ferencz. Kedden délután 2 órakor a kisebb fiu-iskoláé, tanító: Czeglédy Antal. Szerdán reggel 8 órakor a kisebb leányiskoláé, tanító: Máró Gyula. Szerdán délután 2 órakor a vegyes iskoláé, Balogh János. Ezen közvizsgák az ev. ref. templomban fognak megtartatni s azokra úgy a szülék, mint a népoktatás ügye iránt érdeklődők figyelme ez utón tisztelettel felhivatik. A gyulai róm. kath. elemi népiskolák záróvizsgálatait tegnap fejezték be. A vizsgálatokon folyton díszes hallgatóság jelenlétében Groh Ferencz prépost plébános, igazgató elnökölt. Rendkívül jó hatást gyakorolhatott úgy a szülők s rokonokra, mint általában az érdeklődőkre s intéző körökre ama általánosan kedvező eredmény, melyet egyes osztályok kitűnő fegyelme s fejlettségének kiképzése meglepőn tárt szemök elé. Igazán lebilincselő, szép jeleneteknek voltunk tanúi, különösen a szent Vincze irgalmas nővérek vezetése alatt álló úgy belső mint németvárosi leányiskolákban, hol a kedves testvérek fáradtságot nem ismerő buzgalma s hivatásuk ideális törekvései csodaszép képekben vetittettek felénk a gyermekek bátor, örömtől kipirult arczú fellépésében! évzáró vizsgálataik alkalmával. Nem egyszer tört fel a csodálkozás egy-egy sikerült felelet vagy szavalat hallatára a hallgatóság soraiban. Miért nem voltak ezek az apáczák itt már a mi gyermek korunkban ! Egész odaadással hallgattuk e vizsgálatok alkalmával a leánykák 2-ős szóllamu szebbnél-szebb énekeit, melyek meglepő praeczizitással taníttattak be vezetőiktől. Lehetetlen azonban a helyt meg nem emlékeznünk a kézi munka kiállításról, mely úgy a belső mint németvárosi leányiskolákban a növendékek fokozatos ügyességét tarka változatban tüntették fel állandóan figyelmes szemlélőinek. Különösen feltűnt a kézimunkák csoportjában egy gyönyörű színezéssel készült szószék takaró, mely Uzon Ilonka, Schreibert Anna s Szili Erzsébet VI. oszt. tanulók kézi ügyességéről tesz fényes bizonyságot. Újházi Mariska V. oszt. tanuló színesített ágyteritője is méltó a dicséretre. Horgolt és kivarrott karingek, harmonium-takarók, apró dísztárgyak egész sorozata közül Telber Borbála III. oszt. tanuló ügyes kézi munkája hívta fel az érdeklődők figyelmét. Ily szép szellemi kiképzés s derék munka után úgy a tanítók mint a növendékek nyugodt megelégedéssel nézhetnek a nagy szünidő jól megérdemelt pihenő napjai elé. Szép eredményeiket értékesítse az ég áldása.
