Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-02 / 22. szám
a kultur nemzetek sorában. — Ennek pedig] csak egyetlen módja, csak egyedüli eszköze van :| a fáradhatatlan, szívós, kitartó folytonos munkásság. De nincs is kétségem, hogy ez a vármegyei a haladásnak eredményt hozó utján állandóan I meg is marad. Nincs kétségem, mert törekvé-| seink gyümölcsei szemünk előtt fejlődnek. S hal már fejlődik a gyümölcs, szint kap és nedvek-] töl duzzad, csak nem fogja abban hagyni mun-l káját a gondos kertész, csak lesz talán kitar-l tása, hogy teljesen meg is érlelje mind azt, aj mit az elvetett mag kilátásba helyez és igér ! I Haladásunk eredményeit nem tagadhatja aj rosszakarat sem. Utalok például közlekedési in-| tézményeinkre. Minő biztató a kép, melyet ezek| nyújtanak [ Utaink fokozatosan kiépülnek, kö-| ut hálózatunk mind jelentékenyebbé válik. g%|- alispáni jelentés rövidesen számol be a harma-J- dik transversalis mü-iit ügyének előhaladásáról.J- Vasut-hálózatunk {fejlődése kiválóan praktikus]* irányba kezd terelődni és a személyszállításra ‘ egy egészen uj, sokat Ígérő szállitásmód, az auto-|j mobil kocsik alkalmazása veszi kezdetét. Mind-L ezek jelentőségét nagyban fokozza egy uj per-]' spektiva, még csak remény, de már oly sok ta-| nulmányon épül fel, hogy a legmesszebb menöjl várakozásokra jogosít, t. i. vizi-utunk nagy sza-|r básu kifejlesztése. |° E tekintetben lehetetlen fel nem hívnom a figyelmet arra a nagy szaktanulmányra, mér-| [ nöki tudományra és széleskörű közgazdaságijn tájékozottságra valló előadásra, melyet az osztrákjt csatorna tervek ismertetésével kapcsolatosan aj a magyar Alföld vizi utainak fejlesztéséről Jii Hieronymi Károly volt belügyminiszter, hazánk Jé egyik legelső műszaki tekintélye a magyar köz-|k gazdasági társaságban csak a minap tartott.ja Azzal a problémával foglalkozott ez az országos |d szaktekintélyünk, hogy feltéve, miszerint Ausz-|tt triában a Dunát az Elbával összekötő csatornajéi létesül az Alföld folyó vizeinek a Szamosnak,I rr a Körösöknek, Berettyónak, Marosnak hajóz-|k hatóvá tételével, a közben szükséges mestersé-|rí ges csatornák létesítésével, a Duna és Tisza] le összeköttetésével miként lehetne Szatmártól azjv Alföldön, nevezetesen Békés vármegye egész v területén keresztül s Temesvárról a Bánáton já keresztül a legnagyobb gabonatermő vidékek|]V dús termését gabona kivitelünk föpiaczára, | le Ausztriába, be egészen Csehország közepébe a |gj I ai szállítási költségeknél összehasonlithatatla-1 r< nul olcsóbban elszállítani. Ha ezek a vizi-utak] m nevezetesen : a budapest-csongrádi csatorna, a ja szatraár-debreczen, • gyoma-csongrádi csatorna| vonal és a temesvár-perjámos-szeged-csongrádijjy hajózási vonal megépíttetnék, akkor HieronymiJ^, számítása szerint ezen vizi-utak felhasználásávalj^e 2—3 koronával olcsóbb lenne a gabonának szál-jpr litása az osztrák-piaczra s mint hogy a tapasz-pj| tálatok szerint a magyar termékek itthon any-|s£ hyival olcsóbbak, mint a külföldi piaczokon, ajej^ mennyit a szállítási költség' kitesz, a szállítási|r£ költség jelzett csökkenésével a magyar piaczo-Ljj kon a magyar gabona ezen 2—3 koronányi szál-|jgt litási költség különbözettél drágábbá lenne. J^s Ha a feltevéseken alapuló számítások az|t>Í2 életben egészen apodiktikusan beválnának akkorjgy a magyar gazdára egyenesen óriási jelentőségűje volna a kérdéses vizi-utak létesítése, mert al gabona árak jelentékeny felszökését jelentené. Di ha az említett számítások nem válnak is be egészen, az kétségtelen, hogy az Alföld gabona termő vidékeinek csatornákkal ellátása aránylag nem okoz túlságos költségeket, mert a sík földön nincsenek különösebb technikai nehézségek, t.;dva van továbbá, hogy az Alföld egyes vizeinek nevezetesen a Körösöknek ha-l józhatóvá tételét illetőleg a műszaki tervek ké-1 szén vannak; az is kétségtelen, hogy a szállítási költségek kisebbedése az áraknak, ha nem isn az egész szállítási költséggel, de annak jeleni tékeny részével való emelkedését okvetlenül] maga után vonja; az is bizonyos, hogy ez az áremelkedés nem csak a tényleg vizi-uton kiszállított gabonára hatna ki. Mindezeknél fogva a, csatorna tervekkel foglalkozni, a magyar ga- bonaternr.ő vidékeknek, első sorban az Alföldnek és az Alföld gazdaközönségének saját jól felfogott érdekéből hasznos és szükséges dolog. A kérdés mind jobban érik, mind több hivatott egyén szó[ hozzá. Én nem kétlem, hogy rövid időn a társadalom m^ga szervezkedik ebben a ■ kérdésben és megteszi a kezdeményező lépést legalább azzal, hogy az egységes csatornázás terveit, elkészítteti. S mint hogy ezt a feladatot a legközelebbi jövő nagyfontosságu kérdésének tekintem, nem mulaszthatom el, hogy már most ä kezdet kezdetén rá ne mutassak, fel ne hívjam rá a közfigyelmet s ne kérjek minden egyest a ki érdekelve van, vagy a ki hivatott a hozzászólásra, hogy foglalkozzék a kérdéssel. A mig igen tisztelt uraim ezen minket kü-l lönben legközvetlenebbül érintő nagy közgazda- sági kérdéssel még csak ezután fog kelteni behatóan foglalkoznunk, a humanismusnak egy nagy horderejű kérdése közvetlen megoldást sürgetve kopog ajtónkon. A tüdő-betegek nyomorának enyhítését értem. Minden avatott emberi érzi — úgymond európai hirü szaktekintélyünk dr. Korányi Frigyes — hogy a XX. századnak az lesz egyik legnagyobb feladata, hogy a tüdővész hatalmát megtörje. Erre össze kell hatni a tudománynak, az államnak és a társadalomnak és összehat már most is Európa polgárosult államaiban, de sehol sincs erre nagyobb szükség, mint Magyarországon, nálunk, a hol a tüdővész halálozás kiválóan nagy és épen a magyar vár- megyékben a legnagyobb. Arról Van szó uraim, hogy azt a nagy szabású actiót, mely az ország fővárosában indult meg és eredményre is vezetett a szegény sorsú tüdőbetegek budapesti sanatoriumának létesítése által, felkaroljuk, fejleszszük és nagyra növesszük a vidéken is. Mert a főváros sanatoriuma magában véve rendkívüli nagy vívmány ugyan, azonban az egész ország jajjainak megenyhité- sére vajmi elégtelen. Ismerjük mi feladatunknak, ismerjük mi hivatásunknak a fővárosban megkezdett áldásos munkának erőteljes propagálását. A mi feladatunk, a mi hivatásunk ez, mert iglhiszen az ország szivében, az áldott magyar / I; földön mi látjuk nap-nap után pusztulni vél n-linket. Fogjunk hozzá a feladat megoldáséin tanulmánynyal, tudománynyal, áldozatkészségg Él Hiszen a mi talajunkból sok ilyen humánus i in tézmény sarjadzott már ki. Egyébként ebben é-|kérdésben is a tudomány és a lelkesedés m (ja megmozdult. k- Hálásan és jól eső örömmel emelem 1 n- hogy legújabban, mióta a tüdőbetegek ügye j r- ból felmerült és úgy Ítélem erősebben kötőt alle társadalmunk érdeklődését, mint bármikc I vármegyénk orvosi kara lelkesen karolta fel aleszmét. Vármegyei sajtónk hasábjain az utol: i-|hetekben tanulságosnál tanulságosabb szak-czii ■klkeket olvastunk orvosi karunk jeleseitől. — Ezt 5.Ijelenséget, melyről ismétlem — hálával emlél Jszem meg, kiválóan biztatónak tartom, mert | j.lszen az egészség eme nagy kérdésében orvi 1 sainknak kell tanácscsal, Útmutatással, felvilí is gositással elöljárniok. Nem kétlem, hogy ajszaktudomány hivatottalnak lelkesedésével a ki Jzönségnek csak mérsékelt keretekben kivái .1 áldozatkészsége lépést fog tartani és a jó ügyi ._( vállvetve hatalmasan fogjuk előre vinni.-I A szegény sorsú tüdőbetegek sanatorium: öllétesitésével a szegény emberek nyomorán akí - runk segíteni. Ugyancsak a kis emberek támo Igatása a föczélja vármegyénkben a tejszövetkezt iltíi létesítése iránt széles körben megindult actiónal -I! Ä tejszövetkezetek létesítésével a gazdá i nak kívánunk uj állandó jövedelmi forrást biz tltositani. És pedig elsősorban a kisgazdának, d ila kisgazdával együtt a közép és nagygazdána 1 is, hisz az lesz a legszebb harmónia, ha tehető -lés gyenge együttesen közös keretben összemü -jködve boldogul. Ezen a közvetlen czélon tu • (azonban egy messzebb menő, nagyobb közgaz >|dasági czélt is szolgál ez a mozgalom: az állat •(tenyésztés ügyét. Mindenütt ugyanis ahol a tej ties vajtermelés nagy arányokat ölt, a dolog tér ,|mészetességénél fogva szükségszerüleg bekövet ■ kezik a szarvasmarha állomány fokozott szapo- (ritása és nemesítése. Azt pedig egészen fölös l| leges fejtegetni, hogy mily roppant hordereji :| van mezőgazdaságunkra az állattenyésztés előbbri (vitelének, kiváltkép itt az Alföldön, a hol a: (állattenyésztés a gazdálkodás mostohagyermeke Mezőgazdaságunk érdekéből tehát úgy közvet (len czélja, mint a vele járó messzemenő nagy gazdasági előnyök végett egész erővel kell tő' (rekednünk arra, hogy a tejszövetkezetek vár (megyénk minden egyes községében megalakul janak és felvirágozzanak. Számos közérdekű kérdés van még, menyekről e helyen megemlékeznem kellene, mini (hogy azonban már is hosszú időre vettem igénybe (becses türelmüket, nem kívánom azt tovább is (próbára tenni. A midőn tehát még tisztelettel bejelentem, hogy Ó cs. és apostoli királyi Fel- Isége Zlinszky István vármegyei közgazdasági előadónak és a gazdasági egyesület volt titkárának a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovag-keresztjét méltóztatott legkegyelmesebben adományozni és a midőn a kitüntetett férfiút, törvényhatósági bizottságunknak régi érdemes tagját a legke- gyelmesebb királyi tény alkalmából őszinte szívvel üdvözlöm, — a közgyűlést ezzel megnyitom. A beszédet többször szakította félbe az általános helyeslés zaja, mely Zlinszky István üdvözlésekor és a beszéd befejezésekor zajos éljenzésben nyilvánult. Áttérve a napirendre, dr. Bodoky Zoltán főjegyző terjesztette elő a lapunkban ismertetett alispáni jelentést és az állandó választmánynak arra vonatkozó javaslatát, melyhez Nagy Gy. Imre bé-| kési bizottsági tag szólalt fel, kifogásolván, hogy a közúti alapot mindenféle czélra felhasználják. Dr. Fábry Sándor alispán felvilágosítása után. hogy az alap csak rendeltetésének megfelelően használtatík, a közgyűlés elfogadta a javaslatot, kimondván, hogy a jelentést egész terjedelmében tudomásul veszi, az Orosháza—pusztaföldvári utat a jövő évben a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával kiépítteti akként, hogy a költségeket kamatozó kötvényekkel fedezi, melyeket a tranzverzális műutat építő kormány fog beváltani, továbbá, hogy Hegedűs Sándor kereskedelemügyi ministérhez a III. transversalis ut építésének elrendeléséért köszönetét mondandó, ugyanazt a 40 tagú küldöttséget küldi ki, a mely az ut építését kérelmezte. Lukács Béla szobrára 600 koronát, dr. Daimel Sándor tb. főjegyzőnek a központi választmányi jegyzői teendők ellátásáért jutalmul 300 koronát szavazott meg a közgyűlés, végül megbízta az alispánt, hogy a korcsmái hitel korlátozásáról szóló szabályrendelet módosítása iránt a legközelebbi közgyűléshez tegyen javaslatot. A közigazgatási bizottságnak 1900. évre vonatkozó jelentését, a számonkérőszéknek a tisztikar tevékenységéről szóló jegyzőkönyvét és az árvaszék jelentését tudomásul vették. A tüdővész elleni védekezésre irányuló lapuuk- ban egész terjedelmében ismertetett főispáni javaslatot dr. Bodoky Zoltán főjegyző ajánlta az állandó választmány nevében elfogadásra. Morvay József helyesli ugyan a tüdővész korlátozására irányuló törekvést, azonban pótadót megszavazni nem hajlandó, mert ez a szegény, közterhektől igen sújtott népet zaklatja. Szerinte különösen a választott képviselők nem járulhatnak ehez. Ha a virilista képviselők kívánják az ágy-alapitvány megtételét, akkor ne pótadó utján, hanem a jobb módúak között való gyűjtés utján szerezzék be az arra való összeget. Dr- Bodoky Zoltán hozzászólása után az elnöklő főispán hangsúlyozta ismét a megindítandó mozgalom fontosságát. Vannak oly fontos közczélok, mint a kérdés alatt levő is, melyeknél anyagi áldozathozatal elől kitérni nem lehet. A hivatottaknak ezzel szemben az a feladata, hogy a gazdasági ólét fejlesztésével képessé tegye a népet a terhek viselésére. Ezt ajánlja figyelmébe felszólalónak is, a kinek módjában lesz legközelebb Békésen egy közhasznú ügyet: a tejszövetkezet létesítésének ügyét támogatni. 01 A pótadó kérdésében a főispán elrendelte a névszerinti szavazást, a melynek során beadatott 101 igen, és 4 nem szavazat. Ehez képest a köz gyűlés elhatározta, hogy a fővárosi sanatoriumban 1-1 egy ágyalapitványt létesít, a melyhez szükségei e- 10000 koronát 1| százalék pótadóval fedezi, hogy f íz tüdővész ellen való hatékony védekezés vezetésén P bizottságot választ és a tüdővószszel leginkább suj- i-1lőtt törvényhatóságokat hasonló mozgalomra hivje a|fel. A bizottság tagjai lettek : dr. Fábry Sándor Lr|dr. Zöldy János, dr. Berkes Sándor, Keller Imre (dr. Hajnal István, Haviár Lajos, dr. Hajnal Albert j dr. László Elek, Varságh Béla, dr. Déri Henrik íJGeiszt Gyula, dr. Kun Pál, Haviár Dániel, dr ■e(Reisz Miksa, Deimel Lajos, dr. Nuszbaum Károly r (dr. Eisler Vilmos, dr. Frey Géza. a bizottság el tzjnökévé dr. Lukács György főispánt választották meg éj A tiszti nyugdíjintézet igazgató választmányáénak javaslatára, miután dr. Fábry Sándor alispán a|nyomós okokkal támogatta a javaslat kiváló fontos "(ságát, elhatározta a közgyűlés, hogy a teljes nyug- i (dijviszonosság életbeléptetése iránt a kormányhoz ■ feliratot intéz és ugyanezen czélzattal az összes tör- *|vényhatóságokat megkeresi. A közkórházi szabályrendelet módosításához, IIvalamint a vármegyei alkalmazottak vasárnapi mun- Jkaszünetére vonatkozó rendelkezésnek a szervezési ‘(szabályrendeletbe való felvételéhez a közgyűlés .(hozzájárult. A földmivelésügyi minister által a községi ÍJ munkás-segélyalapoknak adott 10000 korona ujabbi (államsegélyt a községek között a munkások számarányához képest osztották fel. .( A gyulavidéki takarékpénztár jelzálogkölcsön-|üzlete tárgyában a közgyülé- javasolja a kereske- Jdelemügyi ministeruek, hogy az intézet külön óva- ; Idék tételének kötelezettsége alól mentessék fel. '( Barsvármegyének a fedezetlen gabona határidő(üzlet eltiltására irányuló köriratát véleményezés J végett kiadták a gazdasági egyletnek. Hevesvármegye megkeresésére feliratot intézett a közgyűlés a csendőrségnek bűnvádi iigyek- jben a m. kir. bíróságok illetékessége alá való uta- Ilása iránt. Pozsonyvármegye köriratát, melyben az össze- férhetlenségi törvény megalkotása alkalmából a képviselőház üdvözlésére hívta fel a törvényhatóságot, (tudomásul vették. A. közúti és házi pénztár állására vonatkozó jelentéseket, valamint a közdülő-utak állapotára (vonatkozó alispáni jelentést tudomásul vették. A békés—vésztői vasút ügyében kiküldött bizottság javaslatát dr. Daimel Sándor tb. főjegyző (részletesen ismertette. Dr. Fábry Sándor alispán részletesen indokolt Ibeszédben hívja fel a figyelmet a tervezett keskeny vágáűyu vasút előnyeire. Számadatokkal igazolja, hogy ezen vasút tarifái mily kedvezők lesznek és feltárja azon gazdasági előnyöket, melyek a vasút létesítésével előállanak. Hangsúlyozza a vasútnak Békés községre való nagy fontosságát, amelynek bélmegyeri birtoka értékében jelentékenyen [emelkedni fog. A létesíthető szárnyvasutak folytán a közbeeső nagy birtokon lehetővé válik a czukor- répa és más kultúrnövények termesztése. Hozzávéve még, hogy a vasút nem kiván áldozatot, mert a nyújtandó hozzájárulások megfelelő jövedelmezése biztosítva van, a legmelegebben ajánlja a vasutat az érdekeltség támogatásába. Nagy Gy. Imre kifejezést ad azon aggodalomnak, hogy az uj vasút a békés földvári vasút jövedelmezőségét jelentékenyen fogja rontani, mire válaszolva dr. Fábry Sándor, kifejti, hogy a tervező főmérnök számítása szerint az előálló forgalomnövekedés folytán a földvári vasút forgalma teher- árukban még növekedni fog. De még ha megvalósulna ez az aggodalom és a földvári vasút teljesen feleslegessé válnék is, akkor is létesíteni kell ezt a vasutat, amelyből sokkal nagyobb előnyök fognak előállani, mint a minő a békés—földvári vasútnál előálló veszteség lehet. Ezen felszólalások után az állandó választmány javaslatát egyhangúlag elfogadták, kimondván, hogy a csaba—békés—vésztői gazdasági vasút előmunkálataival az alföldi első gazdasági vasút társaságot bízzák meg, valamint, hogy a gyula—ba •akonyi keskenyvágányu vasútra a vármegye előmunkálati engedélyt kér és az előmunkálat költsé geire 5000 koronát megszavaznak. A bizottságot felhatalmazták, hogy magát a barakonyi vasútra való tekintettel gyulai és aradvármegyei tagokkal kiegészítse. A vármegyei épületek 1901. évi tatarozására vonatkozó javaslatot elfogadták. A honvédbadapródiskolánál betöltendő két vármegyei alapítványi helyre beérkezett pályázati kérvényeket Berthóty István aljegyző ismertette. Az állandó választmány javaslatának elfogadásával a közgyűlés a felvételre első helyen Schröder Istvánt és Henszelmann Kamillt jelölte. Ha pedig ezek közül valamelyik fel nem vétetnék, helyükre leendő behívásra kijelölte sorrendben Braun Károlyt, Liska Sándort és Gyüre Sándort. Az uj nyugdijszabályrendeletnek a fiúárvákra vonatkozó intézkedését a már sególydijat huzó fiú- árvákra is kiterjesztették és Dubányi Lajos neve- velési segélyét felsőbb tanulmányai befejeztéig folyósították. A Kis Gyula tb. főszámvevő nyugdíjazására vonatkozó határozatot a közgyűlés tudomásul vette. A köztégjegyzői nyugdíjintézetről szóló szabályrendelet módosítására irányuló javaslatot elfogadta. Zrínyi Miklós szobrára Lendvay Mátyás és dr. Fábry Sándor felszólalására 50 koronát szavazott meg a közgyűlés, ellenben fedezet hiányában elutasította a makói kiállítás, az aradi siketnéma intézet, a newyorki magyar segélyegylet, a bécsi magyar dalegylet, az aradkerületi iparosok nyug- dijegyletnek és a lipiki gyermekgyógyhelynek anyagi támogatás iránti kérvényeket. Sinszky Ferencz rendkívüli munkálkodásáért a dij kifizetésének engedélyezése iránt a közgyűlés felír a belügyminiszterhez. A vármegyei közkórház 1902. évi költségelőirányzatát, a kórháznál szükségelt személyzetszapo- ritására és a múlt évi pénztári maradvány felhasználására vonatkozó javaslatot elfogadta. A csabai kórház 1902. évi költségvetését jóváhagyta. Körösladány községnek a vadászterületek bérbeadására vonatkozó határozatát az állandó választmány alaki hibából megsemmisíteni javasolta. Dr. Frankó Lászlóval szemben, a ki a határozat jóváhagyását kívánta, dr. Daimel Sándor előadó mutatta ki a javaslat törvényességét, mire a közgyűlés elfogadta a javaslatot. Szeghalom községnek a vadászterületek bérbeadására vonatkozó határozatát a beadott feleb- bezés folytán megsemmisítette és a kérdés elbirá lását az illetékes főszolgabíróhoz utalta. Gyula városnak a gyula—barakonyi vasút segélyezése kérdésében hozott halasztó határozatát az állandó választmány feloldani és a várost érdemleges határozat hozatalra utasítani javasolja. Dr. Berényi Ármin e javaslattal szemben a határozat jóváhagyását kéri, mert a városnak fontos okai vannak a kérdés elhalasztására. Tagadja különben felebbezők azon állítását, hogy a kérdés a szavazás alkalmával nem lett volna tisztázva és a határozat félreértés következtében jött létre. Dr. Bodoky Zoltán a javaslatot védi; a város lehetetlen határidőt tűzött ki a kérdés eldöntésére, a mikor az uj vasúti törvény megalkotásáig kívánja a határidőt elhalasztani. Utal különben a közgyűlés azon határozatára, mely a sokkal olcsóbb keskenyvágányu vasút létesítését czólozza és azt hiszi, hogy ezen uj terv felmerülése folytán a képviselő- testület már most minden nehézség nélkül határozhat a kérdésben. Keller Imre felszólalása után Lendvay Mátyás hangsúlyozza, hogy a város czélja csak időnyerés volt. Dutkay Béla elfogadja a javaslatot. . A közgyűlés javaslathoz. Gyula városnak a fogyasztási igénybevételét kimondó határozatát a beadott fe- ebbezés folytán, miután Cs. Demkó József a tervezetnek a szőlőgazdákra való káros voltát fejtegette, elutasító véleménnyel terjeszti fel a belügy- ministerhez. A szeghalmi rendőrbiztos választást a beadott felebbezések elutasításával megerősítette a közgyűlés. Bolla láván felebbezésének elutasításával P.-Földvár községnek óvoda felállítására vonatkozó határozatát helybenhagyta. Konkoly Jenő és társa felebbefcése folytán Békés községnek a reform, egyház részére segélyt megszavazó határozatát az állandó választmány feloldani javasolta. Kecskeméti Ferencz fejtegeti mennyire szükségtelen volt és mily sok terhet rótt volna a községre az állami iskola felállítása. A reform, egyház létesíteni fogja a szükséges iskolákat, azért méltányos a község részéről való segélyezése, Konkoly Jenő a népoktatásügy államosításának hive; állami iskolára szükség lett volna Békésen, mert a református iskolák nem felelnek meg a követelményeknek. Pártolja a javaslatot. Berthóty István előadó hangsúlyozza, hogy a község az állami iskolától elesvén, ő köteles a szükséges skolákról gondoskodni. Minthogy nincs biztonság arra nézve, hogy ebben az egyház támogatni fogja, a régebben hozott határozat már azért is feloldandó hogy az uj fordulatot vett ügynél a község keze megkötve ne legyen. Kecskeméti Ferenez azon felszólalása folytán, hogy a református iskolák nem kifogásolhatók Konkoly Jenő példákat hoz fel a hiányok igazolására. Dr. Lukács György főispán világos képet nyújt a békési iskolakérdés történetéről, a mely a felszínre került sajnálatos áramlatok folytán arra vezetett, hogy a község elesett az állami iskolától A határozat meghozatala óta a viszonyok sokat változtak és igy a határozat nem hagyható jóvá. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Yégh Gábor békési mértékhitelesítőnek fizetése felemelésére irányuló felebbezését elutasították. Tóth Lajos és társainak felebbezését Körös- Ladány községben a gazdálkodási rendszer megállapítását illetőleg hozott képviselőtestületi határozat ellen elutasította. Dr. Winternitz Antal községi orvos felebbe- zésére Puszta-Földvár község képviselőtestületének a természetben kiszolgáltatandó községi orvosi lakás tárgyában hozott határozatát feloldotta. Németh Kálmán tótkomlósi községi jegyző felebbezését a képviselőtestületnek a szervezési szabályrendelet módosítását megtagadó törvényhatósági határozatot megfelebbező határozata ellen elutasította. Orosháza község határozatát a községi Írnokok fizetésének felemelése tárgyában, az ez ellen Kovács Géza községi írnok által beadott felebbezés elutasításával helybenhagyta. Békés község határozatait Durkó Ferencz, Mucsi Mihály és Varga György fegyelmi ügyében megállapított kártérítésre vonatkozólag kötött egyezség tárgyában, jóváhagyta. Uj-Kigyós község határozatát a községben fúrandó ártézi-kut létesítésére vonatkozólag jóváhagyta. Gróf Hoyos Fülöp kérelmére a mezőherényi kettős körösi hid kiépítése iránt értesítette őt az ügy állásáról és az államépitészeti hivatalt felhívta a tervek sürgős elkészítésére. Békés község határozatát Pikó Sándor és neje bérhátralék törlési ügyében, B.-Csaba község nyugdijszabályrendeletét, Békéa Gsaba község vágóhídi szabályrendeletét jóváhagyta a közgyűlés. Kiskorú Tomcsa Rózát illető összeg behajtása alkalmával felmerült s biróilag megállapított eljárási költségeket kiutalták a tartalékalapból. Csaba község határozatát a rendőrbiztosi fizetés leszállítása tárgyában, Uj-Kigyós község módosított fizetési, Körös-Ladány község módosított szervezet szabályrendeletét, Nagy-Szénás község által fúrandó mély kút létesítése czéljából kötött szerződés, Békés község és az alsó-febér-körösi ármen- tesitő társulat között kötött adásvételi szerződést, Békés község határozatát az állami kosárfonó intézet telkenek az állam részére leendő átengedése iránt, Endrőd község határozatét a Tímár János és társai részére eladott háztelkek átíratása ügyében,
