Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

92. Szarvas község határozata a községi orvosok korpótléka, látogatási dij megállapítása tárgyában. Jóváhagyás­93. Tót-Komlós községnek özv. Tallián Pálnó hagyatékához tartozó ingatlan megvételére vonatkozó határozata. Jóváhagyás. 94. Békés községnek a békési kir. járás- bíróság elhelyezésére szolgáló ingatlan átenge­dése tárgyában hozott határozata. Jóváhagyás. 95. Lőwy Albert békési fakereskedö czóg felebbezóse Békés községnek az épületfák be­szerzésére vonatkozó határozata ellen. Helyben­agy96. A községjegyzői nyugdíjintézet igazg. választmányának előterjesztése a nyugdijszabály- rendelet módosítása iránt. Elfogadva. 97. A sikétnémák aradi intézetének felügy. bizottsága anyagi segélyt kér. Elutasítás. 98. Békés községnek Szűcs Gáborral kötött adásvételi szerződése. Jóváhagyás. 99. Körös-Tarcsa községnek ifj- Boros Ist­vánnal kötött adásvételi szerződése- Jóváhagyás. 100. Gyulavári község és az alsó-fehór-kö- rösi társulat között kötött kisajátítási egyezség. Jóváhagyás. 101. Az alsó-fehér-körösi társulat felebbezóse Gyulavári községnek a_ sitkai útrész átengedé­sére vonatkozó határozata ellen. Megsemmisítés. 102. F.-Gyarmat község képviselőtestületé­nek határozata a püspök-ladány—füzes-gyarmati vasút költségeihez való hozzájárulás tárgyában. Tudomásul. y ­103. Körös-Ladány község szegényház és járványkórház építkezési ügye. Megváltoztatás. 104. Öcsöd község határozata gróf Vigyázó Sándornó szül. Podmaniczky Zsuzsánna és társai tulajdonjogának elismerése és a kisajátított in­gatlan vételárának átengedése tárgyában. Jóvá­agyi05. Konkoly Jenő és társai felebbezóse Békés községnek két bolthelyiség bérbeadására vonatkozó határozata ellen- Megváltoztatás. 106. Szarvas községnek a Körös szabályo­zás folytán keletkezett növedók földekre vonat­kozó határozata s ez ellen Krajcsi Pál és társai­nak felebbezóse. Pótlás. 107. Békés község képviselőtestületének rendőri állás betöltése tárgyában hozott határo­zata ellen Szabó L. által beadott felebbezós. 108. A vármegyei alapok és pénztárak 1900. évi zárszámadásai. Jóváhagyás. 109. Füzes-Gyarmat község 1901. évi költ­ségelőirányzata. Jóváhagyás. 110. Öcsöd község 1900. évi pótköltsógelő­irányzata. Jóváhagyás, 111. Nagy-Szénás község 1900. évi tulkiada­saira vonatkozó községi képviselő testületi ha­tározat. Jóváhagyás. 112. Szeghalom község 1600 korona ideig­lenes kölcsöne tárgyában kelt képviselőtestületi határozat. Jóváhagyás. 113. Szarvas község képviselőtestületének a községi kultur alapra kivetett illeték fedezése tárgyában hozott 41. számú határozata. Jóváha-1 gyás. 114. Községi számadások az 1900. évről. 115. Behajthatlanná vált várm. közigazga­tási, tiszti nyugdíj és katonabeszállási pótadók törlése. 116- Behajthatlanná vált községi pótadó, ebadó és községi közmunka tárgyában hozott képviselőtestületi határozatok. 117. Gyámpónztári számadások 1900. évről. 118. Gyámpqnztári tartalékalapokból ki­utalványozások. Gyulán, 1901. május 18-án. Dr> Fábry Sándor, alispán. 2022.—1901. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1901. évre előirt III. osztályú kereseti, valamint a nyilvános számadásra kötelezett egyletek és vállalatok adója és az ezen adók után kivetett ált. jöv. pótadó kivetési lajstro­mok a kir. pénz&gyigazgatóság által számvevői leg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében május hó 28-tól junius hó 5-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuk­nak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1901. május 25-én. Dutkay Béla, ISO 1—1 polgármester. 2026—1901. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1901. évre előirt földadó, házadó, I., II., III. és IV. oszt. kér. adó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek és a tőke kamat és járadék adó után kivetett orsz. betegáp. pótadó kivetési lajstrom a kir. pénzügy- igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t.-cz. 16. §-a értelmében- május hó 28-tól junius bó 5-ig a városi adóhivatal helyiségé­ben közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel, már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuk­nak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1901, május 25-én. Dutkay Béla, ,70 j_i polgármester. Hírek. Piros pünkösd napja az egyház harmadik sá­toros ünnepe. Az egyházi tanok harmadik saAsls tos tétele a Szentlélek eljövetelének emlékünnepe. Hirdetővé tette ez a nap az apostolokat, világ­vallássá a keresztény hitet, mert a Szentlélektől kapván ihletet, ekkor indultak szerte a világba Krisztus tanainak letéteményesei, az apostolok, hogy hirdessék az evangéliumot s megkeresztelvén a pogányokat és tévelygőket, részesítsék az embe­riseget a megváltás nagy jótéteményeiben. Az egy­háznak fényes nagy ünnepe a Pünkösd. A termé­szet is teljes pompával járul az ünnep fényéhez s a pünkösdi rózsa virít és kihajlik az útra piros pünkösd napját. Régente hagyományos szép nép­szokások voltak Pünkösd napjához kötve. A pün­kösdi királyság nemcsak Jókai eleven fantáziájában, hanem a valóságban is létezett s Pünkösd napja nagy ünnepe volt mindig a magyar népnek. Most is kegyelettel üli meg a koresztóny vallás e szent napot. Olvasóinknak mi is boldog ünnepeket kí­vánunk 1 A vármegye közgyűlése. A vármegye hivatalos lapjának legutóbbi száma közli a közgyűlés tárgy sorozatát, melyben 118 pont foglaltatik. Az ügyek előkészítésére hivatott pénzügyi és jogi szakosztá­lyok f. hó 23-án délután, az állandó választmány pedig tegnap egész napon át tárgyalta a még el nem intézett ügyeket, több fontos ügynél beható vitát folytatva. A csütörtöki közgyűlés elé, lapunk más helyén közölt ismertetésünk szerint több fon­tos ügy kerül és ’azért a közgyűlésre általános érdeklődés megnyilatkozását várhatjuk. Kny Antal ez. kanonok beiktatása. A váradi székesegyház hangulatos belseje kedden szép ün­nepségnek volt tanúja: az uj czimzetes kanonok Kny Antal szentszéki ülnök esperesplebános beik­tatásának, melyen a káptalan tagjain kívül az egyházmegyei papság is képviselve volt. Miután az uj kanonok a káptalani sekrestyében a káptalan tagjai előtt a tridenti hitvallást és a hűség esküt letette, a székesegyház szentélyében, körülbelül 10 óra tájban, megkezdődött a tulajdonképeni be­iktatás. A beiktató tisztét Széchenyi Jenő apátka­nonok székesegyházi főesperes vitte, ki a Jöjj el Szentlélek Isten eléneklése után a stallumhoz vezette az uj kanonokot s ott rövid, lendületes beszéddel vázolván a kitüntetettnek eddigi pályáját, fölkérte a bibornok-püspöki titkárt, Szemethy Géza pápai kamarást a királyi kinevezés és a bibornoki leirat fölolvasására, melynek végeztével ünnepélyesen be­iktatta székébe a kitüntetettet, átadván neki a kano- noki birétumot és mozzettát. Az uj czimzetes ka­nonok szólalt föl ezután bálát adva a bibornok-püs- pök kegyességéért, aki lefolyt évtizedben olásodsíof részesíti őt kitüntetésben s ünnepélyesen ígéretet téve, hogy a királyi és főpásztori kegy e megnyil­vánulásáért örökre hálás leszen; végre köszönetét monda a káptalan illusztris tagjainak a szeretetért, melylyel keblükbe fogadták. Ünnepélyes Te Deum vetett véget a beiktatásnak, mely után az uj czim­zetes kanonok a rezidenoziába vonult a bibornok hoz kihallgatásra s ebédre. Az uj ez. kanonok 1833. jan. 17-én született s 1857-ben fölszenteltet- vén, hat évig káplánkodott. 1863. Uj-Kigyóson administrator lett, szeretetre méltó egyéni tulajdon­ságával a kegyúri Wenckheim család bizalmát anyira megnyerte, hogy 1870-ben az ugyancsak Wenckheim patronátus alatt álló békési egyház papja lett. A bi­bornok alig Dégy évvel váradi püspöki székfoglalása után, 1891-ben szentszéki ülnökké, 1894-ben pedig a gyulai kerület esperesévé nevezte ki. E minőségé­ben találta őt a királyi kitüntetés, mely Békésen és az egész vármegyében a hol sokan szeretik és becsülik a derék lelkészt, általános örömet keltett. Ad multos annos 1 Kik pályáznak a honvéd hadapródiskolába? A vármegye által a honvéd hadapródiskolánál létesí­tett alapítványi helyek közül ez évben kettő kerül betöltésre. A két helyre a kitűzött határidőn belül öt pályázati kérvény érkezett be, névszerint Braun Karoly gyulai, Gyüre Sándor és Henezelmann Kamill békési, továbbá Liska Sándor és Schröder István szintén gyulai ifjak kérvényei. Az állandó választ mány tegnap tartott ülésében hozo<( határozata szerint azon javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy első helyen Schröder Istvánt és Henezelmann Kamillt (köztisztviselők gyermekei) jelölje az ala­pítványi helyekre és a mennyiben ezek valame­lyike felvehető nem lesz, a további behívás sor rendjét a következőleg állapitsa meg; Brauu Ká­roly, Liska Sándor, Gyüre 8ándor. A belső vásárra — a szombat délutáni jég­vihart leszámítva — a mely tetemes kárt okozott mindennemű árukbaa és teljesen tönkretette a szombat délutáni forgalmat, vasárnap kedvező idő következett. De sem a kereskedők, sem az iparo­sok nem látták hasznát, mert a vételkedv és a vételi képesség nagyon csekély volt. A közönség kilencztizedrésze jobbadán bámészkodókból állott. Különösen rossz vásáruk volt a bőr- és faiparosok- nak, valamivel kedvezőbb, de szintén messze mögötte álló a jogos igényeknek a ruházati s házi ipar áruknak. A nyersbőrvásárra igen sok árut hoztak az ország minden részéből s az árukészlet szilárd árakon csaknem teljesen elkelt. Beszámoló beszéd. Bartha Miklós, Gyula város országgyűlési képviselője, — mint azt falragaszok hirdetik — jövő vasárnap, junius hó 2-án délután 2 órakor az Erkel Ferencz-téren beszámoló beszé­det fog mondani. A múlt szombati jégeső szerencsére kisebb területet sújtott, mint a minőre első értesüléseink voltak. A legnagyobb pusztítást a város belterüle­tén, az aranyági s vereskereszti szőlőkben okozta, hol minden gyümölcsöt, szőlőt és veteményt tönkre­tett. A törökzugi, ajtósfoki, csikoséri dűlőket js érte ugyan a jég, a hol a kár szintén jelentékeny, de megközelítőleg sincs annyi, mint a városban és annak szélein. A benedeki, pejréti, sióréti, szlányi farkashalmi dűlőkben már eső is alig volt. A jég­okozta óriási károktól eltekintve, a ^tések külön­ben kedvezően állanak, az időjárás is teljesen ki­elégítőnek mondható, különösen jótékony hatása volt a csütörtök délutáni i péntek délelőtti esőknek, a melyek nagy területre terjedtek ki. A gyulai nöegylet múlt évi pénztári forgalma és jótékony működésé a következő eredményeket tünteti fel, melyek igazolják, mily nemes és fontos feladat az, melynek immár 32 ev óta önzetlen szol­gálatában áll az egylet. A bevételek voltak : Egyleti törzsalap 17,130 kor. 84 fill, Stefánium-alap 1119 kor. 60 fill. Fábry Mártonná alapítvány 644 kor. 14 fill. Kötvényekben 1200 kor. Kamatokból 1364 kor. 48 fill. Tagdijakból 995 kor. 20 fill. Kegyes adományokból 150 kor. Újévi köszöntőkből 407 kor. Mulatságok rendezéséből 899 kor. 12 fillér. Összes bevétel 23150 kor. 16 fill. A kiadások : Rendes havi segélyezésekre és szegény gyermekek felruházására kiosztatott 2045 kor. 44 fill. A janeum“ ez. szegény menedékház fentartására 184 kor. 54 fill. Szolgálati dijakra 150 kor. Összes kiadás 2779 kor. 94 fill. Az 1901. évre áthozoti maradvány 20370 kor. 22 fill. Ezen eredmény iga­zolja, hogy az egyleti vezetés és gazdálkodás gon­dos és kitűnő kezekben van, de igazolja azt is, hogy az évi tagsági dijak a rendes kiadásoknak, vagyis a szegények havi segélydijainak még feléi sem teszik ki s az egylet csakis a tartott népünne­pély sikere folytán érte el jelen kedvező pénzügyi helyzetét. Az egylet közgyűlése junius hóban lesz gróf Wenckheim Frigyesné egyleti elnök vezetése alatt. Egy temetkezési egylet bukása. A gyulai két kiházasttó egylet bukását most egy temetkezési egylet tönkrejutása követi, bizonyságot tevén ismét arról a könnyelműségről, amelylyel az ilyen egyle­teket szervezték. A gyulai V. temetkezési társulat kebelében már az év elején kezdettek a tagok az egylet életképessége iránt aggódni és a mikor a baj mindig fenyegetőbb lett, maguk az egylet szám- vizsgálói kérték az egylet számadásainak alapos megvizsgálását. Dr. Fábry Sándor alispán a kére­lemnek eleget tett és a mikor az előzetes vizsgálat az aggodalmakat nagyon is alaposaknak tüntette fel, az egylet egész ügykezelésének részletes meg­vizsgálását rendelte el. A vizsgálatot Levandovszky' Dezső vármegyei számvevő teljesítette és több mini két heti szakadatlan munka után befejezte azt. A vizsgálat eredménye itt is a legsajnálatosabb szen- záczió, a mennyiben kiderült, hogy százezer koronát jóval felül haladó összeget vesztettek el a tagok a rossz szervezés következtében. Kiderítette ugyanis a vizsgálat, hogy az egyletnek jelenlegi 941 tagja 137307 kor. 60 fillért fizetett be az egyletbe, a mi­vel szemben az egyletnek csak 10818 kor. 92 fill, vagyona van, a hiány tehát 126488 kor. 68 fill. Kiderítette azután a vizsgálat azt is, hogy az egy­let pénzszedői 4477 kor. 20 fillérrel kevesebb ösz- szeget számoltak be az egylet pénztárába, mint a mit a tagoktól a tagkönyvecskék szerint tényleg beszedtek és igy őket a jelzett összeg elsikkasztá- sának vádja terheli. — Nagyon jellemző e mellett, hogy az egylet ügykezelését és pénztári kezelését á vizsgálat általában rendben találta és jgy az egylet tisztviselőit mulasztás vádja nem érheti, hogy mégis az egyletben a tagok pénzéből oly óriási összeg veszett oda, az kizárólag a szervezet rossza ságának tulajdonítható. A nép általában „öreg tár­sulatinak nevezte az egyletet azért, mert alapsza­bály szerint csak 50 éven felüli egyének lehettek tag­jai. Ez volt oka azután annak, hogy a tagok álta­lában alig pár évi tagság és csekély összeg befize­tése után elhalván és az egylet a nagy jutalékot kifizetni lévén kénytelen, minden egyes tag bizto-| sitására sokat ráfizetett. Hogy ez igy áll, igazolják a vizsgálat adatai, melyek szerint az 1895. évben alakult egylet fennállása óta a tagok sorában 495 halálozási eset fordult elő, ezen 495 tag temetési költségeire kifizetett az egylet 148560 koronát ho-| lőtt az elhalt tagoktól csak 44360 koronát vett be tagdijak fejében, tehát az előfordult 495 esetnél 104200 koronát fizetett reá az egylet az üzletre a többi tag pénzéből. A feltüntetett összes hiány ezen ráfizetésen kivül még úgy állott elő, hogy az egy­let kezelési költségei 5 év alatt 22288 koronát emész­tettek fel. A vizsgálat ezen eredményét az alispán azonnal bejelentette a belügyministeriümnak, ki az egyletet bizonyára fel fogja oszlatni és a vétkes pénzbeszedők felelősségre vonását is elrendeli. Leg- szomorubb a dologban az, hogy a jelenlegi P41 tagnak befizetett pénze a legnagyobb részben ment­hetetlenül oda veszett és a tagok a befizetett 100—150 koronájukból jóformán semmit sem kap nak vissza. Ilyen tanulságok után nyilvánvaló, hogy ezen társulatokkal szemben a szabad egyesülési jog szép elvének hangoztatása és respektálása mily veszélyeket rejt magában és hogy a népjogot nem sértené, sőt épen a szegény népre legnagyobb jóté­temény volna, ba a kormány minden hasonló, nem megfelelően szervezett egyletet azonnal feloszlatna még mielőtt azok hasonló nagy károk okozói le­hetnének. A róm. kath. anyatemplomban a pünkösdi is­tenitiszteletek sorrendje a következő! 7 órakor szent-mise, 9 órakor ünnepélyes nagymise s utána szent beszéd, 11 órakor csendes szent mise, dél­után 3 órakor ünnepélyes vecsernye. Operázó műkedvelők. Tagadhatatlan az az ál­talánosan elismert szép siker, melylyel az újvárosi olvasókör évek hosszú sora óta minden egyes estélye dicsekedhetik. Erre a sikerre támaszkodva indokolt is az a merész vállalat, melybe most fo­gott bele az újvárosi kör s bízva az eddigi sike­rekben, reménynyel kecsegtető is. Előadják a Varázshegedü czimü rövid operát műkedvelőkkel. A szereplők nevét már hoztuk lapunk múlt számában s most csak annyit Írhatunk, hogy a nagy felada­tot maga elé tűzött lelkes kis műkedvelői gárda szorgalmasan próbálgat s a próbákból ítélve egé­szen bátran merünk sikert jósolni. A nagyérdekü s bizonyára az eddigieknél is népesebb estély iránt általános érdeklődés mutatkozik. Az estély junius bó 1-én lesz. Orbán napja. Tegnap vonult el fölöttünk a gazdák által félve várt nap, az Orbán napja, a tavaszi fagvot hozó napok utolsója. Az Orbán a negyedik fagyos szent. Pongrácz & Comp. félt kollegája, a ki még veszedelmesebb pusztítást tud elődeinél véghezvinni a már jobban fejlődött vege- táozión. Ha ez a komor név eltűnik a kalendárium­ból 8 baj nélkül vonul el, úgy a gazda nyugodt, több fagyot már nem vár, legfeljebb a Medárd napjától drukkol kissé, mely 40 napi esővel ront­hatja meg a termést. Ügy mint Pongrácz és társai Orbán sem tett kárt az idén, ha csak mosolygó arczczal utólag nem küld ránk egy a múlt hetihez hasonló jégzivatart. Csapatszemlét tartott a gyulai honvédezred fölött a heten Csesznák Benő honvédgyalogsági al­tábornagy, kerületi parancsnok és Ludmann Gyula honvédezredes, daudárparanosnok. — A gyulai hon­védség a bárom napig tartó szemlén derekasan megállta helyét s Kirchner ezredes és az egész tisztikarnak mindkét katonai parancsnok legtelje­sebb megelégedését fejezte ki a legénység kikép­zésé fölött. A kultuszminiszter köszöneté Lapunk íb hirt adott annak idején arról az áldozatkész elhatáro­zásról, a melylyel gróf Alrnásy Dénesné Károlyi Ella grófnő Gyulavári községben egy ovoda létesí­tését reudelte el akként, hogy az állami ovodák mintájára történő építkezés és felszerelés 16000 korona költségét a grófnő egymaga viselte. Az ovoda már fel is épü.t és még az év folyamán meg­nyitható lesz. B7amcí Gyula vallás- es közokta­tásügyi miniszter értesülvén a grófnő ezen bőkezű adományáról, a vármegyéhez a hét folyamán leér­kezett leiratában köszönetét fejezte ki a nemesszivü grófnőnek a kisdedóvás ügyének ily hatékony tá­mogatásáért. A kormány képviselőjének elismerő köszönetéhez csatlakozik Gyulavári község lakossá­gának hálája, a mely községnek szűk anyagi viszö uyai vagy egyáltalán nem, vagy csak idők múltával tették volna lehetővé az annyira szükséges ovoda felállítását. A színkör épitése a befejezéshez közeledik. Külső munkái már készén vannak, csupán a tégla­fal lesimitása ablakok és ajtók beállítása van hátra. Belül is jóformán a berendezés beállítása hiányzik még, mert a belső deszkaburkolás befejeztetett, a talaj elrendezése is kószen van, a színpad helyén a zsinórpadlás elkészítéséhez szükséges állványokat is leszedték már. A színkör belseje impozáns képet mutat, a terjedelmes nézőtér felett a tetőzetre al­kalmazott szép munkájú deszkaburkolat boltozat formájában fedi a nézőteret, melynek minden pont­járól egyformán jól látható a nagy színpad, úgy, hogy az olcsóbb helyek látogatóinak egyáltalán nem lesz majd panaszuk a legtöbb színkörben előfor­duló azon baj miatt, hogy az előadást nem látják elég jól. A páholyok, valamint az emelkedőén be­állítandó földszinti ülőhelyeknél e tekintetben a legkisebb aggodalomra sincsen ok és nagy előny­nek mondható, hogy az olcsó karzati ülőhelyek el­helyezése épen oly kedvező lesz. Ha még az akusz­tika dolgában is hasonló sikerrel jár az építkezés, úgy a gyulai színkör bátran mintául szolgálhat ha­sonló .építményekhez, a mi annál is inkább dicső­ség számba megy, mert úgy a tervezés, mint a ki­vitel gyulai vállalkozók munkája. Különben a szín­kör nézőterének berendezését a Dobay-nyomda szép kivitelben sokszorosítja és azt az érdeklődők pár fillérért meg fogják kaphatni. A szokásos bokréta­ünnepélyt a múlt szombati nagy vihar miatt hétfőn tartották meg, a mikor az építtető egyesület meg­vendégelte a színkör építésének szorgalmas munká­sait. Az ünnepélyt az egylet tagjai és a nagy kö­zönség közül sokan megnézték és megjelent ott az egylet elnöke dr. Lukács György főispán is ifjú nejével, megszemlélvén a munka előhaladását. Az ünnepek után teljes erővel folytatják a belső mun­kálatokat, melyekhez az asztalos munkák már leg­nagyobb részben készen vannak. Egyidejűleg folya­matban lesz a zsinórpadlás berendezésének mun­kája is, Czigler János diszletmester vezetésével, va­lamint a villanyvilágítás bevezetése, a mit a gyulai villamos társaság végeztet. A színművészet pártoló egyesület választmánya a hét folyamán megteszi az előintézkedéseket a színkör ünnepélyes felavatására vonatkozólag. Krecsányi Ignácz — temesvári színigazgató. Temesvár város szinügyi bizottsága csüiörtökön délután foglalkozott a színháznak 1902. évi októ­bertől három «évre leendő kiadásával. Két ajánlat érkezett, Makó Lajos igazgatóé, a kit a tanács szólított fel ajánlatának benyújtására és Krecsányié, a ki részletes művészi programm kapcsán kérte a színházat. Az értekezleten teljes elismeréssel mél­tatták Makó működését, de a jelenlevők túlnyomó többsége Krecsányi mellett foglalt állást. A közön­ség zöme is visszakivánja őt Temesvárra, a hol 11 évi működésével úttörő munkát végzett a magyar színház meghonosítása érdekében és a ki mindig vállvetve járt el a város intéző köreivel. Szavazás nélkül úgy határozott az értekezlet, hogy a jövő szerdán tartandó városi közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy pályázat mellőzésével Krecaányinak adja oda a város a színházat az eddigi 20000 ko­rona segélylyel s egyébb kedvezményekkel. Krecsányi társulata Triesztben. Színtársulatunk fiumei sikere napról napra növekszik. Ennek a nagy diadalnak legfényesebb bizonyítéka, bogy egy tekintélyes olasz színházi ügynökség Krecsányit ven­dég szereplésre szólIitotta fel s Krecsányi elfogadta az ajánlatot. Miután azonban Gyulára köti szerző­dése , csak hatnapos vendégszereplésre vállalkozott. A társulat Triesztben a Politeama Rosetti színház­ban lép fel, hol a „Gésák<l at, a „Görög rabszol­gáit, a „Czigánybáró“-t és valamelyik Kouti-féle darabot fogja játszani. Triesztben a Pikkolo tudó­sítása nyomán nagy érdeklődéssel várják a társu­latot, amelyek kiválósága felül több trieszti szin- házbará’ már személyesen meggyőződött. Bécset kivéve Trieszt lesz az első város Ausztriában, hol magyar társulat megfordul. A trieszti expeditió következtében Krecsányi gyulai saisonját junius 10-ike helyett egy héttel később fogja megkezdeni. A gyulai tejszövetkezet folyó hó 21-én d. u. 2 órakor dr. Lukács György szövetkezeti elnök ve­zetése alatt tartotta meg első igazgatósági ülését, mely alkalommal a Budapestről érkezett Sierbán János országos tejgazdasági felügyelő ösmertette a szövetkezet berendezésére vonatkozó módozatokat s felhívta az igazgatóságot, hogy a tejkezelés elsajá­títása czéljából egy alkalmas egyént a zsombolyai szövetkezethez küldjön ki. Végül az igazgatóság igazgatósági elnökül Dutkay Bélát, helyetteséül Weisz Mórt választotta meg, a szövetkezet műkö­dését előreláthatólag julius hó 1-én fogja meg­kezdeni. \

Next

/
Thumbnails
Contents