Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-19 / 20. szám
metrfel élnék O németországi betegsegélyz pénztárak által felállított intézetek ; már pe dig az olcsóság fontos tényező, mikor sze góny emberek gyógyításáról van szó. Diága h ilyre, messzire nem küldhetjük el szegény betegeinket, itthon kell tehát gondoskodnunk megfejelő intézetekről. Az Alföld poros levegője kétségtelen nem előnyös, sőt határozottan káros körül ménynek tekintendő akkor, mikor arról va szó, hogy itthon csináljunk sanatoriumokat, Ismétlem, hogy kétségtelenül jobb volna sze lektől védett hegyi levegőben alkotni ilyen gyógyhelyeket, s ha lehetséges volna s re mélni lehetne, hogy ilyeneket hegyes vide ken mielőbb felállíthatunk nagyobb számban úgy ezek létesítését föltétlenül előnyben kel lene részesíteni. De ismerve társadalmi viszo nyainkat, ismerve, hogy a középosztály hu manisticus czólokra való megadóztatása mán nagy, s azon hitben másrészről, hogy több törvényhatóságnak együttesen egy vagy több sanatoriumra való megadóztatása is sok no- hézséggel s talán leküzdhetetlen akadályokkal jár: azon hitben vagyok, hogy sanatorium! osztályokat a kórházak kötelékében lehetne mielőbb és minél nagyobb számban felállítani, mert igy administrativ költségeik biztosítva volnának, ép úgy, mint a hogy akadálytalanul működnek a kórházak függe- lékeként létesített tébolydák. Persze, nehézséget, sőt az ellenzők részéről egyenesen ti lalmat képező akadályt képez: a por. Ez valóban hátrány, de fontosságát nem kell túlbecsülni. Jobb ha pormentes helyen van a sanatorium, de nem kell okvetlenül pormentes helyen lennie. Ez nem conditio sine qua non. A por ellen lehet védekezni is, dús fásitással, erdővel, bőséges locsolással s meny- nyiségét jelentékenyen kevesbbiteni lehet!. Fásitani, parkot csinálni pedig az Alföldön is lehet, a jó, egészséges viz meg van az ár- tézi kutak vizében és jó, bőséges, egészséges táplálékot, sok napfényt és sok levegőt pedig ép úgy módunkban van nyújtani, mint a subalpin, vagyis kis magaslatokon létesített gyógyhelyeken. A port tehát lehet hátrányos körülménynek oda állítani, de akadálynak semmi esetre sem. A gazdagok, akik tehetik, bizonyosam elfognak menni azután is Davosba vagy mád idéalisabban felszerelt gyógyhelyekre, de kik ezen áldozat meghozatalára nem képed sek, s ilyen a betegek óriási többsége, örül-l ni fognak, ha közelebb is találnak irt fájó sebeikre, ha a hely nem ideálisán felel is meg czéljainak. Az intézeteket az Alföldön nagy kertek közspén, vagy erdőkben és lel hetőleg a fontosabb közlekedési utaktól távol kellene elhelyezni, mert a por igy kisebb lenne. Én csak azt kívánom, hogy bárcsak megvolna már minden egyéb kellék, az intézetek felállításához, bárcsak megvolnának már a szükséges tőkék és csak a hely megMert ő szerinte a szerelem egy tradiczio- nális bűn és gyengeség, melynek erkölcsi létjogosultsága nincs. A házasság rabszolgaság és erőszakos el nyomója az ember tökéletesülésének, — A magában véve hitvány teremtés, csábos volta szépsége csak az emberiség búnlajstromát szaporítja; egy szóval a nő mint asszony kárhoza- tos és csak akkor lesz becsülésre érdemes, ha megszűnik nő lenni. Az ily abstrakt tanok hangoztatása, m^ Iyek még a Schopenhauer-féle bölcselkedésen is túltesznek, szigorú voltuk még az ősi kérész ténység szabályait is enyhéknek deklarálja nem kelthet-tt erős viszhangot az élemedetn Európa materiális nemzedékénél. Ma kellemesen könnyen akarnak boldogulni az emberek, nem pedig életrendjük teljes felforgatásával. Önmeg tagadásra lelkűk nem képes, mert a mély vallási alap s erkölcsi tökéletesülés ideálja kive-l szett belőle. Tolsztoj theoriáját bámulják, mint unikomot, de nem követik. Az irodalomban mindenütt bizalmatlanság és roszakarat, ha tollára veszi a nőt. Miért ? Pedig nem is oly régen, minden jónak és szépnek összfogalmát a nőben örökítette meg a férfi 1 A nőről zengett dalokat, eszményítette képben, szoborban, költeményben : mint egy felsőbb lényt, egy jobb lényt, mint egy oltárképet. Megváltó zott volna a nő azóta? — Nem, Hisz Éva ősanyánktól kezdve erénye, hibája ugyan az ; a férfi volt az, a ki hol az egyiket, hol a másikat nevelte benne túlsúlyra. Mindig szerelem volt a nő jelszava, ragasz kodás az életeleme. És mégis a mostani súlyos helyzet kutforrását a nőben keresik. Pedig irva vagyon a régieknél: „Ádám testéből kivett az Ur egy bordát és lett belőle Éva.* Ádámból lett Éva! Va'ószinü hát, hogy az orvoslandók sorába előbb a férfiak tartoznak. Életrevalóságuk a női kérdést is megoldja. Maradnak ők itt is, mint mindenben a teremtés urai. Röthy Emilné. al F.- Gyarmaton a közbirtokosság elhatároztf I hogy a nyomásos gazdálkodási rendszerrel felhag 1 lés a szabad gazdálkodásra tér át. Határozat | jogerős. K Körös Ladányban a közbirtokosság basonl kJhatározatot hozott, ezen ügy azopban felebbezé k|folytán felülvizsgálat alatt áll.-I III. Vegyesek. 1.1 A vármegyei pénztárakat az elmúlt ho folya ■-1ra'án megvizsgáltam és mint a külön bemutatót -|jegyzökönyv igazolja rendben találtam. ]| A vármegyei és községi közigazgatás mene |tében zavarok nem fordultak elő. F.- Gyarmaton ápril hó 28-án á social domok 1|rata elveket valló földmivelő munkások és ki ’(gazdák népgyülést tartottak, me:yen a közelgc képviselő választásokon való magukfartása, a fokO' ;|zatos adó behozatala és május elsejének megun jneplése ügyében tárgyaltak. A gyűlés lanyha érdek llődés mellett rendzavarás nélkül folyt le. A hó folyamán a m. kir. belügyministeritr (kiküldöttei: Vásárhelyi Gyula segédtitkár és Des (sauer Lipót szátnellenőr a vármegyében működő (kiházasitó egyesületeknél tartottak vizsgálatokat a melyek főleg az egyletek életképességének és | helyes ügykezelésének elbírálására vonatkoztak Tapasztalataikról közvetlenül tették meg jelentéseiket a belügypi inisteriumhoz. A jelentést, valamint a törvényhatósági m. kir, (állatorvosnak kapcsolatosan bemutatott jelentését, (mely szerint állati ragadós betegségek csak szórványosan fordultak elő, tudomásul vették. A földmivelésügyi ministernek rendeletéit a \dohánytermelők és dohánykertészek közötti jogviszonyok, valamint a gazdatisztek jogviszonyainak sza bályozásáról szóló törvények életbeléptetése ügyében, továbbá az erdészeti albizottságnak az erdők állapotára vonatkozó jelentését tudomásul vette a bizottság. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az adóbefizetés eredménye az egyenes adóknál 18679 koronával kedvezőbb, a hadmentességi díjnál 108 koronával kedvezőtlenebb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. A csahai kir. adóhivatal ügykezelése megvizsgáltatván, rendben találtatott. A pénzintézeteknél az adókivetés helyességére vonatkozólag vizsgálatok vannak folyamatban, A jelentést tudomásul vették. A pénzügyminister rendeletére Riszterer Gábor orosházi, Varga Koritár Pál csabai, Boda 8án dór szeghalmi és Kábái Jánosné öcsödi lakosok hátralékos adótartozását törölte a bizottság. Dr. Zöldy Géza főügyész felebbezett ügyeket referált, nagyobb részt magántermészetű mezőrendőri és cselédbér iránti ügyeket. Berliner József békési lakos települési diját leszállította a bizottság és Békés községet felhívta szabályrendeletének módosítására. A közkórbáz részére pokróczokat szállító „Szönyegházu vállalatnak felebbezését elutasították azzal, hogy követelését per utján érvényesítheti. A gyulai nagyoláhvárosban deczember 29-én megtartott képviselőtestületi tagválasztás ellen Kö- rösladányi Lázár és társai felebbeztek, mert a szavazatok összeszámítása nem szabály szerint történt. 4.7 előadó az ügyben vizsgálata elrendelését indítványozta. Dr. Bodoky Zoltán szerint a vizsgálat felesleges, mert ha történtek is formahibák, az igazoló választmáuy meggyőződött arról, hogy a szavazatok helyesen számíttattak össze, ezért a választás megerősítendő. Keller Imre a kedélyek megnyugtatandó czéljából az előadó javaslatát pártolta, mire válaszolva dr. Bodoky hangsúlyozta, hogy a vizsgálat épen a kedélyek felzavarását fogja eredményezni. A bizottság 8 szóval 6 ellenében elutasította a felebbezést és megerősítette a választást. Több kórházi költség behajtása iránti ügyben a bizottság az előadói javaslat értelmében határozott Dr. Zöldy János főorvos jelenti, bogy a köz- egészségügy állapota április hóban általában ked vező, az előző hónaphoz viszonyítva jobb is volt, mert a hevenyfertőző betegedések száma 11-el csökkent. Leginkább a légző szervek hurutos bántalmai és csúzos betegségek fordultak elő, mig a leggyakoribb halálok a tüdövész volt. A fertőző betegségek körül legtöbbször a vör- heny fordult elő, mig a difteritisz, kanyaró, hasi bagymáz, szamárhurut csak szórványosan okoztak betegülést. A köztisztaságra és az élelmi czikkek megvizsgálására kellő gond forditta ott. A jelentést a bizottság tudomásul vette. A közkórházi szabályrendeletet a belügymi nister több rendbeli módosítás czéljából visszaküldőbe a vármegyéhez, mely módosításoknak jelentékeny része a kórházi igazgató ügykörének mégha- tározására és a kórházi orvosk szolgálati viszonyainak szabályozására vonatkozik. Dr. László Elek azon rendelkezést kifogásolja, mely szerint az igazgató osztályt nem vezethet és a mely az igazgató hivatalos óráit szigorúan megszabja. Ily módon nincs szükség orvos-igazgatóra. Több kisebb módosításon kívül annak kimondását javasolja, hogy az eddigi orvosok egyéb elfoglalt ságára s állások vállalására vonatkozó rész visszaható erővel ne bírjon. Dr. Fábry Sándor felvilágositásokat ad a javaslatra vonatkozólag, melynek épen kifogásolt pontjai végett küldte vissza a minister a szabály rendeletet. Az igazgatói ténykedés egy egész ember munkáját kivánván, ezért kell azt a kötelező osztályvezetés alól felmenteni. Haviár Dániel az igazgató részére orvosi hatáskört is kíván biztosítani. Szerinte a szabályrendelet semmi esetre sem bírhat visszaható erővel és jövőben a vasúti orvosi állás sem összeférhető. Haviár Lajos a tárgyalás elhalasztását ki vánja, míg Ladies György, Bodoky Zoltán, Zöldy János és többek, valamint az elnöklő főispán hozzászólása után elfogadták a javaslatot némely módosítással, igy kimondották, hogy az igazgató nem köteles, de jogában áll osztályt vezetni, ellenben délelőtt 9—11-ig hivatalos órát tartani köteles. A kórházi orvosok nem lehetnek vármegyei, járási, községi és vasúti orvosok. Ha a törvényhatóság azt találja, hogy a kórházi orvost egyéb elfoglaltsága hivatalos teendőiben akadályozza, felhívhatja, hogy egyik vagy másik állásáról mondjon le. A szerzett jogok nem érintetnek. A kórházi személyzet nyugdijából kifolyólag a vármegye közönsége meg nem terhelhető. t , A közkórház 1902. évi költségvetése 10171 p kor. 52 fill, bevételt és 306540 kor. 67 fill, kiadást i tüntet fel, a mely hiány fedezésére a napi ápolási dijat 1 kor. 70 fillérben kéri engedélyezni, A költ- , Bégvetést a bizottság elfogadta azzal, hogy ameny- 3 nyiben a jelenlegi kórházi igazgató megyei alorvosi állásáról le nem mond, reá nézve az eddigi fizetési viszonyolt fenmaradnak. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő az április hóban teljesített iskolalátogatásokról tett jelentést, a mit tudomásul vettek. Az állami tanyai iskolát kérő osorvási lakosokat szabályszerűen felszerelt kérvény benyújtására utasították ; a Gyula városi polgári leányiskola ügyében a várost a jogerőssé vált határozat végrehajtására utasították, mig a 1 csabai polgári leányiskola módosított díjleveleit tudomásul vették Haviár Lajos jelentése szerint a müutak jó karban voltak, a földutak helyreállítása folyamatban volt. Tudomásul vették. A kereskedelemügyi ministernek a körös-taicsai vasútállomás létesítése 'árgyában, mely állomáshoz a község 30,000 koronás kölcsön törlesztésével járul, tudomásul vették. Az árvaszéki elnök és a kir, ügyész jelentésének tudomásul vétele után az ülés déli fél 1 órakor véget ért. A békés—vésztői vasút. A békés—vésztői vasút ügyében a vármegye által kiküldött bizottság kedden délután ülést tartott, a melyen részt vettek : dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt dr. Bodoky Zoltán, dr. Daimel Sándor, Rosenthal Ignácz, Achim Gusztáv, báró Drechsel Gyula, Emperl Ernő, Morvay Mihály és Tardy Lajos bizottsági tagok és Sármezey Endre az „alföldi első gazdasági vasút“ igazgató főmérnöke. Dr. Fábry Sándor alispán megnyitván az ülést előterjesztette az ügy fejleményeire vonatkozó adatokat jelezvén, hogy a bizottság legutóbb a mátra— körösvidéki vasúttársasággal tárgyalt a terv kivitele 'ránt. Bemutatja a társaság átiratát, melyben ez főleg abbeli nehézségre utal, hogy a 36 kilóméter- yi vonalon egy nagy Körös-hidat kell építeni, a mi igen megdrágítja a vasutat és ez okból a társulat az érdekeltektől oly magas hozzájárulást iván, a mit megadni nem lehet. Az alispán javaslatára elhatározta ezért a bizottság, hogy a mátra— körösvidéki vasúttal való létesítés tervét elejti és az erre hajlandónak nyilatkozott alföldi első gazdasági vasúttal lép érintkezésbe, a ki a békés— vésztői vonalat keskenyvágányuként tervezi kiépíteni és Békésen át a gazdasági vasút Csaba állomásáig akarja vezetni. Sármezey Endre igazgató főmérnök kijelentette, hogy az alföldi gazdasági vasút hajlandó kovácsháza—csabai vonalát folytatólag Vésztőig kiépíteni s mindjárt elő is terjesztette a tervet, mely praktikus voltánál fogva igen tetszetős. A terv szerint az uj vasút mint keskenyvágányu viczi- nális, 75 czm. nyomtávval fog kiépíttetni s az a nevezetessége lesz, hogy nem gőz-üzemre, hanem automobil-rendszerre lesz berendezve. A Csaba—békés—vésztői vonalon három automobil koqsi közlekednék, az egyik Csaba állomástól a községen át Csaba békési határáig; a másik Csaba határától Békés községen át Békés vésztői határáig; a harmadik Békés vésztői határától Vésztő községig. A kocsik egyenként 36 személyt szállítanak s azonkivül két vaggon (100 métermázsa) terhet képesek vinni. Csabán keresztül fél- óránkint, Békésen keresztül óránkint, Vésztőre pedig a szükséghez képest, de legalább kétóránkint fognak a kocsik közlekedni, ami nagy kényelem a közönségre s a helyi közúti forgalomnak is megfelel. A viteldijak a legminimalisabban terveztetnek. Csabán a helyiforgalomban személyenkint 15 fillér, Békésig 30 fillér, Vésztőig 70 fillér; a teheráruk viteldija pedig kisebb mint jelenleg a magyar államvasutak vonalain. Az összes építési és berendezési költségek nem rúgnak többre 650,000 kor.-nál, a mi mellett már az első évben 8°/0 ot kell bogy jövedelmezzen a vasút. Ez a számítás annyira minimális és reális, hogy 5°/0-ot kész előre garantálni a tervező főmérnök. Azonban csak úgy fedezhető minden költség 650,000 koronából, ha saját rezsiben építik a vasutat s maga az érdekeltség fedezi részvények utján a tőkét. Ellenkező esetben egy milliónál többre megy a költség. A bizottság általában élénk érdeklődéssel fogadta a tervet és a felszólalók, mint dr. Fábry Sándor alispán, Rosenthal Adolf elismerve annak előnyeit alkalmasnak és szükségesnek találták arra, hogy kivitele tervbe vétessék, noha tervezett kivitele, igy különösen a Csaba—békési összeköttetés ellen aggályok is merültek fel. így báró Drechsel Gyula azon nézetben van, hogy a tervezett rendes nyomtávú vasút vonal kiépítése az érdekelt községektől és nagybirtokosoktól elviselhetlen áldozatokat kívánna s igy örömmel hozzájárul ahhoz, hogy a bizottság egy a Vésztőt Békéssel s esetleg Csabával összekötő keskenyvágányu vasút létesítését vegye fel prog ram mjába, Nehogy azonban a bizottság működése esetleg ismét meddő maradjon azt szeretné ha — az érdekeltségnek a hozzájárulásra való felhívása előtt — a vésztő—csabai és a vésztő—békési összeköttetésekről külön alternativ költségvetések készíttetnének. Azért véli ezt szükségesnek, mert nézete szerint a csaba—békési vonal kiépítése a nagy költséggel épült békés—földvári vasút vonalat csaknem feleslegessé fogja tenni s igy — bár az e tekintetbeni ha igulatot nem ismeri' — nem tartja lehetetlennek, hogy a békési érdekeltség a csaba— békési összeköttetéshez való hozzájárulástól tartózkodni fog. Szükségesnek vélné továbbá, ha a kiépítendő vasút tarifalis kérdései s különösen a teheréru díjszabás az építésre vállalkozó vasúttársaság által előzetesen kidolgoztatnának s a hozzájárulásra fel hivandó érdekelteknek tájékoztatás végett rendelkezésre bocsájtatnának. Végül felveti azon kérdést, hogy nem találná-e már most időszerűnek a bizottság eme tervezett vooalnak a Nagy-Sárréten keresztül, esetleg az u. n. puszta-ecsegi állomásba beágazó meghosszabbítását. A vasút vonal ugyan is ilyen vonatozás mel\ j választása volna már hátra, megvagyok ról- győződve, hogy a por nem szerepelne ilyei- nagyhorderejű fontos akadályként. i Csak egyesüljünk, dolgozzunk, fáradjunl p s áldozzunk tehát a nemes őzéiért, állapitsul : meg a követendő utakat és módokat, melyei a czél eléréséhez legkönnyebben és legbizto sabban vezetnek s a siker nem maradhat el Hogy a létesítést miként fogjuk elérni, kór házak kötelékében-e avagy külön, Békésvár megye egyedül-e avagy a szomszéd Aráddá vagy Biharral, vagy mindkettővel közvetvt létesit-e sanatoriumokat, az részletkérdés, s fódolog az, hogy czél jártak megfelelő legyen, és hogy kapui mielőbb tárva legyenek a szenvedő és segélyt kereső szegény emberek előtt. Dr. Berkes Sándor« A közigazgatási bizottság ülése. — Májas 13. — A varmegye közigazgatási bizottságának hét- őn tartott ülésében a közkórházi szabályrendelet és a gyulai nagyoláhvárosi képviselő választások ellen beadott felebbezés ügye idézett elő vitát. A többi tárgyakban csaknem kivétel nélkül elfogadták az előadói javaslatokat. Jelen voltak az ülésen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sánlor alispán, dr Bodoky Zoltán főjegyző, Jantsovits, Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Csák György kir. pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir.^ főmérnök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közgazd. előadó, Almásy Dénes gróf, Ladicsl Q-yörgy, Keller Imre, Haviár Dániel, dr. Lászlói Elek, dr. Zsilinszky Endre és Rosenthal Ignáczl bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után dr. Bodoky Zóltanl lőjegyző előterjesztette az alispánnak havi jelentését,] ímely a következőleg hangzik: Méltóságos Főispán Ur 1 Tekintetes Közigazgatási Bizottság! A folyó év április havára vonatkozó rendező-1 ’inti jelentésemet mély tisztelettel a következőkben! erjesztem elő: I. Közbiztonság: A közbiztonság állapota április hó folyamán! Utalóban kedvező volt. A személybiztonság csupán egy esetben zavartatott! neg lényegesen Öcsödön, a hol ápril 29-én Kántori Sándor szerelmi bánatában Molnár Ida öcsödi lakost11 evolverlövéssel súlyosan megsebesítette. A tettes! lyomban öngyilkosságot követett el. Ezen kivülr •'.-Gyarmaton Sárándi Mária a vele szerelmi viszonyt h ólytató Lakatos Jánost agyon akarta lőni, de tettébeuli negakadályoztatott. Öngyilkosság 13 esetben fordult elő: úgy mint!1 fyulán Vitályos Péter nyug-börtönőr agyonlőtte, ' inka Mojsza marhakupecz felakasztotta .magái,! lékésen Pocsai Mihály és Pikó Lajos földmivesekr slakasztoták magukat, Mezőberényben Zsenits Lajost Adogos agyonlőtte magát. Szeghalmon U. Nagyr mre napszámos felakasztotta magát, ennek hason-!1 evü 15 éves unokaöcscse pedig addig próbálgatta 1 ogy nagybátyja miként követte el tettét, a mig 1 kötél nyakára hurkolódott és meghalt, Kondo- 1 oson Kicska András napszámos felakasztotta malit. Öcsödön a már említett Kántor Sándor agyon-l1 ötté magát, B-Csabán Lakos András, Gyománr fsapó Albert, Bánfalván Jung Sándor, Orosházán lartyuk János felakasztották magukat. Súlyosabb természetű baleset fordult elő Bé-| :ésen, a hol Polgár Imre két fiúgyermeke a reá-1 uk zárt lakószobában támadt lappangó tűz füsjétőlj negfuladtak, F. Gyarmaton a hol Török Eszter1 zakácsnő egy borszeszes üveg felrobbanása követ-p eztében összeégett és meghalt, Czaga Lajos)1 zélmolnárt a szélmalom vitorlája összetörte, hogy! ebeibe másnap meghalt, ugyanott ifjú Helyes Károly gy forgópisztolylyal magán véletlenül életveszélyes I ebet ejlett. Orosházin a mágocsi iparvasut Kakas- i zéki állomásán a vonat a vasúti őr kis gyermekét I ilgázolta úgy, hogy lábát amputálni kellett, ugyanott i Tlg István 2 és fél éves gyermek egy vízzel telt i [ödörbe fuladt, Nagyszénáson Sin János földmivest . vonat elütötte hogy lábát amputálni kellett, végül i Íz Szt. Tornyán Szaló János 4 és fél éves gyermekre i atszas közben a homok gödör fala reá szakadt és ] latta a gyermek raegfuladt. A vagyonbiztonság állapota szintén kedvező olt és csak némely községben zavarták meg azt issebb értékek eltolvajlásával. Tüz_ volt Gyulán 7, F. Gyarmaton 2, Szeghalmon 1, Öcsödön 1, Kondoroson 1, B Csabán 1, 1 íyomán 1, Endrődön 2, Kétegyházán 1, Sz.-Szt,- ornyán 2, összeseá 19 esetben. 10 II. Közgazdaság. Az őszi vetések állása a beérkezett jelentések zerint mindenütt jónak mondható, bárha az álIan- ó hideg időjárás gátolta is növésükben az őszi etéseket. A gyomai járásban a drótféreg kártéte- bí észleltettek. A tavaszi szántás és vetés, jóllehet z esőzések miatt kissé késett, már befejeztetett. A hideg időjárás és a megújuló fagyok a yümölcsben nagy károkat tettek úgy hogy szám a.ve^eJlet® gyümölcs termésre nincs kilátás. Gyü- tölcsfáink nagy része különben már a téli nagy idegeket is meg sínylette. , D mezőgazdasági munkálatok körül a tavaszi santás vetés, az aszatolás, kapálás és a kerti ve- Bmények munkáiéin voltak folyamatban. A min- ások helyzete lényegesen javult és közöttük az legületleneég jelei nem mutatkoznak. Közülük so- an a munkás közvetítés utján a folyamatban levő ildmunkához szegődtek el. Ipari és kereskedelmi téren említésre méltó tozzanat nem fordult elő , A-szeghalmi tngositási munkálatok a befeje I Bshez közelednek. Jóllehet a munkálatok során i lakosság körében támadt izgatottság jó részben •csillapult, a járási főszolgabíró megtette a szüksé- i ásnék látszó óvintézkedéseket. i
