Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-06 / 1. szám

fl 1-só szám. Gyula, 1901. január 6-án. évfolyam. r Srarkewtóség: Templom-tél1',. p^| keres­kedése, kova a ^■’szellemi részét illető közlemétysk intézendők. Kéziratok non adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . * 10 kor. — fii. Pél évre . . b •' I „ — | Évnegyedre . |j 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 üli. ^ Ja r Társadalmi és közgazdászati ketilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IEl óim ID ái i c5L. Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferenez háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. L Syilt-tér sora 20 fill. J Ak év elején. A munka édesíti, megfűszerezi az éle­tet. A munkát az emberi fizikum és a lélek egyaránt megkívánja. Munka nélkül nem fejlődik a test, elsatnyul és tönkremegy az erkölcs. De a munka az élet fentartásához is szükséges. Akire nagy vagyon nem szállott, vagy a kit szerencse nem juttatott nagy kincs birtokába, az kénytelen dolgozni. Kénytelen dolgozni, ha akarja, hogy magának és családjának kenyérre jusson. De sajnos, a munkakedv nem elegertdő, hogy tényleg kenyérkeresetet nyújtó munkát vé gezhessen az ember. A zord, kíméletlen tél sok, akarata ellen dologtalan — és éhezőt talál. A féldmivölési munkák szünetelnek és sok más munka“ szintén nem végezhető tél­nek idején. A gazdasági válság is segítsé­gére volt a télnek : szaporította a munka- nélküliek számát. Hogy leszj mint lesz, ki tudná meg mondani ? A szegény munkanélküli nép ke­nyérért kiált. Semmi egyébért, csak egy darabka száras kenyérért, meg egy meleg kuczkóért, ahová meghúzhatja magát, hogy éhen ne veszSzen, meg ne fagyjon. Ki adja peki ? Az a nágy tömeg, melyet társadalom nak szoktunk nevezni, tele van gonddal. A jótevóa sok; anyagi áldozatot és időt igényel most nagy a szükség. Nem fii lóiearőirSt:* már szó," amit adni kellene, hanem nágvobb összegekről és nem mindenki érdemes támogatásra, a munkanélkülit meg kell különíáztetni a tunyától, ez pedig nagy körültekinósbe — időbe kerül. Mind<n oldalról hangzik fel egy-egy kótségbeejett kiáltás, egy-egy fájdalmas nyö­szörgés is szinte szemünk előtt vesznek éhen az enberek. -Itt is, ott is segítségért rimánkodiak, — nem is rimánkodnak már, igényelné, hangosan követelnek. S a tár­sadalom >V8i, hogy kötelessége segíteni. A társadalmi, mely maga is megsínyli a nyo- moruságCt, maga is várja a nagy segítséget, — áhitolik rendezett viszonyok közé, keresi a megélhetés biztosítékát. I ■ w— Hasonlít a helyzet annak a kis fiúnak esetéhez, aki anyjától egy almát kapott és annyi pajtás rohanta meg egy-egy darab­jáért, hogy odanyujtva nekik az egész al­mát igy szólt: „Itt az alma, adjatok nekem is egy darabkát belőle !“ A társadalom maga is megelégednék egy darabka jólléttel. Fájdalom, seholsem akar mutatkozni. Az az áldozatkészség, melyet egyesek lyenkor tanúsítanak, kétszeresen jól esik s érdemes, hogy nagyobb hálával, nagyobb elismeréssel fogadják, mint máskor. l)e bár­mennyire is magasztosnak és követésremól- tónak is tartsuk az áldozatkészséget, mégis azt hisszük, hogy a kérdés megoldását ke­véssel viszi előre. Ha a szív annyira meg­esik a nyomor láttán, hogy a kéz ad, — szép dolog ez nagyon, ám az adomány, bár­hogyan is adják, mégis csak kolduskenyér marad, az éhséget időre-órára csillapítja, de jól kiérdemelt kereset nem lesz belőle, a mint azt sem lehet elvárni, hogy állandó jövedelmi forrást képezzen a szegény ember részére. Azt. hisszük, hogy a kérdés rosszab- bik fele nem . a nyomor és az ínség, hanem a munkanélküliség. Amannak az időleges gyógyításával már foglalkozik a társadalom .és. a munkanélküliség csökkentésére a kor mány is tett valamit, de amit tett, csak aránylag kevéssel csökkentheti a munkanél­küliek számát, de nem apaszthatja le egészén. A segítés akczióját tehát inkább arra- _ íeié kell TereiíTÍ7 hogy aT'szegények munkát oj «nk kapjanak. A segítés e módja a társadalom nak is kevesebb anyagi megerőltetésébe ke­rülne, a szegények önérzete is jobban járna a tisztességes kenyérkereset nyújtása mellett. Tudjuk jól, hogy sok iparág pang, azt is tudjuk, hogy a kérdés ilyetén megoldása korántsem könnyű. Ám azért mégis sok olyan munkát lehetne találni, melyeket egye­sek,' anyagi kár nélkül, télen is végeztet­hetnének, sőt olcsóbban is és emellett még jótéteményt is gyakorolnak. Csak kissé gondolkozni kell a dologról, akárhányszor elő fog fordulni, hogy egy darab kenyér vagy néhány fillér könyör- adomány helyett olyan munkát bizhatunk a szegény munkanélkülire, amelyért járó olcsó bérrel hálára kötelezzük. — Nemcsak azon­nal adni, de helyesen is adni — ez a valódi segítség! A vármegye közgyűlése. (Folytatás.) A deozember 29-iki közgyűlés délutánjára széj­jel széledt a közönség és alig néhányan hallgatták az előadókat, a kik gyors egymásutánban pergették le az állandó választmány által már megrostált ügyöket. Csaba és Orosháza községek határozatait, me­lyekben a vármegye által épített vámos utaknak községi kezelésbe való átvételét kimondották, | közgyűlés jóváhagyta és az engedélyezés' iránt a cereskedelemügyi ministerhez feliratot intézett. Csaba községnek a községi alkalmazottak nyug dijintézetéről alkotott szabályrendeletét átdolgozás égett visszaadta, mig a kender ki készítő-telep se­gélyezése tárgyában hozott határozatát jóváhagyta Békés község a bél megyeri birtokát eladn nem tudván, annak bérlet és feles kezelés utján leendő értékesítését határozta el, a mit a közgyü lés /jóváhagyott. ' Füzes-Gyarmat község a p.-ladány-füzes-gyar mati vasútra megajánlott hozzájárulást kifizető nem- akarja, mert szerinte a társaság a kikötött feltételeknek nem tett eleget. A törvényhatóság a ténykérdés tisztázása végett az összes iratokat felterjesztette a kereskedelemügyi miniszterhez. Iványi István és társa felebbezéaére a közgyü lés az Endrődőn beszüntetett u. n. ugari ut váltsa árát négyszögölenként 40 fillérben állapította meg. ' Békés község szervezeti szabályrendeletétől a jóváhagyást megtagadva a községet segédgyámi és Szeghalom község határozatait a gazdasági ismétlő iskola tárgyában S. Yarga Sándor és tár­sainak ez ügyben beadott felebbezésének elutasítá­sával jóváhagyták. Konkoly Jenő és társa felebbe- zését Békés községnek i reform, egyház részére se­gélyt megszavazó határozata ellen, a napirendről levették. Weisz Mór és társa felebbezését Békés- saba községnek a rendkívüli vágatásokért meg­állapított vágatáéi biztpsi dijak törlését megtagadó határozata ellen elutasították. Yertán Emil községi írnok felebbezése folytán Békés községnek a sza­badságolása ügyében hozott határozatát megváltoz­tatták és neki egy évi szabadságot engedélyeztek. Kétegybáza község elöljáróságának felebbezésére az állatvásártér megszerzése tárgyában hozott kép­viselőtestületi határozatot megsemmisítették. Kovács Géza községi Írnok felebbezése folytán Orosháza özségnek az irnoki fizetés felemelését megtagadó határozatát feloldották. Thuróczy Endre felebbe­zése elutasításával a községjegyzői nyugdij választ­mánynak végkielégítése tárgyában hozott határo- atát jóváhagyták. Füzesgyarmat község képviselő- testületének határozatát Bucsa-tolep részére egy szolgai állás szervezése tárgyában az ellene Bucsa és környéke elöljárói által beadott felebbezés foly­tán feloldották. Hoffmann Ferenez felebbezésére OyulavároB képviselőtestületének 60 korona pót- díjazást megtagadó határozatát megváltoztatták. Orosháza község piaczi belypénzdij szabályzatát jóváhagyás végett felterjesztették a kereskedelmi miniszterhez. TA R C Z A. Karácsciy a Békésvármegyei Fehér-kereszt- egyfet „Ella“ gyermek menhelyben­Nincs a vármegyének egyetlen, — talán a kórház kivételével — olyan humanitárius intéz­ménye sem, mely direkt utón a jótékonyságot oly intensive szolgálná, mint az állam és a fenti czim alatti egyesület által fentartott és létesitett gyermek, menhely. , Minden hangzatos szófiámnál szebben illus- trálja ezen intézmény működését az a körülmény, hogy 420 gyermeket tart el s állandó gondos felügyeletben részesít, kiknek sorsuk egyébként a nélkülözés, éhezés és sanyaruság lenne, ha ugyan gyenge szervezetük az ezekkel járó siny- lódést ki bírva el nem pusztulnának. V- Az élet sanyaruságát csak az ismeri,* ki a szegény népet otthonában keresi fel. Ki hitte volna, hogy az ország fő- és székvárosában, a fényes paloták között annyi ezer ember van rá szorulva az ingyen kenyér sanyarú alamizsná­jára. Az igazi szegénység a valódi nyomor, nem az, fj-mit mi a lakásainkba ellátogató kéregetők •arc2®ról lés ruházatáról leolvasunk, hanem az igazi nyomor ott kezdődik, hol a kereső apától, vagy szarető, gondozó anyától megfosztott gyer­mekek éhezve otthon dideregnek, s hol a maga és £yer,hekei éhségétől gyötört apa és anya k|tségbeesve küzd, hogy oda hagyja-e gondozat- gy®£jnekeit, hogy egy falat kenyeret keres- hessen) 'Agy pedig a maga és gyermekei éhségét agondos szülői szeretet melegével igyekezzék el­fojtani sró, éhező gyermekeiben. A ki a nyomornak, a gyötrődésnek ezen kinjaira gondol, mely nem egy esetben a két­ségbeesett szülőt oly elhatározásra ragadta, hogy gyermekeinek hóhérja legyen, csak az esz képes igazán méltatni a Fehér Kereszt egyesület működését, mely az elhagyott, az igazi éhséggel küzdő családok gyermekeit a gyötrő­dés és Ínség karjaiból kiragadva, azokat gondos családi ápolásban részesíti. Ezen nemes hivatást állami segélylyel és támogatással teljesítő egyesület beléletébe élénk betekintést engedett nyújtani a karácsony ünne­pen. Láttuk a gondozott gyermekek nagy ré­szét, hogy a tápszülők gondozása alatt is sze­rető anyai szivekre találnak, s hogy elhagyatott- ságuk daczára is jól gondozottak. A Fehér-kereszt karácsonya tulajdonkép a Gy.-Vári község községházában, decz. 23-án fel­állított karácsonyfával kezdődött, hol a Gy.-Vári- ban elhelyezett 44 gyermek láttatott el nem csupán játékszerrel, hanem téli meleg ruházattal; ked­ves és megható jelenet volt, midőn a karácsony­fát körülrajongó gyermeksereg megkapott aján­dékaiktól megterhelten, örömtől sugárzó arcczal adott további vágyódásainak kifejezést a gróf Almásy Dénesné elnöknő által minden gyermek­hez intézett kérdésekre. A grófné és Szekér Gyuláné kifogyhatatlan türelemmel hallgatták s teljesítették a gyermekek és tápanyáik kíván­ságait, s dr. Lukács főispán elragadtatva nyilvá­nította elismerését a humanismus ilyen megnyi­latkozása előtt s a ki a jelenvolt községi eraf- járósági tagok sugárzó arczát figyelemmel kísérte, úgy azokról bizonyára csak a hódolat, öröm és tisztelet érzéseit olvashatta le a szemlélő. Nagyobb arányú volt decz. 24-én az „Ella“’ ióZc’a 1-i'G ívu id 1 ^5. Konsitzky János felebbezése folytán a békési erdő eladása ügyében hozott községi határozatot az alispánnak adta ki a közgyűlés, hogy az ügy kellő elintézése és megvilágítása iránt intézkedjék. Paulik István kis-csákói lakos felebbezését N.-fizénás község képviselőtestületének a gróf Trautmansdor-féle birtok vadászati haszonbér ssze gének hovaforditása tárgyában hozott határozata él­én, elutasították. Veres Gyula felebbezésére a k.-ladányi Il-od jegyző fizetését 1400 koronában akáspénzét 200 koronában állapították meg. A Török Zoltán békési írnoknak megválasztása ellen Konsitzky János által beadott l'elebbezést, Barabás Gyula gyomai Írnok fizetésének felemelése ellen Oláh András és társa által beadott felebbezést, Stupper Ignácz aradi lakos felebbezését a sámsoni valamint a bánfaival Írnok választás ellen, elutasí­tották. gyermek menhelyen felállított karácsonyfával kapcsolatos ünnepély. Itt megjelent ismét gróf Almásy Dénesné elnöknő férjével, gróf Almásy Dénessel, továbbá dr. Berkes Sándor és dr, Ladies László. Itt másfélszáz gyermek kapott gyermekjá tékpt, gyümölcsfélét és ruhaneműt, melyeknek kiosztása csaknem 3 órát vett igénybe, s a grófné ki az összes idő alatt jelen volt, párat­lan érdeklődéssel és nyájassággal kérdezőskö­dött a gyermekek állapota és tápanyák viszo­nyai felöl, melyekre válasz gyakran egy újabb vágyakozás volt. A kívánságok gyakran a ka­pott tárgyak arányában növekedtek, még is aligha ment el innen egy gyermek is a nélkül hogy vágyai kielégítést ne nyertek volna, holott ezen egyesület az általa gondozott gyermekeket okvetlenül szükséges ruhanemüekkel karácsony ünnepe nélkül is mindenkor ellátja s a kará­csonyi ünnep elmúltával sem szűnt meg a men­hely által gondozott gyermekek karácsonya, mert azután is csaknem mindennap 8—10 gyer­mek jött be tápanyával, kik egyik másik okból a karácsonyfa ünnepnél nem jelentek meg, hogy elkésve bár, de a nekik szánt ajándékot át ve­hessék. Deczember hó' 29-én pedig a Békésen el­helyezett, mintegy 4o gyermek kapta meg ezen egyesülettől karácsonyi ajándékát ruhanemü- ekben. Ha meggondoljuk, hogy ezen egyesület vármegyénkben csupán pár ev előtt alakult, s hogy az állami támogatás milyen erős kihatás­sal volt ezen egyesület működése fejlesztéseben, akkor örülhetünk ugyan, hogy ez egyesület kö­rünkben fejté ki áldásos működését, másrészről Orosháza községnek járda épités ügyében ho­zott határozatát az ellene Bikádi József és társai által beadott felebbezés elutasításával jóváhagyták. Gy.-Yári községnek a gyula-barakonyi h. érdekű vasút segélyezését kimondó határozatát jóváhagyták. P.-Földvár község határozatát dülő-utak rendezése tárgyában az ellene Bolla István és társai által beadott felebbezések folytán megsemmisittették. Nagy Szénás község módosított szervezési szabály­rendeletet jóvátiagyt"a6.'özégFaíom Község té'pviseio- testületét a rendőrség létszámának szaporítása s fizetésének felemelésére kötelezték. Szeghalom köz­ség módosított szervezeti szabályrendeletét jóvá hagyta a közgyűlés. Csáki József és társa szeghalmi lakosok a fazekas iparosok kérelmét a 906—96. b. gy. szá­mú szabályrendelet módosítása iránt, elutasították. Sámson község kérelmére a sámson-szőlős pusztai vadászterület vadászati jogának szabadkézből tör­tént bérbeadását jóváhagyták. Vésztő község módo­sított szervezeti szabályrendeletét, Nagy-Szénás község határozatát a közgyámi dijnoki s rendőri állás rendszeresítési ügyében és ezen község módo­sított fizetési szabályrendeletét, valamint állami óvoda létesítése tárgyában hozott határozatát, Körös-Ladány község módosított fizetési szabály- rendeletét, Földvár község két rendbeli ajándéko­zási szerződését, Orosháza községnek határozatát azonban társadalmi szegénységünknek is bizony­sága, mely állami támogatás nélkül alig képes valamit létesíteni. A lefolyt karácsonyi ünnepekhez a grófnő mint halljuk nem csak a díszes karácsonyfákat, hanem alma, dió, mézes kalács, narancs s eféle ajándéktárgyakat, továbbá 100 koronát adott. Két kis gyermek, Mária és András czimen szin­tén megemlékezett szegény gyermektársaikról, a mennyiben ruhanemüeket küldtek az egyesület menhelyének. Kaszinó estély No 2. Nagyságos Asszonyom ! Végtelen nagy örömömre szolgál, hogy a farsang atomjai közül a hétfői casinó estélyről könnyen irhatok referádát; csak hozzá kell kezdeni ehhez, s vége-hossza nincsen annak a dicshymnusnak, a mit ezekre a kaszinó esté­lyekre a legnyugodtabb lelkiismerettel el lehet mondani. Előttem a gyulai szeretetre méltó kö­zönség jóformán most tűnt fel a maga valójá­ban, abban az őszinte jókedvűségben, a m§)yr_ lyel tud kedvet adni másoknak is a mulatság rendezéséhez, s a mely lyel hálára kötelez min­den egyes embert, a ki a mulatság rendezésé­ben részt venni szerencsés volt, annak a társa­dalmi érintkezés előfeltételét képező összetar­tásnak, a mely kell hogy mielőbb mélyebb gyö­keret verjen a gyulai társadalmi életben, a tár­sas körökben, a mely pedig mindnyájunk közös érdeke !. . . A mi különben az estélyt illeti, annak részleteire vonatkozólag írhatom, hogy a kezdet és kifejlődés között rövid idő telt el, mert alig hogy megjelentek a bájos amazonok a harezté­\

Next

/
Thumbnails
Contents